Evangélikus Élet, 1964 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1964-05-24 / 21. szám

„ISTEN SZERET.” A bakonyszombathelyi evan­gélikus, templomban az oltár fölött ezt a feliratot olvassa a belépő. A templomból távozót pedig ez a felirat figyelmez­teti embertársai iránti köte­lességeire: „Szeretteim, szeres- sétek egymást.” A felszentelése emléknapjára kívül-belül nagyon szépen megújított templomának a A bakonyszombathelyi templom „szeretet temploma” nevet ad­ta az örvendező gyülekezet. Bakonyszombathelyen (régi neve: Bakonymagyarszombat- hely) valószínűleg már 1522 és 1541 között alakult evangélikus gyülekezet Enyingi Török Bá­lint pártfogása alatt, akinek Bálint nevű papja ezen a vi­déken már 1522-ben terjesztet­te az evangéliumi hitet. A gyü­lekezet tehát a legrégebbi gyülekezeteink egyike és sem az ellenreformáció idején nem szenvedett üldözést, sem a tö­rök háborúk nem jelentettek számára nagyobb megpróbál­tatásokat. Az egyházközség legrégebbi iratai az 1792-ben dühöngött tűzvésznek áldoza­tul estek, csak töredékek ma­radtak meg. A megmaradt anyakönyvek szerint 1654-ben Balogh Ferenc volt a lelkésze. Az egyházközségnek ma is tu­lajdonában van az 1672-ből származó ostyasütő. Ma is használt úrvacsorái kelyhe pe­dig 1695-ből származik. Az első, sárfalból készült és valószínűleg zsúppal fedett templomáról annyit tudriak, hogy a mostani templom he­lyén állott és Hosszúfalui Mag­dó András lelkész működése idején, 1740-ben megújították. A jelenlegi templom építését 1792-ben, húsvét után kezdték, még ebben az évben, december 5-én befejezték és 1793. május 9-én, a mennybemenetel ünne­pén szentelték fel. Azóta rész­ben, vagy egészben tizenkét­szer renoválták. A TEMPLOMSZENTELÉS 170-IK JUBILEUMÁRA már négy évvel ezelőtt megkezdték az előkészületeket. 1960-ban Kovács István és felesége Ger­mán Julianna 30 000 Ft ado­mányából átépítették az orgo­nájukat, 1962-ben külsőleg re­noválták nagyon szép templo­mukat, 1963-ban kezdtek hozzá a belső renováláshoz, de csak a 171. évfordulóra tudtak vele elkészülni. Közben a templom­telket is körülkerítették tartós és szép új kerítéssel, összesen 120 000 Ft-ot költöttek a temp­lomra, amiből 115 000 Ft-ot saját adományaiból áldozott az 527 lelkes gyülekezet. Úgy­hogy május 10-én gyönyörűen megújított templommal és ta­tarozott lelkészi lakással vár­ták a hívek a hálaadó isten- tisztelet végzésére meghívott D. dr. Vető Lajos püspököt, élükön dr. Balogh István fel­ügyelővel. A hálaadó istentiszteleten, melyen a környékbeli egyház- községekből is részt vettek, na­gyobb volt a templomi gyüle­A bakonybánki templom kezet, mint az egyházközség lélekszáma. A püspök prédikációjában a mibennünk lakozó Szentlélek (I. Kor. 6, 19.) titkáról szólt, s áldásai között rámutatott a cselekvő emberszeretetre, amely segíti embertársait, fele­lősséget érez az emberiség bé­kéjéért, s munkálkodik népünk jólétén. Az istentiszteleten az első ol- tári szolgálatot Varga György helyi lelkész végezte és a gyü­lekezet énekkara Varga Györgyné lelkészné vezetésé­vel, áld a kántori teendőket végzi, a falusi énekkarok szín­vonalát felülmúló szép kidol­gozásban kétszer is énekelt. Ezen az istentiszteleten tör­tént Horváth Ferenc és Bocska Pál újonnan választott gond­nokoknak, valamint a 20 tagú új presbitériumnak beiktatása is. A beiktatás szolgálatát Csákó Gyula püspöki titkár vé­gezte. , Megemlékezésre méltó, hogy jelen volt és a püspök oldalán a befejező oltári szolgálat ke­retében közreműködött Molnár Gyula nyugalmazott lelkész is, aki ebben a gyülekezetben 40 éven át szolgált, lelkileg és anyagilag sokat épített, s a közeli napokban tölti be 80-ik életévét, a közelmúltban ün­nepelte házasságkötésének 50 éves évfordulóját, most pedig lelkésszé szentelésének 55 éves fordulóját. AZ ISTENTISZTELET UTÁN tartott ünnepi közgyű­lés valóban ünnepi volt. Ezt a gyülekezetei 44 évvel ezelőtt látogatta meg utoljára püspök. Őszinte tisztelet és szeretet nyilvánult meg a helyi és a szomszédos evangélikus, a re­formátus és római katolikus gyülekezetek képviselőinek a püspököt köszöntő szavaiban. Varga György lelkész az egyházközség, a templomépítés és a mostani renoválás törté­netét ismertette. A gyűlés programját változatossá tette az énekkar szép éneke és Ko­vács Jolán szavalata. DÉLUTÁN D. DR. VETŐ LAJOS püspök a 147 lelkes bakonybánki filiát látogatta meg, ahol Bécsi István gond­nok fogadta szíves köszöntés­sel. Az itt tartott istentiszte­leten a püspök és a püspöki titkár hirdette az igét. Istentisztelet után itt is köz­gyűlés volt, amelyen a lelkész a gyülekezet történetét ismer­tette. Valószínűleg régi gyüle­kezet ez is. Valamikor önálló gyülekezet lehetett, de életle­hetőségei korántsem voltak olyan kedvezőek, mint az templom oltára anyagyülekezeté. Az 1681. évi vallásügyi sérelmek között sze­repel a Veszprém megyei Bánk templomának elvétele is. Az­után századunk elejéig szór­ványsorsban éltek az itteni evangélikusok. 1901-ben szer­vezkednek filiává, mikor is ta­nítót választanak, a követke­ző évben pedig iskolát építe­nek, amely egyben istentiszte­leti helyül is szolgált.. 1932-ben kicsiny templomrészt és tor­nyot építettek az iskolához. Most ezt is renoválták, Ezen a közgyűlésen Bocska • János presbiter és Kiss Mihály ró­mai katolikus gondnok köszön­tötte a püspököt. Csákó Gyula Szíji fhá mmjág, A Szentháromság névvel a Szentírás egyik részében sem találkozunk, mégis a Biblia minden ablakából az tükröző­dik vissza felénk, hogy Isten: Atya, Fiú, Szentlélek: Szent­háromság. Már a történelem hajnalán úgy mutatkozott meg Isten, mint teremtő Atya, aki sza­vával, Igéjével hívja létre a világmindenséget, s Leikével ébreszt életet benne. Hármas tagozásban hangzott el a Sinai pusztaságban az Ároni áldás. Ézsaiás próféta látomásában a háromszorosán szent Isten di­csősége előtt rendült meg, s tőle nyerte a bűnbocsátó meg­tisztulást. így küldte ki ta­nítványait a feltámadott Krisztus az Atya, Fiú, Szent­lélek nevében történő ke­resztséig gyakorlására. Pál pe­dig apostoli üdvözletét a ko- rinthusiakhoz írt levelében a Szentháromság formulával foglalta össze: Az Ür Jézus Krisztus kegyelme, Isten sze- retete és a Szentlélek közös­sége legyen mindnyájatok­kal! Isten teremtő Isten, akinek dicsőségét magasztalja a lát­ható és láthatatlan világ min­den szépsége, bölcs rendje és lenyűgöző gazdagsága. A tereihtő Isten aztán meg­mutatta magát Fiában, a Krisztusban, mint megváltó Isten. Eljött az emberhez, hogy feltárja szeretetét, irgal­mát és megszabadítsa bűn és kárhozat hatalmától. ö a megszentelő Isten, aki Leikével hitet ébreszt, egy­házat gyűjt, bűnbocsánaiot hirdet és végül mindeneket megújít. Gyarló hasonlatokkal szok­tunk próbálkozni, de ezek sem tudják megértetni Öt, csupán jelképezik a kifejez- hetetlent. Isten egy és mégis három: Atya, Fiú, Szentlélek. Ezért lett szimbólumává az egyenlőszárú háromszög, meg a három egybefonódó kör. De mindez képics beszéd ugyan­úgy, mint amikor azt mon­dom, hogy a virágban forma, szín és illat együtt van, vagy beszélek a nap mérhetetlen nagyságáról, fényes sugaráról és tűző melegéről, s közben ugyanarra a virágra és ugyan­arra az egy napra gondolok. A prizma is megtöri a fényt, alkotó színeire bontja: így látjuk hitünk gyarló szemé­vel ugyanannak az egy Isten­nek háromféle megnyilvánu­lását közöttünk és bennünk. Szentháromság-ünnepe nem az egyházi esztendő első felé­nek lezárása, hanem csúcs­pont, amelytől, mint egy irányt mutató ponttól indul el a ke- resztyénség, hogy megvallja hitét a teremtett világban va­ló szolgálatával, a megváltott világban aprópénzre váltsa a szeretet kincsét, s megszen­telt életben gyakorolja az en­gedelmességet. Bencze Imre Áldja meg Isten továbbra is gazdagon... | Éj Lapunk múltheti számában megemlékeztünk' arról, g - hogy dr. Emil Fuchs a neves keletnémet evangélikus g p teológus 90 éves. p P A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa- g 0 nak Elnöksége 90. születésnapja alkalmából az alábbi g Pjjj táviratban köszöntötte Fuchs professzort: „Igen tisztelt Professzor Űr! g A Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsa- g ~ nak elnöksége örömmel ragadja meg az alkalmat, g g hogy önnek, igen tisztelt Professzor Űr, 90. születés- §g 0 napja alkalmából legmelegebb köszöntését és jóWv&n* j §j ságait fejezze ki. ••• g Ez alkalomból a német evangélikus teológiának ar- g 0 ról a szenioréról emlékezünk, akinek tevékenysége g j§ messze Németország — mindkét német állam — ható- g g§ rain túl állandó és áldásteljes hatást gyakorol. Jól g 0 ismerjük azt a nagy szolgálatot, amelyet ön végzett g 0 a különböző német és angol városok nyomornegye- g m deiben, lelkipásztori fáradozással erősítést nyújtva a g §j belső és külső nyomor elesettjeinek; szolgálatát, hogy g H ébressze a keresztyén hitet a hazai gyülekezetekben g 0 és az Evangélikus Lelkészszövetségben, hogy elmé- 0 g lyitse a teológiai tudományosságot a lipcsei egyetem g S tanszékén; szolgálatát a Vallásos Szocialisták Sző- g 0 vétségében csakúgy, mint azt, amelyet a Prágai Ke- g H resztyén Békekonferencia pódiumán a béke megőr- p 0 zéséért és a népek közötti kölcsönös megértésért vég- g 0 zett a mi megosztott világunkban. Az ön bátor állás- g 0 foglalásai űj bátorsággal töltöttek el minket is; az ön g P bölcsessége vezetett; mély teológiai tudományossága g gf tanított; az ön erős hite erősített minket is. 0 Most, 90. születésnapja alkalmából mint a mi sze- g 0 retett tanítómesterünkre a Krisztusban, tekintünk g 0 önre, és gyülekezeteinkkel együttesen adunk hálát p m Istennek az ön életéért, életművéért és az Űr nak p 0 azért a kegyelméért, amellyel önt hosszú életén át jp 1 hordozta. Dicsőítjük a kegyelmes Istent, azért a mély 1 H hitért és azért a tiszta látásért, amellyel Önt meg- g 0 ajándékozta úgy, hogy az ön élete és tanítása útmu- g M tatás lehetett sok egyház, köztük a mi egyházaink és g E~ gyülekezeteink számára is. Legyen meggyőződve ar- g fl ról, hogy nemcsak egyházaink vezető személyiségei g p és testületéi, hanem gyülekezeteink is egyek velünk g p a hálaadásban és az azért való imádkozásban, hogy fg g Isten az ön életét továbbra is áldja meg gazdagon, p 0 hogy ön által még további lelkiadományokban része- rr gj sülhessünk. p Kiváló tiszteletünk és testvéri együvétartozásunk p H kifejezésével g Budapest, 1964. május 14-én. 1 D. DR. VETŐ LAJOS DR. BARTHA TIBOR E ügyvezető elnök elnök” DR. KENÉZ FERENC P főtitkár” ^illUlWBIIiiaillllliHlllllililillBlllH=BI!MllillBlllllllllllilllllltilHllllíllHBIllllttlllBHlHIHIIimilIH!lglllllHIHnHII«BIBttaiimiiEiife. IMÁDKOZZUNK Rom 11,33—36 Dicsérünk Téged, Istenünk, lényed kikutathatatlan mély­ségéért, szereteted gazdagságáért, bölcsességed nagyságáért. Nem tudunk felérni gondolataidhoz, de köszönjük, hogy ki­nyilatkoztattad akaratodat s így megismerhetünk Téged. Magasztalunk karácsony, nagypéntek, húsvét, a mennybe­menetel és pünkösd tényeiért, Jézus Krisztus és a Szentlélek ajándékozásáért. Jézusunk életének és tanításának a Szent­lélek által feltárt értelme atyai szívedet mutatja. Add, hogy irgalmas arcodat soha el ne felejtsük! Köszönjük hogy igéden át megérthetünk valamit nagy terveidből. A történelem irányításával és az anyaszentegyház útjának vezetésével szent célod felé viszel mindent. Fogadj el minket is terveid eszközéül. Tudjuk, hogy akaratod véghezvitele nem rajtunk fordul meg. Te magad viszed végbe szándékaidat. Arra kérünk, add meg irgalmad­ból, hogy hittel és szeretettel tudatosan vállaljuk akarato­dat, s szolgáljuk itt a földön céljaidat: az üdvösség mun há­lását és az emberek javát. Vezess el minket szívünkben arra, hogy életünk és az élei minden eseményét Tőled fogadjuk, Reád nézve szemléljük, s mindenekben Téged dicsőítsünk, aki magad vagy a cse­lekvő szeretet, Atya, Fiú, Szentlélek, Szentháromság egy igaz Isten. Ámen. í!in^5n5miLiuiJiiii^5n £mi:nininiinfnmnTunxEgiiii3hinrjrarniKiur.irihiupinimmimiuunimmi0imi3aaninmta^^ n rTTm,:niTnv:-mTrmi!-TimininL,i'.' nnmanniimnniniuuiiiiKiniuin A SZEKSZÁRDI megyei KÖRHÄZ forgalmas bejáratá­nál sokan eltűnődnek, ki volt az, akinek neve aranyos betű­vel csillog a nagy gyógyintézet homlokzatán. És nemcsak csib- rákiak vagy medinaiak, hanem még sárszentlőrinciek is, akik­nek pedig egy kicsit több kö­zük van Tolna vármegye köz­ponti kórházának névadójához, mint más megyebeli község­nek. — így kezdte megemlé­kezését a Tolna Baranyai Egy­házmegye lelkészi munkakö­zösségi ülésén április 15-én Szekszárdon Csepregi Béla sár- szentlőrinci lelkész Balassa Jánosról az orvostudomány ki­váló magyarországi úttörőjéről, aki 150 évvel ezelőtt, május 5-én a sárszentlőrinci' papia­kon született. A híres orvosprofesszorról országszerte megemlékeztek a jubileum alkalmából. Balassa János operált először Magyar- országon éteres altatással, ő al­kalmazott először gipszkötést gümős ízületek rögzítésére. 0 írt először magyar nyelven or­vosi értekezést. G vívta ki, hogy a pesti egyetem orvosi karán a tanítási nyelv magyar legyen. Amikor 1857-ben köz­reműködésével megalapittatott az Orvosi Hetilap, attól kezdve minden írását- először magyar nyelven jelentette meg, csak azután bocsátotta külföldi ki­adók rendelkezésére. Megalapí­totta a Magyar Könyvkiadó társulatot is, amelynek rövid ideig elnöke is volt. BALASSA JÁNOS 1814- BEN SÁF.SZENTLÖRINCEN SZÜLETETT a hasonló nevű evangélikus lelkész második gyermekeként. Középiskoláit a sárszentlőrinci algimnázium után a soproni, majd pozsonyi evangélikus lyceumokban vé­gezte. Orvosi tanulmányokat Pesten és Bécsben folytatott. 1839-ben az a páratlan kitün­tetés érte, hogy a bécsi sebé­szeti klinikán, létesített két ösztöndíjas állás egyikét ma­gyar származása ellenére 16 pályázó előtt elnyerte. Szinte csodával határos sikerű műté­téi csakhamar ismertté és meg­becsültté tették Bécsben, s 1842-ben a II. sebészeti klini­kán tanársegéddé nevezik ki. Fél évig sem marad itt. Buda­pestre hívják, az egyetem se­bészeti tanszékére' 1843-ban. Balassa páratlan tehetségére és hírnevére mj, sem jellemzőbb, minthogy 28 éves korában evangélikus volta ellenére ka­tedrát kapott a Pázmány Péter alapította pesti egyetemen. Balassa sikerei Pesten is nőt­tek. Hallgatói zsúfolásig meg­töltötték a tantermét s rajong­va szerették. Műtétéi ismertté tették nevét. Nemcsak ügyes kezével hódított, hanem gyen­géd bánásmódjával, nemes egyéniségével és műveltségé­vel. 1848. MÁRCIUS 15-ÉN MINDJÁRT BELEKAPCSO­LÓDOTT A FORRADALOM­BA. Március 19-én már útban volt Pozsonyba, mint a buda­pesti küldöttség tagja. A meg­alakuló felelős minisztérium Balassa Jánost nevezi ki a közoktatásügyi minisztériumba Balassa lánc az orvosi tanltásügy előadójául és az egyetemi orvosi kar igaz­gatójául. Megszervezte a ma­gyar honvédség orvosi ellátá­sát. Sebészeti klinikáját hon­véd kórházzá alakította át A szabadságharc leverése után egy Kossuthhoz intézett levele miatt börtönbe került. Forra­dalmi múltját sohasem tagad­ta meg. Nagy tekintélyét, tu­dását, tapasztalatait nem tud­ták nélkülözni. 1868-ban őt vá­lasztják meg az Országos Köz­egészségügyi Tanács elnökévé, amely legfelsőbb egészségügyi szervezet létrehozásában igen nagy része volt. Pályája tetőfokán járt, mi­kor 1863. december 9-én vak­bélgyulladásban váratlanul meghalt. Sokezer ember tolon­gott a gyászmenetben, amely először a Deák téri femplomnál állt meg, ahol Székács József püspök búcsúztatta egyháza nagy halottját. A temetés délu­tán 2-kor kezdődött és sötét éjszaka volt, mire a koporsót kriptába helyezték. A temetés utáni napon az esti órákban mindenütt keresték a klinika altisztjét. Hosszú keresés után a tanársegéd — Verebélyi Lász­ló — végre ráakadt az öreg Miller bácsira, amint a klinika erkélyére kitűzött gyászlobogó rűdjára borulva a csikorgó hi­degben csendesen zokogott. Ez az osszegémberedett, csoszogó emberke ebben az árában az országot szimbolizálta; ő ál­dott, jó főnökét, Magyarország pedig legkiválóbb és legértéke­sebb fiát siratta. A megemléke­zés érdekes részleteket vilá­gított meg Balassa János életé­nek sárszentlőrinci vonatkozá­saiból. APJA AZ 1814. ÉVI PÜS­PÖKI LÁTOGATÁS JEGY­ZŐKÖNYVÉBEN így kezdi maga-bemutatását: „Mostani lelki pásztora a Sz. Lőrintzi Anya-Ekklézsiának Balassa János, ki szülétek Répcze-La- kon Ns. Vas vármegyében Febr. 21-dikén 1784. nem ne­mes szülőktől...” A jobbágyi származás melletti eme nyílt vallástétel nagy társadalmi felszabadultságot éreztet. — Sárszentlőrinc nagy többségé­ben jobbágy település volt. A templom mellett ott állott a dézsmaház, előtte a deressel, hogy emlékeztessen a földesú­ri hatalomra s ne engedje fe­lejteni a jobbágyi kötelessége­ket. Nem is felejtette el Balas­sa János a lőrinci deres fájó tanítását. Ezért állt 1848-ban a szabadság, egyenlőség és testvériség zászlaja alá. A szülői házat betöltő leve­gő formálta meg benne az or­vosi életpálya jelszavát is, amelyet orvostudori felavatása alkalmával 1838-ban írt érte­kezése első sorában fejez ki: „Vivere aliis, non sibi consti­tuit essentiam medici” — má­soknak élni, nem magának, ez adja meg az orvos lényegét. A szerénység is otthoni gyö­kerű vonás Balassa jellemé­ben. Apja. bár kora legkivá­lóbb lelkészei közé tartozott, teljesen fel tudta magát talál­ni az egyszerű falusi nép lel­ki szolgálatában. Többször hívták nagyobb gyülekezetbe, ő megmaradt a sióparti kis faluban. Balassa professzor is szívesen maradt háttérben. Mesteri képessége volt azonban másokat szerepeltetni, kiemelni és szolgálatba állítani. Így tudta a legkülönbeket maga köré gyűjteni. Elég legközvet­lenebb munkatársait és bará­tait felsorolni: Semmelweis Ignác, Markusovszky Lajos, Bólcay János, Korányi Frigyes, Verebélyi László nevét. A SZOCIÁLIS FELELŐS­SÉG SEM BÉCSBEN kezdő­dött ébredezni a fiatal orvos­ban. Sárszentlőrincen találko­zott először az akkori magyar faluval, annak gondokkal küz­dő, egészségileg Is magáraha- gyatott népével. 1814-ben, Ba­lassa János születési évében 72 haláleset közül 30 egy éven aluli, 15 egy és tíz év közötti. Érdekes adatokat közölt az előadás az egyházi anyáköny- vek alapján Sárszentlőrinc ak­kori egészségügyi állapotáról. 1830-ban a halálesetek száma felugrott 160-ra, ebből 50-et a vérhas és a skarlát * okozott. Következő évben 288 haláleset­ből 130 epemirigy gyulladással temettek. 16—17 éves volt, mi­kor nyár végén egy hónap alatt a község 10 százaléka pusztult el kolerában. 7 éves korából is tartogatott egy bor­zasztó élményt. 1821. febr. 19-én ítéletes szélviharban tűz tá­madt és a falu 71 háza leégett, 12 emberélet is odaveszett a pusztító tűzben. — Talán ezek az élmények is hozzájárultak ahhoz, hogy amikor fényes te­hetsége és vasszorgalma leg­magasabbra emelték, nemesen érző szíve akkor is kötve ma­radt a jajnak és bajnak ki­szolgáltatott szegény néphez. Vasárnaponként ingyenes ren­delést tartott. Gondos javas­latot készített a községi orvosi állások megszervezésére. „A községi orvosok — írja — ren­delkezésére állnak a nép na­gyobb részének, amely jutal­mazni nem képes...” Nem diktálta-e neki ezt a korát száz évvel is megelőző mondatot az ifjúkor kitörölhetetlen emléke szülőfaluja gyászos éveiből?! Balassa János jellemzését így foglalta össze a nagy figye­lemmel hallgatott előadás: „Balassa János Sárszentlőrinc nagy fia, bizonnyal legnagyobb szülötte! Mondhatjuk ezt bát­ran, s ezzel nem idegen toliak­kal büszkélkedünk. Élete szín­pompás szőttesének szálai ide vezetnek vissza. Jelleme, meg­győződése, küldetése, gyógyító szolgálata gyökerei itt, ennek a népnek a talajában gyöke­reznek. Innen nőtt ő oly nagy- gyá, hogy fájának gyümölcseit gazdagon szórhatta az egész országnak, sőt a határokon iái­ra is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom