Evangélikus Élet, 1962 (27. évfolyam, 1-53. szám)

1962-06-03 / 23. szám

A földön szolgáló gyülekezet Róma 14, 13—19 Krisztus szolgált nekünk. Magáról mondta: „Az Emberfia nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgál­jon és adja életét váltságul sokakért’’ (Máté 20,28). Amikor le­telt a „szolgálati ideje” itt a földön, az Istenhez tért vissza, ahonnan jött. Munkája nyomán kicsiny, de egyre növekvő gyü­lekezet maradt vissza. Mai keresztyének, ennek a mustármag- nyi kezdetnek hatalmas fává terebélyesedett ágai, azt a paran­csot kapjuk, hogy szolgáljunk Krisztusnak az emberek között. Szolgálatunkat így részletezi Pál apostol: 1. Tekintettel egymásra. Esténként figyelmeztetni szokott a rádió: „Kedves hallgatóink, gondoljanak azokra, akik már pi­henni tértek és halkítsák le rádiójukat!” Közösségben, emberek között élünk, hát úgy kell irányítani dolgainkat, hogy ne za­varjunk meg másokat, sem hangos rádiózással, de botrány- ökoztatással sem. Pál korában sok keresztyén a zsidókhoz ha­sonlóan ételszabályokat állított föl, nem evett húst vagy nem ívott bort. Az apostol arra tanít, hogy az Isten országa nem evés és nem ivás, tehát bizonyos étkezési szabályok betartása még senkit sem tesz keresztyénné. Ezekben a külsőségekben szabadságunk van, de „szolgálatból” úgy kell élnünk, hogy ne adjunk okot másnak botránkozásra vagy megütközésre. „Tö­rekedjetek azokra, ámik a békességre és egymás építésére va- *ók!” 2. Igazság, békesség, Szentlélek által való öröm. Van tér a íevőleges szolgálatra is. Fontoe, hogy ne okozzunk botránkö­tést, de még fontosabb az igazság, békesség és Szentlélek-adta érőm. • ­„Milyen gyerek vagy te, jó vagy rossz?” — erre a kérdésre S kicsinyek legtöbbje azonnal rávágja: „Jó vagyok!” Az édes- ényák azonban nem ezen a véleményen szoktak lenni. A legtöbb felnőtt is jónak tartja magát: „Nem loptam, nem Sltem, igyekszem becsületesen élni!” De Isten a saját mércéje alapján és nem a mi véleményünk szerint ítél majd minket. Előtte nem állhatnánk meg, de közbenjárónk, Krisztus érde­miéért fölmentő ítéletet hoz, igaznak fogad el minket. Mennyei Atyánk bocsánatáért kötelességünk bocsánatadással szolgálni fe ellenünk vétőknek. Isten országának további jellemzője, hogy az a békesség birodalma. A bennünket fölmentő, igazzá tevő ítélet békekötés is Urunkkal. Az Istennel megbékélt emberi szív természetes velejárója, hogy irtózik minden külső békétlenségtől. Egyház­ban és egyházon kívül', családban, munkahelyen, iskolában, la­kóhelyünkön törekednünk kell a békességre. Krisztus földön élő népének szent kötelessége, hegy azok között legyen, akik a háború gyilkos és romboló erői ellen küzdenek. Szolgálnunk kell békéltető szóval és példás élettel: Isten országának végül még a Szentlélek-adta öröm is vele­járója. Akinek Isten megbocsátott, akivel a mennyei Atya bé­két kötött, az méltán örülhet. A Szentlélek-fakasztotta öröm nem csupán udvarias mosolygás, hanem Isten szereiét megta­pasztaló vidám bizodalom. Szolgálatunk, hogy ezt az örömöt Sugározzuk szét. Parancsolgatni szerető emberek, durva kiskirályok, hasas­Ős az emberek is azt becsülik. Induljunk szolgálatra, hogy egy­kor így forduljon hozzánk az Űr: „Jól van, jó és hű szolgám!” IfJ. Harmati Béla 4—Hmm HÍREK, 20 éves a 80 ülőhelyes őriszentpéteri templom Húsvét utáni 6. (Exaudi) vasárnapján az oitárterítő szí­ne fehér. A vasárnap oltá- ri igéje Lk. 24, 44—49., szó­széki igéje Rom. 14, 13—19. Délután szabadon választott ige. A BUDAPEST-JÓZSEFV Á- ROSl egyházközség tagjainak a figyelmét felhívjuk arra, hogy a gyülekezet három. is­tentisztel éti helyén június hó 3-tól megváltozik az istentisz­teletek ideje. Ezentúl a KA­RÁCSONY SÁNDOR u. 31/33. sz. alatt de. 9 órakor, az ÜL­LŐI út 24. sz. alatt de. fél 11 órakor s a RÁKÓCZI út 57/b. sz. alatt délben 12 órakor kez­dődnek a vasárnapi és ünnep­napi istentiszteletek. VÁCBOTTYAN. Május 27-én, Rogate vasárnapján lesz a gyülekezetben a leány­egyház épülő új templomá­nak alapkőletételi ünnepsége. • A KELET-BÉKÉSI EGY­HÁZMEGYE Lelkészi Munka- közössége május 24-én Békés­csabán ülésezett az alábbi tárgysorozattal: Homiletikai munkaközösség Kot 4, 2—1 alapján Deme Károly. „Laikus egyházi munkások szolgálata” c. szabadtémáról előadást tar­tott Koppány János. A béke és a gyarmati kérdés idősze- I rű eseményei: Balogh Pál. Schweitzer Albert — Niemöllerről Dr. Hanfried Krüger szer­kesztésében „Mind a világ végezetéig” címen értékes, szép kiállítású tanulmánykö­tet jelen* meg D. Niemöller Márton 70. születésnapja al­kalmából. A világ minden tár járói köszöntés* hozó tanul­mányok Niemöller kiterjedt Ökumenikus • szolgálatának megbecsülését tükrözik. Most ésak Schweitzer Albert me­leg hangon írt, érdekes cikkét ismertetjük a gazdag anyag­„NiemöUerrel való meg­ismerkedésem előjátéka — írja Schweitzer — 1917 őszén Dakarban játszódott le. Több más hajóval itt horgonyozott az a hajó is, amely feleségemet és en- . gem, mint hadifoglyokat szállított Franciaországba. Nagy izgalmat váltott ki Dakarban a hír, hogy a lánccal lezárt kikötő előtt a legfélelmetesebb német bú­várhajó s azon a leghíre­sebb búvárhajókapitány le­selkedik hajóinkra. Egy sö­tét éjszakán egymás után lopakodtak ki a hajók a ki­kötőből, közöttük utolsó­ként a miénk. Mindez néma csendben történt. A híres német tengeri hős nem te­hetett semmit. Levélben kértem tőle később számom miért tört életünkre.” Leírja ezután, hogy néhány év múlva Németországba, Münsterbe látogatott, s itt ta­lálkozott először személyesen Niemöllerrel, aki akkor ott — nagy meglepetésére — teológiai tanulmányait végez­te. Később már Afrikában ér­tesült Niemöllemek Hitler el­len tanúsított bátor fellépésé­ről. Tisztelettel gondolt rá, de úgy látta, hogy csupán az egyház függetlenségéért har­col, s ezt a maga részéről ke- veselte. Majd így ír: „1946 folyamán jutott tu­domásomra, hogy Niemöller lelkész magát is és egyha­zát is vádolja, mert a hit- lerizmus idején nem tilta­kozott az igazságtalanságok és embertelenségék «Hen. Ha teljesítették volna ke­resztyéni kötelességüket, sok minden nem történt volna meg abból, ami meg­történt. Az egyháznak és a keresztyéneknek a jövőben sokkal tudatosabban kell felelősségüket gyakorolniuk és teljesíteniök kell azt a feladatukat, hogy Jézus szellemét juttassák uralom­ra a világban. Ugyanerre a felismerésre jutottam el én is, amikor a történeti Jézus alakjával és igehirdetésével foglalkoztam és felismertem, hogy mi­lyen nagy jelentőségű az Isten országának gondola­ta a keresztyénségben. Már diákkorom óta foglalkozta­tott az igazi kultúra erköl­csi tartalmának kérdése. Ez is hozzásegített feladatunk világos megértéséhez: az embertelenséggel szemben az emberiességet kell ura­lomra juttatnunk. Napjaink egyik legjelen­tősebb eseményének tartom, hogy ez a nagy keresztyén harcos eljutott az igaz hit legmélyére, szóhoz engedte jutni a Hegyi Beszéd Jézu­TTTTVTTTTTTTTTTTTTTTfTTTTTMTT — A Győr—soproni Egy­házmegye lelkészi munka- közössége május havi érte­kezletét 25-én, tartotta Győ­rött, az alábbi programmal: í. Ürvacsorai istentisztelet (Beyer Pál). 2. így prédikáltam a kon­firmációi ünnepen (Weltler Rezsői 3. így prédikálok menny­bemenetel ünnepén (I Tess 1,2—10) (Zámolyi Gyula). 4. Krisztus követése az efézusi levél 2. fej. alapján (Zoltán László—Riesz György). 5. A békemozgalom hírei (Reuss András). 6. Budaker O. igehirdetése. (Megemlékezés. Magassy Sán­dor). 7. Ismerjük meg egymást: (Gyors zemere). a. Esperesi bejelentések. sát és önmagát is az ö szel­lemének rendelte alá.” Végül arra utal Schweitzer Albert, hogy Niemöller és kö­zötte jelentős filozófiai és teológiai különbséget lehet megállapítani, mégis össze kellett találkozniok, mert mindketten közös szolgálatra hivatottak el. Cikkét így fe­jezi be: „Barátságunk szálai még szorosabbra fűződtek, mikor mindketten harcba indul­tunk az atomf egy v érkezés őrültsége és embertelensége ellen. Abban, hogy mindketten január 14-én tartjuk szü­letésnapunkat, együvétar- tozásunk jelképét látjuk." A könyv előszavából ide je­gyezzük még a következő ér­dekes esetet. Niemöller 1961 áprilisában Leningrádban jár­takor orosz-ortodox házigaz­dáinak elmondotta, hogy há­rom nehéz álom szokta gyö­törni. Egyik rossz álma, hogy újból le keli tennie az érett­ségit. A másik, hogy tenger­alattjárója a tengerfenékről nem tud a felszínre jutni. A harmadik rossz álom pedig azzal gyötri, hegy Isten sza­vát hallja, amint szól Hitler­hez: mit cselekedtél? — s az erre így válaszol: Senki sem mondta meg nékem az evan­géliumot. Benczúr László Lapismertetések: a) Evang. Élet 1—15. sz.: Fábry István, 16—21.: Dedinszky Gyula, b) Zeichen der Zeit: Gabányi Géza. Folyó ügyek: Mekis Ádám. m A BUDAVÁRI ÉS KELEN­FÖLDI gyülekezetek egyesí­tett ének- és zenekara 1962. június 3-án, vasárnap dél­után 6 órakor kezdettel a ke­lenföldi templomban (XI. Bocskai út 10.) „Magyar zsol­tárok” címen zenés áhitatot tart. Közreműködnek: Andor Éva (szoprán), Erese Margit (alt), Mezőfi Tibor (basszus). Igét hirdet: Uzon László ke­lenföldi lelkész. » HALÁLOZÁS. Léderer Mihály, a battonyai egyházközség felügyelő­je, 83 éves korában elhúnyt. Tagja volt még a battonyai egyesült pro­testáns egyháznak, majd 1927 óta ugyanannak presbitere, majd fel­ügyelője az újonnan szervezett battonyai evangélikus anyaegy­házközségnek. Példaadó, hűséges fia volt egyházának. „Légy hű mindhalálig, néked adom az örök élet koronáját.” Szabó Istvánné, Szabó István volt kemenesmagasli lelkész fele­sége május 8-án, 78 éves korában Gyenesdiáson elhunyt. Május 10-én temették el Gyenesdiáson. „Az igaznak emlékezete áldott.” Női fodrász-segéd. özvegység következtében rám maradt női fodrászüzlet vezetéséhez mester­levéllel rendelkező női fodrász-se­gédet keresek. Fizetés megegyezés szerint. Lakást tudok biztosítani Ajánlatokat: Kunoss Gyula, Győr, Bálint M. u. 38. szám alá kérem. « Gyermekgondozás. Kisgyermeket gondozásra vállalok kertes házam­ba. Levélcím: Protestáns Lelkészi Hivatal, Kerekegyháza. » — Orgonaharmónium 2 manuéJos. pedálos nagy mű eladó. Cím a kiadóhivatalban. HÉTRŐL—HÉTRE Az imádság: kincs Zsolt 27,X Heti igénk zsóltárvers. A Zsoltárok voltak az ószövetség hivő embereinek énekes és imádságos könyve. A Zsoltárok Krisztus híveinek is drága imádságai. E héten naponta a zsol­tárokból is olvasunk igét. A zsoltárokban az imádkozó ember feltétlen bizodalma és ragaszkodása szólal meg az élő és hatalmas Isten iránt; Isten bűnös gyermeke mély bűnbánattal hajlik meg a csodálatos Ur- galmú mennyei Atya előtt, öröm, hála és magasztalás csendiii fel bennük és minket is ezekre indítanak bensőségességükkél Tekintetünket Isten útjára irányítják és arra ösztönöznek, hogy a hazafelé vezető útról le ne térjünk, sőt azon mindvégig hűsé­gesen megmaradjunk. Rendíthetetlen hittel szólnak Isten gond­viselő szeretetéröl, mely mindenkor hordoz. Heti igénk imádkozásra buzdít. Isten elé állít minket mts^ den imádság, mikor előtte kéréseinket, bűnbánatunkat és run gasztalásunkat feltárjuk. Isten igéjének olvasása mellett használjuk fel ezen a hété» is állhatatosan a lélek felértékelhetetlen fegyverét: az imád­kozást. Azt tartják, hogy többek között az emberi beszéd az, ami minket az összes teremtménytől megkülönböztet. Ezen túlmenően nekünk, Jézus híveinek azt is lehet, sőt szabad mondanunk, hogy az imádkozás minket Isten gyermekeinek sorába is emel. Ahhoz szólhatunk, aki teremtett, megváltott a bűnből és aki qz örökélet ajtaját megnyitotta kegyelmével előt­tünk. „Halld meg, Uram, hangomat — hívlak! Irgalmazz né­kem és hallgass meg engem” ezen a héten is. Novak Elek N APR Öli —NAPRA VASÄRNAP: PÉLDAB. 3, 27; MT. 10, 42. — Csak as ad könnyen, aki Istentől megajándékozottnak tudja magát. Kinek milyen tehetsége adatott, azzal szolgáljon. A szolgálatot ezzel nyugtázza az Ür: Velem tettétek. Ezt Ő mondja, aki feltárna» dása és megdicsőülése révén, mindenek feje lett, megváltva ezáltal a halandóság alá vetett szolgáit az örök dicsőség re­ménységére. V., Móz, 34, 1—8; Ef. 1, 15—23. HÉTFŐ: ZSOLT. 74, 21; MT. 5, 3. — A hivő ember Isten gazdagságában bízik, nagyságában gyönyörködik. Térdet haji Ö előtte. Nagy kincs ez: Meghallgatlak titeket, megtaláltak! engem! Jer. 29, 11—14; Ef. 2, 1—10. KEDD: II. MÖZ. 32, 34; JN. 16, 8. — A Szentlélek világosé sága kell, hogy lássuk bűneinket, tiszteljük Isten igazságossá* gát, meghajoljunk ítélete alatt. Az értetlenségből fakadó ke­serűség a meglátogatás idején tagadóvá és káromlóvá tehet.- Ez pedig elkárhoztat. A Lélek ellenben a keresztről kapott bé* kességgel elvezet az Atyához. Lk. 12, 8—12; Ef. 2, 11—18. SZERDA: II. MÚZ. 15, 26; JN. 14, 16. — A Lélek meggyőz arról, hogy velünk az Isten mindörökre. Ez gyógyító vigaszta­lás. A magányos ember nagy kísértése, hogy magánya szűk- látókörűvé teszi. A Lélek kitágítja látóhatárunkat, egészen Isten dolgainak megismeréséig. I. Kor. 2, 12—16; Ef. 2, 19—22. CSÜTÖRTÖK: JÖB 33, 28; I. PT. 3, 18. — Az én Uram szenvedett bűneimért, hogy életem legyen. Hol? Ott, ahová mennybemenetelével nekem is utat nyitott. Ebben nem gátol; hogy származás szerint honnap jöttem. Lk. 24, 50—53; EL 2, 1—7. : PÉNTEK: EZS. 45, 23, 24; ZSID. 1, 2. — Az örökké é*ö Krisztus mindenek felett hatalmas, aki erejével megrendítette a halál és pokol hatalmát Ö erőt ad a benne bízóknak, hogy általa legyőzzék a halál és pokol rettengetését, viselve ezek kísértéseit az Atyához való menetel bizalmával, csüggedés nélkül. Zsid. 11, 32—40; Ef. 3, 8—13. SZOMBAT: ZSOLT. 56, 12; AP. CSEL. I, 8. — Pünkösd közel. Lehessünk Urunk a Te neved tanúi. Szentlélek Isten* légy a tanúk bizonyságtételének ereje, Te mindent megcsele­kedhetsz, még többet is, mint amennyit mi kérünk. Ezs. 41,’ 17—20; EL 3, 14—21. Kari Béla KÖN YVISMERTETÉS Galabárdi Zoltán: Átkozottak EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarorezagl Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: Gádor András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Vm. Üllői út 24. Telefon: 142—887 Előfizetési ára egy évre 50,— Ft, fél évre 30,— Ft Csekkszámla: 20411.—Vili. Árusítja a Magyar Posta 10 000 példányban nyomtatott 622873/3 - Zrínyi Nyomda, Bp. Felelős: Bolgár Imre igazgató A szerző rendkívül termé­keny író. Néhány év alatt a következő művei jelentek meg: Papsajt, Cigányát, Kí­gyókő, Napjainkban ismer­kedhetett meg a hazai közön­ség első filmjével: Felmegyek a miniszterhez. Ennyi előjel nélkül is érdeklődéssel veszi az ember e könyvet kezébe, talán egy kissé a címe miatt is. De sokáig kell forgatni a könyvet, míg a címet az ol­vasó is megérti. A grandiózus mű meséje: A falusi bíró cselédleánya megesik és megszült gyerme­két téli hidegben kiteszi a hó­ba, maga pedig világgá megy. Nem akad senki a faluban, aki a gyermeket magához akarná venni, mert a csecse­mé púpos. A falu legjobb, de majdnem legszegényebb há­zaspára: Mérőék megszánják a csecsemőt s az emberi sze­retet maximális áldozataival keltik életre s nevelik fel. Az elemi iskolában a kis pú­pos szobrásztehetsége bonta­kozik ki, amelyre a tanító­nőn kívül senki sem figyel fel s már-már azt gondolja a gyanútlan olvasó, hogy Strindberg kis púpos festő­művészének története ismét­lődik meg (aki szintén lelenc­gyermek volt), amikor egy­szerre óriásivá nő fel a re­gény. A gyermek a baboná­ban élő falu áldozatává lesz. A katolikus lelkész, a leg­jobb gazda megesett feleségé­nek várható tragédiáját úgy akarja levezettetni, hogy Mé­rő Balázskát, akit pajtásai és a falubeliek egyformán ütnek és vernek, kikiáltja a sátán gyermekének. Miatta vannak bajok a faluban s ó babonáz­ta meg a nagygazda felesé­gét is (pedig a férj katonás­kodása alatt paráználkodott az asszony) s akkor Faáth plébános úr a feldúlt férjet kitanítja arra, hogy felesége betegsége a sátán műve, Mé­rő Balázsnak köszönheti a falu is és ő is mindazt, ami baj velük történt. A feldühí­tett (és felszarvazott) férj elő­ször halottak napján a teme­tőben félig agyonveri Mérőt és gyermekét, majd éjjel rá­juk gyújtja a házukat és úgy pusztítja ed őket. Ezek a nyers mondatok nem adják és nem is adhat­ják vissza azt a sok szépet, amit Galabárdi nyújt olvasói­nak. Ahogy a púpos lelenc­gyermeket nevelőszülei köré­ben, az iskolában, tehetsége kibontakozása időin megszó­laltatja és szerepelteti, ezek­ben a fejezetekben annyi jó­ság, szeretet, megható emberi humanizmus van, hogy már ez is elegendő lett volna arra, hogy művével a legna­gyobbak közé emelje fel ma­gát és elnyerje a legmaga­sabb írói rangot. De tovább fokozza a tartalmat és a té­mát. A plébánosról sok jót is ír a szerző, de amikor a fa­luban ravaszul elhinti a sa­tanizmus mérgét, azt ragyogó színekkel rajzolja meg. Szabó Dezső: Elsodort falu c. köny­ve miatt sok keserű kritikát kapott azért, hogy a falu né­péről és papjáról mennyi rosszat és negatívumot írt, itt pont az ellenkezőjét érzi a XX. század hatvanas éveiben élő embere és papja. Vissza keS emlékeznünk arra, ami­kor szószékeinken a predikálásával játszadozott néhány lelkész. Ezt a könyvet azoknak kellene olvasni, akik ezt tették s most e sorok ol­vastán le kellene boruljanak az Isten előtt, hogy az ő pré­dikációiknak nem lett olyan következménye, mint ami­lyent Faáth plébános akart és el is ért. A mű epilógusa a befejezést és a végkifejlést adja, amely­ben a régi bírói, ügyészi és csendőri élet borzalmait és csalásait mutatja be eleven és valós szövegekkel. Itt is minden sor igaz és Helytálló. Reymont: Parasztok c. műve (lengyel szerző) annak idején méltónak találtatott arra, hogy Nobel-díjjal tüntessék ki. Galabárdi műve méltán állít­ható Reymont műve mellé s talán több is, mert a mű na­gyobb része teLe van emberi szeretettel. Lesznek olyan olvasói, akik nem tudnak mit kezdeni az­zal, hogy milyen szépen írja le a gyermekek betlehemes játékait és régi magyar egy­házi énekeiket s azután a plé­bános szerepét katasztrofáli­san gonosznak mutatja be. (Valóban az is volt.) Antikle- rikálisnak ítélik majd reak­ciós gondolkodású kortársaink mindazt, amit Sajgó község plébánosáról írt, mi pedig úgy és azt érezzük, hogy egy pa­pot ismertünk meg, akinek tette és cselékedete még min-; dig hasznos intő példa lehet és legyen is. Mélyen meghajtjuk az elia*, mérés zászlóját Galabárdi, azaz Horváth Zoltán élőt*. Gn L/ f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom