Evangélikus Élet, 1961 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1961-02-19 / 8. szám
Äs egyháztörténetből: CSŐK ISTVÁN OZORAI IMRE AZ „ÉDES PANNÓNIA” SZÜLÖTTE VOLT. A szelíd* békés, harmonikus élet- szemlélet megszállottja, az öröm, a napfényes ragyogás poétája. Mosolygó szemmel, az életszeretetnek valamilyen belülről Jorrósitó vidámság- igényével nézett körül a világban. A folyton változó, megállíthatatlan, kifogyhatatlan böségü tarka forgatag vonzotta. A pillanat kiszámíthatatlan, váratlan ingereit mohó kíváncsisággal, rendkívüli érzékenységgel fogta fel. Teljesen felszívódott a jelenben. Annyira impulziv természet volt, hogy a szikrázó fényben kavargó színek káp- rázata a gyönyörűségtől valóságos lázas izgalomba ejtette. Nem tudott betelni az ünnepi szépség sóvárgásával. Életeleme volt a játszi könnyedség, a felszabadító kacagás. Nem dúlták fel szenvedélyek, kínzó, maró tépelödések és kétségek- Nem szenvedett a lélek pokoljárásától, mert tapodtat se tágított az élet napfényes oldaláról. Pedig nem hunyt szemet a csúnya, a riasztó, sőt a förtelmes és gonosz látvány előtt sem. De mindarról, amit nem szeretett, vagy elrettentőnek, utálatosnak tartott, messziről, kívülről és hidegen siklott le a tekintete, mint aki látja, élesen megfigyeli s híven ábrázolja is a józan, tiszta, ép, valóságnak beteges, szomorú elferdü- léseit, hogy annál kellemesebbnek, üdítőbbnek hasson a visszatérés a „jó” és a „szép” emberi méltóságunkat hordozó, erkölcsi magatartásunkat is meghatározó eszményéhez. Rendületlenül hitt az örök szépség és az örök jóság diadalában. GAZDAG KÉPZELETŰ KÉPALKOTÓ EREJÉT kipróbálta a legkülönbözőbb, olykor meghökkentően ellentétes témákban. önállóan, mindig a maga útját járta. Már ifjú tanuló korában is függetlenítette magát mesterei irányító hatásától. Szűk volt számára az iskola. A pesti mintorajz- iskola után Münchenbe, majd Párizsba ment tovább tanulni. Hamarosan kivált tündöklő tehetségével. Ha hosszú pályája során, négy év híján száz évet élt, érték is futó mellőzések, bántó csalódások, elismerésekben, kitüntetésekben annál bővebben része lehetett Számos hazai és külföldi aranyérmet, nagydíjat kapott Mint kétszeres Kossuth- dijas, kiváló művészt, tavaly, 95. születésnapján, élete munkásságának elismeréséül a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tüntették ki. Művészi sikereit a párizsi Szántónban kiállított és dicsérő megemlítésben részesült „KrumplitisztítókP című képe indította el. Gyors egymásutánban jöttek létre és váltak európaszerte, aranyérmekkel megjutalmazoUan, híresekké „Ezt cselekedjetek az én emlékezetemre” című meghatóan természetes és bensőséges úr- vaesoraosztás-képe, majd a teljesen más hangulatú, osztatlan elismerést arató „Árvák” képe, melynek megcsodált kék szín- és fényváUoza- tait sokáig utánozták. Megdöbbentette annak idején a hivatalos magyar közvéleményt az utóbb, külföldi' felfedezése után viharosan méltányolt és sajnos, ismeretlen körülmények között nyoma veszett Báthori Erzsébet-ével, 'mely a milleniumi örömmámor perceiben, az egyidöben beküldött Munkácsy és Benczúr vásznak mellett ünneprontásnak hatott. ELEMÉBEN ÉREZTE MAGÁT, amikor á természet szépségeit a szabadtéri világítás verőfényében festhette. Szín- költészete kivirult, ha tündöklő női testeket és virágokat álmodhatott bűvös ecsetjével. Mert száguldó és tökéletesen meg nem fékezett képzelete Budapesten, 19*1. február 19-én Deák tér de. 9 (úrv.) Tr aj tier Gábor de. 11 (úrv.) dr. Kékén András du. 6 dr. Kékén András. Fasor de. fél 10 Kinczler Irén de. 11 Korén Emii du. 5 szeretetven- dégség. Dózsa György át fél 10 Koren Emil. Üllői út 24. de. fél 10 de. 11. Karácsony Sándor u. 31. de. 10. Rákóczi 15* 57/b. de. 10 (szlovák) dr. Szilády Jenő de. háromnegyed 12. Thaly Kálmán u. de. 10 Drenyovszky János de. 11 Drenyovszky János du. 6 Drenyovszky János. Kőbánya de. 10 Veöreös Imre du. S Szeretetven- dégség: dr. Pálfy Miklós. Utász u. de. 9 Takács József. Vajdá Péter u- de. fél 12 Takács József. Zugló de. 11 (úrv.) Szabó István du. 6 Szabó István. Rákosfalva de. 8 Boros Károly. Gyarmat u. de. fél 10 Szabó István. Fóti út de. 11 (úrv.) Nagy István. Váci út 129. de. 8 Gádor András. Frangepán u. 43. de. fél 9 (úrv.) Nagy István. Ölpest de. 10 Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Soroksár-ÜJtelep de. fél 9. Rákospalota—MAV-telep de. s. Rákospalota Nagytemplom de. 10. Rákospalota Kistemplom du. 3. Rákoscsaba de. 9 Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosllget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11, du. fél 3. Pestújhely de. 10 Kürtösy Kálmán. Sashalom de. 9 Karner Ágoston. Rákosszentmihály de. fél 11 Karner Ágoston. Bécsikapu tér de. 9 Madoesai Miklós de. ‘ 11 Madoesai Miklós este 7 Schreiner Vilmos- Torockó valójában álmodozásba ringatta, amikor a legvalóságosabban érzékelhető látványosságot örökítette meg tündöklő vásznain. A legnemesebb művészi fokig emelkedő dekoráció. csillapíthatatlan sodrású díszítés, a legkülönbözőbb műfajok elegyítése, a csendélet kiszélesítése tájképpé, a portré, mint hangulati, díszítő serkentés, az örök változás, a be- fejezetlenség, folytonos újrakezdés, a mámoros csinosítás, ékesités, kifogyhatatlan halmozása az elröppenő és elérhetetlen változatoknak, az átmeneteknek — íme, életműve: a munka felmagas ztositása. mint az életérzés elpusztíthatatlan megnyilatkozása, a szépségeszmény szolgálatában ... Legszebb műveit, is — Szénagyűjtők, Müteremsajok, Thámár, Mézevők, Tulipános láda, Mulatozó társaság, Keresztapa reggelije, balatoni képei, hogy csak néhányat említsünk a sok közül — töredékeknek, kezdeteknek, előjátékoknak érezte, soha teljesen meg nem valósított ábrándjához, a vázlatos „Nirvána”-hoz, melyben egész életbölcseletét szerette volna summázni, az élet és a halál párviadalában sugalmazó erőként kisugárzó élő hitét hirdetvén az örökkétér de. fél 9 Várady Laj06. Óbuda de. 9 Vámos József de. 10 Fülöp Dezső du. 5 Vámos József. XU. Tarcsay Vilmos u. de. 9 Zoltai Gyula de. 11 Várady Lajos du. 6 Szeretetvendégség. Pesthidegkút de. fél 11. Ruttkay Plemér. Budakeszi de. 8 Károlyi Erzsébet. Kelenföld de. 8 (úrv.) Kendeh György de. 11 (úrv.) Kendeh György du. 6 (úrv.) dr. Rezessy Zoltán. Né- metvögyi út 138. de. 9 (úrv.) dr. Rezessy Zoltán. Albertfalva de 7 dr. Benes Miklós. Nagytétény du. dr. Benes Miklós. Nagytétény du. 3 dr. Bencs Miklós. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. 11, du. 6. EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: Gádor András Szerkesztőség és kiadóhivatal! . Budapest. VHI. Üllői út 24. Szerkesztőségi telefon: 142—887 Sajtóosztály! telefon: 142—074. Előfizetési ára egy évre 60:— Ft, fél évre 30,— Ft Csekkszámla: 20412.—VOT. Árusítja a Magyar Posta 10 000 példányban nyomtatott 611340/2 — Zzrínyi Nyomda, Bp. DÉVAI BIRO MÄTYAS ÉS SZTÄRAI MIHÁLY MELLETT OZORAI IMRÉT szokták emlegetni a magyarországi reformáció úttörő hősei között Ozorai személyéről még szegényesebb adatokkal rendelkezünk, mint. reformátor társaiéról, mert Dévaival ellentétben, akinek művei előszavában életsorsára vonatkozó felvilágosítások is vannak, Ozorai csaknem szándékosan kerüli a legcsekélyebb utalást is saját személyére. Elég terjedelmes könyve sem nyújt semmi közvetlen adatot a szerző személyes körülményeiről, csupán néhány következtetés elvégzésére ad lehetőséget. 1530-ban a krakkói, 1531 tavaszán a wittenbergi egyetemre iratkozott be. Az egyetemi adatok alapján tudjuk, hogy a Tolna megyei Ozorán született. Ozora a 14—16. században vidéki központnak számított, nemcsak plébánosa volt, hanem monostora is, ahol az iskolázás elemeit el lehetett sajátítani. WITTENBERGBÖL HAZAJÖVET Ozorai nyomban megkezdte reformatori működését. Szatmárban, Szilágyságban, a Körös és a Maros közén, főleg pedig Békés megye területén működött. Mivel könyvében a gyulai egyházi viszonyok részletes ismeretéről tesz bizonyosságot, feltehető, hogy Gyulán is működött. Békés megyében ebben az időben még elég szilárdan állt a katolikus egyház, ezért valószínű, hogy működése az úttörőnek szolgálata volt. A magyarországi reformáció első nemzedékének a katolikus egyházzzal való állandó küzdelemben kellett kivívnia a maga diadalát. 1535-ben jelent meg De Christo et eius Ecclesia, item de Antichristo eiusque Ecclesia (Krisztusról és egyházáról, valamint az Antikrisztusról és éiyházáró!) című könyve, mint a magyarországi reformáció irodalmának, s egyúttal az egész magyar irodalomnak első fennmaradt önálló tartalmú prózai terméke. Második kiadása 1546-ban jelent meg. Mivel ez változatlan kiadás, csak nyomdatechnikai ismétlése az előzőnek, s mi- I vei ebben az időben a török előnyomulás miatt igen sokat szenvedett ez a vidék, azt tételezik fel a történészek, hogy ebben az időben már nem élt a könyv szerzője; A KRISZTUSRÓL ÉS AZ ANTIKRISZTUSRÓL írt könyvében az igaz egyházat, a reformáció egyházát, és a hamis egyházat, az Antikrisztus egyházát mutatja be. Bár az olvasóra bízza a következtetések levonását, hogy melyik az Antikrisztus egyháza, de fogalmazásában félreérthetetlenül a katolikus egyházat érti alatta: ,.Antikrisztusok azok, ah kik azt herdetik, hogy Isten ah mi bünönket megbocsátja ah parancsolatnak megtartásának érdeméiért, az alamizsnának, böjtnek és egyéb jó téte- ménnok erdeméjért. Azon- képpen ah kik azt mon- gyák, hogy ah mise hallásnak és ah mise mondás- nak é> dem é jért, ah szűz Máriának és mind ah szenteknek érdemekért bocsátja meg mi nekünk az Ür Isten.” Könyve tehát teológiai vitairat, azonban nem valami elvont nyelven beszél a magyar olvasóhoz, hanem egészen népies formában. Olyan példabeszéddel fordul kora emberéhez, ahogyan Jézus Krisztus fordult a Palesztinái viszonyok között élő emberhez. J. TEOLÓGIÁJÁBAN TELJESEN WITTENBERGI MESTEREINEK, Luthernek és Me- lachthonnak a tanítványa. Az ő alapgondolataiktól való függése kimutatható, bár amit tőlük tanult, nem szolgai módon, hanem saját meggyőződésével, a magyar észjárásnak megfelelően adja vissza. Luther és Melanchthon egyetlen lényeges tanításától sem tér el. Például az anyaszentegyházról a wittenbergi reformációval egyezően tanítja, hogy az -az híveknek szent gyülekezeti, kit ah Krisztus megszentelt az fi szent halálával és vérével megváltott.” A reformatori prédikálás- nak . már Ozorainál megjelenik az a sajátos vonása, amely a nép oldaláról nézi a társadalmi életet, támadja a jobbágyság elnyomóit, és együttérez a sokat szenvedő néppel. Ennek a jelentősége azért nagy. mert két évtizeddel a Dózsa-felkclés után nyilván nem nézhették jó szemmel az uralkodó osztályok a prédikátorok merész hangját, nem lehetet» len, hogy azért vándorol» tak olyan gyakran egyik vidékről a másikra a szókimondó reformátorok; mert magukra vonták egyik-másik nagyúr hac ragját. Ozorai azzal támadja a feudális nagyti rak telhetetlensé- gét, hogy a szegénynek még az egészségét is elvennék, ha az őket hizlalná: „Énnekem, ha egészségem vagyon, neked nem le- jend, semmit teneked az én eg ességem nein használ, mert ha mit használna az ép embernek egés- sége ah betegnek, tehát hatalommal elvennék ah nagy urak ah szegettnek az 6 egésségét, és nem hannák. ha csak egy szem- pellantásban Is betegek lennének, sem ünnön magok, sem feleségek, sem gyermekek.” A KATOLIKUS EGYHÁZ TANÍTÁSÁNAK TÁMADÁSAKOR, a két szín alatti áldozásról, a latin nyelv használatáról a misében stb. kimutatja, hogy azok a parasztsággal szemben a papság kiváltságának emelésére szolgálnak: „Tannak olyak, kik azt mondják, bogy ah Krisztus csak ab papoknak hagyta, hogy két személy alatt vegyék hozzá.jok az ü testét, vérét, de ah sem igaz, mert meg nem mondhatják sohul, hogy hol szerzetté volna Krisztus azt, hogy ah paraszt embernek csak egy személy alatt kellene adni.” Luther nyomán Ozorai különösen támadja a papság anyagi visszaéléséit, amelyekkel üzletet csináltak a szent dolgokból. Az antikrisztusi vonások során a külsőségekben, pompában, ceremóniában való gyönyörködést, a világi gazdagságot, az egyházi és világi hatalomra törést, a katolikus papság nyereségvágyát, a papnőtlenséget sorolja fel. Ezek azok, amelyek utálatosak az igaz egyház számára. A förök veszedelem torkában,. a feudális anarchia tombolába közben írt, prédikált, szolgált Luther hűséges magyar tanítványa: Isten igéjének világosságával. *>■■■■■■■■■■■*■■<■■■■■■■■ Dr. Otüyk Ernő ■■•■■■■■ni ima■■■■■■■■■»•■«■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■•■•■■■■■■■■■ ■•■■■■■■■■■■• ■■■■■■■■■•■■■■■■■■•■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■•■ valóságban. Halts Géza BC5aK80KK*aSCKac*Cf'<3C§CK8CS0K»CS<3<^ ISTENTISZTELETI REND PARASZTSORS PARASZTGOND A Magyar Történelmi Társulat és a Hazafias Népfront kiadásában jelent meg ilyen címen egy 300 oldalas könyv, melyből a szerző, Kiss Dezső, kevés magyarázattal és több fényképmásolattal közöl olyan leveleket, iratokat, kérvényeket, amelyek a szegényparasztok, béresek; tanyások, napszámosok, summások Horthy- érában volt (1919—1944) szörnyű nyomorúságát ismertetik. A könyvhöz bevezetőt Erdei Ferenc írt. A kiadvány célja felidézni a múltnak már sokszor elfelejtett, s a mai if jóság előtt ismeretlen, és szinte hihetetlen árnyait Egyházi ember szemével olvasva a megrázó dokumentum-gyűjteményt, feltűnik mindenekelőtt, hogy a nyomorúságban levő szegényparasztok micsoda emberhez méltatlan, alázatoskodó hangnemben voltak kénytelenek írni: a legnagyobb nyomorúságban levő ember a mindenható Istenhez sem imádkozik alázatosabb hangon, mint ahogyan akkoriban szokásban volt munkát, kenyeret, könyörüle- tet könyörögni. A másik megfigyelésünk az, hogy akadtak lelkészek is, akik szóvátették a felsőbb hatóságok előtt a szegényparasztság elesettségét és kérték annak orvoslását. Összesen 162 iratot közöl ez a könyv. Mindegyik irat lesújtó bizonyítéka a letűnt társadalom bűnös nyomorúságának. (Tanulságos őket olvasgatni* 1919—1944 tanulmányozná, s a mai fiatalokkal is elolvastatni. Ízelítőül két levélből idézünk részleteket Egy családapát ők „Mélyen tisztelt Kegyelmes Ür! A legnagyobb megalázkodással fordulunk a Kegyelmes Űrhoz, Máté István Hevesről, az összes földmunkások nevében... hogy tisztességes munkánkért tisztességesebb munkabért fizessenek, vagyis a gyermekeinknek legalább kenyérből tudjunk eleget adni. De ők nem hajlandók semmire. Különösen meg a Gyöngyös Forgalmi Bank intézője, névleg Sós Imre, aki 500 kataszteri holdban gazdálkodik, és ö diktálja a munkabért, és vele együtt a többiek sem hajlandók többet fizetni. A munkabérek az ö megállapításuk szerint a következők: március hónapra 70 fillér, áprilisra S0 fillér és így tovább. ...A munkaidő pedig nap föl- keltétől naplementéig tart. A silány koszt mellett úgy ki vagyunk merülve, hogy a munkahelyre alig bírunk ki és haza lézengeni... Kegyelmes Ür! Nagyon szépen megkérjük a Kegyelmes Urat, hogy mél- tóztassék . szíves lenni lenézni ránk. Nincs kenyerünk, nincs ruhánk, nincs télire tüzelőnk. Ha nem méltóztatik a bajunkon segíteni, a tél folyamán elveszünk éhen, és belefagyunk házainkba, vagy az utcán fagyunk meg tüzelő és ruhahiány miatt. Kegyelmes Urunk! Esdve esdeklünk, hogy méltóztassék szives lenni tenni valamit a gyermekeinkre való tekintettel, hogy a Hazának is egészséges embereket nevelhessünk. Igen tisztelt Kegyelmes Űr! Még egy nagy szívességre megkérjük a Kegyelmes Urat, hogyha e levelet meg méltóztatik kapni, méltóztassék szives lenni egy pár sorral értesíteni, hogy meg méltóztatott kapni, erre a címre: Máté István, Heves, Újtelep. Heves, 1934. június 12. Alázatos tisztelettel alázatos szolgái: Máté István és társai” A könyvből megtudjuk e levél sorsára vonatkozólag a következőket: a földművelés- ügyi miniszter 1934. június 25-i leiratában kérdést intézett, Heves megye gazdásági felügyelőjéhez, kívánatosnak tartja-e a legkisebb napszámbérek megállapítását. A gazdasági felügyelő tájékoztatta a minisztert, hogy Hevesen a szőlőmunkások bére valóban nagyon alacsony, a kérvényben leírtak megfelelnek a valóságnak, ennek ellenére nem javasolja a legkisebb napszámbérek megállapítását, „mert a szőlő jövedelme azt nem bírja el”. A minisztérium nem válaszolt Máté Istvánnak, kérvényét irattárba helyezték. Egy lelkésztől; Hegyeshalom, 1929. február hó. ... Az itteni munkások a XX. században nyögnek kegyetlen önkény alatt, holott az úr, a bérlő hálózik, utazgat, autózik stb. S ők nem lázadnak, nem borítják fel a házat gazdájukra, hanem csendesen szenvednek és panaszkodnak. Konvencióban vannak ilyen tételek: természetbeni lakás... fűtés... stb: De ki biztosítja azt anngk a munkanélküliség idején kiszolgáltatott szegény ízig-vérig becsületes munkás- embernek és több gyermekes családjának. Nagyon jól tudjuk, hogy lakás lehet egy lyuk is, három személyre férőhellyel, s laknak benne tényleg nyolcán. Ágy a bölcsövei egy fér be, de szorítottak oda még egyet.. 22 fokos hidegben igazították valahogy az ablakokat, s mikor a gyermekágyas asszony halála felé jár. tesznek be nehezen egy rozoga kis vaskályhát, melybe naponta 20 darab áp- rófa jut 20—30 fok hidegben. ... láttam mar gyári barakok- ban hasonló életet. De itt, a mezőgazdasági munkásnál, béresnél a szerződés biztosítja neki, s nincs, aki lehetetlen, szeszélyes, zsarnok munkaadójával szemben a jogos és törvényes védelmet szolgáltatná... Nem egy esetről van szó. hanem az itteni általános helyzetről ... Tekintetes Igazgatóság! Hogy úgy ne lássák., mintha légből kaptam, volna jelentésemet, az alábbiakban egészítem ka Legszomorúbb adataimat saját tapasztalataimból gróf Bol- za gazdaságából vettem, ahol a felfogás és bánásmód felháborító. A nagy hidegben rövidesen két temetés! Az elsőnél (gyermekágyas asz- szony) a szertartást az istállók mögött, a trágya- dombok között kellett volna elvégezni. A jóemberek az udvaron keresztül kihozták a kapu elé. Mi lett erre! A másodikat az aggódó munkások megnyugtatására magam a szomszédos háznál hozattam ki a nyílt utcára. Az nraságék az ablakon lestek ki. A 20-ik században borzalmas idők. Hasonló gyönyörű helyzetképek a Müller-féle bérletben. A munkás halott gyermekét saját karján hozta gyalog a faluba, 4 km távolságból, magas bő és 25 fokos hideg melleit, mert ilyen dolgokra a gazdaság nem ér rá ... Hányszor történik meg. hogy a haldoklónak papot sem vitetnek ki téli időben, mert nincs kocsi... Fentieket . mind az utolsó betűig állom, de feltétlen diszkréciót kérek.” E levél sorsáról a könyv szerzője a következőket derítette ki: Ezt a bizalmas helyzetjelentést Orynándy János, a Felső- dunántúli Mezőgazdasági Kamara igazgatója terjesztette fel a földművelésügyi miniszterhez azzal a megjegyzéssel, hogy a jelentést Hegyeshalom köztesből küldték be, jw gazdasági tudósítóinknak kötelező ígéretet tettünk, hogy jelentéseiket bizalmasan kezeljük és a nevüket senkivel sem közöljük. A jelentés valódiságáért szavatosságot vállalunk, mert a jelentést tevő erre teljes garanciát : nyújt.” A földművelésügyi miniszter a helyzetjelentést megküldte Győr megye alispánjának, hogy a gazdasági, felügyelő bevonásával a „tényállást” vizsgálja meg. Az alispán rendeletére a rajkai járás főszolga bírája a vármegyei gazdasági felügye ő és a járási tisztiorvos bevonásával helyszíni vizsgálatot tartott a gazdasági tudósítói jelentésben megnevezett undo Imákban. A vizsgálati '-jegyzőkönyv adatai szerint a Sfo j- tágh Jenő ny. főispán' tub: i- donát képező Erzsébet-máj v ,-j ban levő cselédlakások az előírt követelményeknek nn felelnek meg. s különösen egészségügyi tekintetben esnek kifogás alá. Az épület nedves és - közvetlenül a trágyatelep mellett van. Müller János bérlő a halott gyereknek azért nem adott kocsit. — amint a bizottság előtt előadta — „mert hófúvás volt”, s a gyermek sem volt nehéz. Az az „illető cseléd gyalog könnyűszerrel elvihette a községbe...” , 'r A- kát temetési esetet Bajza gróf maga is elmondta a kaszinóban. Azért nem, engedte meg a temetést a fedett kapubejárat alatt, mert őt és családját a temetési szertartás idegesítette volna. Szégyenletes dolgok a „keresztény Magyarországon*! De. Vető Lajat
