Evangélikus Élet, 1959 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1959-03-01 / 9. szám

Hogyan hallgassuk az igehirdetést? „Ma, ha az ő szavát halljátok, ne keményítsétek meg sziveteket* Legutóbb már beszéltünk az ö szavát! Sokszor elgon­dolkoztam már azon, hogy az Igehallgatásnak mindig akkor volt igazán újjászületése, mi­kor az ige „a mában”, a „ma” számára szólalt meg. Amikor az igehirdető a „ma” emberé­nek „mai” kérdéseit ragadta meg és adta meg rájuk az igéből az Istentől kapott fele­letet. így volt a legnagyobb igehirdetőnél, Jézusnál, így volt Luthernél és így kellene lennie nálunk is. Persze van­nak olyan örök emberi kérdé­sek, amelyek minden korban felmerülnek, de legtöbb eset­ben a tegnap kérdései elmúl­tak a tegnappal, vagy ma új formában jelentkeznek, s ilyenkor nem válaszolhatók meg tegnapi módon, hanem csak mai módon. De az is le­het — és ma így van nálunk -, hogy Isten egészen új, a régi­től nemcsak eltérő, de tőle lényeg szerint különböző útra tereli egy nép és az abban élő egyházának életét. Ma ez ná­lunk a szocializmus útja. Szemtől-szemben a tényekkel! Tény, hogy ez van! Tény, hogy igehallgató híveink nem­csak tagjai, hanem tevékeny építői ennek az újnak. Tény, hogy életük minden területére kiterjedően naponta száz új feladat és kérdés elé kerülnek. Vannak, akik értetlenül vagy tanácstalanul tapogatóznak vagy keresik a maguk helyét ebben az újban, és vannak olyanok is, akik ma még sok visszahúzó erővel viaskodnak. Mit mondhat mindezekre és mindezeknek az Igehirdetés? Csakis Istennek megigazító és a mában is eligazító szavát. Nemcsak egyiket, vagy mási­kat, hanem együtt, mind a kettőt. Együtt van ez a kettő az igében. Az egyháznak, amelyre drága kincsként az ige bízatott, kell előhoznia. Nem könnyű ez, mert a „teg­nap” egyháza ezekkel a kér­désekkel nem találkozott. A ma egyházának kell úttörő­ként kitusakodnia a ma kér­déseire a feleletet, azaz meg­szólaltatnia „az ö szavát”, Is­ten igéjét tisztán és igazán hirdetni a mában. Semmi mást, mint Istennek szavát, hogy a ma egyetlen kérdésé­vel kapcsolatosan se kemé- nyedjék meg a szíved és ne mondd, hogy „ez nem ide tar­tozik”. A te dolgod az, hogy hallgasd és éld az Isten igé­jét, és nem az, hogy előírd neki: mihez szólhat hozzá. Ha számodra kínos, vagy neked nem tetsző kérdésekre adja az igéje tanácsolását, ne dugd be a füled, ne keményítsd meg a szíved! Ez a „szívbaj” gyógyít­ható! A gyógyulásnak pedig ez az útja „Ma, ha az <3 sza­vát halljátok, ne keményítsé­tek meg szíveteket”. (Zsid. 4, 7.) (Folytatjuk) Gádor András KÜLFÖLDI EGYHÁZI HÍREK (.Atár __ = ELMECYEK.H06Y «fr FELKÖLTI EM JUH öt STAnm ii ii Sxeret-e Jézus ? „Volt pedig egy beteg, Lázár, | Betánlából, Máriának és testvéré-; nek, Mártának falujából. Az a Mária volt pedig ez, aki megkente az Urat kenettel és bajával törölte meg a lábát: ennek a testvére, Lázár volt beteg. Elküldték azért nőtestvérek bozzá ezzel az üze­nettel: Uram, íme, akit te szeretsz, beteg. Mikor pedig Jézus ezt hal­lotta, így szólt: Ez a betegség nem halálos, hanem az Isten dicsősé­gére való, hogy megdicsőíttessék általa az teten Fia. Jézus pedig kedvelte Máriát és az ő nőtestvé­rét és Lázárt. Mikor azért meghal­lotta, hogy beteg, akkor két napig- maradt azon a helyen, ahol volt. De azután azt mondta tanítványai­nak: Menjünk ismét Júdeába. Szóltak neki a tanítványok: Mes­ter, most akartak a zsidók meg­kövezni és újra odamégy? Felelt Jézus: Vajon nem tizenkét órája van-e a napnak? Ha valaki nap­pal jár, nem botlik meg, mert látja a világ világosságát, de ha valaki éjjel jár, megbotlik, mert nincsen annak világossága. Ezeket mondta s azután Így szólt nekik: Lázár, a mi barátunk elaludt; de elmegyek, hogy felköltsem. Szól­tak azért a tanítványai: Uram, ha elaludt, meggyógyul. Pedig Jézus annak a haláláról beszélt; de ők azt hitték, hogy pihentető álom­ról szól. Akkor azért nyíltan meg­mondta nekik Jézus: Lázár meg­halt. Es örülök, hogy nem voltam ott, tiérettetek, hogy higgyetek. De menjünk el hozzá! Tamás, akit Ikernek mondanak, azért így szólt a tanítvány társaihoz: Menjünk el mi is, hogy vele haljunk meg.'* (Jn. 11,1—16.; Volt egy beteg. Szürkén hangzik a mondat és nem rendít meg. Mert betegek mindig voftak és vannak Is nagy számmal. Csak olyankor üt bennünket szíven egy ilyen bejelentés, ha olyan közel áll hozzánk a beteg, mint Máriához és Mártához Lázár. Testvérük ágya mellett álltak aggódva. Rajtuk kívül azonban még valaki volt, akinek a fülében nem csengett szürkén Lázár betegségének híre. És ez Jézus volt. Az a Jézus, aki sohasem ment el érzéketlenül egyetlen beteg mellett sem. ö ma Is ismer minden beteget Nincs olyan betegség, amely­nek a híre őhozzá el ne jutna. Minden betegágyból, vagy betegágy mellől felhangzó kiáltás elérkezik hozzá. Az ige külön hangsúlyozza, hogy Jézus szerette a bethá- niai testvéreket, mégis arról ad hírt, hogy Jézus nem sietett azonnal segítségükre. Még azt is bevárta, hogy Lázár meg­haljon. Jézus szeretete nem gyengült meg Lázár és az ő nő­testvérei Iránt. Jézus szeretetét nem lehet azon mérni, milyen mélyen enged bennünket betegségek, megpróbáltatások, szen­vedések mélységébe. Sőt még azon sem, hogy mennyire távoz- tatja a gyászt otthonainktól, vagy miképpen engedi azt reánk zuhanni. Jézus szeretetét rejtve árulja el ez az ige, amikor arról szól, hogy visszafordul Júdeába, ahol már korábban meg akarták öt kövezni. Jézus tudta, hogy ez a visszafordulás a bizonyos halált jelenti számára, de a bizonyos megváltást is azok számára, akiket szeret és akik öt szeretik. Minden em­beri nyomorúság alapját, a bűnt készült ledönteni, amikor visszafordult. És ennél jobban semmivel sem tudta volna megmutatni szeretetét Lázár és testvérei iránt. Szeretetének legbiztosabb jele a mi számunkra is értünk hozott golgothai áldozata. Jézus engedte Lázárt megbetegedni, sőt meghalni is, dé néhány nap múlva elindult, hogy felköltse őt a sír álmából. Mert Jézus szeretete abban folytatódik és teljesedik ki, hogy nem engedi övéit az enyészet hatalmában örökre megsem­misülni. Lázár feltámasztása, halála után több nappal, jel volt, amely azt hirdeti a benne hívőknek, hogy egy napon megáll mindenek sírja felett és felkelt mindenkit síri álmából. Némelyeket kárhozatra, másokat üdvösségre. És akkor nem lesz többé sem betegség, sem szenvedés, sem gyász, sem halál. Mezősi György N APROL-N APR A HÉTFŐ: — 1. Sám. 6, 20. — Isten szentsége, nagysága és : ml bűnös voltunk között olyan óriási nagy a különbség, hog; a magunk erejéből és érdemével nem állhatunk meg előtte KEDD: — L Sám. 10, 6. — Megújulásunk és életünknél Isten szolgálatába állása csak egyféleképpen lehetséges: az i Szentlelke által. SZERDA: — Zsolt, 10, 14. — Aki a mezők liliomait ru házzá, hogyne viselne gondot az ő kicsinyeire is. CSÜTÖRTÖK: — Zsolt. 115, 1. — Minden eredményünkér és sikerünkért, de az egész életünkért is az Urat dicsőítsük PÉNTEK: — Zsolt. 121, 5. — Az Ür szüntelen velünk vai és védelmezőként kísér életünk útján. SZOMBAT: — Zsolt. 119, 109. — Boldog ember az, aki el mondhatja, hogy a kísértések között is tudott engedelmes kedni az Urnák, ISTENTISZTELETI REND arról, hogy a hitéletnek is vannak betegségei. Szó volt már a kórokozóról is. Most egy ilyen betegséget említek meg. Ez pedig a „szívbaj”. A szív megkeményedése az ige­hirdetéssel, illetve a hirdetett igével szemben. Ez a betegség is olyan ősi, mint a hitélet be­tegségeinek kórokozója és mint maga az ember. És na­gyon elterjedt. Általánosabb a szív fizikai, anatómiai meg­betegedésénél is. Pedig nap mint nap lehet hallani: »mondd, nincs neked a szíved­del valami bajod?” Most én az igehallgatással kapcsolatban kérdezlek: mondd, nincs ne­ked a szíveddel valami bajod? Jó lenne egyszer megvizsgál­tatni magad, nincs-e valami kezdődő vagy krónikus meg­keményedése. Hát nézzük csak! Hja, a mi időnkben! De ma...! Ma, ha az 6 szavát halljá­tok! „Ugyan, ki jár ma temp­lomba” — legyintesz. — „Bez­zeg a mi Időnkben!” Tudod, mire mutat ez a szívhang? Tipikus krónikus „szívbaj ”-ra, megkeményedésre! Azt mutat­ja, hogy te nem jársz temp­lomba, te nem hallgatod az igehirdetést, mert ha járnál, látnád, hogy igenis sokan jár­nak templomba! Jó lenne, ha utánanéznél, hogy éppen az elmúlt esztendőkben híveink önkéntes hozzájárulásából, vagy csak pusztán az istentisz­teleti perselypénzből milyen hatalmas összeg folyt be Ma­gyarországon evangélikus egy­házunkban. Aztán megnéznéd, hogy hány templom, istentisz­teleti hely épült, vagy épült újjá. Igaz, hogy jelentős mér­tékben államunk támogatásá­val, de tiszteletreméltó áldo­zatot hoztak templomos hí­veink is. Mit gondolsz, miből nyújtanak már most félmillió forintos támogatást gyülekezem teink a Közalap útján test­vérgyülekezeteinknek, miből működik annyi szép diakóniai intézményünk, miből ad jelen­tős összeget a Gyülekezeti Se­gély minden évben más-más templomok felépítéséhez, illet­ve befejezéséhez? Bizony nem másból, mint híveink adomá­nyaiból. Vagy kérdezd meg azokat a nálunk járt nyugati egyházi férfiakat, akik zsúfolt gyülekezetek előtt prédikáltak templomainkban országszerte és elismeréssel állapították meg, hogy a; ő gyülekezeteik sokszor mögöttünk maradnak templomlátogatottságban. Öregdiák vizäga egyházi asság b ól De tételezzük fel, hogy iga- íad lenne (aminthogy nincs igazad), és a híveink csak­ugyan nem járnának temp­lomba (aminthogy a te távol- maradásod ellenére is csak­ugyan járnak). Mit bizonyíta­na ez a te „Igazad”? Szerin­tem azt, hogy „szívbajod” krónikus. Nézzük csak. Hány éves vagy?... Hiszen akkor tizennégy jóval elmúltál! De pár tíz évvel idősebb vagy az államunk és egyházunk között 1948-ban megkötött Egyez­ménynél is. Röviden, te még azokban „a régi szép idők­ben”, a „hja, a mi időnkben” tanultál „egyháziasságot” és most vizsgázol abból, hogy ho­gyan hallgattad akkor az ige­hirdetést Ha csakugyan üre­sek lennének a templomok, azért lennének üresek, mert levizsgáznak a keresztyén­kurzus „öregdiákjai”. Viszont azt szokták mondani, hogy minden vizsga a nevelő vizs­gája is! Bizony, legalábbis tízegynéhány éves a „szív­bajod”, még ott szerezted, azokban „a szép idők”-ben! Ugyan, lehet is ma igazán prédikálni?! Beteg szívből jövő hang er is! Pontosan fordítva áll! Ma csak igazán lehet prédikálni! Csak így vagyunk, és csak így maradhatunk egyház. Mert egyház ott van, ahol Isten igé­jét tisztán és igazán hirdetik. (Ágostai hitvallás.) Ma, ha az ö szavát halljátok... Ez az, hogy tisztán és igazán. Az ö szavát hallani, és ma hallani — A délszlovákial Veiké Ulanyban felszentelték azt a templomot, amely a tíz év­vel ezelőtt Magyarországról áttelepült protestánsok szá­mára épült. A szlovákiai evangélikus egyház elnöke, dr. Ján Chabada, a templom­szentelés alkalmával felszólí­totta a gyülekezet tagjait, hogy áldozatkészségükkel épp­úgy legyenek a többi gyüleke­zetek példaképei, amint a templomépítéssel is előljártak. * — J. Veruyl holland prof esz-1 szór egy előadásában kijelen- j tette: az indonéziaiak feleba-1 Talán semmi nincs, amiről annyit beszéltünk, vagy írtunk volna már, mint a szeretet. Beszélünk a szeretetről, ami­re szükségünk van, „mint egy falat kenyérre”, beszélünk „sí­rig tartó szeretetről”, „a sze­retet himnuszáról”, „a szeretet vallásáról”, és még sok egyéb­ről. De közben mi magunk is érezzük, hogy a szó a sok hasz­nálattól elkopott! Szólammá lett ajkunkon. Mert a szeretet „hiánycikk”. Nem hiányzik ugyan igehirdetéseinkből, be­szélgetéseinkből, egyszóval aj­kunkról, de hiányzik legtöbb­ször életünkből. „Olyanná let­tünk, mint a zengő érc". A zengő ércről mindig a hamis pénz jut eszembe. Szép, szem­mel szinte észrevehetetlen a hamissága, de hamisan cseng. Ez a helyzet sokszor nálunk is, amikor a szeretetet emle­getjük: szép, de hamisan cseng! Mi ennek az oka ? Ügy látom: a „félreértés”. Nemcsak arra gondolok, hogy egymást értjük félre, vagy nem értjük meg, (ez is óriási bajunk), hanem félre­értjük a szeretetet, nem ért­jük meg, mi a bibliai értelem­ben vett szeretet! A legtöbb ember ugyanis, ha megkérdez­nénk tőle, má a szeretet, kö­rülbelül ezt válaszolná: a sze­retet olyan érzés, amelytől át­melegszik a szív. Kétségtelen, hogy ez is benne van. Újszö­vetségi értelemben azonban a szeretet ennél több: át kell hassa, meg kell mozgassa ér­zelmünket, és akaratunkat is. A szeretet cselekedet. Más új- szövetségi szóval: a szeretet: szolgálat. Ezért olvassuk az intést: „Szeretettel szolgálja­tok ..,” Ezért írta Luther Már­ton: „A keresztyén ember mindeneknek készséges szol­rátai a hollandoknak. Ezért ha Isten akarata szerint cse­lekszünk, meg kell békülnünk az indonéziaiakkal. Ez pedig azt jelenti, hogy a hollandok ismerjék be bűneiket, melye­ket e nép ellen elkövettek s legyenek készek arra is, hogy bűneiket jóvátegyék. Ez útor^ kell közösen mindent újra kezdeni a két nép viszonyá­ban. Veruyl professzor nyilat­kozatának az ad különös je­lentőséget, hogy ahhoz a „megreformált egyház"-hor tartozik, amely hivatalosan is állást foglalt Ü) Guinea füg­getlenségének kikiáltása ellen. (Gól. 5. 13.) gája és mindenkinek alá van vetve”. A szeretet szolgálat- kész. Gondoljunk az édes­anyára, hogyan szolgál gyer­mekének. Bizony nehéz ez a szolgálat, de az édesanyának ez eszébe sem igen jut, mert szereti gyermekét. Legfőkép­pen gondoljunk Jézus Krisz­tusra, aki igazán tökéletes példája is a szeretetnek. Sze­rétéiből szolgált szavaival, cselekedeteivel, egész életével, de halálával és feltámadásá­val is. „Szolgálni jött”, mert szeret bennünket. Jézus Krisztus ezt nemcsak életével mutatta, hanem így tanított is. Emlé­kezzünk csak az irgalmas sá­ntánál emberről szóló példá­zatára. Irgalmassága, szerete­te nemcsak szánakozó ellágyu- lás volt, hanem szeretetszolgá­lat. Szakított időt, nem nézte a fáradtságot, megnyitotta a pénztárcáját csak azért, hogy segíthessen. így vár tőlünk is szeretetszolgálatot Urunk. Eh­hez pedig az a legszüksége­sebb, hogy ne önmagunkat szolgáljuk. Sokszor a magunk kényelmét, előmenetelét, anya­gi jólétét szeretnénk biztosí­tani. Isten nagyon reálisan lát bennünket, ezért mondja igé­jében: „Ne nézze kiki a maga hasznát, hanem mindenki a másokét is”, A szeretetszolgálatunknak Isten igéje szerint elsősorban azok felé kell irányulnia, akik különösen rászorulnak arra. Ezért olvasunk a Bibliában annyiszor a szegényekről, öz­vegyekről, árvákról, betegek­ről, elesettekről. Órájuk külö­nös gonddal kell lennünk, az Isten rajtunk keresztül akar gondot viselni róluk. — A sze­retetszolgálat azonban nem­csak adakozás, esetenként való segítés. Isten azt akarja, hogy egész életünk szeretetszolgá­Gyülekezeti hírek — Böjt 3. vasárnapján az oltárterítő színe: lila. A vasár­nap oltár! igéje: Zsid. 12, Il­lő; szószéki igéje: Jn. 11,1—1#. — A csabdi gyülekezet a böjti hetekben péntek estén­ként istentiszteleteket tart, amelyeken vendég-igehirdetők szolgálnak. Az igehirdetések az úrvacsora szentségéről szólnak. Az első alkalommal, február 20-án Várady Lajos budavári lelkész prédikált és átadta az Északi Egyházkerü­let Gyülekezeti Segélyének adományát: úrvacsorái kegy­szereket, takarót és oltárterí- tőt a második világháborúban elpusztult kegyszerek pótlá­sára. — A budavári gyülekezetben a böjti időben péntek estén­ként fél 7 órai kezdettel isten­tiszteletet tartanak: „A feltá­madás felé’’ összefoglaló cím­mel. Az igehirdetéseket ven­dég-igehirdetők végzik. Feb­ruár 20-án Juhász Géza lel­kész, a Sajtóosztály kiadó­szerkesztője hirdette az igét. — A tolna-baranyai egyház­megye Krähling Dániel gyön- ki lelkészt választotta meg es­peresévé. Beiktatását március 5-én végzi az egyházkerület püspöke. — A budai egyházmegye újonnan megválasztott espe­resét, Várady Lajost egyház- megyei közgyűlés keretében iktatják be hivatalába feb­ruár 27-ón, fél 7 órakor a bu­davári gyülekezeti teremben. — A rudabányai gyülekezet február 15-én istentisztelet keretében szentelte fel új ol- tárterítőjét. A lila terítő-kész- leten szimbólumok hirdetik az egyházi év üzenetét. A szór­ványgyülekezet templomszere- tetét mutatja, hogy az elmúlt másfél év alatt temploma tel­jes megújításával egyidejűleg már a harmadik terítő-készle- tet szenteli fel. Az istentiszte­leten Moravcsik Sándor és Simonfay Ferenc lelkészek szolgáltak. — A fasori gyülekezetben február 22-én Káldy Zoltán püspök tartott előadást a pres­biter-családok szeretetven- dégségén. A gyülekezet szere- tetvendégségén pedig Várady Lajos lelkész olvasott fel böjti novelláiból. — A Pest megyei egyház­megye Detre László mendei lelkészt választotta esperesévé. Beiktatása március 4-én lesz Mendén. lattá legyen! Lássuk Istentől kapott szolgálatnak hivatásun­kat, a gyárban, a hivatalban, a mezőn, az iskolában, ahol dolgozunk. Legyen „szeretet­szolgálattá” családi életünk, gyermeknevelésünk. Luther Márton erről így írt: A ke­resztyén embernél „az egész élet csak arra való, hogy ál­tala felebarátunknak szabad szeretetből szolgáljunk”. A keresztyén ember egész élete szeretetszolgálat! Az előbbiekből világos, hogy egyházunknak is végez­nie kell a „diakóniát", a szere­tetszolgálatot. Az egyház Isten „keze” a világban. Urunk raj­tunk keresztül akar cseleked­ni. Az első keresztyének ..dia­kónusokat”, szolgálókat válasz­tottak, akiknek az volt a hi­vatásuk, hogy számontartsák az elesetteket és a gyülekezet szeretetadományát szétosszák közöttük. — Ma már minden egyházmegyében, de sok gyü­lekezetben is van diakóniai előadó. Jó volna, ha ezt nem­csak formaságnak látnánk, ha­nem szolgálati módnak és al­kalomnak Is. Gyülekezeteink­ben is rengeteg alkalom van a szeretetszolgálatra! Szomorú látvány egy gyülekezetben, hogy vannak segítségre szo­rulók velünk egy templomban és elmegyünk mellettük. — Egyházunk diakóniai munká­jával kapcsolatban meg kell emlékeznünk szeretetintézmé- nyeinkről is. Ezeket az intéz­ményeket ne tehernek tekint­sük, hanem alkalomnak és le­hetőségnek a szeretetszolgálat gyakorlására. Hordozzuk a bennük lakókat imádságunk­ban, a lehetőséghez képest kí­sérjük figyelemmel életüket, és támógassuk őket ha kell áldozatos szeretettel is! Keveh&zl László BUDAPESTEN MARCIUS HO 1-EN Deák tér de. 9 (úrv.) Hafenscher Károly, de. 11 (úrv.) Kékén And­rás dr., du. 6 Hafenscher Károly. Fasor de fél 10 (gyerm.) Mezősi György, de. Jl úrv.) Koren Emil, du, 6 Koren Emil. Dózsa Gy. u. 7. de. fél 10 Baranyai Kálmán teol. Üllői u. 24. de. fél 10, de. H, Rákóczi út 57/b. de. 10 (szlovák) Szilády Jenő dr., de háromnegyed 12. Karácsony S. u. 11, de. 10. Thaly K. u. 28. de. 11 Bonnyai Sándor, du. 8 Bácskai Gusztávné. Kőbánya de. 10 Veöreös Imre. Utász u. de. 9 Takács József. Vajda P. u. 33. de. fél 12 Takács József. Zugló de. 9 (gyerm.) Scholz László, de. 11 (úrv.) Drenyovszky János. du. 6. Scholz László. Gyar­mat u. 14. de. fél 10. Drenyovszky János. Rákosfalva de. fél 12 Scholz László. Fóti u. 22. de. li (úrv.) Dulcz Pál. Váci u. 129. de. 8 (úrv.) Dulcz Pál. Újpest de. 10 Blázy La­jos. Pesterzsébet de. 9 (gyerm.) Bencze Imre, de. 10 (úrv.) Bencze Imre, du. 4 ifj. szeretetvendégség. Soroksár-újtelep de. fél 9 (úrv.) Szabó István. Rákospalota MAv- telep de. fél 9. Rákospalota de. 10. Rp. Kistemplom du. 3. Pestül hely de. 10 Kürtösi Kálmán. Rákos­szentmihály de. fél H Tóth-Szőllós Mihály. Bécsikapu tér de. 9 Várady La­jos, de. 11, Groó Gyula, du 7 Ma- docsal Miklós. Toroczkó tér de. 8 (úrv.), de. fél 9 Madocsai Miklós. Óbuda de. 9 (gyerm.) Komjáthy Lajos, de. 10 (úrv.) Komjáthy La­jos, du. 9 Vámos József. XII., Tar­csal V. u. 11. de. 9 Csonka Albert, de. 11 Csonka Albert, du. fél 7 Danhauser László. Budakeszi de. 9 Danhauser László. Pesthidegkút de. fél 11 Ruttkay Elemér. Kelen­föld de. 8 Kendeh György, de. fél 10 (gyerm.) Csengődy László, de. 11 (úrv.) Kendeh György, du. 6 Kezessy Zoltán. Németvölgyi a, 138. de. 9 Rezessy Zoltán. Kelen- völgy de. 9 Visontai Róbert. Buda­fok de. 11. Visontai Róbert. Nagy­tétény du. 3 Visontai Róbert. Albertfalva de. 7 Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10 Kaposvári Vilmos. Csepel de. 11, du. 7. ••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••- CSALÁDI HlR: Szlovák Miklós szarvasi vallástanító lelkész Győző Ernő nevű fia február 10-én elhunyt. — Cservenák Mihály, a szü­gyi gyülekezet felügyelője, hosszas szenvedés után, 76 éves korában, február 15-én el­hunyt. özvegye, gyermekei, unokái és dédunokái gyászol­ják. A gyülekezet nagy részvé­te mellett temették el Gartai István esperes, Kovács Gyula és Fábrí Mihály helyi lelkész szolgálatával. Emléke legyen áldott! — Templomok építését és tatarc« zását vállalom. Cim a kiadóban. EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: Groó Gyula Felelős kiadó: Juhász Géza Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VIII.. Üllői út 24. Telefon: 142—074. Előfizetési ára egy évre 60,— Ft; félévre 30,— Ft. Csekkszámla: 204iS—vm. Árusítja a Magyar Posta 10 000 példányban nyomatott. ZRÍNYI NYOMDA Felelős: Bolgár Imre. „SZERETETTEL SZOLGÁLJATOK“ I A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom