Evangélikus Élet, 1963 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1963-06-02 / 22. szám

1963

Május 17-én nyílt meg a Budapesti Nemzetközi Vásár. A vásár kapuit már bezárta, mégis úgy érezzük, hogy nem késtünk el róla szólni. Nem kis büszkeséggel számolhatunk be arról, hogy az ismert vásári rövidítés: BIV (Budapesti Ipari Vásár) helyett az idén új belükkel találkoztunk: BNV. Nemzetközi vásárrá fejlődött a Budapesti Ipari Vásár. Ebben az esztendőben már 27 ország 716 cége állította ki áruit. És ezek között ott találtuk a szocialista világrend élenjáró országainak az ipari termékeit ' ép- penúgy, mint a kapitalista világ iparcikkeit.

Mire e korok megjelennek, a Budapesti Nemzetközi Vásár már bezárta kapuit. Itt nincs hely és nem is feladatunk, hogy beszámolót írjunk az idei vásárról. Ehelyett néhány gondolatnak szeretnénk hangot adni.

Amikor egy gyermek kinövi ruháit akkor a szülök egyrészt meglepődnek, másrészt örülnek. A Budapesti Ipari Vásár is kinőtt a „gyermekruhából”. Nemcsak az évről évre növekvő kiállításra kerülő áruk tömegével és kiállítóinak a számával, hanem azzal is, hogy ezek a vásárok kezdtek mindjobban nemzetközivé válni. Akik az idén is végigjárták a pavilonrengeteget, úgy érezhették magukat, mint a lenti példában említett szülők. Meglepődtünk azon a fejlődésen, amely a tavalyi vásárral szemben mutatkozott. És úgy éreztük, hogy a városligeti kiállítási terület már kicsinek bizonyul. Természetesen ezt nemcsak mi, látogatók éreztük, hanem az illetékesek is. örülünk ennek a szűk „ruhának”. Mert ez azt bizonyítja, hogy fővárosunk nemcsak idegenforgalmi nevezetességeivel írja be nevét a „híres” városok közé, hanem Nemzetközi Vásárával is.

Elmondhatjuk, hogy immár

májusi vásárok. Mi, mégis az idei Budapesti Nemzetközi Vásárban szimbólumot láttunk. Hiszen az idei vásár egybeesik azzal a nagy mozgalommal. amely minden embert megmozgat a mi hazánkban: a béke és leszerelési hónappal. És amikor laikus szemmel jártuk a pavilonokat, erre is gondoltunk. Mert amit itt láttunk, az annak a, távlatairól beszélt, amelyet a fegyvertelen világ rejt magában. És azok a kezek és szí vek, amelyek közvetlenül vagy közvetve munkálkodtak azokon az ipari termékeken, amelyekkel a magyar ipar is kilépett a Budapesti Nemzetközi Vásár piacára, népünk munkájáról és békevágyáról tanúskodtak. És ez is békeharc! Mert a piackötések, amelyek az idei vásár velejá rói is voltak, — közelebb hozták egymáshoz a különböző világnézeten élő népeket, üzletfeleket. S így közeleob hozta őket ahhoz a békés egymás mellett éléshez, amelynek a célja és hivatása, hogy ne hideg- vagy melegháborúban döntsék el a népek jövőjét, hanem az „áru és ipar” frontján, a béke zászlaja alatt.

A vásár eredményessége ország-világ előtt bizonyítja a magyar ipar fejlődését és egész népünk munkaszeretetét, békevágyát.

Mi, keresztyének, örömmel adhatunk hálát Istennek, hogy ebben az országban élünk. Annak az országnak vagyunk a tagjai, amely a fejlődésnek eddig soha nem látott útjára lépett. Kis ország vagyunk de nem szegény ország. És a kiállított árukban ott éreztük a mi híveinknek a munkáját is, akik hűséggel és azzal a tudattal végzik munkájukat — bárhol állnak is szolgálatban, — hogy a becsületes munka Isten dicsőségét szolgálja és elősegíti azt, amiért minden emberrel együtt mi is küzdünk

HÍREK,

hagyománnyá váltak ezek a és imádkozunk: a békét.

A KÖNYV ÜNNEPE

Május 25—június 2. Ünnepi könyvhét — hirdetik a plakátok. Esztendők óta így emlékezünk meg mi is erről a két nagy jelentőségű hazai ese- menyről: a Budapesti Nemzetközi Vásárról és az ünnepi könyvhétről. Nemcsak időbeli egyezőség hanem mondanivalójuk is egymás mellé kívánkozik. A Nemzetközig Vásár iparunkról ad élethű képet. Dolgozó népünk technikai és műszaki színvonalát mutatja be; a könyvhét pedig arról a felfelé ívelő szellemi fejlődésről ad hiteles képet, amely népünket jellemzi.

A könyvhét nem új dolog. Már egy emberöltőre nyúlik vissza a hagyománya. Mégis azt kell mondanunk, hogy formailag is, tartalmilag is újak ezek az „ünnepnapok . A formai változás a tartalmi változásból adódik. Ma már nem egyes írók magánügye a könyvhét sikere és eredményessége, hanem egész társadalmunk szívügye- Társadalmi kérdéssé lett ez is, mint oly sok minden más az elmúlt 18 esztendőben. A könyvvásárlás és olvasás nem egy társadalmi réteg szokása, hanem egész népünk igénye. Szinte minden lakás egy-egy könyvtárrá lett az elmúlt évek jó könyvkiadási politikájának jóvoltából.

Az idei könyvhét is gazdag ajándékokkal lepte meg a könyvbarátok nagy táborát. A legkisebbeknek való mesés- könyvektől a tudományos szakirodalomig mindenki megtalálhatja a neki legjobban tetsző könyveket. És amikor e sorokat írjuk, — a könyvhét második napján — már néhány „hiánycikkel” is találkozhatunk. Bár az ilyen könyveket keresők számára ez bosszúság, mi mégis örömmel írhatjuk le ezt a jelenséget is, mert ez is élő bizonysága annak, hogy olvasó nemzetté váltunk.

Itt nincs hely arra. hogy könyveket ismertessünk. (Reméljük hogy lapunk megtalálja erre is a lehetőséget.) Mégis elmondhatjuk, hogy sok kellemes órát szerző könyvekkel gazdagodhatnak a könyvbarátok az idei könyvhéten is.

— Pünkösd mindkét ünnepén az oltárterítő színe: piros. Pünkösd vasárnapján az oí- tári ige: Lk. 11,9—13, szószéki igéje: 4 Móz 11, 24— 29. Délután szabadon választott ige.

Pünkösd második ünnepének oltári igéje Lk. 12,32—34, szószéki igéje: Zsolt 55, 12—15. Délután szabadon választott ige.

— EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Június 2-án, pünkösd vasárnapján reggel fél 8 órakor evangélikus vallásos félórát közvetít a Petőfi Rádió. Igét hirdet: Káldy Zoltán püspök.

— LELKÉSZ-MEGHÍVÁS. A nyugdíjba vonulása folytán megüresedett ösagárdi lelké- szi állásra, az egyházközség egyhangúlag Szabó István volt Budapest-Zugló-i segédlelkészt hívta meg. Az új lelkész beiktatása június hó

16-án lesz.

— TÓTKOMLÓS. A békéscsabai egyházi énekkar Mekis Áddm esperes, karnagy vezetésével május 19-én zenés áhítatot tartott a gyülekezet templomában. Előadták Bach, Kapi Králik, Luck, Schultz kisebb darabjait, illetve karál- feldolgozásait.

— HÁZASSÁG. Drenyovszky János és Kozma Éva Mária

segédlelkészek, az Országos Evangélikus Egyházi Könyvtár könyvtárosai, május 26-án, vasárnap, a Deák téri templomban házasságot kötöttek. Az esketési szertartást Benczúr László püspöki titkár végezte.

— EGYHÁZMEGYEI KÖZGYŰLÉSEK. A pesti egyházmegye május 27-én, hétfőn délután 6 órai kezdettel tartotta egyházmegyei közgyűlését. Istentisztelet után a közgyűlés keretében történt az újból megválasztott esperes Koren Emil és az újonnan választott egyházmegyei felügyelő: Péter Lajos hivatalba

— A VASI EGYHÁZMEGYE gyülekezetei az elkövetkező hat évre Szabó Lajos kis- somlyói lelkészt választották az egyházmegye esperesévé, egyházmegyei felügyelővé pedig dr. Mihály Sándor eddigi egyházmegyei felügyelőt választották meg.

Az újonnan választott esperes beiktatása és az újból megválasztott egyházmegyei felügyelő hivatalba lépése 1963. május 31-én lesz K'issom- lyón istentisztelet és egyház- megyei közgyűlés keretében. Az istentisztelet fél 10 órakor kezdődik. A beiktatás isten- tiszteleti szolgálatát D. dr. Vető Lajos, az Északi Egyház- kerület püspöke végzi.

— A FEJÉR—KOMAROMI EGYHÁZMEGYE június 5-én délelőtt 11 órakor tartja Budapesten az Egyetemes Egyház imatermóben rendes közgyűlését. A megnyitó istentiszteleten Szakáts László lajoskcxmá- romi lelkész prédikáL

HARANGOK újraöntését, harangkoronák, harangáll- ványok készítését, átalakítását új rendszerűvé vállalja Dusák István, harangöntő, örszentmiklós, Dózsa Gy. út 26.

A politikai katolicizmus a pápa ellen fordul

ISTENTISZTELETI REND

Budapesten, 1963 június 2-án | Takács József Vajda Péter u. de.

_ . . _ . . , I fél 12. (úrv) Veöreös Imre Zugló

Deák tér de. 9. (urv) Hafenscher | de. u Boros Károly Rákosfalva

Károly de. 11. (úrv) Káldy Zoltán du. 6. Trajtler Gábor Fasor de. íél 10. Harmati Béla de. 11. Koren Emil du. 6. Koren Emil Dózsa György út de. fél 10 Üllői út 24. de. Jjél 11. Grünvalszky Károly Karácsony Sándor út de. 9. Grünvalszky Károly Rákóczi út 57 b. de. 10. (szlovák) dr. Szilády Jenő de 12. Grünvalszky Károly Thaly Kálmán út de. 10. Szirmai Zoltán de. 11. (úrv) Rédey Pál du. 6. Szirmai Zoltán Kőbánya de. 10 (úrv) Veöreös Imre Utász u. de. 9. (úrv)

EVANGÉLIKUS ÉLET

A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: Gádor András

Szerkesztőség es kiadóhivatal: Budapest, VIII. Üllői út 24. Szerkesztőségi telefon: 342—423 Kiadóhivatal és Sajtóosztály: 142—074

Előfizetési ára egy évre 60,— Ft Csekkszámla: 20412.—Vin. Árusítja a Magyar Posta 10 000 példányban nyomatott

INDEX 25211

632433 2 — Zrínyi Nyomda, Bp. Felelős: Bolgár imre igazgató

de. 8. Boros Károly Gyarmat u. de. fél 11. Boros Károly Fóti út de. 11. Gádor András Váci út de.

8. Gádor András Frangepán u. de. fél 9. Káposzta Lajos Újpest de.

10. Blázy Lajos Pesterzsébet de. 10 Soroksár Üjtelep de. fél 9. Pestújhely de. 10. Kürtösi Kálmán Rákospalota MÁV telep de. 8. Rákospalota nagytemplom de. 10. Rákospalota kisteplom du. 3. Rákosszentmihály de. fél 11. Karner Ágoston Sashalom de. 9. Kamer Ágoston Rákoscsaba de. 9. Békés' József Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél

11. du. fél 3.

Bécsikapu tér de. 9. Schreiner Vilmos de. ío. (német, úrv) Groó Gyula de. 11. Várady Lajos este 7. Nagy István Torockó tér de. 8. (úrv) de. Nagy István öbuda de.

10. (úrv) Fülöp Dezső du. 5. Fülöp Dezső XII. Tarcsay Vilmos u. de. 9. Ruttkay Elemér de. 11.

Ruttkay Elemér este fél 7. Filip- pinyi János Budakeszi de. 8.

Csengődy László Diana út de. fél

9. Filippin.vi János Pesthidegkút

de. fél 11. Csengődy László Kelenföld de. 8. (úrv) Uzon László de ,il. (úrv) Uzon László du. 6.

dr. Rezessy Zoltán Németvölgyi

út de 9. (úrv) dr. Rezessy Zoltán Keienvölgy de. 9. Visontai Róbert Budafok de. 11. Visontai Róbert Csillaghegy de. fél 10. Csepel de.

11. (úrv), du. 7.

A békére őszintén törekvő hivő katolikus tömegek, de a nem katolikusak is, és minden jóakaratú ember szerte a világon, örömmel üdvözölte XXIII. János pápa enciikliká- ját, a Pacem in terris-t. Ugyancsak örömmel üdvözölte a pápa kitüntetését a Balzan-békedíjjal. Ugyanakkor bizonyos körök éles kritikai hangot ütöttek meg, sőt megbotránkozásuknak adtak kifejezést. Figyelemre méltó ebben, hogy a kritikai hangok nem a katolicizmuson kívülről hangzottak és hangzanak ma is, hanem magának a katolicizmusnak táborán belül érik támadások a pápát. Nem véletlen, hogy a legélesebb kritikával éppen a bonni politikai klerikalizmus illeti a pápa béketörekvéseit. Iskolapéldája ennek az a cikk, amelyet nemrégiben közölt a Springer-Konsem lapja, a „Die Welt”, a szélsőjobboldali katolikus író, Krámer-Badoni tollából.

A cikk többek között azt a megállapítást teszi, hogy a pápa encikhkája már eddig is „felmérhetetlen károkat” okozott és bizonyság „ennek a pápának politikai tehetetlenségéről”. „Azt akarja talán mondani (ti a pápa. Szerk.), hogy a polgárságtól most már alig lehet a józan észt elvárni, úgy, hogy az út szinte törvényszerűen vezet a kommunizmushoz? ;.. Mindenesetre lehetséges, hogy a kommunizmus Olaszországban aligha tartóztatható fel. Azonban én ezt a próféciát sem direkt módon, sem mint alapvető hátsó gondolatot nem szeretném a pápa szájából hallani.” Krámer-Badoni nagyon kockázatosnak tartja, hogy a pápa „felhívott a leszerelésre és az »igazi« béke megalapozására a teljes kölcsönös bizalom alapján.”

Krámer-Badoni különösen cikke befejező részénél ragadtatja el magát. Ezt írja:

„Mint politikus polgár azonban sokkal inkább hivatott vagyok politikai tevékenységre és ítéletnyilvánításra, mint a pápa.” A bonni ultra-kleri- kalizmus képviselője ez után az arrogáns kifejezés után szinte a reformátor pózában tetszeleg: „Figyelmeztető szóval fordulok János pápához, aki Szent Péter tiszteletre méltó székében ül: VII. György hangos politikai zavarkeltése után, aki az egyháznak gyógyíthatatlan sebeket okozott, most évszázadok múlva fellép a te csendes politikai megnyugtatásod, amely hasonló károkat okoz. Te visszaélsz hivataloddal, politikai szempontból. Te azon vagy, hogy a mi, már meggyengült akaratunkat a szabadságra, végleg összekuszáld. Te az egyházat akarod megmenteni és odadobod, mint ennek árát, a mi szabadságunkat Semmiféle megbízatásod nincs a politikám Lépj le erről az útról!”

Ezeket a féktelen megnyilatkozásokat valami felfuval- kodott különc megnyilatkozásainak lehetne tartani, ha nem állna mögöttük leplezetlenül a bonni rendszer. így azonban azt a tehetetlen dühöt mutatják, amely az imperialista revans-politikusokat tölti el amiatt a fejlődés miatt, ami a katolicizmus köreiben is egyre jobban észlelhető. Eddig ugyanis az imperialista revans-politika döntő módon támaszkodhatott ideológiailag arra a politikai klerikális katolicizmusra, amely visszaélt a keresztyén- seggel és magával a katolicizmussal. A Krämer-Badoni- féle kirohanások azonban semmiképpen sem tudják a békés egymás mellett élésre törekvő világméretű fejlődést és a társadalmi haladást feltartóztatni, ellenkezőleg, csak előmozdítják, és siettetik.

G. a.

Budapesten, 19(3 június 3-án

Deák tér de 9. (német, úrv) dr. Nagy Gyula de. 11. (úrv) dr. Kékén András du. 6. Hafenscher Károly Fasor de. 11 Harmati Béia du. 6 Üllői út 24. de. fél il. Grünvalszky Károly Karácsony Sándor u de. 9 Grünvalszky Károly Rákóczi út 57 b. de. 10. (szlovák) dr. Szilády Jenő de. 12. Grünvalszky Károly Thaly Kálmán u de. 11 Szirmai Zoltán du. 6. Szirmai Zoltán Kőbánya de

10. Veöreös Imre du. 7. Takács József Utász u. de. 9. Veöreös Imre Vajda Péter u de fél 12 Veöreös Imre Zugló de. 11. Boros Károly Gyarmat u de. fél 10. Boros Károly Rákosfalva de. 8. Boros Károly Fóti út de. 11. Káposzta Lajos Váci út de. 9. Káposzta Lajos Frangepán ú. de. fél 9. Üj- pest de. 10. Blázy Lajos Pesterzsébet de. 10. Soroksár Üjtelep

de. fél 9. Pestújhely de. W. Kürtösi Kálmán Rákospalota MAv telep de. 8 Rákospalota nagytemplom de. 10. Rákospalota kistemp- lom du. 3. Rákosszentmihály de. fél 11. Kamer Ágoston Sashalom de. 9- Karner Ágoston Rákoscsaba de. 9. Békés József Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11. du. fél 3.

Bécsikapu tér de. 11. Nagy István du. 7. Schreiner Vilmos Torockó tér du. fél 7. Várady Lajos Öbuda de. 10. (úrv) Vámos József du. 6. Vámos József XII. Tarcsay Vilmos u. de. 11. Csengődy László este fél 7. Csengődy László Pesthidegkút du. fél 6. Ruttkay Elemér Kelenföld de. il. (urv) dr. Rezessy Zoltán du. 6. dr. Rezessy Zoltán Németvölgyi út de. 9. Uzon László Keienvölgy de. 9. Visontai Róbert Budafok de. 11 Visontai Róbert Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. II.

HÉTRŐL—HÉTRE

A Szentlélek kiáradása

Zakariás 4, 6.

Heti igénk a Szentlélek csodálatos erőhatásaira hívja fai a 'figyelmünket. Pünkösd napján rendszerint megkísért minket az, hogy csak a pünkösd külsőségeire figyelünk! De nem ez a lényeg. A lényeg valahol a külső látványosság mögött van.

A pünkösdi eseményekkel kapcsolatosan szokták emlegetni a tüzet. Az Apostolok cselekedeteiről szóló könyv is elmondja, hogy kettős tüzes nyelvek szálltak az apostolokra. Szokták emlegetni azt a másik külső tényt is, hogy az apostolok úgy tettek bizonyságot, hogy a különféle nyelvű tömeg jól értette az apostolok prédikációját.

Mindezzel szemben, a pünkösd történetében egyrészt az volt a megszívlelendő, hogy az apostolok újra átélték, hogy Jézus feltámadott. Ez maga nagy öröm volt a számukra. Egyben átélték azt is, hogy Jézus nem a régi rendet állítja helyre — Dávid országa, Mózes törvényei stb. —, hanem feltámadásával valami új kezdődik. Másrészt: új gondolatot és erőt kaptak.

Megértették, hogy a Szentlélek ereje egybeszerkesztő, egybetartó erő. Vannak a világban szétbomlasztó erők. Ilyenek az irigység, önzés, háború. A Szentlélek ereje ezzel szemben egységben tartó erő!

A Szentlélek ereje az áhitat, imádság egységbe vonja ösz- sze az Istenben hivő embereket.

A Szentlélek ereje a szeretet, jócselekvés közösségében tartja együtt a hívőket.

A Szentlélek ereje Jézushoz vezet és arra tanít, hogy Jézusban eligazodik az életünk.

A Szentlélek ereje a továbbadás parancsát mondja el pünkösdkor. Rendkívül érdekes, hogy amikor a szentírásban a Szentiélekről van szó, akkor Isten igéje többes számban szól hozzánk. Az Űrtől tanult imádság is így kezdődik: „Mi.” És nem úgy, hogy „én”.

Isten arra tanít meg bennünket pünkösdkor, hogy a tőle nyert áldást mindig adjuk további

Fülöp Dezső

NAPRÓL—NAPRÄ

VASÁRNAP: V. MÓZES 7, 9; AP. CSELEKEDETEI 2,

38—39. — Jézus mennybemenetele után „másik Vigasztalót” küld hozzánk: Szentlelkét. Benne Isten újra megmutatja hűségét. Kémünk kell Tőle ezt az Ö legnagyobb ajándékát. Ap. Cselekedetei 2,1—18; Zsolt. 118, 24—29.

HÉTFŐ: ÉZSAIÁS 61, 1—2; AP. CSELEKEDETEI 13, 52. — A keresztyén ember életében minden jó az Isten Szentlelke által történik, aki szüntelenül munkálkodik. A Lélek tesz képessé az Isten üzenetének hirdetésére, vigasztaló igéjének pré- dikálására. A Lélek öröfnöt is teremt szívünkben. Ap. Cselekedetei 10, 34/a. 42—48la; Zsolt. 106,1—12.

KEDD: ZSOLTÁROK 118, 24; AP. CSELEKEDETEI K, 34. — Isten az embert földi életében sok kedves örömmel ajándékozza meg a családban, munkájában, embertársai, barátai között. Mégis a legnagyobb öröm —- bár minél többen lennének részesei — az Istenre-találás feledhetetlen öröme. Benne az ember a legnagyobb kincset, Isten kifogyhatatlan és soha el nem múló szeretetét fedezi fel- Ap. Cselekedetei 2, 42—47;

1. Mózes 1,1—25. (János 1,1—3.)

SZERDA: ZSOLTÁROK 119, 76; AP. CSELEKEDETEI 18, 9—10. — Isten bátorító szava nemcsak követei és szolgái, hanem minden keresztyén életét kíséri. A sokszor lehetetlennek látszó feladatok teljesítésének kezdetén nincs is más_re- ménységünk, mint Isten. De éppen ezért biztos a megsejtés. Ap. Cselekedetei 3, 1—10; I. Mózes 1, 26.2, 3. (Zsid. 11, 3.)

CSÜTÖRTÖK: MIKEÄS 5, 4; MÁRK 14, 62. — Isten dicsősége az utolsó napon mindenek #lőtt nyilvánvalóvá lesz. Ap. Cselekedetei 4, 6—21; I. Mózes 2, 4—17.

PÉNTEK: V. MÓZES 32, 36; JÁNOS 17, 15. — Könnyebb lenne a világtól félrevonultan, a remete magányosságában — talán kísértések nélkül — keresztyénnek lenni. De Jézus azt várja követőitől, hogy a világban, az emberek között jó példát mutatva, éljék tanítványi életüket. Efezus 2, 17—22; I. Mózes

2, 18—25. (Efezus 5, 28—29.)

SZOMBAT: I. MÓZES 15, 6; AP. CSELEKEDETEI 16, 3L

— Az Istennel való együttélés elnyerésére törekvés nem hiábavaló (emberi erőlködés és semmi jót nem jelentő fáradozás), hanem az ember emberiességének, szeretetben folyó életének

— a visszanyerése. Ez hit által lehetséges. Ap. Cselekedetei 8, 14—25; I. Mózes 3, 1—13. (Róm. 7, 11.)

. Szebik Imre

A véletlen szeszélye

Vannak szeszélyes véletlenek. Talán ilyen szeszélyes véletlen az is, hogy a nyugatnémet katona-egyház vezetője, Kunst tábori püspök, éppen a mennybemenetel-ünnepe előtt tett látogatást a neubibergi repülőtámaszponton.

A „Süddeutsche Zeitung” közlése szerint a tábori püspök látogatásának középpontja az egyik nagy repülőgép- hangárban tartott tábori istentisztelet volt. A püspök prédikációjában többek között hangsúlyozta, hogy a katona életfontosságú feladatához tartozik annak a megfontolása, hogy az ember az örökkévalóságban gyökerezik. Keresztyénnek lenni azt jelenti — magyarázta a püspök — „a szabadságnak abban a terében élni, amelynek horizontja az örökkévalóság.” A feltámadás erejének minden veszélyt és ínséget le kell győznie”

Az istentisztelet után Kunst tábori püspök egy gyűlésen tartott előadást az altisztek számára ezzel a témával: „Mit akar az egyház a katonáknál?” A kérdésre adott feleletet ebben lehet összefoglalni: amit a katonai lelkigondozás „nyújt”, az a „végső félelemnélküliség

A véletlen szeszélye, vagy szellemes hasonlat-e éppen egy nyugatnémet repülőtérre úgy tekinteni, mint „az örökkévalóság horizontjára”? Nem

I kell hozzá nagy képzelőerő, hogy ez esetben az „örökkévalóság” nem más mint „szalonképesebb” kifejezése a ha- 1 á 1 mák. Az pedig, hogy a tábori püspök „a végső félelemnélküliséget” igényli a katonáktól, ha majd egyszer a bonni Luftwaffe megkapja a felszállásra — ahogy cinikusan ők mondják: a mennybemenetelre — a parancsot, és hogy minderre azzal készítgeti őket elő, hogy a keresztyén feltámadás-hit erejére utal, az nemcsak ízléstelen, de egyenesen istenkáromlás.

Szívből adunk hálát Istennek hogy egyházunk, annak lelkészei, presbiterei és hívei a mi Urunk Jézus Krisztus feltámadásának és mennybemenetelének evangéliumából nem a „lelkesült halál” felhívását hirdetik és hallják; hogy számukra nem rakétatámaszpontok és hadirepülőterek jelentik „a szabadság terét az örökkévalóság horizontjával”. Ellenkezőleg, Urunk feltámadása és mennybemenetele már itt a földön a békében kiteljesedő életet teszi drágává számunkra mindnyájunk számára. Igen, az örökélet reménységében élve, mert az a Krisztus aki meghalt az emberért, legyőzte a halált. Aki feltámadott és él, aki felment a mennybe az emberért támadott fel és készít ott helyet számára. •