Evangélikus Élet, 1963 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1963-01-27 / 4. szám

A. hegyen mondott beszéd A „HEGYI BESZÉD” (MÁTÉ 5—7. KÉSZEI) JÉZUS TANÍ­TÁSAINAK EGYIK GYŰJTE­MÉNYE. Csak egyik, mert hi­szen sok más tanítását is felje­gyezték az evangélisták. Való­színűleg több alkalommal, ta­lán más helyen mondotta el az itt összegyűjtött tanításokat, amiket azután Máté evangé­lista állított össze úgy, aho­gyan ma ismerjük. Nevét on­nan kapta, hogy bevezető so­rai szerint Jézus „felment a hegyre” és ott leülve tanítot­ta a körülötte egybesereglette- ket, akik nyilván a dombolda­lon telepedtek le. Ez a beszédgyűjtemény Jézus tanításának egyik legfontosabb része. Méltán vált híressé a bibliaolvasók és bibliaismerők körében. A Szentírás értelmét kutató egyházi bibliatudomány méltán fordított minden idő­ben nagy gondot, sok fárad­ságot a Hegyi Beszéd megér­tésére, értelmezésére, magya­rázatára. Hiszen Jézus taní­tásának sok becses kincsét gyűjtötte össze nagy gonddal és hűséggel evangéliumának ebben a három fejezetében, száztíz versben Máté evangé­lista. Hogy nemcsak ő tartotta fontosnak ezeket a tanításo­kat, azt mutatja, hogy a Hegyi Beszéd anyagának jó részét Lukács evangélista is közli, igaz nem egybegyűjtve, hanem több helyén evangéliumának. A Hegyi Beszéd becses kin­cse az evangéliumi írásoknak, s az volt mindig az egyház­nak, az egyes keresztyén em­bernek is. Mégis, szinte alig van része az Uj iestamentóm­nak, amit oly sokszor értettek és magyaráztak volna félre, mint éppen a Hegyi Beszédet. Sokszor visszaéltek vele és sokféle téves tanítás igazolá­sára akarták felhasználni. - Vi­szont, ha jól megértjük, nagy lelki hasznot nyerhetünk be­lőle. Hogy tehát jól értsük, különösképpen is kettőre kell ügyelnünk: 1. A HEGYI BESZÉD EGYES MONDATAIT, KI- SEB3-NAGYOBB SZAKA­SZAIT NEM SZABAD KI­SZAKÍTANI az egésznek, sőt Máté evangéliumának, sőt az egész Üjtestamentomnak — sőt az egész Bibliának az ösz- szefüggéséből. Ez pérsze az egész Bibliának minden egyes mondatára, szakaszára is vo­natkozik és alapvető szabálya a Szentírás helyes megértésé­nek. A Hegyi Beszéd esetében azonban különösen is vigyáz­nunk kell erre. Mert éppen itt esett meg sokszor, hogy egy-egy mondatot kiszakítva, szinte szállóigeszerűcn hangoz­tattak és persze félreértettek, helytelenül magyaráztak. Mert igaz pl., hogy „boldogok a lelki szegények” —, de kik ezek? Igaz, hogy „ti, vagytok a világ világossága” — azon­ban hogyan kell ezt helyesen érteni? Érvényes a felhívás: „Legyetek tökéletesek” —, mi legyen azonban ennek az ér­telme? S így folytathatnék még a felsorolást sokáig. Mindezeket a mondatokat csak akkor érthetjük meg helyesen, ha a Hegyi Beszéd többi mon­datának, sőt az egész Biblia tartalmának összefüggésében, fényében vizsgáljuk és értel­mezzük. 2. A MÁSODIK MÉG FON­TOSABB. A Hegyi Beszéddel való még súlyosabb vissza­élések, félreértések abból adódnak, hogy önmagában szokták ezeket az igéket hasz­nálni, mintegy elfeledkezve arról, alti őket elmondotta: Jézusról. Pedig a Hegyi Be­széd nem bölcs mondások, ál­talános érvényű igazságok, er­kölcsi tanítások gyűjteménye, hanem Izrael Messiásának, az egyház Urának igéje tanítvá­nyai számára. Gandhiról mondják, hogy egy ízben fel­olvasta hallgatóinak a Hegyi Beszédet s csak annyit fűzött hozzá: így éljetek! Gandhi bölcs és nagy szívű férfiú volt — egyébként az Űjtestamen- tomot mindig magával hordot­ta —, azonban a Hegyi Beszéd teljes mélységét nem érthette meg anélkül, hogy Jézust el ne fogadta volna Megváltójá­nak. Mert a Hegyi Beszéd min­den kemény követelése és bol- dogságos ígérete abban válik érvényessé, aki azt nemcsak elmondotta, hanem be is vál­totta. Jézus Krisztus nemcsak a Mester, népének nagy taní­tója, hanem az Üdvözítő is. Ö valóban azért jött, hogy be­töltse a törvényt. Vagyis ele­det tegyen az Ötestamentom- ban kijelentett minden szent isteni követelésnek. S ő, az egyedül engedelmes Fiú, való­ban tökéletesein be is töltötte azokat. Mint az Űr felkent Prófétája, ő mutatta meg az írás igazi értelmét a maga teljes mélységében. S mint Kiengesztelő és Megváltó, oda­szentelte magát értünk Isten­nek. Az Ötestamentom min­den ígérete benne teljesedett be. Hogy csak egy példával él­jünk: Ó mondotta: „Én va­gyok a világ világossága” —, ezért lehetnek tanítványai en­nek a világosságnak alázatos és boldog hordozói, gyertya­tartók az emberek között! AZ EGÉSZ HEGYI BESZÉ­DET TEHÁT MINDIG JÉZUS KRISZTUSRA tekintve kell olvasnunk, értelmeznünk. Mert ő maga a Hegyi Beszéd igazi és egyetlen végrehajtója, be­töltője. S mi csak annyiban lehetünk a Hegyi Beszéd ta­nítványai, ha az 6 nyomdoká­ba lépünk, ha engedjük, hogy az 6 ereje töltsön be bennün­ket. Akkor válik csakugyan áldott valósággá életünkben ez a tanítás, s lesz azzá, ami­vé Jézus szánta.: felszabadító, boldogító, szolgálatra indító evangéliummá. Greó Gyula A világ szeretete Mostanában két helyen is megkérdezték tőlem, hogy miért prédikálunk annyit a világ szeretetéről. Mi az oka, mi a magyarázata, hogy ige­hirdetéseinkben sokszor elő­fordul a világ szeretetére való buzdítás. Azt mondják a kér­dezők, hiszen a bibliában van ilyen ige: „Ne szeressétek a világot, se azokat, amik a vi­lágban vannak. Ha valaki a világot szereti, nincs meg ab­ban az Atya szeretete. Mert mindaz, ami a világban van, a test kívánsága, és az élet kérkedése, nem az Atyától van, hanem a világból. És a világ elmúlik és annak kívánsága is, de aki az Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké.” Ez az ige valóban olvasható a bibliában, mégpedig János első levelében a második fe­jezet tizenöt, tizenhat és ti­zenhetedik verseiben. Vajon, akik ezt az igét ne­künk szegezik, azt értik ezen, hogy nem szabad sze­retni az iskolákat, templomo­kat, kórházakat, meleg ottho­nokat, virágos mezőket, zöl- delő erdőiket, csobogó patako­kat? Hiszen ezek mind a vi­lágban vannak! Vagy azt ér­tik alatta, hogy nem szabad szeretni a könyveket, festmé­nyeket, kultúrát, civilizációt, hiszen ezek is a világban van­nak! Amikor János apostol leírta ezeket az igéket — több bib­liatudós egybehangzó állítása szerint — valámi olyasmit ér­tett alatta, hogy ne szeressé­tek a világnak tévedésekből, hatalomvágyból, erőszakosko­dásból összesűrűsödött szelle­mét. Mindezek valóban, biz­tosan nem az Istentől, nem az Atyától valók. Egészen leegyszerűsítve a dolgokat, az apostol arra kér­te a gyülekezetek népét, hogy ne szeressék a világban azt, ami rossz, ami szeretetlenség gyűlölet, rosszindulat. Inkább a másik igén van a hangsúly: „Ügy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adtá, hogy valaki hisz benne el ne vesszen, hanem örökélete legyen.” A biblia alapvető igazságai­ban rendszerint a dialektika érvényesül. Az egymásnak fe­szülő tételekből hangzik ki igazán Isten szava. Az előbbi igével kapcsolato­san is elmondtuk, hogy mit mondanak a bibliatudósok. I Elmondjuk az utóbbira is a bibliamagyarázók véleményét. Az utóbb idézett ige arról be­szél, hogy Isten úgy szerette az emberiséget, válogatás és megkülönböztetés nélkül, hogy a világ és a rajta élő emberi­ség megmentésére feláldozta Egyszülöttjét, a Jézus Krisz­tust. Ebben a vonatkozásban a világ szó az egész emberisé­get, az egész emberi nemzet­séget jelenti. Jézus a világba jött. Az egyház is a világba kihelyezett egyház. És pedig azért a vi­lágba kihelyezett egyház, hogy az üdvösség evangéliumának hirdetése mellett segítsen, építsen és minden olyan jó ügyet támogasson, mely az emberek békességre jutását, felemelését szolgálja. Ilyen értelemben szabad „világias” egyházról beszél­ni, ahogyan ezt egyik püspö­künk megfogalmazta. Nemrég ünnepeltük vízke­reszt ünnepét. A vízkereszti bölcsek nagy kérdése ez volt: Hol van Jézus? Ütrakelnek ós mennek Bethlehem felé. És találnak egy igénytelen falut. Nem a templomban, hanem a mindennapi élet céljaira nasznált, világi épületben la­kik a názáreti ácsmester és Mária, akinek gyermek moso­lyog az ölében. És Jézus attól kezdve, hogy megszületett, kinn van a világban. Szolgá­latát az utcán, tereken, mező­kön, szántóföldeken és fent a hegyen tölti be. A bethle- hemi kis füstös háztól egé­szen a keresztfa haláláig a vi­lágban, a világért és a vilá­gon élő emberekért szolgált az Űr Jézus Krisztus. Szabad-e a világot szeretni? Nemcsak szabad, hanem kell szeretni. Szabad-e a világon örülni mindannak, ami szép, jó és békességre való? Nem­csak szabad, hanem kell is! Szeressük-e hát ami a vi­lágban van, vagy ne? Ne sze­ressük a világban azt, ami szétbont és rombol, de szeres­sük, ami épít, ami előre visz! Én is örülök, mert olvasom, hogy itt Óbudán az elmúlt év­ben 15 000 m vizstszállító csö­vet raktak le a földbe, két is­kolát építettek és a régebbi 30—40 lakás helyett 240 lakást adtak át. Még valamit, örülök annak, hogy kerületünkben 2300 felnőtt tanul. Fülöp Dezső ISTENTISZTELETI REND Budapesten, l%3. január 27-én Deák tér de. 9. (úrv) Hafenscher Károly de. 11. (úrv) Káldy Zoltán du. 6. di\ Kékén Andivis Fasor de. fél 10. Koren Emil de. 11. du. 5. Dr. Benes Miklós Dózsa György út de. fél 10. Üllői út 24. de. fél 11. Grünvalszky Károly Karácsony Sándor u. de. 9. Grünvalszky Ká­roly Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlo­vák) dr. Szilády Jenő de. 12. Grünvaiszky Károly Thaly Kálmán «. de. 10. Szirmai Zoltán de. 11. Rédey Pál du. 0. Szirmai Zoltán Kőbánya de. 10. Takács József Utász u. de. 9. Takács József Vaj­da Péter u. de. fél 12. Takács Jó­zsef Zugló de. 11. Szabó István Gyarmat u. de. fél 10. Szabó Ist­ván Rákosfalva de. 8. Boros Ká­roly Fóti út de. 11. Nagy István Váci út de. 8. Nagy István Fran- gepán u. de. fél 9. Gádor András Újpest de. 10. B'ázy Lajos Pester­zsébet de. 10. Soroksár újtelep de. fél 9. Pestújhely de. 10. Kürtösi Kálmán Rákospalota MÁV telep de. 8. Rákospalota nagytemplom de. 10. Rákospalota kistempiom du. 3. Rákosszentmihály de. fél 11. Karner Ágoston Sashalom de. 9! Karner Ágoston Rákoscsaba de. 9. Békés József Rákoshegy de. 9. Rá­kosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 10. du. fél 3. Bécsikapu tér de. 9. Schreiner Vilmos de. 11. Harkányi László Torockó tér de. fél 9. Harkányi László este fél 7. dr. Nagy Gyula Óbuda de. 9. Vámos József de. 10. (úrv) Ftilöp Dezső du. 5. Vámos József XII. Tarcsay Vilmos u. de. 9. Kőszegi Tamás de. 11. Kőszegi Tamás este fél 7. Zoltai Gyula Pesthidegkut de. fél 11. Ruttkay Elemér Diana út de. fél 9. Filippi- nyi János Kelenföld de. 8. (úrv) Uzon László de. 11. (úrv) Uzon László du. 6. Hajdú Péter ref. esp. Németvölgyi út de. 9. (Úrv) dr. Re- zessy Zoltán Kelenvölgy de. 9. Vi- sontai Róbert Budafok de. 11. Vi- sontai Róbert Nagytétény de. 3. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. 11. — BUNDÁK átalakítása, kucs­mák, gallérozások Somogyi szűcs­nél, Bp. V. Kossuth Lajos u. 1. udvarban. — SZŐRME- és irhabundák javí­tása. átalakítása legújabb model­lek szerint. Bart szűcs. Bp. VII. Lenin krt. 23. Te’eí'on: 222—531. — DISZNÖPERZSELÖ. fatüzelésű 440 Ft. Kulcsár kisiparosnál, Bu­dapest, Rákóczi út 6. EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: Gádor András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest. VIII. Üllői út 24. Szerkesztőségi telefon: 342—423 Kiadóhivatal és Sajtóosztály: 142—074 Előfizetési ára egy évre 60,— Ft Csekkszámla: 20412.-—VIII. Árusítja a Magyar Posta 10 000 példányban nyomatott INDEX 25211 630247/2 — Zrínyi Nyomda, Bp. Felelős: Bolgár Imre igazgató Pál apostol nyomában — ANTIOCHIA az Ókori írók leg­nagyszerűbb leírásai IS megközelítőleg tudták csak ábrázolni a szíriai Antióchia pompáját A négyszázezer la­kosú Antióchia a római biro­dalom harmadik legnagyobb városa volt. Innét kormányoz­ta Róma Keletet. Az ősi Sze- Ieukida-palotában székelt b római helytartó, a legfőbb ha­talom birtokosa Keleten. Az utcákon nyüzsögtek a katona­tisztek és a légionáriusok, akik magukat a világ urainak képzelték. A város büszkesége volt a négy égtáj Irányában épített oszlopcsarnok. Mind­egyik pompás utcát négy, márványból készült oszlopsor három újabb szakaszra osztot­ta: az egyik a teherszállítók részére, a másik a kocsik, a harmadik pedig a gyalogosok részére szolgált. Antióchia még valamivel di­csekedhetett: kiváló vízellátá­sával. A közeli Daphne kris­tálytiszta vizét vezették a vá­rosba szökőkutak, középületek és magánházak vízellátására. A Daphne vize táplálta a pompás nyilvános fürdőket is. Végül pedig a szó szoros ér­telmében egyedülálló volt Antióchiában a városi világí­tás. Lámpák ezrei gyűltök fel esténként, amikor a sötétség beköszöntött. EBBEN A CSODÁLATOS VÁROSBAN ALAKULT MEG AZ ELSŐ POGÁNY-KERESZ­TYÉN GYÜLEKEZET. Érde­kes módon nem úgy alakult ez a gyülekezet, hogy a Jeru­zsálemből kiinduló missziói munka vagy az apostol szer­vező fáradozása hozta volna létre. Nem! Ismeretlen embe­rek gyülekeztek össze, olya­nok, akik magukévá tették a Krisztusról szóló jó-hírt. Ide hívta aztán Barnabás a fiatal teológus Sault szülőhelyéről, Tarzuaból, hogy Saul legyen néki segítségére a virágzásnak indult gyülekezet gondozásá­ban. E két férfi azután nagy egyetértésben munkálkodott ezen az ígéretes munkamezőn. Bizonyos, hogy egyikőjük sem kívánt semmi mást magának, mint hogy életük végezetéig Itt munkálkodhassanak. Most lép közbe azonban a Feltámadott Krisztus. Ö akar­ta, hogy ez az ifjú pogány- keresztyén gyülekezet legyen a kiindulópontja az evangé­lium világraszóló hirdetésé­nek. Amikor egyik' istentiszte­leten a Szentlélek ezt az ige­hirdetés által tudtul adta, nem volt helye semmi fontol­gatásnak, semmi ellenvetés­nek. És bár ezek a keresztyé­nek még maguk is nagyon ve­zetésre szorultak, ki tudták mondani az engedelmesség és áldozathozatal „\gen”-jét. Vi­lágossá lett számukra, hogy eddigi vezetőiktől el kell vél­niük. Az új feladatot csak ők végezhetik él. így Indult el Antiochiából, mint az antió- chiai gyülekezet küldötte, csak­hamar Barnabás és Pál az idegenbe. S ezek a tények ké­sőbb sem homályosodtak el; Újra és újra visszatértek ké­sőbb Is Antióchiába, missziói útjuk eme kiinduló helyére. AZ ANTIÓCHIAI GYÜ­LEKEZET KÉSŐBB IS MEG­ŐRIZTE KIVÁLTSÁGOS JE­LENTŐSÉGÉT. 325 után Kon- stantinusz császár pompás templomot építtetett Antió­chiában. Krisztus után 300 és 650 között nem kevesebb mint 30 nagy keresztyén találkozó színhelye volt a város. Antió­chia lett a keresztyén tudo­mányosság egyik központja. Az „antióchiai iskola” híressé lett megbízható bibliamagya­rázatai révén. A niceai zsi­naton az antióchiai gyülekeze­tét azzal tüntették ki, hogy neki ezt a nevet adták: „A ke- resztyénség középpontja és szeme.” De mit talál még ebből az ősi pompából Antióchiában a mai látogató? A felelet le­sújtó: jóformán semmit. A név- megmaradt, legfeljebb meg­változott. „Antakya.” Antakya ma mintegy harmincezer la­kosú, jelentéktelen területi főváros, amilyet a törökök még vagy ötvenet felmutat­hatnak. Nincsenek jelentős építményei, nincsenek emlí­tésre méltó műemlékei. Hol van már a kétszázezer nézőt befogadó színháza, amely az akkori világ legnagyobb szín­háza volt? Nincsenek meg az ősi pazar utcái. Ma csak je­lentéktelen útszakaszokat ta­lálni, néhány szegényes mi­narettel. Szinte kétség fogja el az embert, valóban az ősi világváros földjén lépked? Márpedig semmi kétség. Hi­szen ma is éppúgy hullámzik Antióchiai utcarészlet: Bazár át a városon az Orontes, mint Pál idejében. Silpius hegye a város déli peremén éppúgy magasodik, mint akkor. Ha nagyon kutatjuk, még megta­láljuk annak a híres városfal­nak néhány maradványát, amely valamikor ezen a hegy­falon húzódott végig. Volt ak­kor vagy háromszáz tornya és olyan széles volt, hogy egy négyesfogat nyugodtan elfért rajta. CSAK A VÁROSON KÍVÜL TALÁLUNK VALAMI FI­GYELEMRE MÉLTŐT. A ke­resztyén építészet egy marad­ványát, magasan fönt a he­gyen egy barlang-templomot: ..Péter barlangját.” A hagyo­mány szerint valamikor itt prédikált Péter apostol. Mir lyen ironikusan hat, hogy az eltűnt pompa még egy másik nyoma is fellelhető »itt: a Mozaikok Múzeuma. A híres Daphne-ligetből gyűjtöttek itt össze nagy számmal sok cso­daszép mozaikot. A Daphne- liget volt az antik találkozó­helye a jómódú világfiaknak. És rhi lett a lakosságból? A válasz most is riasztó. A ke­resztyén kevés. Van egy, mint­egy ezer tagú kis orthodox gyülekezet és egy maroknyi római katolikus hivő, alig 250. Evangéliumi keresztyéneket nem találunk. Ha azt kérdez­zük: mi idézte elő ezt a ka­tasztrofális megfogyatkozást, a felelet így hangzik: először is egy rettenetes földrengés 526-ban. Ez a földrengés mint­egy 250 ezer emberéletet kö­vetelt áldozatul. A második ok: az ezeréves török-uralom. Ha „a keresztyénség közép­pontját és szemét” a mai Antióchiához hasonlítjuk, fel­idéződnek bennünk az igék: „Mily megfoghatatlanok a te ítéleteid és kikutathatatlanok a te utaid.” E. Bosler után Gádor András QYŐRSÁC/I PILLANATKÉP ■>, „ a*. A kis gyülekezet 340 lelket i imaház, s lakás számára bi- számlál. Ebben benne van aízony szűkös. Még egy szobát hozzátartozó hat szórványhely lélekszáma is. Temploma .12 évvel ezelőtt épült. 1961. má­jusában vakoltatta be a gyü­lekezet a templom eddig csú­cs a most nagyon hiányzó lel­kész! hivatali helyiséget sze­retnék hozzákapcsolni. Erre a telken annakidején hagytak is helyet. • pasz, téglafajait, belülről pe­dig ugyanekkor kifestette. 1962. őszén a még hiányzó 10 templompadot csináltatták meg tölgyfából, mintegy 10 000 forintos értékben. Most szeret­nék a régebbi padokat is ugyanolyan színűre festeni, mint amilyenek az újak. Egyéb sok kis tervet is hordoz szí­vében a kicsi gyülekezet, ame­lyet erejéhez képest szeretne megvalósítani. A jelenlegi paróchia volt a templom megépülése előtt az A győrsági gyülekezet jótest­véri viszonyban él a helyi re­formátus gyülekezettel. Köl­csönösen felkeresik egymás ünnepélyeit, szeretetvendég- ségeit. Közösen tartják a re­formációi ünnepélyt, egyszer az evangélikus kis templom­ban, máskor a református imaházban. Az evangélikus lelkész minden hónapban két­szer a református egyház temp­lomában szolgál egyik szórvá­nyában: Péren.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom