Evangélikus Élet, 1959 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1959-11-29 / 48. szám
A Bibliában az élő Isten szólít meg HÍREK Nagy zűrzavar van a vallásos emberek Biblia-olvasása körül. Nemcsak abban a vonatkozásban, hogy az egyes bibliai helyeket a különböző vallásfelekezetek másképpen magyarázzák, hanem abban is, hogy ihogyan kell olvasni a Bibliát. Evangélikus népünk számára a Biblia, azaz a benne megszólaló Ige az egyetlen zsinórmérték. A Bibliát azzal a hittel vesszük a kezünkbe, hogy abban az élű Isten szólít meg és jelenti ki magát. Hisszük amit maga az Ür mond: ez az én beszédem. Tudjuk, hogy az emberek írták és látjuk, hogy az emberi nyomorúságnak ezer és ezer nyoma is megvan benne. De az emberi mögött ott van az élő és hatalmas Isten.. Az ő szava, az ő kinyilatkoztatása. Hivatása pedig abban áll, hogy megmondja: ki az Isten, ki az ember, mi az ember, nru lesz belőle és mi lehet belőle. Ezért örök: „az ég és föld elmúlnak, de az én beszédeim semmiképpen el nem múlnak”. Mivel örök és mivel Isten beszéde, lehet életünk fundamentuma. A Bibliát azzal a hittel vesszük a kezünkbe, hoigy abban az élő Isten személyesen szólít meg. Nagyon fontos tudni ezt. Sokkal kényelmesebb és nyugodtabb a Bibliát úgy olvasni vagy üzenetét úgy hallgatni, hogy az minidig másoknak szól. És szeretjük is így hallgatni, sőt azt szeretnénk, hogy mindig így szóljon. így persze nyugodtan hallgatjuk, sőt kis kárörömmel is, amikor másokat megítél és leleplez. Csak én maradjak ki! Pedig fordítva van! Azt akarja megmutatni, hogyha van bűn körülöttem, akkor ennek én is oka vagyok, mert én is bűnöket hordozok. Isten azt akarja, hogy elsősorban magamat erezzem felelősnek. A Bibliát azzal a hittel vesszük a kezünkbe, hogy annak egésze szól hozzánk. Minden üzenete döntő és hoznám szól. Nem lehet válogatni az üzenetekben súlyos veszedelmek és eltévelyedések nélkül. Nemcsak a fülemnek kedves szó hangzik felém, hanem a teljes írás. Nem lehet például csak a jövőt keresni, mert a jelenből menekülni akarok. Istennek a jelenre nézve is megvan a maga mondanivalója és ha ezt nem hallom, akkor éppen a jelenben veszítem el a jövendőmet ás. Nézzük csak például a szekták és a rajongók viszonyát a Bibliához. Őket csak a vég, az ítélet az utolsó idők dolgai érdeklik és nem tudnak mit kezdeni a Biblia egy jó csomó könyvével, vagy egészen hamisan értelmezik azokat. . i Nem lehet csak a törvényt hallani evangélium nélkül, mert ebből menthetetlenül farizeusi kegyesség lesz — és nem lehet evangéliumot hallgatni törvény nélkül, mert rajongó, bűntudat és bűnbánati nélkül élő hamis kerese- tyénséig lesz belőle. Az egész Biblia szól hozzánk! A Bibliát azzal a hittel vesszük a kezünkbe, hogy abban az Isten az élet minden dolgára ad útmutatást. Nem mindig könnyű ebben a világban bölcsen élni. Nem mindig könnyű megtalálni a helyes utat, mert a sokféle emberi akarásban úgy össze tud kuszálódni, az élet, hogy nem látszik sokszor a kiút. Nem könnyű azt tenni és úgy élni, ahogy helyes és jó. De aki nyitott szemmel és alázatosan tudja az Isten szavát meghallani az pontos felvilágosítást kap arra nézve, hogyan kell élnie. Egyházunknak ma egyik legnagyobb erőfeszítése éppen az, hogy mindenki számára megszólaltassa ezt az életben is eligazító isteni szót és nekünk egyik legfontosabb kötelességünk, hogy ezt alázatosan meghalljuk és engedelmeskedjünk neki. Mindezekből következik, hogy csak úgy vehetjük áldásra kezünkbe á Bibliát, ha meg van bennünk az alázatos engedelmességre való készség. Amit az Isten mond, azt igaznak és jónak fogadom él és készségesem, engedelmeskedem annak. Az Ige nem napi hír, nem érdekes történeti dokumentum, vagy ehhez hasonló, hanem az élő Isten életet teremtő szava, tltat kell számára nyitni szívünkhöz, engedelmeskedni kell neki, másképpen semmi értelme nincsen. Azt kívánja Isten, hogy tegyük és életünk könyvévé a Bibliát. Tegyük mindennapi kenyérré és az élet vizévé. Olvassuk és hallgassuk, hogy általa ránk világítson a Krisztus keresztje. Olvassuk és hallgassuk, hogy tudjunk élni most és itt helyesen és jól és tudjunk majd Istennél Kökény Elek ••••••••••••••••••••••••••••••••••a*« lelkünk ! örökké! „A világ sok feszültsége is arra vezethető vissza, hogy kevéssé ismerjük egymást“ Lapunk más helyén közöltük a Teológiai Akadémián rendezett teológiai konferencia első előadásának gondolat- menetét. Az előadáson jelen volt egyházunk vendége, dr. H. Krüger egyházfőtanácsos is. Az előadást követő élénk eszmecserében H. Krüger volt az első hozzászóló. Felszólalásában többek között az alábbiakat mondotta; „Engedjék meg, hogy szívből jövő kos zone lemnek és hálámnak adjak kifejezést, amiért az önök magyarországi egyházának vendege lehetek. Örömömnek és hálámnak kettős oka 'van. Az első: emberi. személyes ok: évek óta vannak jobarátaim és ismerőseim itt és az ember mindig örül. amikor régi barátokkal és ismerősökkel újra találkozik. A második ok: tárgyi: azt énekeljük a világkeresztyén- ség találkozóin: „Nincs Krisztusban Keleft. Nyugat”. Az ilyen ének azonban csak haszontalan szóbeszéd, ha nem gyakoroljuk. Nagyon jó volt, hogy az 1954-es evanstoni világkonferencia a népekhez és különösen a nyugati és keleti egyházakhoz azt a felhívást intézte: kölcsönösen ismerjék és látogassák meg egymást. Nagyon helyesen állapították meg: az ilyen látogatások jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy egymást jobban megismerjük. félreértéseket eloszlassunk és egymás egyházi életét is kölcsönösen jobban megismerjük. A világ feszültsége is arra vezethető vissza, hogy kevéssé ismerjük egymást. Engedjék meg — mondotta a továbbiakban —, hogy én is úgy tekinthessem látogatásomat. mint szerény hozzájárulás e célok eléréséhez.” Ezután rátért az előadásra. Kijelentette, hogy az a sok név: svéd, német, svájci teológusok nevei, melyek az előadásban szerepeltek, világossá tették előtte, hogy milyen szoros kapcsolatban vagyunk egymással és milyen erős a kapcsolatunk a teológiai munkában. Majd így folytatta: „De ehhez még egy igen lényeges dolog is hozzájárul, amit mint egyszerű keresztyén ember szeretnék az előbbiekhez hozzátenni. Önöknél, kelet-európai egyházi embereknél ez a téma (Az egyház témája. Szerk.) semmi esetre sem pusztáin elvont, elméleti, akadémikus téma, ami nálunk nagy veszedelmet jelent. Nekünk Nyugaton szükségünk van arra — és ezt kérem fogadják el tőlem —, hogy önökkel kavcsolatot tartsunk azért, hogy tanuljunk önöktől. Ennek az a magyarázata, hogy az egyház küldetése és feladata témáját, amelyről mi elméletileg beszélünk, önöknek át kell kell vinniük a gyakorlatba és átalakuló, változó viszonyok között kell azt magvalósítainiok. Amíg mi a régi. megszokott népegyházi, vagy az északi államokra gondolva, államegyházi fonnák között élünk, addig önöknek egészen új egyházi életformákat kell találniok, hogy ezt a küldetést végezhessék. Erről a témáról nem is szabad, valójában nem is lehet csak teologi- zálva, elméleti módon beszélni, hanem csakis egzisztenciálisan, tehát úgy. hogy a magunk viszonyai, népünk, korunk és az adott helyzet határozzák meg állásfoglalásunkat. Ezért amikor mi Kelet-Európába, önökhöz utazunk, ezt nem mint egyszerű látogatók és vendégek tesszük, hanem mint keresztyén testvérek is, akik közösen akarunk ebben a kérdésben önökkel küzdeni és döntésre jutni.” ... „A mi egyházunkban, a német evangélikus egyházon belül megvannak azok a különféle álláspontok, melyek szóba kerültek az előadáson. Az egyik oldalon ott van az az inkább sztatikus (nyugalmi) felfogás mely a hangsúlyt az egyházi hivatalnak és a szentségnek a kontinuitására (folyamatosságára) teszi. A másik oldalon áll az az inkább eseményszerű vagy pontszerű felfogás az egyház létéről, mely a hangsúlyt az eseményre, a történésre helyezi, tj. Krisztus cselekvésére a kegyelmi eszközökben : igehirdetésben és szentségekben.” í .. „A mai előadásnak azért örültem, mert az megvilágította nagyon jól előttem, hogy ezt az — erős kifejezéssel — sztatikus egyházfogalmat mindig ki kell egészíteni a másik szempontnak, annak a kritikai szempontnak, hogy az egyház cselekvését Isten igéjének kritikája alá kell állítanunk. A másik oldal látása az egyház eseményszerű létéről szükséges ahhoz, hogy helyesen lássunk.” ... „Afelé a nézet felé hajlok, hogy a két álláspont. amiről az előbb beszéltünk, nem „vagy-vagy”, hanem „is-is” -— fejezte be felszólalását dr. H. Krüger. ••••••«••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••e« KÜLFÖLDI EGYHÁZI HÍREK GENF A Lutheránus Világszövetség dr. Lund-Quist főtitkár mellé helyettes főtitkárul Kurt Schmidt-Clausen németországi lelkészt nevezte ki dr. F. C. Fry elnök. —. Az új főtitkár- helyettes 1920-ban született Hannoverben. 1953 óta a hannoveri egyházkerület teológiai előadója volt, 1955-től pedig gyülekezeti lelkész. TESTVÉRI BESZÉLGETÉS A szovjet orthodox egyházi küldöttség németországi útjának legjelentősebb állomása egy háromnapos teológiai konferencia volt Arnoldshainban. A megbeszéléseken kitűnt, hogy az evangélikus és az orthodox egyház sok kérdésben közelebb áll egymáshoz, mint gondolták volna. Sok, az elmúlt 400 év alatt felgyűlt félreértést sikerült tisztázni. Uspenski, leningrádi professzor kijelentette, hogy az Ortho- doxiának Luther jobb megértésére kell törekednie. A küldöttség ezután több napot töltött a Hessen-Nassaui egyházkerületben, melynek elnöke Niemöller Márton, aki 1952-ben a Szovjetunióban tett látogatásával megnyitotta A testvéri találkozások sorát — Az arnoldshaini megbeszélés egy olyan közeledés kezdete, amelyet a két egyház teológusainak folytatni kelL A küldöttség részt vett az újjáépített wormsi reformá- ciós-emléktemplom felszente- lési ünnepségein is. Megtekintett több teológiai főiskolát, fakultást és más egyházi intézményeket is meglátogatott. Különösen mély benyomást tettek a betheli és kai- serswerthi szeretetintézmé- nyek. SZÁZÉVES A JAPÁN PROTESTANTIZMUS A japán protestantizmus százéves fennállását ünnepelte ezekben a napokban. A Tokióban tartott ünnepségen részt vett az Egyházak Világtanácsának főtitkára, Visser’t Hooft is. „Az egyházban nyilvánvalóvá kell lenni, hogy Krisztus csakugyan lebontja a népek, fajok, felekezetek közötti választófalakat. Készeknek kell lennünk az egymással való közösségre” — mondotta többek között beszédében a főtitkár. Az ünnepi istentiszteleten a világkeresz- tyénség számos képviselője is megjelent — Advent első vasárnapja, az olíártsrítő színe: lila. A vasárnap oltári igéje; Lk I, 67—79; szószéki igéje. 1 Tim 1,15. — A Fejér-komáromi evangélikus egyházmegye lelk-szi munkaközössége november 26-án Tatabányán ülést tartott. Az értekezlet tárgysorozatán szerepelt többek között Pálfy Mihály előadása: A megigazulás és munkaetika összefüggése, Hódy Pál: A keresztyén ember felelőssége a társadalmi, kulturális és tudományos haladásért című előadások. A szolgálatra való jó felkészülést tűzte céljául négy előadás: 1. Ádventi igehirdetés-sorozat, 2. Ádventi gyülekezeti ünnepély, 3. A karácsonyeste, 4. A gyülekezet szilveszterei Az előadások után az esperes tartott beszámolót. Ezután a megüresedett lelk.'szi munkaközösségi tisztségeket töltötték be. A bevezető áhítatot Selmeczi János, a befejező áhítatot Bányai Sándor lelkész tartotta. Ugyanezen a napon Tatabányán a megyei Hazafias Népfront rendezésében közös protestáns lelkészgyűlés volt, amelyen dr. Fábián László megyei VB titkár az ötéves tervről tartott előadást. — A Pesti és Budai Egyházmegye Lelkészi Munka- közössége f. évi november hó 26-án, csütörtökön, d. e. 10 órai kezdettel a Budavári eg;/- házközség gyülekezeti termében (Bp., I. Táncsics Mihály utca 28. szám) ülést tartott. Az értekezlet tárgysorozata: 1. Áhítat (Benczúr László püspöki titkár). 2. „A nyugat-németországi egyházi helyzet — magyar- országi szemmel” (Várady Lajos esperes). 3. Dr. Krüger Hanfried egyházi főtanácsos (Frankfurt M) előadása, 4. Zárószó (Koren Emil esperes). — LELKÉSZIKTATÁS. A tiszaföldvári evangélikus egyházközség új lelkészét, Párt- fay-Kelló Gusztávot november 22-én, vasárnap istentisztelet keretében iktatta hivatalába Uzon László espereshelyettes. — Györköny. 240 éves a gj*3rkönyi gyülekezet. A jelentős évfordulóról november I5-én ünnepi istentiszteleten emlékeztek meg. Ez alkalomból megjelent a gyülekezetben az egyházkerület püspöke, Káldy Zoltán is, és az ünnepi istentiszteleten prédikált. A délutáni istentisztelet keretében a Lutheránia Kis Énekkara szolgált. — Ácsa. A szentháromság ünnepe utáni 23. vasárnapon vette használatba újonnan gyártott temetői kútját az acsai gyülekezet. — Rákoscsaba. November 22-én a gyülekezetei meglátogatta Káldy Zoltán püspök és igehirdetéssel szolgált. Délután a gyülekezetben szere- tetvendégséget tartottak. — Családi hír. Kardos József Rudapest-józsefvárosi lelkész 1959. október 20-án kötött házasságot Bseiden Terézzel. — Nevelőszülőt és örökbefogadó szülőket keresünk egy 12 éves kisfiú és egy 9 éves kisleány részére. Jelentkezni lehet Sztehlo Gábor lelkésznél, Budapest, II-a., Báthory L. u. 8. AZ ÉLET KENYERE címen megjelent az evangélikus tanítás az ÜRVACSORÄRÖL Összeállította: GROÓ GYULA Kapható a Sajtóosztályon Budapest, VIII., Üllői út 24. I. em.. ÁRA 5 FORINT EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: Gádor András Szerkesztőség és kiadóhivatal* Budapest. VIII., Üllői út 24. Telefon; 142—074 Előfizetési ára egy évre 60,— Ft, fél évre 30,— Ft Csekkszámla: 20412.—Vin. Árusítja a Magyar Posta 10 000 példánybao nyomatott 682181£ — Zrínyi Nyomda, Budapest MEGTARTÁSUNKRA JÖTT „Igaz beszéd ez és teljes elfogadásra méltó, hogy Krisztus Jézus azért jött a világra, hogy megtartsa a bűnösöket, akik közül első vagyok én.” I. Tim. 1. 15. Ilyen megbélyegzést: bűnösök között első, aligha vállal valaki is szívesen. Hiszen az ember még akkor is, amikor bűnét, hibáját, mulasztását tényszerűen tárják eléje, — igyekszik mentegetni magát. Hát még az ellen, hogy tilta-1 kozik, hogy a bűnösök sorába első helyre ültessék. Pál apostol önmagát nevezi így. — Pedig az általános erköl- csiség tekintetében aligha volt bűnösebb, mint kortársai általában. Bizonyára ő is elmondhatta volna ugyanazt, amit a bűnkérdésben oly sokan mondanak el mentegetőzve: nem loptam, nem hazudtam, nem csaltam. Pál apostol azonban a bűnt másfelől és ezért másképpen látta. Krisztus felől. Krisztus eljövetele, élete, szenvedése, halála és feltámadása felől. Ahogy ezeknek az eseményeknek értelme a damaszkuszi találkozástól kezdve a Szentlélek által, megvilágosodott előtte, — úgy látta mindig erőteljesebben a bűn ténylegességét, erejét és egyetemességét. Az Istenhez való viszonyában mindenki bűnösnek, híjával találtatik. Ezért kellett Isten Fiának testet öltenie, magát keresztre adnia, s a feltámadás dicsősége előtt halált és poklok mélyét megjárnia. Ebben az összefüggésben a bűn sokkal határozottabban rajzolódik ki s az ember arca is, mint Teremtő Urával szembefordult, iránta bizalmatlan és néki engedetlen gyermeké. Minél jobban megismerjük Isten szere- tetének mélységét és magasságát, azaz, hogy Krisztus mit vett magára helyettünk, annál sötétebb és nagyobb lesz szemünkben a bűnünk és igazibb a bűnbánatunk. De Pál ennél többet is megértett Krisztus eljövetelé- I bői, áldozatából és feltámadás sából. Krisztus azért jött el és vállalta magára bűneinket és a halálból is azért keltette életre az Atya, hogy megtartsa a bűnösöket. Ne maradjon az ember bűnei kötelékében, ne vétkezzen Isten, ember és önmaga ellen tovább, ne gyűjtse fejére az ítélet eleven szenét, halált és kárhozatot. Legyen szabad a jó cselekvésre Isten dicsőségére, önmagának és embertársainak boldogítására.^ Legyen a tisztának, a szépnek, az igaznak, a békességesnek hordozója és megvalósítója a világban és reményteljes örököse az Isten által elkészített örökéletnek. — Isten mindent megtett ezért Krisztusban, Előle hát nem kell futni bűneinkkel, nem kell takargatni, vagy mentegetni azokat, sőt inkább eléje tárni, hogy megtartó munkája valósággá válhasson a mi számunkra is, — Ezért vallotta Pál apostol a bűnösök, de a megtartottak között is elsőnek önmagát. Az ember azt mondhatja igaznak, amit annak maga is valóságnak tapasztalt meg. Azt kínálhatja másnak is elfogadásra, aminek jóságát a maga számára megtapasztalta. — Ezért állítja igaznak a Krisztus evangéliumát Pál és ezért kínálja fel mások számára is elfogadásra. Krisztus eljövetele a mi számunkra is ezért öröm, s hírül adása azért kedves szolgálat, mert célja mindenek megtartása. Ezért hirdetjük boldogan, hogy eljött és el fog jönni újra. örömünk e második eljövetelkor lesz teljessé. Akkor ugyanis nyilvánvaló lesz, hogy mindaz, amit tett és tesz érettünk, nemcsak arra jó, hogy segítsen földi életünkben bűneinkkel vívott harcainkban, hogy felszabadítson jót tenni, irgalmat gyakorolni, tisztaságért és igazságért küzdeni, békét munkálni, — hanem elkészítette számunkra a bűntelen örökéletet is, a bűnből és következményeiből való teljes gyógyulást, teljes szabadulást. Mezősi György ISTENTISZTELETI Budapesten, 1959. november 29-én Deák tér de. 9 (úrv.) Hafepscher Károly, de. 11 dr. Hanfried Krüger, este 6 Egyházzenei áhítat. Fasor de. fél 10 Koren Emil, de. 11 (úrv.) ifj. Blázy Lajos, du. 5 Ádventi est: Koren Emil. Dózsa Gy. út 7.: fél 10 ifj. Blázy Lajos. Üllői út 24: de. fél 10 Grün- valszky Károly, de. 11 Grünvál- szky Károly. Rákóczi út 57-b: de. 10 (szlovák) de. háromnegyed 12 Kardos József. Karácsony Sándor u. 31: de. 10 Kardos József. Thaly Kálmán u. 28: de. 11 Rédey Pál, tíu. 6 Szeretetvendégség: Rédey Pál. Külső üllői út: du. 5 Dre- nyovszky János. Kőbánya: de. 10 Takács József. Utász u. 7: de. 9 Veöreös Imre. Vajda Péter u. 33: de. fél 12 Veöreös Imre. Zugló: de. 11 (úrv.) Boros Károly. Gyarmat u. 14: de. fél 10 Körner Ágoston. Rákosfalva: de. fél 12 Karner Ágoston. Fóti út: de. ll (úrv.) Nagy István. Váci út 12,9: de. 8 Nagy István. Üioest: de. 10 (úrv.) Sülé Károly. Pesterzsébet: de. 10. Rákospalota MÁV-telep: de. 8 Kökény Elek. Nagytemplom de. 10 (úrv.) Kökény Elek. Kis- templom: du. 3 Bolla Árpád. Pestújhely: de. 10 Kürtösy Kálmán^ Rákosszentmihály de. fél 11. Bécsikapu tér: de. 9 (úrv.) Méh docsai Miklós, de. 11 (úrv.) Schreiner Vilmos, du, 5 Szeretetvendégség: Zoltai Gyula, este 7 Mado- csai Miklós. Torockó tér: de. fél 9 Schreiner Vilmos. Óbuda: de.: 9 Vámos József, de. 10 Fülöp Dezső, du. 5 Vámos József. XII., Tarcsay Vilmos u. 11: de. 9 Zoltai Gyula, de. fél 11 Zoltai Gyula, este fél 7 Schreiner Vilmos. Pesthidegkút: de. fél 11 Ruttkay Elemér. Budakeszi: de. 9 Károlyi Erzsébet. Kelenföld: de. 9 (úrv.) Kendeh György, de. 11 (úrv.) Kendeh György, du. 6 (úrv.) dr. Rezes.sy Zoltán. Németvölgyi út 138: (úrv.) dr. Rezessy Zoltán. Kelenvölgy: de. 9 dr. Benes Miklós. Budafok: de. 11 dr. Benes Miklós. Nagytétény: du. 3 dr. Benes Miklós. Albertfalva: reggel 7 dr, Benes Miklós. Csillaghegy; de. fél 10. Csepel de. 11, du. 6. NAPRÓL-NAPRA HÉTFŐ: — DÁNIEL 6, 23/b. — Hitünk szerint Isten óvja, védelmezi az egész világot és benne minden embert. Gondja van reánk s őrzi testünket, lelkünket. KEDD: — 1. MÓZES 17, 1. — örök isteni kívánság, parancs: annak, aki az ö útain akar járni, tökéletesnek kell lennie minden cselekedetében, mint ahogyan Ö tökéletes minden tettében. SZERDA: - JEREMIÁS 12, 3. - Isten előtt a mi életünk olyan, mint egy nyitott könyv. Ö ismeri annak minden vonását, minden betűjét. Kérjük az Ö segítségét, hogy sohse valljunk Előtte szégyent. CSÜTÖRTÖK: - ZSOLT. 118, 28. - Méltó az Ür, hogy mindenért Neki adjunk hálát, s hogy kegyelméért magasztaljuk az ö nevét. Méltó dolog ez, hiszen mindenünk az ö ajándéka, és az ő kegyelme éltet bennünket napról napra. PÉNTEK: — ZSOLT. 20, 2. — Mit kívánhatunk szebbet, jobbat, hasznosabbat felebarátunknak, sajátmagunknak, mint azt, hogy hallgassa meg Isten mindnyájunk igaz hitből fakadó imádságát. SZOMBAT: - ZAKARIÁS 14, 7. - Lesz egy nap - nem tudjuk, hogy mikor -, amelyen a mi Urunk Jézus Krisztus újra visszatér övéihez, hogy mindazokat, akik hittek benne örök élettel ajándékozza meg. v.
