Evangélikus Élet, 1964 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1964-12-06 / 49. szám

Két advent között

Lukács 21, 25—36,

A keresztyén ember számára ezek az ádventi vasárnapok nem csupán a karácsonyvárásnak az ideje, hanem ennél sokkal több. Több, mert az Isten igéjéből élő embernek többet jelentenek ezek a vasárnapok, mint egy nagy ünnep közeledtét. Isten igéje a mi sajátságos várakozásunknak nemcsak a célját mutatja meg, hanem a várakozás idejének a feladatait is. A végső dolgok éberen foglalkoztatnak bennünket, keresztyéneket, de nem annyira, hogy közben elfelejtkezzünk arról, ami körülöttünk történik. Igénk ezen az ádventi vasárnapon így tanít bennnüket:

1. Jézus Krisztus eljön. Ez éppen olyan valóság, mint az á tény, hogy itt járt a földön és elhozta a bűnök bocsánatát. Eljön, mert erre az Atyától ígérete van, amit igéjében ki is nyilatkoztatott. Eljövetele egyszersmind ítélet és kegyelem. Megítéli a bűnt és bocsánatot — bibliai szóval — örök életet ád a benne hívőknek. Isten kinyilatkoztatott igéje sokat beszél erről a végső dologról, de nem annyit és nem úgy, ahogyan azt az emberi képzelet a maga megnyugtatására sokszor kiszínezi. A mi feladatunk nem a jeleket keresni és kutatni, sem az időt számlálgatni, hogy mikorra várható Jézus Krisztus eljövetele, hanem „cselekedni az Atya akaratát”.

2. Közel van a Jézus Krisztus országa. Jézus Krisztus megjelenését várnunk kell. De nem úgy, mint a balga várakozó, aki a bejelentett vendéget fotelben ülve várja s annak késése nem indítja munkára, hogy házatáján az érkező rendet találjon. Az éber figyeléshez és felkészüléshez nem tartozik szükségszerűen a tunyaság, vagy az életben elénk álló kérdések elöl a menekülés. Sőt! Éppen mert közel van az Isten országa, ennek a boldog üzenetnek a fényében kell élnünk, hogy Isten nevére mindig és mindenhol a dicsőség fénye ragyogjon fel. Az Ő dicsőségét szolgálja a mi hitünk is, ha az valóban gyümölcstermő, azaz Krisztusra épülő és benne nyugvó hit. És Jézus Krisztus, az Eljövendő, úgy fog megjelenni előttünk, mint az Ember Fia. Ügy, mint aki ismeri ennek a földi életnek a sok kísértését, de ismeri azokat a feladatokat is, amelyeket szolgálatként állított az ember elé.

3. A két ádvent között szól Isten igéje. Gazdag tartalmú igénknek legyen ez a harmadik üzenete. Az ádventok gyors égymásutánjaiban mind közelebb kerülünk a beteljesedéshez. Múlandó életünknek rohanásai és változásai közt az Isten megmentő szeretetéből fakadó szava örök sziklaként áll a benne reménykedők előtt. És ez az ige arról az örömhírről szól, hogy még a saját Fiát sem kímélte a kereszthaláltól érettünk. A mi életünk éppen ezért úton járó élet, amely a cél felé halad, de nem feledkezik el a mellette lépegetőről és a Világ sok fényességéről sem. És a vándor „batyuja” Isten örök igéje, amely mindörökké megmarad. Ez tanít bennünket a szeretetszolgálatra, az egyházi és az egyes keresztyén ember diakóniájára.

ISTENTISZTELETI REND

Budapesten, 1964. december 6-án

Deák tér de. 9. (úrv) dr. Kékén András de. 11 (úrv) Hafenscher Károly du. 6. dr. Kékén András Fasor de. fél 10. Szirmai Zoltán de. 11. (úrv) Szirmai Zoltán du. 6. Ádventi est: Koren Emil Dózsa György út de. fél 10. Koren Emil Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. de. 9. Rákóczi út 57 b. de. 10. (szlovák) dr. Szilády Jenő de. 12. Thaly Kálmán u. de. 10. ifj. Hegedűs Lajos de. 11. (úrv) Rédey Pál du. 6. ifj. Hegedűs Lajos Kőbánya de, 10. (úrv)Utász n. de. 9. (úrv) Veöreös Imre Vajda Péter u. de. fél 12. (úrv) Veöreös Imre Zugló de. 11. (úrv) petre János Rákosfalva de. 8. Boros Károly Gyarmat u. de. fél 10. Detre János Fóti út de. 11. (úrv) Káposzta Lajos Váci út de. fe. (úrv) Káposzta Lajos Frange- pán u. de. fél 10. Káposzta Lajos ÍJjpest de. 10. Blázy Lajos Pesterzsébet de. 10. Soroksár Üjtelep de. fél 9. Pestújhely de. 10. Kürtösi Kálmán Rákospalota MAV- telep de. 8. Rákospalota Nagytemplom de. 10. Rákospalota Kis- templom du. 3. Rákosszentmihály de. fél 11. Karner Ágoston Sashalom de. 9. Karner Ágoston Rákoscsaba de. 9. Békés József Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11. du. fél 3.

Bécsikapu tér de. 9. Schreiner Vilmos de. 11. Várady Lajos este

7. Schreiner Vilmos Torockó tér de. fél 9. Várady Lajos Óbuda de. 9. Vámos József de. 10. (úrv) Vámos József XII. Tarcsay Vilmos U. de. 9. Filippinyi János de. 11. Filippinyi János este fél 7. dr. Benes Miklós Pesthidegkút de. fél 11. Ruttkay Elemér Budakeszi de. fél 11. (Ref. templom) Kelenföld de. 8. (úrv) dr. Rezessy Zoltán de. 11. (úrv) dr. Rezessy Zoltán este 6. Uzon László Németvölgyi út de. 9. Uzon László Kelenvölgy de. 9. Visontai Róbert Budafok de. 11. Visonatai Róbert Nagytétény de. 8. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. 11.

EVANGÉLIKUS ELET

A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyöáe Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: Gádor András

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest. Vili., Üllői út 24. Szerkesztőségi telefon: 342—423 Kiadóhivatal és Sajtóosztály: 142—074

Előfizetési ára egy évre 60,— Ft Csekkszámla: 20412.—vm. Árusítja a Magyar Posta 10 000 példányban nyomatott

64.5080/2 — Zrínyi Nyomda, Bpest Fv.: Bolgár L

HÍREK.

— Advent 2. vasárnapja. A magyar evangélikus egyházban ez a vasárnap az egyház dia- kóniai szolgálatának a vasárnapja. Az oltárterítő színe: lila. A vasárnap oltári igéje: Km 15, 4—13; a délelőtti Igehirdetés alapigéje: Lk 21, 25— 36. A délutáni igehirdetés alapigéje: Júdás levele 17—25.

— EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. December 13-án, vasárnap reggel fél 8 órakor evangélikus vallásos félórát közvetít a Petőfi Rádió. Igét hirdet: D. KÁLDY ZOLTÁN püspök.

— A SOMOGY-ZALAI EGYHÁZMEGYE november 24—25-én tartotta Gyenesdiá- son lelkészi munkaiközösségi ülését. Előadásokat tartottak: dr. Pusztay László, Szimon János és Dubovay Géza lelkészek. Igehirdetést tartottak: Fónyad Pál és Hegyháti János lelkészek. Lágler Béla espe- resi beszámolója után Hegyháti János, a Gyülekezeti Segély egyházmegyei előadója ismertette; D. Káldy Zoltán püspök előadását, amely a Gyülekezeti Segély 10 éves fennállásának budapesti gyűlésén hangzott el.

D. KÁLDY ZOLTÁN püspök a teológus hallgatók között. — A Teológus Otthon november 26-i otthonóráján D. Káldy Zoltán püspök tartott előadást „A magyar evangélikus egyház élete” címen. Ugyancsali ő végezte az esti áhítatot is.

D. FRIEDRICH MÜLLER,

a romániai evangélikus egyház püspöke meleg szavakkal köszönte meg D. DR. VETŐ LAJOS püspöknek 80. születésnapjára küldött jókívánságait.

ÖRÖMHÍR

etmen új evangélikus prédikációs kötet jelent meg Adk

vent első hetében. Egyházunk vezetősége és Egyetemes Sajtóosztályunk évek óta tervezte, hogy egy igehirdetés gyűjteményt jelentet meg. Ebben az esztendőben ez a terv megvalósulhatott. Az óegyházi perikóparend evangéliumi szakaszai alapján 31 evangélikus lelkész készítette el a prédikációkat. A kötetben 67 teljesen kidolgozott prédikáció van. A könyv egész vászonkötésben, tetszetős formában jelent meg.

A könyv megrendelhető Evangélikus Egyetemes Sajtóosztályunknál (Budapest VÍIL, Puskin u. 12.) Ára 70 Ft. (csomagolás, portó 2 Ft.)

Az evangélikus lelkészi hivatalok részére egyidejűleg egy-egy példányt a Sajtóosztály csekk mellékletével megküld.

— A VESZPRÉMI EGYHÁZMEGYE december 3-án tartotta Veszprémben lelkészi munkaközösségi ülését. Előadást tartott Mesterházy Ferenc „A II. Vatikáni Zsinat az egyházfogalom mérlegén” címen. Szalay Kálmán igehirdetéssel, Németh Géza igemagyarázattal szolgált.

— A KÖTCSEI GYÜLEKEZET november 21-én, temploma felszentelésének évfordulója napján ősi szokás szerint népi hagyományok megtartásával ünnepelt. Az ünnepi szolgálatot Hegyháti János iharosberényi lelkész végezte és a presbitériumnak előadást tartott.

— HALÁLOZÁS. 5zv. Faragó Péterné, a szerencsi fiókegyházközség volt gondnokának felesége, az Evangélikus Élet régi és hűséges olvasója november ll-én életének 88. esztendejében elhunyt. Temetése november 13-án volt a szerencsi református temetőben. „Boldogok, akik az Urban halnak meg.”

A FAJI

MEGKÜLÖNBÖZTETÉS

ELLEN

A dél-afrikai faji helyzet egy esztendős tanulmányozása után egy munkacsoport jelentést tett a Brit Egyháztanácsnak, amely most a kormányhoz felhívást intézett. E felhívás szerint gazdasági szankciók nem elégségesek a délafrikai faji megkülönböztetés meggátlására, hanem további erélyes rendszabályokra van szükség, többek között mindennemű fegyverszállítás tilalma, a Dél-Afrikába történő ki- I vándorlás megnehezítése.

— AZ IFOLYSZÖGI EGYHÁZKÖZSÉG kisebb méretű orgonát, vagy nagyobb méretű harmóniu- mot keres temploma részére. Ajánlatot méret- és ármegjelöléssel a balassagyarmati lelkészi hivatalba kérünk. Kossuth u. 36.

— ELADÓ: Biblisches Handwörterbuch. Calver 4. kiadás. Cím a kiadóban.

— BUNDÁK átszabása, prémezé- sek, szőrme kucsmák Somogyi szűcsnél, Bp. V., Kossuth Lajos u. 1. udvarban.

HÉTRÓL-HÉTRE

Mindenkor bízunk

Lukács 21, 28.

Isten egyik nagy embere, aki a múlt században élt, héti igénkkel kapcsolatban azt mondotta, hogy az érti és szereti ezt az igét, aki mindenkor bízik. A keresztyén embert, a hivő embert az jellemzi, hogy mindenkor bízik. Arra az időre nézve is bízik, amikor — igénk szerint — elközelget a vált- ság ideje.

A keresztyén ember bizakodását az különbözteti meg a külső optimizmustól ,hogy nem a véletlenben bízik, nem a jószerencsében, hanem az Istenben. A keresztyén ember élete fundamentumra, kősziklára épült élet.

Bizakodásunk nem abból születik, hogy elhatározzuk, hogy egyre jobb embéfek leszünk. Természetesen törekednünk kell erre. A keresztyén ember bizakodása nem önismeretből támad, hanem Isten megismeréséből. Abból, hogy az Isten jóságos Isten, szerető Isten. Minél jobban megismerjük az Istent, annál mélyebb lesz a bizalmunk.

Bizakodásunk úgy lesz egyre mélyebb, ha a végsőkből visszafelé következtetünk. Mit kell ezen értenünk? Azt, hogy Isten teremtett bennünket éspedig a jóra teremtett. Gondja van ránk, tudta nélkül egyetlen hajszál sem eshet le fejünkről. És ez az Isten üdvösséget tartogat számunkra.

Természetesen az üdvösséget nem várhatjuk ölhetett kezekkel. A II. Péter 1, 3—11. írja le, hogy milyen sok a tennivalónk. Ez az ige beszél a hitről, jó cselekedetekről, vagyis a gyakorlati keresztyénségről, önuralomról, kegyességről, végül a szeretetröl. Elsőnek említi a hitet és a szeretettel zárja, Mindezekre gondolnunk kell. Ha mindezekkel törődünk és gondunk van mindezekre, van bizakodásunk a holnapot illetően és a végső ítélet tekintetében is.

Életünk az Isten kezében van most és akkor is, amelyet igénk így ír le: .. nézzetek fel és emeljétek föl a ti fejeteket, mert elközelget a ti váltságotok”. Fülöp Dezső

'liliiiíilllllliiilllllllílllílllllllillllliillllilllllllllllllllillllillllllllllllllllllilillllllllllillllllllllllllllllllllllllllilllllllllllllllillllüllllllülilülll

NÄPRÖE—NÄPRA

VASÁRNAP: ÉZSAIÁS 59,21; JELENÉSEK 3,10—11. —

Az ádventi várakozás nem jelenthet tétlenséget. „Lelkem, amely rajtad nyugszik és beszédeim, amelyeket szádba adtam, el nem távozik szádból.” Róma 15,4—13; Zsoltárok 80.

HÉTFŐ; ZSOLTÁROK 102,12—13; LUKACS 2,29—30. — Az új ádvent az Isten szeretetének demonstrációja. Üjra emlékeztet az első karácsonyra úgy, hogy az ne emlék maradjon csupán, hanem így hangozzék bizonyságtételünk» szava: „Látták az én szemeim a te üdvösségedet” Lukács 12,35—4Ó; Ézsaiás 62; (Jelenések 2,17.)

KEDD: V. MÓZES 5,29; LUKÁCS 12,43. — Az ünnep előtti idő készülődéssel, cselekedettel, munkával telik el* Gondoljunk magunkra is. Magunkat is készítsük elő Jézus Krisztus fogadására. II. Tesszalonika 3,1—5; Ézsaiás 63,7—19.

SZERDA; L KRÓNIKA 29,14; II. KORINTUS 8,9. -* Krisztus jövetelét nem várhatjuk készületlenül. Cselekedjünk^ „Boldog az a szolga, akit ilyen munkában talál az ő Ura, mikor hazajön!” Jelenések 2,1—7; Ézsaiás 64; (L Korintuí 2,9.)

CSÜTÖRTÖK: ZSOLTÁROK 103, 22; JELENÉSEK 5,13.

— Az Isten segítsége nem helyhez kötött. Ott és akkor segít, amikor szükségünk van reá. Sokszor produkál az élet ilyen szükséghelyzetet. Ezért áldjuk az Urat uralkodása minden helyén. Márk 13,5—13; Ézsaiás 65,1—12; (Róma 10,20-* 21.)

PÉNTEK; ÉZSAlAS 53,2; JÄNOS 1,4 — Adventbe«

nemcsak jön Krisztus, akit várunk, hanem már üzen: „Hajtsátok ide füleiteket és jertek hozzám!” Lukács 17,20—25j Ézsaiás 65,17—25; (Jelenések 21,1.)

SZOMBAT: ZSOLTÁROK 3,4; JELENÉSEK 3,14,21. — „Uram! paizsom vagy nekem, dicsőségem, aki felmagasztalsz! Jelenések 3,14—22; Ézsaiás 66,1—2. 10—14; (Máté 11, 28—294 Káposzta Lajos

Hamburgi újság helyreigazítása

A „Die Welt” című nyugatnémet lap nyugat-berlini kiadása azt állította, hogy a Prágai Keresztyén Békekonferenciát a csehszlovák kormány finanszírozza és egyetlen olyan határozatot sem hozhatott, amiket előzőleg nem hagytak jóvá a keleti-blokk államainál a kormányai. Röviddel a fenti megállapítások után azonban kénytelen volt a lap magát megcáfolnia és a következő helyreigazító nyilatkozatot közzétenni: „A Prágai Béke- konferencia semmiféle anyagi

támogatást nem kap a csehszlovák kormánytól. Az egész prágai szervezetet az egyházak önkéntes adományaiból finanszírozzák. A konferencia minden résztvevője maga fizette az utazási és ott tartózkodási költségeit.” És: „Az összes határozati javaslatokat bizottságokban vagy a plenáris ülésen dolgozták ki, azután vitára bocsátották, amelyben minden küldött részt vehetett, változtatásokat eszközöltek rajtuk és szabad szavazással elfogadták vagy elutasították.”

Vatikáni jelentésünk

Mai beszámolónk november első hetének zsinati tanácskozásait foglalja össze. Az alábbiakban sok örvendetesei olvashatunk, amely azt mutatja, hogy a római katolikus egyházban határozott törekvés mutatkozik — igaz, éles ellenzék is kíséri —, hogy négy évszázados késést behozzanak. Erre utalnak a házasság és a tudomány, meg a világhoz való viszony tekintetében elhangzott bátor felszólalások. Csak arról ne feledkezzünk meg, amikor mindezt a római katolikus egyház igen jelentős haladásának tekintjük, hogy ezekben a kérdésekben a reformáció egyházai századokkal ezelőtt már felismerték és azóta is képviselik a helyes keresztyén .álláspontot.

a házasság céljairól

Browne kardinális a hagyományos római katolikus tant képviselte: A házasság elsődleges célja gyermek nemzáse és nevelése, másodrendű célja a házastársak egymás segítése s a „bűnös kívánságok elleni védelem”. Ebben a felfogásban nem jut hely a házastársi szeretet és testi-lelki közösség önálló, külön értékének, amit a Szentírás alapján a protestáns tanítás kezdettől fogva hangsúlyoz.

Az Ottaviani bíboros által is támogatott tradicionális római felfogás ellen éles támadás indult meg jelentős zsinati tagok részéről. Léger bíboros szavai római katolikus szempontból rendkívül merészek voltak: A házastársak egymás iránt való szeretete, testi-lelki közössége a házasság igazi célja. A házastársi testi kapcsolat önmagáért is legitim, namcsupán gyermek létrehozása céljából. Hozzáfűzte mindehhez a bíboros, hogy sok hivő katolikus lelkiismereti válsága kíséri ezt a kérdést, azoké, akik összeegyeztethetetlennek tartják az egyházuk utasításainak megtartását és házasságuk boldog folytatását.

Maximos patriarcha kifejezetten a születésszabályozás kérdéséről beszélt. Aggasztónak mondta a szakadékot a katolikus egyház tanítása és a keresztyén házastársak nagy többségének gyakorlata között. A zsinatnak tekintettel

kell lennie a túlnépesedett országok helyzetére is, és revideálni kell az eddigi egyházi szempontokat. A 90 éves patriarcha bátran fölvetette a kérdést, hogy a római egyház hivatalos állásfoglalásai nem „cölibátusban (papnőtlenség) élők pszichózisában” gyökereznek-e.

ŰJ KAPCSOLATOT A VILÁGGAL.

„Az egyház a modem világban” című szkéma tárgyalásakor nemcsak a házasságra vonatkozólag mondtak római katolikus szempontból egészen újszerű megállapításokat, hanem a téma más viszonylataiban is. A modern természettudomány értékelésével kapcsolatban többszörösen elhangzott bűnbánóan Galilei neve: elég volt nekünk egy Galilei-per! Sőt javasolta is az egyik felszólaló, hogy a zsinat változtassa meg a Galileit elítélő régi, szégyenletes egyházi ítéletet.

Egy brazíliai püspök felszólalásában arra kérte a pápát, hogy az egyház és modern világ közötti szakadék megszüntetését külsőségekben is elő kellene mozdítani, ezért a zsinati tagok az üléseken egyszerű feketében jelenjenek

meg, és ne mindig díszes lila főpapi öltözetben.

Több püspök követelte a törvényeskedés lelkületének csökkentését az egyházban. Maximos patriarcha itt is nagyot és igazat mondott: A római katolikus morál-teológiát újra kell fogalmazni, hogy ne törvényeskedő, hanem krisz- tocentrikus legyen. Ez megint egy olyan követelmény, amely a reformáció hangját szólaltatja meg — a következő mondatokkal együtt — többszázados késéssel. Azt a döntő szempontot is kifejezte, hogy minden egyházi törvény, a szeretet növelését tartsa céljának, és ne csupán külső előírás legyen. Az egyházi törvények megszegése sok esetben „súlyos büntetéssel” jár, márpedig egyetlen állam sem alkalmaz fegyházbüntetést apróságokért. Az egyházi előírások erős fenyegetései közepette a szeretet központi parancsáról könnyen megfeledkeznek — mondta Mendez Arceo.

Schmitt metz-i püspök rámutatott arra, hogy a katolikus egyház az utolsó négy évszázadban szinte csak ellenséges magatartást foglalt el a „világgal” szemben. Elchin- ger strassbourgi püspök, aki Galilei rehabilitását javasolta

a zsinatnak, felszólalásában a következőt is mondta: Az egyháznak nem szabad dogmatikus imperializmusból folyólag a tudomány minden eredményét felületesen és gyorsan elítélni. Lorcaro bíboros, aki ismételten szót emelt már az egyház szegénységének követelménye mellett, ezt a vezérlő gondolatát kulturális vonatkozásban is alkalmazta: A római egyháznak tudományos és kulturális területen is a „szegénység” magatartását kell elfoglalnia, tehát nem szabad túlságosan hozzákötődnie hagyományos filozófiai vagy teológiai rendszerekhez, és nyitva kell lennie új „gazdagságok” előtt.

Sajnos, a „gazdasági és szociális életről” szóló fejezet vitája csalódást keltett. Wyszyns- ki bíboros apologetikus fejtegetéseivel kezdődött, aki a pápai szociális encyklikákat dicsérte, és azt hangsúlyozta, hogy a római egyház mindig törődött az emberek anyagi jólétével is. Tévedés annak hangsúlyozása, hogy az egyház a szociális kérdésben elkésett — mondta.

Viszont a „népek családjának szolidaritásáról” szóló fejezetet — első alkalommal a zsinat során — egy laikus, James Norris terjesztette elő, nagyon megszívlelendő érveléssel: Az emberiség kis részéhez tartoznak a gazdag népek. Az emberiség 16 százaléka birtokolja a javak 70 százalékát. Ezek a népek — név szerint — keresztyén népek — mondotta. Az emberiség háromnegyede szegénységben éL Ezek a tények igen komoly felszólítást tartalmaznak a keresztyén lelkiismerethez, annál is inkább, mert ma először van meg a lehetősége, hogy a szegénységet egészen kiküszöböljék a világból. A keresztyénség elveszti hitelét — folytatta —, ha a gazdag „keresztyén” népek elfeledkeznek kötelességükről.

Alfrink bíboros ebben az összefüggésben arra utalt, hogy éppen ezért nem szabad megismétlődnie a kommunizmus elítélésének a római katolikus egyház oldaláról. Ugyancsak ő kiemelte, hogy az egykori gyarmatok területéről jött felszólalók szavából kicsendült a zsinaton is; a gyarmati értékek a gyarmattartók gazdagságának felhalmozására szolgáltak.

i