Evangélikus Élet, 1964 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1964-12-27 / 52. szám

Óév estéjén Zsid. 13, 8 Óév este jelkép. A napok meg nem szűnő sorában az esz­tendő vége megállítja az embert, az idő múlására emlékezteti, az élet múlandóságára és a halálra figyelmezteti. Ilyenkor ön­kéntelenül is mérlegre helyezzük életünket, s keressük a szi­lárd pontot, amibe tovatűnő életünk során megíogózhatunk. A keresztyén hit az idő sodrában egy személybe kapasz­kodik bele, aid nem változik. Az emberek körülöttünk vál­toznak. Szeretteink, ismerőseink meghalnak, barátainkkal meglazul a kapcsolat, új emberek kerülnek mellénk, útitár­saink cserélődnek az életben. Mi magunk is változunk. Nem­csak arcunkra vésnek barázdákat az évek, és a járásunkat te­szik fáradtabbá. Belül, lelkűnkben is változunk: alakul érdek­lődési körünk, véleményünk, egyéniségünk. Ahol élet van, ott nincs állandóság, maradandóság, minden mozgásban van. Ebben a szakadatlan hullámzásban úgy tekintünk Jé­zusra, mint akin nem fog az idő múlása. Változatlanul Meg­váltóik marad. Változatlanul szeret. Mindennap kísér. Ifjan Csakúgy barátunk, mint őszülő fejjel. Vele gondolunk most a „tegnapra”, az elmúlt évre. Örö­meinket és eredményeinket megköszönjük Neki, vétkeinkre bocsánatot, bánatainkra, csalódásainkra vigaszt veszünk Tőle. Vele éljük át a „mát”, az esztendő fordulását. Szívesen bocin tunk, és jólesik a bor' kellemes zsongítása, de az óév Estének belső, egyéni bizonytalansági vagy keserűségi érzé­sein alapjában véve nem narkózis segít át, hanem az a bizo­nyosság, hogy Jézus Krisztus kezében jó helyen volt és van életünk. Vele tekintünk a „holnapra”, az újesztendőre, a jövőre. Mindaz a mai reménység, amivel az emberiség sorsát szem­léljük, s azok a gondok is, amelyek árnyékot vetnek rá, ugyanígy a fény és homály saját élethelyzetünkben — Jézus Krisztusra utal minket, aki a jövendőben is ugyanaz marad, mint akinek a Szentírásból, az egyház múltjából, az atyák val- lástételéből és az élő igehirdetésből meg hitünk tapasztalatá­ból megismertük. Óév estéjén így lesz bennünk hálaadássá, bocsánattá, vi- , gasztalássá, békességgé, reménységgé ez az ige: „Jézus Krisz- ■ tkis tegnap és ma és örökké ugyanaz.” V. L C/JÉV Isten nevében Lukács 3, 31. Jézus neve áll az újév bejárata felett, hogy az Ő nyomába Szegődjünk, Vele induljunk el, és Tőle tanuljunk új eszten­dőt élni. A Biblia világában — és általában az ókorban — a név sokkal többet jelentett, mint ma. Jelentősége ma formális. Üres címke csupán, és csak azt a célt szolgálja, hogy meg tudjuk szólítani embertársunkat. De nem fejezi ki életünk tartalmát ,és irányát. Az ókorban a nevek magvas és tartalmas nevek voltak, és kifejezték viselőjük jellemét, egyéniségét, küldetését és hivatását. Ha Isten egy ember életében újat akart kezdeni, új nevet adott neki. A régi név a régi embert jelölte, az új név az új jellemű és új küldetésű embert mutatta meg. Lássunk egy ó- és újtestámentumi példát. Jákob nevének jelentése: csalfa, hamis, álnok. Amíg Isten kegyelme nem áradt ki rá, addig álnok volt, és becsapott mindenkit. Amikor Isten kezébe vette ót, új nevet adott neki: Izráel, ami annyit jelent: Isten harcosa. Az új név valóban új tartalmat és életirányt jelöl. Az újszö­vetség legismertebb példája Péter esete. Míg Krisztus el nem hívta, Simon, a Jóna fia névre hallgatott. Elhívása után Jé­zus ezt mondotta: te Péter leszel. Kőszikla. Az állhatatlan, in­gadozó, bizonytalankodó ember új nevet kapott, az új név megjelölte új egyéniségét és hivatását. Péter Isten kegyelmé­ből szilárd hitű ember lett. Amit a névről eddig mondottunk, Jézus nevére is vonat­kozik. Jézus nevét nem szülei találták ki, hanem Mt. 1,21 sze­rint a család egy évvel Jézus születése előtt kijelentést ka­pott: „Nevezd a nevét Jézusnak, mert Ö szabadítja meg népét, bűneitől.” Jézus neve nagyon sokat jelent. Szóról szóra meg­tartót, bűneinkből szabadítót, de a valóságban ezeknél az egy­szerű szavaknál sokkal többet. Ez a név jelenti Isten új oda- fordulását az emberhez, amellyel megbocsátja és eltörli a bűnt, megtisztítja az emberi szívet, és új életre indít. Jézus neve azt jelenti, hogy Istennek köze van hozzánk, dolga van velünk, és ez a dolga nem pusztítás, nem ítélet, hanem áldás. Jézus neve azt jelenti, hogy Isten szeret bennünket, gondot visel ránk, megőriz, és üdvösséget ád. Jézus neve jelenti, hogy Is­ten közel van, nem távoli és idegen. Velünk van hétköznapo­kon és vasárnapokon. Lát, hall, figyel minket, részt vesz éle­tünkben. Láthatatlan és mindenek fölött való, de közeli és ismerős. Velünk van személyesen, velünk van Igéje és Szent­lelke által. Velünk van az úrvacsora közösségében. Üjesztendő első napjaiban aggodalmaskodva meditál az ember. Vajon életutunk az öröm vagy a bánat útján vezet-e 1965-ben? Vajon bölcső vagy koporsó mellett állunk-e az új évben? Vajon kísértéseink, nehézségeink lesznek-e nagyob­bak. vagy megelégedettségünk? Isten igéje nem táplál hamis optimizmust. Nem állítja, hogy problémamentes lesz az új­esztendő. De azt igenis hirdeti, hogy Isten kegyelmesen for­dul hozzánk, Jézus által megtartónk és szabadítönk, erőtlen­ségünkben segítség és. erőforrás lesz. Szegődjünk hát Jézus nyomába, és Vele induljunk el az új évben. . Isten kegyelme kötelez. Isten tettei bennünket is tettekre hívnak az új esztendőre. Isten kegyelme sohasem i ülteti pár­nára az embert, hogy élvezze az Ö ajándékait, hanem arra indítja, hogy cselekedjék. Isten elvárja tőlünk, hogy amikor O a békesség, a szeretet és a jóakarat szándékával közeledik hozzánk, mi is a szeretet, a békesség és a jóakarat jegyében éljünk. Ne csak a karácsonyfa alatt, ne csak újév ünnepén és ne csak családunk és gyülekezetünk tagjaihoz legyünk jó­indulatnak, hanem mindenkihez, mindenkor. Isten neve ábrá- zolódjék ki rajtunk! Tehát ott legyünk mindenütt, ahol a bé­kességet, a szeretetet és igazságot szolgálják. A mi időnkben igen sok lehetőségünk van a jó cselekvésére. Isten szinte tál­cán hozza elénk az alkalmiakat. Munkálkodhatunk népünk jó­létéért, dolgozhatunk az egész emberiség javára, a békéért. Az újesztendő mindig alkalom az újrakezdéshez. Jézus az új évet valóban újjá tudja tenni. Nagy a veszélye annak, hogy az újesztendő neve alatt továbbéljük régi életünket. Jézus se­gíteni akar, hogy ne így legyen. Az új esztendő felett ragyogó neve ígéret arra, hogy újjá lesz minden életünkben, és nem maradunk tovább régi rossz szokásaink és bűneink fojtogató kötelékében. Jézus mindenesetre olyan embereket keres, akik ezt az ő ígéretét komolyan veszik, ráállnák erre. és új életet ‘kezdenek. Mataz I,ászlő HÍREK HÉTRŐL—HÉTRE Jézus nevében — Karácsony utáni vasár­napon az oltárterítő színe: fehér. A vasárnap oltár! igé­je: Gál 4, 1—7. A délelőtti istentisztelet alapigéje: Lk 3, 33—40, a délutáni istentiszte­let alapigéje 3 Tess. 3, 16; óév este az oltárterítő színe: fe­hér, az oltári ige: 3 Tim 4, 5—8, a délelőtti istentisztelet alapigéje: Lk 13, 35—40. a dél­utáni istentisztelet alapigéje: 3. Kor 4, 15—18; Újév napján az oltárterítő színe fehér, az oltári ige: Gál 3, 35—39, a délelőtti istentisztelet alapigé­je: Lk 3, 31, a délutáni isten­tisztelet alapigéje: Csel 4, 1—13. — EVANGÉLIKUS ISTEN­TISZTELET A RÁDIÓBAN. 1964. január 3-án vasárnap reggel fél 8 órakor evangéli­kus vallásos félórát közvetít a Petőfi rádió. Igét hirdet: Welller Rezső, soproni espe­res. — A KELET BÉKÉSI EGY­HÁZMEGYE leikészi munka- közössége december 17-én tar­totta nyolcadik munkaülését Békéscsabán. A munkaülésen: Keveházy Ottmár, Miklóssy Endre, «Kun-Kai ser József, Nagybocskay Vilmos és Bod­rog Miklós lelkészek szolgál­tak. Az egyházmegye ügyeiről Mekis Ádám esperes tájékoz­tatta a lelkészeket. — A BAKONYSZENT- LÁSZLÓI evangélikus gyüle­kezetben december 13-án szé­pen sikerült ádventi estet tar­tattak, amelyen Bojtos Sán­dor győri lelkész, Bojtos Sán­I dómé, Fodor Gyula, id. Dorn Vilmos és Andrási Irén szol­gáltak. — HAZASSÄG. Farkas Sán­dor és Farkas Ilona Budapest- Mátyásföldön 1964. decemberé­ben házasságot kötöttek. — BUNDÁK átszabása, prémezé- sek, szőrme kucsmák Somogyi szűcsnél. Bp. V., Kossuth Lajos u. 1. udvarban. Szín]ka Ella 1875 — 1964 A Deák téri templom közösségéből egy közel 90 éves drága lélek távozott, s a béri (Nógrád m.) temető egy sír- dombbal gyarapodott. Szlujka Ella a híres modort leánynevelő evangélikus inté­zetben dolgozott az első világháború előtti időkben. A mai nemzedék már alig emlékezik erre a jóhírű iskolára, amely­ben halottunk fiatal korában nevelte egyházunk fiataljait. Az első világháború utáni években (1922), alakult, meg a pesti egyházközség kezdeményezésére az evangélikus lyceum, és nyílt meg fővárosunkban az első evangélikus leányközép­iskola pompásan felszerelt és nagyszerűen vezetett interná- tusa. Ennek az intézménynek volt igazgatónője harminc éven keresztül Szlujka Ella. Lelkiismeretes, figyelmét mindenre kiterjesztő psdagóga volt. Egyháza, pályatársai, ismerősei és tanítványainak százai szeretettel emlékeznek vissza a buzgó és hűséges igazgatónő munkájára, és a prófétai szó is felcsendül előttük, akiket az Isten nagyon szeret, azoknak... 90 évet ajándékoz a földön. G. L. Csel. 4, 1—12­Ojév ünnepétől kezdve a Hétről-hétre rovat igéi megvál­toznak. Az Útmutató évről-évre ismétlődő igéi helyett az ün­nepek és vasárnapok délutáni epistolai igéi szólalnak meg, hogy rajtuk keresztül mutassa meg az Isten a keresztyén em­ber számára az utat. Újév ünnepén pedig különösen is keresi az ember ezt az utat. A legtöbb ember lelkét nagyon foglalkoztatja ilyenkor a kérdés: mit hoz az 1965. év? Hogyan, merre tovább7 Igénk Péter apostol bizonyságtételén keresztül akarja megmutatni ezt az utat. A meg nem értés gyűlölete, bírái elé állítja az apostolokat, azért, mert Jézus nevében segítenek egy beteg emberen. A bírák előtt Péter, társa nevében is, na­gyon határozottan tesz bizonyságot küldetésükről. Nekik Jé­zus nevében kell járniuk, mert számukra Jézus mutatta meg az utat. A keresztyén embernek is állandóan keresnie kell a helyes utat. Most, az év elején pedig keresnünk kell, hogyan tudjuk betölteni azt a hivatást, melyet családunkban, munkahelyün­kön és népünk életében kapunk? Mi az a leghelyesebb maga­tartás, mellyel a legtöbbet és a legjobbat tudjuk szolgálni? Keresztyén hitünk alapján, nekünk is biztosaknak kell len­nünk abban, hogy Jézus segítségével ezt az utat meg is ta­lálhatjuk. Ha helyesen tudjuk megérteni az Ö tanítását, és készségesen tudjuk azt cselekedni, akkor nyomában járva —> ez az élet fog boldogítani mindnyájunkat. Ezen az úton van ereje az embernek segíteni ott, ahol azt kérik tőle. Életünk­ben pedig ez a legfőbb feladatunk. Jézus nevében segíteni és szolgálni embertársaink javára. Ennek a szolgáló útnak a keresztyén ember számára más áldása is van. Jézus nevében járva, Péterrel együtt minden­kit eltöithet az a bizonyosság is, hogy ez az út, az üdvösség útja. Számukra nincsen senkiben másban üdvösség. A keresz­tyén ember számára az üdvösség forrása és záloga Jézus. Nemcsak pillanatnyi megoldásokat és nemcsak egy évre szőlő programot tud adni. Jézus nevében mindig az a bizonyosság tölthet el, hogy meg tudom találni a jelenben a helyeset, és ezért reménység­gel nézhetek a. jövő elé is. íme ezért Újév napján az útmuta­tás így hangzik: Előre bátran szolgálva és szeretve! Kökény Elek NAPRÖL-NAPRA a modern házasságról Augsburg-ban, az utolsó tíz évben esküdött fiatal házasok részére az evangélikus gyüle­kezet előadássorozatot rende­zett. Dr. Elhardt müncheni pszichoterápiás szakember ar­ról a kérdésről szólt, hogy megnehezíti-e a házasságot a nőnek mái önállósága. A mo­dern házasság több lehetősé­get nyújt a személyiség ki­bontakozására — njondotta. Ha a férfi és a nő egymásra mint önálló társra tekintenek, az így folytatott házasságban a férfi és a nő egyéniségének érvényesülésére nagyobb lehe­tőségek vannak, mint az el­múlt idők polgári házasságá­ban. í HÜZÓDÍK A SPANYOL ÜJ PROTESTÁNS-TÖRVÉNY ELFOGADÁSA Mint néhány hónapja jelen­tettük, már a nyáron elkészült a spanyol protestánsok hely­zetének rendezéséről szóló tör­vénytervezet. Ismertettük a tartalmát is, amely a spanyol- országi protestánsok vallás- gyakorlását megkönnyíti az eddigi római katolikus elnyo­mással szemben. A törvénytervezettel * szem­ben — úgy látszik — közben megmozdultak azok a római, katolikus erők, amelyek a spa­nyol katolicizmus monopol- helyzetét „féltik” a pár ezer protestáns szabad vallásgya- korlatától. A római katolikus spanyol állam „egységét” ér­zik „veszélyeztetve” az elenyé­sző protestáns kisebbség gyü­lekezeti élete által. Ugyan­ilyen érzelmű főpapok küzde­nek a vatikáni zsinaton a vallásszabadság ellen, amelyet a zsinat józan gondolkodású tagjai szeretnének kimondat­ni — római katolikus részről — első ízben a történelem fo­lyamán. Az EKD, a Németországi EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egynáz Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: O dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: Gádor András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest. Vili., Üllői út 24. Szerkesztőségi telefon: 242—423 Kiadóhivatal és Sajtóosztály; 142—074 Előfizetési ára egy évre 60,— Ft Csekkszámla: 20412.—Vili. Árusítja a Magyar Posta 10 000 példányban nyomatott #1.5344/2 — Zrínyi Nyomda, Bpest Fv. Bolgár I. Evangélikus Egyház külügyi hivatalának elnöke, D. Adolf Wischnam (Frankfurt) nemré­giben Spanyolországban járt. A madridi német evangélikus gyülekezet fennállásának szá­zadik évfordulója alkalmából tett látogatásakor a spanyol külügyminiszter biztosította, hogy a közbejött huzavona el­lenére mindent megtesz a spa­nyol protestáns-törvény élet- beléptetéséért. BRANDT PROFESSZOR ELŐADÁSA Dr. Brandt, a greifswaldi teológiai fakultás dékánja a lipcsei teológiai fakultáson az „egyetemi nap” alkalmából előadást tartott erről a témá­ról: „A béke mint feladat — Gondolatok a prágai Keresz­tyén Békekonferencia munká­jához”. Az Újszövetség üzene­te — mondotta az előadó — arra kötelez, hogy minden ke­resztyén feladatnak ismerje fel a békét. A Keresztyén Bé­kekonferencia további felada­tául említette a nyüt beszélge­tés folytatását „keleti” és „nyugati” keresztyének között, valamint a tanulmányi munka továbbviteléi. VASÁRNAP: EZÉKIEL 11,19; LUKÁCS 3,34. — Az esz. tendő utolsó vasárnapján szívcseréről beszél az Isten igéje* Nem szervezetünk motorját akarja kicserélni, hanem ember­ségünk központját — a bűnös . szívet. I. János 1; Lukács 2,21—24. HÉTFŐ: RUTH 1,16; JÁNOS 17,32. — Miért most az év végén kell szívet cserélni? Ha átvisszük a bűnnek a motor­ját a következő esztendőbe, cselekedeteink ugyanolyanok ma­radnak az új esztendőben, mint az óban voltak. Jelenések 12,1—6. KEDD: fiZSAIÁS 33,2; II. KORINTUS 1,10. — „Ben­ne reménykedünk, hogy ezután is meg fog szabadítani.” O teheti és cselekszi bennünk a rossztól való szabádításnak a munkáját. János 12, 35—43; Lukács 2, 36—40. SZERDA: III. MÓZES 22, 31—32; I. JÁNOS 3,5. — „Tart­sátok meg azért az én parancsolatomat és azokat cseleked­jetek” — mondja az Isten. Sokszor botladozva tesszük meg ezeket a lépéseket, amikor szeretnénk megtartani az ő pa­rancsolatait. Amikor cselekednünk kellene, arra már erőnk sincs. János 12, 44—50; Lukács 3, 1—14. CSÜTÖRTÖK: FILIPPI 12,25; H. TESSZALONIKA 3,3 — Amikor átlépjük az Isten parancsolata által szabott határo­kat — bűnt követünk el. Sokszor tettünk ilyen tiltott lé­pést az elmúlt esztendőben. „Tudjátok, O azért jelent meg, hogy a bűnöket elvegye.” Róma 8, 31—39; Zsoltárok 121. PÉNTEK: I. SÁMUEL 2 10; KOLOSSE 1, 31—32. — Űjév! Üj kezdetnek a lehetősége. Nem közömbös az indulás, az, hogy hogyan tesszük meg az első lépéseket az újban. „Hű az Isten!” Hű továbbra is, a jövőben. Ezért állhatunk derűsen az induláskor. Galata 6, 23—29; Zsoltárok 8. SZOMBAT: ZSOLTÁROK 34, 8; János 10,29. — „Az én Atyám, aki őket nekem adta, íjagyobb mindenkinél., és senki sem ragadhatja ki őket az én Atyám kezéből.” Lukács 4, 16—21; Lukács 3, 15—20. Káposzta Lajos ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1964. december 27-én. Deák tér, de. 9. (úrv), Dr. Ké­kén András, de. 11. (urv), Haíen- scher Károly, du. 6. Trajtler Gá- i bor. Fasor, de. léi 10. dr. Benes Miklós, de. 11. Szirmai Zoltán, du. ti. Szirmai Zoltán. Dózsa György út, de. fél 10. Szirmai Zoltán. Üllői út 24., de. fel 11. Karácsony Sándor u. de. 9. Rá­kóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) dr. Szilády Jenő, de. 12. Thaly Kál­mán u. de. 10. ifj. Hegedűs Lajos, de. 11. iíj. Hegedűs Lajos, du. 6. ifj. Hegeaüs Lajos. Kőbánya, de. 10. Veöreös Imre. Utász u. de. 9. Veörös Imre. Vajda Péter u. de. fél 12. Veöreös Imre. Rákosíalva, de. 8. Detre János. Gyarmat u. de. fél 10. Boros Károly. Zugló, de. 11. Boros Károly. Fóti út de. 11. Káposzta Lajos. Váci út de. 8. Káposzta Lajos. Frangepán u. de. fél 10. Káposzta Lajos. Üjpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10., Soroksár Üjtelep, de. fél 9., Pestújhely, de. 10. Kürtösi Kál­mán. Rákospalota MAV-leiep, de. 8., Rákospalota Nagytemplom, de. 10., Rákospalota Kistemp.om, du. 3., Rákosszentmihály, de. fél TI. Karner Ágoston. Sashalom, de. 9. Karner Ágoston. Rákoscsaba, de. 9. Békés József. Rákoshegy de. 9., Rákosliget, de. 10., Rákoskeresztúr de. fél 11., du. fél 3. Bécsikapu tér, de. 9. Várady Lajos, de. 11. Schreiner Vilmos, este 7. Schreiner Vilmos. Torockó tér, de. fél 9. Óbuda. de. 9. Vá­mos József, de. 10. (úrv) Vámos József. XII. Tarcsay Vilmos u., de. 9. dr. Gyimessy Károly, de. M. dr. Gyhne-sy Károly, este fél 7. dr. Benes Miklós. Pesíhidegkút, de. fél 11. Muncz Frigyes. Kelen­föld, de. 8. (úrv) dr. Rezessy Zol­tán, de. 11. (úrv) dr. Rezessy Zol­tán, du. 6. Uzon László. Német­völgyi út, de. 9. Uzon László. Ke- lenvöígy. de. 9. Visomaii Róbert. Buúafox, de. 11. Visontai Róbert. Nagytétény* de. 8. Csillaghegy, de. fél 10. Csepel, de. 11. Budapesten, 1964. december 31-én. Deák tér. du. 6. (úrv) D. Káldy Zoltán, este fél 12. Hafenscher Károly. Fasor, du. 6. Koren Emil. Thaly Kálmán u., du. 6. Rédey Pál. Kőbánya, du. 6. Utász u. du. 5. Vajda Péter u., du. 5. Zugló, du. 6. Boros Károly. Fóti út, du. 6. Váci út, du. 6. Üjpest, este fél 7. Blázy Lajos. Pesterzsébet, du. 6. Bécsikapu tér, este 7. (úrv) vá­rady Lajos. Torockó tér, este fél 7. (úrv) Schreiner Vilmos. Óbuda, du. 5. (úrv) Fülöp Dezső. XII. Tarcsay Vilmos u., este fél 7. Csengődy László. Pesthidegluií, este fél 6. Ruttkay Elemér. Kelen­föld, du. 6. (úrv) Uzon László. Németvölgyi út, du. 5. dr. Rezessy Zoltán. Csepel du. 6 (úrv.). Budapesten, 1965. január i-én. Deák tér, de. 9. (úrv) Hafen­scher Károly, de. 11. (úrv) dr. Ké­kén András, du. 6. Trajtler Gá­bor. Fasor, de. 11. (úrv) Korén Emil, du. 6. Szirmai Zoltán. Dózsa György út, de. fél 10. Szirmai Zol­tán. Üllői út 24. de. fél 11. Kará­csony Sándor u' de. 9. Rákóczi úi 57,b. de. 10. (szlovák) dr. Szilády Jenő, de. 12. Thaly Kálmán u.. de. 11. (úrv) Rédey Pál, du. 6. ifj. Hegedűs Lajos. Kőbánya, de. 10. (úrv) Veöreös Imre. Utász u. de. 9. (úrv) Veöreös Imre. Vajda Pé­ter u., de. fél 12. (úrv). Gyarmat u., de. fél 10. (úrv) Detre János. Zugló, de. 11. (úrv) Boros Károly. Fóti út, de. 11. Váci út, de. 8. Frangepán u. de. fél 10. Üjpest, de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet, de. 10. Soroksár Üjtelep, de. fél 9. Pestújhely, de. 10. Kürtösi Kál­mán. Rákospalota MAV-te!ep, de. 8. Rákospalota Nagytemplom. dq.‘ 10. Rákospalota Kistemplom. du. 3. Rákosszentmihály, de. fél 11. Kar­ner Ágoston. Sashalom, de. 9 Karner Ágoston. Rákoscsaba, de. 9. Békés József. Rákoshegy, de. 9 Rákosliget, de. 10. Rákoskeresztúr, de. fél 11., du. fél 3. Bécsikapu tér de. 9. (úrv) Schrei­ner Vilmos, de. 11. (úrv) Várady Lajos, este 7. (úrv) Schreiner Vil­mos. Torocko tér, de. 8. (úrv) de. fél 9. Óbuda, de. 10. (úrv) Fülöp Dezső, du. 5. Fülöp Dezső. XII. Tarcsay Vilmos u., de. 9. Ruttkay Elemér, de. 11. Ruttkay Elemér, este fél 7. Csengődy László. Buda­keszi de. 8. Csengődy László. Pest- hidegkút, de. fél 11. Csengődy László. Kelenföld, de. 8. (úrv) Uzon László, de. 11. (úrv) Uzon László, du. 6. dr. Rezessy Zoltán. Német­völgyi út, de. 9. (úrv) dr. Rezessy Zoltán. Kelenvölgv. de. 9. Visontai Róbert. Budafok, de. 11. Visontai Róbert. Albertfalva, de. 7. Nagy­tétény. du. 3. Csillaghegy, de. fél 10. Csepel, de 11.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom