Evangélikus Élet, 1961 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1961-01-29 / 5. szám

^ Jézus példázatai ^ Á MAGVETŐIRŐL Márk evangéliuma legelejéi; ezt olvassuk: „Jézus elment Galileába prédikálván- az Isién országának evangéliumát és ezt mondotta: Betölt az idő és elközelített az Isten országa, térjetek meg és higgyetek az evangéliumban” (Mk 1,14—15). Tehát az Isten országa a föl­dön yz evangélium hirdetésé­vel kezdődik. Isten a hirdetett evangéliumban felkínálja ke­gyelmét a bűnös embernek. Megadja a lehetőséget, hogy akik „hisznek az evangélium­ban”, azok az ö országában, az ő kormányzása alatt élje­nek é® „neki szolgáljanak” igazságban és ártatlanságban. Jézusnak a magvetőről szóló példázata — amelyet Mátén kívül Márk és Lukács evangé­listák-is közölnek — rávilágít Isten igét hirdettető munká­jára és a hirdetett ige sorsára. A példázatban a hangsúly nem különböző fajta talajokon van — letaposott, köves, tövises és jó termő . — és ennek követ­keztében nem is az emberi szí­vek milyenségén és különböző­ségén, hanem egyfelől annak megmutatásán, hogy Isten igé­jének hirdetése milyen sok balsikerrel jár, másfelől Isten mégis milyen meglepetéssze­rűen, hozza ki a jó termést. AZ IGE HIRDETÉSÉNEK ..SIKERTELENSÉGE” Isten szünet nélkül hirdet­teti igéjét, mert azt akarja, hogy sokan „menjenek be az Ö országába”, sokan nyerjék el bűneik bocsánatát és ezzel együtt az új életet és üdvös­séget. Ó „nem akarja a bűnös ember halálát, hanem hogy megtérjen és éljen”. Mégis a bennünk levő bűnök — ame­lyeknek gyökerei sokkal mé­lyebben vannak, mint a tövises talaj töviseinek gyökereit — igen sok aka­dályt és nehézséget támasz­tanak a hirdetett ige munká­jával szemben. A magvetőről szóló példázat, azt mutatja, hogy az elvetett mag három­negyed része veszendőbe megy! Tehát a nagyobbik fele! A hirdetett ige nagyobb része gyümölcstelen marad! És mindezt úgy tünteti fel a pél­dázat, hogy ez nem is megle­petés. Hogy az ige hirdetése igen sok „sikertelenséggel” jár, ar­ról nyíltan beszél az Ótestá- mentom és Üjtestámentom egyaránt. Ézsaiás így panasz­kodik; „Ki hitt a mi tanítá­sunknak?” Jeremiáson keresz­tül (7,25—26) pedig így szól Isten; „a prófétákat napról napra szüntelenül küldöttem, de nem hallgattál rá!”. De ha­sonlót olvasunk Pál apostolnál is; „De nem mindenki enge­delmeskedik az evangélium­nak” (Róm 10,16), továbbá: ^nem mindenkié a hit” (2. Tessz TI). Bizony sokszor for­dul elő, hogy a szív kemény­sége miatt, a hallásból nem lesz m.eghallás, máskor a gyü­mölcstermés helyett csak fe­lületes lelkesedés a válasz a hirdetett igére, ismét máskor pillanatnyilag mintha az ige győzne 'a bűnös emberi szív fölött, de aztán mégsem az ige hatalmasodik el abban, ha­nem a régi bűnök. És min­dez az ige „balsikeréről” be- széL AZ IGE HIRDETÉSÉNEK EREDMÉNYESSÉGE A magvetőről szóló példázat azonban nemcsak az igehir­detés „sikertelenségéről”, szól, hanem még inkább annak feSiker”-éröl, illetőleg eredmé­nyességéről. Ha meglepetés számunkra az, hogy az elve­tett mag nagyobb része gyü- möl esteien marad, még na­gyobb meglepetés lehet az, hogy a jó földbe esett mag feSíráz, hatvan és harminc any- nyif termett. Gondoljuk csak meg; ez azt jelenti, hogy 1 mázsa búza 100 mázsa termést hoz! Erre bizonyára sokan azt mondják, hogy ez lehetetlen! Nem is a számokon van a hangsúly! A példázatban nyil­ván azt akarja mondani Jézus: a sok akadály ellenére is Isten igéje eléri célját. De nemcsak „eléri”, hanem. emberi elkén- zetpsen, és tapasztalaton, fe­lüli mórion és mértékben ári Máté 13, 1-35. mölcsöt (Ján 15,5). Nemcsak olyan eset van, hogy az ige visszapattan a szív kemény fa­láról, hanem olyan is, hogy a hallásból engedelmesség lesz, nemcsak a tövis tud elhatal­masodni a szívben, hanem még inkább az Isten igéje, nemcsak a lelkesedés, a válasz a hirdetett igére, hanem új szív, új élet, gyümölcs és pe­dig „sok gyümölcs”. ISTEN HŰSÉGE ÉS HATALMA A magvetőről szóló példá­zatban — mint mondottuk — nem is a különböző fajtájú talajokon van a hangsúly, hanem elsősorban Isten munkáján. Isten hűséges és hatalmas Isten — tanítja ez a példázat. Istent a hirdetett ige semmiféle „sikertelensége” nem bénítja meg. Marad „szorgalmas és hűséges” Is­ten, aki bőven hirdetteti igé­jét. Nem befolyásolja sem a köves, sem a tövises talaj! Kedvét nem engedi elvenni! Ö nem a bűnös emberi szív­ből támadt nehézségekre gon­dol, melyek az elvetett mag gyümölcstermésének útjában állnak, hanem ő a terméssel számol és bizton számit■ rá. Ö „reális”! Tud a hirdetett igét fenyegető balokról — a kisértésekről, melyek mint a tűző nap elégetik a megfogam- zOtt ige gyökereit a tövi­sekről, melyek elbúrjánoznak a friss hajtású vetés felett, — Isten ezeket a nehézségeket nem becsüli le, de túl sem becsüli őket. A példázatban ezer! úgy áll előttünk Isten, mint gazdag és hatalmas Is­ten, aki bőséggel adja az ige ajándékát és elvégzi, hogy ar. ige nagyszerű termést hoz­zon. HÁLAADÁS. FELELŐSSÉG, GYÜMÖLCSTERMÉS A példázat nyomán — an­nak nemcsak hallása, de meg­hajtása után —. kell, hogy a szívünkből mélységes hála­adás fakadjon. Áldjuk Istent, aki adja igéjét és maga mun­kálkodik az igén keresztül, hogy az Ő egyháza gyü­mölcstermő egyház legyen. Áldjuk hatalmáért, mellyel képes arra, hogy a „gyü- möicsök”-et előhozza és azo­kat ízessé tegye az emberek életében. Adjunk hálát hű­ségéért, hogy a mi hűtlensé­günk ellenére is kitartóan hirdetteti üdvözítő evangéliu­mát. . Örvendezzünk Isten munkája eredményességének és bizakodó reménységgel vé­gezzük azt a munkát, ame­lyet nemcsak a tanítványok­ra, hanem ránk is bízott, amikor szétküldötte őket az ige hirdetésére és a szeretet szolgálat végzésére. Ugyanakkor azonban nem feledkezhetünk meg a hirde­tett igével szembeni felelős­ségünkről. Hogy Isten reáli­san számol a hirdetett ige „sikertelenségével”, ez ben­nünket nem ment fel a fe­lelősség alól. Súlyos a fele­lősségünk! Isten az ő aján­dékát az igét nem elszóró- dásra, hanem befogadásra adja. Arra, hogy gyümölcsöt teremjünk, vagyis elfogadjuk Isten kegyelmes uralmát egész életünkre nézve. És 5 felelősségre is von a nekünk hirdetett, de be nem fogadott igéért. Az ige befogadását gyü­mölcstermő életnek kell kö­vetnie. A gyümölcs maga: az új élet Krisztus uralma alatt. De ennek az új életnek meg kell nyilvánulnia a 'hétközna­pok forgatagában, az embe­rekhez való viszonyban. Az új életnek konkretizálódnia kell szeretetben, tisztaságban, békességben. Abban, hogy „Krisztus levele” legyünk az emberek között az új élet gyakorlásában. A, mi időnk­ben a „gyümölcsök” nemcsak általában a szeretet cseleke­detei, hanem olyan cseleke­detek melyekkel segítjük em­bertársainkat, hozzájárulunk a veszélyeztetett emberi élet megóvásához, a fegyvertelen világ megteremtéséhez és a népek békés együttéléséhez. Népünk életében is terem­nünk kell a sok gyümölcsöt a segítésben, a megértésben, a szolidaritásban és jólétünk előmozdításában. Gyümölcs ... több gyü­mölcs... sok gyümölcs! Áld­jon meg bennünket százany- nyival az isten! Káldy Zoltán HÍREK 'i. * — Hetvened vasárnapon az oltárterítő színe: zöld. A vasárnap oltár! igéje: 1 Péter 2, 1—5; szószéki igéje: Mt. 9, 9—13. Délutáni igéje: Ézs. 1, 12-17. *- Az evangélikus egy ház félórája lesz a Petőfi-rádió- ban 1961. január 29-én reggel 8 órakor. Igét hirdet Fülöp Dezső óbudai lelkész. * Lapzártakor értesültünk, hogy dr. G. Fischer Canter- bury-i érsek meglepetéssze­rűen visszalépett hivatalától, mint az anglikán egyház fe­je. A visszavonulást egyelőre találgatások veszik körül. Egyesek szerint a 73 éves ér­sek már régóta tervezte ezt a lépést. Mások a visszavonu­lást azzal a heves kritikával magyarázzák, amellyel protes­táns részről illették Angliá­ban az érseket a pápánál tett látogatása miatt. SZEKSZÁRDON tartotta ülését január 18-án a tolna- baranyai egyházmegye lelké­sz! munkaközössége. Takó Ist­ván györkönyi lelkész előadá­sa nyomán vita indult arról a kérdésről, hogy mi a szek­ta? Az a nézet alakult ki vé­gül, hogy a kérdésre akkor lehet csak válaszolni, ha előbb az alapvető kérdést vetjük fel: Mi az egyház? — Káldy Zoltán püspök, a lelkészi munkaközösségek országos el­nöké is réizt vett az ülésen. Előadásában foglalkozott a lelkészi munkaközösségekben folyó tanulmányi munka kér­déseivel. Az LMK-üléseken sok dolgoz;itot készítenek és olvasnak fel a lelkészek éven­te — mondotta. — A dolgozatok nagy részéből hiányzik azon­ban a harmadik ütem, vagyis a konkrét kérdésekkel való foglalkozás, a döntéshez se­gítés. Pedig az általánosságok nem visznek előre. Ellentétes hiba, mikor valaki a harma­dik ütemnél kezdi, vagyis el­nagyolja a bibliai alapvetést, a dogmatikai összegezést. Az így nyert megállapítások fog­lalkoznak . ugyan a mai kér­désekkel, de sablonosán, le­mezszerűén. Az a helyes, ha hűséges teológiai munkával tisztázzuk az alapvető kérdé­seket a témával kapcsolatban, de a vonalakat kihúzzuk a mai kérdésekig. El lehet kez­deni a vizsgálódást Áriámnál és Évánál, de érkezzünk meg a mába.. — Több aktuális egyházi • kérdés megbeszélésé­re is sor került. Közöttük a kis gyülekezetek központi alapi megsegítésének jobb rendjére is. A lelkészek örö­müket fejezték ki azon. hogy a rendkívüli államsegély fo­lyósításával kapcsolatban úgy történt a lelkészi kongruák új rendezése, hogy nagy számban levő szórvány gyüle­kezeteink és kisgyülekezeteink lelkészeinek emelkedett a kongruája. Kongruacsökkenés elsősorban a nagyobb gyüle­kezetek lelkészeit érte. — Az LMK-ü 1 és befejezéséíi 1 KIen- ner Gyula lelkész karácsonyi igehirdetését ismertette és be­szélték meg. Krählina Dániel esperes meleg szavakkal kö­szönte meg a püspöknek volt, egvházmegyéjében tett látoga­tását — SEÜlRTftS. Asböth UnM lesi lelkésznek és feleségének Magassy Erzsébetnek fiúgyerme­ke született. Neve: László. — HALÁLOZÁS. rlr. Mik'»r Gusztáv ny. városi főügyész, több egyházi tisztség viselője. 87* éves korában.' január 1-én elhunyt. „Az igaznak emlékezete áldott”. — SZEMÉLYT TTTR. ifi. dr. Vető rajos fogorvos Budapest, V. Pe­tőfi Sándor u. 2. szám alati fog­orvosi rendelőt nyitott. Telefon: 18»—Sül. — HARANGOK újraöntését, ha­rangkoronák, harangállványok ké­szítését. átalakítását lijrendsze- rűre vállalja: po.rsáb István ha­rangöntő, örszentmiklós, Dózsa György út 26. EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus .Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: l>. dr. Vető i-ajos Felelős szerkesztő és «eladó: Gádor András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest. VIII. Üllői út 24. Telefon: 142—074 Előfizetési ára. egy évre 60. - Ft. fél évre 30.— Ft Csekkszámla: 20412.—VTIT Árusítja a Magyar Posta 10 000 példányban nyomtatott el. Beteljesedik Jézus ígérete: j. Akí én bennem marad, ért P<^- 4£g őbenne, az terem sok Teológiai moÉélMásuÉ - külföldi visszhang Az Egyházak Világtanácsa novemberben Üj-Delhiben tartja Harmadik Nagygyűlését. Szerte a világban, a különböző keresz­tyén egyházakban tanulmányi csoportok alakulnak és dolgoz­na,k, azért, hogy előkészítsék a nagygyűlés anyagát. Az Egy­házak Világtanácsának■ genfi központja az egyházaknak meg­küldött egy összefoglaló dolgozatot a fötémáról és arra kérte őket, hogy a dolgozatban felvetett kérdésekkel kapcsolatban sarát maguk .keressék meg és adják meg a feleleteket. A genfi központ arra kéri az egyházakat, hogy a főtémát az egység, a bizonyságtétel és a szolgálat szempontjából vegyék fontolóra. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa Tanul­mányi Bizottsága a megküldött irat alapján ugyancsak elké­szítette előzetes hozzá, irhását a főtémához és altémáihoz. A magyarországi egyházak tanulmányát leközölte ökume­nikus Tanácsunk hivatalos, külföldre küldött lapja, a „Hunga­rian Church Press”. A tanulmányt — tapasztalatból mond­hatjuk — sokan olvasták a, külföldi egyházakban. Egyre töb­bet foglalkoznak, vele a külföldi egyházak lapjai. Általános­ságban jó és alapos munkának tartják. A külföldi újságok visszhangjából idézünk most néhányat: A The British Weekly Edinburghban megjelenő január 5-i száma „Rakéta Magyar- országról” címen ismerteti tanulmányi anyagunkat. A lap cikkírója többek között így ír: „Sok ilyen kísérletet (ti a genfi az egyik legtöbbet ígérő a. Magyarországról érkezett; anyag. alapi.ra.thoz való hozzászólást) olvastam az utóbbi időben és ez nem lepett meg, mivel nyolc vagy kilenc éve a Magyar- országi Egyházak Ökumenikus Tanácsa az egyik legszorgal­masabb munkát végzi a. világon. Ez az év sem kivétel. Át­vették a. Világtanács által hozzájuk küldött anyagot és olyan lelkiismeretességgel és alapossággal dolgozták ki, ami sok nyugati egyházat megszégyenít. Milyen alaposak és szorgal­masak ezek az emberek!”. Aztán közli a cikkíró a világbékére, leszerelésre és a népek békés együttélésére vonatkozó állás­foglalásunkat. Az'egyik amerikai lap az Almsdalenen megje­lenő New Christian november—decemberi száma tanulmányi anyagunkat a következő címmel ismerteti: „A magyarok he­lyesbítik az Egyházak Világtanácsa tévedéseit”. Ez a lap a „Szolgálat” c. harmadik áltémára vonatkozó tanulmányunkat szószcHnt közli. Ugyancsak közli, a Hallében megjelenő Glaube und Gewissen c. lap decemberi száma, a magyar hozzászó­lást. Bárcsak olyan ökumenikus párbeszéd alakulhatna ki a főtémáról és annak melléktémáról, amely előbbrevinné az egyháza.k szolgálatának ügyét és jó hozzájárulás lenne az nagy kérdéseinek megoldásához! irgalmasságot akarok „Irgalmasságot akarok és nem áldozatot.” . Máté er. % A szavak értelme hangsúlyuk szerint más és más lehet. „Az egészségeseknek nincs ■ szükségük orvosra” — mondja Jézus a farizeusoknak. De az ige összefüggése érezteti, hogy Jézus mit ért ez alatt. Aki egészségesnek érzi magát, nem igényli az orvos szolgálatát. A farizeusok így voltak Jézussal. Nem igényelték szolgálatát, mert nem ismerték fel bűneiket. Meg t'oltak elégedve önmaguk vallásosságával. S es volt leg­nagyobb bűnük. Kegyes önteltségük, elzárkózásuk a többi em­bertől (farizeus — elkülönült), Isten szeretettnek megtagadása bűnösnek ítélt embertársaiktól. Miközben megrekedtek a vallás külsőségeinél, elmulasztották Isten akaratát betölteni: irgal­masságot gyakorolni. Irgalmasságot gyakorolni. Erre a szolgálatra hívja el Jézus a vámszedő asztal mellől Mátét. Az irgalom szolgálatába állítja tanítványait. Az irgalom cselekedeteinek végrehajtásában hívja őket követésre. Irgalmat az tud igazán gyakorolni, aki maga is irgalmassá­got nyert. Máté elhivatásakor ismerte fel. milyen jó az önzés bűnéből szabadulni, mások kiuzsorázása helyett, másokat segí­teni. Jézus mellett, tanítványsága idején az irgalom gyakorlá­sának számtalan esetét látta: bűnök köteleinek megoldását, betegségek meggyógyítását, éhesek megelégítését, gyászolók megvigasztalását. A külsőségeiben megrekedt, önmagával eltelt, másokat megítélő kegyeskedés helyett Jézus bennünket is az irgalom szolgálatába szólít Elzárkózás helyett közösségvéllálásra buz­dít, ítélkezés helyett segítésre, elbizakodottság helyett meg­alázkodásra. Az'irgalmasság gyakorlásának számtalan lehetőségével ta­lálkozunk, ha nyitott szívvel és nyitott szemmel járunk a vi­lágban és ha Isten szeretetével nézünk az emberekre és az egész életre. Az emberi közösségekben mindig találunk olyan tennivalót, amely Isten irgalmának továbbítását jelenti. A betegágy melletti szolgálattól kezdve a világ békéjének han­gos követeléséig, a kísértésben levő eligazításától az elnyomott gyarmati népek szabadságáért folytatott küzdelemig, a csendes simogatástól az atomháború elleni tiltakozásig — az irgalom szolgálatának tág terét adja elénk az élet. Ebben a szolgálatban benne állni. Jézus nevében tisztaságot, igazságot, békességet, megelégedést munkálni jó tanítvány! szolgálat. Mezősi György HÉTRŐL—HÉTRE' Áz igaz imádság Dániel 9,18. ■, E könyörgés olvasása közben jutott eszembe, amä az ima meghallgatásáról, az igaz imádságról otvastam. Valóid, az Óceánon utazva látta, hogy napsütéskor a viz finom pára alakjában szívódott fel és köddé sűrűsödött. A ködből felhő lett s Aésöbb eső esett a felhőből. Megkóstolva a lehulló esőt, édes volt az ize. Ennek magyarázata, hogy a nap meleg sugara a tenger vizének sós alkatrészeit nem szívja fel, csak a tiszta t vizet. így világosodott meg az elbeszélőben,. miért és hogyan hallgatja meg Isten a mi imánkat. Amint a nap csak a tiszta, vizet szívja fel, úgy Isten is csak a földi salaktól megtisztult imát hallgatja meg. Ilyen volt. Dániel imádsága is. Mi tette ilyenné? Miért, illetve miben volt tiszta az? Dániel Isten felé fordulását a. bűnbánót határozza mag, „...mienk orcánk pirulása...” „Vétkeztünk és gonoszságot i miveltünk ellened...” Feltűnő, hogy e bűnbánóiba, magát ül beleérti s nem csak a mások bűnén akad meg a szeme. Ezzel! vállalja közössége bűneit, mert hitéből folyóan gondolkodása, szemlélete alapvetően közösségi. Éppen ezért semmiképpen; sem tudja m,agát kiszakítani, elkülöníteni abból a közösségbőlt. melybe Isten beleteremtette őt. Izrael nemzeti s gyülekezeti közösségéből. Jó ezen nekünk is kicsit elgondolkodni. Nagy alázatosság is árad ebből az imádságbői. Semmit sem, tud felhozni mentségül, mert érzi, mindez hamis volna Isten előtt. „Tied Uram az igazság...” Nem nekünk, de Isten­nek van igaza, igazsága. Mégis mennyire tudjuk magunkat mentegetni, mikor bűneinkről. Isten parancsainak elhanyago­lásáról s azon közösségek iránt elkövetett, mulasztásainkról; van szó, melyekbe Isten beleállított bennünket. Határtalan bizalom, tölti el Dánielt. Isten iránt, bár alap­vetően látja népe, gyülekezete s ezekben saját bűneit, „...a Te nagy irgalmasságodba bízva terjesztjük eléd a mi esedezé- seinket..." Tehát nem fél Isten büntetésétől, bár azt, teljesen jogosnak tudja. Persze, ez nem jelenti azt, hogy felbátőrodik a bűn cselekvésére. Nem fél Istentől, mert ismeri lényegét: az irgalmasságot, szeretetet. De mennyivel inkább láthatjuk mi a Jézus Krisztusban Istennek ezt a szeretetét! Ez ébresszen határtalan bizalmat mibennünk is. hogy tudjunk úgy élni Isten előtt, úgy imádkozni, mint Dániel. Az ilyen imádság nem marad válaszolatlanul. Boros Károly NAPRÓL-NAPRA VASÁRNAP: JOEL 2, 13; TT. KOR. 7, 10. — A kegyelemhez csak a bűnbánaton át lehet eljutni. A bűnbánat is Isten aján­déka az üdvösség felé vezető úton. I. Kor. 9. 24—27; Lk. 9, 1—9. HÉTFŐ: ZSOLT. 119, 6; FIL. 1, 20. — Isten mentő szeretete mindhalálig való hű engedelmességet követel tőlünk. Igéjében akaratára kell figyelnünk és teljesítenünk. I. Kor. 1. 26—3ÍJ Lk. 9, 10-17. KEDD: ZSOLT, 6, 3; II. KOR. 12. 9 b. - Hogy Isten mun. kapkodhassák életünkben, feltétel: saját erőtelenségünk be­látása. Ö a hatalmas, nem mi. Velünk nem. közös erővel dol­gozik. Istennek Lelke akkor cselekszik, ha egyedül öt hagyjuk cselekedni. I. Móz. 3, 1—15; Lk. 9, 18—27. SZERDA: JÖZS. 24, 16; L TIM, 1, 19. — A hit minden nap« újra meg újra Isten mellett való döntés. Akarnom kell, hogy engedelmeskedjem és akarnom kell, hogy Isten Szendéikét el­fogadjam. Jiít. 19. 27—30; Lk. 9, 28—36. CSÜTÖRTÖK: ZSOLT. 9, 2; JN. 9, 25. — A keresztyén élet párbeszéd Istennel. Jóságát és szeretetét látva, ajkunk magasz- talására és hálaadásra nyílik. T. Móz. 6, 9—22; Lk. 9, 37—45. PÉNTEK: ZSOLT. 36, 6; FIL. 4, 20. — Isten kegyelmességa és hűsége hordoz bennünket. Megterített asztaláról élünk, hó­dolattal trónja előtt térdelünk. I. Móz. 7,11—8.4; I,k. 9, 46—56, SZOMBAT: II. MÖZ. 6, 7; ROM. 5, 2. — Minden bűn elle­nére Isten gyermekeinek táborához tartozhatunk; nem azért« amit mi cselekszünk, hanem azért, amit Isten Krisztus által, cselekedett értünk. L Móz. 3, Iá—22, Lk. 9, 57—62: Lk. 8,4—l^i &jdu«r<n Etaufe I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom