Evangélikus Élet, 1965 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1965-01-03 / 1. szám

Háborús maradványokra épült templom Templomszentelés Mátyásföldön Advent harmadik vasárnapján, dél­utáni istentisztelet keretében szentelte föl D. Káldy Zoltán püspök a mátyásföldi leány- egyházkö'zség új templomát. Az istentisztelet után tartott közgyűlést Jároly László gyü­lekezeti felügyelő nyitotta meg. Blatniczky Jenő lelkész a gyülekezet és a templom­építés történetét ismertette. Megemlítette, hogy a gyüleke­zet tagjai a templom körüli jelentős nagyságú kert rend- behozásával kapcsolatban két­kezi munkával is közremű­ködtek. Többek között kétezer talicska földet mozgattak meg. Az alap kiásásakor derült ki ugyanis, hogy a templom háborús maradványokon épült. Alatta félbemaradt be­tonerőd törmeléke fekszik. „Templom egy betonerődön! Éppen ezért itt hirdetni kell: mi nem betonerődöket aka­runk, hanem hogy béke le­gyen!” — mondotta D. Káldy Zoltán püspök. A templom ifj. dr. Kotsis Iván építészmérnök tervei sze­rint épült. Külső megjelenésé­ben azoknak a zömök, vastag­falú templomoknak a hangula­tát idézi, amelyeket az 1700-as évek végén, a türelmi rendelet idején építettek. Alapja el­nyújtott nyolcszög. Padlózata melegszínű piros tégla. Fala fehér. Gázzal fűtik belsejét. Tetőzete elején is, végén is, csapott, „lekontyolt”. Tornya nincs. Csupán egy szerény huszár- torony ül a tetőnyeregben. Kí­váncsian figyeli: olyan sokan gyülekeznek-e össze ezután is istentiszteletre, mint a temp­lomszentelés emlékezetes dél­utánján? Belül, a mennyezet faboltozatos, kazettákra osz­tott. Ez az egész mennyezet a Scholz Erik által tervezett és festett gyönyörű kazettákkal együtt, a régi templomból ke­rült át ide. Ez az áj templom­lom ugyanis régi is, meg új is. Olyan, mint maga Mátyásföld. Régen te a főváros pesti olda­lának „Rózsadombja” volt. Előkelő villák. Nagy kertek. Ma apró családi házak és kis kertek sora. Még nem főváros, de már nem falu. A háború után Cinkotával együtt Buda­pesthez csatolták, s azóta ala­kul, új képet ölt. Azt mond­ják, néhány év múlva az lesz a település közepe, ahol most az új templom álL Azért régi is egyben ez az üj templom, mert városrende­zés következtében le kellett bontani a régit. A régi tető­zetének és berendezésének épenhagyásával épült az új. Természetesen túlzás „régiről'' beszélni. Hiszen a gyülekezet sem régi. Hárminc évvel ez­előtt, 1934 tavaszán szervez­kedett leányegyházközséggé. Most is Cinkosához tartozik. A „régi” templom építését még a háború alatt kezdték meg, s a háború után fejezték be. A városrész átrendezése követ­keztében azonban már az öt­venes1 évek elején tárgyalások indultak. Ahogy lenni szokott, el is akadtak. „Nem is épül itt soha új templom” — mond­ták a pesszimisták. A gyüleke­zet nyolc évig a református templomban kapott otthont. Ezzel a háttérrel figyelte min­denki D. Káldy Zoltán püspöl egyházak képviselői. A gyüle­kezet örömét Csepregi József presbiter tolmácsolta. Az ünnepségen ‘ részt vevő vendégek előtt Blatniczky Pál mátyásföldi presbiter otthona nyílt meg. Ebben a barátságos otthonban nemcsak az a há­borút is átvészelő hatalmas pálmafa érezte magát jól, amely már 40 éve díszíti a szobát, hanem mi is, akik alatta és körülötte ültünk. A mindenkire egyformán ügyelő figyelmességben, szolgálatkész szeretetben egy még ma is fényt és meleget sugárzó régi papi háznak, néhai idős Blat­niczky Pál esperes és felesége, a kedves „Lidi néni” cinkotai otthonának jótékony erői ha­tottak. Még sok nevet kellene megemlíteni ' Mátyásfölddel kapcsolatban: Alexy Gyula volt felügyelőjét, aki mérnem élte meg a templomszentelést, Farkas Sándor ny. szerkesztő­jét, aki a „régi” templom építésének egyik legbuzgóbb munkása volt. A már hazatért idős Blatniczky házaspár ne­vének említése nélkül azon­ban nem lenne teljes a má­tyásföldi új templom felszen­teléséről készült beszámoló. Békés úton minden kérdés megoldható A Keresztyén Békekonfe­rencia felelős vezetői táviratot küldtek az Afrikai Egység­szervezet elnökének, Jomo Ke- nyatta miniszterelnöknek, ami­ben kifejtik álláspontjukat a legújabb kongói eseményekkel kapcsolatban: „Nagy megdöbbenéssel hal­lottuk a leggújabb híreket a kongói helyzet alakulásáról. Főként az a tény nyugtalanít bennünket, hogy a külső fegy­veres beavatkozások meghiú­sították azt a törekvést, hogy fegyveres beavatkozás nélkül, békés tárgyalásokkal és meg­beszélésekkel tisztázzák a még megoldatlan problémákat. És olyan időpontban következett be ez a fordulat, amikor már reális kilátásai voltak a tár­gyalásoknak, amelyeket az Afrikai Egységszervezet kü­lönleges bizottsága folytatott az idegen állampolgárok kivo­násáról Kongóból és megvolt a lehetősége az eredményes és mindkét felet megnyugtató megoldásnak. Azon a nézeten vagyunk, hogy tárgyalások út­ján és a más országok bel- ügyeibe való be nem avatko­zással minden komplikált kér­dés megoldható. Ezért az a véleményünk, hogy nem lehet az idegen állampolgárok csa­ládjai megmentésére irányuló akcióként igazolni az idegen beavatkozást Kongóban, ha­nem olyan erőszakos támadás­nak kell tekintenünk, amely komolyan veszélyezteti a bé­kés fejlődést az afrikai szá­razföldön és komoly veszélyt jelent az egész világ békéjére. Egyedül és kizárólag azt a megoldást tartjuk helyesnek a magunk részéről, amely abból az alapelvből indul ki, hogy az afrikai népek és államok maguk oldják és oldhatják meg minden idegen beavat­kozás nélkül az afrikai prob­lémákat.” Azonos tartalmú táviratot küldtek az ENSz főtitkárának, U Thantnak is. Egy másik táviratban, ame­lyet a Genfi Indokínai Kon­ferencia három elnökének, Franciaország, a Szovjetunió és Nagybritannia külügymi­nisztereinek és az ENSZ főtit­kárának, U Thantnak küldtek meg —, állást foglal a Keresz­tyén Békekonferencia a viet­námi események veszélyes fej­leményeivel kapcsolatban. A Keresztyén Békekonferenciá­nak az a meggyőződése, hang­zik a táviratban, „hogy a viet­námi komplikált és feszült helyzetet nem erőszakkal, ha­nem türelmes, békés tárgyalá­sokkal lehet megoldani”. A békés megoldás kiinduló pont­jául az Indokínára vonatkozó 1954-es genfi megállapodás ha­tározatai tekintendők. Csak így lehet elkerülni a további vérontást és véget vetni an­nak, hogy a gyűlölet továbbr a is veszélyeztesse a délkelet-. ázsiai békét. A Keresztyén Békekonferencia 1965-ös programja 'jUillllllllllll!lllllllllllllllllllllllll!llllllllll!!lll!!lllllllllll!llll!lllllllllillllllllllllllll!lllllllllll!llllllillllllU| | BOLDOG ŰJ ÉVET! \ A béke, a boldogság, a sok öröm és sok siker, §j H a jó egészség és jó kenyér, a szeretet és jó együtt- 5 Ü működés esztendejét kívánjuk minden kedves ol- §j = vasónknak! s Ebben a magyar hazában már tudunk mi úgy = H kívánni egymásnak békét is meg búzát is, sikert is |i j= meg egészséget is, szeretetet is meg együttműkö- § = dést is, hogy nemcsak a mi Istennel megbékélő- H § sünkre gondolunk Krisztus által, ha békét mon- = H dunk! Nemcsak a lelkek békességére gondolunk, E hanem arra a békére, ami nélkül ebben az észtén- |j dobén sem tudunk nagyot lépni előre az öröm, j= a siker, a jó kenyér útján! Nemcsak az emberek = egyéni, családi és a siker boldogságára gondolunk = mi keresztyének, ha a boldogság szót kiejtjük, ha- §j nem az emberek megengesztelt derűjére, sebek be- E gyógyulására, a „köszönöm” szó őszinteségére és § arra is, akinek elsősorban mondunk köszönetét az s esztendő kezdetén: Istennek, aki nekünk Jézus- §§ ban együtt adta a kettőt: a Megváltót, aki fölsza- g badst bennünket a bűn rabságából és képessé tesz = bennünket arra, hogy együtt örüljünk az örülök- g kel, együtt dicsérjük a jó kenyér munkásait, = együtt szeressük a jóemberben a jót, együtt ítéljük E el az emberben és közösségben a rosszat és együtt | munkálkodjunk minden jóakaratú emberrel mind- = abban, ami minden magyar embernek széppé és = boldoggá teszi az 1965-ös esztendőt! Szerkesztőség =' A Keresztyén Békekonfe­rencia Nemzetközi Titkársá­gának prágai ülésén decem­ber 7—8-án a mozgalom 1965. évi munkaprogramjával fog­lalkoztak. Elsősorban az egyes munkabizottságok üléseinek az időpontját és tartalmát tár­gyalták meg. Ennek értelmében a Keresz­tyén Békekonferencia TA­NULMÁNYI BIZOTTSÁGA, amely az 5 tanulmányi bi­zottság elnökeiből és titkárai­ból tevődik össze, február 15—20-ig tartja Prágában első ülését. A TEOLÓGIAI BIZOTT­SÁG áprilisban ülésezik és munkaprogramján ilyen kér­dések szerepelnek: Krisztus testté levésé és az egyház fe­lelőssége a világért, mint fő téma; visszaélés a keresztyén- seggel, különös tekintettel az antikommunizmus veszélyei­re; teológia és forradalom, béke és az utolsó idők. A NEMZETKÖZI BIZOTT­SÁG 1965 májusában tartja ülését és ilyen témá,kat tár­gyal: Békés egymás mellett élés és forradalom, a faji kér­dések, a hidegháború a multi­laterális atomerő kérdései, a leszerelés, a német kérdés és más aktuális nemzetközi kér­dések. Az ÖKUMENIKUS BÍZOTT-. SÁG 1965 szeptemberében ill\ össze. Feladata, hogy figye­lemmel kísérje a különböző-, ökumenikus világszervezetek; béketevékenységét és kezde-. ményezéseit, foglalkozzék a.-, nemkeresztyén vallásokkal és. világi békeszervezetekkel való, együttműködés kérdésével. Az 1965. októberében ősz-, szeülő BIZOTTSÁG A VILÁG-* GAZDASÁGI és fejlődésben levő országok kérdéseinek a megvitatására, ilyen kérdések­kel foglalkozik: A fejlett ipari országok és a fejlődésben levő; országok viszonya, éhség, írástudatlanság, túlnépesedés] stb. Az IFJÚSÁG BEKESZOL-. GÁLATA-B1ZOTTSÁG június-, ban tartja ülését. Megvizsgál­ja annak a lehetőségeit, hogy, hogyan tudna együttműködni más keresztyén szervezetekkel és a nemkeresztyén szerveze-. tekkel is. A mozgalom elnöksége, az. tin. MUNKABIZOTTSÁG két-, szer tart ülést 1965-ben. Elő­ször Szófiában (március 2—5.). majd BUDAPESTEN október. 11—13-án. Ehhez kapcsolódik, a TANÁCSADÓ BIZOTTSÁG ülése szintén Budapesten. En­nek az ülésnek a programját most dolgozzák ki. pxn ŰJ PRÁGÁI metropolita Az egészségi okokból nyuga­lomba vonult Jan metropolita utóda Dorothej érsek lett, a Csehszlovákiai Ortodox Egy­ház új metropolitája Prágában. Az új metropolita beiktatása fényes külsőségek között tör­tént meig Prágában, akit a Ke­resztyén Békekonferencia ne­vében dr. Turnsky prágai teo­lógiai professzor köszöntött. LUTHER MÜVEI MEGJELENNEK AUSZTRIÁBAN Luther összes műveinek a legnevezetesebb és legalapo­sabb kiadása, az ún. „Weimári Kiadás” Ausztriában is meg­jelenik. Az összes eddig elfo­gyott köteteket folyamatosan adják ki Grácban, eredeti „weimári” formában foto­mechanikai úton. Bibliai szövegeket1 találtak Bibliai szövegeket tartalmazó pergament-tekergset találtak, amely több mint 1900 eszten­dős.. Többek között Mózes har­madik könyvének négy fejeze­tét is tartalmazza a tekercs, amelyet a Holt-tenger közelé­ben Maszadánál találtak. Mi történt az Egyházegyttem Tanácsának igehirdetését a zsúfolásig meg­telt templomban. Még az oltár térdeplőjén is ültek. A 120. zsoltár alapján beszélt. „Ez a templom kész csoda — mondotta. — Hosszú volt az út idáig. Most azonban megszégyenülnek azok, akik szeretnek borúban élni és el- • feledkezni arról, hogy a fel- ■ hők felett mindig süt a nap ' és sugarai áttörnek a felhő­kön. Ez a templom ékesen be­szél a jóakaraíú emberek segítségéről.” Elmondotta a püspök, hogy nemcsak a gyü­lekezetben voltak a templom építésének — élükön Blatnicz­ky Jenő lelkésszel — lanka­datlan szorgalmazói és mun­kásai, hanem megértéssel fo­gadták és támogatták a 350 ta­got számláló mátyásföldi evangélikusok templom utáni vágyát és ragaszkodását olya­nok is, akik nem tartoznak a gyülekezethez, sőt semmiféle gyülekezethez sem tartoznak. Blatniczky Jenő lelkész az istentisztelet után tartott dísz- közgyűlésen pontos adatokkal is alátámasztotta beszámolójá­ban a püspök szavait. A temp­lomépítés költségeihez álla­munk 150 ezer forinttal, a fő­város 70 ezer forinttal, a Déli Egyházkerület és a Gyüleke­zeti Segély 37 ezer forinttal járult hozzá. A templomkertet körülvevő kőkerítés rsegépíté- séhez még 20 ezer forintra van szükség. A zsoltár egy-egy megálla­pítását rendkívül kézzelfogha­tóan alkalmazta a pöspök ige­hirdetésében. Mindenekelőtt abból indult kd, hogy a má­tyásföldi gyülekezet is zarándok gyülekezet, nemcsak általánosságban, aho­gyan mindnyájan zarándokok vagyunk e földön, hanem kü­lönös hangsúllyal: leépült egy templom és felébredt égy kín­zó kérdés: most m; lesz? Ott élt a vágy a szívekben az új templom, a még egyelőre lát­hatatlan templom után. Ekkor a mátyásföldi gyülekezet za­rándok lett a szívbeli kép és a felépülő templom között. Felhangzott az óhaj: „Men­jünk el a templomba!” Hitben kellett látnunk azt, ami még nincs. Isten azonban ott tesz csodát, ahol ilyen hittel talál­kozik. Rá kellett ébrednünk, hogy lehet Istenre építenünk. Nagy erővel mutatott rá az igehirdetés, hogy a templomi gyülekezet istentiszteletének középpontjában Isten áll. Mi _ _ viszont azt szeretjük, ha körű- SÍIIIHIIIIIIUIIIIIIIIIIIIimilllllllllllllillllllllllIflIIUIIIIIIIIIIIItlIllllllllllllllllUlllllllllllllltttlIlllllllltlIllns lőttünk forog a világ. Ezért van olyan sok sértődött em­ber családon belül, munkahe­lyeken és a gyülekezetben is. Végre, egyszer az istentisztele­ten más kerül a középpontba. Nem én, hanem Isten. S ha Ö kerül oda, akkor meglátjuk a másik embert is. Ezért jó együtt lenni a templomban. Befejezésül arról szólott, hogy az istentiszteleten Isten a ma­ga igazságát juttatja érvényre életünkben. A béke munkálá- sára késztet és az Ö békessé­gével tölti be szívünket. A gyülekezetét új templomá­ban felkeresték és meleg sza­vakkal köszöntötték a környező gyülekezetek lelkészei. A Hazafias Népfront nevében Almási Sándor mondott biza­lomról tanúskodó meleg kö­szöntő szavakat. Testvéri ér­zésükről vallottak a helybeli A Béke-Világtanács elnökségének dokumentumai 1964. december 9-én az Egyházegyetem tanácstermében ült össze az Egyházegyetem Tanácsa, hogy az eddig kialakult szokás és jórend szerint számbavegye az elmúlt esztendő egy­házi munkáját és megállapítsa a következő évre érvényes ter­veket. A tanácsülésen D. DR. VETŐ LAJOS PÜSPÖK, egyházi elnök és M1HÁLYF1 ERNŐ egyetemes felügyelő, világi elnök elnökölt. A megnyitás után D. Dr. Vető Lajos püspök, egyházi elnök adott tájékoztatót, amely felölelte egyházunk, hazánk és az egész világ nagy kérdéseit. A tájékoztatót lapunk kü­lön is közli. • Az Egyházegyetem Tanácsa az elhangzott tájékoztatóval kapcsolatban több határozatot hozott. A határozatokból közöl­jük az alábbiakat: Az Egyházegyetem Tanácsa örömmel üdvözli a II. Ke­resztyén Békevilág gyűlésnek az egyházakhoz és a keresztyé­nekhez intézett üzenetét. Megállapítja, hogy a Magyarországi Evangélikus Egyház minden erejével azon vart, hogy a világ különböző országai, nemzetei és népei egymással békében éljenek. Minden erejével azon fáradozik, hogy a világ külön­böző fajú és nyelvű emberei egyenlőségben és megértésben éljenek együtt. Síkraszáll az atomfégyverek betiltásáért s azért, hogy minden nép szabadságban, függetlenségben és bé­kében élhessen és boldoguljon. Az Egyházegyetem Tanácsa hálás köszönetét mond a Ma­gyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánynak és az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének a folyó évben is folyósított rendkívüli államsegélyért. HARKÁNYI LÁSZLÓ egyetemes főtitkár jelentést tett az idei esztendő külföldi utazásairól, GROÓ GYULA teológiai akadémiai dékán a Teológiai Akadémia munkájáról. CSEKEY ZOLTÁN ügyvivőlelkész a Nyugdíjosztály munkájáról, KOREN EMIL esperes a Gyülekezett Segély munkájáról, öröm­mel állapította meg. hogy a Gyülekezeti Segély munkája nyo­mán összegyűlt összeg 315111,— Ft volt. Ezt az összeget a templomukat és parochiájukat építő, illetve renováló gyüle­kezetek között osztotta szét. Az Egyházegyetem Tanácsa kö­szönetét mondott a gyülekezeteknek, a Gyülekezeti Segély előadóinak és megemlékezett a Gyülekezeti Segély tíz eszten­dős munkájáról. A továbbiakban HALÁSZ BÉLA esperes az Egyetemes Számvevőszék munkájáról, az egyetemes főtitkár az üdülők­ről tett jelentést, majd PÉTER LAJOS egyetemes pénztáros a zárszámadásokat és a költségvetéseket terjesztette elő. Megtárgyalta a tanács az egyházkerületek, a Diakqniai Osztály és a Nyugdíjosztály Tanácsának fölterjesztéseit. ~ Az Egyházegyetem Tanács örömmel állapította meg, hogy egyházunk munkája helyes mederben folyik és az egyház to­vábbi életére Isten áldását kérte. Harkányi László Ä Béke-Világtanács elnöksé­ge Berlinben ülést tartott, ame­lyen több fontos dokumentu­mot fogadott el. Az elnökség elítélte a Dél-Vietnam, Kuba, Kongó és Ciprus, valamint a szuverenitásukat védelmező más népek ellen elkövetett agressziót. A világ haladó erői­nek föl kell sorakozniok a nemzeti felszabadulásukért küzdő népek harca mellett — hangsúlyozza az elnökség alta­lános nyilatkozata. Egy másik határozatban a nemzetközi biztonságot veszé­lyeztető sokoldalú atomhaderő megteremtésének a terve ellen, ismét egy másikban az ellen a nyugatnémet terv ellen til­takozik, hogy 1965. május 8-tól elévültnek tök in tik a náci bűntetteket. Meg kell akadályozni a nukleáris háborút Dr. James Endicott, kanadai lelkész, a Béke Világtanácsá­nak egyik elnöke, Berlinben nyilatkozott újságíróknak. Többek között elmondotta, hogy három hét alatt három nemzetközi békekonferencián vehetett részt. Űj-Delhiben a leszerelési és nemzetközi együttműködési világkongresz- szuson járt, Hanoiban szoli­daritási konferencián vett részt, Berlinben pedig a Béke Világtanácsának elnökségi ülé­sén jelent meg. Mindhárom konferenciát a békés egymás mellett élés elvei foglalkoz­tatták. A két ázsiai konfe­rencia hasznos élőmunkát vég­zett — folytatta — az 1965. évben, Helsinkiben tartandó Világkongresszus javára, ame­lyet a Béke Világtanácsa a népek függetlensége és az ál­talános leszerelés nagy kér­déseinek szentel. Ugyanakkor az Üj-Delhiben és Berlinben elfogadott nyilatkozat egyaránt az atomfegyverek elterjedése ellen szól — emelte ki. Endicott ismertette azután a kanadai egyház álláspont­jának fejlődését a békés egy­más mellett élés kérdésében. Nemrégiben a kanadai Egye­sült Eggaázak Tanácsa egy tanulmányt tett közzé a marxizmus és keresztyénség viszonyáról, amelyben figye­lemreméltó tárgyilagossággal emel ki egy sor közös kér­dést. Ez a hivatalos egyházi tanulmány — mondotta — értékes hozzájárulás a mai „kereszteshadjárat” eszméjé­vel vívott küzdelemben. A nyomornegyedek és a faji megkülönböztetés ellen Az Egyesült Államok észa­ki területén fekvő nagyváro­sok társadalmi bajaival fog­lalkozott az amerikai egyház­tanács egyik bizottsága. Dr. Blake, a bizottság elnöke, fel­hívta az egyházak vezetősé­gét, hogy minden eszközzel vegyék fel a küzdelmet a nagyvárosok nyomornegyedei­nek embertelen állapotával, valamint a faji megkülönböz­tetésnek e „gettó-területeken” különösképpen jelentkező ká­ros hatásával A bizottság együtt akar működni a kü­lönböző egyházi szervekkel, hogy a faji megkülönböztetés­nek mielőbb véget vessenek az amerikai élet minden te­rületén — jelentette ki az, e! nők.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom