Evangélikus Élet, 1964 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1964-02-16 / 7. szám

HÍREK A nagy cél érdekében J6b X. 8—22. Isten azt akarja, hogy minden ember békességben, főnömben, boldogságban éljen. Éppen ezért úgy irányítja egyéni él etünk minden eseményét és a történelem folyását, hogy ez a pagy cél minnél jobban megvalósuljon. Könnyű meglátnunk Istennek ezt a javunkat munkáló aka­ratát akkor, ha jól megy dolgunk, ha napsugaras felettünk az ég, ha életünk útja a békesség és az öröm virágai között vezet. De ha beborul felettünk az égbolt, ha a megpróbáltatások özöne tör reánk — a baj soha nem jár egyedül — nagyon ne- héz_ észrevennünk Istennek hozzánk lehajló, kegyelmes szere­ltét. Jób története éppen azt mutatja meg, hogy akik Isten­nel ^közösségben vannak, a hit szemével mindig meglátják azt az örvendetes tényt, hogy azoknak, akik Istent szeretik, min­den — még a szenvedés és a megpróbáltatás is —, javukra van. A békétlenség, a baj, a szenvedés végső okozója a sálán. Még akkor is, ha embereket használ fel eszközül. A sátán célja ellentétes Isten akaratával. Ö harmónia helyett zűrzavart, béke helyett háborút, élet helyett halált, öröm helyett bánatot és Szomorúságot akar. S mindent meg is tesz célja érdekében. Nemzedékünk átélte, milyen hatalmassá tud növekedni a go­noszság és ez által az emberi szenvedés. Isten azonban hatal­masabb, mint ajsátán. Ezt elsősorban azzal mutatja meg, hogy a sátán mesterkedéseit is az emberek javára fordítja. A meg­próbáltatásokat és szenvedéseket arra használja fel. hogy kö­zelebb vonjon magához — hiszen a jó napokban de gyakran feledkezünk meg róla! — és hitünket szilárdabbá, ragaszkodá­sunkat őszintébbé tegye, s megtanítson arra, hogy ajándékait Jobban megbecsüljük. Isten szeretete azonban legfőképpen abban nyilvánul meg, ftogy határt szab a gonosz garázdálkodásának. Az ember nincs teljesen kiszolgáltatva a bajt és szenvedést okozó démoni ha­talmaknak. Ahol hitünk teherbírása véget ér, ott Isten a go­nosznak megálljt parancsol. Ezt meg is teheti, hiszen a golgo­tái kereszten Isten egyszülött Fia, Jézus Krisztus döntő győ­zelmet aratott a sátán felett. Böjt idején tekintsünk fel hittel a golgotái keresztre. Krisz­tus Urunk szenvedéséből és értünk hozott áldozatából láthat­juk meg igazán Isten kegyelmes szeretetét, s tapasztalhatjuk meg, hogy nincsen olyan erő és hatalom, mely meg tudná akadályozni a nagy cél megvalósulását: az emberiség örömét, békéjét, üdvösségét. Selmecd János ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 19«*. február 16-án Deák tér de. 9 (úrv.) Trajtler íxábor, de. U (úrv.) dr. Kékén András, du. 6 Hafenscher Károly. Fasor de. fél 10 (úrv.) Korén Emil, de. 11 (úrv.) Koren Emil, du. 5 sze- retetvendégség. Dózsa György üt de. fél 10. Üllői út 24. de. fél 1L Karácsony Sándor u. de. 9. Rá­kóczi út 57/b. de. 10 (szlovák) dr. gzilády Jenő, de. 12. Thaly Kál­mán u. de. 10 Szirmai Zoltán, de. •11 Szirmai Zoltán, du. 6. Szirmai Zoltán. Kőbánya de. 10 Veöreös Imre, du. 5. Szeretetvendégség: Jakus Imre. Utász u. de. 9 Veöreös Imre. Vajda Réter u. de. fél 12 Veöreös Imre. Zugló de. li (úrv.) petre János. Rákosfalva de. 8 Bo­ros Károly. Gyarmat u. de. fél H) petre János. Fóti út de. 11 Gádor ndrás (tisztségviselők iktatása), áci út de. 8 Gádor András. Fran- £epán u. de. fél 9 Káposzta „ La­jos. Újpest de. 10 Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Soroksár-Üjte- fep de. fél 9. Pestújhely de. 10 ÍCürtösi Kálmán. Rákospalota- MÁV-telep de. 8- Rákospalota- Jíagytemplom de. 10. Rákospalota» Kistemplom du. 3. Rákosszentmi­hály de. fél n Karner Ágoston. Sashalom: de. 9 Karner Ágoston. Rákoscsaba de. 9 Békés József. Rá­koshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11, du. fél 3. i Bécsikapu tér de. 9 Várady La- •Jos, de. 10 (német) Várady Lajos, A LELKÉSZ MINDIG izga­lommal megy új, számára is­meretlen gyülekezetbe szolgál­ni- Útközben tele van kérdés­sel és érdeklődéssel. Vajon miben különb az a gyülekezet, mint az övé? Mit, hogyan és miként végeznek? Mit lehetne átvenni és a saját gyülekezeté­ben meghonosítani? Ilyen belső izgalommal és lázzal ültem én is vonatra, hogy egy Pest környéki gyüle­kezetben szolgálatot végezzek. A hideg, fagyos téli vasárna­pon jólesett a kényelmes, me­leg vasúti kocsi. A vonat ab­lakából mindent olyan csen­desnek, álmosnak láttam. A pipáló kémények, amelyek fel­kiáltójelként keresték az ala­csonyan húzódó felhőket, nyu- godttá tették a külvárosi tá­jat. Aztán egyszerre eltűntek a rendezett utcák, és átadták helyüket egy alacsony domb­oldalnak. Tavasztól mozgal­mas élet lehet ezen a dombol­dalon, hiszen nyárilakok soka­sága töri meg a havas kertek egyhangúságát. Aztán újra rendezett utcák következnek és már meg is érkeztem. Csendes a község. A lovak patái most nem dübörögnek a füves pályán. A szerencsét pró­bálók sem szemetelnek a hiá­ba vásárolt tikettekkel. A va­lamikor híressé vagy hírhedtté vált lóversenypályán is kihalt az élet. Alszik a versenyszel­lem és pihennek a régi emlé­kek. Pedig a község sokat kö­de. 11 Csákó Gyula, este 7 Schrei­ner Vilmos. Torockó tér de. fél 9 Csákó Gyula. Óbuda de. 9 Vámos József, de. 10 (úrv.) Vámos József. Xn. Tarcsay Vilmos u. de. 9 Fi- lippinyi János, de. 11 Filipplnyl János, du. fél 7 Csengődy László. Pesthidegkút de. fél 11 Ruttkay Elemér. Budakeszi de. 8 Ruttkay Elemér. Kelenföld de. 8 Uzon László, de. 11 Uzon László, du. 6 dr. Rezessy Zoltán. Németvölgyi út de. 9 dr. Rezessy Zoltán. Kelen- vöígy de. 9 visontai Róbert. Buda­fok de. 11 visontai Róbert. Csillag­hegy de. fél 10. Csepel de. 11. evangélikus elet A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: Gádor András Szerkesztőség és kiadóhivatal; Budapest, Vili., Üllői út 24. Szerkesztőségi telefon: 342—423 Kiadóhivatal és Sajtóosztály; 142—074 Előfizetési ára egy évre 60,— Ft Csekkszámla: 20412.—vm. Árusítja a Magyar Posta 10 000 példányban nyomatott 64.0925/2 — Zrínyi Nyomda, ßpest INDEX 25211 szönhet ennek a létesítmény­nek. Még a templomot is ... Az állomástól nem messze, az emelkedő végén, kis temp­lom áll. Az evangélikus temp­lom. Mikor belépek ebbe a templomocskába (olyan, mint egy mesebeli épület), úgy ér­zem, hogy itt minden új. Pe­dig annak lassan 25 eszten­deje, hogy az első énekszó fel­hangzott a kis templomban. De újjá és tisztává teszi ne­gyedszázad után is a hívek ál­dozata és munkája. Hiszen itt minden adomány. A takarítás éppen úgy, mint a harangozás. Gyönyörű szőnyeg az oltár előtt: adomány. Virág az oltá­ron: adomány. — Böjt L vasárnapján az oltárterítő színe: lila- A vasár­nap oltári cs délutáni igéje: Mt 4, 1—11; szószéki igéje: Jób 1, 8—22. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Február 23-án, reggel fél 3 órakor evangélikus vallásos félórát közvetít a Petőfi Rá­dió. Igét hirdet: BÁRDOSI JENŐ dabronyi lelkész. — ESPERES VÁLASZTÁS. A somogy—zalai egyházmegye egyházközségei egyhangú bi­zalommal esperessé újból Lág- ler Béla porrogszent királyi lelkészt, egyházmegyei fel­ügyelővé pedig újból Trímel Henrik kötcsei egyházközségi felügyelőt választották. A vá­lasztások eredményét 1964. január 21-én Gyenesdiáson rendkívüli egyházmegyei köz­gyűlésen hirdették ki. A közgyűlés után az egy­házmegye lelkészi munkakö­zössége is ülésezett. Igehirde­téssel, igetanulmánnyai és előadásokkal szolgáltak: Vér- tessy Rudolf, Jakus Imre, Kardos József, Madarász Ist­ván, Lakatos György és Egy- házy János lelkészek. — CELLDÖMÓLK. A Gyü­lekezeti Segély 1963. évi nagy szeretetadományát ünne­pi istentisztelet keretében ja­nuár 26-án adta át KOREN EMIL esperes, a Gyülekezeti Segély országos vezetője. Pres­biteri gyűlésen a gyülekezet felügyelője mondott köszöne­tét az adományért, Koren Emil pedig a Gyülekezeti Se­gély munkájáról tartott elő­adást s egyben köszöntötte azokat az új presbitereket, akiket az istentiszteleten JÓ- ZSA MÁRTON lelkész ikta­tott be tisztükbe. — A NÓGRÁDI EGYHÁZ­MEGYE LELKÉSZI MUNKA- KÖZÖSSÉGE február 12-én Balassagyarmaton tartotta ez évi első munkaülését. Matuz Pál írásmagyarázata és úr- vacsoraosztás (Révész László) után Gartai István esperes ve­zetésével a munkaközösség megbeszélte a lelkészi mun­kaközösségek 1964. évi munka­tervét. Babka Tivadar béke­mozgalmi beszámolót, Gerhát Sándor és Záborszky Csaba előadást tartott. — BUNDÁK divatos átsza­bása, szőrmekucsmák Somo­gyi szűcsnél, Budapest, V., Kossuth Lajos u. 1. udvarban. Tiszta e szó, mint ez a kis templom. Mindent önként ad­nak. Áldoznak, imádkoznak és hisznek. A sorrend természe­tesen fordított, de az idegen mindenekelőtt azt látja, amit a hit aprópénzzé váltott. A TEMPLOMOT NAGY KERT veszi körül. Egyik sar­kában néhány sudár fenyő. Sorban ültetve, gondosan ke­zelve. A kis liget áthúzódik a többi házak közé is. És ebben a zúgó fenyőligetben jelképet láttam. Annak a jelképét, hogy a templom és a templomozó emberek beletartoznak és ben­ne élnek azoknak a közösségé­ben, akik a templomon kívül élnek. És velük együtt fára­doznak azon, hogy minden li­get és játszótér, családiház és templom az életet és a békét hirdesse. A templom alagsorában, fe­hér asztal mellett leültünk né­hány percre beszélgetni. Az élet kis és nagy dolgairól és erről a gyülekezetről. Bohunka Lajos bácsi — az egyik asztaltársam — már be­töltötte a 85. esztendőt. Vékony arcán, ijesztően nagy a sötét­keretű szemüveg. Kiszáradt kezével az asztalkendő szélét morzsolja. Látni rajta, hogy már nehezére esik a visszauta­zás a múltba. Az emlékezés konflisára fölült az öreg. hogy elhozza a múlt eseményeit. És — ANGYALFÖLD ÜNNE­PE. Folyó hó 16-án, vasárnap, a 11 órai istentisztelethez csatlakozóan ünnepi közgyű­lés keretében iktatják tisztsé­gébe a gyülekezet megválasz­tott felügyelőjét, másodfel­ügyelőjét, gondnokát és több presbiterét. A gyülekezet tag­jait, barátait és az érdeklődő­ket ezúton is szeretettel hívja erre az alkalomra az elnökség. — HÁZASSÁGI ÉVFOR­DULÓ. Gurzó János és felesé­ge, született Zsíros Mária, meghitt családi körben ünne­pelték Békéscsabán február 2-án házasságkötésük 50. év­fordulóját, öt gyermekük és 13 unokájuk körében. Az aranymenyegzöjüket ünneplő hittestvéreinkre Isten gazdag áldását kérjük. — HALÁLOZÁS. Novak Re­zső nyugalmazott ajkai lelkész 1964. február 4-én 72 éves ko­ráiban elhunyt. Novák Rezső Ihároson (Somogy megye) szü­letett. Középiskoláit Sopron­ban végezte, majd ugyanott végezte el a teológiát is. 1915- ben szentelték lelkésszé. Cell- dömölki, dombóvári, kővágó­őrsi, meszleni és szombathelyi segédlelkészkedése után 1921- ben Ajkán előbb helyettes lel­kész, majd gyülekezeti lelkész lett. Itt működött 32 éven ke­resztül, 1953-ban történt nyu­galomba vonulásáig. Munkáját sok hűséggel, fáradhatatlan buzgósággal és nagy szeretet­tel végezte. Az ajkai evangé­likus templomban történt bú­csúztatása után Dombóváron helyezték örök nyugalomra február 8-án. „Tudom, hogy az én Megváltóm él.” — Kincses Gusztáv nyugal­mazott vallástanár 1964. feb­ruár 4-én 62 éves korában el­hunyt. A békéscsabai evangé­likus kistemplomban február 7-én tartott gyászszertartás után a felsővégi evangélikus temetőben helyezték nyuga­lomra. „Az igaznak emlékeze­te áldott.” — Lugosy Vilmos, a kapos­vári gyülekezet hosszú időn át hűséggel szolgált presbitere és gondnoka 70 éves korában elhunyt. Koporsójánál Takáts Béla és Dubovay Géza lelké­szek hirdették az örökélet evangéliumát. — Özv. Schindler Alajosné, az Evangélikus Élet hűséges olvasója 55 éves korában hosz- szú szenvedés után Budapes­ten elhunyt. Január 31-én te­mették el az Űjtemetőben. „Nékem az élet Krisztus, a meghalás nyereség.” szelíd, halk hangján megeleve­nedik egy gyülekezetnek a múltja. — 1900-ban — kezdi Bohun­ka bácsi a gyülekezet múltját ismertetni — mindössze 2000 lakosa volt annak a két köz­ségnek, amelyet ma egy köz- igazgatási községnek ismerünk. Köztük mindössze három evangélikus család élt. Körül­belül ebben az időben kezdő­dött meg a parcellázás. 150 holdat osztottak fel... Hagyom, hogy részletezze a parcellázás idejét. Hiszen eb­ben ő is részt vett. Most, mint­ha visszaálmodná fiatalságát. S míg beszél, arra gondolok, hogy így kellene kibeszéltetni gyülekezeteink öregjeit, akik hitelesebb adatokat tudnának nyújtani az elmúlt 50—80 esz­tendő gyülekezeti életéről, mint a legpontosabban veze­tett lelkészi napló, iktatókönyv és irattár. Mert ezeknek a visszaemlékező öregeinknek a szívében átértékelődött min­den. Itt maga az élet válna múlttá, beporosodott iratok és egérrágta könyvek nélkül. — 1920 körül — kapcsoló­dom vissza Bohunka bácsi igaz meséjéhez — alakult meg ná­lunk a gyülekezet. Istentiszte­leteinket az iskolában tartot­tuk. De bizony mi nem nagyon lelkesedtünk egyházunkért — vallotta be kissé szégyenkezve. Mert hiába volt fiókegyház, is­tentiszteletek, a hívek elmara­doztak. Ahogyan ő mondta: hűtlen gyerekek voltak. Pedig Jankovich Ferenc hordozható oltárt is készített. Eéteg kéz­zel faragta ki ezt a faoltárt, amely még ma is megvan. (Jó lenne, ha egyszer valóra válna a régi terv és egyházunk is berendezne egy múzeumi szo­bát. Volna oda mit helyezni, amelyek most szekrények mé­lyén vagy padlások eldugott sarkaiban porosodnak és vál­nak az enyészet martalékaivá. Itt volna a helye Jankovich Ferenc hordozható oltárának is!) — AZTÁN VÁLTOZÁS TÖRTÉNT nálunk. Üj lelkész vette át a gondozásunkat. Kü­lönösen is hálásan emlékezünk még ma is ;— mondja — Me- zey József újpesti lelkészre, aki megszervezte és fejlődőké­pessé formálta a gyülekezetei. A dunakeszi evangélikusok — mert köztük jártam azon a téli vasárnapon — még ma is hálával emlékeznek vissza azokra, akik azért fáradtak, hogy a gyülekezetük valóban éljen az egyház testében. — A Lovaregylettől pedig templomtelket kaptunk — vá­gott az öreg tiszteletbeli fel­ügyelő szavába Greguss Pál. a jelenlegi felügyelő. — Igaz. hogy csak bérbe, de mégis volt hely, ahová templomot tervez­hettünk. 100 évre béreltük ki ezt a telket és minden eszten­dőben egy aranyforint jelké­pes bérösszeget kellett fizet­nünk érte. 1938-ban aztán el­kezdtük a templomépítést. 1939-ben fel is szenteltük templomunkat. A két felügyelő, a tisztelet­beli, aki már csak arról tud beszélni, ami volt, és a szol­gálatban álló, aki a holnap gyülekezetéért is felelős, egy­más szavába vágtak. Arcuk ki­pirult és már nem kellett kér­deznem. Beszéltek, vallottak és terveztek. Közösen. Van egy nagy problémájuk. A lelkészi státus. Jelenleg is csak szervező-lelkészük van, pedig ők rendes, állandó lel­készi állást szeretnének meg­szervezni. Az elmúlt nyáron saját ere­jükből (a szó szoros értelmé­ben!) körülkerítették a temp­lomkertet, ami nem volt kis dolog, hiszen kb. 200 méter kerítést kellett húzniok. És most nagy terveket szövöget­nek: paplakot akarnak építeni, mert az még nincs. Ma már 400 evangélikus él a mintegy 20 ezer lakosú községben. A beszélgetés a késő esti órákba nyúlt. Alig tudtam el­válni tőlük. Amikor kiléptem az utcára, már sötétségbe öl­tözött a község. De a zúgó fe­nyők a dunakeszi evangélikus templomkertből még messze elkísértek. Valóban tanulságos látogatás volt. Erőt kaptam a saját gyü­lekezetemben való szolgálatra is. Karaer Ágoston A SAJTÓOSZTÁLY HÍREI A Sajtóosztály értesíti a Gyülekezetek iratterjesztését, hogy a kisalakú ÉNEKESKÖNYV új fotomechanikai mód­szerrel készül. Ez természetesen több időt igényel. Kérjük azért a Gyülekezetek szives türelmét. Az expediálás való­színűleg március végére várható. íffiTRŐE—hétre „Újjáépítésr’ Jézus Krisztus böjti szenvedéseivel és halálával az Űr­isten, a bűn által megrontott világ „újjáépítését” kezdi el. Ehhez a hatalmas munkához azonban különös módon fog hoz­zá: rombolással. Ahhoz, hogy Isten előhozhassa az „újat’', a bűnös „régit” össze kell törnie. A sátán munkájában nincs semmi „haladó”, előremutató elem, amit érdemes volna át­menteni az Ígéretes jövendőbe. Annak mindenestől lé kell győ- zetnie Jézus Krisztus által. Világosan mondja igénk: „Azért jelent meg az Istennek Fia, hogy az ördög munkáit lerontsa.” Ez a sátáni mű minden különösebb keresés nélkül megta­lálható az emberiség életének egyéni, de közösségi vonatkozá­saiban is. S az a sok könny és szenvedés, ami nyomában jár, bizonyítja, hogy nincs helye abban a világban, amit Isten fcé- szítget az ember számára, Fia által. Hány ember — még magát keresztyénnek mondó ember —, szívében is ott él a gyűlölet, a másikat semmibevevő ön­teltség, az irigység, meg az erkölcstelen indulatok „ördögi muni~ kája”. S ezeknek valóban nincs helye az ember életében! Mennyire meg tudja rontani az emberek közösségi életét az önzés, a csak magával törődő kapzsiság. Mennyi fájdalom és könny forrása a szeretetlen, tapintatlan viselkedés, vagy a rosszindulatú rágalom. És milyen iszonyú az az érzéketlen kö­zöny, amivel kétségbeesésbe kergetjük elesett embertársain­kat, mert nincs aki segítsen rajtuk ínségükben. — Vagy ott van ős idők óta a népek bizalmatlansága és félelme egymás iránt. Háborúk, erőszakos hódítások, kicsiny, elnyomott népek sorsa kiáltva bizonyítja az Írás szavát: nincs helye az emberi­ség életében a sátán munkájának. Le is rombolja azt az Isten egyszülött Fia által. Azt a csákányt pedig, amivel Isten lerontja a sátán munká­ját nem az ember ellen, hanem Fia ellen fordítja. Urunk böjti szenvedése és nagypéntek keresztje a Fiú lerombolásáról, meg- törettetéséről beszél. S ebben a pusztulásban elvégeztetett a sátán munkáján vett teljes diadal is! Jézus Krisztus megváltó szenvedésének és halálának értelme ez a győzelem, s az a re­ménység, ami ebből a győzelemből fakad. A „fájdalmak útjának" kezdete ébressze bennünk azt a re­ménységet, hogy böjt ugyanakkor annak az „újjáépítésnek” a kezdete is, mely teljességre viszi ebben a világban „az ördög, munkáinak lerombolását.” Csizmazia Sándor NÁPRÓE—NAPRA VASÁRNAP: ÉZSAIÁS 52,7; II. KORINTTJS 5,20. A boj^ időszakba léptünk, s böjt központi üzenete: Krisztus békéssé; get szerzett az Isten és az embereik között. Tanítványok, apos­tolok, Krisztus névtelen szolgáinak hada adta tovább nemz©; dókról nemzedékre, végtelen láncban ezt a hírt. Hozzánk érke­zett a böjti üzenet. Fogadd méltóan! II. Korintus 6,1—Itt; Zoltárok 4. HÉTFŐ: ZSOLTÁROK 91,4; I. PÉTER 5,7. Krisztus ke-. resztjének a fényében ismerjük meg igazán Isten szeretetének melegét. Az Ö szeretete oltalmaz bennünket. Erős vár a mi Istenünk.:. „Az Ö hűsége paizs és páncél” Jakab 4,1—10; Márk 9,14—29. KEDD: JEREMIÁS 7,23; EFEZUS 5,2. Krisztus első kőve­tőit, az első keresztyéneket arról ismerték fel az emberek, hogy nagyon szerették egymást. Isten ma is azt akarja, hogy a keresztyének legfőbb ismertető jegye legyen az, hogy szeretik egymást, és válogatás nélkül minden embert Jakab 1,13—18j Márk 9,30—37. SZERDA: JEREMIÁS 31,14; I. TIMÖTEUS 6,17—18. A ke­resztyén szeretet, ha igazán az, nem nagy szavakból áll, és nem általánosságokkal él. A keresztyén szeretet egy adott helyzetben tett! Zsidók 4,14—16; Márk 9,38—4L CSÜTÖRTÖK: ZSOLTÁR 111,4; LUKÁCS 22,19. Isten nem bezárkózott, magányos keresztyénséget akar, hanem közösséget az emberiség közösségében. Ezt a közösséget kovácsolja össze az úrvacsorában. Az úrvacsora utáni áldás küldés, az emberek közé szolgálatra. Zsidók 12,1—7; Márk 9,42—50. PÉNTEK: ZSOLTÁROK 6,10; JÁNOS 14,13. Közösségben élő és embereknek szolgáló életünk állandó erőtartaléka az imádság. Olyan erőforrás, ami. sohasem apad el. Máté 16,21— 28; Márk 10,1—12. SZOMBAT: PÉLDABESZÉDEK 16,7; I. PÉTER 2,15. „Az az Isten akarata, „hogy tevékeny, szolgáló életet kezdjünk böjtben. Nem lankadva, erős hittel induljunk előre, akkor „Felragyog minékünk Krisztus.” Máté 12,38—42; Márk 10,13—> 16. Ruttkay Levente Zá&á fleMtyőJz l * á

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom