Evangélikus Élet, 1964 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1964-10-04 / 40. szám

A Szentlélek temploma

L Kor. 6,19—20.

„A ti testetek a bennetek lakozó Szentlélek temploma” — Pál apostol ezt a mélyértelmű kifejezést a korintusi gyülekezetnek írta. Súlyos mondat ez. Olyan igazság, amelyet nekünk is hallanunk kell újra és újra. Azért, hogy meghalljuk, élhiggyük és ennek megfelelően éljünk. Életfolytatásunk áruló jele annak, hogy Isten igéjének ezt a kijelentését komolyan vesszük-e vagy sem. Hiszen test-voltunkkal kapcsolatban nem lehetne Pál szavainál magasztosabb kijelentést leírni, és nagyobb követelményt felállítani.

Testünk a Szentelek temploma, mert Istentől való. Ajándék, melyet ötőle kaptunk, s mellyel nem élhetünk kényünkre- kedvünkre. Ismerjük életünk kialakulásának biológiai előzményeit, de ugyanakkor alázatosain valljuk a Kiskáté szavait is: „Hiszem, hogy Isten teremtett engem minden teremtménnyel együtt. Ű adta testemet, telkeimet, értelmemet és minden érzékemet.” Mindezt Istentől kaptuk ajándékba. Azért, hogy éljünk vele, de ne a saját kívánságunk, hanem Jstan akarata szerint.

A legtöbb ember úgy véld, hogy életünknek a testiségünkkel összefüggő dolgai személyes jellegű magánügyek. Olyan tatina része életünknek, melybe nem óhajtunk beleszólást más részéről. Isten azonban beleszól életünk e titkos részeibe is. Azért, mert tudja, hogy a bűn ezt is megrontotta. De Ezért is, mert ő testünket is megváltotta. S azt akarja, hogy » megváltás ereje e téren is érvényesüljön életünkben.

Testünk a Szentlélek temploma, mert Isten megváltotta. Ezért testiségünket sem túlértékelnünk, se lebecsülnünk nem szabad. De meg kell becsülnünk, mert Isten is megbecsüli. Megbecsülésének legnagyobb jele az, hogy Jézus Krisztus testté lett. „Ember romlandó testébe, öltözött az örök ige”' *— így énekeljük egyik szép karácsonyi énekünkben. A mienkhez hasonló testben született, élt, szenvedett, halt meg és támadott fel Jézus. Életével mutatott példát arra, hogyan kell Isten akarata szerint élnünk testünkkel. Ezért mi sem élhetünk akárhogyan. Hiszen Jézus megváltott, magáévá tett bennünket. Nemcsak lelkileg, testileg is Őhozzá tartozunk. Ezért nem engedhetjük testiségünket eluralkodni önmagunk felett, hanem Jézus erejével kell fegyelmeznünk és meg- aabol áznunk magunkat.

Testünk a Szentlélek temploma, ezért Istent kell dicsőítenünk vele. A Szentlélek azért* lakik bennünk, hogy uralma alatt éljünk. Testünket is uralma alatt tartja úgy, hogy azt mások is észrevehetik. Amint azt is észre lehet venni, hogy Égy templomot a rendeltetésének megfelelő módon, vagy más Célra hasznainak. Testünk elleni vétkeinket nem lehet csupán a hatodik parancsolat területére korlátozni. Éppen ezért a Szentlélek uralma alatti test életmegnyilvánulásának is nagyon sok lehetősége van.

Nem tudjátok, hog^ a ti lestetek a bennetek lakozó Szentlélek temploma? — Pál ezt kérdezte a korintusi gyülekezettől. Ügy látszik, Korintusban ezt sokan nem tudták.

Vajon mi tudjuk-e?

S akik életünket látják, észreveszik-e rajtunk?

Vértessy Rudolf

ISTENTISZTELETI REND

HÍREK

— Szentháromság ünnepe utáni 19. vasárnapon az oltárterítő színe: zöld. A vasárnap oltár! és délutáni igéje: I Kor 6, 19—20; délelőtti alapigéje: Mt 9, 1—8.

— D. DR. VETŐ LAJOS püspök, mint a Magyarországi Evangélikus Egyház közgyűlésének lelkészi elnöke részvétlátogatást tett a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetségén Otto Grotewohlnak, az NDK minisztertanácsa elnökének, az Államtanács elnökhelyettesének elhunyta alkalmából.

—. LELKÉSZKÜLDÉS. — Az áthelyezési határozat következtében megüresedett miskolci lelkészi állásra, miután az egyházközség lelkészválasztási jogáról lemondott, az Északi Egyházkerület püspöke dr. Fabiny Tibor csög- lei lelkészt küldte ki. Az új miskolci lelkész beiktatásának időpontját lapunk közölni fogja.

— A SALGÓTARJÁNI református gyülekezet szeptember 20-án megtartott vallásos estjén Gartai István evangélikus esperes tartott előadást.

jiiiiiiiiiniiiiiuiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiii'

HARANGOK újraönté- I sét, harangkoronák, ha- § rangállványok készíté- g sét, átalakítását újrend- g Szerűvé vállalja g DÚSAK ISTVÁN harangöntő, örszentmik- g lós, Dózsa György út 26. g

4mmiiiiiniinninnniiii)aicni(micm!iiiir.iiiiiiiutMii!iiitiiíS

— PAUL HANSEN, a

Lutheránus Világszövetség genfi központjában, az Európai Kisebbségi Egyházak titkára október 1-én, a Magyar- országi Evangélikus Egyház vendégeként Budapestre érkezett.

— NYÍREGYHÁZÁN szeptember 20-án a Szeretetotthon vasárnapja volt. Ez alkalomból a délelőtti istentiszteleten és a délutáni aratási hálaadó szeretetvendégségen — művészi számok keretében — Uzon László budapest-kelenföldi lelkész szolgált.

Budapesten, 1964. október 4-én Deák tér de. 9. (úrv) dr. Kékén András de. 11. (úrv) Hafenseher Károly du. ti. Trajtler Gábor Fasor de. fél 10. Szirmai Zoltán de. H. (úrv) Szirmai Zoltán du. 6. Szirmai Zoltán Dózsa György út de. fél 10. Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) dr. Szilády Jenő de. 12. Thaly Kálmán u. de. 10. Hegedűs Lajos de. 11. (úrv) Rédey Pál du. 6. Hegedűs Lajos Kőbánya de. 10. (úrv) Veö- reös Imre Utász u. de. 9. (úrv) Vajda Péter u. de. fél 12. (úrv) Veöreös Imre Zugló de. 11. Rákosfalva de. 8. Gyarmat u. de. fél

10. Fóti út de. 11. (úrv) Káposzta Lajos Váci út de. 8. (úrv) Káposzta Lajos Frangepán u. de. fél 9. Újpest de. 10. Blázy Lajos Pesterzsébet de. 10. Soroksár újtelep de. fél 9. Pestújhely de. 10. Kürtösi Kálmán Rákospalota MÁV telep de. 8. Rákospalota nagytemplom de. 10. Rákospalota kistempiom tiu. 3. Rákosszentmihály de. fél

11. Karner Ágoston Sashalom de. 9. Kamer Ágoston Rákoscsaba

de. 9. Békés József Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11. du. fél 3.

Bécsikapu tér de. 9. Schreiner Vilmos de. 11. Csengődy László este 7. Schreiner Vlmos Torockó tér de. 8. (úrv) de. fél 9. Várady Lajos Öbuda de. 9. Vámos József de. 10. (úrv) Vámos József XII. Tarcsay Vilmos u. de. 9. Csengődy László de. 11. Uzon László du. 6. Szeretetvendégség: Várady Lajos Budakeszi de. 8. Ruttkay Elemér Pesthidegkút de. fél 11. Ruttkay Elemér Kelenföld de. 8. Uzon László de. 11. (úrv) Várady Lajos du. 6. dr. Rezessy Zoltán Németvölgyi út de. 9. dr. Rezessy Zoltán Albertfalva de. 7. Visontai Róbert Kelenvölgy de. 9. Visontai Róbert Budafok de. 11. Visontai Róbert Nagytétény du. 3. Visontai Róbert Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. 11. * 1

— BUNDÁK, szőrmebélések, kucsmák, átszabások Somogyi szűcsnél, Bp. V., Kossuth Lajos u.

1. udvarban.

HÁROMSZÁZ GYÜLEKEZET LELKÉSZ NÉLKÜL

A walesi (angliai) Babtista Egyesülés lelkészeinek a száma 358-ről 248-ra csökkent 1940 óta és így 300 gyülekezetnek nincs ma lelkésze.

evangélikus elet

A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyhá* Sajtóosztályának lapja Szerkeszti á szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: Gádor András

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VIH.; Üllői út 24. Szerkesztőségi telefon: 342—423 Kiadóhivatal és Sajtóosztály: 142—074

Előfizetési ára egy évre «0,— Ft Csekkszámla: 20412,—VUL Árusítja a Magyar posta 10 000 példányban nyomatott

64.4090/2 — Zrínyi Nyomda, Bpest Fv.: Bolgár L INDEX 25211

f

HÉTRÓE—HÉTRE

Könyörgés

Jer. 17,16

Nem a magatehetetlenség fohásza az, amellyel a próféta így könyörög: „Gyógyíts meg engem, Uram, hogy meggyógyuljak, szabadíts meg, hogy megszabaduljak, mert te vagy az én di^sekedésem”.

Nem a lemondás, az élettel és az eseményekkel szemben meghátrálás készteti a prófétát könyörgésre, hanem az a meggyőződése, hogy szabadítás és gyógyulás egyedül Isten erejéből lehet a miénk.

„Gyógyíts meg, Uram” — imádkozzuk mi is együtt a prófétával. Állíts szolgálatodba. Mert annak, hogy Istent szeretetben és igazságban szolgáljuk embertársaink között,- első akadályai mi magunk vagyunk. Testi erőtlenségünk,- alkalmatlanságunk érzete egyaránt akadályoz bennünket a- szolgálatban. Isten ma is gyógyítójuk azoknak, akik életük gondjaiért, bajaiért, eredménytelenségeiért vagy kudarcaiért elsősorban nem másokat, nem a körülményeket, hanem ön- magukat okolják. Gyógyító segítségére van ma is Isten azoknak, akik bíznak benne. Akik nem emberi felelősségük és feladataik, elől, hanem bűneik elől menekülnek hozzá.

„Szabadíts meg, hogy megszabaduljak” — saját bűnevn- ken túl felebarátaink bűnétől, rossz tulajdonságaitól, összeférhetetlenségüktől.

Mert nem ismeri igazán önmagát, aki a hibák forrását csak másokban látja. És nem ismeri az életet igazán, aki nem látja azt a valóságot, hogy sokszor környezetünk, embertársaink terhét, bűnét nem tudjuk a magunk erejéből el- hordozni.

A próféta a meghallgattatás bizonyosságában könyörög Istenhez. Bízik benne. Dicsekedik erejével. Nem fölényesen és magabiztosan, hanem Isten megtapasztalt szeretetének bizonyosságában.

Isten adjon erőt ahhoz, hogy mi is így tudjunk könyörögni. Hivatásunk betöltéséhez gyógyítást és szabadítást Istentől kérni.

Tehetetlenség és fölényesség igájából így szabadít meg bennünket Isten. Imádságunkat és életünket úgy vezeti, hogy minden életmegnyilvánulásunkkal embertársaink javát szolgáljuk.

Ezen a vasárnapon sok gyülekezetben tartanak hálaadd

istentiszteletet. A gyülekezetek hálával emlékeznek meg Isten, testi életünket fenntartó áldásairól. Kérjük Isten gyógyító) és szabadító erejét ahhoz, hogy életünk anyagi javaival Isten dicsőségére éljünk embertársaink szolgálatában.

Schreiner Vilmos

NAPRÖIi—NAPRA

VASÄRNAP: PRÉDIKÁTOR 8, 8; JÁNOS 6, 51. — Amikor vasárnapról vasárnapra vesszük Krisztus szent testét és vérét, azzal a hittel vegyük, hogy Ö megbocsátja minden vétkünket. „Ha valaki eszik ebből a kenyérből, él örökké.” Halála tette lehetővé életünket. II. Korintus 9, 6—11; Zsoltárok 67.

HÉTFŐ: V. MÓZES 26, 15; JÄNOS 17, 20. — Vétkeink bizonytalanná tesznek; megbocsáthat-e nekem az Isten? Aki hisz Krisztusban, abban a bizonytalanság bizonyossággá változik. Márk 8, 22—26; L Tesszalonika 3, 6—13.

KEDD: ZAKARIÁS 8, 21; RÓMA 10, 12. — Isten az Ö Szentlelke által munkálkodik közöttünk. Mi keresztyének vagyunk elsősorban az Ö munkaterülete. „Ugyan az az Ura mindenkinek, aki gazdagon megáld mindenkit, aki Öt segítségül hívja.” Kolossá 3, 5—11; I. Tesszalonika 3, 6—13.

SZERDA: ZSOLTÁROK 27, 14; ZSIDÓK 6, 12. — Az imádkozásban meg ne restüljünk! A könyörgésben ne lankadjunk! Hálaadásunk szakadatlan legyen, hisz Urunk élteti és tartja fenn — minden gyarlósága ellenére — népét. Kolossé 3, 12—17; Tesszalonika 4, 13—18.

CSÜTÖRTÖK: ZSOLTÁROK 40, 18; ZSIDÓK 12, 3. — Isten sohasem tömegekkel dolgozik, hanem egyénekkel. Otthagyja a kilencvenkilencet — az egyért. „Rólam is, noha én szegény és nyomorult vagyok, az én Uram visel gondot.” Lukács 19, 1—10; I. Tesszalonika 5, 1—11.

PÉNTEK: JEREMIÁS 15, 20; MÁTÉ 10,32. — Nem a mi ügyességünknek köszönhető, hogy az Isten velünk van, hanem egyedül annak, hogy Ö mondotta: „Én veled vagyok, hogy megvédjelek.” I. János 1, 5—10; I. Tesszalonika 5, 12 28.

SZOMBAT: ZSOLTÁROK 105, 4; JÁNOS 6, 35. — „Kívánjátok az Urat és az ö erejét; keressétek az ő orcáját szüntelen!” Júdás 20—25; II. Tesszalonika L

Káposzta Lajos

Az alsósztregovai Madách síremlék

Debreceni templomunk 75 éves

mekei vagytok. Közel van hozzátok az Isten! Az a hely is, ahol közel van az Isten, a templom. Ez a templom nemcsak a múltat jelenti, hanem arra való, hogy a jövőben is hirdessék benne az evangéliumot. Ez a templom a tiétek! Szól néktek az örömhír; Szeret benneteket az Isten. Aj Űr tegye áldotta jubileumi ünnepségteket”, fejezte be igehirdetését a püspök.

Az énekkar művészi száma után megáldotta a püspök a gyülekezetei.

Az ünnepi istentisztelethez

A debreceni evangélikus templom belseje

csatlakozóan díszközgyűlés keretében Szabó Gyula, a gyülekezet lelkésze meleg szavakkal köszöntötte az egyház- kerület püspökét; „Örülünk és hálásak vagyunk Istennek, hogy Püspök Űr eljött hozzánk. Tudjuk, hogy szolgálata nagy terepet ölel át, annál inkább is értékeljük Püspök Űr hozzánk való jövetelét” — mondta többek között Szabó Gyula lelkész. Majd a Tiszántúli Református egyházkerület és dr. Bartha Tibor református püspök képviseletében megjelent dr. Kulcsár Dezső püspökhelyettest és dr. Já- nosy Imre professzort üdvözölte. Köszöntötte a Debreceni Református Teológiai Akadémia és a Debreceni Református Gyülekezetek képviselőit, a római katolikus egyház, a baptista gyülekezet és az izraelita hitközség képviselőit.

Hálás szavakkal köszöntötte a díszközgyűlésen megjelent Kenderes: János egyházügyi főelőadót és a helyi Hazafias Népfront küldötteit. Megjegyezte, hogy három dolog köt össze bennünket hazánk népével: magyarok vagyunk, szeretjük hazánkat! Emberek vagyunk, szeretjük embertársainkat! Közös céljaink vannak, együtt küzdünk!

A gyülekezet felügyelőjének ünnepi megnyitója következett, aki hangsúlyozta, hogy

75 évvel ezelőtt ebben a templomban együtt voltak a mi őseink. Azóta két világháború pusztított a világon, isten rádöbbentette az egyházat a világ iránti felelősségre! Szabó Gyula lelkész színesen és érdekesen ismertette a templom 75 éves történetét. Ezt követően az énekkar mély átéléssel énekelte Händel: A keresztyén ember imádsága c. művét.

A köszöntések során: Dr. Kulcsár Dezső püspökhelyettes szívből jövő szavakkal köszöntötte a jubiláló gyülekezetei és többek között a következőket mor.dta: „Hálásan köszönjük a megtiszteltetést, hogy minket meghívtak. Együttérző örömmel és hálaadással vagyunk együtt az ünneplő debreceni evangélikusokkal.” Megyer Lajos esperes, a Hajdú—Szabolcsi Evangélikus Egyházmegye és annak gyülekezetei jókívánságait tolmácsolta. Dr. Vető Lajos püspök egyrészt megköszönte az üdvözlő szavakat, másrészt az Egyetemes Egyház és az Északi Egyházkerület nevében köszöntötte az ünneplő gyülekezetei.

Hálaadó imádság és a Himnusz hangjai fejezték be az amelyekért emlékezetesen szép ünnepet.

A fehér oltár fehér virágai mintha még szebbek lettek volna ezen az ünnepen, mint máskor. Fülöp Dezső

Valaki azt mondotta, hogy Debrecen mindig a jövőbe néző város volt. Címkéjén láthatatlan betűkkel ez a mondat olvasható: Jövőbe néző város. Már elemi iskolában tanultuk, hogy 1849-ben a fővárosból elmenekült kormány a nagy templomban mondta ki a Habsburg-ház detronizá- lását.

Debrecennek már 1561-ben nyomdája volt. Ez a nyomda hazánk legrégibb ipari üzeme. És e városnak már 1798- ban magyar nyelvű színháza volt. Ebben a városban még a múlt században is olyan vásárokat tartottak, ahova Európa majdnem minden országából érkeztek kereskedőle

E város falai elsőként adtak helyet a reformációnak. Sokan úgy ismerik, mint református testvéreink fellegvárát. Szokták is mondani, hogy Debrecen a kálvinisták Rómája.

Nekünk evangélikusoknak is kedves ez a város. Nekünk is; van ebben a városban egy nagymültú gyülekezetünk és égy kedves, meleg hangulatú templomunk.

Debreceni templomunk 75

éves! A jubileumi ünnepségre Debrecenbe érkezett dr. y.ető Lajos, az Északi Egyház- kerület püspöke.

A fehér falú, fehér oltáré templom zsúfolásig megtelt a gyülekezet tagjaival és a különféle felekezetek küldötteivel. A liturgia eivegzese uwu, a püspök az aznapi igéről; Luk. 9, 46—50-ről hirdette Isten igéjét.

„Amikor készültem —

mondta a püspök — először úgy éreztem, hogy a felolvasott ige nem jubileumi ünnepre való. Azután eszembe jutott, hogy a templom Isten igéjének helye, tehát ne válogassunk az igékben! Akkor vagyunk méltók az ünnepre, ha igyekszünk kihallani, hogy éppen ma mire tanít az Isten igéje?” Majd így folytatta; „Ezzel a textussal kapcsolatosan sokan azt mondják, hogy igyekezzünk kicsik lenni. Szeressük a másfelfogásúakat! Szeressük ellenségeinket! Ez mind igaz és helyes, de ebber az igében sokkal többről var szó. Akkor értjük jól ezt az igét és akkor követjük jó! Krisztust, ha megértjük, hogy kibővült szolgálatunk köre. És ebben benne van az is, hogy felelősséget érezzünk az egész emberiségért. Benne van a: együttmunkálkodás készsége mindazokkal, akik fellépnek a gyarmati elnyomás ellen, aki! igénylik a békét és azért ké szék harcolni!”

„Honnan vegyük mindehhe: az erőt? Hogyan fogadjuk be a Krisztust? Ilyenkor a refor mátorok jutnak eszembe, akii fontosnak tartották az evan géliumot. Erről az evangéliumról neveztük el magur

kát evangélikus keresztyéneknek ...

A reformátorok azt mondották; nem a cselekedetek által igazulunk meg. Nekik a hit volt a lényeges. Az a hit, ami nem elhívése valaminek, hanem bizalom, sőt legmagasabb fokon szeretet! A szeretet rendkívül fontos! Pál apostol is így beszél a szeretetről amikor azt mondja, hogy megmarad a hit, a szeretet és £ reménység és ezek között legnagyobb a szeretet!”

„Folytassátok otthon az elmélkedést: Ti az Isten gyér-