Evangélikus Élet, 1961 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1961-04-02 / 14. szám

„Felvirradt áldott szép napunk Ma teljes szívvel vigadunk" HÜSVÉT AZ ORTODOX EGYHÁZBAN Húsvét oroméról van szó Hermann Miklós néhai ének­költő versének kezdetén, aho­gyan azt énekeskönyvünk 739. énekében olvashatjuk. Kétség­telen, hogy húsvétnak különle­ges öröméről van szó, amely abból a hatalmas fordulatból ered, hogy Jézus Krisztus, aki meghalt a golgotái kereszten, feltámadott! Az ősi ígéret be­teljesedett, üresen maradt a sir Arimáthiai József kertjé­ben. A Bárány, aki magára vette a világ bűneit — Főpász­tor lett és ő, aki eljött, hogy szolgák szolgájaként adja oda életét — ÜR lett, akinek oda­adatott minden hatalom meny- jiyen és földön. De ez a különleges öröm nincs egyetlen no,phoz kötve. Jaj lenne, ha a gyülekezet így fogná fel és azt gondolná, hogy húsvét e.lőtt és húsvét Után nem időszerű ez az öröm. A feltámadás öröme a ke­resztyén gyülekezet életé­nek és szolgálatának atap- érzése, mindennapos érzé­se. Több is, mint érzés, va­lóságos erő, amelyre éppen- úgy felépül a keresztyén- ség mindennapja, mint az anyaszentegyház évszáza­dos történelme. Természetes tehát, hogy a hús­véti öröm, amely mindenkori öröm, elképzelhetetlen anélkül a hit nélkül, amellyel elfogad­juk Isten kegyelmes ajándékát a feltámadásban és annak kö­vetkezményeiben. 2* Az énekvers idézett bekez­désében hangsúlyt kap a tel­jes szó. Teljes szívvel Viga­dunk! Az öröm tehát nem sze­gényesen csordogáló, hanem túláradó, amely megtölti az egész szívet. Ez a tény azon­ban felveti a szív kérdését. Nem akármilyen szív tud meg­telni a feltámadás örömével teljesen, mint ahogyan lyukas korsóba is hiába öntögetjük mértéktelenül a vizet A teljes szív annyi, mint az Istennek teljesen átadott szív. A meg­tért szív lesz teljes és tud iga­zán örülni. A szív viszont életet jelent. Az élet pedig nemcsak ujjon- gásból áll, mosolyból és gond­talanságból, mert külső és bel­ső körülmények szorongatják: a gond, a kísértés, a fáradtság, a félelem és megannyi bűn. De mert Jézus feltámadása által győzelmet vett bűnön és halá­lon, ennek bizonyossága kisu­gárzik az élet magatartásából. S most neAri valamiféle „ke­resztyén fölényeskedés” létezé­sét igazoljuk és helyeseljük, hanem azt a szeretetet, amely- lyel elhordozzuk a terheket úgy, hogy közben nem fagy meg rajtunk és bennünk a fel­támadás öröme. 3. A feltámadás öröme, bár kü­lönlegesen keresztyén öröm, nem maradhat meg csak a gyülekezet vagy a keresztyén család kereteibelül. Kétarcú lenne az a keresztyén, akinek a szíve-élete csak befelé tudna aradni, hiszen ez természetel­lenes dolog lenne. A Jézus fel­támadásának öröme nem „ke­resztyén magánügy”. Az az öröm, amelynek magva a bűn­től való váltság, megjelenésé­ben, hatásában nagyon gazdag tartalmú. Az az ige, hogy „örüljetek az örülőkkel”, rend­kívül széles skálájú és össze­kapcsolja a keresztyén embert mások sorsával, Hálát kell ad­nunk Istennek, hogy vannak másokkal közös örölneink, amelyekben osztozkodhatunk. Magyar népünk millióival való közös örömünk az a nemzeti ünnep, amelyet az idén köz­vetlenül húsvét után, április 4-én tartunk. Mindannyiunkat, akik magyar földön élünk, ez az ünnep emlékeztet arra az egy napra, amelyen — annyi év könnye, fájdalma, tragédiá­ja, tévedése után — hazánk­ban kimúlt a háború, mint egy szörnyű vérengző fenevad. Vé­gét ért a fasizmus rengeteg el­lentmondása, véréhsége és nemzeti bűnök sokasága. Azon a napon olyan új világrend kö­szöntött reánk, amelyben a feltámadás öröme öröm ma­radt és az egyház szolgálatá­nak, bizonyságtevésének szava — az evangélium. Babits Mihály: 4. Van még sok más általános öröm, amely ugyan nem azo­nosítható a húsvét örömével, de amelyről nem mondhatjuk azt sem, hogy semmi köze sincs hozzá. Olyan örömökre gondplünk, amelyhez nem kapcsolódik semmiféle , bűn sem az öröm eredetében, sem a tartalmában vagy hatásában. Maga az Istentől teremtett élet fejlődésének csodája, a termé­szet világa a titkok és törvény- szerűségek sokaságával, az emberi alkotás, a gyógyítás előrehaladása, az embernek emberről való gondoskodása, az emberi gondolkodás elmé­lyülése és komolysága, a fele­lősségnek világszerte való nö­vekedése, azután az a tény, hogy itt béke van ... mind olyan tények, események, amelyek az emberi öröm tar­talma is, de amelyek valami­képpen mégis a húsvéti öröm­mel függenek össze, azzal az Orral, akitől jön minden jó ajándék és áldás. »5. Amikor tehát azt az éneket idézzük, amely szerint „ma teljes szívvel vigadunk”, azt is érezzük, hogy ez a vígadás mennyire komoly (de nem ko­mor) öröm. Amikor az Atya visszafogadta a hazatért fiút (Lukács evang. 15. fej.) és „el­kezdtek vigadni”, akkor is ez a kifejezés nem egy lakoma hangoskodó ' társaságát jelzi, hanem azt az örömöt, amely­nek vannak áldott könnyei is Megrázó, felemelő, talán szót elállító öröm. Vigadozás — né­mán. De — szívből’ Idézhettünk volna más hús­véti éneket is. Ügyis minden húsvéti énekkel a húsvéti evangéliumot idéztük volna, mert ebből az Igéből született meg minden ének, minden hálaadó imádság, min­den ujjongó gyülekezet. Var ad v Lajos IMÁDKOZZUNK Űr Jézus Krisztus, Te nem, maradtál a sírban, ha­nem dicsőségesen feltámad­tál. örvendezünk ezen a szent napon ennek a drága öröm­hírnek, s légióként, annak, hogy ez a nagy csoda is mi­érettünk, halandó, bűnös em­berekért történt. Könyörgünk, ■feltámadásod láthatatlan erőit áraszd ki reánk, s az egész világra, hogy miként ezen a tavaszon is a fák, füvek, vi­rágok újulnak örömben, úgy mi is új életre támadjunk s ebben a földi életben öröm­mel fáradozzunk mindenek megújulásán, az örökkévaló­ságban pedig időn, földi gon­dokon és szenvedéseken túl, Veled együtt romolhatatlan boldogságban ünnepelhessünk. tá-SKea, — A BORSOD-HEVES1 EGYHÁZMEGYE lelkészt munkaközössége március 14-én Miskolcon tartotta ülését. Szexty Zoltán és Moravcsik Sándor látták el az igeszolgá­latot. Buchalla Ödön a peda­gógia mai problémáiról adott tájékoztatót, Bárdossy Tibor Szellemi horizont címen fo­lyóiratokban felmerülő kér­déseket és könyveket ismer­tetett. Virágh Gyula esperes az Országos Esperest Értekez­letről, A Központi Alap új tervezetéről és közigazgatási kérdésekről nyújtott tájékoz­tatót. — CSALÁDI HÍREK. Kovács Já­nos, az acsádi gyülekezet buzgó híve 82 éves korában Acsádon el­hunyt, _ Patonai Janosné, született Horváth Karolina 67 éves korá­ban Acsádon elhunyt. Március 1-én temették el nagy részvét mellett. „Az igaznak emlékezete áldott-” pr Babits Mihály: Husvét előtt című verse 1916-ban született. Az 1915-ös év vége az első világháború ban a központi hatal­mak általános sikerét hozta a nyugati és az orosz fronton egyaránt. Látszat siker volt, mert 1915 végén Olaszország Is belép az Entente oldalán a háborúba. Es 1916. koratavaszán megindulnak az. Entente offenzívak. (Lengyelország, Olasz­ország, Franciaország). Olyan vereségek következnek, hogy az emlékiratok (Ludendorf) szerint ez a „háború kritikus éve”. A nyár folyamán Romania is hadat, üzen. A szörnyű őrtás, a háborús rém, a hadigepezet őrli a milliókat. Folyik a vér a tébolyult világban. S ekkor szólaltatja meg Babits Mihály a békevágy tiszta emberi hangját. 1917-ben e verse miatt le kell mondania állásáról. S ha kiszakad ajkam, akkor is, e vad, vad március évadán, izgatva belül az izgatott fákkal, a harci márciusi inni való sós, vérízü, széltől részegen, a felleg alatt, sodrában a szörnyű malomnak: ha szétszakad ajkam, akkor is, ha vérbe lábbad a dallal és magam se hallva a nagy Malom zúgásán át. dalomnak izét a kínnak izén tudnám csak érzeni, akkor is — mennyi a vér! — szakadjon a véres ének! Van most dicsérni hősöket. Istenem! van óriások vak diadalmait zengeni, gépeket, ádáz munkára hülni borogatott ágyúk izzó torkait: de nem győzelmi ének az énekem, érctalpait a tipró diadalnak nem tisztelem én, sem az önkény pokoli malmát: mert rejtek élet száz szele, március friss vérizgalma nem tűri géphalált zengeni, malmokat;. Inkább szerelmet, embert, életeket, meg nem alvadt fürge vért: s ha a jkam ronggyá szétszakad, akkor is ez inni való sós vérizű szélben, a felleg alatt, sodrában a szörnyű Malomnak mely trónokat őröl, nemzeteket, százados korlátokat Toppantva tör szét, érczabolat, múltak acél hiteit, s lélekkel a testet, dupla halál vércafatává morzsolva a szűz Hold arcaba köpi s egy nemzedékét egy kerék- forgása lejárat: és mégsem a gépet énekelem márciusba, most mikor a levegőn, a szél erején érzeni nedves izét vérünk nedvének, drága, magyar vér italának: nekem, mikor ittam e sós levegőt, kisebzett szájam és a szók most fájnak e szájnak: de ha szétszakad ajkam, akkor is. magyar dal március évadán, szélnek tör a véres ének! Én nem a győztest énekelem, nem a nép-gépet, a vak hőst, kinek minden lépése halál, tekintetétől ájul a szó, kéznyomása szolgaság, hanem azt, aki lesz, akárki, ki először mondja ki azt a szól. ki először el meri mondani, kiáltani, bátor, bátor, azt a varázsszót, százezrek várta, lélckzetadó, szent, cmbermegváltó, visszaadó, nemzetmegmentő kapunyitó, szabadító, drága szót, hogy elég! hogy elég! elég volt: hogy béke! béke! béke! béke mar! Legyen vége mar! Aki alszik, aludjon, aki el, az éljen, a szegény- hős pihenjen, szegény nép reméljen. Szóljanak a, harangok, szóljon alleluja! mire jön űj március, viruljon ki újra! egyik rész a munkára, másik temetésre, ­adjon Isién bort, búzát, bort a feledésre! 0, béke! béke! legyen béke már! Legyen vége már! Aki halott, megbocsát, ragyog az ég sátra, Testvérek, ha túl leszünk sohse nézzünk hátra! Ki a bűnös, ne kérdjük, ültessünk virágot, szeressük és megértsük az egész világot: egyik rész a munkára, másik temetésre: adjon Isten bort. búzát, bori a, feledésre! 1916, Felkerestem ár. Berki Ferizt, a magyar ortodox egyház ad­minisztrátor-vezetőjét a Ga­lamb utcai. székházban. Ta­vasz- és húsvét-szaga volt a levegőnek. — Igaz-e, hogy az ortodox egyház a „Húsvét Egyháza” egy bizonyos értelemben? — kezdettem a beszélgetést, mindjárt jövetelem céljára térve. — Általában elterjedt az a valóban helytálló vélemény, hogy egyházunk a Húsvét egyháza. Ennek sok nyoma van liturgiánkban és tanítá­sunkban. Úgyszólván minden, ami egyházunkban és annak szertartásaiban történik, ma­gán viseli Krisztus feltámadá­sának jegyét. így pl. rendtar­tásunk a Húsvétot nem sorolj ja a tizenkét nagyünnep köze, hanem azok fölé helyezi s egyházi költészetünk kiválasz­tott szent napnak, ünnepek ünnepének nevezi. A keleti keresztyénséget húsvétról hús- vétra, vasárnapról vasárnapra újra meg újra áthatja a fel­támadás ujjongó öröme és ebben az örömben látja hi tének kiteljesedését. — Milyen régi ez a hagyo­mány az ortodox keresztyén- ségben? — Kezdete az apostoli kor ba nyúlik vissza. A IV. szá­zadban Aranyszájú Szent Já­nos húsvéti beszédében olyan nagynak, magasztosnak, min dent elárasztónak festi a fel­támadás örömét, hogy beszé de szinte költeménybe csa.p át: „Tele az asztal — mind­nyájan élvezzétek a hit lako­máját! Mindnyájan élvezzétek a jóság gazdagságát! Sdnki se siránkozzék szegénysége miatt, mert megjelent a Testvéries­ség Országa! Senki se bán­kódjék vétkei miatt, mert a sírból kikelt a bűnbocsánat! Senki se féljen a haláltól, mert megszabadított minket attól az Üdvözítő halála. Fel­támadt Krisztus és az élet uralkodik!. . — Hogyan érvényesül az ortodox egyház tanításában „húsvét teológiája”? — Jézus Krisztus megváltói művében a súlypontot feltá madására tesszük. Ezért égés: teológiai gondolkodásunkat és gyakorlati kegyességünket át­hatja az életigenlés, az élet öröm. Krisztus feltámadása azt jelenti, hogy Isten meg­szenteli és felmagasztalja az emberi testet. A feltámadás misztériumában magával Is tennel egyesülünk. Sót az egész teremtett világ is együtt örvendezik a feltámadás dia dalán, amint ezt húsvéti éne­keink is kifejezik: „Föltárnád tál a sírból mint Isten, dicső­ségesen és a világot is feltá­masztottad... látván ezt a te remtés együtt örvendezik Vé­led ... örvendezzenek az églek, és vigadjanak a földiek, mert hatalmasan cselekedett karjá val az Úr!” — Hogyan érvényesül Hús vét üzenete az ortodox litur giában? — Minden vasárnapi litur­giánk tulajdonképpen egy kis húsvét. Ez egyébként logikus, hiszen a keresztyénség éppen azért tért át a szombat he­lyett a vasárnap megünneplé sére, mert Krisztus ezen a na­pon támadt fel. Nyilván az ortodox vallás hatására lett a vasárnap neve orosz nyelven „Voszkreszenie”, magyarul: feltámadás. A minden, vasár­nap hasznait istentiszteleti rend záró áldása is így kez­dődik: ..Halottaiból feltámadt Krisztus igaz Istenünk”. Néhány idézet a vasárnapi liturgikus énekekből is szem­léltetheti ezt: „Feltámadtál ma a sírból könyörületes, és kivezettél minket a halál ka­pujából . .." „A feltámadás ör­vendetes hírét megtudva az angyaltól az Urat követő asszonyok ...” „Elpusztítottad kereszteddel a halált, a lator­nak megnyitottad a paradi­csomot ..„Immár a halál hatalma nem vesz erőt a ha­landókon, mert Krisztus alá- szállott, megtörte és eloszlatta annak erejét. .Ezek nem húsvéti, hanem minden va­sárnapra szóló énekek! Itt közbevetőleg el kell mondanom olvasóinknak, hogy az idézetek a magyar ortodox egyház Liturgikon-jából, isten- tiszteleti rendjéből valók. Berki Feriz, aki neves hittu­dós — Athénben végezte ta­nulmányait s hosszabb ideig a budapesti ortodox teológiai főiskola tanára is volt — le­fordította és 1955-ben kiadta az ortodox egyház liturgiájá­nak jelentős részét „Liturgi- kon” címen. Ezzel nagy hiányt pótolt, mert a keleti keresz- tyénségnek ősi alapelve, hogy az istentiszteletet a nép nyel­vén kell tartani. — Milyen a húsvéti ünnepi liturgia? — Nagyon gazdag. Már húsvét éjjelén, éjféli istentisz­telettel kezdődik. Ez volta­képpen még böjti istentiszte­let. Már a böjti, nagyheti énekek is át vannak azonban szőve a feltámadás örömévet. Éjfélkor, illetőleg kora haj­nalban azután az istentiszte­letei végző papság fehérbe öltözik — a. fehér az ünnepi öröm színe — so templomi gyülekezetei kivezeti a templom, előtti térségre. Itt folyik tovább a szertartás, melynek kezdetén felolvassák az evangéliumból Jézus feltá­madásának történetét. E litur­giának mindig visszatérő ref­rénje: „Krisztus feltámadt halottaiból, halállal eltiporván a. halált és a sírban levőknek életet ajándékozván." Az egész szertartást ujjongó élet­öröm hatja át. A pap így üd­vözli a gyülekezetei: „Krisz­tus feltámadott”, s a. gyüleke­zet igy felel: ..Valóban feltá­madott". A hivök negyven napig Húsvét után ezzel a kö­szöntéssel üdvözlik egymást. Megkapó vonása ennek az is­tentiszteletnek, hogy szinte teljes sötétségben kezdődik — még éjszaka van — a feltá­madás meghirdetésével azon­ban meggyújiják az oltár gyertyáit s az oltárról vett lánggal gyújtja meg a pap a hívők kezében levő gyer­tyákat. Fényárban úszó templomban folytatódik az is­tentisztelet s ez a fényözön kiárad a templomajtón, ami­kor kitódul onnan a nép s magával viszi a pirkadó haj­nalba, az ébredő világba a feltámadás öröméi. Igen, így kellene kiáradni az örvendező hit reménységé­nek és szolgáló erejének min­den keresztyén ember, min­den egyház életéből a hétköz­napokba. az emberek közé, az életbe, a munkába. Bizonnyal nem véletlen, hogy beszélge­tésünk végén a szó egyhá­zaink közös békeszolgálatára, a küszöbön álló Prágai Ke­resztyén Béke-világkonferen­ciára terelődik. Protestánsok és ortodox keresztyének egy­más hitén épülve, egymástól tanulva egyek lehetnek az emberiség békéjéért vállalt közös szolgálatban. G. Gv. TOGÓI PROTESTÁNS LELKÉSZ HALÁLOS AUTÓBALESETE Togo fAfrika). A togói evangéliumi egyház vezető lelkésze, Kpotsra február 20-án halálos autószerencsétlenség áldozata lett a Löme-Agu-i útszakaszon. Kpotsra lelké­szen kívül Ramsaner brémai, Reuling amerikai lelkész és a togói egyház moderátora Ataklo lelkész volt még a kocsiban, amely teljes sebes­séggel rohant neki. egy út- széli fának. Kpotsra' meghalt, az amerikai lelkész súlyosan, a másik két utas könnyebben megsérült Agu hegyen Erich Viering brémai missziós lei- kész állomását akarták fel­keresni, hogy később részt vegyenek a Togo-Egy ház egy konferenciájáig ELEVEN ÉLETET EL KUBÁBAN A PROTESTÁNS KISEBBSÉGI EGYHÁZ „Evangélium hirdetés és szociális tevékenység”, a ve­zérmotívuma annak a prog­ramnak, — jelenti az Öku­menikus Sajtószolgálat —, melyet a kubai evangéliumi egyház tanácsa az eljövendő évek számára megállapított, A tanács olyan „keresztyén szociális rendet” tart szüksé­gesnek, mely vallja, hogy az emberek és a történelem fe-. lett Isten a legfőbb tekintély s amely rend az emberi sze­mélyiség megbecsülésén, az élét tiszteletben tartásán, az egyén szabadságán, az aláza­tos szolgálat lelkiiletén, szo­ciális igazságon, és minden ember testvériségén alapul. A kubai egyháztarács proklamált alapelveihez tar­tozik a politikai semlegesség, az egyház és állam szétvá­lasztása, a háború és minden erőszak alkalmazás elvetése.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom