Evangélikus Élet, 1961 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1961-06-04 / 23. szám

Ruth könyve „A TIZENHARMADIK TANÍTVÁNY" Gerald Gotting, a Nemet Keresztyén Demokrata Unió főtitkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnökhelyettese, május 27-én, dél­után, a budapesti evangélikus és református Teológiai Akadémiák professzorai és hallgatói számára az evan­gélikus egyetemes székházban Schweitzer Albertról tartott előadást. Tartalmi gazdagsága mellett színessé és közvetlenné tette mondanivalóit, hogy előadása sze­mélyes élményekből fakadt: a Schweitzer Albertiéi történt Lambarene-i találkozásból. A találkozás 1960-ban, Af­rika évében történt Lambare- neben. A Német Keresztyén De­mokratikus Egységpárt elnök­sége 85. születésnapja alkal­mából köszöntötte Schweitzer Albertet, a világhírű tudóst, művészt és emberbarátot. Az ekkor kezdődött eleven kap­csolat, levelezés — mondotta Gerald Götting — felbátorí­tott, hogy 85. születésnapján személyesen keressem fel Schweitzer Albertet. Schweit­zer közölte: ennek nincs aka­dálya, mert trópusi sisakja van elég. Január 14-e ott a trópusi nyár közepe. Az idő­járási nehézségeknél súlyosab­bak voltak a politikaiak. Ak­kor Gabon a Francia Egyen­lítő Afrika fennhatósága alatt állott. Nehéz volt megszerezni a francia vízumot. Január 6-án indultak el 1960-ban Gerald Götting, Hagemann és egy film-operatőr. Útjukon olyan országokkal találkoztak, me­lyeknek népe abban az évben történelmének fontos szaka­szát élte: a függetlenségi harc korát. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után az afrikai országok számára is megnyílt a gyarmati elnyomástól való szabadulás lehetősége, mégis évtizedek múltak el, amíg ezekben az országokban az igazi szabadságharc megindult. Jelentős része volt ezekben a Hitler elleni háború katonái­nak, akik hazatérve, saját né­pük szabadságáért szálltak síkra; Gerald Götting elmon­dotta, hogy 11 afrikai ország államférfiaival folytatott poli­tikai megbeszéléseket. Ezek­ben az országokban a gyar­mati örökség felszámolása a nagy cél: legyőzni az éhínsé­get, az írástudatlanságot, gaz­dasági függetlenséghez jutni a politikai .függetlenség alátá­masztására, harcolni a régi rendszer új formában még meglevő módszerei ellen. Ugyanakkor cél az afrikai or­szágok politikai koordinálása is: egységes afrikai politika kialakítása. Világnézeti problémák. A gyarmati hatalmak elsősorban azt terjesztik, hogy a néger alacsonyabbrendű, mint a fe­hér ember. Egy nyugatnémet könyv például azt a valótlan­ságot írja, hogy a színes em­ber agyveleje kisebb a fehér­nél, s ezért képtelen a művelt­ségre és a vezetésre. Accrá­ban az egyik templomban van egy olajfestmény, Jézus szüle­tését ábrázolja. A kép köze­pén bölcsőben a fehér Jézus, körülötte, akik imádják, mind színesek. A beállítás tehát ez: a színeseknek imádniuk kell a fehér embert. Olyan lelkészek­kel is találkozott, akik azt vallják, hogy a fekete ember­nek mindenképpen alárendelt embernek kell lennie. Arról beszélnek, hogy a fehér em­ber képviseli Jézust, a fekete ember pedig az ördögöt. Az önállóvá lett afrikai ál­lamok kulturális képe, emelke­dett életszínvonala, eddigi fejlődése igazolják, hogy na- gyonis képesek a színes bőrű­ek önmaguk kormányzására. Másik hazug állítása a gyar­mati hatalmaknak, hogy az af­rikai népeknek nincsen törté­nelme. Ezt még tudományo­san is megkísérlik igazolni. Aki azonban közelebbről vizs­gálja az arab forrásokat, arra a megállapításra jut, hogy egy bizonyos időpontban Afriká­ban tudatosabb történelem volt, mint ugyanakkor más világrészeken. (Krisztus előtt a IV.—V. évezredből származó múmiákat találtak a Szahará­ban.) Vannak tudósok, akik szerint a szaharai kultúra ju­tott annakidején Egyiptomba. Őse tehát a ma is megcsodált egyiptomi kultúrának. A legdurvább tétele a gyar­mati hatalmaknak, hogy a sza­badságmozgalom a színesek fellázadása a fehérek ellen. Ezzel akarják régi gyarmati elveiket igazolni. Egyik olda­lon állnak a „jog szerinti” gyarmati hatalmak, a másik oldalon a felszabadult vagy szabadságra törő országok, tá­maszkodva a szocialista orszá­gok támogatására. A francia követ Accrában mindent megkísérelt, hogy akadályt gördítsen útjuk elé. A francia hatóságok attól tar­tottak, ugyanis, — ezt az ot­tani lapok meg is írták, — hogy a német béketanács kül­döttsége és Scweitzer együtt tiltakoznak majd a franciák szaharai atombomba-kísérletei ellen. Lamberene 15 kilométerre délre van az Egyenlítőtől. Nagy repülőtere van, nagyobb, mint szükséges. Az amerikai reklámfüzetek nagy propagan­dát fejtenek ki Lambareneről: Afrika első szenzációja sze­rintük a Viktória vízesés, a másik szenzációja a Lambare­ne-i kórház. Jó üzleteket köt­nek székek eladásával, melye­ken állítólag Schweitzer ült. (Maga Schweitzer tagadja, hogy valaha is ült rajtuk.) Persze, a kórház nem kap ré­szesedést az így befolyt ha­szonból. Beszámolt ezután Gerald Götting főtitkár arról az em­berfeletti alkotó készségről, mely Schweitzer sokoldalú kép­zettségében nyilvánul meg. So­kan tartják Schweitzert szá­zadunk legzseniálisabb embe­rének. Mások: Jézus tizenhar­madik tanítványának. Élen jár mint orvos, teológus, filozófus, zseniális orgonaépítő, író, építő és szervező. Óriási a jelentősége és sze­repe a békeküzdelem terén is. Felfogása, hogy a ke­resztyén embernek minden más világnézetűvel össze kell fognia a béke érdeké­ben. Ismeretes az oslói rádióban elmondott három szózata a fe­nyegető atomveszélyről. Mély­séges tisztelettel viseltetik Schweitzer az élet iránt. A küldöttségnek beszélt Schweit­zer Einsteinnel való találkozá­sáról. Ismeretes, hogy Einstein annakidején levélben javasol­ta Rooseveltnek az atombom­ba gyártást. A javaslatot Tru­man valósította meg, az eredmény: Hirosima. Schweit­zert mélyen megrendítette Einsteinnel való beszélgetése. Einstein teljesen összeomlott, amiért részesévé lett a hirosí- mai borzalomnak. A német kérdésről folytatott beszélge­tést Götting főtitkár három pontban jelölte meg: I. A szorgalmas, tisztességes német nép hogyan zúdíthatott egyetlen nemzedéken belül kot háborút és annyi gyalázatot a világra? '2. A Német Demokratikus Köztársaság szerepe a szocia­lizmus építésében. Maga Schweitzer nem szocialista. Csak keveset és tévését hallott nyugati részről a német nép szocializmust építő munkájá­ról Kelet-Németországban. Ezt mondotta: Nagyon megérti, hogy a század közepén a kapi­talizmus teljes csődje idején ezeket a problémákat úgy akarják megoldani, ahogy ezt Kelet-Németországban cselek­szik. 3. Érdeklődött a keresztyének és nem-keresztyének együtt­működéséről. Csodálattal adó­zik Hruscsov politikájának s mivel úgy hallotta, hogy Hruscsov ellátogat Afrikába, kifejezte kívánságát; szeretne vele találkozni. A német- és Európa-kérdésben a Rapaczky tervnek megfelelő „vékonyt tott zóna” híve. Schweitzer alakjára sokan csodálattal, mások megbotrán­kozással és bosszúsággal te­kintenek; Schweitzer e század elején mint teológus, az elvek és cse­lekedetek közötti összhangot kereste. A polgári társadalom áthidalhatatlan ellentétei szá­mára erre módot nem adtak. Ezért döntött Afrika mellett hogy itt valósítsa meg elvei és cselekedetei egységét. Nkru- mah mondotta vele kapcso­latban: Afrikában van orvos elég. És egyre jönnek újak Európából. Schweitzernek há­lásak vagyunk, hogy tízezreket gyógyít, de, amit igazán nem felejtünk el neki, az az, hogy amikor a gyarmatosítók vér­rel írták Afrika történetét, Schweitzer testvéreinek tekin­tette az afrikaiakat. Az oslói beszédek óta gyalázatos dolgokat kellett Schweitzernek az amerikaiak-, tói elszenvednie. Mindezekre Schweitzer válasza ez: béke. A béke megvédésére most köny­vet írt. Messzire látás és mé- lyenlátás jellemzi az egész vi­lágot átölelő gazdasági kérdé­sekben is. Gerald Götting főtitkár él­vezetes és érdekes élménybe­számolót adott ezután Schweit­zer orvosi munkájáról, a kór­házról, „a lambarenei család (Schweitzer öt orvosa, 19 kise­gítő női munkaerő) életéről. Színesen ábrázolódott a hall­gatóság elé egy roppant egyé­niség céltudatos küzdelme az emberért, a békéért, a fe­szült figyelemmel végigkísért előadásban. Prédikáló élet ük. 10,16. Isten népét olyan valóságos világ veszi körül, amelyben nagy események zajlanak. Ebben a világban nagy szol­gálat vár ránk. A mi szolgá­latunk az ebben a világban, hogy megismerve cseleked- jük a mi Urunk akaratát. Azt kell tehát mondanunk, amit Ö mond, és úgy kell tennünk, amint ő kívánja: „Aki titeket hallgat, engem hallgat”. Jézus naponként adja mindannyiunknak, hogy él­jünk új életet. Krisztus egy­házának nem lehet más ügye, csak az, ami az ö Urának ügye: az ember. Jézus egész szolgálatának a lényegét nem értjük, ha nem úgy látjuk és ismerjük a mi Megváltónkat, mint az emberekhez forduló Urat. Isten most abból vizs­gáztat bennünket keresztyéne­ket, hogy mennyire szeretjük azt az embert, akiért Fiát ad­ta. Megújult lelkű, Istennel és önmagukkal megbékélt, másokon segíteni tudó embe­rek azok, akiket Ö fel tud használni. Hogyan lehetünk alkalma­sok? Nem arról van szó, hogy nagyszerű mesterfogásokat tanuljunk meg. pompás ér­vekkel szereljük fel magun­kat. Ezzel csak zsákutcába juttatnánk az Ö ügyét. Arról van szó, hogy az Ö ereje, az Ö lénye áradjon belénk és belőlünk. Az ö társaságában átalakul a gondolkodásunk, vele másképpen nézünk, ér­tünk és viszonyulunk kis és nagy eseményekhez. Új táv­latok ragyognak fel előttünk — egyszóval megtanulunk az ö szemével nézni, az Ö szívé­vel szeretni, az ő akarata sze­rint szolgálni. Minél jobban hozzáforrunk a mi Urunk­hoz, annál jobban tudjuk hir­detni az evangéliumot, annál valóságosabban tudunk sze­retni, szolgálni, segíteni min­denkinek. Olcsóbb tanítvány- ság nincs! ifj. Blázy Lajos Of kiadósban megjelent a Lelhcsxi Hxolfgálati napló Ara 11. — Forint Kapható a Sajtóosztályon Budapest. Vili. Puskin u. 12. ► A Sajtóosztály iratterjesz- ; ► tése értesíti a Gyülekező- j K teket, h',™. -----;~i—*-* ho gy a megjelent t KORÄLISKOLA I. „ g amely a templomi kántori < £ szolgálathoz szükséges ele- ~ mi tudnivalókat és éneke-' inkhez előjátékot tártál- máz. A kottafüzet ára 52,— Ft. Megrendelhető a Sajtó- « osztályon, £ Bpest, VIII. Puskin u. T2. < ^AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAaI A BÉKESSÉG KÖNYVE Az Ctestamentom könyvei között van egy kis könyvecs­ke — négy fejezet mindösz- sze — Ruth könyve. Akik ol­vasták a könyvet, bizonnyal elgondolkoztak már azon: ho­gyan került ez a könyv a Biblia könyvei közé? Mert miről is szól ez a könyv? Ruthnak, egy moábita (Moáb népéből való) fiatalasszony­nak az életéről. Hogyan ke­rül egyetlen ember egyéni életsorsáról szóló elbeszélés a Bibliába? Mert bizony elbe­szélés ez a történet, irodalmi szaknyelven szólva: novella. S úgy vélhetnők, hogy efélé- nek nincs helye a Bibliában, hiszen a Biblia az Isten nagy cselekedeteiről szóló • könyv. Persze ehhez mindjárt hozzá kell tennünk: Istennek az em­berrel való cselekedeteiről, az emberrel való útjáról szóló könyv. Ezért a Bibliától sem­mi sem idegen, ami emberi. Egyetlen ember életsorsá­ról írott könyv, azért min­denesetre kevés akad a Bib­liában. Ruth könyve mellett, talán csak a Filemonhoz írott levelet említhetnénk. Ebben Pál apostol egy szökött rab­szolga, Onézimus, ügyében ír Filemonnak, Onézimus gaz­dájának. — Jób könyvét és Eszter könyvét már aligha le­hetne ebbe a csoportba so­rolni, mert ezeknek mondani­valója messze túlnő Jób és Eszter egyéni sorsán. Ez utób­biak inkább csak alkalom és keret arra, hogy ezek kapcsán a bibliai szerző elmondjon egyet mást a szenvedés nagy emberi kérdéséről (Jób köny­vében), s Izrael népének fog­ságbeli viszontagságaiból (Esz­ter könyvében). Ruth könyvének középpont­jában — látszat szerint leg­alább is — egy egyszerű asz- szony áll, a moábita Ruth. Már magában véve ez is fel­keltheti figyelmünket: egy asszony egy bibliai történet, sőt egész könyv középpontjá­ban. Nem egy király, főpap, hadvezér, próféta, bölcs — pedig akad ilyenekből bővé­ben a Bibliában —, hanem egy asszony. Még egy kérdést kell tisz­táznunk. Ruth neve a könyv címében a történet főszereplő­jét jelzi, s nem szerzőjét, — mint sok más bibliai könyv­nél (pl. Ámos, Ezékiel, Márk, Jakab, stb.). A könyv szerző­jét nem ismerjük. Keletkezé­si ideje is bizonytalan. Leg­valószínűbb, hogy a királyok korában, annak a közepe fe­lé, tehát úgy 800 körül kelet­kezhetett. Általában sok a ho­mály, a titokzatosság Ruth könyve körül. Pedig a köntös, amiben e történet jelentkezik, nem min­dennapi. Az ótestamentomi irodalom egyik legszebb stí­lusú darabja, igazi költői mestermű, azt lehetne mon­dani: prózában írt költemény- Már Goethe is felfigyelt reá s bűbájos kis könyvnek ne­vezte. A történetben nincsen sem­mi rendkívüli. Egyszerű em­beri történet, pár mondatban összefoglalható: Egy korán özvegységre jutott derék asz- szony megható szeretettel ra­gaszkodik anyósához. Követi Moáb országából az idős Naómit annak hazájába. Iz­raelbe. a számára idegen föld­re. Itt azután hűsége elveszi jutalmát: előkelő férfiú, Boáz veszi feleségül. Ahogyan mon­dani szokták: Ruth „jó há­zasságot” csinált. Akadtak is a Biblia tudós magyarázói kö­zött, akik így értelmezték ennek a könyvnek a tanúsá­gát: a hűség és rokoni szere­tet szép példája Ruth megka­pó története. Persze ez az erkölcsi, szép tanulság még nem ok arra, hogy egy elbeszélés belekerül­jön a Bibliába, Isten kijelen­tésének a könyvébe. A Biblia nem erkölcsi pé'datár. Iellemes és ki­váló emberek arckép- csarnoka. Más és nagyobb oka kellett legyen annak, hogy Ruth könyve megiratott és beleke­rült Izrael szent könyvei so­rába. Sőt ezenfelül az úgy­nevezett „ünnepi tekercsek” — nagy ünnepnapokon felol­vasásra rendelt könyvek — közé sorolták. Az évenkinti aratási hálaünnepen — ez Iz­raelben tavasz végére esett — ezt a könyvet szokták felol­vasni. Ma úgy mondanék: ez volt az ünnepre kirendelt „szentlecke”. — Érdemes meg­jegyezni: égy aratási hálaün­nepen — neve az Újszövet­ségben „Pentekoszté”, görög szó, magyarul: ötvenedik, „Pünkösd”, mert Páska ünne­pe után ötven nappal ünne­pelték az aratási hálaünne­pet — küldötte el Jézus ta­nítványainak a Szentleiket. Mélyebbre ásunk Ruth könyve titkának megfejtésé­ben, ha arra figyelünk: Ruth, a moábita asszony talál má­sodik hazát és boldog családi otthont Izrael földjén. S ez azt jelenti: Az Ür, Izrael Istene, min­den népek kegyelmes Atyja. Üdvössége nyitva áll a világ minden népe számára. Előtte valóban nincsen személyváloga­tás, hanem minden ked­ves, aki Öt féli és igazsá­got cselekszik (Áp. Csel. 10, 34—35.). Ebben a tanulságban Ruth könyve megegyezik Jónás könyvével: Isten irgalmas szeretettel öleli magához a pogány népeket is. Kemény lecke ez a tanulság Izraelnek s általában minden „kegyes” ember vallásos, ön­zése, felfuvalkodása számára. Egy nagyon fontos bibliai igazságot szemléltet ilyen mó­don Ruth története: Isten sza­bad kegyelmi kiválasztásának elvét. Azt, amit Pál apostol — II. Mózes 33,19-et idézve — így mondott: „Könyörülök azon, akin könyörülök és ir- galmazok annak, akinek ir- galmazok” (Róma 9,15). S a hangsúly ebben a mondatban — éppen Ruth könyvének megvilágításában — arra esik: Isten minden emberen könyö­rülni akar. önzésből, irigy­ségből senki nem szabhat kor­látot kegyelmező akaratának. Isten emberszeretete azon­ban nem általában, hanem egy élő személyben: Jézus Krisztusban jelent meg kö­zöttünk és lett valósággá. S talán éppen ezen a ponton tá­rul fel előttünk Ruth köny­vének legmélyebb titka. Mert e könyv utolsó verseinek (4, 17—22) tanúsága szerint a moábita, idegen népből való Ruth Izrael népének legneve­zetesebb családjába került bele: ősanyja lett Dávid ki­rálynak. S ezzel belekerült abba az üdvösségtörténeti vo­nalba, amely nyílegyenesen halad vörös fonálként Ábra­hámtól Dávidig, a nagy kirá­lyig, akinek megígéri Isten: a te családodból származik majd a Megváltó (II. Samuel 7, 12—13). A legnagyobbat azonban még ezután kell kimondanunk Ruthról. Nem is mi mondjuk ki. hanem Máté evangélista. Amikor felsorolja Jézus csa­ládfáját, ott említi meg Ruthot is (Máté 1,5). Ruth — Jézus Krisztus ősanyja! Mi­lyen magasra emelte az isteni kiválasztó kegyelem ezt az egyszerű asszonyt, az idegent, a „jövevényt”, aki eljött Moáb földjéről ,hogy Izrael Istené­nek szárnyai alatt keressen oltalmat! (2,12). Hát még ha megnézzük, mi­féle asszonyok társaságában szerepel Jézus családfájában Ruth — pontosabban: miféle asszonyokat választott ki Is­ten a Jézus családfájába —s Támár (I. Mózes 38) és Bet- sabé (az Uriás felesége) II. Sámuel 11.). Éppen ezekre esett Isten kiválasztó akarata* — hogy minden száj bedo- gassék és neki emberfia ne dicsekedhessék. Isten minde­neket bűn alá rekesztett — hogy mindeneken könyörüljön (Róma 11,32). Ez a Ruth köny­vének legmélyebb tanulsága. így lesz ez a könyv a bé­kesség könyve. Isten békessé­gét hirdeti, amit keresett és megtalált az ö szárnyainak oltalma alatt a moábita Ruth* s amit ma is mindenkinek kínál Ruth leszármazottjában, a Békesség Fejedelmében, Jé- jus Krisztusban. Groó Gyula Egyházi személyiségek a Prágai Keresztyén Béke-világgyöiésrol A Prágai Keresztyén Béke- konferencia német bizottságá­nak meghívására D. dr. Kiivit érsek, Drezdában, a Lukács­gyülekezet nyilvános előadó­estjén szólott a Prágában tar­tandó Keresztyén Béke-világ- gyűlés célkitűzéseiről. Elő­adásában kitért az észt egy­ház életére és szolgálatára. Az észt egyház nagyon nehéz helyzetben volt 1945-ben. A háborúban súlyos károkat szenvedett templomait kellett újjáépítenie. „Az észt emberek azonban, — mondotta Kiivit érsek —, nem azért építették fel temp­lomaikat, hogy azokat egy új háború ismét romba döntse. Ezért harcolunk oly állhatato­san a békéért, és ezért me­gyek én is észt egyházunk képviseletében Prágába, hogy egyetlen alkalmat se szalasz­Szunk el, mely hozzájárul# lehet a megértéshez és a bé­kéhez. Ahol a keresztyének az Űrra néznek, ott nem ma­radhat számukra meg nem lá­tott az ember sem. Amikoe Krisztusra tekintünk, látókö­rünkbe kerül valamennyi em­ber és tudjuk, hogy ők tőlünk; keresztyénektől, valami sa­játosat várnak: sajátos cse­lekvést az emberek megbéké­léséhez és a béke megnyeré­séhez.” Az észt egyházi férfiú hang­súlyozta: „Azért jövünk ösz- sze Prágában, hogy hangosan és hallhatóan elmondjuk, amit elvár tőlünk az Ür. Minden ember életéhez közünk van; Legyen az éhező, vagy olyan, akit az atomhalál fenyeget; Abban akarunk közreműköd­ni, hogy az emberek egymás­sal éljenek és ne elpusztítsák egymást.” Lois Meyhoffer, Egyházak Világtanácsa Se­gélyügyi Osztályának előadó­ja és a locarnói lelkészüdülö igazgatója Magyarországra ér­kezett a Magyarországi Egy­házak ökumenikus Tanácsa vendégeképpen. Egyéb segély­ügyek mellett intézi a tag­egyházak teológiai irodalom­mal való ellátását is. Magyar- országon a különböző egyházi könyvtárakat tekinti meg, azok vezetőivel folytat meff- beszéléseket, hasonlóképpen látogatást tesz a különböző egyházak püspökeinél. ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1961. június 4-én Deák tér de. 9 (úrv.) Trajtlei Gábor, de. 11 (úrv.) Hafenschei Károly, du. 6 dr. Kékén András. Fasor de. fél 10 Koren Emil, de. 11. Koren Emil, du. 5 Szere- tetvendégség. Dózsa György út de. fél 10 ifj. Blázy Lajos. Üllői út 24. de. fél 10 Grünvalszky Ká­roly, de. 11 (úrv.) Grünvalszky Károly. Karácsony Sándor u. 31. de. 10 (úrv.) Fodor Ottmár. Rákó­czi út 57/b. de. 10 (szlovák) dr. Szi- lády Jenő, de. 3/il2 (úrv.) FodoF Ottmár. Thaly Kálmán út de. 10 Drenyovszky János, de. 11 (úrv.) Rédey Pál, du. 6 Drenyovszky Já­nos. Kőbánya de. 10 - (úrv.) Görög Tibor, du. 5 Szeretetvendégség: Görög Tibor. Utász u. de. 9 (úrv.) Veöreös Imre. Vajda Péter u. de. fél 12 Veöreös Imre. Zugló de. ll Boros Károly. Rákosfalva de. 8 Szabó István. Gyarmat u. de. fél 10 Boros Károly. Fóti út de. 11 Gádor András. Váci út 129. (úrv.) Gádor András. Frangepán u. de. fél 9 Nagy István. Újpest de. 10 Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Soroksár-Újtelep de. fél 9. Rákos­palota MAV-telep de. 8. Rákospa- lota-Nagytemplom de. 10. Rákos- palota-Kistemplom du. 3. Pestúj­hely de. 10 Kürtösy Kálmán. Sas­halom de. 9 Karner Ágoston. Rá­kosszentmihály de. fél 11 Karner Ágoston. Bécsikapu tér de. 9 Schreiner Vilmos, de. 11 Várady Lajos, este 7 Egyházzenei áhítat: Várady La­jos. Torockó tér de. fél 9 Várady Lajos. Óbuda de. 9 Fülöp Dezső, de. 10 (úrv.) Vámos József, du. 5 Fülöp Dezső. XII. Tarcsay Vilmos u. 11. de. 9 Zoltai Gyula, de. 11 Zoltai Gyula, este fél 7 Ruttkay Elemér. Pesthidegkút de. fél 11 Ruttkay Elemér. Budakeszi de. 8 Károlyi Erzsébet. Kelenföld de. 8 (úrv.) Kendeh György, de. 11 (úrv.) Kendeh György, du. 6 dr. Rezessy Zoltán. Németvölgyi út 138. de. 9 dr. Rezessy Zoltán. Al­bertfalva de. 7 Visontai Róbert. Kelenvölgy de. 9 Visontai Róbert. Budafok de. 11 Visontai Róbert. Nagytétény du. 3 dr. Benes Mik­lós. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. 11.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom