Evangélikus Élet, 1962 (27. évfolyam, 1-53. szám)
1962-03-25 / 13. szám
KP. BÉRM. BP. 72. Amiért Jézus jött • „Az Ember Fia nem azért jött, bogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon és adja életét váltságul sokakért.” Mt. 20, 28. JÉZUS KRISZTUS MEGHATÁROZZA KÜLDETÉSÉT. Megmondja, miért jött erre a világra. Azért jött, hogy életet adjon az embernek. Küldetésének ezzel a meghatározásával lehetetlenné tesz minden olyan elgondolást, hogy Isten ítéletét hirdetni jött, vagy azért, hogy csodái által kivívja magának az emberek elismerését. Jött, hogy elhozza nekünk az örökkévalóságot, az életet. Munkálkodásának mozgató rugója az Isten iránti rendíthetetlen engedelmesség, amely a tökéletes, határt nem ismerő emberszeretetben valósult meg. JÉZUS SZERETTE ÖVÉIT. Mindvégig szerette őket, egészen az „elvégeztetetf’-ig. A szeretet mindig valami aktív, tevékeny dolog, ami nem érzés, érzelem csupán, hanem a szeretet „tárgyára” irányuló cselekvés. Ebben a böjti időben az örömhír számunkra ez: A teremtett világ benne mi emberek. Jézus szeretetének „tárgyai” vagyunk. Nemcsak azokat szereti, akikben valami szeretetre méltót, kedveset talál, hanem szeretetét gazdagon árasztja a bűnösre, az érdemtelenre a betegre és elhagyottra is. Az ö emberszeretete, életszeretete a golgotái kereszten éri el tetőfokát. Golgotára vezető útja nem küldetésének csődje művének- meghiúsulása hanem éppen a kereszten éri el küldetése a célját. A KERESZT: A BŰN A HALÁL A POKOL FELETTI GYŐZTES HARC SZÍNTERE. Böjtben ez az örömhír számunkra: Krisztus nem tragikus véget ért a kereszten. Nem töretett ott élete és műve derékba Nem! Éppen ott távolította el a bűnt, amely az embernek Istenhez való normális viszonyát akadályozta. Nem kényszerűségből szenvedett és jutott a keresztre, hanem céltudatosan tartott afelé. Azért lett testté, emberré, hogy leszámoljon a bűnnel. A kereszten meghalt, de feltámadott Jézus Krisztus a halálon és feltámadáson át utat nyitott számunkra az Istenhez, Miénk ingyen az örökélet -— mert Krisztus drágán megfizetett érte. Nem nekünk kell azt kivívni hanem el kell csak fogadni az Ö szolgálatát. Ebben a böjtben, halála ára, bárcsak ne veszne rajtunk kárba! JÉZUS KRISZTUS MA IS MUNKÁLKODIK HIKDETTE- WETT IGÉJÉN KERESZTÜL. Ez az ige nem az életröl szóló ige, hanem életet adó, éltető ige ha szívünk mélyéig hat. Megörvendeztet, vigasztal, bátorít, eligazít és tanácsol. Megtisztít. Éppen ezért a keresztyén embernek szüntelenül csak a bűnével foglalkozni, kísértései közben örökké elbukástól remegni nem alázat, hanem hitetlenség. JÉZUS BÉKESSÉGET MUNKÁK Jézus a mi békességünk. 0 megbékéltette a haragvó Istent az emberrel de békességet munkál ember és ember között is. A bűn, a Sátán, a démorúság fegyvert ad az ember kezébe, hisz a Sátán kezdettől fogva emberölő, az ember életére tör. A munka megköny- uyítését szolgáló eszközt a békételen ember kézében testvér- gyilkos fegyverré teszi. A gépet: faltörö kossá. A repülőgépet í— amely szállíthat gyógyszert a halállal küzdőhöz, permetezheti. a mindennapi élethez szükséges veteményeket — atombombát, hálált szállító eszközzé teszi. Jézus Krisztus azért jött, hogy a Sátán munkáit lerontsa. Békességet munkák Újjá pinnál A Jézus Krisztus által újjáformált ember életét az az indulat tölti el, amely Jézus Krisztusban volt MÁSOKÉRT MUNKÁLKODÓ, MÁSOKÉRT ÉLŐ EMBERRÉ LESZ, AKI KRISZTUS SZERETéTÉBOL ÉL. Tudja, mindent Istentől kapott. Nem az önzés tölti el, hanem szolgálni akar. Szeretetböl S azt örömmel teszi. Nem kényszerűségből, hanem szeretetböl. Nem odadobja az életét másokért, hanem odaajándékozza, oldaáldozza szeretetböl. A másokért munkálkodó szeretet az emberek földi és mennyei boldogságát munkáló tevékenységben lesz nyilvánvalóvá. A Krisztus szeretetéből élő ember tudja: a teremtett világ Isten szeretett világa. Éppen ezért erejét megfeszítve munkálkodik ebben a világban ott, ahol otthont építenek, ahol a gyárban és a szántóföldön a boldog élet építőkockáit faragják. A szeretet a segítőkészségben lesz nyilvánvalóvá. A segítő szeretet készsége kell, hogy meghatározzon minket. A szeretet mindig életet véd. A keresztyén ember ezért munkálkodik, segítve gátat vetni mindannak, ami életet pusztító hatalom. Böjtben Isten megtanít minket Krisztus szeretetéből élni, Krisztus szeretetével szeretni. Nagy István 8. ZSOLTÁR A karmesternek; „A présházak” dallamára. Dávid zsoltára. Mi Urunk, Istenünk, mily felséges neved széles e világon: az égen mutatod meg dicsőségedet! Csecsemők, csecsszopók ajkával emeltél erősséget ellenségeid miatt, hogy elhallgattasd a gyűlölködőt, a bosszút likegőt. Mikor egedet szemlélem, ujjaid müvét, a holdat, a csillagokat, miket te alkottál - mi az ember, hogy megemlékezel róla, mi Ádi'm fia, hogy rátekintesz? His en kis híja, hogy istenné nem tetted, dicsőséggel és fenséggel koronáztad meg! Orrá tette l őt kezed művein, mindent lába alá rendeltél! Juhot s minden barmot, mezei vadakat, égimadarakat, s tenger halait, melyek a vizek útjait hasítják. Mi Urunk, Istenünk, mily fenséges neved széles e világon! Fordította: Bodrog Miklós Az új „kenyér" ígérete A TERMÉSZET VILÄGA ÉBRED téli álmából. Nap- társzerint is itt a tavasz. Tegnap még sűrű, vastag hófelhők gomolyogtak felettünk. Pedig már március tizenkettőt mutatott a kalendárium és ahogy felénk a Marcal és a Rába környékén mondani szokták: rázta Gergő a szakállát! Sűrű pelyhekben hullott a hó. A meteorológia fagyokat jelez. És mi mégis készülünk. Erősen. Valami űz, hajt, mert úgy érezzük, itt a tavasz. A serény munka, a szorgalom megkettőzésének ideje. Vetéseink elég jól teleltek. Embercsoportok indultak már a „Gergő szakállrázása” előtt a földekre, hogy elvégezzék a már el nem mulasztható fejtrágyázást, az őszi vetések hengerezését, ahol felfagyott az. Egy cél érdekében: legyen bő aratás! Az ígéret meg van. A verejték rajta, a hűség a munkához, benne. Csak áldás kell rá. Meleg április, hűvös, nedves május. Ez pedig Urunk kezében van. AZ A SZÄNTÖ-VETÖ, aki az ősszel, búcsúzó darvak, költöző fecskék gyülekező gólyák szomorú társaságában vetette a magot a nagy közösben is és ballagott a gép vagy lóvontatta vetőgép után, hiszi, hogy mert volt vetés, hát aratás is lesz. Az az Ür, aki megígérte hajdanában, A Csehszlovák Protestáns Egyházak sajtószolgálata közli Ondra lelkésznek a Prágai Keresztyén Békekonferencia főtitkárának nyilatkozatát a Prágai Keresztyén Békekonferencia további munkája vonatkozásában. Ondra főtitkár többek között megállapította: „Az elmúlt évben sokan beláthatták, akik számára ez eddig nem volt világos, hogy a Keresztyén Békekonferencia nem arra való kísérlet, hogy az Egyházak Világtanácsa mellett létrehogy amíg ez a világ lesz, vetés és aratás soha meg nem szűnnek, eddig is megtartotta szavát és mi hisszük, hogy ezután is tartja ígéretét. Mindezt áthoztuk az óból az újba, múltból, őszből a téli dermedtség állapotából a jelenbe, a tavaszba. S mert az őszi vetés megtörtént, van tavaszi ígéret és lesz új kenyér felőli reménység beteljesülése. Csak áldás kell rá. Ezt pedig Urunktól várjuk. Ű még sohasem hagyott cserben, kenyér nélkül minket, ha néha-néha vékony szeletke is volt az. De volt! Most azért folyik a serény munka, hogy az egész nemzet asztalára bőségesen jusson a mindennapi kenyérből. Ma már mindenki, nemcsak érzi, de látja is, hogy felelősek va-’ gyünk nemcsak egymás egészségéért, békességéért, hanem a kenyérért is! Csak egyet el ne felejtsünk soha: „Emberé a munka, Istené az áldás!” De ha mindent megtettünk a nép kenyeréért, a bő aratásért, akkor nem találtatunk haszontalan szolgáknak. Serényen folyik a munka a tavaszi határban máris. A regnapi hónak nyoma sincs. Az éjszakai zúgó szél megszikkasztotta a földeket. Reggel már traktor zúgásra, Zetor dübörgésre ébredtünk. Induljö j jön egy konkurrens ökumenikus mozgalom. Hanem magára vállalt, szolgálatként, egy olyan fontos ökumenikus feladatot, amelynek végzéséhez kivétel nélkül, minden keresztyént meg akar hívni. Az Egyházak Vi- iágtanácsa hivatalos képviselőinek részvétele az Első Bé- ke-Világgyűlésen, valamint az Egyházak Világtanácsa Uj- Delhi-i harmadik nagygyűlésére a Keresztyén Békekonferencia hivatalos képviselőjének meghívása olyan tények, melyek a Keresztyén Békekonferencia és annak céljai hamis értelmezését lehetetlenné kell, hogy tegyék.” nak a gépek. Szántanak. A napokbán, ahol küzdenek a bő aratásért minden vonalon, bekerül a földbe a cukorrépamag, a mák, a tavasziárpa és minden, aminek elvetésére itt az idő. A fákon duzzadnak a rügyek, gyümölcsöt ígérnek. Udvarunkon kidugta fejecskéjét a zöldelő fűszál, vastagon jön elő téli rejtőkéből a császár- szakáll, a jácint, a tulipán és a nárcisz. Szemünk már a szőlők felé néz. Csupa ígéret minden. De jó, hogy Isten nemcsak az ígéretek Istene, de reménységeink beteljesítő- je is. Az áldások Atyja. Munkára fel! Hadd váljon valóra az új kenyér látható ígérete! A MINDENNAPI KENYÉR ÍGÉRETE megvan. Reménységünk is ahhoz, hogy lesz. Amikor a mindennapi kenyérre gondolunk, nemcsak a ringó búzatábla, a hullámzó rozstenger, a kombájnból, a cséplőgépből alápergő piros búzaszem, mégcsak ne is az asztalunkra kerülő jóillatú kenyér legyen csupán lelkiszemeink előtt, hanem mindaz, ami a test és élet fenntartására és táplálására szükséges. És ezekhez tartozik a béke is. Enélkül legfeljebb a fegyverkezési technika világában van fejlődés, de nincs nyugodt, biztonságos élet. Éppen ezekben a tavaszi napokban történik MAGVETÉS GENFBEN. Tizennyolc áli am képviselőiből álló bizottság végzi munkáját. Sikerül-e az emberiség nagy kérdéseinek megoldása békés úton, hogy ezen a ponton, tehát a háború vagy béke kérdésében a szó legszebb értelmében jó aratás legyen? Ma már mindenki látja, hogy a fegyvereket ki kellene kapcsolni a nemzetközi kérdések megoldásából. A nukleáris rakétaháború veszélye fenyegeti az egész világot. Nyugodtan, noha nem lelkinyugalommal azt is hozzátehetjük, hogy — ki tudja — talán teljes pusztulással. Mi pedig élni akarunk és nem meghalni. A jót akarjuk és nem a rosz- szat. örvendező életet akarunk élni és nem égető köny- nyeket elsírni. Az • emberiség tekintete újra Genfre néz. Ott és most nagy dolgok történhetnek. Tavaszi reménységeink tehát lehetnek az emberiség nagy kérdései jó aratásához. Az egész világ vár. Bárcsak ne várna hiába. A HIVŐ KERESZTYÉN EMBER örömében is, bánatában is Isten színe elé járul. De szorongó helyzetében is. Most is, amikor az emberiség életének nagy kérdése: háború vagy béke, élet vagy halál kérdése kerül napirendre a tizennyolc állam képviselőinek konferenciáján. Istentől várjuk megtarttatásun- kat most is és az eljövendő időkben is. Hisszük, hogy azok a tavaszi reménységek, amelyekkel az emberiség nagy kérdéseinek jó aratása elé tekintünk. nem csalnak meg bennünket A világ megszabadul egy termonukleáris háború borzalmainak mégcsak a lehetőségétől is. És akkor mi boldogan zenghetjük a minden aratás Ura felé: megadtad nekünk az emberiség nagy kérdéseinek megoldásánál is az örömteli aratás drága gyümölcsét a békét! Nem hiába bíztunk Benned elejétől fogva! Németh Géza Csikvánd ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■•■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■»■■■■■■■■■■■■i» IMÁDKOZZUNK János 1, 29—30. Köszönjük Néked, Istenünk, a két reflektorfényt, amely Jézus alakjára hull: a Biblia tudósítását és a hivő emberek . bizonyságtétellét. Köszönjük, hogy ma már nemcsak az Ószövetség jövendölő fénye hull Krisztusra, mint Keresztelő János számára, hanem az Újszövetség sok története és az apostolok tanítása mind megvilágítja Öt a szemünk előtt. Hálát adunk mindazért, amit Jézusról életünk folyamán, kicsi korunktól kezdve megtudhattunk. Es köszönjük Neked, hogy a mi időnkben már nem kell naivul olvasnunk a Róla szóló bibliai történeteket, hanem a bibliakritika nyomán lefoszlik alakjáról sok legendás vonás, s jobban láthatjuk őt, a valóságos Jézust. De hálát adunk Neked, hogy ugyanakkor a Róla szóló újszövetségi elbeszélések minden mozzanata mégis fényforrás marad számunkra, mert az Ö gazdag lényének egy-egy vonására utal. Köszönjük Neked emberek Róla szóló bizonyságtételét is az életünkben. Hálásan emlékezünk vissza mindazokra — akár élnek még, akár már temetőben pihennek —, akik nekünk életünk során Benne való hitükről beszéltek. Köszönjük Neked igehirdetőinket, akik Reá mutattak és mutatnak. Boldogan valljuk meg Előtted, Istenünk, hitünket. A Bibliának és emberek bizonyságtételének fényében úgy jelenik meg előttünk Jézus, mint bűneink eltörlője. Magasztalunk Téged a felénk zengő ősi és mai mondatért, amely Róla szól: „Íme az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűnét!” És magasztalunk. Krisztusunk, Téged is, hogy halálod áldozatával megszerezted bűneink bocsánatát. Kérünk Téged, állíts bennünket Is a világ szolgálatába. Amint Te megtettél mindent érte, tegyünk meg mi is mindent az emberekért, népünkért, az emberiségért, a Te bocsánatod által felszabadult lélekkel. Ámen, A Prágai Keresztyén Békekonferencia további munkájához Személyválogatás nélkül A mai vasárnapra rendeli igék hangsúlyozzák, hogy Jézus nem volt személyválogató. Személyválogatás nélkül segített és gyógyított. Rendszerint azok a keresztyének felejtik el Jézusnak ezt a magatartását, akik Jézus nevét csak díszítményül használják. Rettenetes az, ha valaki gyűlöli a felebarátját, de keresztet visel a mellén. Szomorú, ha valaki nem hajlandó segíteni a saját körén kívüli embereken, de keres®- tyénnek mondja - magát. Jézus személyválogatás nélkül ítélt, de személyválogatás nélkül gyakorolta a szeretető* is! Jézus a személyválogatás nélküliséget képviselte. Ez azt jelentette, hogy megbékélni az Istennel és az emberekkel. Jézus iránya as őszinte szeretet volt mindenkivel kapcsolatosan. A rend teremtése volt a bűnnek területén éppenúgy, mint a« életnek más területein is. Roppant nehéz a megszokottól eltérni! Ha valaki a pénzt választotta, vagy a dicsőséget, nehezen tud ettől megszabadulni. Böjtben maga Jézus Krisztus segíteni akar egy új magatartás megkeresésében és annak gyakorlásában. Ez a szeretet, önzetlenség, segítés, megbocsátás személyválogatás nélkül. Jézus köztünk és velünk akar lenni. Éppen a köztünk léte tanít meg arra, hogy a mi kérész tyéns égünk legtöbbször csak viselkedés, de nem igazi gyakorlat. A személyválogatás nélküB Jézus figyelmeztet arra is, hogy elködösitettük a felebarát személyét. Ennek magyarázata éppen a személyek közötti válogatás. És figyelmeztet arra, hogy szeretni nem könnyű dolog, mert a szeretetben is el lebet fáradni, de Jézus újra, meg újra ad erőt! Vigyázzunk, hogy a saját akaratunkat ne tévesszük össze Isten akaratával. Isten akarata a Jézus Krisztusban való teljes bocsánatadás. Isten adja ezt örömmel mindazoknak, akik hisznek a Jézus Krisztusban. Nem az a kérdés, hogy mekkora bűneink vannak. Mindig azt szoktuk vizsgálni, hogy kicsi bűn és nagy bűn. Nem ez a kérdés! Hanem az, hogy a bűneinkhez a bűnbánat vonalán vlszonynlunk-e? A bűnbánó ember számára ugyanis van bocsánat. Fülöp Dezső k
