Evangélikus Élet, 1961 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1961-01-22 / 4. szám
„Én vagyok a világ Világossága” Egyetemes imahét 1961. január 22 - 29. Ez az imaheti vezérfonal az Egyházak Világtanácsa 1961. végén tartandó nagygyűlésére tekintve készült. A nagygyűlés főtémája: „Jézus Krisztus a világ Világossága”. Altémái: „Az egyház bizonyságtétele — szolgálata — egysége”. Az imahét anyaga ezt a gondolatmenetet követi. Szerkesztői arra törekedtek, hogy összejövetelekre, de magános áhítatokra is allcalmas vezérfonalat adjanak. L nap Január 22„ vasárnap IMÁDKOZZUNK MINDEN KERESZTYÉNEK EGYSÉGÉÉRT Tárgy: az Ige, mint a világ és az emberek Világossága Bibliai rész: János 1, 1—16. Krisztusban Isten teremtő és újjáteremtő Igéje öltött emberi testet. Isten az Ö Fia emberi magatartásában — születésében. tanításában, jócselekedeteiben, váltsághalálában és dicsőséges feltámadásában — mutatta meg legnyilvánvalóbban, hogy szeretete az egész világot, s benne mindnyájunkat átölel. Ezért Krisztus az a Világosság, „amely megvilágosít minden embert”. Az egyház rendeltetése az, hogy Isten szeretetét ismerve és hirdetve jót cselekedjék. Ezt a kötelességünket sokszor kelletlenül teljesítettük, nemegyszer teljesen megtagadtuk, önző módon csak magunkat szerettük. Könyörgünk azért, hogy valóban „Isten fiaivá legyenek azok, akik az Ö nevében hisznek”, követvén Mesterünket és Urunkat a másokért való szolgálatban. IMÁDSÁG: Ür Jézus Krisztus, világ Világossága! Ragyogj fel nekünk! Légy világosság a mi szívünkben is! Lelked által szülj újjá. hogy befogadva Téged, szeretni és szolgálni tudjuk a mi atyánkfiái földi és örök javát, üdvösségét. Add az istenfiúság lelkét nekünk, adj hatalmat a Te cselekedeteid cselekvésére és hirdetésére. Ámen. 2. nap Január 23., hétfő IMÁDKOZZUNK A GYÜLEKEZETEK BIZONYSÁGTÉTELÉÉRT Tárgy: Krisztus. Akiben a Világosság megjelent Bibliai rész: Ézsaiás 42, 1—3. Krisztus szolgálni jött. Isten szolgája ö Isten gyermekeinek, minden embernek javára. A Szentlélek által Isten kedve szerint hirdeti és cselekszi Atyja akaratát. Szolgálatában csak úgy követhetjük, ha az 0 szerény alázatával járunk (2. v.) és az ő megértő irgalmával, gyógyító szeretetével tekintünk minden emberi nyomorúságra. Ügy kell megesnie szivünknek minden gyámolításra szoruló embertestvérünkön, amint Ö tekintett mireánk (Zsid. 4, 15—16.). Mi is az Ö kegyelméből élünk — s ezt nem felejthetjük soha szolgálatunk közben —, de az Ö kegyelme nemcsak a miénk, hanem minden emberé is. Az ö szeretete ösztönzi szüntelenül alázatunkat és emberséges szeretetünket. IMÁDSÁG: 0, mi Urunk, Aki evangéliumodat nékünk is adtad! Gyógyítsd meg gondolatainkat és szívünket. Szabadíts meg hival- Itadásunktól és szűkkeblűségünktől, hogy alázatosan, igazán és emberségesen járhassunk a Te követségedben embertestvéreink között. Add, hogy szavunk és cselekedeteink nyomán öröm, béke és áldás fakadjon. Segítsd ebben a Te egyházaidat szerte a világon; közelebbről a mi magyarországi egyházainkat; minden gyülekezetünket; gyülekezetünk minden tagját, mi magunkat is, ennek az istentiszteletnek minden résztvevőjét. Te megteheted. és meg is cselekszed ezt Szent Lelked által. Amen. S. nap Január 24., kedd IMÁDKOZZUNK A BŰN BOCSÁNAT KÖZÖSSÉGÉÉRT Tárgy: Krisztus a világ Világossága Bibliai rész: János 8, 12; 25—30. sAmikor felemeltetik az embernek Fia”, a kereszt által mindnyájunkat egyesít: különböző keresztyén felekezetek, Benne hívők és nem hivők, öt ismerők és Róla nem tudók egyaránt részesei az ott elvégeztetett váltságnak. „Ha felemeltetem a főidről, mindeneket magamhoz vonzok” — mondotta Urunk (Jn. 12, 32.). Tudunk-e erről a kereszten szerzett alapvető egységről: a bűnbocsánat nagy közösségéről igazán szólam? — magunkat „mintegy utolsókul állítván”? Csak így tündökölhet fel — hitvallási és szervezeti megosztottságaink között is — az egyháznak, mint a kegyelembe fogadott bűnösök közösségének lényegi egysége. Csak így vagyunk alkalmasak a békéltetés szolgálatára. IMÁDSÁG: örökkévaló Istenünk! Taníts meg arra, hogy a mi feltámadott Urunkról bizonyságot tegyünk. Engedd boldogan és igazán megváltanunk azt a hitünket, hogy Fiad kereszthalála egyetlen, tökéletes és mindenre elégséges ára a világ üdvösségének. Add, hogy örömmel hirdessük bocsánatodat, amelyet Fiadban adtál. Ámen. 4. nap Január 25., szerda IMÁDKOZZUNK A SZOLGÁLAT KÖZÖSSÉGÉÉRT Tárgy: Krisztus a mi ösvényünk Világossága Bibliai rész: János 12, 23—32. Az egyház Krisztus áldozatából él. Tehát azt is tudnia kell, hogy saját léte nem öncélú. Egyház azért van, mert Isten szereti embergyennekeit. Az egyház programját Krisztus adta a másokért végzet szolgálatban (25. v.). Ezt életével és kereszt- halálával példázta elénk. A gabonamag tanítása arra figyelmeztet, hogy megtagadva önzésünket, kényelemszeretetünket és kishitűségünket, úgynevezett „sajátosan egyházi” érdekeinket és gondjainkat egyre bátrabban Istenre bízva — mindinkább Szolgáló Egyházzá váljunk. Urunkat így követve a szolgálat útján teremthetjük a szeretet jó gyümölcseit. IMÁDSÁG: örökkévaló Istenünk! Tisztogass meg bennünket önfejűségünktől, hogy elfogadhassuk a Te útmutatásodat. Reformálj minket irgalmasan és szüntelenül, hogy megszabaduljunk az egyház föléli hatalmának ábrándjaitól, aggodalmainktól és restségünktől, amely Általad megítélt tévútra csábítana. Add. hogy követhessük Urunkat az emberszeretet és szolgálat útján és elnyerjük a Te jóváhagyásodat. Ámen. 5. nap Január 26., csütörtök IMÁDKOZZUNK A NÉPEK MEGBÉKÉLÉSÉÉRT Tárgy: Krisztus a népek Világossága Bibliai rész: Lukács 2, 25—32. Jézus Krisztus nemcsak Izráel, hanem minden nép, nemcsak az egyház, hanem az egész emberiség számára Világosságul adatott. A világosság pedig — tanítása szerint — nem arra való, hogy véka alá rejtsék, hanem, hogy az egész házat bevilágítsa. Az egyház célja tehát nem puszta önfenntartás, vagy a hivők lelki igényeinek kielégítése. Az emberiség javát kell szolgálnia — a legátfogóbb értelemben. A legegveteme- oebb emberi érdek ma földi életünk tekintetében a béke. Egyházaink — tudva azt, hogy Isten az emberért Egyszülöttjét adta áldozatul — imádságukkal és közreműködésükkel támogatják az egyházi és nem egyházi béketörekvéseket, amelyek az emberiséget a gyűlölet, az erőszak és a halál sátáni erői ellen oltalmazzák. Hitünk alapján munkálkodunk azért, hogy mélyüljön a népek barátsága, fokozódjék a nemzetek közötti bizalom és erősödjenek a világbéke esélyei. A Krisztus em- berré-lételével megvalósult és eljövetelekor dicsőségesen kiteljesedő kegyelem bizonyos ismeretében és szilárd hitében valljuk az élet győzelmét a halál felett. IMÁDSÁG: Mennyei Edesatyánk! Áldd meg világszerte az egyházi és nem egyházi béketörekvéseket. Tégy foganatossá minden igaz szót, amely nemzetközi egyházi szervezetekben és ökumenikus gyűléseken elhangzik az élet védelmében. Szenteld meg egyházaidat — közelebbről a magyarországi evangéliumi egyházakat —, hogy alkalmas eszközei legyünk a Te, emberekhez való szeretetedvek. Szentlelked kettős mértékével ajándékozd meg 'a Prágai Keresztyén Békekonferenciában buznolkodó Atyafiakat és egyházakat, hogy az ez évben tartandó Keresztyén Béke- Világnagygvűlés szent elhatározottsággal és hatékonyan tudja hirdetni a Te gondolataidat: békességnek és életnek, nem vedig háborúságnak és halálnak gondolatai azok — Egyszülött Fiad által. Ámen. 6. nap Január 27., péntek IMÁDKOZZUNK AZ EMBEREKET ELVÁLASZTÓ ELLENTÉTEK MEGSZŰNÉSÉÉRT Tárgy: Krisztus minden ember Világossága Bibliai rész: János 13, 31—35. „Én, ha felemelte’tem e földről, mindeneket magamhoz vonzok” — mondotta Urunk. Az ö áldozata Isten országa egyenlő jogú és egyenlőesélyű polgárává tett minden embert. Nincs Ö előtte személyválogatás. Nagy családjában nincsenek méltó, és nincsenek megtűrt tagok, csak egyenrangú testvérek. Ezt a keresztyének tudhatják elsősorban, akik a kereszt alatt állanak. Hitbeli erőtelenségünk kiáltó jele az, hogy vannak még válaszfalak, amelyeket ember és ember, nép és nép között a Mammon-imádó kapzsiság, a gátlástalan hatalomvágy és könyörtelen erőszak emelt. Krisztustól kapott szeretettel tanuljunk szeretni és együtt munkálkodni, együtt örvendezni mindazokkal, akik hosszas szenvedés után kivívták és kivívják az emberhez méltóbb életet. IMÁDSÁG: Atyánk, Aki úgy szeretted a világot, hogy Egyszülött Fiadat adtad érte, taníts meg bennünket a szeretet tudományára. Megváltjuk és megbánjuk érdektelenségünket és érzéketlenségünket. amellyel oly sokszor elmentünk a szenvedő ember mellett. Könyörgünk Krisztus egyházaiért, hogy megtévesztés, maradiság süketté ne tegye őket a Te igazságod iránt, amelyet a Krisztusban kinyilvánítottál. Ne engedd, hogy Krisztus nevével takarózhassák bárki is, aki az emberek javát. embermilliók létérdekeit semmibe veszi. Együtt magasztaljuk nevedet mindazokkal a keresztyén testvéreinkkel, akik Ázsiában, Afrikában és bárhol a világon névük fiaival együtt munkálkodnak a jobb életért, a felemelkedésért. Kérünk, áldd meg a „kicsinyek" igazságáért buzgolkodó népeket és kormányokat. Ajándékozd meg igaz testvériséggel egy-vérből teremtett, s a mi Urunk Egy-Vérén megváltott gyermekeidet. Ámen 7- Január 28., szombat IMÁDKOZZUNK AZ EGYHÁZ SZOLGÁLATÁÉRT A VILÁGBAN Tárgy: Krisztus a megbékélés Világossága Bibliai rész: II. Kor. 4, 1—7. „Nem magunkat prédikáljuk, hanem Krisztust...” Az a keresztyén csoport, vagy keresztyén ember, aki a maga különb voltát bizonygatja másokkal szemben: önmagát prédikálja. Ezzel versengést és megoszlást támaszt az egyházon belül, és visszatetszést kelt azokban, akik kívülről szemlélik a vüágkeresztyénség eseményeit, vagy a gyülekezet életét. Tehát voltaképpen az evangéliumi szolgálat hitelét fecsérli el az, aki a maga dicsőségét keresi. Bizonyságtételünk tárgya nem a magunk méltó vagy alkalmas volta, hanem az önmagát emberré alázó, mindnyájunkért odaadó, Krisztusban megjelent isteni szeretet Hozzá úgy kerülünk közelebb, ha közeledünk az emberekhez. Ö általa a megbékéltetés hatalma munkálkodik a világban. Csak akkor tarthatjuk magunkat „Krisztus szolgái nak, ha szeretjük a mi atyánkfiáit. Gyarló életünk „törékeny cserépedényében” így mutatkozik meg Isten erejének nagy volta. IMÁDSÁG: Mennyei Atyánk! Könyörgünk Hozzád az egyház Urának nevében, Aki lerontotta a válaszfalakat Közied és köztünk, s testvérré tett embert az emberrel; vedd el tőlünk a versengés és hivalkodás indulatát. Tégy bennünket alkalmas tanúiddá. Adj nékünk őszinte alázatot és igaz szeretetet. Engedd, hogy különbözőségeink között egyképpen, együtt hirdessük és magasztaljuk a Te szent nevedet. Ámen. 8. nap Január 29., vasárnap IMÁDKOZZUNK A MINDENSÉG ÜJJÁTEREMTÉSÉÉRT Tárgy: Krisztus a mi reménységünk Világossága Bibliai rész: Jel. 21, 1—5; 9—11, 27. Az idők teljességében az egész teremtett mindenség sugározza vissza azt a Fényt, Aki őt létrehozta. Isten szeretete teljességre jut: „sátora az emberekkel van és velük lakozik, és azok az Ó népei lesznek... halál, gyász, kiáltás, fájdalom nem lesz többé”. Imahetünk záróigéje az első napon hallott evangéliummal csendül egybe: „ ... lakozék miközöttünk és láttuk az Ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét, Aki teljes vala kegyelemmel és igazsággal”. Az ujjongó nyitány és diadalmas finálé így fogja egybe elmélkedéseinket és imádságainkat. Ügy induljunk most embertársaink közé, úgy kezdjünk hétköznapi munkánkhoz, hogy kettőt el ne felejtsünk: a) a „szent város” örömét és dicsőségét minden embernek készítette Isten — szűkkeblűségünket megszégyenítő — teljes irgalma. b) „Nem megy be abba semmi tisztátalan ..Aki tehát élő reménységgel tekint az eljövendő dicsőségre, az tisztítsa meg magát, hogy ama napon méltatlannak ne találtassák. IMÁDSÁG: Irgalmas Istenünk! Aki örök dicsőségre, békességre és örömre hívtál el bennünket is megváltottaid seregébe, magasztaljuk szent nevedet. Engedd mindenkor látnunk szereteted teljességét és örök terved nagyszerűségét. Hadd lehessünk munkatársaid ama mennyei Jeruzsálem lakosainak egybegyűjtésében! Hadd lehessünk eszközeid ama megszámlálhatatlan sereg oltalmazásában. Segíts meg, tisztíts meg minden, örökkévaló szeretetedhez méltatlan, tisztátalan indulattól, csüggedéstöl. gyűlölettől és önzéstől. Hadd építsük a Te eljövendő országodat már itt és most. ígéreted beteljesedésének boldog és biztos reménységével. Ámen. Á szeretet szolgálatában „Mikor pedig elközelgett az ő feleraeltetésének az ideje, és szilárdan elhatározta, hogy felmegy Jeruzsálembe, követeket küldött maga előtt. L)s aze-k útnak indulva, bementek egy samáriai faluba, hogy szállá t készítsenek neki. De azok nem fogadták be őt, mivel Jeruzsálembe szándékozott menni. Mikor pedig látták ezt az ő tanítványai, Jakab és János, így szóltak: Uram, aktrod-e, hogy ezt mondjuk: Szálljon le tűz az égből és eméssze meg őket! De ő feléjük fordult, megdorgálta őket és ezt mondta: Nem tudjatok, milyen lelek van bennetek. Mert az Ember Fia nem azért jött, hogy elveszítse az emberek életét, hanem hogy megtartsa. Es más faluba mentek.” (Lukács, 9, 51—5».) Jézus Krisztus életében nagyon sokszor hangzott el ez a kérdés nyíltan, vagy rejtetten: Vajon miért jött a földre? Erre a kérdésre próbáltak feleletet keresni a Messiást váró zsidók éppen úgy, mint a tizenkettő, a tudósok és az egyszerű emberek egyaránt. Ez a kérdés talán már felvetődötf a mi szívünkben is, amikor magyarázatot kerestünk Jézus Krisztus cselekedeteire, vagy próbáltunk közeljutni szavai értelméhez. Ha figyelünk a mai szentige szavaira, akkor a tanítványokkal együtt meg kell hallanunk, hogy Jézus Krisztus a szeretet szolgálatát végezte el a földön. Először is elmondta: 1. Az Isten szeretet. El kellett mondania ezt az ószövetség népe felé, akik — noha számtalanszor megtapasztalták Isten szeretetét — mindig a.haragos és büntető Istent látták maguk előtt. De el kellett ezt mondania azok felé is, akik teljes közönyben. Istentől távol élték le a maguk életét. Jézus Krisztus szolgálata ma is az. hogy megmutassa Isten szerető szívét. Isten ma is szeretet. Szeretet, Aki melegséget áraszt, szeretet, Aki boldogít. De Jézus nemcsak beszélt Isten szeretetéről, hanem: 2. Jézus Krisztus szeretni jött. Szerette azokat, akik a történet szerint kitaszították Öt, és szerette azokat, akik örömmel tárták ki előtte otthonaikkal együtt szíveiket is. Szerette azokat, akik asztalt terítettek számára, s szerette azt a gonosztevőt is, akit Vele együtt feszítettek meg. Jézus Krisztus szeretete ma reánk árad. Ránk, akik nem tudunk töretlenül az Ö útján járni. Ránk. akik sokszor tele vagyunk hitbeli bizonytalanságokkal, akik keressük a boldog élet útját. Jézus Krisztus szeret ma is. Azért jött, hogy megtartson az üdvösségre. De azért is jött, hogy örömöt adjon, megoldást a kérdésekre, i erőt munkánk becsületes végzésére. De nemcsak Jézus Krisztus végzi a szeretetnek ezt a szolgálatát, hanem: 3. Jézus Krisztus a szeretet szolgálatára hív minket is. Akkor, amikor éles szavakkal utasítja rendre a tanítványokat, a tudomásukra hozza, hogy az ő követői nem járhatnak a harag. a gyűlölködés útján, hanem csak a szeretet, a soha el nem fogyó szeretet ösvényén. Jézus Krisztus szolgálata ma sem más, mint a szeretet útján való járás. Ügy kell élnünk ebben a világban, úgy kell szeretnünk a másik embert, hogy a gyűlölség örökre kiküszö- böltessék az emberek közül. Ügy kell végeznünk ezt a szolgálatot, hogy béke, megértés, jólét és megelégedés legyen az emberek között. Amint Jézus Krisztus hűséggel végezte a szeretet szolgálatát, végezzük el ezt a szolgálatot mi is. így leszünk Jézus Krisztus hűséges tanítványai. Harkányi László 9<2f<3<»<3£cH2SC5<S<^f<5gaKSICgCKg<3§aKi3<5í5^^ HÉTRŐL—HÉTRE II. Kor. 4, 6. Az ige szavai mögött egy tanítvány áll, aki bizonyságot tesz a Lélek világosságot gyújtó erejéről, Isten emberszere- tétéről. Isten a tanítványok életét a maga módszere szerint formálja. Ügy, hogy világosságot gyújt szívükben. Ezt a munkátt mely egyben a tanítvánnyá való elhívást is jelenti, Szentlelke által viszi véghez. A bwnős ember előtt feltárul Isten kegyelme, melynek fényében sok mindent másként lát, mint azelőtt. Felismeri Isten akaratát, amelyet addig csak hallott és olvasott, de nem tudta elfogadni és betölteni. Most erőt kap és elindul Jézus Krisztussal. Jézus Krisztus arcán felragyog előttünk Isten szeretete és nagysága! A tanítvány szivében a „világító” hit önmagára is mutat. Az En életemet, az En szivemet, az Én hitemet teremti, erősíti, mélyíti a Szentlélek. Pedig semmit sem tettem és nem is tehettem érte! De Ö szeret! Nagyon szeret! Lehajolt hozzám és az én életemet átformálja. Isten dicsőségét hordozza a tanítvány az életével. Nagy és felelősségteljes megbízatás ez! A tanítvány kötelessége és erőpróbája! A Krisztus-hit alázata és dicsősége! k. á. ii:iU!i!iini!iiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiii:iii:initii!iti!iii!iiitinitii!iini!i:ii!ti:i!i!iii!M!ititiittiiiii!i;iitiiíi;i!iiiiiiiii:i!i!i!i!iimi!iiii:iiuiiiiiiiiiiiiis NAPRÓL-NAPRA VASÁRNAP: ZSOLT. 73, 26.-IL KOR. 1, 5. - Istennek kegyelme örökké megmaradó kincsünk, szilárd támaszunk. A Jézus Krisztussal való közösség erőt ad a megálláshoz. II. Pét. 1, 16-21; Lk. 7, 18-35. HÉTFŐ: JER. SIR. 3, 24.-II. KOR. 6, 4, 10. - Istennel való közösségből erő fakad: megváltó szeretete örömnek forrása. II. Móz. 34, 29-35; Lk. 7, 36-50. KEDD: ZSOLT. 16,11.-11. KOR. 3,18. - Isten Jézus Krisztusban fedte fel előttünk dicsőségét. Fénykörében állva, igéje mellett megmaradva a mi ^életünk is az ö dicsőségét tükrözi majd tovább. II. Kor. 4, 3—6; Lk. 8, 1—15. SZERDA: SOF. 3, 14-15.-I. KOR. 6, 11. - Isten Jézus Krisztusban jött közénk. Mindhalálig való engedelmességéért ítéletünket kegyelemmé változtatta. Ez a szeretet a megszentelt új élet forrása. II. Kor. 4, 13—18; Lk. 8, 16—21. CSÜTÖRTÖK: IV. MOZ. 22, 18-RM. 12, 21. - A keresztyén élet határozott állásfoglalást jelent, mind a gonoszt, mind a jót Illetően: Megalkuvás nélküli harcot a gonosz ellen és küzdelmet a jóért. Gal. 1, 11—24; Lk. 8, 22—25. PÉNTEK: I. SÁM. 15, 22.-I. JN. 2, 4. - A bűntől megváltani önmagunkat mi nem tudjuk. Isten kiengesztelésére csak egy áldozat volt elegendő: Krisztus vére. Isten tőlünk nem magun leválasztotta, érdemszerző áldozatokat vár, hanem azt az engedelmességet, amely elfogadja Krisztus áldozatát és termi a hála gyümölcseit. Mt. 16, 24—28; Lk. 8, 23-39. SZOMBAT: ÉS. 47, 13-17.-I. KOR. 2, 6-7. - Az evangélium Istennek hatalma. A váltság hirdetésén keresztül lép életünkbe. Jel. 1. 9—18; Lk. 8, 40—56; Mt. 20, 1—16. Szekeres Elemér