Evangélikus Élet, 1960 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1960-03-20 / 12. szám

hitvallás Ságról, Jézus Krisztusról: Is­ten Fiáról, az igaz Istenről és igaz emberről, az Anyaszent- egyházról. így születtek a re­formáció korának hitvallásai is: Luther Márton Kis és Nagy Kátéja, az Ágostai Hitvallás és' annak Védőirata, a Schmal- kaldeni Cikkek és az Egyez­ségi Irat. Ezekben arról val­lott és tanított a reformáció egyháza, hogy mit értett meg Isten igéjéből a megigazulás- ról, az evangéliumról és a törvényről, Krisztus érdemé­ről és az új életről. Mindebből az következik, hogy a hitvallásokat abban a korban és helyzetben kell megérteni és értelmezni, amelyben keletkeztek. Erre már Luther is nagy nyo­matékkai rámutatott. Ez azt is jelenti, hogy a keresztyénségnek min­den időben újra kell meg­érteni és értelmezni a ré­gi hitvallásokat. Isten igé­jének fényében kell azo­kat megvizsgálni, s keres­ni azok mondanivalóját abban az új helyzetben, amelyben az egyház most él. Ebből következik a másik: a hitvallás tanítás, de ennek —> mint minden jó és igaz ta­nításnak —, életté kell válnia. Jaj az egyháznak, ha hitval­lásai merev és súlyos páncél­lá válnak, amiben nem tud lépni sem (mint Dávid Saul vértezetében, I. , Sámuel 17, 38—39.1). A hitvallásnak segíteni kell az egyházat az előre haladásában, az Isten akaratában való engedel­mes járásban s nem aka­dályozni. Persze a hiba ilyenkor, ha rosszul használjuk a hitval­lást, nem a hitvallásban, ha­nem bennünk, engedetlensé­günkben és tunyaságunkban van. A hitvallás nem válhat búvóhellyé, amelynek csi­A bűnbánat (Folytatás a 2. oldalról) (1. Jn. 4,18). Azt kell néz­nünk, hogy azoknak a dön­tései, akik népünket vezetik kiállják-e a hit és szeretet próbáját? Arról van szó, hogy egyhá­zunk, annak püspökei, zsina­ta, mi és mindazok, akik ma­gukat keresztyénnek vallják, azért imádkozzunk, és har­coljunk és az evangélium vi­lágosságát és erejét azért ke­ressük, hogy abból megmu­tassuk, hogy csak azok a dön­tések és cselekedetek nyer­nek áldást, melyek a mi Urunk szeretetének és evan­G. A. ISTENTISZTELETI REND gaházába húzódunk az élet kérdései és feladatai elől. Hanem szerszámmá kell válni, mint hajósok kezében az iránytű és a tájoló, amivel meghatá­rozzák hajójuk helyzetét és ellenőrzik helyes hala­dási irányát. 4. A HITVALLÁS - ZÁSZLÓ „Szimbólum“ — szimbolikus iratok, ez a hitvallások szak­szerű elnevezése — jelvény. Zászló, ami köré felsereglik az egyház népe, jelvény, ami­ről örvendező és hálás szívvel egymásra ismerünk. „Ágostai hitvallású evangélikusok va­gyunk”, így szoktuk monda­ni. S ezzel jelezzük, hogy a keresztyénségnek ahhoz az ágához tartozunk, amely a ma­ga sajátos hitét ebben a hit­vallásban foglalta össze. Az Ágosta (Augsburg) városában 1530-ban a német birodalmi gyűlés elé terjesztett iratban tett vallást a reformáció lu­theri ága arról: hogyan érti Isten igéjét a hit döntő dol­gaiban. Azóta ismertető jellé vált számunkra ez a hitval­lás. Mind a magáénak vallja, aki evangélikus. A hitvallásban — mondot­tuk — nem Isten felé fordu­lunk —, ezt az imádságban tesszük —, hanem egymás fe­lé s az emberek felé. A hit­vallás kitűzött zászlaja azon­ban nem támadás, kihívás je­le, hanem a szolgálaté. Így értette ezt már az Üjtesta- mentom is (Máté 10, 32; I. Timóteus 6, 12.). így akarunk szolgálni minden embernek az evangéliummal, így aka­runk bizonyságot tenni Isten megismert szeretetéről, így akarunk készséggel fáradozni minden jó ügyért, az ember békességéért. A hitvallást élni kell, — az egyház léte, élete a legbeszédesebb és legérthe­tőbb hivallás: a jó cselek­vésében szolgáló élet (Máté 5, 13-16.). Groó Gyula és hit útján géliumának lelke előtt meg- állanak. Hadd kérjük egész szívünk­kel, hogy a mi Urunk támassza ben­nünk az igazság és a sze­retet lelkét, ‘ hogy azt a döntő kérdést, mely elé minket állított, válaszolja meg ő maga Szentleikével, hogy a mi magatartásunk és beszédünk olyan legyen, mely­ről az Ö igéje mondja: „Boldogok a békességszer­zők, mert ők Isten fiainak mondatnak”. (Mt. 5,9.) Maradjatok meg a kegyelemben! „Az első pillanatban ugyan semmiféle fenyítés sem látszik örvendetesnek, hanem keservesnek, ámde utóbb az igazság békességes gyümölcsével fizet azoknak, akik abban edződtek. Ezért a lecsüggesztett kezeket és az ellankadt térdeket erősít­sétek meg, és egyenes ösvényt készítsetek lábaitoknak, hogy a sánta el ne botoljék, sőt inkább meggyógyuljon. Töreked­jetek mindenki Irányában békességre és a szent életre, amely nélkül senki sem látja meg az Urat. vigyázzatok arra, hogy az Isten kegyelmétől senki el ne essék, hogy a keserűségnek valamely gyökere, felnövekedve, bajt ne okozzon és általa sokan meg ne fertöztessenek.” (Zsidó 12:11—15.) Az ige abban a bizonyosságban akar erőssé tenni hogy Isten kegyelmében vagyunk. Ez a meggyőződés hitünknek, egész keresztyénségünknek szerves része. Természetesen van­nak életkörülmények, sorshelyzetek, amikor könnyű ezt be­látnunk és hinnünk, viszont vannak olyanok is, mikor ezt sok minden eltakarja szemünk elől. Kétségtelen, hogy a Sátán ezer úton és módon próbálja elhitetni a hivőket. Igyekszik őket csüggedt, meglankadt emberekké tenni. Próbáinknak minden formáját, legyen az akár betegség, haláleset, vagy bármi más, felhasználja arra, hogy csüggedt, hitben megingó, megkesere­dett emberekké tegyen. Nos, arra akar tanítani az ige: ne en­gedj a Sátánnak. Ne veszítsd el a hit reménységét. Isten ke­gyelmében vagyunk, s az Ö kegyelme mindenre elég. Vagy csupán Pál apostol számára volt ez igaz? (II. Kor. 12.) Semmi­képpen. Isten kegyelme, a benne való meggyőződéses hit, erő, amely hordoz, amely nem engedi fejünket soha lecsüggedni, lábunkat tántorogni, térdünket megroggyanni. A megkesere­dett, erőtelen keresztyén a kegyelemben való hitét veszítette eh Maradj meg hát Isten kegyelmében. Azaz ne veszítsd el a benne való hitedet. Középiskolás diákkorom távfutóverse­nyeinek emléke, hogy a táv közepén meglankad a versenyző. Ügy érzi, elfogy az ereje, nem birja tovább. Térdei is meg­megroggyannak talán. Csüggedés vesz rajta erőt. Talán már1 a verseny feladására is gondol, de, ha akkor felemeli fejét,- nem veszti el önbizalmát, hanem a célra nézve tör előre, új erőre kap. Kifejezetten egyszer sem mondja az ige, ez a szó elő sem fordul benne, mégis, mintha csak erre akarna buzdí­tani bennünket: fel a fejjel! Fel a fejjel, nézz a célra. „Az igazság békességes gyümölcsére” — ahogy a levél írója mondja. A kegyelemben megmaradni csak így lehet, bizalmunkat Isten iránt el nem vesztve s a célra nézve. Újra és újra átélve azt, amit Pál apostol Filippi 4:13-ban mond: „Mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megerősít”. Csak ennyi az egész? — kérdezhetné valaki. Csupán csak ennyiből áll a kegyelemben megmaradni? Hiszen ez nagyon egyszerű: a hit bizodalmát szilárdan megtartani. Valóban az, Csakhogy hitünk erejének vannak nagyon is gyakorlati követ­kezményei, amelyekben az láthatóvá is válik. Ezek közé tar­tozik a békességre és a szent életre való törekvés. Urunk a hegyi beszédben boldogoknak mondja a békes­ségre igyekezőket. Az apostoli levelekben pedig újra és újra felcsendül az intés: „Békességben éljetek”. (Pl. Róma 12:18.) Bizonyos, hogy aki Krisztus nevét komolyan véve hordozza, az Urát igyekszik ebben is követni. Békében élni minden em­berrel. Aki békességet szerzett Isten és ember között, az az embert is megbékéltette embertársával. Benne ledőlnek vá­lasztófalak. Benne megszűnik gyilkos indulat, harag. Ezért lehet annyira tág horizontú, olyan messzire látó az igazi ke­resztyén békességre-törekvés, hogy belefér látóhatárába min­den ember. „Törekedjetek mindenki Irányában békességre” — mondja az ige. S ebben a mindenkiben benne van a családom, szomszédom, de idegen népek, nemzetek gyermekei is. mint ahogy a békesség szóban is benne foglaltatik az ember, a család harmonikus nyugalmától az egész világ harmonikus nyugalmáig minden. Igaz, hogy az erre való törekedés, mint ahogy azt magyar kifejezésünk érzékelteti, fáradságot és komoly aktivitást igé­nyel, s nem ölben pihentetett kezeket, de hitünk cselekvőkész­sége éppen ebben is valósul. Mint életünk megszentelődése is reménységünk tárgya még, de már most valóság hitünk cse­lekvő munkájában. Szentül élni annyi, mint Urunkhoz mél­tóan élni. S vajon tehet-e mást az igazi bizodalmas hit? Látszólag semmittevő, nyugalmi állapotra biztat ma az ige, mikor ez a felhívás csendül felénk belőle: „Maradjatok meg a kegyelemben!” Valójában azonban a legnagyobb akti­vitásra hív, a bizodalmas hitre, mely a mindenki irányában való békességre és szent életre való törekvésben mutatkozik meg. Bánfi Béla NAPRÓL-NAPRA VASÁRNAP: ZSOLT. 25, 7. — Isten drága ajándéka a bűnbocsánat. Senki meg nem érdemli. Kegyelemből nyerhet­jük el csupán Jézus Krisztusért. A bűnbocsénat szent életre kötelez. Zsolt. 15, 25. Mt. 20, 28; Mt. 9, 2; Ef. 5, 1-9; Mk. 13, 24-37. * HÉTFŐ: ZSOLT. 125, I. — Az Istenben bízó ember állha­tatos a kísértésben. Igyekvő Isten megismerésében. Készsé­ges a bizonyságtételre. Hűséges Jézus követésében. Ef. 4, 13; Jn. 1, 20—37; Jn. 14, 1-6. KEDD: ÉZS. 9, 6. — Jézus Krisztusban beteljesedett az ótestámentomi prófécia. Jézus bölcsessége ámulatba ejtette a bölcseket. Isteni hatalma engedelmességre késztette a termé­szeti erőket. Tisztaságát, bűntelenségét kénytelen volt elismer­ni Pilátus is. - Jn. 18, 38; Csel. 8, 1-8; Jn. 14, 7-14. SZERDA: JER. SIR. 1, 20. — A bűnbánat szomorúsága Isten szerint való. Áldott könnyek a bűnbánat könnyei. Raj­tuk keresztül vezet az út a bűnbocsánat öröméhez. — Mt. 26, 75; Jn. 10, 17-25; Jn. 14, 15-24. CSÜTÖRTÖK: DÁN. 6, 26. — A mi Urunk Istenünk az egyetlen, igaz Isten. Él és uralkodik örökkön örökké. Övé a hatalom és a dicsőség! Neki hódol a mindenségi - Fii. 2 11; Lk, 4, 38-44; Jn. 14, 25-31. PÉNTEK: ZSOLT. 39, 2. — A keresztyén ember vigyáz a nyelvére. Beszédében őszinte és igaz, egyenes és egyértelmű. Tudja, hogy minden szaváért számadással tartozik Istennek. Jak. 5, 12; Jer. 11, 18, 20; Jn 15, 1-8. SZOMBAT: ZSOLT; 117, 2. — Azok dicsérik Istent iga­zán, akik megismerték igazságát és megízlelték jóságát. Azok szeretik Öt igazán, akik igéjét hittel fogadják és megtartják, Jn. 5, 24; Ézs. 49, 6; Jn. 15, 9—17; Ézs. 52, 7—10. Táborszky László A A Kis Káté második ré­sze az Apostoli Hitvallás. E második részről Luther így ír a Nagy Kátéban: „A ke­resztyén tanítás első részét hallottuk eddig és megismer­kedtünk benne mindazzal, amit Isten akarata szerint cselekednünk vagy kerülnünk kell. Helyesen következik most a Hiszekegy, amely elénk tárja mindazt, amit Istentől kell várnunk és kapnunk, rö­viden szólva megtanít Isten teljes ismeretére”. Ismerked­jünk meg kissé közelebbről egyházunknak s általában a keresztyénségnek ezzel a leg­régibb hitvallásával s elöljá­róban ejtsünk néhány szót arról is: micsoda általában a hitvallás? 1. A HITVALLÁS ­FELELET Az egyház népének, a ke­resztyén gyülekezetnek a fe­lelete arra, amit Isten igéjé­ből meghallott. A hivő. szív felelete a meghallott és meg­értett igére. S e felelet maga is egy vallomásra felel. Is­ten, amikor elküldötte Egy­szülöttjét, ide hozzánk a föld­re, e tettével magáénak val­lott minket s vallomást tett arról, hogy Ő a miénk, a mi Istenünk, Urunk és Atyánk, testvérünk és barátunk akar lenni. Minden emberi hitval­lástétel alapja, kezdete, felté­tele Isten vallástétele (I. Tim. 6, 13) a Jézus Krisztusban, amellyel odaállott mellénk, az ember mellé. Isten mindene­ket átölelő végtelen szereteté­nek e vallomására elhangzó fe­lelet minden emberi hitvallás. Válasz, visszhang, visszavert sugár: • Itt vagyok, tiéd va­gyok, nyughatatlan az én szívem, amíg meg nem nyug­szik Tebenned, Uram! (Au- gusztinusz) 2. A HITVALLÁS ­SZAMADAS Amikor az egyház népe fef- lel Urának megvallott igéjé­re, ezt -— lehetőleg — értel­mes és rendszeres formában teszi. A hivő szív boldog da­dogását 'Á gyülekezet összefog­lalja; marokra fogja és cso­korba köti, mint gondos kéz a szálanként szedett virágot. Számot vetünk azzal és szá­mot adunk arról: hogyan ér­tettük meg Isten meghallott igéjét. Számot vetünk önma­gunk számára, hogy számot adhassunk másoknak is. Így értjük a Bibliát, azt amit Is­ten üzen. Nem arról vallunk benne, hogy kik vagyunk, — ez senkit sem érdekelne — hanem arról, hogy mit értet­tünk abból, amit Isten mon­dott nekünk. A hitvallás nem ige, hanem megértett, magya­rázott ige. Amikor az egyház e hitvallását le is írja s ezt a szöveget önmagára nézve kötelezőnek, az Isten igéje he­lyes és igaz értelmezésének ismeri el, a vallomásból hit­vallási irat lesz. 3. A HITVALLÁS ­TANÍTÁS Az egyház tanításának leg- .rövidebb, tömör összefoglalá­sa. Veleje annak, amit az igéből megismert. Nem egyé­ni bizonyságtevés immár, ha­nem a gyülekezet közös tette. Így hiszünk s ezért így taní­tunk. Ezt az utat ismertük fel helyesnek s ezért ezen já­runk. Így vált az egyház tör­ténete során a hitvallás az igaz tanítás mértékévé. Per­sze csak úgy, hogy a hitval­lás nem önmagára mutat, ha­nem a megértett és értelme­zett igére. így értjük Isten igéjét, ezt valljuk a Biblia he­lyes, mértékadó magyarázatá­nak. Ehhez kettőt kell hozzáten­ni. Hitvallások, hitvallási ira­tok — hitvallásokat rend­szeresen írásba foglaló művek — mindig az egy­házi élet nagy forduló­pontjain születnek. Nagy tusakodások, viták, küz­delmek lezárásaként, Is­ten igéjének, üzenetének jobb, igazabb megértésé­ért való harc során. így születtek az Óegyház hit­vallásai: az ún. Apostoli Hit­vallás vagy Hiszekegy, a Ni- ceai-Konstantinápolyi Hitval­lás, az Athanáziuszi Hitvallás Ezekben az egyház arról val­lott és tanított: mit értett meg Isten igéjéből a Szenthárom­BUDAPESTEN, 1960. MARCIUS 20-AN Deák tér de. 9 (úrv.) Hafensbher Károly, de. 11 (úrv.) Káldy Zol­tán, du. 6 dr. Kékén András. Fa­sor de. fél 10 ifj. Blázy Lajos, de. 11 Koren Emil, du. 5 Szeretet- vendégség (Zoltai Gyula.) Dózsa Gy. út de. fél 10 Sülé Károly. Üllői út 24. de. fél 10 Kardos Jó­zsef, de. 11 Kardos József. Kará­csony s. u. de. 10 Grünvalszky Károly. Rákóczi út 57/b. de. 10 .szlovák) dr. Szilády Jenő, de. háromnegyed 12 Grünvalszky Ká­roly. Thaly Kálmán u. de. 11 Dedinszky Tamás teol. du. 6 Szeretetvendégség. Külső Üllői út du. Drenyovszky János. Kőbánya de. 10 Veöreös Imre. Utász u. de. 9. Takács József. Vajda Péter u. 33. de. fél 12 Takács József. Zugló de. 11 Boros Károly (Köz­gyűlési, du. 6 Szita Istvánná. Gyarmat u. 14. de. fél 10 Boros Károly. Fóti út 22. de. 11 Gádor András. Váci út 129. de. 3 Gádor András. Újpest de. 10 Blázy La­jos. Pesterzsébet de. 10. Soroksár- ÍJjtelep de. fél 9. Rákospalota— MAV-telep de. fél 9. Rákospalota- Nagytemplom de. 10. Rákospalota- Kistemplom du. 3. Pestújhely de. 10. Sashalom de. 9 Karner Ágos­ton. Rákosszenttmihály de. fél 11 Karner Ágoston. Béesikapu tér de. 9 Várady La­jos, de. 10 (német) (úrv.) Várady Lajos, de. 11 Schreiner Vilmos, este 7 (úrv.) Várady Lajos. To- rockó tér de. fél 9 Schreiner Vilmos. Óbuda de. 9 Vámos Jó­zsef, de. 10 (felügyelő beiktatás) Fülöp Dezső, du. 6 Vallásos est Szabados László. Tarcsay Vilmos u. 11. de. 9 Zoltai Gyula, de, 11 Zoltai Gyula, este fél 7 Zoltai Gyula. Pesthideglcút de. fél 11 Ruttkay Elemér. Budakeszi de. 9 Ruttkay Elemér. Kelenföld de. 8 (úrv.) Kendeh György, de. 11 (úrv.) Kendeh György, du. 6 (úrv.) dr. Rezessy Zoltán. Német­völgyi út 138. de. 9 dr. Rezessy Zoltán. Albertfalva de. 7 dr. Be­nes Miklós. Kelenvölgy de. 9 dr. Benes Miklós. Budafok de. 11 dr. Benes Mlkós. Nagytétény du. 3 dr. Benes Miklós. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. 11 Mezősi György, du. 7 Mezősi György. A Sajtóosztály IRATTERJESZTÉSÉBEN KAPHATÓ Biblia 60,­Ft Üjszövetség (kötve) 20,-r 9» Üjszövetség (fűzve) 12,­99 Énekeskönyv (kötve) 40,­99 Énekeskönyv (műbőr) 50,­99 Énekeskönyv (új rész) 13,­99 Imakönyv (Raffay) 25,­99 Imakönyv (Jávor) 20,­99 Imakönyv (Groó) 12,­99 Hitvallási iratok I. 45,­99 Hitvallási iratok II. 45,­99 Káldy: Bev. az Űj­szövetségbe 30,­99 Karner: A testté lett Ige 45,­99 Pálfy: Krisztus tanúja 5,­Groó: Az élet kenyere 5,­99 Ferenczy: Üj szív 10,­99 EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: Gádor András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest. VIII.. Üllői út 24. Telefon- 142—074 Előfizetési ára egy évre 60,— Ft. fél évre 30.— Ft Csekkszámla 20412.—Vin. Árusítja a Magyar Posta 10 000 példányba^ nyomatott 60.4463/2 — Zrínyi Nyomda HÍREK — Böjt 3. vasárnapján az oltárterítö színe: lila. A va­sárnap oltári igéje: Jn 11, 1— 16; szószéki igéje: Zsid 12, 11-15. MEL AN CHTHON-BIZOTT­SÁG alakult a Német Demok­ratikus Köztársaságban. Ápri­lis 19-én lesz 400 éve, hogy Melanchthon Fülöp, a nagy reformátor és humanista, Luther Márton legközelebbi és legkiválóbb munkatársa, el­hunyt. Melanchthon Fülöp sokoldalú és nagyszabású élet­művének méltatása céljából a Német Dempkratikus Köztár­saságban ebből az alkalomból bizottság alakult. A bizottság elnöke: dr. L. Stern hallei professzor, a Halle—Witten­bergi Luther Márton Egyetem volt rektora, a történelmi év­fordulóval kapcsolatos ünnep­ségekre és tudományos ren­dezvényekre meghívta dr. Vető Hajos püspökünket. — MISKOLCON tartotta március 14-én a Borsod—He­vesi Egyházmegye Lelkészt Munkaközössége ülését. Kál­dy Zoltán püspök a lelkészi munkaközösségek országos el­nöke, Gádor András, az Evan­gélikus Élet szerkesztője kí­séretében részt vett az ülésen Hosszabb előadásban foglal­kozott a lelkészi munkakö­zösség elmúlt esztendei mun­kájának értékelésével. Az Evangélikus Elet szerkesztő­je az Evangélikus Élet című hetilap munkájáról, szolgála­táról és célkitűzéseiről tartott tájékoztatót. A püspök elő­adásának ismertetésére követ­kező számunkban visszaté­rünk. EGYHÁZI SEGÍTSÉG AGA- DIRNAK. Amikor ismeretessé vált az agadiri szerencsétlen­ség, az ökumenikus Tanács egyházközi segélybizottsága elhatározta, hogy a megpró­báltatásoknak kitett népesség segítségére siet. Számára kü­lönféle adományokat és kész­pénzt küld. A bizottság igaz­gatója dr. Leslie E. Cooké, ezenkívül táviratilag fölkérte az egyházi segélyállomásokat 14 országban, hogy jelentős pénzösszeget és egyéb ado­mányt bocsássanak e célból az Ökumenikus Tanács ren­delkezésére. Az első küldemé­nyek már megérkeztek Aga- dirba. — A VESZPRÉMI EGY­HÁZMEGYE Lelkészi Munka- közössége folyó hó 30-án és 31-én tartja ülését. Ezen az ülésen Bárdossy Jenő áhíta­ta Után Halász Béla tart es­perest beszámolót, Kiss Já­nos böjt 5. Vasárnapja igehir­detési alapigéjének írásma­gyarázatát nyújtja, Előadást tartanak: Hernád Tibor: „A keresztyén ember viszonya hazájához, népéhez és az em­beriséghez” és Sikos Lajos: „Izrael és az egyház” Rm. 9, 11. alapján. Az együttlét kö­zös úrvacsoraosztással fejező­dik be, — A Fejér—Komáromi Egy­házmegye Lelkészi Munkakö­zössége március 24-én Buda­pesten az Egyetemes Egyház székházában tartja ülését. Be­vezető áhitat után (Csonka Albert) a „Segítsük egymást a szolgálatban" témakörben Húsvét I. napjának szószéki igéjét ismerteti homiletikai feldolgozásban Szakáts László, a konfirmációi szeretetven­dégség programját pedig Mi­lán János. Esperesi beszámoló után dr. Schulek Tibor: Egy­házi törvénykezésünk reform­ja címen előadást, Selmeczi János pedig „Mi a lelki gon­dozás?” címen könyvismerte­tést tart. Plachy Lajos beszá­mol a római katolikus egyház sajtójáról. Befejező ahitatott tart Danhauser László. ELEK. — Február 22—26-ig igehirdetési sorozaton készült a gyülekezet a böjti időszak­ra. Az igehirdetéseket Máté evangéliumának kilencedik fejezete alapján Keveházy László pilisi lelkész tartotta. Az estéken közreműködött a helybeli református énekkar, Szabó Gézáné vezetésével, to­vábbá Szabó Gézáné és Ze- mann Zoltánná énekszámok­kal. A hét befejeztével az evangélikus és református hí­vek közösen vették az Űr szent vacsoráját. Február 28- án vallásos est volt a gyüle­kezetben Keveházy Ottmár ba.ttonyai lelkész és Szabó Géza helybeli református lel-\ kész szolgálatával. I — Karnisokat, képkereteket kizá­rólag vallásos képekhez és nagy tükrökhöz készít, javít (nem Blondel) Cziger képkeretműhely. Bp., XIII., Lőportár u. 7. Telefon: 424—147. — Magányos özvegy nyugdíjas idősebb nőt keres hasonló özvegy szobatársul. Cím a kiadóhivatal­ban. KONFIRMÁCIÓI AJÁNDÉK! Biblia — — — 60 Ft Énekeskönyv — 40 Ft Kapható a Sajtóosztály iratterjesztésében Buda­pest, VIII., Üllői út 24, I. emelet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom