Evangélikus Élet, 1959 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1959-11-08 / 45. szám

i ÍHiéct szítai a Sz&UUás? Ugye, furcsa kérdés? Meg­szoktuk, hogy így nevezzük a bibliánkat. De elgondolkoz­tunk-e már róla, miért viseli ezt a nevet? Próbáljunk most feleletet találni erre a kérdés­re! „A teljes írás Istentől ihletett!“ A Szentírás keletkezése év­ezredek távolában van tőlünk. 'Az Ószövetség legrégibb ira­tai több mint háromezer év­re vezethetők vissza. Az Új­szövetség iratai is csaknem kétezer évesek. A legutóbbi kétszáz év alatt azonban a Szentír ás-tudomány annyira feltárta az írás keletkezésé­nek körülményeit, hogy ma aligha van nála alaposabb, a legapróbb részletekig meg­vizsgált és megismert könyv azokból az időkből. Tudjuk, hogy az Ószövetség nagyobb része — főleg a nagy történeti forrásiratok és a régebbi pró­féták iratai — a Kr. e. IX— VII. században keletkeztek. Az Újszövetség könyvei az I. század második felében íródtak. Az őskeresztyén gyü­lekezetek az II. század vé­géig közülük csak egyes ira­tokat használtak. Annyira közel voltak még a Megváltó földi életének eseményeihez, hogy kezdetben nem érezték az írott Újszövetség szüksé­gességét. Ezekből a Jézus Krisztusról és evangéliumáról szóló iratokból a II. század végétől kezdve alakult ki vé­gül az Újszövetség. Nem olyan módon, hogy az egy­ház választotta ki ezeket a könyveket és tette őket szent könyveivé. Hanem fordítva: ezek az iratok maguk bizo­nyították meg isteni erejüket az első gyülekezetekben, s az egyház csupán elismerte ezt a tényt, amikor elfogadta szent könyvének az Újszövet­séget. Ha azt vizsgáljuk, miért keletkeztek és forrtak össze egyetlen hatalmas könyvvé a bibliánkban található íratok, erre a kérdésre egyedülálló tartalmuk adja meg a ma­gyarázatot. Ebben a hatalmas iratgyűjteményben mindegyik könyv, mindegyik irat — inás színnel, más-más módon és történeti helyzetben — Isten cselekedeteiről szól és Istennek hozzánk szóló beszé­dét, igéjét hirdeti. Ez külö­níti ei őket más könyvektől. Ez forrasztotta össze a Szent­írásnak mind a 66 iratát vé­gül is egyetlen könyvvé. Bibliánk minden része ma­gán viseli keletkezési korá­nak és helyének, szerzőjének vagy írásbafoglalójának tör­téneti vonásait. A Szentírás több ezer éves könyv. Ezért például a világmindenséget is úgy írja le, ahogyan két- háromezer évvel ezelőtt is­merték a világot: középpont­jában Földünkkel, felette a nappal, holddal és csillagok­kal, mint az ég mennyeze­tére erősített „világító testek­kel” (I. Móz. 1,14). Ezen nincs semmi különös. A Szentírás ilyen szempontból nem ad ki­nyilatkoztatást. Akik csak né­hány verssel tovább olvas­nak bibliájukban, már ott meghallják, hogy a látható, anyagi világ megismerését és meghódítását Isten nekünk, embereknek adta hosszú és fáradságos feladatul (I. Móz. 1,28: „hajtsátok uralmatok alá”). Mindig is tévedtek azok, akik a Szentírásban ilyen kérdésekre kerestek is­teni kinyilatkoztatást. A Szentírás Istenről ad ne­künk kinyilatkoztatást. Mert Öt nem érheti el sem értel­münk, sem tapasztalatunk. Szól haragjáról gonoszságun­kon, ítéletéről bűneinken. És hirdeti irgalmát a bűnösök, megbocsátó szeretetét bűnbe­esett világunk iránt. A Szent­írás tartalma ez: Isten cse­lekedetei és Isten szava hoz­zánk, Izrael történetében és Jézus Krisztusban. Amit er­ről hirdettek és leírtak a próféták, apostolok és a bib­liai iratok más írói, mindazt nem a maguk gondolataiból, saját elszánásukból írták, ha­nem Isten cselekedeteitől és Isten beszédétől megragadot- tan, birtokbavetten. „A Szent- lélektől indíttatva szólották Isten szent emberei”, II. Pét. 1,21. Ezt jelenti a teljes Írás Istentől ihletettsége, II. Tim. 3,16. S ezért szent ez a könyv: szent a keletkezése és % tartalma szerint „Isten beszéde élő és ható“ A keresztyénség kétezer éves története tanúskodik róla, hogy ahol Isten ítéle­tének és kegyelmének ezt a könyvét nyílt szívvel, kereső lélekkel tanulmányozták, ott emberek ráeszméltek bűnös­ségükre és megújultak Isten szeretettben, elindultak szol­gálatra ebben a világban. Nem a Szentírás betűje, nem a könyv egymagában tette ezt, hanem a benne foglalt, ítélő és kegyelmes isteni ige. Ez teremtette meg és tartja fenn az egyházat is! Amikor még nem volt ez a könyv, csak az élő szó a próféta vagy az apostol ajkán, ez a híradás Isten szeretetérő! már akkor is gyülekezeteket hívott életre (a legelső gyülekezetek mind így keletkeztek). De ké­sőbb, írásbafoglalása után is a Szentlrásnak ez a prédikált, tanított és olvasott tartalma — a Jézus Krisztusban meg­testesült isteni szeretet, bűn­bocsánat jó híre — őrizte, táplálta, újította meg az egyházat történetének egész idejében. Nincs-e ellenkező tapaszta­latunk is a világban? Sok embernek keveset vagy sem­mit sem jelent ez a könyv. Miért formál át egyeseket új emberekké az írás igéje, má­sokat pedig nem? A Szent­írás említett hatása csak egy bizonyos módon érvényesül: nyitott szív, Isten iránti bi­zalom, hit kell hozzá! Ez vi­szont a Szentlélek titkos mun­kája rajtunk. Még közelebb­ről: annak a Krisztusnak a munkája, akiről a Szentírás szól. Ahol az ige hangzik, ahol a keresztség és úrva­csora szentségével élnek, ott a feltámadt és élő Krisztus nyitogatja titkon a szíveket, kelt hitet és nyit utat ne­künk a Szentírás megértésére. A Szentírás évezredes, régi szavai így egyszerre csak át- izzanak, megelevenednek és a két-háromezer éves monda­tokból erővel teljesen meg­szólal Istennek reám személye­sen vonatkozó ítélete és ne­kem szóló bűnbocsánata, ke­gyelmes szava! „Istennek be­széde élő és ható”, Zsid. 4.12. Ez a Szentírás jelenbeli nagy titka: Isten élő és ható igé­jét hallhatom meg belőle. NYITOTT TEMPLOMOK A németországi evangélikus egyházkerületek püspökei leg­utóbb Lübeckben tartott kon­ferenciájukról felhívást intéz­tek a gyülekezetekhez, mely­ben a templomok napközi nyitvatartását ajánlják. A megfáradt embereknek szük­ségük van a csendes áhítat felüdítő erejére — mondja a felhívás. LIPCSE Wilhelm Busch, az ismert igehirdető igehirdetés-soroza­tot tartott október elején Lip­csében a Nátanael-gyülekezet- ben, mely 75 éves fennállását ünnepelte. A sorozat témái: „Szeret az Isten?” — „Van-e Budapesten, 1959. november 8-án Deák tér: de. 9 (úrv.) dr. Kékén András, de. 11 (mv.) Halenscher Károly, du. 5 dr. Kékén András, du. 6 Szeretetvendégség: Halen­scher Karoly. Fasor: de. lél 10 Sülé Károly, de. 11 iíj. Blázy Lajos este 7 Sülé Károly. Dózsa Gy. ut: de. fél 10 iíj. Biazy Lajos. Üllői üt 24: de. lél 10 Kardos József, de. 11 Kardos József. Karácsony Sándor u. 31: de. 10 Grünvalszky Károly. Rákóczi út 57/b: de. 10 (szlovák), de. háromnegyed 12 Grünvalszky Károly. íhaly Kál­mán út 28: de. 11 Rédey Pál, du. 6 Drenyovszky János. Kő­bánya: de. 10 Veöreös Imre, du. 5 Szeretetvendégség. Utász u. 7: de. 9 Takács József. Vajda P. u. 33: de. fél 12 Veöreös Imre. Zugló: de. 11 (úrv.) Karner Ágoston, du. 4 Szeretetvendégség. Gyarmat u. 14: de. fél 10 Boros Károly. Rákos­falva: de. fél 12 Boros Károly. Fóti út 22: de. 11 Gádor András. Váci út 129: de 8 Gádor András. Újpest: de. 10 Blázy Lajos. Pest­erzsébet: de. 10 Szabó István. Rákosfalva, MAv-telep: de. fél 9. Rákospalota: de. 10. Rákospalota, Kistemplom: du. 3. Pestújhely: de. 10. Rákosszentmihály: de. fél 11. Bécsikapu tér: de. 9 Várady Lajos, de. 11 Várady Lajos, este 7 Schrei­ner Vilmos. Torockó tér: de. fél 9 Madocsai Miklós. Óbuda: de. 9 Vá- I mos József, de. ifi (ürvj Fülöp Ez a másik oka annak, hogy szent ez a könyv: mi­vel ilyen ereje, hatalma van az egyház történetében és sze­mélyes keresztyén életünkben. „Egyedül a Szentírás !“ A Szentírásnak ezt az egye­dülálló tartalmát és hatását, erejét ismeri el egyházunk, amikor azt vallja: a hitnek és a keresztyén életnek, az ige­hirdetésnek és a teológiának minden kérdésében egyedüli forrás és irányadó zsinórmér­ték az egyházban a Szentírás igéje. Ez a reformáció egyik alaptétele: a Szentirás-elv. Rajta kívül az egyházban még másra is szükég van. Nélkülözhetetlen az igehirde­tés, a prédikáció, amelynek a Szentírást a keresztyének mindennapi életében, mai kér­déseiben kell megszólaltatnia. Szükség van a hitvallásokra és a teológiára, melyek a Szentírás helyes, igaz értel­mét mutatják mej, a téves tanításokkal szemben. Ezek azonban — hitvallás, teológia és igehirdetés — nem valami külön tekintélyek és irányadé mértékek a Szentírás mellett, maguk is a Szentírás igéjé­nek kisugárzásai, megjelenési formái. Akkor jó az igehirde­tésünk, akkor igaz a teológi­ánk, ha benne Isten igéje szó­lal meg a mi korunkban, a mi kérdéseinkben. Ezért nincs nagyobb tekintély a mi egy­házunkban a Szentírásnál! Azt valljuk: a szentírásbeli igének és a mögötte álló „ige Igéjének” — Jézus Krisztus­nak — önmagában is meg­van az ereje, hatalma arra, hogy az emberi tévedéseket helyreigazítsa az egyházban és megtartsa azt Isten egyhá­zának a világban. Ezért nincs kimeríthetetle- nebb, sürgetőbb és gyümöl­csözőbb keresztyén feladatunk az egyházon belül, mint bele­mélyedni a Szentírás igéjének hallgatásába, olvasásába és tanulmányozásába, mégpedig nyitott szívvel, állhatatosan és engedelmesen. Így lesz valóban szentté számunkra a Szentírás! Dr. Nagy Gyula' imameghallgatás?” — „Lesz-e béke a földön?” — „Kezdhe­tek-e új életet?” — „Van-e örök élet?” — voltak. A soro­zat a gyülekezet határain túl is nagy érdeklődést keltett. SEGÍTSÉG JAPÁNNAK A japáni tájfun-katasztrófa áldozatainak megsegítésére Németország, Hollandia és Nagybritannia egyházai az Egyházak Világtanácsához 13 ezer dollár összeget juttattak el. A többi egyházak adomá­nya is útban van. — A „Vera“ nevű tájfun az utóbbi évtize­dek legnagyobb természeti ka­tasztrófáját idézte elő. Közel 4000 halott, 12 800 sebesült és 1740 Vltűnt, az eddigi áldoza­tok száma. Dezső, du. 5 Vámos József. Tarcsay Vilmos u. 11: de. 9 Zoltai Gyula, de. 11 Zoltai Gyula, este fél 7 Csonka Albert. Pesthidejkút: de. fél 11 Ruttkay Elemér. Diana út 17: de. fél 9 Csonka Albert. Kelenföld: de. 8 dr. Rezessy Zoltán, de. 11 dr. Rezessy Zoltán, du. 6 Egyház­zenei est. Németvölgyi út 138: de. 9 Kendeh György. Budafok: de. 11. Csillaghegy: de. fél 10. Csepel: de. 11, du. 7, EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottsSs Főszerkesztő: D. dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: Gádor András Szerkesztőség é3 kiadóhivatal: Budapest, VIII., Üllői út 24. Telefon; 142—074 Előfizetési ára egy évre 60,— Ft, fél évre 30,— Ft Csekkszámla: 20412.—vili. Árusítja a Magyar Posta 10 000 példánybao nyomatott KÜLFÖLDI EGYHÁZI HÍREK ••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••«s ISTENTISZTELETI REND HÍREK Szentháromság ünnepe utáni 24. vasárnap: az oltárterítő színe: zöld. A vasárnap oltári igéje: Fii. 1,19—21; szószéki igéje: Ján. 10,23—30. * A békéscsabai gyülekezet, november hó 8-án, vasárnap, Káldy Zoltán püspök szolgá­latával, gyülekezeti nap ke­retében nyitja meg külsőleg megújított nagytemplomát. November 8-án, vasárnap de. 8-kor a kistemplomban szlovák, 9-kor magyar nyelvű úrvacsora, de. 1/210-kor közös szlovák—magyar ünnepi isten- tisztelet a nagytemplomban, mindkét nyelvű igehirdetéssel. A magyar nyelvű ünnepi ige­hirdetést Káldy Zoltán püs­pök, a szlovák nyelvű igehir­detést Mekis Ádám esperes tartja. Az istentisztelet után a kép­viselőtestület az egész temp­lomi gyülekezet részvételével ünnepi közgyűlést tart, me­lyen felolvasásra kerül a nagytemplom rövid története. Du. 747 órakor a gyülekezeti énekkar közreműködésé­vel a kistemplomban gyüle­kezeti estet tartanak, melynek keretében Káldy Zoltán püs­pök előadással, Benczúr László püspöki titkár pedig igehir­detéssel szolgál. Offertorium a renoválás költségeinek fedezésére szol­gál. «► A sajókazai egyházközség október 25-én tartotta a hála­adás napját. Ezen a napon került sor a gyülekezeti terem ünnepélyes átadására. A gyü­lekezet átalakította és meg­újította a lelkészlakást, hogy gyülekezeti teremhez jusson. Az ünnepi istentiszteletet, a gyülekezeti terem megáldását és az úrvacsoraosztását Virág h Gyula esperes végezte. Dél­után az igét Duszik Lajos ny. esperes hirdette, A kántori szolgálatokat Gáli Sándor tállyai lelkész végezte, aki a gyülekezetben hosszú időn ke­resztül végzett segédlelkészi szolgálatot. O A fasori gyülekezetben pél­damutató testvériséggel tar­tották meg reformáció hetét. Október 25-én, szószékcsere keretében az evangélikus is­tentiszteleten Szamosközi Ist­ván református püspök hir­dette az igét, a református istentiszteleten pedig Koren Emil evangélikus esperes. Az egyhetes igehirdetés-sorozaton a református és evangélikus ■ gyülekezet közösen vett részt, a hét első felében a reformá­tus templomban evangélikus lelkészek, a második felében az evangélikus templomban református lelkészek szolgál­taik. <? — Lelkészszentelés: Bárdossy Tibort november 10-én, ked­den este hét óraikor szenteli lelkésszé a Deák téri temp­lomban Káldy Zoltán, a Déli Egyházkerület püspöke. * — Síremlékavatás. Novem­ber 2-án, a Farkasréti-temető­ben felavatták Bakay Zoltán, volt dunaegyházi esperes-lel­kész síremlékét. A kegyeletes család, barátok, tisztelők és a dunaegyházi gyülekezet népes küldöttségének jelenlétében a jelenlegi dunaegyházi lel­kész, ifj. Tóth-Szőllős Mihály végezte a szertartást. Hűséges lelkipásztori élet hitvallását fejezi ki a sírem­lék felirata: „Jézus él, én is vele .. * Néhai özv. Irsai-Szabó Tiborné Pataky Otlilia sírját az albertirsai temetőben október 31-én rokonai és tisztelői megkoszorúzták. Az 1952-ben, 82 éves korában elhunyt özv. Irsai-Szabó Tiborné az első világháború hadlárváinak árva­otthont létesített és azt hosszú időn keresztül saját költségén tar­totta fönn. Egyházunk számos evangélikus egykori hadiárvája ma is áldással őrzi emlékét a ne- meslelkü protestáns asszonynak. „Törekedjetek szeretetre.” (I. Kor. 14, 1.) Orgonaharmónlum, zongora, har­monika javítás, hangolás többévi garanciával. Pokorny Károly, Új­pest, Rózsa u. 50, Ismered Őt!? — Örök életet ad! „És Jézus a templomban, Salamon csarnokában járt. Kö­rülvették azért a zsidók" és így szóltak neki: Meddig tartasz még bizonytalanságban bennünket? Ha te vagy ,a Krisztus, mondd meg nekünk nyíltan. Felelt nekik Jézus: Megmond­tam nektek, de nem hisztek. A cselekedetek, amelyeket én cselekszem az én Atyám nevében, azok tesznek bizonyságot rólam. De ti nem hisztek, mert nem az én juhaim közül valók vagytok. Amint megmondtam nektek. Az én juhaim hallgatnak az én hangomra és én ismerem őket és ok kö­vetnek engem. És én örök életet adok nekik és soha el nem vesznek és nem ragadja ki senki őket a kezemből. Az en Atyám, aki nekem adta őket, nagyobb mindenkinél. Es senki ki nem ragadhatja őket az én Atyám kezéből. En es az Atya egy vagyunk.’’ János 10,23—30. Egy régi, szétömlő világ romjaira épülő világban élünk. Az élet, amelyben legtöbbünk felnőtt nincs már, vagy csak annyi van meg belőle, amennyi ép darab egy rombádőlt ház­ban még fellelhető. Itt-ott még előbukkan a múlt gyermek vagy ifjúkori emléke, de ezek nem tűntethetik el azt. ami a régi fölé nő. Új társadalom, új tudomány, új emberség, új em­ber egészen új világa formálódik egyre erőteljesebben körü­löttünk. És bennünk is kavarog mindez. De a ma keresztyén embere, kezében tartja a drága igét amelyből ez a név ragyog: Jézais Krisztus. A Názáreti Jézus Krisztus alakja és szava, úgy amint előt­tünk áll, csodálatos dolgokat beszél. Először is azt, hogy ö ma is azt mondja, amit egykor. Hisz Ö tegnap és ma és mindörökké ugyanaz. Önmagát mu­tatja a gyötrő kérdésekkel küzdő embernek és ezt teszi hozzá? „Én és az Atya egy vagyunk.” önmagát mutatja s ezzel Istennek örök és mégis mindig új és újra hozzánk hajló szeretetét. Nézd cselekedeteit úgy, amint mutatja bennük magát és az Atyát. Az elhagyottakkal* a társadalom megvetett] ei vei és száműző tteivei együtt van. Bűnéül róják fel ezt is. De velük együttléte kifejezte és ma is kifejezi, hogy nincs veszendőbe ment emberi lélek. Mindenki drága az Atyának és nekünk is kell, hogy az legyen. A bete­geket meggyógyította, a poklosokat megtisztította, a sírókat megvigasztalta, a gyengéket gondjaiba vette, a szegényeket magához emelte, a bűnösöknek megbocsátotta bűneit. Kegyel­met adott s nem bírói ítéletet mondott. Cselekedeteivel élete­ket indít el fölfelé a mélységből, ahová a bűn lökött sokakat. Ebben semmi sem gátolta. Meggyőzte a kísértésben saját emberléte minden gyötrő ösztönét, mert a Lélek embere, Is­tené volt. Néki engedelmes volt. Éppen ezért hamuvá vált előtte az arany, a Mammon világa. Más kincseket hozott és azokat osztotta szét bőkezűen, tékozlóan. S aki kapott belőlük* mint Pál is, Luther és oly sokan mások, kárnak és szemétnek ítélt emellett minden egyebet. Hisz a Krisztussal eggyé lévén egy leszek én is, Pál is s velünk együtt sokan az örökkévaló­val, az Atyával. Az Ö dicsősége, örök élete most már a miénk is, akik az ő juhai vagyunk. Mert hisz Urunk nem csak azt tette, amit azok a zsidók* akik kérdezték őt. Ennél többet tett: Teste megtöretett, vére kiontatott. De ez a megtöretett test és kiontott vér új meg új milliókat táplál időtlen időkig. Keresztre adta magát, hogy megtörje a bűn hatalmát s magára vette a büntetést, amelyet bűneinkért mi érdemeltünk az Atyától. Szenvedéseivel meg- számlálhatatlanokat örvendeztet meg és magasztal fel az örök életbe. Aki látta az ember bűnét és érezte már saját bűneinek nyomasztó terhét s aki ezzel küzködve látta a lélek szemeivel Öt, amint a kereszt alatt roskadozva megy a Golgotára, aki látta szenvedéseit, aki látta Öt győzelmesen kilépni a sírból* aki átélte ezzel a dicsőséges Krisztussal való találkozásnak titkát, az látta azt amit ő mondott: „Én és az Atya egy va­gyunk.” Így nyílik út az örök életre, amely az övé az Atya dicsőségében s azoknak adja, akik az övéi. S ebben megoldódik az, hogy nem vagyok egyedül. Ez a világ s benne én az Atyáé vagyok. Hisz Ö az én Atyám is s ezt az egész világot az Ö velünk törődő határtalan szeretete hatja át. S ezáltal tudom, hogy én a bűnös ember megváltott ember vagyok. Otthonom, örök otthonom van a Jézus Krisztus által. Mikor mindezeket ma is válaszolja Krisztus, kérdés, nem szól e most is úgy, mint egykor a zsidóknak: „Megmondtam nektek, de nem hisztek ............ti nem hisztek, mert nem az én juhaim kö zül valók vagytok.” Pedig: „Annyi idő óta veletek vagyok és mégsem ismertek engem.” Látod-e és megérted-e szavát s általa az Atyát? Ez a próbája és gyümölcse a hitnek. Persze ez a látás is titok és ajándék. Nem lehet kierősza­kolni és nem lehet megrendelni, csak alázatosan kérni, mert ez a Szentlélek ajándékozó és teremtő munkája. Ember nem adhatja, csak bizonyságot tehet róla, mert: „Isten az, aki szólt: sötétségből világosság ragyogjon s Ö gyújtott világosságot a mi szíveinkben is az Isten dicsősége ismeretének a Jézus Krisz­tus arcán való világoltatása végett.” Boros Károly tiiiiininniiuiiiniiiiiiiiiiiiiiiiii!!!!^ N APRÓL-N APR A HÉTFŐ — DANIEL 9,24. — Századokkal születése előtt Krisztusról szól a próféta. Emberi szem ekkor még nem látta öt, mégis ott élt a íhivők reménységben, egy szebb, tisztább, igazabb jövendő várásában, KEDD — ÉZSAIAS 44,26. — Századokkal születése előtt. Krisztusról szól a próféta. RóLa, Isten szolgájáról, akinek sza­vát és cselekedeteit Ű a világotteremtő Űr teljesíti be, iga­zolja. SZERDA — JER. SIR. 1,18/a. — Igaz az Űr. Még akkor is* ha mi nem akarjuk szavát meghallgatni, ha nem akarunk törvénye szerint élni, ha rúgódozunk ellene. Igaz az Űr, mert Öt igazolja minden szava és cselekedete. CSÜTÖRTÖK — 1. MÓZES 49,18. — A bűneitől meggyötört ember sóhajtása, szabadulás utáni vágyának kifejezése e há­rom szó. Azé az emberé — mindnyájunké —, aki tudja és hiszi, hogy egyedül Ö szabadíthat meg a bűnöktől. FENTEK — ZSOLT. 12,2. — Keserű mondat. De vajon ve­heti ük-e mi a szánkra? Alig hiszem! Nekünk sakkal inkább azon kell örvendeznünk, hogy nem vagyunk egyedül, hogy vannak, kik ugyanannak a testnek a tagjai: a Krisztuséi. SZOMBAT — JEREMIAS 17,5.7. — Átok és áldás: e kettőst ség feszültségében él az ember. Bűne átokként kísérli életé­nek útját Istentől kapott hite áldásként követi földi- és örök­életében. I 5911820— Zrínyi Nyomda, Budapest.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom