Evangélikus Élet, 1963 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1963-12-29 / 52. szám
KT. BÉRM. BP, TE. Jobban, mint tegnap IVTem lehet elindulni as új esztendőben anélkül, hogy egy ’ pillanatra vissza ne tekintenénk a mögöttünk levő évre és abban végzett szolgálatunkra. Amikor visszanézünk Isten iránti hálával telik meg a szívünk, mert Isten kezének vezetését tapasztalhattuk meg az elmúlt esztendő minden napján. Ez a kéz vezette egyházunk életét, adott lehetőséget szolgálatunk betöltésére, emelt fel, ha megbotlottunk és mutatott irányt, ha tanácstalanokká lettünk. Ugyanakkor igaz bűnbánatitól kell megvillanunk, hogy sokszor akartuk függetleníteni magunkat ettől a kéztől, akartunk „a magunk útján” járni, sokszor nem akartunk ehhez a kézhez „juhászkodni” és ezért saját magunk nehezítettük meg dolgainkat, rontottuk el munkánkat és mulasztottuk el megtenni azt, amit meg kellett volna tenni. Sok hűtlenségünk és hitetlenségünk ellenére Isten „nem mondott fel” nekünk, hanem áthozott bennünket az új esztendőbe, meghagyva bennünket szolgálatunk területén. Azon a területen, amelyre Ö állított bennünket a második világháború borzalmas pusztulása után: az épülő új magyar világban. Olyan terület ez, amelyen evangélikus egyházunknak nagyszerű lehetőségei vannak arra, hogy szeretettel és hűséggel szolgálva értékes és gyümölcsöző munkát végezzen a maga körén belül, sőt ezen túl, szeretett népünk és az egész emberiség javára. Az új esztendő és az újra kapott feladat Isten nagy ke- gyelme. Ez a kegyelem nem párnára ültet bennünket, amelyen elmélkedhetünk arról, hogy „milyen jó az Isten”. Erre az „elmélkedés”-re is szükségünk van, de még inkább arra, hogy a megtapasztalt kegyelem előre lendítsen bennünket szolgálatunk jobb betöltésére. Az új esztendőben jobban kell elvégeznünk szolgálatunkat, mint azt az előző évben tettük. Ki kell javítanunk életünkben és munkánkban az elmúlt esztendőben is jelentkező hibákat. Nem engedhetjük meg magunknak azt a „luxust”, hogy felismert hibáinkat tovább hordjuk és így magunk vessünk gátat annak, hogy azon az új úton, amelyre Isten állított bennünket felszabadultan, jó lelkiismerettel és örvendezve tudjunk előremenni. Ezért olyan hangsúlyos az új esztendő első napjaiban ez a mondat: „Jobban, mint tegnap!” Tflsősorban nekünk lelkészeknek jobban kell prédikálnunk mint tegnap. Az evangélium örömhírét azokra a problémákra vonatkozólag kell megszólaltatnunk, amelyek között gyülekezeti tagjaink élnek. Nem lehet a „tegnap” kérdéseit a mai ember kérdéseivé erőszakolnunk, hanem azokra a kérdésekre vonatkozólag kell megszólaltatnunk Isten törvényét és evangéliumát,-amelyek ma valóságos kérdések, amelyek ma foglalkoztatják az embereket és amelyekre nem a tegnap, hanem a ma feleletét várják. Az Isten Igéje nem tételeknek a gyűjteménye, amely régi emberek, régi problémáit feszegeti, hanem valóságos élő beszéd, amely megoldásokat tud adni a XX. század modern emberének is. Nemcsak a tegnap problémáit nem prédikálhatjuk ma, de a „tegnap nyelvén” sem prédikálhatunk, valami olyan „szent nyelven”, amelyet ma már csak néhány „beavatott” ember ismer, hanem a mai szép magyar nyelven kell megszólaltatnunk Isten örök akaratát a mai nyelvet beszélő emberek előtt. Gyülekezeti tagjainknak pedig jobban kell hallania az igehirdetéseket, mint tegnap hallották. Gyülekezeti tagjainknak egyrésze az elmúlt években sokszor azt igényelte, hogy a lelkészek „kizárólag a lelki kérdésekkel foglalkozzanak a szószékeken”. Vagyis, csak arról prédikáljanak, hogy „miképpen nyerhetünk bűnbocsánatot”, milyen csodálatos az örök élet, milyen szükséges a „megtérés”. De, amikor a lelkészek mertek arról beszélni, hogy a kapott bűnbocsánatból az következik, hogy segítsünk a mai embereknek életük problémájának megoldásában és szeressük azokat az embereket, akik körülöttünk élnek faji, vallási és világnézeti különbözőség nélkül, vagy, amikor a lelkészek azt mondották, hogy a „megtérés” nemcsak az Istenhez, hanem ahhoz a felebaráthoz való megtérést is jelenti, akit a háború fenyeget és akinek az életszínvonalát kell emelni, akkor sokan azt mondották, hogy ez már nem igehirdetés, hanem „politizálás”. Pedig bizony ez igehirdetés volt! Éspedig olyan igehirdetés, amely nem szűkült le „lelki területre”, hanem mert kilépni az élet egész területére. Erre vonatkozólag is áll az Igénk: gyülekezeti tagjainknak jobban kell megérteniük azokat az igehirdetéseket, amelyek foglalkoznak a ma élő nemzedék és az egész emberiség nagy problémáival. Mindezt jobban kell hallanunk, mint tegnap! XTemcsak prédikálnunk és hallanunk, hanem szeretnünk is jobban kell, mint tegnap. Jobban és igazabban kell szeretnünk az embereket. Kevesebbet kell kritizálnunk őket és áldozatosabban kell élni értük. Jobban kell szeretnünk azt az új világot, amelyben hazánkban élünk. Kevesebbet kell ítél- getnünk ezt a világot és többet kell dolgoznunk érte. Jobban kell szeretnünk az emberiséget és kevesebbet kell sopánkodnunk azon, hogy „milyen bűnösek az emberek”'. Jobban kell szeretnünk a békét és kevesebbet kell bolcselkednünk arról, hogy „mindig voltak háborúk”. Jobban kell szeretnünk az életet és többet kell tennünk ennek az életnek a védelmében. Nemcsak jobban kell szeretnünk, hanem sietve is kell szeretnünk! Minden napért és minden óráért kár, amelyben nem adtuk tovább és nem éltük meg felebarátaink felé azt az áldozatos és segítő szeretetet, amelyet Isten adott nekünk. Jobban, mint tegnap: Jobban 1964-ben, mint 1963-ban! Káldy Zoltán UJEVÍ KÖSZÖNTÉS Jézus nevében és Jézus nevével köszöntünk kedves Olvasóinkra boldog évet! Ez a név a csend áldása bennünk. Békétlen emberek nyugtalan életét Őbenne békéltette meg Isten önmagával és egymással. Benne nyugszik meg a szívünk az élet örömére. Boldog új évet! Ez a név a szolgálat öröme bennünk. Mi nem tudjuk csupán élvezni Isten jóságát. Az a Jézus, akinek útját a „másokért” veretezte, az egymásért való szolgálat örömére vezet. Boldog új évet! Ez a név a békesség ereje bennünk. Prófétai szó jövendölte őt „Békesség fejedelmének”. Az ő nevében járni, a békeszerzésben jelent elfoglaltságot. Ne csak adjon Isten békés új esztendőt, de állítson minket is annak sürgető szolgálatába. Boldog új évet! Újévi remények VALLJUK MEG, különös, varázsos hatással van gyerekre, felnőttre egyaránt minden új holmi — érintetlen, ragyogó, sokat ígérő — és a felfedezők örömével szeretünk olyan vidéken utazni, ahol még sohasem jártunk. Ilyen új, kedves, friss, reményt keltő az új év közeledte, mikor vidáman cseng az újévi köszöntés és- boldogságot kíván. Még senki sem tudja, milyen lesz az Űr 1964. évében élni. Mi leszünk ennek az új világnak felfedezői; úttörők, akik a soha nem látott világba lépünk Miért ne remélhetnénk, hogy az szép lesz? Ebben az újévi reménykedésben benne van egy kicsit az a titkos gondolát is: talán kedvesebbek lesznek hozzám az emberek ebben az évben, mint voltak eddig. Lakótársaim megszelídülnek. Ellenfeleim el .fogják ismerni, hogy nekem volt igazam. Űj, kedves emberekre találok, akiknek társasága majd megéde- i siti óráimat. A főnököm fel- | fedezi képességeimet, s minden vállalkozásom sikerülni fog. VAJON MIT SZÓL ISTEN lóherés, kéményseprős reményeinkhez? Kissé illúzióromboló magyar józansággal szólal meg a Prédikátor; „nincs semmi új a nap alatt.” Mintha azt mondaná: úgy leszel vele, mint a gyermek az ajándékkal. Az új ruha hamar megfakul — minél többet páváskodsz benne, annál hamarább, — az új bicikli nem lesz mindig csoda, csak közlekedési eszköz, s az új cipőt mindennap tisztogatni fogod a sártól, hogy meg is unod... S én nem hiszem, hogy éppen a Prédikátor ellensége volna az örömnek, s azért mondana ilyet, hogy a mieinket lelohassza. Inkább, mert mélyen lát, s jobban ért a boldogság tudományához. Ezért mutat rá álmaink egy további és még nagyobb hibájára is: minden reményeimnek én vagyok végül is a középpontja, s álmaimban az én szolgálatomban áll az egész világ és minden ember. Az új év újságát kívül' keresi: első sorban másokban és a körülményekben. Istennek nagyon fontos az, hogy az emberek külső életkörülményei rendbe jöjjenek, és minden gyermekének kötelességévé tette az igyekezetei és a becsületes fáradozást annak érdekében. A nap másként ragyogni és a világ megújulni csak akkor fog, ha először én magam újulok meg. Isten nem a szomszédomnak küldött Megváltót, hanem előbb nekem. Isten igéje sokszor szól a megújulásról. A zsoltár így ír: „énekeljetek új éneket” és a próféta: „szerezzetek magatoknak új szívet” Pál apostol azt mondja: „ne legyetek régi kovász, hanem, legyetek új tésztává...” és Jézus így szól hozzám: „azért jöttem, hogy hirdessem az Ürnak kedves esztendejét,” „ime én mindent újjá teszek...” A szentírás új évének azonban mindig az a sajátossága, hogy a hirdetett megújulás legelőször is rajtam kezdődik el és pedig nem valamikor, hanem most rögtön. Isten országa eljövetelét bennünk kezdi meg, s a boldogságot a megújult szívben és gondolkozásban. S ez lehetséges, mert az új év kapujában ott áll Jézus neve! Újév napja Jézus nevének ünnepe, s ez a tény üzen nekünk újév reggelén: AZT ÜZENI: BÍZZÁL! Igen, minden új év: új reménység! A keresztyén ember az új évbe nem léphet másként, csak teljes reménységgel, csak ez az Isten gyermekeihez méltó magatartás. Légy reális. Vedd konkolyán a jelent, amelybe Isten állított, és vedd észre az élet va-_ lóságos tényeit, amelyek há-'*’ Iára indítanak. A béke kellős közepén élünk. Elfelejtenénk ezt megköszönni? Körülöttem új lakótelepek épülnek. Ne éreznék együtt azokkal, akik oda majd beköltöznek? Olyan úton haladunk, ahol lépésről lépésre eltűnnék a különbségek ember és ember között, legyen az faji, vagy osztálykülönbség. Én is megteszem, ami tőlem telik, és a gyermekeim meg fogják találni a helyüket. Foglalkozz többet a magad hibáival és a mások erényeivel. Mi lenne, ha többet foglalkoznánk azzal, hogyan lehetne boldoggá tenni valakit, vagy valakiket és megfeledkeznénk egyszer a magunk boldogságáról, s azt rábíznánk egészen a felettünk levőre, azaz követnénk Jézust? Higyj benne, s a múló időben bízd reá magad a szeretet hatalmára. amely hordozott a kereszten és hordozni fog ebben az évben is. Boldog új évet! ; Cmh László 15 éves püspöksége alkalmából bensőséges ünnepség keretében köszöntötték munkatársai D. dr. Vető Lajost az Üllői úti székház tanácstermében december 18-án. Az egyház gyülekezetei, lelkészei és népe köszöntését Káldy Zoltán, a Déli Egyházkerület püspöke, az■ Északi Egyházkerület jókívánságait V/eitler Rezső esperes, egyházkerületi főjegyző, a Teológiai Akadémia köszöntését Prőhle Károly dékán tolmácsolta. Lapunk és szerkesztőségünk nevében is Isten áldását kérjük a jubiláló püspök szolgálatára., munkájára és családjára. IMÁDKOZZUNK Lukacs 2, 31 Hálaadással indulunk az új esztendőbe, Mennyei Atyánk! Köszönjük Neked, bogy megőrizted eleiünket az elmúlt évben és velünk voltál gondviselő szereteteddel, igéd biztatásával, vigasztalásával, bocsánatoddal és erőddel. Köszönjük Neked, hogy világunkat is megőrizted a pusztulástól, és megtartottad az emberiség békéjét. Köszönjük Neked a reménységeket, amivel most előre nézhetünk saját életünkben és a népek jövőjébe. Mindenekfelett pedig köszönjük Neked Jézus Krisztust, akiben az örök jövendőt adtad nekünk. Áldj meg bennünket az új esztendőben is a Jézus Krisztusba vetett hittel. Add, hogy az Ö neve jelentse nekünk a szabadulást bűneink terhétől, félelmeinktől és aggodalmainktól, önzésünkből és szcreíetlenségünkből. Győzz meg bennünket arról, hogy bármit hoz is az új esztendő, a Te szeretetedtől nem szakíthat el bennünket sem élet, sem halál, a Jézus Krisztus által. Add áldásodat egyházunk munkájára, hogy sokaknak vigye el az evangélium örömhírét, s lehessen pásztora a rászoruló embereknek. Adij áldásodat hazánkra, hogy növekedjék a jólét, az emberek megbecsülése, a betegek és öregek felkarolása. Add áldásodat a nehéz gazdasági körülmények között élő népekre, hogy kevesebb legyen az éhező, s megtalálják jövőjük útját. Add áldásodat a népek családjára, az emberiségre, hogy erősödjék a kölcsönös felelősségtudat, egymás megismerése és segítése, s az ellentétek békés megoldása. Tedd az új esztendő napját új kezdetté mindnyájunk életében. Cselekedd, hogy igéd és az úrvacsora indítson bennünket »életünk belső újjárendezésére. De add meg minden embernek, hogy az év kezdete ne csak elhatározásokat ébresszen bennük, hanem megtalálják az új elszánások végrehajtását is, több szeretetet, több hűséget a hivatásban és több törődést mások javával. Ámen. Jsi&UáiÁ Középkori kéziratok máso- lói, amikor egy új fejezet első betűjét leírták, ezt az első betűt mindig különös gonddal készítették el. Ez a kezdőbetű nagyobb volt, mint a többi. Szinte kirajzolták, feldíszítették. Ez a betű volt az initiálé. A nagy, a szép, az ünnepélyes kezdet. Benne volt ebben az initiá- léban először is az új kezdet vallomása: azért rajzolták olyan szépnek, hogy már ez az első betű is mutassa, hogy itt most valami egészen új kezdődik. Benne volt azután ebben az initiáléban az új kezdet öröme, amelyik azt hirdette, hogy milyen jó dolog elkezdeni valamit: egy új munkát, egy új mondanivalót, egy új eletet. Benne volt azután ebben az initiáléban az új kezdet hitvallása, amelyik arról beszélt, hogy a hivő ember szerint minden kezdet Isten előtt indul el és Istentől való: legyen hát nagyon szép s Őhozzá méltó. Benne volt végül ebben az initiáléban az új kezdet alázata és hálája, amelyik az első betű szépségével válasszon a kezdetet ajándékozó Istennek. Az új esztendő első napja is ilyen initiálé az életünkben. Meg kell látnunk, milyen nagy öröm, hogy ennek az újnak nekiindulhatunk. Lássuk meg, hogy Isten áll előttünk ebben a kezdetben is és aztán kezdjük el alázatosan, Kezdjük el bátran és bizakodással. Keménységgel és imádsággal. Jókedvűen és készségesen. Isten ígéretei inennyi biztatást adnak az újévi igehirdetés üzenetében. Hiszen az újévi Ige is ezt mondja: „Ne félj és ne rettegj, mert veled lesz az Űr, a te Istened mindenben, amiben jársz!” De kezdjük el az új esztendőt a hivő ember bölcsességével is. Ne felejtsük el sóba, hogy van elmulasztott kezdet. Sok ember azért nem érkezik meg, mert sohasem mer elindulni. Mert halogatja, mindig holnapra teszi át a kezdet küszöbét. Mennyi munka abbamaradt, mert valaki elmulasztotta a kínálkozó kezdetet. Mennyi jóság nem érkezett meg, mert valaki valahol nem indult el idejében a szolgálat szép és szent útján. Ne felejtsük el, hogy az életünket nemcsak el lehet szalasztani, de el lehet rontani is. A kezdetben már benne van a következmény. Ha reggel rosszul igaziíom be az órámat, akkor egész nap el fogok késni. Ha egy dallamot rossz hangon kezdenek eb akkor végig hamis lesz az ének. Hivő életünk igazítsa az Igéhez a kegyelembe kapott kezdetet. Az űj esztendő első napja szép initiálé. De mennyi minden szépet, jót lehet írni az initiálé «tán. Ez vár minket mindnyájunkat: szép kezdet és utána ta»» sm,hh folytatás.
