Evangélikus Élet, 1960 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1960-10-30 / 44. szám

A vönöcki g BERZSENYI DANIEL, a nagy magyar költő amikor szülőfalujából, Egyftázashetyé- ről Somogyba költözött, 1808- ban, „Búcsú Kemenesaljától” c. versében énekelte meg a kékellő halmokat, a gyönyörű vidéket és a sötéttetejű Ság- hegységet. Attól a Ságtól bú­csúzott a költő, mely a jégkor­szak elején még vulkanikus hegy volt és amelynek szelíd lankáin terem a kitűnő sági gyógybor. Kemenesalja vidé­ke az a terület, ahol a Ke­leti Alpok legkeletibb nyúl­ványai már változatos dom­bokká szelídülnek. Vönöck Kemenesalja egyik legkedvesebb és legszebb gyü­lekezete. Egyébként a Vönöck szó a szláv eredetű Vineczka szóból származik, ami szőlős- kertet jelent. A község régi pecsétjén szőlőfürt látható. 1722 -ben Pálfy nádor 22 székely családot telepített Vö- nöckre, ma már a községben senki nem tud szláv nyelven beszélni. . A község még arról is hí­res, hogy Kisfaludy Károly, a költő, itt élt pár évig a nagynéniénél. Akkor került a faluba, amikor az édesapja ki­tagadta. , Vönöck a kemenesi dombok lejtőin fekszik, fekete földjén kitűnő búza terem, dombjain pedig ízletes szőlő és gyü­mölcs. A REFORMÁCIÓ EBBE A KÖZSÉGBE IS Nádasdy Ta­más védelme alatt érkezett. A XVI. században Nádasdy Ta­más Sárvárról kapcsolatot tar­tott fenn Melanchthop Fülöp- pel. Udvarában megfordult Dévai Bíró Mátyás, Szylvesz- ter János, Tinódy Sebestyén. Szylveszter János itt fog hozzá egy európahírű könyvnyomda készítéséhez és itt adja ki élete főművét, a magyarnyelvű Üj- testámentumot. Amikor Vas megyében sorra alakultak a gyülekezetek, Vö­nöck még Kemenesszentmár- tonhoz tartozott és a régi írá­sok, mint Kemenesszentmár- toni—Vönöcki gyülekezetei emlegetik. Kemenesszentmár- tonból a lelkészt 1732-ben el­űzik és ettől az időponttól kezdve mind a két községet Nemesdömölkhöz csatolják, mint filiát. VÖNÖCKÖN AZ EVANGÉ­LIKUS GYÜLEKEZET a maga önálló életét a Türelmi Ren­delet kiadása idején kezdi meg. A rendelet kiadása után a községben lakó evangéliku­sok kérelemmel fordulnak a vármegyéhez, hogy templomot építhessenek, tanítót és papot tarthassanak. Ebben az idő­ben a községben 132 családban 574 lélek élt. A gyülekezet 1786-ban kapja meg a vármegyétől az enge­délyt, hogy lelkészt választhat és templomot építhet. A régi anyakönyvi bejegyzések sze­rint az első lelkész: Torkos Adám volt. Az első istentisz­teletet 1786. augusztus 20-án tartják, amikor Hrabovszky superintendens és Torkos Adám lelkész hirdették Isten igéjét. Ugyanezen a napon a templom alapkövét is leteszik. A templom 1787 ádvent első vasárnapjára készül el, karzat és padok nélkül. Ádvent első vasárnapján az istentiszteletet az új templomban tartották meg. 1794-ben a gyülekezet pa­dokat szerez be és karzatot épít. 1820-ban pedig felzendül a templomban az orgona hangja. A gyülekezetnek kezdetben a katolikusokkal közös ha­rangjuk volt. 1796-ban vásá­rolnak harangot. A templom tornyát pedig 1903-ban építik. A gyülekezet kedves temp lomát 1938-ban kívülbelül re- nováltatja. 1949-ben pedig iparművész festi ki a templo­mot, mely ma is ebben a for­mában szolgálja Isten dicső­ségét. A vönöcki evangélikusok jövőre nagy ünnepre készül- nek, ekkor lesz a templomuk 175 éves! Ennek a gyülekezetnek volt tanítója a negyvennyolcas szabadsághős, Szily Pál had­nagy, akiről a község utcát nevezett el.. A gyülekezet lelkészei: 1780-tól Torkos Adám, 1792- töl: Kövesy Pál, 1794-től: Pa- tyi Ferenc, 1797-től: Bognár István, 1798-tól: Druglányi Pál, 1829-től: Kiss Pál, 1873-tól: Kiss Ignác, 1881-től: Varga Gyula, aki a zalai missziók szervezője és buzgó igehirde­tője volt. 1934-től: Kiss Gyula a gyülekezet hűséges, szorgal­mas lelkipásztora, akit a gyü­lekezetben kicsinyek-nagyok szeretettel vesznek körül. Amikor e sorok íródnak a vönöcki evangélikusok talán szedik a répát, vagy éppen szüretelnek, hogy munkájuk gyümölcsével szeressék köz­ségüket, gyülekezetüket és a mi szép magyar hazánkat. Fülöp Dezső Ahogy egy New York-i lelkész érti a felekezeti együttműködést (Edmonton, Kanada.) A ka­nadai Egyesült Egyházak Ta­nácsa szeptenberben Edmon- tonban ülésezett. Dr. John Shutterland New York-i lel­kész a katolikusok és a pro­testáns felekezetek közötti szo­rosabb együttműködésért szállt síkra, Shutterland lel­kész kijelentette, hogy a szekularizmus, a materializ­mus és a marxizmus a má­sodik világháború befeje­zése óta állandóan éreztetik hatásukat, egyre nagyobb be­folyást gyakorolnak, ugyanak­kor a keresztyénség egyre in­kább veszít súlyából. Hogy fenti erőknek határt szabja­nak, ahhoz nem elégséges sem a polémia, sem azok elítélé­se. Csak ha a két felekezet szorosabban együttműködik — állapította meg Shutterland Jelkész, lelhet csak ezeket az erőket hatékonyan ellensú­lyozni. Egy másik felszólaló, dr. E G. Thompson (Edmonton) az­zal a felhívással fordult a ka­nadai Egyesült Egyházakhoz, szorgalmazzák a párbeszédet az oroszországi és kínai vezető keresztyén személyiségekkel. Bár az egyháznak nem volna szabad a politikába belekeve­rednie — hangsúlyozta —, mégis az egyháznak az egye­temes emberiség jólétét szívén kell viselnie. Shutterland New York-i lel­kész javaslatát rendkívül ve­szedelmesnek ítéljük. Az ilyen f,felekezetközi együttműködés” beláthatatlan veszedelmeket rejt magában. A következmé­nyek nemcsak politikailag, de különösképpen teológiailag be- láthatatlanok. Shutterland ja­vaslata meghamisítja az egy­ház küldetését és megbízatá­sát. Ha az egyház Shutterland lelkész javaslatát magáévá tenné, ezzel bizonyságát nyúj­taná annak, hogy hűtlenné lett az egyház Urához, Jézus Krisztushoz, aki nem a világ ellen, nem bizonyos társadal­mi rend ellen jött a világba, hanem a világért és a min­den társadalmi rendben élő emberért. Shutterland nyilat­kozata azt mutatja, hogy ö az egyházban nem lát többet, mint egyszerűen egy reakciós Világnézet hordozóját, vagyis az egyházai, az egyház tanítá­sát egyszerűen ideológiává te­szi. Ha maga az egyház kép­viselője így nyilatkozik az egyházról, hogyan várható, hogy a világ, vagy egy másik világnézet, ideológia többet lásson vagy mást lásson ennél, amikor az egyházra tekint? Bizony helyénvaló a Prágai Keresztyén Békekonferencia figyelmeztetése, mely óv attól, hogy a keresztyénségböl anti- kommunista ideológiát csinál­janak. Shutterland javaslatában a Vatikánnak azt az „egység tö­rekvését” ismerjük fel „pro­testáns” változatban, mely nem az emberiség jobb ügyé­ért akar egyesíteni, hanem „keresztyén egységfrontot” akar létrehozni a szociális ha­ladás, az emberségesebb élet ellen. Nem kell különösebb fejtörés ahhoz, hogy megálla­pítsuk: milyen politikai böl­csőben ringatták Shutterland- nak ezt a javaslatát. Ma vagy holnap „Ma végre nekem szólt a prédikáció”” — mondottad, mi­kor a templomból hazafelé mentünk, — „holnaptól kezdve más ember leszek!” Ez bizony nagyon szép, de van egy alapvető hibája. Amit te Isten igéje munkájá­nak gondolsz, azt hiszem, az a TE ELHATÁROZÁSOD csupán. Tiszteletreméltó em­beri jószándék, kegyes jó­akarat. Emberi szándékból és jóakaratból azonban nincs újjászületés, már pedig a „mássá levés” keresztyén szó­val: újjászületés. Hogy ez nem lehet? Milyen alapon merem ezt mondani? Hát azon az alapon, hogy Isten igéje mindig ezt jelenti: ma és sohasem ezt: HOLNAP. Aminthogy az ige mindig ezt mondja: TE és sohasem egy­szerűen ezt: MÁSOK, A TÖBBIEK. Aminthogy az evangélium Isten hozzádvaló KÖZELLÉTÉNEK ÉS nem Istentől való TÁVOLSÁGÁ­NAK örömhíre. Egyszerű evangélikus ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1960. október 31-én Deák tér 9 (úrv.) dr. Kékén And­rás, de. 11 (úrv.) Hafenscher Ká­roly, du. 6 (úrv.) dr. Kékén And­rás. Fasor de. 11 Sülé Károly, du. 6 ifj. Blázy Lajos. Üllői út 24. du. 6 Kardos József. Karácsony Sán­dor u. de. 10 Grünvalszky Károly, du. 7 Reformációi emlékünnepély. Rákóczi út 57 fb. du. 7 Kardos Jó­zsef. Thaly Kálmán utca de. 11 Drenyovszky János, du. 6 Rédey Pál. Kőbánya de. 10 Veöreös Imre, este 7 Takács József. Utász u. de. 10 Veöreös Imre. Vajda Péter u. de. fél 12 Veöreös Imre. Zugló de. 11 Boros Károly, este 7 Friedrich Lajos. Gyarmat u. de. 10 Szabó István. Fóti út du. fél 7 Gádor András. Váci út 129. du. fél 7 Nagy István. Pestújhely du. 6 Kürtösy Kálmán. Bécsikapu tér de. 11 Schreiner Vilmos, du. 7 Joó Sándor. Óbuda de. 10 Fülöp Dezső, du. 7 Szabados László ref. lelkész. XII. Tarcsay V. u. de. 11 Zoltai Gyula, este fél 7 Reformációi vallásos est. Pest- hidegkút du. fél 6 Ruttkay Ele­mér. Kelenföld de. 11 (úrv.) dr. Re- zessy Zoltán, du. 6 (úrv.) Kendeh György. Kelenvölgy de. 9 dr. Be­nes Miklós. Budafok de. 11 Vi- sontai Róbert), este fél 7 deu Be* Des Miklós. Szomorú rekord Az Egyesült Államokban a bűnözés 1959-ben 1 500 000 súlyos bűntettel eddig nem látott rekordot ért el. Ebben a számban a 18 éven aluli fiatalok 12 százalékkal szere­pelnek. A bűnözők száma négyszer olyan gyorsain emelkedik az Egyesült Álla­mokban, mint a lakosság száma. Az ifjúkori bűnözők száma 1548-1959-ig az össz- bűnözők számához viszo­nyítva hatszoros emelkedést mutat. Új egyházi lap Brazíliában A brazíliai lutheri hitvallású evangélikus egyház, amely Délamerika legnagyobb lutheránus egyháza, újabban kiad portugál nyelven egy havilapot „Igreja n nossos dias” (Az egyház napjaink- >ban.) címen. LföLDÖN TÖRTÉNT Egyházi egység evangélikus szemmel A németországi evangélikus egyházi szövetség múlt hónap­ban tartotta Düsseldorfban 53. közgyűlését. A szövetség elnö­ke, D. dr. Heinrich Bomkamm heidelbergi professzor szep­tember 25-én „Az egy szent keresztyén egyház — evangé­likus szemmel” címen tartott előadásában megállapította, hogy a keresztyén egység út­jának fő akadálya a római egyháznak az a változatlan igénye, mely az egység alatt egyedül az „Una Sancta”-t (Egy szent) érti. Rómának ez az „egyedülje” szembenáll a reformáció alapmeggyőződésé- vel: „Egyedül hit által, egye­dül a kegyelem által, egyedül az ige által”. A keresztyének egységhez vezető útja a mély hitbeli különbségek következ­tében nem a szervezeten át vezet, hanem sokkal inkább követeli, hogy minden feleke­zet belsőleg újuljon meg az evangélium által. A Vatikán­nak az az állandó igénye, hogy az „elszakadt kereszté­nyek” térjenek vissza Rómá­hoz, már csak azért sem nyit­hat a keresztyén egységhez utat, mert a keleti egyházak és a protestantizmus nem ön­szántukból léptek ki az addigi egységből, hanem Róma zárta ki őket kiközösítés által. Nyomatékosan hangsúlyozta Bomkamm professzor, hogy az egységért való fáradozás min­den egyháztól a Krisztus lei­kéből való újjászületést kö­veteli. „Minél inkább leszünk valóban keresztyének, annál testvéribb lesz a felekezetek egymáshoz való viszonya.” Krisztus igaz egyháza lépje át már most a felekezeti korláto­kat. „Ha mi hivő katolikusok­kal találkozunk, akik szent komolysággal veszik Krisztus követését, akkor mi evangé­likusok azt mondjuk, hogy velük Krisztus egyházában va­gyunk. Minden tan- és hitbeli különbözőség ellenére is. Az lenne a kívánatos, hogy a ka­tolikusok is tudják ezt elmon­dani az evangélikusokról.” Bomkamm professzor emlé­keztetett arra, hogy az egyhá­zak egyetemes közössége már 1925 óta megnyitotta kapuit a római katolikusok előtt is. A kapukat ma is nyitva tartja. Ha pedig a római katolikusok ehhez a közösséghez a mai na­pig nem csatlakoztak, még mindig lehetséges és kívána­tos marad, hogy a különböző felekezetű keresztyének sze­mélyes érintkezésben közeled­jenek egymáshoz, keressék és akarják a nyilvános életben az egységet, hitben egymást kölcsönösen erősítve és meg­ajándékozva. Előadást tarott dr. K. G. Steok Frankfurt am Main-i professzor is „Az egyház egy­sége a hitvallás fényében” cí­men. Többek között megálla­pította, hogy a reformátorok­nál az egység kérdése másod­lagossá lett az igazság kérdése mellett. Az embernek az evangélium értelmében fel kell tudnia áldozni bizonyos egységet, ha nem akarja fel­áldozni az igazságpt. HÁROMSZÁZ ÜJ BIBLIAFORDÍTÁS A Berlin-Brandenburgi Evangélikus Akadémia októ­beri ülésén a Bibliatársulatok Világszövetségének főtitkára, Olivier Beguin két előadást tartott: „A Szentírás útja az emberhez” és „Az ember útja a Szentíráshoz” címen. Az elő­adások széleskörű bepillantást engedtek a Bibliatársaságok csendes munkájába. Megtud­juk, hogy a XIX. században mintegy 500 különböző nyelv­re fordították le a bibliát. 1900—1950-ig 400, az utolsó év­tizedben pedig mintegy 120 nyelvre. Jelenleg 300 nyelven folyik a biblia fordítása és revíziója. Az afrikai és ázsiai országok keresztyén egyházai — melyek már elnyerték poli­tikai szabadságukat — nyoma­tékosan sürgetik, hogy további 80 nyelven készüljön el a bibliafordítás. Közel 30 millió biblia és bibliai részlet fogyott el 1959-ben. A biblia iránti igény különösen Japánban és ■Dél-Amerikában nagy. Világító mécses IL Pét. 1, 19—21. Aki botorkált már vak­sötétségben hepe-hupás, gö­röngyös terepen, az tudja, mit jelent a fény, a lámpa vagy a mécses. ■ • . . Isten igéje, a Szentírás mé­cses. Titokzatos a keletkezése. Nem ember akaratából szár­mazott. Isten a forrása- Tőle ered. Ö a „szerzője”. A prófé­ták és az apostolok csak esz­közök Isten kezében. Általuk közli Isten az ő akaratát. A Biblia azonban mégsem „toll­bamondás” eredménye. Akik írták, nem személytelen esz­közök. Választott emberek ők, akiket a Szentlélek megraga­dott és megvilágított, vezetett és Isten akaratának közlésére felhasznált. A Szentírás éppen ezért nem emberek vélemé­nyét és akaratát közli, hanem Istenét; úgy, ahogy azt a „szent írók” megértették és leírták. Nagyon szükséges, hogy vi­lágosan lássunk és Igazán higyjünk e tekintetben is. Mert az a veszély fenyeget bennünket, hogy a Bibliát vagy egészen isteninek, vagy egészen emberinek ítéljük és tartjuk. A Szentírás azonban éppen olyan titokzatos, mint Jézus Krisztus személye: egy­szerre isteni és emberi. Isten igéje, a Szentírás le­leplezi a bűnt egyéni és közös­ségi életünkben egyaránt Nyilvánvalóvá teszi gyarlósá­gainkat és vétkeinket. De fel- ragyogtatja a bűnbocsátó:', is­teni kegyelem gazdagságát,' a szabadító keresztet is. Jézus Krisztus az egész Szentírásnak a központja. Róla tanúskodik a Szentírás minden lapja. Ő „ama fényes és hajnali csil­lag” (Jel. 22, 16), aki felkel, hogy ragyogjon szívünkben. Ä Vele való találkozás nélkül.-a Benne való hit nélkül nem értjük meg a Szentírást. Isten igéjére, a Szentírá*ra figyelnünk kell. Balgatag és veszedelmes dolog sötétben botladozni, ha világosságban is járhatunk. A reformáció nagy felismerése, hogy fel­figyelt Isten igéjére, a Szent- írásra. Kizárólagosan Istén igéjét ismerte el a hit és a ke­resztyén tanítás zsinórmérté­keként. Felismerte, hogy élet és halál kérdése fordul meg azon, figyelünk-e Isten igéjé­re. — Nekünk, reformáció né­pének nincs fontosabb tenni­valónk, mint figyelni Isten igéjére, és aszerint élni. Isten igéje ma is világít a bűn éjszakájában. Utat mutat nekünk, vándoroknak, hogy célhoz érjünk. Táborszky László Felekezet vagy szaktudás? A Duna melletti Günsburg városkában a városi kórház megüresedett főorvosi állásá­nak betöltése tartja izgalom­ban a kedélyeket. Az állásra 95 pályázat érkezett, végül három pályázónak maradt komoly esélye az állás elnyerésére. A városi tanács végülis úgy dön­tött, hogy dr. Dietrich mün­cheni magántanárral tárgyal a szerződés megkötéséről. A városi tanács legközelebbi ülé­sén azonban meglepetésszerű­en megjelent dr. Seitz főpol­gármester, aki kijelentette, kö­telességének érzi minden to­vábbi lépéstől eltekinteni, mert levelet kapott az apácák rend­házától — 100 éve dolgoznak a kórházban ennek a rendnek apácái —, es a város katoli­kus plébániájától. A levélben azzal fenyegetőznek, hogy visz- szahívják a kórházból az apá­cákat, mert Dietrich protes­táns. A főpolgármester közlé­se a városi tanácsban heve* vitát robbantott ki. A vita so­rán hangsúlyozták, hogy dr. Dietrich rendelkezik a legjobb szakminősítéssel. Hiába! A határozathozatalt „bizonytalan időre” elnapolták. Az ortodoxok fenntartással fogadják a Vatikáni Zsinatot Joan püspök, az orosz orto­dox egyház moszkvai patri- archájának Berlinben székelő középeurópai exarchája Ny- borgban sajtónyilakozaton ki­jelentette, hogy az orosz or­todox egyház egyre inkább közeledik az ökumenikus mozgalomhoz. Bizonyság erre az Európai Egyházak Konfe­renciáján való részvétele is. A tervezett Vatikáni Zsinatot ezzel szemben Joann püspök Róma belső ügyének nevezte, és kijelentette, nem lát al­kalmat' arra, Jiogy azon az ortodox egyház részt vegyen. Wladimir Doroschi, az or­todox egyház lengyelországi püspöke hasonló álláspontot képviselt. Ha ugyanis Róma a keleti egyházakkal szemben többé nem schiznáról és az protestáns egyházakkal szem­ben többé nem eretnekség­ről beszélne, hanem szélesre tárná feléjük karjait, — ak­kor a római katolikus egy­házba váló Visszatérésről sem kellene többé beszélni. Két millió ember ellátására csak 13 fogorvos jut Űj•Guineában (Lae, Űj-Guinea) A Luthe­ránus Misszió adatai szerint Űj-Guineában jelenleg 13 diplomás fogorvos gondoz mintegy két millió embert. Ez azt jelenti, hogy csak min­den 150 ezer lakosra jut egy fogorvos. Az európai orszá­gokban 1600 lakosra számí­tanak egy fogorvost. A Misszió jelentése cáfolja azt az állítást, hogy Űj-Gui­nea lakói természettől olyan fogazattal rendelkeznek, hogy fogaik késő öregkorig nem romlanak el. Az országban legutóbb rövidebb látogató körutat tett dr. Diepen orvos, megvizsgált 400 paci­enst, és ezeknél többek kö­zött 80Ó foghúzást is kellett végeznie. A Misszió felhí­vást intézett a fogorvosok­AZ AFRIKAI KERESZTYÉ­NEK KIÁBRÁNDULNÁK A NYUGATI KERESZTYÉNSÉGBÖL Minden harmadik afrikai keresztyén, aki egyetemi ta­nulmányait Angliában végzi, megkeseredetten tér vissza hazájába és végleg elfordul az egyháztól — jelentette ki J. B. Arthur, nyugat-afrikai angli­kán lelkész Londonban. E tény oka, hogy az afrikai keresztyé­neknek Angliában meg kell tapasztalniok a faji lebecsülés megaláztatását. Az egyház ez­zel egyszersmindenkorra el­veszti azt a lehetőségét, hogy ezeknek a megkeseredett em­bereknek az evangéliumot hwr­hoz, hogy meghatározott időre vállaljanak szolgálatot Üj-Guineában. Ettől függet­lenül azt is tervezi, hogy JJj- GÚineában létesítenek egy kollégiumot, hazai fogorvo­sok kiképzésére. ­— Csitkey István, á székesfehér­vári egyházközség hűséges másod­felügyelője életének 50-ik, házassá­gának 19- évében október 8rán tra­gikus hirtelenséggel elhunyt.' Em­lékét kegyelettel őrzi a székesfe­hérvári gyülekezet. — A Deák téri evangélikus lel­készt hivatal megvételre keresi Magócs Károly: Hivogatás és a Jer örvendjünk című könyveket.. — Gladiolusz (kardvirág) hagy­ma 50 fillértől 1,— Ft-ig pompás színekben kapható. Érdeklődésre árjegyzéket küldök. Dr. Nádasdy Béla, Kisláng. — A pesterzsébeti evangélikus lelkészi hivatal telefonszáma meg­változott. Az új telefonszám: 345— 422. . — Harmónlumok speciális javí­tása garanciával. Adás-vétel. Po- komyi Pál, Bp., IV. Komjáth u. 120. Telefon: 49S—017. — Marangok újraöntését, harang­koronák, harangállványok készíté­sét, átalakítását új rendszerűre vállalja DUCSAK ISTVÁN harang- öntő, örszantmiklós. Dózsa Qy. út 26. EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dr. vető Lajes Felelős szerkesztő és kiadó: Gádor András Szerkesztőséi? és kiadóhivatalt Budapest. VIU., Üllői út 34. Telefon: 142—OT4 Előfizetési ara egy évre M,— FU fél évre 80,— Ft Csekkszámla: 20412,—vm. , Árusítja a Magyar Posta 10 ooo példánybao nyomatott wwcsu.,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom