Evangélikus Élet, 1965 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1965-12-12 / 50. szám

Sáfárok vagyunk 1 Kor 4,1—5. Advent örök üzenete: Jézus jön hozzánk. Nem megrendítő csodák vagy hatalmas események közt, nem álomban vagy lelki extázisbán, hanem egyszerűen: emberek által. Ebben a szolgá­latban minket is ott akar látni Urunk, a mi bizonyságtételünk nyomán is jönni akar másokhoz. Tehát valamennyien „Krisz­tus szolgái és Isten sáfárai” vagyunk. Csak az a kérdés, ho­gyan sáfárkodunk. A jó sáfár: 1. Isten titkainak sáfára. Nem saját bölcsességét hirdeti, hanem azt az ajándékot adja tovább, amit Istentől kapott. Nem saját elhatározása alapján szolgál, hanem Isten megbízásából. Érzi a szolgálat minden terhét, de érzi azt is, hogy a megbízó nemcsak parancsot, hanem erőt is ad. Sokszor csüggeszti az eredménytelenség, de hiszi, hogy nem hiábavaló a szolgálata. Tudja, hogy titkok sáfára. Ez azt is jelentheti, hogy ő maga is sokszor homályosan lát, ami arra készteti,--hogy még job­ban lenyűgözze a komoly és szent ügy, amelynek sáfára. Annál is inkább, mert akik látják, vagy hallják, bizonyságtétele nyo­mán Istent becsülik vagy káromolják. — Így kellene szolgál­nunk, s tekintenünk azokra, akik a mi számunkra Isten tit­kainak sáfárai! 2. Hűséges. Hű Urához, aki megbízta a szolgálattal. Hű az ügyhöz, amelyre elhivatott, és hű azokhoz, akikhez küldetett. Ezért nem válogatós a szolgálatban: mindent elvégez, amit rábíznak. Van türelme Ura akaratának megértésére, és tud várni szolgálata gyümölcseinek megérésére. Egyetlen célja: minden erejével, tudásával megfeleljen annak amit várnak tőle. Ilyen hűségre csak az képes, aki szeretetből sáfárkodik. Aki Ura hűséges szeretetéből merít mindig megújuló erőt, de aki tudja azt is, hogy addig maradhat csak hűséges, ameddig ő is szeretettel közeledik minden emberhez. 3. Isten ítéli meg. A sáfárnak számot kell adnia szolgála­táról. Tévesen értelmezi a számadást az, aki emberektől fél, vagy embereknek akar tetszem. „Isten titkainak sáfára” Isten előtt felelős szolgálatáért. Saját maga sem mentheti fel, vagy ítélheti el önmagát. Az ítélet vagy dicséret joga egyedül Is­tené. Ezért nem ismeretlen a félelem és rettegés a sáfár előtt, hiszen a szent és igazságos Isten hívja számadásra a bűnös embert. De nagyobb az öröme a félelemnél, hiszen a szerető mennyei Atya tartja a számadást a Jézus Krisztus által meg­váltott gyermekével. A félelem is, az öröm is, áldására van. Az ítélet félelme több felelősséggel, a dicséret öröme odaadóbb hűséggel tölti meg szolgálatát. Ádventi Királyunk örök hűségével és szeretetével érkezik ma is hozzánk. Különös kegyelme, hogy útjának készítésére embereket használ fel. Adjunk hálát azért, hogy mi is részt vehetünk ebben a szolgálatban, és könyörögjünk Szentlélekért, hogy Isten titkainak hűséges és felelős sáfárai lehessünk. Bárány Gyula ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1965. december 12-én Deák tér de. 9. (úrv) Trajtler Gábor de. 11. (úrv) dr. Kékén András du. 5 Hafenscher Károly du. 6. Szeretetvendégség: dr. Nagy Gyula Fasor de. fél 10. Szirmai Zoltán de. 11. Koren Emil du. 6. Adventi est Dózsa György út de. fél 10. Koren Emil Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. de. 9. Rákóczi út 57/b de. 10. (szlovák) de. 12. (magyar) Thaly Kálmán u. de. 10. Bándi Sándor de. 11. Ré- dey Pál du. 6. Bándi Sándor Kő­bánya de. 10. Utász u. de. 9. Vaj­da Péter u. de. fél, 12. Zugló de. 11. (úrv) Baranyai Tamás du. 4. Szeretetvendégség Rákosfalva de. 8. Boros Károly Gyarmat u. de. fél 10. Baranyai Tamás Váci út de. 8. Solymár Péter Fóti út de. H. Gá­dor András Frangepán u. de. fél 10. Solymár Péter Üjpest de. 10. Kósa László Pesterzsébet de. 10. Soroksár-Üjteiep de. fél 9. Pest­lőrinc de. 11. Pestújhely de. 10. Kürtösi Kálmán Rákospalota MÁV telep de. 8. Rákospalota Nagy­templom de. 10. Rákospalota Kis- templom du. 3. Rákosszentmihály de. fél 11. Karner Ágoston Sasha­lom de. 9. Karner Ágoston Rákos­csaba de. 9. Békés József Rákos­hegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11. du. 3. Bécsikapu tér de. 9. Várady La­jos de. 11. dr. Vető Lajos du. 6. Egyházzenei est (Várady Lajos) Torockó tér de. fél 9. Madocsai Miklós Óbuda de. 9. Fülöp Dezső de. 10. (úrv) Fülöp Dezső ■ XII. Tarcsay Vilmos u. de. 9. Ruttkay Elemér de. 11. Ruttkay Elemér este fél 7. Filippinyi János Pest- hidegkút de. fél 11. Takács József Budakeszi de. 8. Csengődy László Kelenföld de. 8. (úrv.) Uzon László de. 11. (úrv.) Uzon László du. 6. dr. Rezessy Zoltán Németvölgyi út de. 9. dr. Rezessy Zoltán Kelen- völgy de. 9. Visontai Róbert Bu­dafok de. 11. Visontai Róbert Nagytétény de. 8. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. 11. HÍREK — Advent 3. vasárnapján az oltárterítű színe: lila. A vasár­nap délelőtti istentisztelet ol- tári igéje: Mt 11, 2—10; az ige­hirdetés alapigéje: I Kor 4, 1— 5; a délutáni istentisztelet alapigéje: Jn 10, 30—11. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. December 19-én, vasárnap reg­gel fél 8 órajcor evangélikus vallásos félórát közvetít a Pe­tőfi rádió. Igét hirdet Rédey Pál budapest-ferencvárosi lel­kész. EGYETEMES KÖZQYÚLÉS A Magyarországi Evangélikus Egyházegyetem 1965. decem­ber 17-én, pénteken délelőtt 10 órai kezdettel tartja rendes közgyűlését Budapesten, az Egyházegyetem székházának ima­termében, Budapest, VIII., Üllői út 24. A közgyűlés előtt fél 10 órakor az Egyetemes Székház ima- termében istentisztelet lesz, amelyre a híveket hittestvéri sze­retettel ezúton is hívja az elnökség. A közgyűlést megelőző napon, december 16-án, délután 3 órai kezdettel az Egyházegyetem Tanácstermében az Egyház- egyetem Tanácsa tart ülést. A Tanács tárgysorozata az 1964. évi zárszámadással az 1966. évi költségvetéssel, az egyetemes közgyűlés előkészítésévéi és az időközben beérkezett ügyekkel foglalkozik. — BÜDAPEST-JÖZSEFVÁ- ROS. 1965. december 12-én, délután 5 órai kezdettel TELE­MANN 4. KANTÁTÁJÁT be­mutató EGYHÁZZENEI EST lesz a Bp. VIII., Üllői út 24. sz. alatti imateremben. Minden érdeklődőt szeretettel hív és vár az Egyházközség Elnök­sége. — A NÓGRÁDI EGYHÁZ­MEGYE DELKÉSZI MUNKA- KÖZÖSSÉGE december 9-én ülésezett Balassagyarmaton, Z áborszky Csaba, Németh Géza, Polónyi Zoltán és Ga­rami Lajtos lelkészek, és Gartai István esperes szolgálatával. Nyilvános vita Az Evangélikus Teológiai Akadémia december 16-án, de. fél II órakor az Egyházegyetem dísztermében (VIII., Üllői út 24.) akadémiai ülést tart. Az ülés tárgya: Rédey Pál intézeti tanár „Az Afrika-kérdés történeti alapvonalai és az egyház” 1 című, és Vámos József intézeti tanár „A babiloni fogság utáni gyülekezet” című doktori szigorlati dolgozatának nyilvános vitája. Erre az alkalomra minden érdeklődőt szeretettel hív és vár a Teológiai Akadémia dékánja és tanári kara. — SHAKESPEARE ÉS AZ ERZSÉBET-KORI DRÁMA.— E címen folyt a Magyar Tele­vízióban heteken át nagy ér­deklődéssel kísért világirodal­mi vetélkedő. Mi evangéliku­sok, külön is izgalommal kísér­tük a vetélkedő eseményeit, mert annak egyik szereplője egy fiatal lelkész, Harmati Béla budapest-józsefvárosi se­gédlelkész volt. A vetélkedő döntőjére december 5-én, va­sárnap került sor. A döntő győztese Harmati Béla segéd­lelkész lett, s így ő nyerte meg az első díjat: egyhetes angliai utazást. Együtt örülünk Har­mati Béla szép sikerének és kívánunk neki jó utazást és él­ményekben gazdag angliai tartózkodást. — A Lelkipásztor évfolyamai 1950- től féláron eladók. Továbbá Bibliai Lexikon, kommentárok, hitébresz- tö könyvek eladók. Tóth Sándor, Békés, Fúró u. 4. — HALÁLOZÁS. Ghimesi Mikó Imre, az egykori buda­pesti fasori evangélikus főgim­názium nyugalmazott testne­velési tanára, volt országos sportoktató, presbiter, hittel hordozott hosszú és súlyos ke­resztviselés után, Istenben bízó lélekkel november 20-án, éle­tének 65. évében Budapesten elhunyt. Halálát önfeláldozóan ápoló leánya és testvérei gyá­szolják. A cinkotai temetőben temették el. „ ... És eltöröl az Isten az ő szemeikről minden könnyet.” (Jel 7,17) — Harmóniumok speciális javí­tása garanciával. Adás-vétel. Po- korny Pál Bp. ív. Üjpest, Rom­ját u. 120. Telefon: 493—017. — Disznóperzselőgép fatüzelésű, nagyfúvású Kulcsár kisiparosnál, Bp. VII. Rákóczi út 6. — Bundák átszabása, irha tisz­títás, festés Somogyi szűcsnél, Bp. V. Kossuth Lajos u. 1. az udvar­ban. HÉTRŐL—HÉTRE Egységben az Atyával Máté 11, 2—10. A mai vasárnap evangéliumi igéi Keresztelő Jánost állít­ják az érdeklődés középpontjába. Azt a Jánost, aki „legnagyobb volt a próféták közül”; azt aki ennek ellenére olyan bizonyta­lankodva fogadja a Jézus igehirdetéséről, csodatetteiről szóló híradásokat. Azt a Jánost, aki maga is kétségek és bizonyos­ságok között éli le életét, viszi végbe megismételhetetlen, nagy­szerű szolgálatát s így és éppen ezért lett a keresztyén ember előképe, minden elkövetkezendő korok keresztyénéinek maga­tartásbeli, hitbeli elődje. Az igénkben ennek ellenére, mégsem Keresztelő János a főszereplő. Nem az ő hite vagy bizonytalankodása a döntő, de még Krisztusra való mutatása sem az, hanem Krisztus az, aki­ről elsősorban ezek a sorok is szólnak, mint ahogyan minden betű róla tesz tanúbizonyságot az evangéliumokban. Ezekben a szentírási szalcaszokban Jézus a maga küldetésének teljes tudatában bizonyítja: amit ő tesz, cselekszik, amit ő hirdet és mond, azt az Atya nevében cselekszi és hirdeti. Az Atya nevé­ben, a Tőle kapott küldetésben és helyette: ez az, amit jogo­san elmondhat magáról, ami mindenképpen eredményessé teszi egész életművét. Azt a munkát, amely Istennek ember­szerető indulatát tükrözi és az emberi élet ideig és örökkévaló boldogságát, békességét, üdvét szolgálja. Igen, János a valóságban sem volt „mellékszereplő”, egy volt a legnagyobbak közül, de az ő alakjának is el kell tör- pülnie Jézus mellett. El kell törpülnie, mert az, amit ő tett és hirdetett, hitt és szólott az csak valami abból a teljes­ségből, amit Isten Jézus Krisztusban ajándékozott a világnak, az embernek. És el kell törpülnie azért is, hogy még nagyobb legyen az a Jézus Krisztus, akiben egyedül jelent meg Isfen teljessége, maga Isten. Advent harmadik vasárnapján, amikor egyre közelebb ke­rül hozzánk a karácsony, ez a boldog örömüzenet hangzik fel szószékeinken, templomainkban: Isten Jézus Krisztusban jelen volt és jelen van a világban. Abban a Jézus Krisztusban volt és van jelen, aki egy az Atyával szeretetben, irgalomban és ke­gyelemben. Vámos József NAPRÓL-NAPRA VASÁRNAP — EZS 1,8. — JN 1, 29. — Krisztus engesz­telő áldozat, akinek kiomlott vére és megtört teste elfedezi minden bűnünket. I Kor 4, 1—5. Zsolt 14. HÉTFŐ, ZSOLT 139, 9—10. — I PÉT 1, 15. — Megszentelt életet ígér és kölcsönöz Krisztus. Ebben biztos kézzel vezet, mint elhívottakat. Bármerre visz utunk, ha megszentelt éle­tünk, akkor erős karja nem enged el. Mt 11, 11—15 — Zak 11, 4—17. KEDD. IV MÖZ 6, 24—26. — I PÉT 5, 14. — Akinek éle­tére jellemző az Isten áldásában való járás, aki Krisztusban van teljes lényében, annak békességet ígér. Mt 3, 1—11. — Zak 13, 1—6. SZERDA. ÉZS 58, 7. — I JN 4, 7. — Az igazi szeretet min­dent odaad annak, aki rászorul. Ezt önmagámtól nem produ­kálhatom, Istentől van. Lk 3, 10—20. — Zak 14,1—11. CSÜTÖRTÖK. ÉZS. 45, 22. — GÁL 3,6. — Hisszük és vall­juk, hogy Isten szeretete van mindenek felett. Jn 1, 6—9, 15—16. — Mal 1, 6—14. PÉNTEK. II MÓZ 20, 5—6. — RM 11, 22. — Isten szeret. Szeretetét azzal hálájuk meg, hogy megtartjuk a parancsola­tait. Jn 1, 29—34. — Mai 2, 17 — 3,5. SZOMBAT. Amos 5,6. — 1 Kn 1, 2. — „Az élet megjelent” Testszerint, valóságosan jelent meg örök életünk feltétele Jé­zus Krisztus. Lk 7, 29, 35. — Mai 3, 6—12. Solymár Péter NÉMET PÜSPÖKÖK A SZOVJETUNIÓBAN D. Jänicke magdeburgi püs­pök és a Berlin-brandenburgi püspöki hivatal vezetője, D. Jacob tíznapos látogatást tett tek a Szovjetunió egyházainál Néhány nappal később csatla­kozott hozzájuk D. Noth, dres- dai püspök is. DR. ANDRÉ APPEL Átvette FŐTITKÁRI HIVATALÁT GENFBEN A LUTHERÄNIA ének­kar december 19-én, 6 órai istentisztelet kere­tében a Deák téri temp­lomban előadja BACH H MOLL MISÉ­JÉT Igét hirdet: D. Káldy Zoltán püspök. llll!lil!IIIIlMllillillIIIIIIIIIII!llliIII!ill]|»l|||II!llllIIIIIlIIIIIII||||I*|l Egy esztendővel ezelőtt már tárgyalt a zsinat e témakör­ről, s ezt folytatta most ok­tóber első hetében, „Az egy­ház a mai világban” című szkéma egyik fejezete kereté­ben. Ezekben a kérdésekben ismét ütközik egymással a ha­gyományos katolikus tanítás a mai élettel. És ismét tudato­sítanunk kell, hogy a protes­táns felfogás azt képviseli, ami Isten igéjével egyezik, és ép­pen ezért 'megfelel a legiga- zabb emberi szempontoknak is, aminek egyes vonatkozásaiért most legmerészebb zsinati ta­gok küzdenek a római egy­házban, egyelőre kevés ered­ménnyel. 1. A zsinaton három ponton ütköztek össze a vélemények, s ez nem véletlen. Az egyik a házasság keresztyén értelme­zése. A konzervatív katolikus tanítás aszketikus életideálból származik, tagadja a házastársi szeretet és a szerelem önálló jelentőségét; azt állítja — s ennek voltak képviselői a zsi­nati vitában —, hogy a házas­ságnak elsődleges és tulajdon­képpeni célj ei a gyermekáldás. A harmadik ülésszakon erről folyt vitáról 1984. évi decem­ber 6-i számunkban beszá­moltunk. Akkor is, most is el­hangzottak olyan megnyilat­kozások a zsinaton a hagyo­mányos katolikus állásponttal szemben, hogy a házzaság ér­telme a házastársak egymás­hoz fűző szeretetében és kö­zösségében található A szkéma októberi szövege •kétértelmű, nem tartalmaz vi­Vatikáni jelentésünk 5. Házasság, válás, születésszabályozás lágos döntést e kérdésben, de inkább a konzervatív katoli­kus felfogáshoz húz. Néhány mondatát idézzük: „A házasság és a házastársi szeretet úgy van megalkotva, hogy új em­beri élet ébresztésére és ne­velésére rendeltetett..; Ne­meslelkű házastársi szeretet­nek kell áthatnia a házasság intézményét, amely utódok nemzésére és nevelésére ren­deltetett. A férfi és a nő egy­másnak szolgálnak bensőséges testi-lelki közösségben és együttmunkálkodásban”. A november közepén a zsi­nat által véglegesen elfogadott szöveg mutat bizonyos hala­dást, de fogalmazásával meg­kerüli a problémát, amikor azt mondja: a házasságban a sze­retet kapcsolatának harmóniá­ja éppen olyan döntő tényező, mint az utódok létrehozása. Hol van ez a megállapítás at­tól a világos protestáns etikai állásponttól, amely szerint a házasságnak Isten akarata sze­rint a férfi és a nő testi-lelki közösségében és egymás segí­tésében van a célja, s a gyer­mek nem a házasság értelmét, hanem egyik legfőbb áldását és további feladatát jelenti?! 2. A másik, váratlan és fel­tűnést keltő vitapont a válás kérdése volt. Zoghby egyipto­mi püspök — a Rómával uni- ált, az orthodox egyház ha­gyományait erőteljesen őrző melkita egyház főpapja — sík­ra szállt az orthodox egyház gyakorlatára hivatkozva a há­zassági elválás lehetőségéért. Az egyház — mondotta — „nem kényszerítheti élethosz- sziglani önmegtartóztatásra” a házastársától hűtlenül elha­gyott felet. Szerencsétlen do­log lenne — hangsúlyozta, —, ha az egyház ilyen esetben csak annyit tudna mondani: „Én nem tudok számodra meg­oldást, oldd meg a problémá­dat, ahogyan tudod”. A következő napon már megjött a kemény válasz. Journet svájci új bíboros ha­tározottan kijelentette zsinati felszólalásában: „Az egyháznak nincs módjában azon változ­tatni, ami isteni jog”. Megért­jük, ha az egyik helyszíni protestáns tudósító nem tudta elhallgatni kissé gúnyos, de igaz és találó megjegyzését híradásában: „Éppen itt Ró­mában sokat megtudhatunk arról, milyen jogi fortélyok és mennyi pénz kell ahhoz, hogy ezt az „isteni jogot” hatályon kívül helyezze az egyház, és egy házasságot nem ugyan „fel­bontson”, de „nem létezőnek” jelentsen ki”., 3. A harmadik kényes római katolikus pont a születéssza­bályozás. Ezt a kérdéskört a pápa már az utolsó ülésszakot megelőzően levette a zsinat napirendjéről, különbizottsá­got küldött ki megtárgyalására, s majd maga dönt. A kérdés elvi része azonban — van-e joguk a szülőknek meghatá­rozni gyermekeik számát? — az október eleji zsinati vitá­ban szerepelt. Akkor még a szkéma szövege e tekintetben pozitívnak volt mondható, mert adott bizonyos lehetősé­get a katolikus ember lelkiis­mereti megfontolásának a „családtervezésre”. A szöveg fogalmazása módosult amelyet a zsinat november közepén óriási többséggel elfogadott: „Az egyház fiai nem léphet­nek a házastársi szerelemben olyan útra, amelyet az egyház tantekintélye helytelenít”. A végleges pápai döntés e kérdésben a pápai különbizott­ság tanulmányozása nyomán várható. Addig is világosan mutatja több, október elején elhangzott zsinati felszólalás a lelkipásztori érzületű főpapok súlyos gondját, mert a merev, embertelen és megint csak nem bibliai római katolikus követelmény állandó lelkiis­mereti konfliktusba taszítja a hivő katolikus házasfeleket. Ezt így fejezte ki a jelen ülés­szak elején az egyik főpap: Ha nem történik világos dön­tés a születésszabályozás kér­désében, „a hívőknek az lesz az érzésük, hogy cserben hagy­tuk őket”. Rómának a házasságról szó­ló tanítását döngeti a modern élet: a ma élő katolikus házas­felek mély, belső emberi ér­deke és az ezt megértő pász­tori gondolkodás. De a kato­likus álláspont revideálását megnehezíti, hogy a római egyház isteni rendelkezésnek nevezi a maga által kialakí­tott felfogást és előírásokat, amelyek arra jók, hogy egy­házi hatalmával kiskorúság­ban tartsa híveit, és rendel­kezzék legbensőbb emberi ügyeikben. V. L EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyhái Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a Szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dr. Vető Lajoi Felelős szerkesztő és kiadó: Gádor András Szerkesztőségi telelőn: 342—423 Szerkesztőség: Bp. Vili., Üllői út 24 Kiadóhivatal és Sajtóosztály: Budapest. VIII. Puskin u. 12. Telefon 142—074 Csekkszámlaszám: 20412—VD1. Előfizetési ára egy évre: 60,— Ft Árusítja a Magyar Posta INDEX 25 211 55.10998/2 — Zrínyi Nyomda, Bpest. Fv.: Bolgár I. December 1-én vette át hi­vatalát Genfben a Lutheránus Világszövetség új főtitkára, Dr. André Appel. Appel lel­készt ez év nyarán választotta meg a világszövetség új főtit­kárává a Központi Bizottság. Az eddigi Dr. Kurt Schmidt- Clausen november elején tért vissza Hannoverba, ahol mint egyházi szenátor végzi munká­ját. MOHAMEDÁN MECSET BONNBAN A bonni pakisztáni követ­ség azt a kérést terjesztette elő, hogy építtessék mohame­dán mecset Bonnban, mint­hogy a több mint 20 mohame­dán ország követségének több száz diplomatája és alkalma­zottja él Bonnban, akik moha­medánok. Ezen kívül közel 100 000 mohamedán hitű mun­kás dolgozik Nyugatneimetor- szágban, akiknek szükségük volna mohamedán templomra. BESZÉDES AMERIKAI STATISZTIKA John L. McClellan észak­amerikai demokrata szenátor a következőket állapította meg egyik beszédében: „Hol­nap reggel ilyenkorig 25 em­bert fognak meggyilkolni a mi Egyesült Államunkban, 56 asszonyon vagy talán éppen fiatal leányon fognak erősza­kot elkövetni, 304 esetben fegyveres rablótámadást kö­vetnek el és 3000 lopás fog történni. — A napi átlag 7000 súlyos bűnügy!’5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom