Evangélikus Élet, 1962 (27. évfolyam, 1-53. szám)

1962-02-04 / 6. szám

BP. BÉRM. BP, n. XXVm. ÉVFOLYAM, 6. SZAM. 1962. február 4. ÄRA: 1,40 FORINT Országos Esperesi Értekezlet Budapesten Immár tíz éves hagyomány egyházunkban, hogy vala­mennyi egyházmegye esperese püspökeink, elnökletével közös értekezletet tart. Az értkezletek középpontjában ilyenkor a püspökök tájékoztatója áU. Tájékoztatják az espereseket és :rajtuk keresztül valamennyi egyházmegye, lelkészeit, sőt gyülekezetéit egyházunk szolgálatáról, feladatairól, sőt ezen túlmenően arról, a hazai és világhelyzetről, melyben egyhá­zunknak a szolgálatát népünk és az egész emberiség érdekeinek szem előtt tartásával végeznie kell. Az Országos Esperesi Értekezletet ezidén január 23-án, Budapesten, az Egyetemes székház tanácstermében tartották. Az elnöklő püspökökön és espereseken kívül részt vett az értekezleten a Lelkipásztor szerkesztője, dr. Ottlyk Ernő és az Evangélikus Élet szerkesztője, Gádor András. Az értekezleten dr Vető Lajos püspök nyújtott széles­körű tájékoztatót, majd Káldy Zoltán püspök számolt be, mint a. Lelkészi Munkaközösségek országos elnöke a Lel­készt Munkaközösségek 1961. évi működéséről és jelölte meg az 1962. évre a Lelkészi Munkaközösségek szolgálatának irányelveit illetve ismertette az 1962. évre kitűzött kötelező és szabad témákat. Hozzászólások után külön értekezletet tartottak az Északi- illetve a Déli Egyházkerület esperesei s azon a maguk sajátos problémáit tárgyalták. Az értekezlet befejező szakaszán ismét testületileg vett részt a két egyház- kerület valamennyi esperese. Köszöntjük Wiesner professzort 55 éves a nálunk is jól ismert lipcsei teológiai professzor, Kurt Wiesner. Kurt Wiesner munkásságát különös figyelemmel kísérjük. Egyrészt azért, mivel személyes és szo­ros kapcsolatba került a magyar evangélikus egyházzal, más­részt — és ez Wiesner professzor különösen figyelemre méltó tevékenysége — hazájában, a Német Demokratikus Köztársa­ságban messzemenően szolgálja a kibontakozás ügyét. Wiesner először 1958-ban járt Magyarországon, mint a Béketanács vendége. Megkapta őt az a derűs bizalom, amellyel a magyar nép a szocializmust építi, az az oszthatatlan egység, amellyel az ország népe a béke ügyét sajátjává tette. Wiesner riport­sorozatban számolt be hazájában magyarországi tapasztalatai­ról. A két nép közötti barátságért különösen sokat tett. Ami­kor másodszor látogatott el hozzánk, már úgy érkezett, mint régi barát és ismerős. Wiesner professzor odahaza is fáradhatatlan harcosa a béke ügyének. Azok között volt. akik a 32 ezer keresztyén aláírását átnyújtották a kormánynak, amely íveken az aláírók, hitet tettek a szocializmust építő hazájuk iránti hűségükről és követelték a német kérdés békés úton való rendezését. Wies­ner a CDU jelentős személyisége. Hazáját féltve szereti és meggyőződéssel vallja, hogy Németország csak úgy vívhatja ki megbecsülését az európai népek családjában, ha a béke ól ián jár. Az NDK erre az útra lépett és Wiesner professzor hazaszeretete ezért simul bele az NDK programjába. Igaz szeretettel és megbecsüléssel köszöntjük születés­napja alkalmából. Kívánjuk, hogy fáradozását, munkáját, törekvéseit áldja meg gazdagon az Isten ,,Hitből folyó helytállás" DK. KURT WIESNER professzor irta két évvel ezelőtt: „A keresztyén ember azért — hitéből folyóan — mindig csakis az élet, a megmaradás és a megtartás oldalán állhat, és sohasem állhat a megsemmisítés és rombolás oldalán, a halál oldalán. Ez tevékenységének zsinórmértéke. Es .ez ha­tározza meg az életben a helytállását." ki egyház jó szolgálatáról A január 23-i Országos Esperesi Értekezleten Dr. VETŐ LAJOS püspök tartott nagytávlatú tájékoz­tatót az esperesek és a jelenlévők számára. Tájékoz­tatója a LELKIPÁSZTOR című szakfolyóiratunkban olvasható majd egész terjedelmében, mi a tájékoztató néhány gondolatát ismertetjük. Bevezetőjében arra emlé­keztetett a püspök, hogy tíz éve alakult meg a két egyház- kerület és a 16 egyházmegye. Ez az alapja és forrása az Országos Esperesi Értekezle­teknek. Ezután, megállapítot­ta, hogy egyházunk, új terü­leti beosztása a tíz év tapasz­talatai alapján helyes és jó lépés volt. A MAI VILÁGHELYZETET vázolta ezután a püspök. Fej­tegette a világra vonatkozó bibliai álláspont dialektikáját, majd azokról a változásokról szólott, melyek legújabb törté­nelmünket jellemzik. „Nem túlzás — állapította meg —, ha azt mondjuk, hogy. az el­múlt hat évtizedben az - em­beriség többet fejlődött tudo­mányos és technikai téren, mint azelőtt sok ezer év alatt.” ..Életünk és történel­münk a nyílt tengerhez ha­sonlóan, szüntelen mozgásban van. És ez így is van jól. Csak az a fontos, hogy a szün­telen mozgás pusztító viharra ne fokozódjon az atomhábo­rúk és egyéb katasztrófák formájában.” Előadása további folyásában azt fejtegette, hogy A VÁL­TOZÁSOK VILÁGÁBAN szi­lárd, talajon kell állnunk. „A modern emberiség óriás több­sége semmilyen fix ponttal nem rendelkezik, hanem úgy sodródik az időben, mint őszi szélben a hervadt falevél. A nyugati világban egyre szem­betűnőbbé válik ez az. álla­pot. Nihilizmus, kilátástalan- ság, az élet értelmetlenségé­nek tudata, s ennek következ­tében a felelőtlen, a pillanat örömeinek hajszolásával el­foglalt életmód, mely olykor az őrületig fokozódó tombo- lássá fajul, majd blazirt pesz- szimizmüsba süllyed. „Az em­ber ki van hajítva a semmi­be” — ez ennek a légállapot­nak a filozófiája, ahogyan az exisztencializmus atyamestere, Heidegger megfogalmazta”. Szólott arról, hogy nálunk, Magyarországon, általában a szocialista világban más az emberek lelkiállapota. ^En­nék oka, hogy a szocializmus építése, s a béke védelme az életet, munkát és a küzdelmet ér­telmessé teszi ... Az em­bert tartjuk a legfőbb értéknek, nem azt, amit az ember épít, alkot és védelmez. Ez a humaniz­mus az, amiben találko­zunk a szocializmus elmé­leti és gyakorlati képvi­selőivel, mint evangéliumi keresztyének.” Előadásának következő sza­kasza szinte felhívás; EM­BERSZERETETTEL AZ EGY­SÉGÉRT. A SZOCIALIZ­MUSÉRT A . BÉKÉÉRT. „A szocializmus és a vele -kapcsolatos béke mozgalom tu­lajdonképpen - intézményes forradalmi emberszeretetet je­lent... Az emberiség a vál­tozások világában egyre in­kább egységgé válik és ez. is szeretette kötelez. Ez megfe­lel annak a bibliái kinyilat­koztatásnak, amely szerint az egész emberiség egy vérből teremtetett. (Csel. 17,26.). A Hazafias Népfront gyakran aláhúzza a nemzeti egység je­lentőségét. Egyházi szolgála­tunkban is látnunk kell az egység feladatát -és végeznünk is. A különböző, egyházak és felekezetek nem emelhetnek korlátot ember és ember kö­zé, nem téphetik darabokra népünket és nem is akadá­lyozhatják egységét.” „ ... Né­pünk egységének tartalmát az adja meg. hogy a szocializ­must építjük, ennek érdeké­ben nagy jót teszünk, ha kor­mányunkat támogatjuk prog­ramjának megvalósításában, közelebbről a második ötéves terv végrehajtásában,” SZOLGÁLATUNK EGYSÉ­GÉNEK PROBLÉMAIVAL foglalkozva, elismeréssel szó­lott az egyházkormányzásról, áz egyházmegyei. lelkészi munkaközösségekről és az egyházi sajtóról. ..... Igen fontos szerv a mi sajtónk, hetilapunk és szakfolyóira­tunk, amelyekhez szívesen hozzáveszem a Theológiai Szemlét, j®, melyet ökume­nikus Tanácsunk ad ki” — möndöfte. „Sajtónk még -erő­teljesebben tükrözi és közli azt a szellemet, melyjiek. egy­házunk egész szólgálaiát át kell hatnia ... Egyházunk jó szolgálatáról van szó, amelyet azon az úton kell kifejtenünk, ■ melyet a szocializmusban ta­láltunk meg, amely nemcsak a jelen, a ma útja, hanem még sokkal inkább a jövöé.” A következőkben arról, szólt dr. VETŐ Lajos, püspök, hogy egyházi szolgálatunknak A SZERETET SZOLGÁLATÁVÁ kell lennie. E téren adott fejtegetései annyira figyelemreméltók, hogy azok ismertetésére lapunk következő számában külön cikket szentelünk. 9 MEQTÉRÉS A VILÁC/HOZ A Lipcsei Gyülekezeti-Szol­gálat Hivatala havi előadás- sorozatban foglalkozik az egyházi szolgálat kérdésével. Ennek során január közepén dr. Krusche tanulmányi igaz­gató (Lückendorf) a lipcsei Gerhardt Fái templomban „A túvilágból e, világhoz” témá­val tartott előadást. A keresztyén hitben hajszál­pontosan arról a tényről van szó — mondotta bevezetőül — amit ez a téma megjelöl. Nem a világ kárhoztatása és az ember minden reménységé­nek egy jobb túlvilágba áthe­lyezése az egyház feladata, hanem. az. hogy a túlvilágból odalépjen e világhoz. „A- ke­resztyének nem a túlvilág partizánjai.” Isten a túlvilá­gon is nagyonis a világ és a bűnös mellé áll, olyannyira, hogy éppen ez a távoli Isten emberré, létele által a világ­ba és ezzel a bűn hatóterü­letére jött. „Közelváló Isten akar lenni és az az egyház feladata, hogy ezt a közelvaló Istent hirdesse.” Sajnos az egyház gyakran inkább. a tűl­IMADKOZZVN K János 3, »31—36. Jézus Krisztusunk! A mi bitünk szerint Te az Atyától jöttél, az élő, egy, igaz Istentől, és amit Te mondtál róla sza­vaiddal, cselekedeteiddel, haláloddal és feltámadásoddal, az mind valóság. Te arról tettél bizonyságot földi életeddel, amit megelőző örök létedkor tapasztaltál Isten felől. Hálát adunk Neked, bibliánkért, amely a Te bizonyság- tételedet magában foglalj»,. Hálát adunk az anyaszentegyház igehirdetőinek az apostoloktól kezdve máig tartó soráért, akik­nek beszédében megelevenedett a Te bizonyságtételed a mi Mennyei Atyánkról, és hozzákapcsolódott a Rólad szóló vallás­tétel, a mi Megváltónkról. Hisszük, Krisztusunk, hogy a Te kezedbe helyezett le min­dent az Isten, különösképpen az örök élet ajándékozását és az ítéletet. Vezess el bennünket Szentleikeddel a Benned vetett élő hitre és annak boidog megtapasztalására, hogy aki hisz Benned, már most itt a földön örök élete van. Köszönjük Neked, hogy az örök élet nemcsak távoli gazdag reménység, hanem — ha töredezetten is, de a jelen valósága a hivő szá­mára, amely beleárasztja hétköznapi életünkbe a Te szerete- tedet, a tartós örömöt és az újra meg újra győzedelmeskedő békességet. Aidd meg a mi földi életünket, munkánkat, ember­társainkkal való kapcsolatunkat, hazánk és az emberiség szol­gálatát, hogy az örök élet erői is segítsenek nekünk ezekben. Tedd az egyház szolgáit mindenütt a Te alázatos küldöt­teiddé. hogy az ige hirdetése nyomán is növekedjék az embe­rekben a hit. a szeretet, a reménység. Ámen. világi istent prédikálta. Jé­zus Krisztusban Isten az em­ber helyzetébe lép és szolidá­rissá lesz vele a legvégső kon­zekvenciáig. „Krisztus . szen­ved és halálig' szeret, ezért a világért.” Az emberré levés nem valami látszat, hanem valóság. Jézus Krisztus Istennek, kül­dötte a világhoz. Az embere­ket, akikért magát a kereszt­re adta, azért hívja a gyüle­kezetbe, hogy a gyülekezet ál­tal eljusson Isten szeretete a világba. Itt tehát a felebarát­tal szemben . elkötelezésről van szó. Az egyház legyen a szeretet szolgálat kiábrázoló­ja és nem valamiféle kegyes sziget, amelyre vasárnapon­ként az ember egy órácskára kiszökhet a világból. Ezért „megtérni” nem is jelent mást, minhogy engedje magát Istentől odafordítani a világ­hoz, hogy mint „Isten szere­tőiének munkálója tevékeny­kedjék. Áz egyháznak mindig újra figyelmessé kell lennie arra, hogy a világért van és nem csupán a maga önmeg­tartási gondjaival kell törőd­nie. Végül pedig Krisztus nem privát boldogságként hozza és hirdeti Isten orszá­gát, hanem mint olyant, amelyre tevékeny remény­ségben várakozunk. Józanság­ban és éberen kell az egyház­nak Isten országa felé tekin­tenie, tudva, hogy abban béke és öröm lakoznak. — hangsúlyozta Krusche a lipcsei gyülekezet elqtt. . Isten gyermekeihez méltó magatartást! A vasárnapi igék homlokza­tára ezt a szót írhatnánk: a z emberért! Mert érte történt minden. Az emberré létei nagy kará­csonyi csodája, vagy a keresz­ten hozott áldozat, ahol a leg­többet adta az emberért. Érte szólalt meg a Krisztus igéje s szól azóta is, hogy olyanná legyen általa az ember,"mint amilyen kegyelem révén le­het. Az az intelem, hogy Isten gyermekeihez méltóan visel­jétek magatokat, Isten bősé­ges és gazdag szolgálata álT tál vált és válik mindennapi feladattá. Égy is megfogal­mazhatnánk az Isten gyerme­keihez méltó magatartás igei követelményeit: legyetek e m- bérré, vagyis úgy éljetek éf járjatok ebben a világban, hogy az emberség az Isten gyermekeihez méltó magatar­tás legyen. Aki Isten gyermekeihez méltóan viselkedik, az egyben sokat lát. Többet annál, mint az önmagának élő. Mindenek­előtt nem ismeretlen előtte a saját vétke. De nem ismeret­len az sem számára, amit érte tett az Isten. Más szóvál: is­meri önmagát és ismeri az I s t e n t. Az Isten gyermekeihez mél­tó magatartású ember- látása elegendő arra is, hogy meg­lássa a másikat, benne az embert, akinek mindenkivel egyformán joga van az élet­hez is, a kegyelemhez is. a békés, nyugodt, félelem nél­küli élethez is, a holnaphoz is. Az Isten gyermekeihez méltó magatartással bizonyít­ja az ember, hogy megértette Öt, hiszi, hogy Neki igaza van. Igaza akkor, midőn bű­neinkről beszél, vagy mulasz­tásainkról szól, hogy elfelej­tettünk élni éltető igéjével, vagy az embert olyannak lát­ni, mint amilyennek Ö látja: a Krisztusért értékesnek, drá­gának, megtartásra valónak. Az Isten gyermekeihez mél­tó magatartású ember része­se az örök életnek, de részese ennek az életnek is. E kettő elválaszthatatlan számára. Ke­resi Isten országát és annak igazságát, de keresi az igaz választ az emberi élet nagy kérdéseire is. es cselekszik is azok megvalósulásáért. Az örök élet egyik feltétele az a belyes, emberséges magatar­tás, melyet előbb Isten gyer­mekeihez méltó magatartás­nak neveztünk. Az a tény, hogy a keresztyén ember be­fogadja az igét, jól érti az Istent, abban is megmutatko­zik, hogy megérti az ember, a világ kérdéseit. Ez az Isten igéjéből élő em­ber Isten szerint váló maga­tartása. Fodor Ottmár 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom