Evangélikus Élet, 1962 (27. évfolyam, 1-53. szám)
1962-09-30 / 40. szám
ip. SERB*. BP. Ü Megújított templomok Wpa 'SÍM ■Mp ... A 175 éves sikátori gyülekezet temploma 1 ÍÜP IliÄli W*r ■ II ' Kívül-belül megújították az 1839-ben felszentelt somogyszili templomot fl Második Keresztyén Békevilággyűlés előkészítésének feladata előtt ,, A béke szolgálatára hívunk mindenkit..." Korábban tájékoztattuk olvasóinkat arról, hogy a Keresztyén Békekonferencia Munkabizottsága Moszkvában tartotta legutóbbi ülését. A tanácskozások befejeződtek, magyar protestáns egyházaink küldöttei hazaérkeztek. Az alábbiakban közöljük a Munkabizottság moszkvai üléséről kiadott sajtó- nyilatkozatot. A kölesei gyülekezet 31 000 forintos költségvetéssel alászigetel- tette közel százesztendős templomát „A KERESZTYÉN BÉKE- KONFERENCIA MUNKABIZOTTSÁGA soron következő ülését 1962 szeptember 10—17. napjain tartotta Hromádka professzor elnökletével Moszkvában az Orosz Ortodox Egyház vendégeként. A bizottság tagjai Zagorszkban istentiszteleten vettek részt. Ezt követően Alekszij patriarcha fogadta a Munkabizottság tagjait és más vendégeket, majd ebéden látta őket vendégül. A tanácskozások az egyházi külügyi hivatal helyiségében folytak, Nyikodim érsek hivatalában. A Munkabizottság tagjai kivétel nélkül részt vettek a tanácskozáson. Különösképpen hálával emeljük ki Nyifon libanoni metropolita és Carr libériái lelkész (Mends-Cole lelkész helyetteseként) jelenlétét. A Bizottság munkája a teológiai, a nemzetközi és a gyakorlati szempontok szerint folyt. A TEOLÓGIAI BIZOTTSÁGBAN, annak elnöke Schmauch professzor megállapította, hogy a Hromádka pro- ' fésszor által igényelt alapvető. teológiai munka a Keresztyén Békekonferencia által érintett etikai alapkérdésekben számos országban és munkacsoportban örvendetesen fejlődik. Az összes állandó tanulmányi bizottságok jövendő munkája számára gazdag előkészítő anyagot terjesztettek be, mely különösképpen a béke, az igazságosság és a szabadság sürgető teológiai problémáival foglalkozik. A Munkabizottság ülésén folytatott részletes teológiai vitában, mely egész napon át, három ülés alatt tartott, megvitatásra kerültek a történet-filozófiai, az escha- tológia, a frófécia, valamint az Ó- és Üjtestamentum viszonyának teológiai kérdései... A NEMZETKÖZI KÉRDÉSEKBŐL Ziak professzor tartott bevezető előadást, majd a helyzet átfogó elemzése történt meg. Megállapítást nyert, hogy az enyhülés bizonyos jelei ellenére is állandóan új- és új veszélyforrások jelentkeznek. Laoszban, Nyugat-Gui- neában, Algériában sikerült egyezményeket létrehozni, és ezek reménységünk szerint a békés fejlődést szolgálják. Az általános és teljes leszerelés szükségességét a nagyhatalmak elismerték, azonban még nem tették meg .az első lépést annak megvalósítására. Népi Kína, amelynek a tárgyalásokban való részvétele nélkül a világbéke megoldhatatlan, továbbra is ki van zárva a népek családjából. A Szovjetunió és az Egyesült Államok 1961 szeptember 20-án tett közös nyilatkozata, valamint az Egyesült Nemzetek Szer vezetének 1961 decembe. 20 -án hozott leszerelési ha tározata kimondja, hogs a háború többé nem al kalmas eszköz a nemzet közi problémák megold'; sára. továbbá, hogy a kii lönböző társadalmi rend szerek békés egymás mellett élése elkerülhetetlen Ennek ellenére a közvéleményt még mindig befolyásolja a hidegháború szelleme. Örömmel üdvözöljük, hogy a nyolc semleges hatalom javaslata lehetővé tette, a leszerelési konferencián az atomfegyverkísérletek beszüntetésének megfogható közelségbe kerülését. Hangsúlyozzuk, hogy a leszerelési tervezet, melyet a Szovjetunió előterjesztett, első lépésként követeli az ösz- szes atomfegyvert szállító eszközök betiltását. Reméljük, hogy valameny- nyi nemzetnek lesz bátorsága ahhoz, hogy a béke érdekében végre tegyék meg az első lépéseket az azonnali leszerelés útján és így az emberiséget szabadítsák meg az atomfegyverkísérletek veszélyétől. Kuba fenyegetett helyzete, a berlini probléma és más veszélyes pontok, melyek a világ békéjét fenyegetik, mély aggodalommal töltenek el bennünket. Annál is inkább fontos megállapítani, hogy az egész világon növekszik a békés megoldások utáni vágy. A Moszkvai Leszerelési és Béke-Világkongresszus, melynek alkalmával a különböző vallások képviselőinek ■ találkozása is létrejött Zagorszkban, mindenkinek, a nyugati képviselőknek is teljes lehetőséget nyújtott felfogásuk, véleményük előadására. A gha- nai, az Űj-Delhi-i atomellenes konferenciák, a különböző mozgalmaknak az egész világon folyó tevékenysége, melyek az atomhalál ellen küzdenek, mind jelek arra, hogy a közvélemény a hidegháború propagandája ellenére is egyre növekvően követeli a leszerelés megvalósítását. AZ AFRIKAI ÉS AZ Ázsiai szabad Államok HOZZÄJÄRULÄSA döntő jelentőségű a valóságos béke megvalósítása érdekében. Az európai és más területeken javasolt atommentes övezetek megvalósításáról végre komolyan kellene beszélni. A berlini és a németországi kérdés sürgősen követeli a valameny- nyi érdekelt ország részvételével folytatandó tárgyalásokat. különösen a közvetlen érintkezést és véleménycserét a két német állam között, hogy ez is hozzájáruljon a világbékét veszélyeztető problémák legyőzéséhez. Örömmel üdvözöljük, hogy az Egyházak Világtanácsa legutóbbi párizsi központi bizottsági ülésén a keresztyéneket újra felelősségteljes cselekedetre hívta fel a béke érdekében. Nagy örömünkre szolgál az is, hogy 1962: június 20-22. napjain Genfben tartott konzultáció alkalmával az egyházak nagyobb aktivitását követelték. Az egyházak hallgatása ugyanis a hit gyengeségének tulajdonítható. Szükségesnek tartjuk ezért, hogy a keresztyének legyenek készen az együttműködésre minden szervezetben, ahol a békéért valóságosan fáradoznak. A Munkabizottság foglalkozott a II. Vatikáni Zsinatnak a világ békéje és az enyhülés iránti felelősségével is. A MUNKABIZOTTSÁG örömmel vette tudomásul, hogy a Keresztyén Békekonferencia jelentősége Európa számos országában nagymértékben növekszik. Egy hollandiai regionális konferencia a küszöbön áll. Hasonló konferenciák előkészítése folyik Franciaországban, Olaszországban és Svájcban. Munkánk azonban Európán kívül is egyre növekvő figyelmet ébreszt. Az afrikai keresztyénség egyre több képviselője értékeli pozitívan a Keresztyén Békekonferencia munkáját. A Munkabizottság vizsgálat tárgyává tette az afrikai' egyházak képviselőivel való közös munka lehetőségének kialakítását egy megbeszélés alkalmával. Mély részvéttel figyeljük az afrikai keresztyénség útját és Istenben való reménykedéssel kívánjuk, hogy az afrikai egyházak egységtörekvése előre haladjon. Indiában és Japánban regionális konferenciákat tartottak, vagy azokat most készítik elő. Nagy bizakodással számítunk az afrikai, ázsiai és délamerikai hozzájárulásra a világ békéje ügyében a szavakkal és a tettekkel történő bizonyság- tételhez. Azt is reméljük, hogy a középeurópai kérdésekről megbeszélés jön létre és nagy reménységgel tekintünk az 1962 októberében lezajló ny- borgi konferenciára, mely a népek megbékélése ügyében szintén egy lépést tehet előre. MUNKÁNK VÉGZÉSE SORÁN BEBIZONYULT, hogy az egész világon a fiatal nemzedéknek és a gyülekezeti tagoknak nagy a készsége a békemunka valóságossá tételére. A Második Keresztyén Béke-Világgyűlés előkészítésének feladata áll most előttünk, melyet 1964-re Prágába tervezünk összehívni ... EGY FOLYÓIRAT MEGJELENTETÉSE IS KÜSZÖBÖD ÄLL. Ez tájékoztatással szolgál majd munkánkról. Az elsí szám rövidesen megjelenik. A világhelyzet újra és újra fel merülő problémáiból származó nehézségek szükségessé teszil Mozgalmunk külső fejlesztését és belső elmélyítését. Nagy fel adatunk az egyre valóságosabb párbeszédek kialakítása. Az i: bizonyossá vált. hogy a Keresztyén Békekonferencia tud irány mutatni az igazi megértés, a megbékélés és a valóságos együtt élés útján. A béke szolgálatának e nagy feladata teljesítésén hívunk ma ismét mindenkit. A keresztyénség ökumenikui mozgalmában szeretnénk úttörői lenni a valóságos keresztyéi békeszolgálatnak valamennyi egyházban és felekezetben. Az Űi szerelme szorongat minket.” F Olivéremén y Énnek a szónak mindig varázslatos ereje van! Hiszen könnyen beleesünk a pénz bűvöletébe. Ügy gondoljuk: sok kívánság, vágy és álom egy csapásra megoldódik a — „főnyeremény” birtokában. Pál korában ismeretlen volt a totó, lottó és a tárgysorsjáték. De a szerencsejátékok köztük a leggyakrabban űzött: a kockajáték — általánosan ismertek voltak. Ismert volt a nagy üzleti vállalkozások nyomában járó „nyereség” is... Az apostol a „nyereség” képét alkalmazza, amikor az istenfélelemmel párosult megelégedés hézagpótló ajándékát akarja érzékeltetni. Valamennyi földi nyereség között a legnagyobbnak — mai szóval: „főnyereménynek” — mondja a megelégedést. Indokolja ezt a mezítelen születés tényével és a halott üres zsebeivel. „Semmit sem hoztunk a világra, semmit sem vihetünk ki belőle...” A megelégedés hiánya nem mindig áldatlan vonás! Ha pL valaki elvégzett munkájával elégedetlen és az ebből fakadó felismerés jobbra, tökéletesebbre sarkallja, az ambiciózus ember, aki elismerésre tarthat számot. Inkább az anyagiakban való elégedetlenség szokott romlásba vinni Az elégedetlenségnek nincs határa! A „Dárius kincsét is elköltené” szállóige nemcsak a könnyelmű, tékozló életstílus jellemzője, hanem a soha semmivel be nem érő elégedetlenségé is. Egy idejétmúlt közmondás szerint „a pénz előtt minden ajtó megnyílik”, de az élet utolsó kapuja, a halál előtt a pénz is felmondja a szolgálatot. A pénz lehet áldott eszköz, ha a közösség építésére használják fel, de lehet „minden rossznak gyökere is. „önmagában pedig nem is gazdagít. Az igazi gazdagság belülről nő ki. A neve: megelégedés! Lehet, hogy csuk egy alma a gyermeki kézben; lehet, hogy egy ritka könyv a könyvtáradban; lehet egy szerény pozíció, melyet hűséggel letöltesz; lehet csak annyi, arruny- nyit Diogenés kért Nagy Sándortól: „Ne takard el előlem a — Napot!” Minden nyereséghez kell valami „befektetés”. A megelégedésnek értékálló befektetése van. Nem más, mint Jézus ígérete: „Jól tudja mennyei Atyátok, hogy mindezekre (élelem, ruházat stb.) szükségetek van!” Ez azt jelenti, hogy a magát Istenre hagyó élet „lottószámait” minden esetben kihúzzák! A megelégedés főnyeremény, mert békességet, nyugalmat, sőt gyermeki gondatlanságot is kölcsönöz az embernek. Az ilyen élet nem há- borog, nem vet vad hullámokat és nem merő’ alá a csüg- gedésbe. Érzi, hogy Jézus kérdése: „Volt-e vaíamiben hiányotok, amikor elküldtelek titeket?” — benne is csak egy visszhangot kelthet: „Semmiben, Uram!...” (Lk. 22,35) Zoltai Gyula
