Evangélikus Élet, 1959 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1959-03-22 / 12. szám

EVANGÉLIKUS KÖNVVT Mt, Pálma, pászka A KARCSÚ, MAGASBA SZÖKKENŐ, nemes ívű pál­ma régebben sokkal sűrűbben volt található Palesztina—Szí­riában, mint manapság: úgy­szólván jellemezte az orszá­got. Jerikót 5. Móz. 34, 3, a pálmák városának nevezi, Pal­myra város neve hasonlóra utal. Az itt használatos zsidó és római pénzeken egyaránt ismételten megtalálható a pál­magally, mint díszítő elem. Salamon templomának falát többek között pálmaág-vése- tek ékesítették (1. Kir. 6, 29.). Sokszor szerepel a pálmagally az öröm jelképeként, például az Aratási hálaadó (lombsátor-) ünnepen. Amikor Jézus bevo­nult Jeruzsálembe, a jórészt zarándokokból álló tömeg hó­dolatának, lelkesedésének a legmagátólértetődőbb, s leg­egyszerűbb módon úgy adha­tott kifejezést, hogy pálmaága­kat lengetett, illetve szórt Jé­zus elé. Ez a győzelem jelképe is volt. PALESZTINA MINDEN RÉ­SZÉBŐL, sőt a már akkor meglehetősen szétszóródott zsi­dóság távoli köreiből is zarán­dokok jöttek ekkortájt Jeru­zsálembe, a pászka-ünnepre. Előzetes tisztulási szertartá­sok kedvéért a legtöbben na­pokkal az ünnep kezdete előtt érkeztek. A város ilyenkor dugig telt s a környező falvak­ban sem volt könnyű szállást kapni, (Jézus és tanítványai számára ezt a bethániai Lá­zár, Mária és Márta biztosí­totta), még kevésbé olyan he­A jeruzsálemi Aranykapu „És mikor közeledtek Jeru­zsálemhez és Betfagéba, az Olajfák hegyéhez értek, akkor Jézus elküldött két tanít­ványt ... menjetek be ebbe a faluba, mely előttetek van." (Mt. 21, 1—2.) És elindult a két fáradt vándor. Útközben arról beszéltek, milyen különös volt a Mester arca. Már visszafelé mentek a szamárral, mikor egyiküknek eszébe jutott, mit tanult Zakariás prófétáról a paptól. Így mondta: A Messiás szamárháton, szegényen és I lyet bérelni a városban, ahol I az ősi szertartás keretében megellettek a pászka-bárányt. j (Ezért küldte Jézus tanítvá- ; nyait „ama bizonyos ember- I hez“, aki bizonyára régi híve ! volt. Mt. 2S, 18.) Persze a ró- ] mai megszállóknak is résen kellett lenniük, hiszen egy j ilyen rendkívül népes ünnep 1 igen alkalmas voilt arra, hogy \ nagyarányú felkelést robbant­sanak ki, a messiási birodalom I jegyében, amint az három év- I tizeddel azelőtt is megtörtént; : ezt Archelaos, az akkor el- i hunyt Heródes fia fojtotta vér- j be hathatós római segédlettel j — nem is csoda, ha Jézus ne­velőapja tartott tőle annak idején s területét elkerülte ■ (Mt. 2, 22). De Jézus legszű- I ke-bb tanítványi körétől sem állt éppen távol az ilyen ha­mis, politikai messiánizmus: mikor Jézus a döntő hűsvétra Jeruzsálembe tartott, Jakab és János készek lettek volna [. mennyei tüzet kérni a Jézust I be nem fogadó samáriad falu- I ra. (Lk. 9., 54), a tanítványok I pedig általában „azt gondod- i ták, azonnal megjelenik az I Isten országa“ (Lk 19, 11). Megfelelő vezetőnek nem is lett volna olyan naigyon nehéz fegyveres (harcra bírni a fa­natikus nacionalista tömeget. Jézus egyáltalán nem szándé­kozott ilyen szerepet vállalni, sőt megjövendölte Jeruzsálem pusztulását, amely éppen egy ilyen felkelés miatt követke­zett be Kr. u. 70-ben, A ró­maiak tehát Ilyen alkalmak­kor komoly katonai erőket vontak össze a városban, s hogy hatalmukat megmutas­sák, címeres gonosztevőket ekkor végeztek ki, elsősorban Barabbás-szerü lázadókat (ze- lótékat). Nagylelkűségüket viszont azzal akarták megmu­tatni, hogy évenként 1—1 fő­benjáró bűnben elmarasztalt foglyot — akire a tömeg „szava­zott“ — szabadon bocsátottak. A SOKASÁG rendkívüli nagyságát az magyarázza, hogy a húsvéti (pászka-) ün­nepen való részvételt min­den 12 éven felüli zsidó férfi, illetve fiú számára szigorú törvény írta elő. En­nek tettek eleget Mária és Jó­zsef, amikor annak idején a 12 éves Jézust felvitték az ün­nepre Jeruzsálembe. (Máriá­nak, mint nőnek, nem lett vol­na kötelező a felmenetel.) Hogy ennek a nyolcnapos ün­nepnek mi volt az eredete és értelme, arról legközelebb esik szó. Bodrog Miklós KÜLFÖLDI EGYHÁZI HÍREK SZOVJETUNIÓ „Szent szolgálat” címen film készült az ortodox egyház éle­téről. A 30 percig tartó filmet Alexej pátriárka 80. születés­napja alkalmából készítették. A filmet Hollandiában is be­mutatják. JAPÁN Luther, Kálvin és Wesley (a methodiizmus megalapítója) műveit fordítják japán nyelv­re japán teológusok. A munka jövőre készül el. 1960-ban em­lékeznek meg a japán keresz- I tyénség kezdetednek 100 éves é vfordulój áról. TIBET Tibeti nyelven megjelent az evangéliumok igéiből összeállí­tott Jézus élete. A könyvet kí­nai művészek képei díszítik. A szép kiadványt a tibeti keresz­tyének nagy örömmel fogad­ták. COLUMBIA Már többször hírt adtunk a columbiai protestáns-ellenes kilengésekről. Ezek most leg­utóbb, január hónapban két halálos áldozatot is követeltek. Január 24-én Barranquilla helységben az istentiszteletről kijövő protestánsokra rálőttek. A lövések halálosan megsebe­sítették a gyülekezet lelkészét és egy 4 éves gyermeket. BRAZÍLIA A splritizmus veszélyes té­velygése Brazíliában igen nagy tömegeket tart befolyása alatt. Közel egymillióra teszik ennek a „vallásnak” híveit, összejö­veteleiken áldozati oS tárokon étel, ital és virágáldozatokat is hoznak a szellemeknek. ANGLIA A Brit és Külföldi Biblia­társulat 200 örménynyelvű bibliát küldött Szovjetörmény- or szagba. + Brit tudósok modem mai nyelvre fordították le az Űj- testamentomot. Végső átdolgo­zás után a mű 1931-ben jele­nik meg könyvalakban. Folya­matban van az 0 tes tamen töm lefordítása is. Gyülekezeti fairek — Virágvasámap az oltár­terítő színe: lila. A vasárnap oltári igéje: Zsid. 5, 7—9; szó­széki igéje: Mk. 11, 1—10. — A budavári gyülekezet március 22-én, vasárnap du. 5 órakor szeretet vendégséget rendez, amelyen eladásit tart Komjáthy Miklós levéltáros. — A március 10-i férfibiblia- órán Groó Gyula, az Evangé­likus Élet felelős szerkesztője tartott előadást a Szentirás keletkezéséről. — A kőbányai gyülekezet március 8-án szeretetvendég- séget tartott. — A gyömrői gyülekezet március 15-én templomi ünne­pélyt rendezett, amelyen „Be- íelénézés" címen dr. Eszlényi Gyula maglódi felügyelő tar­tott előadást. — A nógrádi evangélikus egyházmegye lelkészi munka- közössége március 11-én ülést tartott, amelyen Kovács And- íás írásmagyarázattal szolgált, dr. Manga János múzeumigaz­gató, Völgy es Pál, Babka Ti­vadar és Sztehló Mátyás lel­készek előadást tartottak, idő­szerű egyházi kérdésekről be­számolt Gartai István esperes. — A vasi lelkészi munka- közösség ülést, tartott. Igehir­detéssel és előadással szolgál­tak: Szabó Lajos és Be-ríkő Bé­la lelkészek, valamint Nagy Ilona segédlelkész. Dr. Zsig­mondi László, a vasi képviselő- csoport elnöke, mint meghívott előadó, megbeszélést folytatott a lelkészeikkel az átalakuló va­si falvak kérdéseiről. — A Pest megyei egyházme­gye lelkész! munkaközössége 1S59. március 11-én Budapesten ülést tartott. Marschalkó Gyu­la vecsésl lelkész úrvacsorái szolgálata után Detre László az új esperes nyitotta meg az ülést. Dóka Zoltán hé- vízgyörki lelkész írásmagyará­zata után Bogya Géza aszódi lelkész előadását Rédei Károly őcsai lelkész hozzászólása után tartalmas megbeszélés követte a keresztyén embernek az em­beriséghez, hazájához és né­péhez való viszonyáról. — Pesterzsébeten a böjti szerdákon Roszik Mihály, Erős Sándor, Madocsay Miklós, Ruttkay Mikhan Géza, Jávor Pál és Csengődi László lelké­szek szolgáltak a böjti vasár­napok zsoltárversei alapján. — CSALÁDI HÍREK: Győ- ry János nagytarcsai lelkész Tamás Pál nevű 5 hónapos, hetedik gyermekét, 8 hetes súlyos szenvedés utón haza­hívta a Teremtő. — özv. Tol- ner Istvánná, 98 éves korában. Csékúton meghalt. Temetése február 28-án volt. LATJUK—HALLOTTUK alázatosan jön majd el. Akkor nagyon tetszett ez neki. Most meggyorsult a szívverése, ami­kor erre gondolt: hátha Ő az. Lépteit megszaporázta s a dombon fölfelé lihegve mond­ta el társának, mire gondolt. Amikor megérkeztek, arcuk kipirult s alig tudták vissza­tartani a kikívánkozó szava­kat. Mind a ketten gyorsan a szamárra terítették felső ru­háikat. A többiek kérdő tekin­tetére egyikük súgva mond­ta el, ami útközben jutott eszükbe. Amíg a Mesterrel lassan léptetett a szamár lefelé az Olajfák hegyéről a Kedron' patak völgyéhez, a ta­nítványok s a követők csapa­tán egyre nagyobb izgatottság s öröm vett erőt. Hátha ő az. Amikor pedig a Getsemáné kertet is maguk mögött hagy­ták s Jeruzsálem falai alá ér­tek, már az egész csapat együtt énekelte a Messiást köszöntő zsoltárt és együtt lobogtatták az ünnepre vitt pálmaágaikat. Egyszeresük valaki elkiáltotta: Ö Izrael királya (Jn 12,13) és erre egymásután teregették felső ruháikat és pálmaágai­kat a város kapuján, beforduló Mester szamara elé. Ezen a képen már csak ko­mor falak merednek elém. Igen, az „Aranykaput" és a környékén levő kapukat befa­lazták. Ma már nem kereshet­jük meg, hol vitetett nemcsak a szamártól, de Isten iránti en­gedelmességétől a Mester, hogy többé senki ne várja őt úgy, mint akkor: hátha ő az, hanem így: Igen, Ű az. Szita István Újra és újra visszatér emlé­kezetembe egy házfalra írt mondat, gyermekkéz kréta­írása: „hülye, aki jó". Most is eszembe jutott, mikor megnéz­tem Dosztojevszij hí­res regényének filmváltozatát, A félkegyeim ű-t. A re­gény és a film ugyanis éppen e körül a kérdés körül forog. Nem vállalkozhatunk arra, hogy Miskin hercegnek — a „félkegyelmű”-nek — történe­tét röviden elmondjuk. A két óra hosszat pergő film is csak a regény bevezető eseményeit mondja el. Aki látta, izgalom­mal és érdeklődve várja foly­tatását. A plakátok a főhős két nem egészen szerencsésen kiraga­dott arckifejezését hozzák. A regénnyel magával nem is­merős embert láttukra az a félreértés környékezheti, mint­ha Dosztojevszkij az őrültség lélektanát kívánná bemutatni Miskin hercegben. Akik a re­gényről pedig csak annyit tudnak, hogy egy bibliai idézet áll mottóként az élén, azt vél­hetik, hogy valami köznapi értelemben vett vallásos tár­gyú regénnyel van dolguk. Mindkét elképzelés téves, an­nak ellenére, hogy valóban mélyrelátó lélektani elemzé­sekkel találkozunk és az evan­gélium üde levegője érezhető a regény olvasásakor é.s a film pergésekor egyaránt. Dosztojevszkij az abszolút értelemben vett „j ó e m- b ért” akarta megrajzolni Miskinben. A „jó embert” nem egy szép mese keretében, ha­nem itt a földön az 1860 kö­rüli évek orosz társadalmában. De milyen a „jó ember”, ha nem romantikus hős, hanem valóságos emberek között élő valóságos ember? Miért talál­ják a körötte kavargó pénz és szerelem istenétől megszállott emberek abnormális jelenség­nek, félkegyelműnek? Miért kell ennek a pénz és szerelem hatalmától meg nem bűvölt embernek végül is tönkremen­nie, súlyos betegségébe vissza­esnie? Miért állítja egész éle­tét az író János 12, 24 fényébe: „Ha a földbe esett gabonamag el nem hal, csak egymaga ma­rad; ha pedig elhal, sok gyü­mölcsöt terem”? „Nagyok és kékek voltak a szemei — írja róla Dosztojev­szkij — és ha valakire ráte­kintett, nem vette le róla sze­mét. Hangja lágy és békessé­gei volt”. Az emberek iránt meghökkentő nyíltságot, bi­zalmat és szeretetet tanúsít. Teljesen mentes az előítéletek­től. Egyáltalán nem törődik azókkal a címkékkel, ame­lyekkel mi az embereket vagy esetleg saját magunkat is ellátjuk. Jósága azonban nevetségesnek, máskor bosszantónak tetszik azok előtt, akik találkoznak vele. Ez a „jó ember” mint valami ide­gen, úgy él a többiek között. Jósága együgyűnek látszik, mégis nyugtalanító és azt a kérdést veti fél: vajon nem azoknál van-e hiba, akik őt félkegyelműnek, idiótának mondják? „Ez az ügyefogyott ember, mintha a világot feje tetejére kezdené állítani. Ez a lelkiszegény sok fejtörést okoz a bölcseknek és az okosoknak. Ez a gyámoltalan, mintha az egyetlen igazán erős lenne, ez a jámbor a legnagyobb felfor­gatóvá válik” — írja róla ta­nulmányában Thurneysen. A félkegyelmű, ez a különös „jó ember”, nemcsak nyugtalanító jelenség, de nélkülözhe­HOZSANNA. ALdott aki JÖN AZUR :bet ' Hozsánna ! fa KUK Hi»9.V+ És mikor Jeruzsálem felé, Bet­fagéba és Betániába, az Olajfák hegyéhez közeledtek, elküldött kettőt a tanítványai közül és így szólt nekik: Menjetek abba a faluba, amely előttetek van és amint abba beértek, ott mindjárt találtok egv megkötött szamár- csikót, amelyen még sohasem ült ember: Oldjátok el azt és hozzá­tok ide. És ha valaki azt mondja nektek: Miért teszitek ezt? mond­játok: Az Úrnak van rá szüksége, de mindjárt visszaküldi ide. El­mentek azért és megtalálták a szamárcsikót az ajtóhoz kötve, kívül az utcán és eloldották. Az ott állók közül pedig némelyek így szóltak nekik: Mit müveitek, hogy eloldjátok a szamárcsikót? ök pedig úgy feleltek nekik, amint Jézus megparancsolta. Es elbocsátották ókét. És odavezették a szamárcsikót Jézushoz, majd rá­téri'.ették felsőruháikat, ő pedig felült rá. Sokan pedig felső­ruháikat leterltették az útra, má­sok meg zöld ágakat vagdaltak a mezőn. Akik pedig előtte men­tek és akik követték, így kiáltot­tak: Hozsánna! Áldott, aki jön áz Űr nevében! Áldott a mi Atyánk­nak, Dávidnak eljövendő országa. Hozsánna a magasságban! (Mk 11,1—10.) í etlen is. Akik találkoztak vele, nem tudnak elszakadni tőle. Ügy vonzza magához a szenvedélyeik sötétjében élő embereket, mint a gyertya fé­nye nyáron az éji bogárkákat és pillangókat. Miskin hercegnek jóságára rámegy egész élete. Epilepsziá­ja kiújul, idegzete felbomlik. Mégsem tragikus hős, aki ki­ábrándultán, tévedéséért la­kóivá áll előttünk az esemé­nyek végén. Dosztojevszkijnek úgy sikerült a „jó embert" tel­jes realitásában elénk állíta­nia, hogy annak egész lényét és létezését elejétől végéig titoknak kell ereznünk. Miskin herceg nem igazolja a kiáb­rándultságról, csalódottságról tanúskodó kréta-írást: hülye, aki jó. A regénynek és filmnek éppen az a jelentősége, az ál­tal válik meggondolkoztatóvá, hogy kérdőjelet ír az említett mondat után. Aki úgy nézte meg a filmet, hogy nem olvasta előzőleg Dosztojevszkij hatalmas regé­nyét, egészen biztosan indítást kap elolvasására, sőt segítsé­get is a szövevényes történet­ben való eligazodáshoz. Dosz­tojevszkijt nem könnyű ol­vasni. Aki már olvasta s nem nézte meg a filmet, nézze meg fel­tétlenül. Nem éri csalódás. A magyarul beszélő színes orosz film híven tolmácsolja Doszto­jevszkijt a vetítővásznon. Ren­dezője — Pir j ev — „az el­mélyült művész igényével, tisztelettel és kényes lelkiis­merettel” nyúlt a regényhez, amint egy filmkritikus helye­sen jegyzi meg. Az előadó mű­vészek — kisebb szerepekben is — feledhetetlen alakítást nyújtanak. Benczúr László Virágvasárnap szemünk előtt újra megelevenedik Jézus jeruzsálemi bevonulásának nagyon is ismerős képe. Magunk előtt látjuk a küldetésüket hűségesen elvégző tanítványokat, előttünk hömpölyög az ünneplő sokaság, ruháját az útra teríti, zöldellő lombokat vág, hogy illő tisztelettel, hódolattal kö­szöntse a közeledő Jézus Krisztust. És felharsan a kiáltósj Hozsánna! • Ez a kiáltás csendül fel ma szószékeinken, hogy az egy­kori tisztelet, hódolat és üdvözlés hangja magukkal ragadja­nak minket is, ma élő keresztyén embereket Jézus Krisztus azt várja tőlünk, hogy: Hozsannázásunk legyen őszinte. Bizonyára nagyon vegyes érzelmek töltötték el a Jézust fogadó sokaságot. Voltak ugyan, akik őszinte szívvel köszöntötték Öt, de a sokaság nagyobb részét csak a kíváncsiság vezette a jeruzsálemi út szélére, s ezeknek az ajkát csak a többi ember kiáltása nyitotta hozsan­nára. Mi ne így köszöntsük az Urat. A szívünket töltse el aá őszinteség, a tisztelet, a csodálat, hogy Krisztusunk engedel­mes akkor, amikor mi sokszor engedetlenek vagyunk, szolgál akkor, amikor nekünk olyan nehéz megtenni akár csak egy lépést is az engedelmesség útján. Pedig ha Isten Jézustól el­várta, hogy szolgáljon az emberért, a világért, azt várja tőlünk is, hogy szolgáljunk akkor, amikor a keresztyénség, a világ és az egész emberiség érdekében kell szolgálnunk kéz­zel fogható módon, őszintép, mint Isten gyermekei. De vajon tudunk-e hozsannázó ajakkal, őszinte szívvel és szolgáló lélek­kel Urunk mögé csatlakozni? Hozsannázásunk legyen hitből jövő. Lehetséges, hogy ne­hezen tudjuk meglátni az alázatos, szamárháton ülő Jézusban a diadalmas Királyt, az ég és föld Urát. Éppen ezért nyito- gatja Isten igéje és Szentlelke ma is szemünket és szívünket, hogy hittel tudjuk Öt köszönteni ma, s hittel tudjunk fogadni mindent, ami a nagyhéten Jézus Krisztusra elkövetkezik: Júdás árulását éppen úgy, mint Péter hősködését, az elfoga­tási éppen úgy, mint Jézus engedelmes szótlanságát, tűrését és kereszthalálát. Ez a hit hivő hozsannára tudja nyitni aj­kunkat, mert megtölt azzal a bizonyossággal, hogy mi ugyan 'bűnös emberek vagyunk, de Krisztus kegyelme nagyobb a mi bűneinknél, esendők vagyunk ugyan, de Krisztus az esendő tanítványokkal minket is magához ölel. Krisztus ma hozsannázást vár tőlünk. Virágvasárnapi ho­zsannánk fejezze ki szívünk őszinteségét és azt a hitünket; hogy^ nekünk Jézus Krisztus szenvedéséért és haláláért bűn­bocsánatunk, életünk és üdvösségünk van. Harkányi László NAPROL-NAPRA HÉTFŐ: — Zsolt. 144, 1—2. — A keresztyén embert Isten vezeti élete útján. KEDD: — Zsolt. 146, 3. — Aki Istenben bízik — nem csalat­kozik. SZERDA: — Préd. 7, 29. — Sokféle megoldást kereshetünk arra nézve, hogy igaznak találtassunk, mégis egyetlen lehet­séges útja van ennek: az Isten által való megigazítás. CSÜTÖRTÖK: — Ézs. 63, 9. — Töltsön el örömmel ben­nünket, hogy Isten hordozza életünket, minden ügyünket, PÉNTEK: — Zsolt. 118, 25. — Jézus Krisztus váltsághalála által van jó előmenetel életünkben. SZOMBAT: — Zsolt. 18, 7. — Az Űrhoz könyörgő ember Jézus Krisztus által az igében kap választ Istentől. TTTTrTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTVTTTTTTTTTTTTTVTTTVTTTrTTTIVITTTTTf« ISTENTISZTELETI Budapesten, március 22-én Deák tér: de. 9 (úrv.) Hafenscher Károly, de. 11 (úrv.) Kékén And­rás dr. du. 6 Hafenscher Károly. Fasor: de. fél 10 (gyerra.) Koren Emil, ae. 11 (úrv.; Koren Emil du. 5 Friedrich Lajos. Dózsa Gy. ut 7: de. fél 10 Sülé Károly. GHői út 24:' de. fél 10, de. 11. Eákóczi út 57 ,b: (szlovák) de. 10 Szilády Jenő dr., de. háromnegyed 12. Karácsony S. u. 31: de. 10. Thaly K. u. 28: de. 11 Bonnyai Sándor, du. 6 Bácskai Gusztávné. Kőbánya: de. 10 Takács József, este 7 Passió-olvasás. Utász a. 7: de. 9 Veöreös Imre. Vajda P. u. 33: de. fél 1'2 Veöreös Imre. Zugló: de. 11 (úrv.) Scholz László, du. 6 Scholz László. Gyarmat u. 14: de. fél 10 Karner Ágoston. Rá­kosfalva: de. fél 12 Karner Ágos­ton. Fóti u. 22: de. H (úrv.) Gá­dor András. Váci út 129: de. 8 Gá­dor András. Űjpest: de. 10 Blázy Lajos. Pesterzsébet: de. 10 szabó István. Soroksár-Űjtelep: de. fél 9 Beneze Imre. Rákospalota MÄV- telep: de. fél 9. Rákospalota: de. 10. Rp. kistemplom: du. 3. Pestúj­hely: de. 10 Kürtösi Kálmán. Rá­kosszentmihály: de. fél 11 Tóth- Szőllős Mihály. Bécsikapú tér: de. 9 Várady La­jos, de. 11 Benes Miklós dr., du. 7 Madocsai Miklós. Toroczkó tér de. 9 Benes Miklós dr. Óbuda de. 9 (gyerm.) Komjáthy Lajos, de. 10 (úrv.) Komjáthy Lajos, du. 5 Komjáthy Lajos. XII. Tarcsay V. u. 11 de. 9 Ruttkay Elemér, de. 11 Ruttkay Elemér, du. fél 7 Schrei­ner Vilmos. Diana u. 17: de. fél 9 Csonka Albert. Pesthidegkút de. fél 11 Danhauser László. Kelenföld: de. 8 (úrv.) Kendeh György, de. 11 (úrv.) Kendeh György, du. 6 Rezessy Zoltán dr. Németvölgyi n. 138; de. 9. Rezessy Zoltán dr. Ké- lenvölgy: de. 9 Schreiner Vilmos. Budafok: de. 11 Visontai Róbert. Nagytétény: de. 8. Visontai Róbert. Csillaghegy: de. fél 10 Kaposvári Vilmos. Csepel: de. 11, du. 7. — Sürgősen megvenném a Lelki­pásztor 1957. évi június, július, augusztus havi számait. Nagy Já­nos, Ózd, II., Béketelep, CS ép. — Az Evangélikus Lelkész­nevelő Intézet konyhai alkalma­zottat keres. Fizetés mellett lakás és teljes eUátás biztosítva. Jelent­kezés az Intézet szakácsnőjénél: Bp. VIII., Üllői út 24. — Két leinformálható, korrekt, csendes egyénnek bútorozott szo­ba kiadó a Váci vonalon, 27 km-re Pesttől, Cím a kiadóban. — Templomok építését és tata­rozását vállalom. Cím a kiadóba. EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: Groó Gyula Felelős kiadó: Juhász Géza Szerkesztőseg és kiadóhivatal: Budapest, VIII., Üllői út 24. Telefon: 142—074. Előfizetési ára egy évre 60,— Ft# félévre 30,— Ft. Csekkszámla: 204i2—Via Árusítja a Magyar Posta 10 000 példányban nyomatott. ZRÍNYI nyomda Felelős: Bolgár Imrei

Next

/
Oldalképek
Tartalom