Evangélikus Élet, 1963 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1963-06-23 / 25. szám

Hitünk lássék meg életünkben

Ézs. 5, 20-24.

Veszedelmes, lelkileg, erkölcsileg pusztulásba vezető úton haladt Izrael népe, amikor Ézsaiás háromszoros jajjal óvta Izrael népét három nagy kísértéstől. Mindhárom azért volt és marad is veszedelmes, mert utánzásra serkent és vonz, és egy hibája sokakat romlásba dönthet.

Az első jajjal Isten azok útjába állt és áll ma is, akik felelőtlenül élnek. Akik „bármit megengedhetnek maguknak”. Akik Isten életet védő erkölcsi rendjét önző céljaik érdekében csűrik-csavarják, a jót gonosznak és a gonoszt jónak mondják. Hazudoznak önző okossággal lelkiismeretfurdalás nélkül, és mégis meg vannak győződve arról, hogy igazuk van.

A második jaj azokat vádolja, akik maguknak bölcseknek látszanak és eszesek önmaguk előtt. Ezek azok, akik mindent mindenkinél jobban tudnak. Mindent tudnak, csak éppen segíteni, szolgálni, szeretni nem. Önzésük börtönében okosságuk oktalasággá változik, mert az ember értelmi képességeit is szolgáló szeretetre, sáfárságra kapta Istentől.

A harmadik jaj azokat inti, akik vádoló igazságérzetüket az ital mámorával kábítják, vagy érdekből szemet hunynak igazságtalanságok felett.

„Gyökerük megrohad és viráguk elszáll” — hangzik feléjük Isten ítélete. Az igazság elködösítői, önhitt és önző okoskodók, erkölcsi éberséget kábító szenvedélyek rabjai nemcsak Esaiás rég elmúlt korában éltek.

Késő utódaik itt élnek közöttünk, gyülekezeteinkben is és áldatlan tulajdonságaik egyikét-másikát észreveszik rajtunk is

*— mások.

„Megszárad gyökerük” — szól Esaiás és vele együtt mi is megváltjuk azt a hitünket, hogy aki a szeretet nagy törvényét semmibe veszi, az elszakad magától az élettől. Eltorzul embertársaihoz és a világhoz való kapcsolata, nem találja helyét a világban. Gyökere megrohad. Mert Isten törvénye az élet, a gyarapodás, a fejlődés, a békesség törvénye.

„Elszárad és elszáll viráguk” — folytatódik Isten ítélete Esaiás prófétai igehirdetése szerint. Szolgáló szeretet nélkül, az önző gyűlölet embertelenségével csak látszateredményeket érhetünk el. Virágok nőhetnek így életünk fáján, hervadó, könnyen lehulló virágok, de a jövendő ígéretét csak a szolgáló szeretet gyümölcse hordozza magában.

Könyörögjünk azért, hogy életünk Isten törvénye szerint való élet legyen. így életünk példája az igazság és szeretet útjára fog segíteni másakat is.

Schreiner Vilmos

ISTENTISZTELETI REND

Budapesten, 1863. június 23-án

Deák tér de. ft. (úrv) Trajtler tábor de. 11. (úrv) dr. Kékén András du. 6. Hafenscher Károly Fasor de. fél 10. Korén Emil de. 11. Koren Emil du. 6. Koren Emil Dózsa György út de. fél 10. Harmati Béla Üllői út 24, de. fél II. Grünvalszky Károly Karácsony Sándor ú. de. 9. Grünvalszky Károly Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) dr. Szilády Jenő de. 12. Grünvalszky Károly Thaly Kálmán u. de. 11. Rédey Pál du. 6.

EVANGÉLIKUS ÉLET

A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: Gádor András

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VIII., Üllői út 24. Szerkesztőségi telefon: 342—423 Kiadóhivatal és Sajtóosztály: 142—074

Előfizetési ára egy évre 60.— Ft Csekkszámla: 20412.—VIII. Árusítja a Magyar Posta 10 000 példányban nyomatott

INDEX 25211

632990/2 — Zrínyi Nyomda, Bp. Felelős: Bolgár Imre igazgató

Szirmai Zoltán Kőbánya de. 10. Utász u. de. 9. Vajda Péter u. de. fél 12. Zugló de. 11. Boros Károly Rákosfalva de. 8. Boros Károly Gyarmat u. de. fél 10. Boros Károly Fóti út de. 11. Gádor András Váci út de. 8. Gádor András Fran- gepán utca délelőtt fél 9. Üj- pest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Soroksár újtelep de. fél 9. Pestújhely de. 10. Kürtösi Kálmán Rákospalota MAv telep de. 8. Rákospalota nagytemplom de. 10. Rákospalota kistemplom du. 3. Rákosszentmihály de. fél 11. Karner Ágoston Sashalom de. 9. Karner Ágoston Rákoscsaba de. 9. Békés József Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11. du. fél 3.

Bécsikapu tér de. 9, Schreiner Vilmos de. fél 10. (német, úrv) Várady Lajos de. 11. dr. Vető Lajos (lelkészavatás) este 7. Nagy István Torockó tér de. fél 9. Nagy István Óbuda de. 9. Fülöp Dezső de. 19. Fülöp Dezső du. 5. teol. XII. Tarcsay Vilmos u. de. 9. Ruttkay Elemér de. 11. Ruttkay Elemér este fél 7. Ruttkay Elemér Pesthidegkút de. fél 11. Muncz Frigyes Kelenföld de. 8. (úrv) Uzon László, de. H. (úrv) Uzon László, du. 6. dr. Rezessy Zoltán Németvölgyi út de. 9. dr. Rezessy Zoltán Kelenvölgy de. 9. Visontai Róbert Budafok de. 11. Visontai Róbert Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. 11.

HÍRES

— Szentháromság utáni 2. vasárnapon az oltárterítő színe: zöld. A vasárnap oltári igéje: Mt 23, 37—39; szószéki igéje: Ézs 5, 20—24. Délután szabadon választott ige.

*

— EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Június 23-án, vasárnap reggel fél 8 órakor evangélikus vallásos félórát közvetít a Petőfi Rádió. Igét hirdet: dr. Ottlyk Ernő, a Teológiai Akadémia dékánja.

**

— HELYREIGAZÍTÁS. Legutóbbi, június 16-án megjelent 24-i számunk második oldalán „Finn vendégeink Magyar- országon” cím alatt képriportot közöltünk. Az alsó két kép helyes aláírása ez:

Lehtinen püspököt, Auranem. prépostot és püspökeinket köszönti megérkezéskor Szarvason Koszorús Oszkár esperes.

Auranen prépost Szarvason. Istentisztelet után a templomkapuban dr. Vető Lajos püspök és a helyi lelkészek társaságában.

— EGYHÁZMEGYEI KÖZGYŰLÉS. A hajdú-szabolcsi egyházmegye június 11-én tartotta közgyűlését Nyíregyházán. Este Gyülekezeti Segély istentisztelet volt a templomban. Igét hirdetett Bárdosy Tibor kisvárdai helyettes lelkész. Gáncs Aladár orgonaszámmal, Megyer Lajosné szóló énekkel szolgált.

ALEXIUS PATRIARCHA JUBILEUMA

Az Orosz Ortodox Egyház július közepén ünnepli főpapjának, Alexius patriarchának 50 éves püspöki jubileumát. Az ünnepségek előreláthatóan nyolc napig tartanak. Az Orosz Ortodox Egyház a Moszkvában és a zagorszki kolostorban tartandó ünnepségekre külföldi vezető egyházi személyiségeket is vendégül lát.

— A Bács-Kiskun egyházmegye június 12-én tartotta közgyűlését Kiskörösön. Az egyházmegye lelkészei munka- közösségi ülésen is részt vettek ez alkalommal;

*

— A Kelet-békési egyházmegye a Nyugat-békési és a Csongrád-szolnoki egyházmegyékkel június 19-én közösen tartotta munkaközösségi ülését Orosházán Mekis Adám, Koszorús Oszkár, Bártfai Lajos esperesek, Zátonyi Pál, Kun-Kaiser József és Miklósi Endre lelkészek szolgálatával.

SZÜLETÉS. - Lackner Aladár keszőhidegkúti lelkésznek és feleségének 1963. június 12-én első gyermekük született, neve: Pál. Sámuel.

— HALÁLOZÁS, özv. Németh Józsefné, lapunk hűséges olvasója 86 éves korában június 4-én Pestlőrincen elhunyt. „Az igaznak emlékezete áldott.”

— Értelmiségi, szolid, vallásos fiatal lányt magányos nő szó- batársul venne. Cím a kiadóban.

— FELAJÁNLOM árnyas kertemet a János kórháznál nyaralásra vagy vlkendezésre. Cím a kiadóban.

Kis öröm

Túl a szürke hétköznapon van sok kis drága alkalom, hogy betoppan egy kis öröm, megpihen, aztán elköszön.

Túl ifjúság vad viharán, túl az élet forró nyarán, vannak apró boldogságok, láthatatlan kicsi lángok,

fellobbannak, melengetnek, megölelnek, elengednek.

Nagy boldogság — tán csak álom — hétköznapok útját járom.

Nagy boldogság nem kell nekem, csak a kicsi legyen velem.

Ülök csendben az út szélen, a madarak röptét nézem,

a kutyámat, mikor ásít, kis bogarat, hogy világít, eső után lombok kedvét, körülöttem világ rendjét.

Öreg fejjel megköszönöm, hogy volt sok-sok kis örömöm, boldogságos sok kis percem, őrizgettem, el ne vesszen.

Most mind megvan, egy el nem hagy, sok kicsiből így lett a nagy.

Így lett mégis nagy örömöm, hálás szívvel megköszönöm.

Gyarmathy Irén

HÉTRŐL—HÉTRE

Jézus hív!

Máté 11:28.

Az elmúlt hetekben szerte az országban tágasra nyíltak az üdülők kapui. Sok tízezer ember élvezi ma már társadalmunk átalakulásának nagyszerű gyümölcseit. A tanév befejez- tével gyermekek, diákok — a fáradságos munka után felnőtt tek: gyári munkások és termelőszövetkezeti tagok pihennek; szórakoznak a Balaton partján, vagy másutt, szép hazánk gyönyörű tájain. Az üdülőkben töltött hetek kikapcsolódást, felfrissülést, felüdülést adnak.

E heti igénkben Jézus is felüdülésre hív, amikor megfáradtaknak, minden teherrel-bajlakodónak nyugodalmat _kínált Mert van olyan fáradság, amelyet nem lehet kipihenni üdülők hangulatos teraszán, kényelmes nyugágyain. Van olyan teheri amelyet sem a tó vize mellett, sem a hegyek pompás levegőjű tájain nem tud igazán letenni az ember. Ideig-óráig megfeledkezik róluk, de aztán újra nyugtalanítanak, vagy még súlyosabbak lesznek. Elrontott életutak, eltévesztett cselekedetek, lelkiismeret-furdalást okozó ügyek, fájó, láthatatlan sebek ezek. önmagunkkal való küzködések fáradságai, Istenkeresésünk izgalmai, engedetlenségeink következményei, félelmek és aggodalmak, bűneink nyomós terhei ilyenek.

De Jézus hív! Nem kérlel, hanem sürget, siettet, mert tudja, hogy ezek alatt a terhek alatt össze lehet roppanni. Ezek felemésztik erőinket, s tönkre teszik kapcsolatainkat. Sürget tehát: Nosza, rajta! Jöjjetek már!

Jézus hív! Nemcsupán nyájasan és biztatón, hanem elkötelezően és döntés elé állítva. Mert Ő igényt tart az emberre. Es éppen az ilyenekre tart igényt: megfáradtakra, megterhel- tekre. Terád és énrám. Akiknek szükségünk van a megnyugvásra, felüdülésre, bűneink szorongató, nyomasztó súlyától való szabadulásra.

Ugye, balgának tartanád azt, aki nem fogadná el az üdülési beutalót? Vajon Te meghallod-e Jézus sürgető, döntésre hívó szavát? Meg ne vesd azt, Aki téged is így hív: „Jöjjetek énhozzám mindnyájanF’

Bencze Imre

NAPRÓC —NAPRA

VASÁRNAP: ÉZSAIÁS 43,5; ZSID. 10,39. Ez új hét elején is bátorító szóval indít el Isten: — Ne félj! I. János 3,13—18? Zsoltárok 18,31—51.

HÉTFŐ: JEREMIÁS 51,10: LUKÁCS 8,39. Ne félj! — mert ö a hét minden napján veled van. Ézsaiás 40,1—8; I. Mózes 18,1—15 (Zsid. 11,11—12.).

KEDD: ÉZSAIÁS 33,24; ZSID. 9,14. Ne félj! — meri) Krisztus vére által megtisztít és bűnbocsánatot ad. Fii. 1,12—* 21; I. Mózes 18,16—33 (Jakab 5,16).

SZERDA: II. SÁMUEL 22,29; LUKÁCS 1,78—79. Ne félj!

— mert a halál kérdésében is világosságot gyújt Jézus Krisztus által. Fii. 2,19—30; L Mózes 19,12—29 (Lukács 17,28—32),

CSÜTÖRTÖK: ZSOLTÁROK: 62,6; MÁRK 9,24. Ne félj!

— mert Neki módjában áll benned is hitet támasztani. Cselekedetek 19,1—7; I. Mózes 21,1—21 (Róma 9,7-9).

PÉNTEK: ZSOLTÁROK 95,1; CSELEKEDETEK 16,24—25. örvendezz, mert mindezt neked is adja Isten! Lukács 12,49—* 53; I. Mózes 22,1—19 (Zsid. 11,17—19).

SZOMBAT: HÓSEÁS 13,5; LUKÁCS 22,31—32. örüli

mert az Isten kegyelme megelőzött téged. Ne félj, mert kegyelmébe fogadott! János 10,40,42; Róma 1,1—7.

Káposzta Lajos

Lelkészszentelés

A Teológiai Akadémián Baranyai Tamás, Élthes Gyulaj Joób Olivér, Péter Jenő, Ruttkay Levente és Solymár Péter teológusok tették le eredményesen szigorlataikat. A végzett hallgatók közül D. DR. VETŐ LAJOS püspök június 23-án, a budavári templomban, a vasárnap de. 11 órai istentisztelet keretében szenteli lelkésszé Joób Olivér és Péter Jenő lelkészjelölteket. KÄLDY ZOLTÁN püspök június 23-án, a vasárnap de. 10 órai istentisztelet keretében a csömöri evangélikus templomban Ruttkay Levente és Solymár Péter lelkészjelölteket, valamint ugyanaznap este, fél 8 órakor, a Bp. Fasori templomban Baranyai Tamás és Élthes Gyula lelkészjelölteket szenteli fel;

J Halasztás vádját kerülöm el...“

200 éve született Berzeviczy Gergely

A 18. SZÁZAD UTOLSÓ ÉS A 19. SZÁZAD ELSŐ HARMADÁBAN, amikor Európán végigvonult a felvilágosodás és a reformtörekvések hulláma, hazánkban is egyre többen észrevették, hogy népünk fejlődése érdekében halaszthatatlanul meg kell oldani a gazdasági-társadalmi, politikai és kulturális problémákat.

Ennek az időszaknak kiemelkedő képviselője volt Berzeviczy Gergely, a tudós közgazdász, politikus, a tiszai egyházkerület felügyelője.

Berzeviczy Gergely 200 éve 1763. június 15-én Kakas- lomnicon született. Édesapja korán meghalt. Az engedelmes, szerény, szorgalmas, tehetséges kisfiút özvegy édesanyja nevelte. Tanulmányait Késmárkon kezdte meg, majd itt filozófiát, filológiát, jogot, latint és németet tanult. Már 1783-ban megszerezte . az ügyvédi oklevelet. A Türelmi Rendelet a protestánsok számára is lehetővé , tette az elhelyezkedést a jogi pályán. A Pesti Királyi Táblán Berzeviczy Gergely 'volt az első protestáns jurátusok egyike. Rövid szolgálata után külföldre ment, hogy tanulmányait folytassa.

1784 őszén Göttingáöa ment Göttinga ebben az időben fejlett iskolaváros volt: egyetemén 40 professzort 900 diák hallgatott. Berzeviczy Göttin- gában már közgazdasági tantárgyakat tanult: kereskedelmi- és áruismeretet, statisztikát, politikát, ásványtant, azután a római jogot, filozófiát, franciát. Nagy hatással voltak reá Göttinga környékének ipari telepei. Megláthatta az iparosítás eredményeit, de a munkásság mostoha életkörülményeit is. Bejárta Berlint, Magdeburgot. Érdeklődéssel tanulmányozta a herrnhuti gyülekezet életét. Párizsban és Londonban is megfigyelhette a munkásság életét, sorsát.

HÁROM ÉV ELMÚLTÁVAL ÉRKEZETT HAZA. Hivatalnoki pályán működött, de 1795-ben, a jakobinus-mozgalom felszámolása elleni tiltakozásul, lemondott állásáról. Hazament a kakaslomnici kúriára, gazdálkodni. Feleségül vette rokonát, Berzeviczy Terézt. Házasságukból több gyermek született, de egy fiú kivételével, kiskorukban meghaltak.

Korának sok magyar, osztrák, német és más külföldi kiemelkedő személyiséggel levelezett. Kakaslomnicról áttekinthette hazánk gazdasági és társadalmi viszonyait. Még kétszer járt külföldön: 1796 őszén Danzigig és 1807 tavaszán Varsóig utazott. Ütközően is sok értékes tapasztalatot szerzett és feljegyzéseket készített.

„Magyarország kereskedelméről és iparáról” című munkájában arról írt, hogy nálunk a bor- és dohányfelesleget úgy kellene célszerűen értékesíteni, hogy az egész nemzetnek haszna legyen belőle. Bírálta a Bécsből irányított kereskedelem- és iparpolitikát. A vámrendszert és a közlekedést elavultnak tartotta.

„A parasztnak állapotáról és természetéről Magyarországon” című értekezésében a jobbágy-rendszer bírálatát adta, ezért ez az értekezés csak hosszas huzavona után jelenhetett meg. Mária Terézia 1767-ben kiadott úrbéri rendtartásában • „szabályozta” ugyan a jobbágyok szolgáltatásait, de az országgyűlés csak 1790-ben fogadta* el, ideiglenes hatállyal. Berzeviczy korában tehát a lakosság többségének helyzete tarthatatlan volt! Berzeviczy a forradalmi- társadalmi mozgalmak helyett

az állami vezetőktől hiába várta e kérdésben az emberséges megoldást. Rámutatott, hogy a sokféle teher mellett még az újoncozás is egyoldalúan sújtotta a jobbágyokat.

„A világkereskedelemről” írt tanulmányában (Pest, 1808) jól látta a magyarországi gazdasági-társadalmi viszonyok országhatáron túli összefüggéseit. A termelés növelése, a kereskedelem fejlesztése eredményezi a bőséget, jólétet.

Következő művében Sze- pes megye és a 16 szepességi város tüzetes közgazdasági leírását adta. Az ország északi vidékének kereskedelme helyes irányítással az egész ország életére nézve hásznos lehet.

A napóleoni háborúk mellett 181 1-ben gazdasági válság, devalváció bénította hazánk gazdasági életét.

„A közgazdaságról” szóló (1819) laíinnyelvű kéziratát, — valószínűleg szabadelvű tartalma miatt — a könyvbíráló hatóságok egymásnak küldözgették. Nem is jelenhetett meg nyomtatásban. Sürgette benne az ország természeti adottságaihoz alkalmazott gazdaságpolitikát, amely a lakosság szükségletét is tekintetbe veszi.

Közgazdaságtudományi munkásságának elismeréséül a Göttingai Királyi Tudományos Társaság tagjává választotta.

BERZEVICZY RÉSZT VETT AZ 1791. ÉVI PESTI ZSINATON. Anyai ágon nagybátyja, Horváth Imre, Szepes vármegye alispánja, több ország- gyűlésen követe, a tiszai egyházkerület felügyelője volt. Halála után, 1801-ben, Berzeviczy lett az egyházkerületi felügyelő. Ilyen minőségben, az 1804-ben, Eperjesen tartott kerületi gyűlésen tartotta első beszédét. Latin nyelvű beszédében itt vázolta több, mint 20 évre terjedő felügyelői működésének programját, és nevelésügyi kérdésekkel is foglalkozott: előtérbe állította a szakmai képzést, az érdeklődési körnek, hajlamnak megfelelően, a sokoldalú képzéssel szemben. Mint jogász, egyházkerületének „ügyvédje” is volt.

Az egyházkerület nevében, 1807. június 17-én emlékiratot intézett az egri katolikus érsekhez és a szepesi katolikus püspökhöz: csak saját megyéjéből említett kirívó eseteket, amelyek azt bizonyították, hogy az 1791: 26. tc-t nem hajtották végre.

ELŐSZÖR Ö DOLGOZTA KI EGYHÁZUNK JOGSZABÁLY-GYŰJTEMÉNYÉT, amelyet később Eperjesen, majd Nyíregyházán, és Miskolcon fogadott el a kerületi gyűlés. Két német és egy latin nyelvű tanulmánya egyházunk életével foglalkozott.

Berzeviczy Gergely 1822. február 23-án, Kakaslomnicon halt meg, hosszú ideig tartó betegség után. Április 11-én; az eperjesi kollégiumban gyászünnepséget tartottak, amelyen Mayer András kollégiumi igazgató, teológiai tanár emlékezett meg Berzeviczyről. Négy teológus pedig magyar, német, szlovák és latin nyelven saját ódáját mondta el.

Berzeviczy Gergely javasolta a kereskedelemnek az országhatáron túlra történő fejlesztését, a nagyobb összegű ipari beruházásokat, látta az export-import jelentőségét. Tollával harcolt a demokratizmusért, — de tévedése, hogy a jobbágyság megszüntetését nem forradalmaktól; hanem' a birodalom vezetőitől remélte. Másik tévedése: a latin nyelvet akarta elfogadtatni a birodalomban, és így gondolta megoldhatónak a nemzetiségi kérdést.

Az áldozatkész hazafi, a tehetséges közgazdász, egyházunk egyik kiválósága egész életművével igazolja másik nagy kortársa, Kölcsey Ferenc felhívását, amely mindig

„Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derül!” időszerű:

(Kölcsey: Huszt) Barcza Béla