Evangélikus Élet, 1961 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1961-06-11 / 24. szám

Jubilált a Deák HÍREK Május 28-án bensőséges ün­nepek keretében emlékezett meg a Budapest Deák téri gyülekezet temploma felszen­telésének 150. évfordulójáról. A templomot 1811-ben, pün­kösdkor szentelték fel. A ju­bileumra hálásan emlékező Deák-téri gyülekezet két alka­lommal gyűlt össze az évfordu­lón. Vasárnap délelőtt a 11 órás istentiszteleten Káldy Zol­tán püspök Ján 14, 23—31. alap­ján prédikált. Igehirdetése be­vezetésében megemlítette, hogy 150 évvel ezelőtt ugyanerről a textusról prédikált Szimonides János orosházi esperes, a templom felszentelése alkal­mával. Majd a püspök többek között ezeket mondotta: — 150 évvel ezelőtt gyönyö­rű új templom állott a mosta­ni Deák téren. Hősies vállalko­zás volt ez az akkori, aránylag kis lélekszámú gyülekezetnek. Templomunk ma megújításra szorul. Annál is inkább, mert egész Budapest szépül és temp­lomunk körül is a Tanács kör­úton egyre tisztábbak és szeb­bek a házak. A megújítandó Deák téri templomnak is hoz­zá kell járulnia az egyre szebb Városképhez. — A megújuló Budapest egyben jelképezi számunkra az új magyar világot. Ebben az új magyar életben nem elégséges, hogy csak a templom falai újuljanak meg, hanem még szükségesebb, hogy maga az egyház, közelebb­ről a Deák téri gyüleke­zet is napról-napra újul­jon, mert csak így tudja betölteni azt a szolgálatot, amelyet Az Anyaszeníegy- ház Ura bízott rá. Az egy­háznak sohasem szabad konzerválnia önmagák mert akkor egyesületté lesz és nem az élő Jézus Krisztus élő testévé. — Az egyháznak azért van le­hetősége a megújulásra, mert — igénk szerint — az egyház­ban ott van a Szentlélek, aki a megújulást eszközli. A Szentlé­lek mint Segítő betér a szívek­be és elvégzi megújító, meg­tisztító és megszentelő munká­ját — De miben kell megújulnia az egyháznak? Igénk szerint elsősorban a szeretetben. Sze- retetben Jézus Krisztus iránt, aki meghalt és feltámadott. De ez a szeretet nem maradhat meg az érzelmek világában, hanem cselekedetté kell válnia, amint Jézus mondja: „Ha va­laki szeret engem, az én beszé­demet megtartja. A szeretetet Jézuson ke­resztül az emberek felé kell gyakorolnunk. Olyan szeretetre kell az egyház­nak megújulnia, amely nem ismer feltételeket, korlátokat és határokat, hanem fajra, világnézet­re és vallásra való tekin­tet nélkül szereti az em­bert és segíti élete vala­mennyi kérdésének megol­dásában. A Deák téri templom már a múltban is, nemcsak az igehir­detés és szentségkiszolgáltatás helye volt, hanem olyan hely, amely pl. 1838-ban, a nagy pesti árvíz idején, sok-sok em­bernek életmenedéket adott, 1944—45-ben pedig a fasizmus üldözöttjeinek volt menedék­helyé. Tehát itt nemcsak pré­dikálták, hanem gyakorolták is a szeretetet. Ma elsősorban a háború mindent elpusztítani aka­ró árvize ellen kell csele­kednünk és segítenünk kell a jóakaratú ember­nek abban, hogy az em­beri élet megmentessék. A szeretetet gyakorulnunk kell magyar hazánk felé is. E templom szószékén olyan lelkészek prédikáltak, mint Székács József, aki az 1848-as szabadságharc lelkes támoga­tója volt és Győry Vilmos, aki egész munkásságával hírnevet szerzett a magyarságnak. Ma így kell együtt lennie az evangélikus hitnek és a mun­kás hazafiságnak. E kettő egy­mástól elválaszthatatlan! De meg kell újulnia az egy­háznak az Isten vezetése iránti fogékonyságban is. Jézus azt Ígérte, hogy a Szentlélek „min­denre megtanít majd titeket”. Ez nem azt jelenti, hogy a Szentlélek új kijelentésekkel ajándékozza meg Isten népét, hanem azt, hogy Jézus igéit aktualizálja abban a történeti helyzetben, amelyben élünk. Az egyháznak ma különösképpen nyitottnak kell lennie a Szent­lélek azon munkája iránt, amellyel világosságot ad prob­lémáink megoldásához és a je­len feladatainak véghezvitelé­hez. Meg kell újulnia az egyház­nak a béke élésében és munká- lásában is. Jézus azt mondotta: „Békességet hagyok néktek”. Tehát az egyház népe békes­ségre hivott és békességet nyert nép. Olyan nép, amely békességben él Istennel és az emberekkel. Es mivel neki drága a béke, drága lesz számára az egész emberiség békéje is és a béke munkálása érdekében boldogan vállal szolidaritást azokkal az emberekkel, akik dolgoz­nak ezért. Magyarorszá­gon a béke munkálása egybeesik népünk új éle­tének építésével és gazda­gításával. Ebben is elől kell járnia egyházunk tag­jainak. Végül meg kell újulni az egyháznak az örömben. Erre is Jézus bíztat bennünket igénkben, örülnünk kell an­nak, hogy Jézus az Isten jobb­ján ülve segít bennünket fel­adataink betöltésében. Tehát van hatalma arra, hogy erőt adjon szolgálataink végzéséhez. Könyörögjünk azért, hogy ma­gyarországi evangélikus egy­házunk így újuljon meg a sze­retetben, a békességben, az örömben és Isten vezetése iránti fogékonyságban — fe­jezte be beszédét a püspök. Délután 6 órakor jubileumi ünnepély volt a templomban, melyen a megnyitó beszédet az egyházközség felügyelője tartotta. Hálával emlékezett meg a templom építőiről. Külön is kiemelte a gyülekezet első lelkészét Molnár Jánost „aki a haladás gondolatának és a társadalmi reformszellem­nek szenvedélyes híve volt”. Majd így folytatta: „Ez az egy­ház mindig a haladó gondolko­dást igyekezett képviselni s ha akadtak is falai között visz- szahúzó erők, a haladás szelle­me mindig győzedelmeskedni tudott. És ma is ez a szellem erősödött meg ebben a mai egyházban, amely a szocialista államkormányzatnak jóindula­tát és támogatását élvezheti. Ezért mai ünnepünk nemcsak a hálás visszaemlékezés, ha­nem az elkötelezés ünnepe is. Tudjuk és vállaljuk, amire minket, mai Deák téri gyülekezetét templomunk- múltja kötelez: olyan kö­zösséggé formálódni, amely értékeli és szolgálja a sza­badság, a jog, az emberi­ség és a haladás nemes eszméit, hogy népünkkel együtt államunk intenciói szerint becsületesen mun­kálkodjunk és hűségesen dolgozzunk a több kenyér­ért és fiaink szép jövőjé­ért.” A templom felszentelésének és a folyamatban levő újjá­építés történetét a gyülekezet lelkészei ismertették. A temp­lom alapkövét 1799. X. 31-én tették le és 12 évvel később, 1811: június 2-án, püskösd- kor volt a felszentelés. A fel­szentelést Lyci Kristóf a ke­rület akkori püspöke végezte, igét hirdetett Wächter János superintendens és Szimonides János esperes. Molnár János lelkész pedig ifjakat konfir­mált. A templom Polláck Mi­hály gyönyörű alkotása: A templom teljes alépít­ményét, falait és tetőzetét egyaránt javítani kelL Azt szeretnénk, ha az „ország temploma” külsőleg is méltó lenne múltjához, jelenéhez és nagynevű építőjéhez. A temp­lom renoválására a földalatti vasút Deák-téri részének meg­építése után kerül sor. Megható része volt az ünnep­ségnek, amikor magnetofon tekercsről megszólalt a temp­lom régi — jelenleg a csehszlo­vákiai Szmrecsányban levő — harangja. A jubileum alkalmával az ünnepélyen többen üdvözölték a Deák téri gyülekezetét. Har­kányi László főtitkárhelyettes az egyetemes egyház, Koren Emil püspökhelyettes a Déli Egyházkerület és a Pesti Egy­házmegye, Szilády Jenő lel­kész a Rákóczi úti szlovák­nyelvű egyházközség, Blat- niczky Jenő lelkész a cinkotai gyülekezet — amely régen a pesti evangélikus gyülekeze­tek anyagyiilekezete volt —, Gaudy László ny. vallástanító igazgató-lelkész, a régi pesti egyházközség, Hecker Adám szuperintendens a metodista egyházközség, Filep Imre lel­kész az unitárius egyházköz­ség, Berki Zuárd lelkész a magyar ortodox egyházközség és Dr. Salgó László főrabbi az izraelita egyházközség nevé­ben: Sokan küldtek levélben és táviratban is köszöntést. A Lutheránia Énekkar Welt- ler Jenő vezetésével szebbnél- szebb számokat adott elő. Trajtler Gábor orgonaművész pedig orgonaszámokkal szol­gált* A záróbeszédet a gyülekezet másodfelügyelője tartotta. Ki­emelte, hogy templomunk újjáépítésé­ben nemcsak a gyülekezet tagjai segítenek, hanem népi demokratikus álla­munk is. „E helyről is az egyházközség minden hívének nevében hálás köszönetemet fejezem ki a magyar népi demokratikus államkormányzatnak és a fővárosnak kilátásba he­lyezett segítségéért. Meg kell említenem, hogy a templom telkét 1791-ben Pest városa adományozta, de az ak­kori magyar állam nem adott segélyt a templom építéséhez, ellentétben a mi mai magyar államunkkal” — mondotta a másodfelügyelő. Végül Káldy Zoltán püspök a gyülekezet nevében ünnepi nyilatkozatot olvasott fel, melynek egyik része így hangzik: „Kijelentjük ebben az ünnepi órában, hogy vál­laljuk a templomépítő ősök nemes szellemi hagyatékát s vállaljuk mindazt, amire en­nek a templomnak a történe­te kötelez minket: Ügy fogadjuk tehát e szent helyen Isten igéjét, hogy annak ereje isten­félő, Jézust követő, hazá­ját szerető, emberi közös­ségek békéjét és kenye­rét szolgáló s az egész emberiség minden nagy kérdését imádságaiban hordozó és azok megoldá­sáért fáradozó néppé for­máljon minket.” Öröm volt a gyülekezet szá­mára, hogy a délelőtti isten­tiszteleten Gerald Götting, a Német Demokratikus Köztár­saság államtanácsának el­nökhelyettese is rész vett Carl Ordnung titkárral együtt. Mindkettőjüket Káldy Zoltán püspök külön is köszöntötte. Néhru s Minden vallási kisebbségnek azonos jogokat! Nehru indiai miniszterelnök felhívást intézett az Indiában élő valamennyi hinduhoz: ta­núsítsanak nemes és türelmes magatartást a keresztyének­kel, mohamedánokkal és az ország többi vallási kisebbsé­gével szemben. A keresztyé­nek — mondotta Nehru az indiai Madhya Pradesh szö­vetségi-állam fővárosában, Bhopálban egy nyilvános gyű­lésen — épp annyira indiai állampolgárok, mint a hindu vallás hívei. ^Ugyanazon jo­gok illetik meg őket. A hin­duk felelőssége és feladata, hogy törődjenek a vallási ki­sebbségekkel és irányukban bizalmi légkört teremtsenek. Legyen nemzeti és erkölcsi kötelesség, hogy a vallási ki­sebbségeket mint egyenjogúa- kat kezeljék* Bhopálban hét évvel ezelőtt a kormány megbízott egy bi­zottságot, vizsgálja meg, mennyiben indokolt a keresz­tyén misszionáriusok ellen az „indiaiak elleni üzelmek” cí­men emelt vád. 1956-ban ez a bizottság közzétett egy je­lentést, mely a misszionáriu­sok külföldről való bevándor­lásának megakadályozását és a külföldi missziói tulajdon­nak a belföldi missziók szá­mára való átadását követelte. (A külföldi missziók mint a brit uralom hajdani kolonia- lizmusának maradványai, erő­sen befészkelték magukat In­diába. Ezzel a kérdéssel la­punk 1961. február ^-i 6. szá­mában Keresztyének és misz- szionáriusok Indiában címen foglalkoztunk.) — Szentháromság ünnepe utáni 2. vasárnapon az oltár­terítő színe: zöld. A vasárnap oltári igéje: Zsid. 12, 15—25; szószéki igéje: Mt 23, 37—39. Délutáni Igéje: Ezs 5, 20—24. * — EGYHÁZMEGYEI KÖZ­GYŰLÉS. Június 20-án, kedden délelőtt 9 órai kezdet­tel tartja közgyűlését a Kelet­békési egyházmegye Békés­csabán, az egyházközség ta­nácstermében. * GYŐMRÖ. Pünkösd vasár napján vette használatba a gyülekezet azt az oltár előtti vasrácsot, amit Agyagási Jó­zsef és neje szül. Stefáni Judit adományozott a gyülekezetnek. A gyülekezet lelkésze, Vancsó József meleg szavakkal kö­szönte meg a meglepetés ked­ves ajándékát. * — A Fejér-komáromi egy­házmegye a tatai evangélikus imaházban tartja közgyűlését június 22-én, délelőtt 11 órai kezdettel. A közgyűlést meg­előzően ugyanott fél 10 órai kezdettel az egyházmegyei ta nács ülésezik. — CSALÁDI HÍREK. Takács Károly MÁV alkalmazott acsádi lakos és Domonkos Margit acsádi kórházi asszistensnő május 27-én tartották esküvőjüket a meszleni evangélikus templomban. Az es- ketési szertartást Rácz Sándor lel­kész végezte. — Halász János mezőhegyes! evangélikus lelkésznek os felesé­gének szül. Sárvári Erzsébetnek leánygyermeke született. Neve: Klára. — Madarász István somogyvá­mosi evangélikus lelkésznek és feleségének szül. Gresó Erzsébet­nek leánygyermeke született. Ne­ve: Erzsébet. * — Hartnóniumok speciális Javí­tása garanciával. Adás-vétel. Po- kornyí Pál, Bp., IV. Komját u. 120. Telefon: 493—017. — Föznl-sütni kitűnően, korsze­rűen megtanulhatnak felnőttek, iskolás fiúk-lányok hat, négy hét alatt egyéni oktatással, magán­órákon az Élelmezési középiskola szakigazgatójánál, a Gázművek mintafőző tanfolyamainak volt vezetőinél Kollmanné és R. Lem- hényi Klára, Lenin krt. 85 Tele­fon: 111—568. — Intelligens; nyugdíjas férfi, aki irodai ügykezelésben, fogal­mazásban, raktárkezelésben jár­tas, német, olasz nyelvtudással, rajzkészséggel, egyéb kézügyeség- gel rendelkezik, nyugdíj kiegé­szítésre munkát keres. Családhoz nyelvkorrepetitorként, háztartás­ba, jó segítőtársként, elaggott csa­ládtag szellemi istápolásra esetleg vidékre Is elmegy. Ajánlatokat Mlskey Zoltán Budapest, I., Batt- hány u. 4. II. tel. 356—832 címre kér.- Templomok homlokzati tata­rozását vidéken Is vállalom. Bánfy Zoltán építész, Bp., I., Attila u. 103—105. sz. Tel: 360—671. — Szakadt, régi irhabundák űjjáalakítása modellek szerint. Szőrmebundák alakítása, javítása. Bart szűcs, Bp., VII., Lenin krt. 23. udvarban. t>A Sajtóosztály irattérjesz­► tése értesíti a Gyülekeze­teket, hogy megjelent t a korAliskola I. gamely a templomi kántori £ szolgálathoz szükséges éle­lmi tudnivalókat és éneke­inkhez előjátékot tartal- t máz. ►A kottafüzet ára 52,— Ft. £ Megrendelhető a Sajtó­► osztályon, f Bpesí, VIII. Puskin u. EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő ás kiadó: Gádor András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest. Vili. Üllői út 24. Szerkesztőségi telefon: 142—887 Sajtóosztályi telefon: 142—074. Előfizetési ára egy évre 60. — Ft. fél évre 30,— Ft Csekkszámla: 20412.—vm Árusítja a Magyar Posta 10 000 példányban nyomtatott 613894/2 re Zrínyi Nyomda ISTEN SZERETETÉNEK AJÁNDÉKAI Máté 23, 37-39. 1. Istenben hivő emberek sokszor megtapasztalják enne' az igének Istenről való mondanivalóját, hogy az Isten szerete sohasem hangulat, hanem mindig az emberekkel törődő, ők segítő végtelen szeretet. Ügy is lehetne mondani, hogy Istc szeretete — cselekvő szeretet. Ez a cselekrvő szeretet küldte i Isten Fiát, Jézus Krisztust, hogy az Ö életében, keresztjébe és szolgálatában láthatóvá legyen az Isten szeretete. A törőc szeretet annyit jelent, hogy Isten a hivő embernek odaad, . a — szivét. 2. Isten szeretete nemcsak törődő szeretet, hanem mer szólító szeretet is. Jézus Krisztusban hivő emberek bizonysa got tesznek arról, hogy az életüket mindennap Isten szav; igazítják és teszik gazdaggá. Azért olvassák a Szentírást, Iste szeretetének szavait, mert ezek a szavak vezetik őket a j úton, a hitnek és a békességnek, a munkának és a szolgála nak, az imádságnak és a testvéri szeretetnek Istentől rende igazi útján. Isten úgy szereti az embert, hogy nemcsak a sz. vét, hanem a szavát is mindennap odaadja az embernek. 3. A mai ige azt is elmondja, hogy Isten szeretete — közös ségi szeretet. Annyit jelent ez, hogy Isten közösségben akarj látni és szeretni az embert. Ezért adta a család közösségét, ; gyülekezet közösségét, a munka közösségét, a béke és az én­ben jóságért való harc szent egységét, ahol Krisztus tanítva nyainak mindig elöl kell jármok és vizsgázniok kell abbc hogy mit tanultak meg a Mesterüktől, Jézus Krisztustól, nerr csak a hitnek a dolgában, hanem a szolgáló szeretet és az éle mindennapi kérdéseiben. Isten együtt akar látni minket min dig és mindenütt mindenben. Isten szeretete közösségi szerete' Ez azt jelenti, hogy Isten úgy szeret engem, hogy nekem adt; a többi embert, hogy őket mint testvéreket szerethesseir A közösségi szeretetben nekem ajándékozta az embert. Mindéi embert. Azt, aki a legközelebb van hozzám és azt is, aki a leg távolabb van tőlem. 4. Végül Isten szeretete — üdvözítő szeretet! Isten neken ajándékozta a szívét, a szavát, a másik embert és végül nekem ajándékozza Önmagát. Az Ö közelsége, igéje, Lelke és szere tete az én utam ereje, értelme és csendessége. A Vele val< együttlétemből születik a másokkal való boldog és béké együttlétem. A Vele való békémből születik, hogy akarom min denki számára a békét, a Vele való élet ajándékaiból születik a szolgálatom, hogy megajándékozottnak, gazdagnak és szép­nek szeretném látni mások: és mindenki számára az életet. Ö így vezet engem a szeretet ajándékai között az üdvösség útjára, a Vele való örök közösségre. Istennek ebben a szeretetében áldatik meg az életünk és ezzel a szeretettel lehetünk áldás azok számára, akik közé születtünk, akikkel egy helyre jelöltetett ki az utunk, akár a? otthon meleg fészkében, akár a műhely ritmusában, akár a templom csöndjében, akár a mezők aratódalában. F. E. HÉTRŐL—HETRE Máté ev. 11,28, Ez az ige ujjongó örömre buzdít, örömre azért, mert Isten nem szolgáját, angyalát, törvényadó Mózesét vagy prófétáját küldte, hogy atyai szivének minden ember felé irányuló szere- tetét meghirdesse, hanem Jézus Krisztust, a Fiát küldte, s hív magához általa mindnyájunkat. Isten a mindnyájunkat magához hívó Jézusban tárja fel igazán atyai szívét. Istennek Krisztusban megmutatott arca nem a haragos arc, hanem a meleg szeretetet sugárzó arc, az emberhez lehajtó irgalmas szív. Szelíd atyai hang, amely fáradhatatlanul hívogat: „Jöjjetek énhozzám mindnyájan”. Ügy vonz ez a szeretet, mint a mágnes vonza a vasdarabokat. Nyugtalan a mi szívünk, amíg Krisztusnál, a vele való közösségben nem nyer nyugalmat. Nem adhatott nyugalmat a mózesi törvény. A farizeusi törvényeskedő kegyesség. Sőt, Jézus éppen a „törvényeskedő kegyesség” terheivel megrakott embernek hirdet nyugalmat. Annak, aki minden „igyekezete” ellenére is csak a parancsolatok vádoló szavát hallhatta. Jézus elindít az örvendező, ujjongó, boldog, mások javát szolgáló életre, amelyik felett egyedül ez a parancs áll irányítóul: „Szeresd a te Uradat Istenedet teljes szívedből és felebarátodat mint magadat”. Ez a „nyugalom” nem a semmittevés nyugalma, hanem a legaktívabb szolgálat. Az 6 akarata szeretet, szívesség, hűséges hivatás-betöltés, jóság, irgalmasság, örömmondó békekövetség. A Vele közösségben végzett munka aztán nyugalmat, békessé­get ad magunknak és másoknak is. Isten Szentlelke végezze el, hogy mi a Krisztus hívására ezt feleljük: Jövök. Nagy István NAPRÓL-NAPRA VASÁRNAP: JER, 30,20; FIL 2,1—2. — Isten számonkéri az ö gyülekezetének minden lépését. Ezért a gyülekezetnek mindig figyelnie kell Ura üzenetére és engedelmeskednie kell azoknak a parancsolatoknak, amelyeket az Úr népének küld* — I. Ján. 3,13—18; Ap. Csel. 8,5—25. HÉTFŐ: ZSOLT 24,9—10; JÁN. 1,11. — Isten igéjén ke­resztül tör utat a mi szívünkbe. Ott akar lakni, velünk járni* Ott akar örülni a mi örömeinkkel és vigasztalni akar szomorú­ságunkban. — Ján. 4,4—14. Ap. Csel. 8,26—40. KEDD; AGGEUS 2,4; KOL 3,23. — Minden cselekede­tünkben legyen ott a Lélek ereje! Semmit sem tehetünk mi keresztyének anélkül, hogy Isten Lelkét ne hívnák segítségül* — Préd 4,17; 5,1—6 Ap. Csel 9,1—9. SZERDA: JER 17,17; IX. PÉT 2,9. — Nem szabad azt gon­dolnunk, hogy mi már tökéletesek vagyunk! Sőt! Teljes alá­zatossággal kell naponként oda állnunk Isten színe elé és kérni Tőle az erőt és bocsánatot. Ez a keresztyén ember „motorja”. — Mt 11,25—30; Ap. Csel 9,10—19. CSÜTÖRTÖK: ZSOLT 103,10; I. T1M. 2,4. — Isten kegyel­méről olvashatunk a 103. Zsoltárból. Mennyire szeret minket az Ür, hogy nem bűneink szerint ítél meg. Mert akkor ugyan ki állhatna meg előtte? Jézus Krisztusért azonban még ne­künk, bűnös embereknek is lehet reménységünk! — I. Kor 14,1—4. 23—25; Ap. Csel 9,20—31. PÉNTEK: II. MÖZ 20,5—6; I. JÁN 5,3. — Isten parancso­latai nem nehezek — hangzik felénk János üzenete. Igaz, mi úgy érezzük, hogy összetörnek ezek a parancsolatok, de ha arra tekintünk, hogy mivégből adta azokat az Ür, akkor megköny- nyebbül a legnehezebb is. „Mert az az Isten szeretete, hogy megtartjuk az ő parancsolatait.” — I. Kor 1,20—25; Ap. Csel 9,32—43. SZOMBAT: JÓSUÉ 1,5; II. TESS 3,3. — Visszatekintve az elmúlt hét sok eseményére, érezhettük, hogy Isten mellettünk volt. Es ma nyíljék hálaadásra ajkunk, hogy Isten szeretete nem csökkent irántunk ezen a héten sem. Es kérjük, hogy a holnapi ünneplésünket szentelje meg igéjével és Szentlelkével* — Jak 2,ls=fl; Ap* Csel 10,1—20; Llk 15,1—10* k. á. i A at

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom