Evangélikus Élet, 1964 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1964-01-12 / 2. szám

GLORIA Jn 7, 14—18, Ebben az igehirdetés alapjául kijelölt evangéliumi sza­kaszban kétszer fordul elő és jelentős a dicsőség szó. A di­csőség — latinul: gloria — már a karácsonyi történetekben is szerepelt Mint ének zengett a betlehemi mezőkön angyali se­regek ajkán és mint dicsfény ragyogta körül az egyszerű, föld­hözragadt pásztorok alakját. Jézus születése Isten dicsőségé­nek megjelenése közöttünk. Az apostolok látták az Ö dicső­ségét Jézusban. A keleti orthodox egyházban erre teszik a ka­rácsonyi eseményben a hangsúlyt. Karácsony Isten dicsősé­gének megjelenése: epifánia. Igénkben nem a gyermek-jézussal találkozunk, hanem a Mesterrel, a tanítóval. Éppen tanításával kapcsolatban ad ta­nítást. Azt mondja, hogy amikor tanít — tehá+ amikor nap­jainkban is hirdetteti igéjét —. egy cél lebeg szeme előtt: a gloria. Tanításával azt akarja elérni, hogy törjön fel szívünk­ből az Isten nevét magasztaló -dicséret és vegyük észre, hogy megszűnt árvaságunk, mert Isten szerető mennyei Atyánk, ő pedig testvérünk. Isten tehát abban leli örömét, hogy Jézus vállalja velünk a testvériséget, megszünteti árvaságunkat és dicsérő énekre nyitja fel ajkunkat. Ez Isten dicsősége. Jézus azzal dicsőíti Istent, hogy vállalja a. küldetést, telje­síti Isten tervét. Ezért gyönyörködik Jézusban: ez az én kedves Fiam, akiben én gyönyörködöm. Ez különbözteti meg Jézust az ún. nagy-emberektől, a lángelméktől és zseniktől, ók magukból merítenek. Lenyűgöző méretekben mutatják meg előttünk, milyen nagyra képes az ember a tudás, a művészet, a politika vagy a vallás területén. Jézus azonban azt mondja, hogy nem magától szól, mert aki magából merít, az a maga dicsőségét keresi. „Az én tanításom nem az enyém”. Jézus: küldött. Tanításával azt vési szívünkbe, hogy mire képes ér­tünk Isten szeretete. Isten nemcsak Jézusban akar gyönyörködni, hanem ben­nünk is. Akkor gyönyörködik bennünk, ha hallgatjuk és meg­tartjuk Jézus tanítását. Hallgatni annyit tesz mint bízni ben­ne. A farizeusok megbotránkoztak Jézuson, mert nem tudták tanítását a saját teológiai rendszerük és hagyományos néze­teik keretében elhelyezni. Nem bíztak benne s ezért nem ér­tették. Mások viszont azért nem értették, mert csak vitatkoz­tak felőle, de nem engedelmeskedtek néki. Amikor bizalom támad bennem Jézus tanítása iránt s megcselekszem azt, ak­kor meg is értem. Bizalomból fakadó tevékeny engedelmessé­gem visszhangozhatja csak Isten közöttünk Jézusban megje­lent dicsőségét. Benczúr László *ni i« i i i www iii:iiiiriii:wiiiHii!iii imiiii|iiiwi(!Miiniiiiiiii!itiiiiiiiiiim!iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii mii i i i i rí limn m ISTENTISZTELETI REND HÍREK — Vízkereszt ünnepe utáni 1. vasárnapon az oltárterítő színe: zöld. A vasárnap oltári és délutáni igéje: Km 12, 1-5, délelőtti alapigéje: Jn 7.14—18.- IHAROSBERÉNY. Ad­vent két vasárnapján vendég- igehírdetők szolgáltak a gyü­lekezetben: SŰMEGHY JÓ­ZSEF vadosfai és SZENDE SÁNDOR kötcsei lelkészek Mindketten Iharos és Pogány- szentpéter filiáiban is prédi­káltak, este pedig az anyagyü­lekezetben előadást tartottak a vadosfai és a kötcsei gyüleke­zet történetéről és életéről. — MAKÓ. A gyülekezet de­cember 15-én ünnepelte temp­loma felszentelésének 69. év­fordulóját. Az ünnepi isten­tisztelet szolgálatát BÄRTFAI LAJOS esperes végezte.- ABAŰJSZÁNTÓ. A her- nádbüdi leányegyház templo­mának részére karácsonyi ajándékként DVORSZKY ANDRÁS és családja fehér se­lyem oltár-, keresztelő-, me­dence- és szószékterítő kész­letet adományozott. Az Ür ál­dása legyen az adományon és az adakozókon.- A BORSOD HEVESI EGYHÁZMEGYE lelkészi munkaközössége december 17- én Miskolcon ülésezett. Rcuss András, Virágh Gyula (Egyhá­zi koegzisztenciáért, előadás) Pintér Károly és Gál Sándor szolgálatával.- HALÁLOZÁS. Kiss Benő lelkész életének 67. esztende­jében a pusztaottlakai gyüle­kezetben végzett 28 évi lelké­szi szolgálata után 1963. de­cember 19-én türelmesen hor­dozott betegsége után elhunyt. Temetése december 22-én a pusztaottlakai templomi szer­tartás után december 22-én volt a békéscsabai bogárházi evangélikus temetőben. „Tu­dom. hogy az én Megváltóm él.”- özv. Kutas Lajosné, szül. Bakó Gizella a .Budapest-bu- dahegyvidéki gyülekezet tag­ja, Kutas Kálmán ny. lelkész édesanyja 91 éves korában de­cember hóban elhunyt. A Farkasréti temetőben helyez­ték örök nyugalomra. „Boldo­gok, akik az Úrban halnak meg”. Apostag többszörös jubileuma Budapesten, 1964. január 12-én Deák tér de. 9 (urv.) Hafenscher Karoly de. 11 (urv.) dr. Kékén András, du. 5 dr. Kékén András, du. 6 (Szeretetvendégség) Haíen- scher Károly. Fasor de. ■ fél 10 Koron Emil, de. ii Koren Emii, tíu. 6 Harmati Béla. Dózsa György út de. fél 10 Harmati Béla. Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. de. 9. Rákóczi út 57, b. de. 10 (szlovák) dr. Szilády Jenő de. 12. Thaly Kálmán u. de. 10 Szirmai Zoltán, de. 11 Szirmai Zoltán', du. € Szirmai Zoltán. Kőbánya de. 10 Veöreös Imre. Utász u. de. 9 Veöreös Imre. Vajda Péter u. de. 4él 12 Veöreös Imre. Zugló de. 11 (úrv.) Boross Károly. Rákosfalva de. 8 Detre János. Gyarmat u. de. fél 10 Boroós Károly. Fóti út de. 11 Gádor András. Váci út de. 8 Gá­dor András. Frangepán u. de fél 9 Káposzta Lajos. Újpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10 Soroksár Újtelep de. fél 9. Pest­újhely de. 10 Kürtösi Kálmán. Rákospalota MÁV-telep de. 8. Rá­kospalota nagytemplom de. 10. Rákospalota kistemplom du. 3. Rákosszentmihály de. fél 11 Karner Ágoston. Sashalom de. 9 Karner Ágoston. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákos­liget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11. du. fél 3. Bécsikapu tér de. 9 Várady La­jos, de. 11 Schreiner Vilmos, este 7 Várady Lajos. Torockó tér de. fél 9 Schreiner Vilmos. Óbuda de. 9 Fülöp Dezső de. 10. (úrv.) Fülöp Dezső. XII., Tarcsay Vilmos u. de. 9 Ruttkay Elemér, de. il Ruttkay Elemér, este fél 7 Ruttkay Elemér. Diana út de. fél 9 Csengődv László. Kelenföld de. 8 (úrv.) dr. Rezessy Zoltán de. H (úrv.) dr. Rezessy Zoltán, du. 6 Uzon László. Németvölgyi út de. 9 Uzon László. Keíenvölgy de. 9 Visontai Róbert. Budafok de. 11 Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. 11.- HELYREIGAZÍTÁS. La­punk legutolsó számának „A II. Vatikáni Zsinat’’ című cik­ke 3. pontjának második be­kezdésében a „modern gazdál­kodás” helyett „modern gon­dolkodás” olvasandó. Az apostagi gyülekezet 1963. november 10-én hármas jubi­leumot ünnepelt. Megemlékez­tek a mostani templom helyén 165 évvel ezelőtt épült temp­lomról, amely két ízben, 1809- ben és 1825-ben leégett. — Megemlékeztek a 150 évvel ez­előtt készült oltárról és a ma is használatban levő templom felszentelésének 135. évfordu­lójáról, A jubileumi ünnepsé­gen részt vett és a szolgálato­kat végezte Káldy Zoltán püspök. A hármas jubileum alkal­mából az egyházközség belül­ről teljesen megújította temp­lomát. Hernády Nándor, a gyü­lekezet lelkésze, elmondotta, hogy az 1828-ban a Szenthá­romság ünnepe utáni 21. va­sárnapon felszentelt templom egészen a legutolsó időkig ma­gán hordozza a sietségnek, a gyors használatba vételnek bé­lyegét. A nagy tűzvész alkal­mával a község kétharmada a tűz martaléka lett. A tűzvész után elsőnek az iskolát, utána a lelkészlakást, majd a temp­lomot építette meg az egyház- község, s mindezt 3 év alatt. A mostani ünnepre kifestet­te az egyházközség a templo­mot, új ablakokat készítettek, az eddig csak meszelt oltárt olajjal festették át és arany­nyal díszítették. Új szószék készült s a papi pad is más elhelyezést kapott. A templom­padokat átszabták s a megna­gyobbított oltárteret mozaik­lap borítással látták ed. A renoválási munkához se­gítséget kapott a gyülekezet az Egyházkerülettől és a Gyüle­kezeti Segélytől. A gyülekezet tagjai 40 ezer forinttal járul­tak hozzá az építkezéshez, MELICH JÁNOS (1872—1963.) 1963 CSODALATOSÁN SZÉP novemberének utolsó napjai­ban temették a matuzsálemi kort ért tudóst, a magyar nyelvtudomány kiválóságát és egyházunk büszkeségét. Bőséges irodalom és renge­teg emlék áll rendelkezésünk­re abból a célból, hogy Melich Jánost jól megismerjük és ér­demeit méltathassuk, 1942-ben „a 70 éves Melich János” em­lékkönyv jelent meg, Uray Géza a Magyar Nyelv Lili. év­folyamában méltatja Melich János irodalmi munkásságát 1942—1957 között, 90 éves ko­rában Baleczky Emil ír a Ma­gyar Nyelv LVIII. évfolyamá­ban méltató cikket; Ezek a cikkek a szakmabe­lieket érdeklik elsősorban. Mi ezenfelül az embert szeretjük és öt is akarjuk látni. Életrajzírói, ismerősei és ba­rátai tudják azt. hogy Melich János ősei a Nógrád megyei Málnapatakáról, még 1800 előtt költöztek Szarvasra, ahol is a nemzetségalapító ős, Tes- sedik Sámuel lelkész udvaro­sa lett. Leszármazottai már kisgazdasorba kerültk, s apja és nagyapja a szarvasi gim­názium néhány évfolyamát is végig tanulták. Édesanyja Já­nos fiát gyakran vitte el Tes- sedik sírjához, s elmesélgette neki, hogy családja mit kö­szönhet ennek a lelkésznek. A nagyon vallásos életet élő édesanyja olvastatta fiával a Bibliát és együtt énekelgették Tranoscius énekeit. Tanulmányainak bevégzése után, 1902-ben a Magyar Nem­zeti Múzeum könyvtárosává nevezik ki. Ugyanebben az év­ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lesz. Mivel érdemelte ki ezt a sok kitüntetést? A fiatal tudós hi­hetetlen szorgalommal kutat, dolgozik és ír és a magyar nyelvészet kiváló munkásai felfigyelnek tanulmányaira. A szaklapokban, hazánkban és külföldön, állandóan olvasha­tók nyelvészeti kritikái és fel­fedezései, szakszerű megálla­pításai. TUDOMÁNYOS MUNKÁS­SÁGÁNAK elismeréséül 1921- ben kinevezik a budapesti tu­dományegyetem rendes taná­rává; az egyetemi tanárok vi­lágában egyedülálló eset az ő 1 tevékenysége. A nyelvészeti tanszékre egyhangúlag őt je­lölték, de ő azt javasolta, hogy Gombocz Zoltán kolozsvári, ül. szegedi professzort hívják meg a tanszékre. Javaslata győzött, de egyben az ő kine­vezése is megvalósult. Egy­szerre foglalta el a két jó ba­rát a budapesti egyetemi ka­tedrát Professzori és tudományos munkásságának elismeréséül a Magyar Tudományos Akadé­mia rendes tagjai közé vá­lasztotta 1922-ben. Néhány, éven belül a finn, a porosz és a krakkói lengyel tudományos akadémiák tagjává is megvá­lasztják. Irodalmi és tudományos munkásságának jegyzékét munkatársai pontosan össze­állították. Nevezetesebb mű­vei: Etymológiai Szótár, 1914- től Gombocz Zoltánnal együtt szerkeszti. Egyéni neves alko­tásai: Melyik nyelvjárásból valók a magyar nyelv régi jö­vevény szavai (1900), A Ma­gyar Szótár irodalom (1907), A Magyar tárgyas igeragozás (1914), Keresztneveinkről (1914), Latin betűs helyesírásunk ere­dete (1934), Szláv jövevény szavaink című művében (1903. I. 1., 1905. I. 2.) a ma­gyar nyelv szláv jövevény szavainak, különösen nyel­vünk keresztyén termino­lógiájának régóta vitás kérdé­seit tisztázta. Hatalmas műve A honfoglaláskori Magyaror­szág (1925—1929.) Ezeken kí­vül a magyar és külföldi nyel­vészeti lapokban közel ezer cikke jelent meg az idők fo­lyamán. Professzori működését 1942- ben abbahagyja, és elvállalja a Magyar Tudományos Akadé­mia főkönyvtárosi állását. EGYHAZUNKBAN IS HŰ­SÉGESEN dolgozott. A szarva­si gimnázium felügyelője volt. Tagja volt a bányakerületi tanügyi és néhány éven át az egyetemes tanügyi bizottság­nak is. E bizottsági üléseken öröm volt a vele való együtt­működés. Megnyilatkozásait a tudós alaposságával és az evangélikus férfiú szerénysé­gével fogalmazta meg mindig. Püspökének meghitt barátja és rajongó híve volt. Minden egyházi emberhez egyaránt kedves volt, s ha a lelkészek közül olyanokkal találkozott, akik írogatni kezdtek, legbuz­góbb inspirálója ő volt mind­egyiknek. A Pázmány Péter tudomány- egyetemen két professzor tár­sával : Domanovszky Sándor és Gombocz Zoltán barátaival az evangélikus egyetemi hall­gatók istápolója volt. Nemcsak tanulmányi tekintetben segé­lyezte őket, hanem titokban anyagiakkal is. Kiegészült ez a triász Horváth János iro­dalomtörténésszel (akinek fe­lesége volt evangélikus), aki velük együtt éveken át végez­te ezt a nemes tevékenységet. Amikor Melich János ereje teljében volt, rendszeresen részt vett a Deák téri és tiszt­viselőtelepi templom istentisz­teletein. Buzgón énekelt és alázattal hallgatta a legifjabb káplán igehirdetéseit is. Nyolc­vanéves kora után erősen visszavonult mindentől. Még az egyházi élettől is. Időnként üzenetet küldött egyik-másik fiatalabb lelkész barátjának, de látni már alig lehetett őt. Készült, nagyon készült arra az útra, amelyen találkozni akart Megváltójával, mert ő egész életében töretlenül val­lotta: Tudom, kiben hiszek. G. L. HÉTRŐL-HÉTRE Az ige testté lett János 1, 14. Karácsony evangéliuma szólal meg igénkben újra, meri annak, ami akkor megszólalt, tovább kell hangoznia egyre ha* tározottabban a mi életünkben. Az Ige testté lett... ebben a kijelentésben tárul lei élőt* tünk Isten kegyelmének teljessége. Az a végtelen szeretet) amely nem tudta nézni a bűnbe merült ember pusztulását) hanem utána jött ide a földre, láthatóvá lett. Ügy jött közénk) hogy egészen emberré lett. Vállalta földi életünk minden ter­hét és nyomorúságát, de ugyanakkor távol tartotta magától a bűnt. Isten úgy mutatta meg kegyelmét, hogy azt mindenki láthatta, szavát hallhatta és életét követhette, hiszen itt lako­zott közöttünk. Jézus Krisztus a testté lett Ige megszületett) élete és életműve történeti esemény. A kegyelem azonban —- tovább megy és arról is bizonyságot tesz, hogy történeti való­ság marad is számunkra. Mi nem úgy emlékezünk Jézus Krisz­tusról, mint aki volt, hanem úgy imádhatjuk benne Isten ke­gyelmét, mint aki megmarad örök valóságnak. Jézus Krisz­tusban ez a kegyelem ma is valósággá lesz mindenki számára) aki keresi őt. Isten csodálatosan felmagasztalta az embert, amikor tes­tébe öltözött. Ebben a kegyelemben azonban érezzük meg á parancsoló követelést is. Azért lett emberré, hogy megtisztítsa a bűntől. Nem elég nekünk örvendeznünk azon, amit Isten tett. Nem elég a karácsony hangulatát őrizgetnünk a szívünk­ben egy darabig. A karácsonyt új életnek kell követnie. Olyan életnek, amilyet Isten a testté lett Fiában mutatott nekünk■ Amikor heti igénk most újra megcsendíti ezt a boldog evangéliumot, egyúttal vizsgálatra is késztet. Mi történt ben­nem azóta, hogy tudom, mit tett az Isten. Mennyire lett az Ige testté én bennem? Mennyire tisztult meg az én életem? Meny­nyivel kevésbé uralkodik a bűn az én életemben? Ezek a kér­dések nagyon komolyan szeretnének önvizsgálatra késztetni, hiszen az Ige testté lett. Kökény Elek NAPRÓL-NAPRA VASÁRNAP: V. MÖZES 30,19; JANOS 5,25. — Szabad vá­lasztásunk van az élet és a halál, az áldás és az átok között. Látszólag kézenfekvő a választásunk, de mégis úgy élünk* mintha nem élnénk a lehetőséggel, ezért hangzik a figyelmez­tetés: „válaszd azért az életet.” Róma 12,1—6; Zsoltárok 71,17—24. HÉTFŐ: HÖSEÄS 14,4; II. TIMÓTHEUS 4,16—17. — Az áldást és életet adó Isten megért és megerősít. Odaáll mellénk, akik sokszor árváknak érezzük magunkat. Ez az odaállás nem csupán múló jelenlét, hanem egy életre szóló erősség. Márk 1,1—8; Márk 2,18—22. KEDD: ZSOLTÁROK 105,7; CSELEKEDETEK 10,42. — De úgy is áll mellettünk Krisztus, mint bíró, aki bírája nem­csak az élőknek, hanem a holtaknak is, halaimé kiterjed az egész világra. Márk 1,9—15; Márk 2,23—3,6. SZERDA: ZSOLTÁROK 58,12; JELENÉSEK 18,8. — „Erős vár a mi Istenünk!” O itt a földön akar erős várunk lenni, aki védelmet nyújt mindenkinek, de úgy is, hogy Fia, Jézus Krisztus vére által, megtisztít minket minden bűneinktől. Já­nos 1,35—42; Márk 3,7—12. CSÜTÖRTÖK: ZAKARIÁS 13.1: I. JANOS 1,7. — Életünk tisztaságának kútfeje és záloga — Jézus Krisztus, aki ártatlan szenvedésével tette rá a pecsétet életünk okmányára. Ez ke­gyelemből történt, ami nekünk naponként elég. Márk 4,12—14; Márk 3,13—19. PÉNTEK: III. MÓZES 19,14; LUKACS 14,13—14. — Aki elfogadja ezt a kegyelmet, az ebben az esztendőben sem szi­dalmaz senkit, s nem vet gáncsot senki elé, mert féli őt, a ke­gyelmes Istent. Zsidók 2,14—18; Márk 3,20—30. SZOMBAT: ZSOLTÁROK 106,2; I. TIMÓTHEUS 1,17. — Ezért a kegyelemért; „az örökkévaló királynak pedig, a hal­hatatlan, láthatatlan egy Istennek tisztesség és dicsőség örök- kön-örökké! Ámen.” János 5,19—24; Márk 3,31—35. Káposzta Lajos KIS TÜKÖR Kis tükrünk fénye az agg Simeonra esik. Neve azt jelenti, hogy meghallQátlátás. Lk. 2.25-ben olvassuk róla a követke­zőket: „És íme volt Jeruzsálemben egy ember, akinek a neve Simeon volt és ez az ember igaz és istenfélő volt, aki várta az Izrael vigasztalását, és a Szentlélek volt ő rajta.” Ez az öreg, istenes ember a templomban találkozik Izrael vigasztalójával; a gyermek Jézussal, amikor Mária először mu­tatja be őt a templomban Istennek. Egyben a boldog édes­anya viszi a szegények áldozatát: egy pár gerlicét. Ugyanakkor az öreg Simeon is ott van a templomban és prófétáim kezd a gyermekről. Isten ugyanis megígérte Sime­onnak, hogy addig nem hal meg, míg a Messiást meg nem látja. Simeon öröme leírhatatlan és elmondhatatlan. A gyerme­ket félve, vigyázva veszi karjaira, ugyanakkor megáldja és megjövendöli élete dicsőségét és halálát. Ügy nézünk Simeonra, mint aki öreg, megfáradt ember, akiben az életet az az ígéret tartotta, hogy nem hal meg addig, míg a megígért Szabadítót meg nem látja. Ügy nézünk Simeonra, mint aki egész életében a nagy ta­lálkozóra készült. Örömében, bánatában, munkájában gondo­latai mindig a várt találkozóra irányultak. Élete minden új napjának csak annyiban volt jelentősége és értelme, hogy kö­zelebb vitte a találkozóhoz. Es ő volt a világ legboldogabb embere, amikor a találko­zás pillanatában szemtől szembe látja a megszületett .gyerme­ket. Arca örömtől ragyog és ajka elrebegi a halk sóhajt: „Mos­tan bocsáss'sad el Uram a te szolgádat békével.” Fülöp Dezső • linn un 111111 m 11111 mii mm mi im ii i niimm im minuiiiniimirr írni — Vennék kis családi házat Budapest környékén, ahoi evangélikus település is van. Vétel esetén a ház 1966 év őszéig a tulajdonos által lak­ható. Cím a kiadóhivatalban. — ANYAHELYETTEST keresek 10 és 12 éves fiam mellé. Napi 6 órára. Cím a kiadóhivatalban. — BUNDÁK divatos átszabása, szőrmekucsmák Somogyi szűcsnél, ■ Bp. v. Kossuth Lajos u. 1. udvar­ban. — HARMÓNIUMOK speciális ja­vítása garanciával Adás-vétel. Po- kornv Pál. Bp. IV. Üjpest, Komját u. 120 Telefon: 403—017. EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D dr Vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: Gádor András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, vili., Üllői út 24. Szerkesztőségi telefon: 342—423 Kiadóhivatal és Sajtóosztály: 142—074 Előfizetési ára egy évre 60,— Ft Csekkszámla: 20412.—Vili. Árusítja a Magyar posta 10 000 példányban nyomatott INDEX 25211 (>4.0041/2 — Zrínyi Nyomda, Bpest;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom