Evangélikus Élet, 1959 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1959-01-18 / 3. szám
KP. BÉRM. BP. 72t Egységért együtt imádkozzunk! Az Egyházak Világtanácsához tartozó tagegyházak — ezek között a magyarországi református, evangélikus, baptista és metodista egyházak — január 18-tól 25-ig tartják az egyetemes imahetet. Sok ezer, tízezer, vagy talán százezer gyülekezet hallgatja nyolc estén keresztül ugyanazt az igét, mint Isten üzenetét a keresztyén egységről és felel arra az imádság szavával. Mi az egyetemes imahét jelentősége? 1. Az egyház imádkozik. Az imádság az élet jele. Isten élete az egyházban és az egyház élete Istenért. Ez egyben az Űr és egyhazának lelki közössége. Az imádság a szolgálat jele. Csak ott szól az imádság, ahol Isten már elkezdette szolgálatát igéje és Szentlelke által és csak ott szól az imádság, ahol az egyház élete cselekedetekben nyilvánul meg. Az imádság is cselekedet. Az imádság az erő jele. Isten ereje az egyházban és az egyház legelrejtettebb, legcsodálatosabb, legáldottabb ereje, amelyből titokzatosan áradnak szét a hatások határtalanul, akadálytalanul mindenfelé és mindenki felé. Az egyetemes imahéten az élő, szolgáló, erős egyház imádkozik. Azt nem tudom statisztikailag kimutatni, hogy a világon vagy Magyarországon hány gyülekezetben tartják meg és hányban nem tartják meg az egyetemes imahetet. Azt sem hogy hol van a többség. De ha van gyülekezet, amelyben még csak egy családravaló közösségben sem tartják meg, akkor az a gyülekezet szomorú lelki állapotban van és onnan hiányzik az élet, szolgálat és erő jele. Magyarországi viszonylatban vannak olyan községek, városok, ahol megtartják ugyan, de minden egyház gyülekezeteiben külön-külön, de vagy ezért, vagy azért nem találnak lehetőséget arra, hogy legalább egv este együtt legyenek s ez a tény sem az élet, szolgálat és erő jele, ebben az évben különösen nem, amikor a keresztyén egységért imádkozunk. Az egységnek, — annak ti., hogy egyek vagyunk Jézus Krisztusban a Megváltóban — láthatóvá kell lennie. Úgy kell az egységért Imádkoznunk, hogy azonnal meg kell teremtenünk a külső lehetőségét a belső, lelki egységnek, tehát olyan folyómedret kell ásnunk, amelyen át áradhat a Szentlélek élete, szolgálata és ereje. 2. Az egyház a keresztyén egységért imádkozik. Az előbbiek mellett ezt most külön kiemelem abból a szempontból, hogy az Egyházak Világtanácsa január 18—25-i imahete mellett az Evangéliumi Alliance közösségnek (amely ugyancsak protestáns eredetű) is van imahete minden év első hetében, amelyet világszerte és Magyarországon is megtartanak. Ennek idei tárgya az evangelizáció volt. De van a római katolikus egyháznak is imahete, amelynek idén az a könyörgés a tartalma, hogy a protestánsok térjenek vissza a rk. egyházba. Ezeknek részben lehet örülni, mert azt jelenti, hogy nemcsak az Egyházak Világtanácsa tagegyházaiban ismerik és élik át az imádság csodáját. Az Alliance imahéttel kapcsolatban különösen áll ez, mert a két tábor nem egymás ellen imádkozik, hanem egymásért, a kettő kiegészíti egymást, kizár minden ellenmondást és nem a szakadás jele. A római katolikus imahéttel kapcsolatban az a megjegyzésem, hogy a keresztyén egység elérésének módját mi, emberek nem határozhatjuk meg. Azért imádkozunk a keresztyén egységért, hogy *,Krisztus egyházának látható egysége az Ö akarata szerint és az általa parancsolt eszközökkel valósuljon meg”, de nem írjuk elő sem Istennek, sem a különböző egyházaknak, hogy az csak így, vagy csak úgy lehetséges. Ezek a tények azonban, ha örvendetesek is, növeljék felelősségérzésünket és szerete- tünket egymás iránt. 3. Isten ügyéért imádkozik az egyház. Nem önmagában cselekszik így magárahagyottan, vergődve, ' szíve mélyén nagy bizonytalansággal, mert az egységért való tusakodás élén Jézus áll, aki a bűnbeesett, magával elégedett, formaságban élő, eltévedt egyház helyett és érette esett térdre és verejtékezve könyörgött főpapi imádságában: „Szent Atyám, tartsd meg őket a te nevedben, amelyet nekem adtál, hogy egyek legyenek, mint mi.” (Jn. 17, 11.) Olyan egységért könyörgött, amilyen az Atya és a Fiú között van. Van egység! Ha van ilyen egység, akkor az mindenütt lehet. Az Atya és Fiú között levő egység nem abban él, hogy „egyvallá- súak”, hanem, hogy — „egyszívűek”. Az Atya is, a Fiú is, a Szentlélek is — szeretet. A szeretetben való egységért imádkozik az egyház, ezért ebben nem lehetünk sem okoskodók, sem akarnokoskodók, sem kényelmesek; sőt fáradhatatlanul, örömmel, alázatosan, reménykedően és a hit bizonyosságával kell kezünket ég felé emelni. Az egyház, a keresztyénség egysége Isten ügye, de reánk hagyott örökség, sőt olyan feladat, amely nem egy hétre szóló, hanem minden napra és egész életre. 4. Az emberiség ügyéért imádkozik az egyház. Ha a keresztyénség a maga egységében a szeretet egységéért imádkozik és ha az imádság életté válik millió és mil- iió keresztyén magatartásában, akkor az egyetemes imahét lelki megmozdulása — világügy. A keresztyén egyház szeretet- egysége nem lehet hatástalan a gyülekezetek határain túl, mert a Jézus-egységben élő keresztyének nemcsak a templomokban, gyülekezeti házakban keresztyének, hanem mindenütt, ahol kenyeret keresnek, ahol terveznek, építenek, írnak, gyógyítanak, mindenütt, ahol az élet tombol, forrong, feszül, szenved vagy örül. Ha az egyház szenved a szakadások, különbözőségek miatt — már pedig ez így van —, akkor éppen úgy szenved az emberiség életében fennálló különbözőségek és szakadások miatt. Ha az emberiség sorsában békétlenségek és ellenségeskedések vannak, azok az egyház elért egységére is hatnak, de az egyházban érezhető eltérések is érezhetők a történelem fordulataiban. Ugyanezt elmondhatjuk a jó értelmében is. Ezért az imádkozó egyház Isten színe elé viszi a maga helyzetét és az emberiség helyzetét egyszerre. Mindkettőre nézve azzal a szeretettel, amely áthidalni, megoldani, jót tenni akar és azzal a hittel, hogy ebben a szándékában számíthat arra a kegyelemre, amely Jézus Krisztusban megjelent, él és uralkodik. Ebben és ezért van nagy jelentősége az egyetemes imahétnek. Várady Lajos Moson magya róvári Advent 3. vasárnapján, december 14-én avatta fel D. dr. Vető Lajos püspök a mosonmagyaróvári gyülekezet új orgonáját. A két manuálos 11 változatú orgonát Vönöczky Endre orgonaművész tervezte és Stach Mihály pécsi orgona- készítő építette 10Q 000.— Ft költséggel. Ezt az összegeit a 824 lelkes gyülekezet önkéntes adományokból fedezte, de hogy az orgonát a templomban elhelyezlhesséik, a karzatot is ki kellett bővítendők. A kibővítés munkáját a gyülekezet mérnök és szakmunkás tagjai végezték szeretetből, valamint az építési anyagot is a gyülekezet tagjai adományozták. Az orgonaavató istentiszteleten a templomot zsúfolásig megtöltötte az egyébként is templomos gyülekezet. D. dr. Vető Lajos püspök Lk 3, 5—17. alapján prédikált. Szólt az orgona jelentőségéről, istentiszteletünk művészi és zenei elemeiről, majd Keresztelő János adventi tanítását fejtegette egészein a mindennapi életünkre alkalmazva. A püspök így fejezte be beszédét: „A világos beszéd, ma is világos beszéd. János követeléseit minden további nélkül alkalmazni kell magunkra. Azt is. hogy az örökkévaló bíró jog ítélkezni rajtunk. így lesz a mai evangélium megtérésre hívó és buzdító szózat. Nem tartom-e magamat más-. nál különbnek? he kell építenem önző hiúságomat. Nem várom-e ej azt, hogy más munkájából éljek? Ennek is meg kell szűnnie. Nem nézem-e el azt, hogy vannak emberek, akik nyomorban élnek? Komolyan kell segítenem rajtuk. Hogyan nézek hadseregekre, háborús készülődésekre, arra a sok erőszakra és civódásra, ami a világon van? Tudok-e olyan lélekkel szólni a világ hatalmasaihoz, s békét kívánni, mint ahogyan ezt Keresztelő János tette? El tudom-e viselni azt, hegy Isten útegyengető munkája során korábbi földi javaimat, tekintélyemet, rangomat elveszítettem? Úgy tudok-e erre nézni, hogy Isten igazságosan bánt el velem azért, hogy az ő országa ezzel is közelebb jöhessen? Vajha ezek a kérdések, de mindenekelőtt az ige, igaz megtérésre, bűnbánatra bírnának!” A megáldott orgonát Vönöczky Endre orgonaművész szólaltatta meg. A gyülekezet tagjai oly nagy örömmel és élvezettel hallgatták orgonájuk akkordjait, hogy az isten- tisztelet végeztével sem mozdultak addig helyükről, míg az orgona szólt. Az istentisztelet végeztével díszközgyűlés volt, amelyen az orgonaavatás- tényét jegyzőkönyvbe foglalták. Délután 6 óraikor a templomban orgonahamgverseny volt, amelyen Vönöczky Endre művészi orgonaszómat mellett Welt! er Rezső esperes tartott előadást, Vönöczky Endréné énekelt és a gyülekezeti énekkar is szerepelt Zámolyi Gyulámé vezetésével. Csákó Gyula Új harang szól a csömöri templomban „Isten dicsőségére, Jézus Krisztus Urunk igéje köré való hivogatásra készítették örömteli adakozásból a csömöri evangélikusok az Ürnak 1958. esztendejében” — ez a felirat díszíti a csömöri gyülekezet 4 mázsás új harangját. Alól az Űrtől tanult imádság második kérése fut körbe: „Jöjjön el a te országod.” A felirat igazat mond az örömteli adakozásról, mert a gyülekezet 7 nap alatt gyűjtötte össze az öntéshez szükséges rézmennyiséget és egyetlen délután a 40 ezer forintos öntési költséget. Mindehhez még azt is meg kell említeni, hogy az 1200 lelket számláló egyházközség egy évvel ezelőtt 80 ezer forintos költséggel belülről kifesttette templomát. Az új harang a háború áldozatává lett nagy harang helyére került. Újév délutánján csendült meg először szava. Először csak egymagában zengett komoly hangja, majd — mint körülötte játszadozó í í gyermekek — hozzácsilingelt a |j háborút átvészelt másik két kis harang is. Pompás népviseletbe öltözött lányok sorfala között jutott el a papiak kapujához a koradélutáni harangszentelés ünnepére érkező Káldy Zoltán püspök. Fekete lakkcsizma, térdig érő sok-sok kurta szoknya, pruszlik, kendő, pántlikával befont haj. Ez a csömöri népviselet. Valamennyien fehérben, mert a karácsonyi ünnepkör színe a fehér. A leányok ruhájának színe ugyanis az egyházi esztendő időszakai szerint változik. A csömöriek is lépést tartanak a korral. Egy ugrásra vannak Budapesttől. A főváros „konyhakertjeinek” művelői közé tartoznak. Szorgalmas, módos emberek, de nem pestiesedtek el az öltözködés és a divat dolgában. Szeretik ősi népviseletüket. Szeressék is. A parókia kapujában Varga Mihály felügyelő egyszerű meleg szavakkal köszöntötte a püspököt. Majd hamar eldöntötték, hogy a harangszentelést nem a templomban, hanem a szabadban, a templom kapuja előtt tartják meg. A környező gyülekezetekből, különösen Cinkotáról annyian sereglettek össze, hogy a gyülekezet fele se fért volna be a templomba. Káldy Zoltán püspök a 95. zsoltár alapján prédikált, „örvendezésre, hálaadásra', meghajlásra hív ez a zsoltár — mondotta többek között. — Ha a harang felkerül a toronyba, ugyanezt fogja szívetekbe kongatni. A harang csak hív. Az evangélium végzi el benn a templomban azt a szolgálatot, hogy mi örvendező, hálás szívű, Isten előtt hódoló emberekké váljunk.” Arra figyelmeztette a gyülekezetei, hogy ne csak magára gondoljon, hanem mindig az egész népre. Hiszen a gyülekezet nem önmagáért van. Minden erőnek össze kell fognia, hogy harangjainkból ne ágyút öntsenek. hanem a békét szólhassák azok. Az áldást mondó szavak után, a gyülekezet éneke közben ráerősitették a harangra a toronyból lecsüngő láncot. Emelkedni kezdett a harang, de csak annyira, hogy a négykerekű kiskocsit kihúzhatták alóla. Slezák Rafael, az öreg harangöntő mester megvizsgálta a kötéseket, majd unokája — szintén harangöntő — felkapaszkodva a függő harangit' m;rdcn oldalról megringatva, kipróbálta, biztosan fiigg-e. A figyelmes csend egy mély oenyomást keltő pillanathoz érkezett. Mikor leugrott a harangról a fiatal harangöntő, lekapta sapkáját és ennyit mondott: Jézus segíts! Majd sapkáját ismét fejére téve felkiáltott a toronyba: Mehet! A lánc csörögni, a harang emelkedni kezdett. Oldalt kötéllel húzták el a toronytól a gyülekezet férfiai, nehogy nekiütődjék a falnak. Amíg a harang lassan emelkedett, a gyülekezet egy része kinn maradt, a többiek, akik befértek a templomba, részt vettek az ütjnepi közgyűlésen. Itt nem csak az új harang elkészítésének történetéről emlékeztek meg, hanem a gyülekezet lelkészéről, Solymár Jánosról is, aki tizedik éve szolgál a gyülekezetben. Tízévi szolgálata idején nyolcszor látogatta végig a gyülekezet mindenegyes családját. Szeretik a csömöriek. Káldy Zoltán püspök, Deíre László, a Pest megyei egyházmegye espereshelyettese és a szomszédos református gyülekezet nevében Kovács Zoltán lelkipásztor köszöntötte a gyülekezetei és jubiláló lelkészét. Mire a közgyűlés véget ért, besötétedett. A kivilágított toronyablakba beemelték a harangot. Megkonduló szava mindjárt szolgálatot is végzett. Jelezte, hogy a szeretet- vendégség asztala terítve várja a vendégeket. Itt Korén Emil püspökhelyettes mondott köszönetét a vendégek nevében. Egymás után szólaltak fel a csömöri presbiterek, bizonyságot téve arról, hogy szeretik az evangéliumot és egyházukat. b. L A világ világossága Isten Fia megjelent a világban és ez a világ számára döntő jelentőségűvé vált. Megjelenése által az Isten dicsősége jött le a földre az emberekhez. Ügy gondolhatjuk, hogy a karácsony kísérőjelenségei egyáltalán nem mutatják Istennek ezt a dicsőségét. Ne felejtsük azonban: az emberré lett Isten Fia egyszerű betlehemi jászla felett ott ragyog a csillag és fényes sugarai utat mutatnak. Az angyalsereg Istent dicsőítő éneket zeng, a pásztorok és a napkeleti bölcsek imádják a Gyermeket; mikor Jézust szülei bemutatják a templomban, az agg Simeon a pogányok világosságának és Izrael dicsőségének nevezi őt; mikor Keresztelő János megkereszteli. Isten Lelke száll reá. Mindez azt hirdeti, hogy az eddig elrejtett isteni dicsőség Jézus Krisztusban megjelent, nyilvánvalóvá lett. Ahol ez a dicsőség ott van, ott ragyogás és fény van. A vízkereszti ünnepkör úgy állítja elénk Jézus Krisztust, mint a világ világosságát. Ahol Jézus van, ott nincs helye a sötétségnek és a bűnnek. Ahol Jézus van, ott fény esik mindenre és éppen ezért minden megváltozik, a régiek elmúlnak és újjá lesz minden. A vízkereszti ünnepkör igéi szinte á legapróbb részletességgel mutatják be, hogyan hatja át a világot, egyes emberek életét Jézus Krisztus, a Világ világossága. Ezek az igék, ennek az ünnepkörnek üzenete aprópénzre váltják fel azt a hallatlan nagy tényt, hogy karácsonykor Isten dicsősége jelent meg ebben a világban. Jézus úgy a világ világossága, hogy közben egyes emberek életében is terjeszti Isten dicsőségének és szeretetének fényét. Egyenként hívja el tanítványait, pazarolja rájuk drága idejét, van ideje és szeretete a be- thesdai beteg számára is. Ö, aki isteni dicsőségével beragyogja a földet, részt vesz az emberek mindennapi életében, együtt lakozik velük, jelenlétével megszenteli az otthont* a családot és örömmé változtatja a betegséget, a bánatot. Krisztus urasága tehát nem úgy mutatkozik meg, mint aki zsarnokként trónol a világ fölött és valahonnan a magasból terjeszti ki ránk hideg fényét, hanem úgy, hogy közöttünk szolgál szeretetének meleg, mindent és mindenkit átható meleg fényével. Világossága beragyogja, átmelegíti, átformálja az emberi szíveket. Az ilyen szívű embereken keresztül terjed tovább az Ö világosságának fénye, dicsősége és hatalma. A karácsonykor földre jött Isten Fiának dicsősége így mutatkozik meg karácsony után az egyház igehirdetésében, a vízkereszti ünnepkörben. Juhász Géza » ' Evangélikusok és refoi matusok kosos úrvacsoratétele Hollandiában December 7-én a hollandi ökumenikus vasárnapon Amsterdamban ünnepi istentiszteletet tartottalk. Ezen az istentiszteleten már együtt vettek úrvacsorát a két felekezet tagjai. Ez év október elsején ugyanis megegyezés jött létre, ennek értelmében a két egyház hívei együtt járulhatnak az úrvacsorához, és a lelkészék is prédikálhatnak egymás templomaiban.
