Evangélikus Élet, 1959 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1959-01-25 / 4. szám

„c'lz ember kiugrik a irilágürbt...” mondhat a világűrbe kiugró embernek, aki nehezen tudja eldönteni, hogy mostmár vég­telen kicsinek, vagy végtelen nagynak érezze magát. Ez a keresztyén mondanivaló pe­dig az égről szól. Nem arról a több ezer méter magasról, ahonnan az első atombombát dobták le Hirosimára, nem a vadászgépek, bombákat hordo­zó repülők egéről, nem a sztra­toszféráról, vagy az ionoszfé- ráról, sem az ismeretlen nap­rendszereket forgató, végtelen űrbe vesző tejút egéről, ha­nem ezen túl, ezen felül, vagy ezen kívül az Isten angyalai­nak egéről, ahonnan békessé­get hirdető jó szó hangzott le a földre karácsony éjjelén, az Atyának az egéről, amely a legismertebb keresztyén imád­ságban ilyen összefüggésben szerepel: Mi Atyánk ki vagy a mennyekben. Nem egy vég­telen mélységű, elérhetetlen falu mély kútban, a világűr­ben élünk, hanem a mi Atyánk ege alatt, aki nem fordult el a földtől, hanem megemlékezett róla problémái ellenére, sőt éppen azért, mert ember-kérdése van. A 8. zsoltár írója talán jóval ke­vesebbet tudott a világűr tit­kairól, mint mi és téves el­képzelései is lehettek, de tu­dott valamit arról a másik ég­ről, az Atyának az egéről, Is­ten irgalmas hozzánk hajlású­ról, emberszeretetéről, ezért volt józan tudata az emberi méltóságról. Ezért tudott így vallani az emberről, mikor hiányos ismereteivel éjszaka feltekintett a csillagos égre: „mi az ember, hogy megem­lékezel róla, mi Ádám fia, hogy rátekintesz?” Ezért volt bizonyos afelől, hogy nincs jövője annak az embernek, aki kevés, vagy megnöveke­dett tudását bosszút lihegve a másik embert megsemmisí­teni vágyó gyűlölet eszközévé teszi. Ha erre az égre emeljük fel szemünket, nem csak fo­kozódni fog emberi szabadsá­gunk és felelősségünk tudata, hanem mindkettőt bátrabban, reményteljesebben gyakorol­juk. Emelt fővel,- az Atya egére emelt tekintettel bizo­nyosak vagyunk afelől, hogy a mi munkánk nem hiába­való. Lehet, hogy pl. a világ minden pontján egy időben érvényes 100 százalékos békét nem tudunk létrehozni, de egy százalékos eredményekért is szívesen fáradunk, mert a teljességet ismerve megbecsül­jük, hálásan vesszük, szeret­jük a részletet is. Benczúr László Akik a csömöri egyházközség terhét hordozzák ... j)i2ENTEU> m ÜNNEPNAP Boldog tanítványok Minden természettudomá­nyos és technikai felfedezés újabb lehetőséget nyitott meg az ember előtt. Lehetőséget arra, hogy az emberi élet mi­nél több ember számára vál­jék kényelmesebbé, egészsé­gesebbé, emberségesebbé, hogy közelebb kerülhéssen egyik ember a másikhoz. Ugyanak­kor mindegyik felfedezés ve­szélyesebbé is tette az életet és égetőbbé az emberi felelős­ség kérdését. Micsoda lehető­séget biztosít pl- az autó. Mennyivel gyorsabban vihet­nek kórházba egy élet és ha­lál között lebegő embert autón a mentők, mint a leg­jobb lovakkal rendelkező fa­lusi gazda szekere. Az autó azonban az egyes embertől és az egész társadalomtól sok meggondolatlanságot, elővi- gyázatot és erkölcsi felelőssé­get is igényel. Milyen súlyos erkölcsi felelősséget hordoz pl. egy autóbuszsofőr! — A felfedezések egyszerre növe­lik az emberi lehetőséget és az emberi felelősséget. Min­den újabb természettudomá­nyi felfedezés ezért nem csaik a természettel, annak törvé­nyeivel és titkaival állítja szembe a felfedezőt, hanem önmagával is. Az atomkor­szak felfedezései, tudományos és gyakorlati érdekű kísérle­tei eddig nem tapasztalt erő­vel és hevességgel kérdezik vissza a kísérletező, a felfe­dező embert; ki vagy tulaj­donképpen? ismered-e. elfo­gadod-e az emberségeddel egybekötött páratlan szabad­ságot és hallatlan felelősséget? Sok biztató jel mutatja ko­runkban, hogy az atomkor­szak embere sem tud és na­gyon sok esetben tudatosan nem is akar kitérni ezek elől a kérdések elől. Az a tény, hogy az űrrakéta segítségével sikerült kiugrania a világűr­be, nem jelenti számára, hogy a mostani nagyon súlyos földi kérdések terhe alól a világűr­be tudna megugrani. Talán eZek közé a biztató jelek kö­zé lehet számítani azokat a nyilatkozatokat is, melyekben több magyar író és művész számolt be arról, miként ha­tott rájuk a szovjet űrrakéta fellövéséről szóló, világszen­zációt keltő (hír. A nyilatkoza­tokat a Magyar Nemzet ja­nuár 11-i vasárnapi száma kö­zölte ezzel a címmel: „Az em­ber kiugrik a világűrbe ...” A nyilatkozatok nagy része ar­ról tanúskodik, hogy az em­beri elme teljesítőképességé­ről és annak lélekzetállítóan nagyszerű eredményéről szóló új hír az emberi együttélés, az erkölcsi haladás, az egy­más iránti emberi felelősség kérdésének, tehát csupa földi kérdésnek újbóli felvetésére késztetett. Néhány példa: Fodor József költő abban re­ménykedik, hogy az ember, aki eljutott a világűrbe, egy éppen ilyen döntő lépést fog tenni az erkölcsi élet terüle­tén, „és a béke, megértés, együttműködés jegyében el­jutunk a földön az embertől az emberig és — lélektől lé­lekig”. Urbdn Ernő írónak sok min­den jut eszébe, mikor reggel kezébe veszi az újságot s ol­vassa a világszenzációt, — többek között azt is, hogy „az író végtelenje az emberi lé­lek”. „Ugyan lesz-e erőm, hogy titkait kifürkésszem s mara­dandó érvénnyel le is rögzít­sem?” — kérdezi önmagától. Fábry Zoltán filmrendező: „Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy mialatt az ember kilépett a Föld határai közül, itt a földön még sok minden elintézetlen. A tudomány vég­telen perspektívái arra intik az embert, hogy fokozódjék felelősségérzete sajátmagával kapcsolatban.” Szabó Pál író: „Az embert sürgősen és mihamarabb meg kell ismertetni önmagával. Megtanítani elsősorban is ar­ra, hogy mivégre születik az ember a földre, mi a köteles­sége önmagával, családjával, hazájával szemben és ezen túl az egész emberiséggel szemben. Csaik az Ilyen em­berekből álló társadalom bír­hatja el a végtelenségbe ki­tárult lehetőségekkel járó, szédületesnek mondható lehe­tőséget.” Tamási Áron írót az nyug­talanítja, hogy az emberi el­me csodás eredménye és az emberiség földi sorsa között nem mindig látja a harmó­niát. Füst Milán költő bámulja az embert, a technikai isme­retek határtalan kitágítóját és nyilatkozatát így fejezi be: „Én lesütöm a szememet és azt mondom: határtalan. És mert szerény vagyok én, azt is mondom én: felfoghatatlan. Ezek a nyilatkozatok tulaj­donképpen vallomások az „emberkérdés” mellett. Nem a technikai ismeretek, a termé­szettudományos felfedezések, hanem az ember maga teszi veszélyessé az életet. Ha az embernek egyszer majd sike­rül a holdon „földet érnie”, akkor nem csak az influenza, a rák vagy más emberi nya­valyák kórokozóját viheti el magával oda, hanem magával viszi az egész földet, azt, ami oly földivé teszi a földi éle­tet — az emberkérdést. Ilyen értelemben nem tud szabadul­ni az ember a földtől, még akkor sem, ha kiugrik a vi­lágűrbe. Talán erre akart utal­ni Madách Imre, mikor Az ember tragédiájának képso­rozatába beállította a XIII. színt, Ádám és Lucifer űr­hajózását. A keresztyén egyház a Bib­lia ősi bizonyságtétele alap­ján az ember ilyen értelmű földhözkötöttségével kapcso­latban mégsem az ember tra­gédiájáról beszél, hanem az emberi méltóságról. Mégpedig a mély alázat és a végtelen csodálkozás hangján. A ke­resztyén egyház — és ez az ő külön nyomorúsága, hogy maga sem akarja sokszor el­hinni — nem az önvédelem hangján, sem egy tanítóbácsi leckéztető hangján, hanem angyali derűvel, boldog se­gítőkészséggel valami felsza­badítót, kedveset, biztatót Múlt heti számunkban „Űj harang szól a csömöri temp­lomban” c. harangszentelési ünnepről szóló beszámolónk­ban, — sajnálatos félreértés miatt —, Varga Mihály neve szerepel, mint e gyülekezet felügyelője. 1956. március 10-től Ve- reszki Pál, akkori gondnok látta el ideiglenesen a fel­ügyelői tisztséget, 1958. ja­nuár 11-től pedig, mint az egyházközség rendes felügye­lője tölti be élő hittel, nagy körültekintéssel és sok-sok szeretettel elnöki tisztségét. Ö üdvözölte Káldy Zoltán püspököt a január 1-i ha­rangszentelési ünnepen a gyü­lekezet nevében. 1958. január 11-től Gubek Mihály az egy­házközség gondnoka. Egy év alatt is bebizonyította, hogy szereti egyházát és nagy gonddal végzi fontos egyházi munkakörét. — 1955. február 7-től ifj. Bódis István az egy­háziközség pénztárosa, aki nemcsak a pénz hűséges ke­zelésében. végzi példaadóan szolgálatát, de minden egy­házi munkáiból kiveszi a ré­szét és példát mutat mások­nak is. Több, mint 10 éve Racslkó István a számszéki elnök, aki emellett a szak- képzettséget igénylő munkája mellett sokoldalú széleslátá­sával és tapasztaltságával minden kérdésben bölcs ta­náccsal szolgál. Áldja meg Isten még sokáig ilyen élő hittel és annyi munkaszere­tettel, mint amennyit a leg­utóbbi harangbeszerzési ne­hézségeknél is magukra vál­laltak és jó szívvel elvégeztek. S. J. 8. zsoltár A karmesternek; ,,A présházak’* dallamára. Dávid zsoltára. Mi Urunk, Istenünk, mily fel­séges neved széles e világon; az égen mutatod meg dicsősé­gedet! Csecsemők, csecsszopók ajká­val emeltél erősséget ellenségeid miatt, hogy elhallgattasd a gyűlölkö­döt, a bosszút lihegőt. Mikor egedet szemlélem, uj­jaid művét, a holdat, a csillagokat, miket te alkottál — mi az ember, hogy megemlé- * kezel róla, mi Ádám fia, hogy rátekin­tesz? Hiszen kis híja, hogy istenné nem tetted, dicsőséggel és fenséggel koro­náztad meg.' Űrrá tetted őt kezed művein, mindent lába alá rendeltél! Juhot s minden barmot, mezei vadakat, égimadarakat, s tenger halait, melyek a vizek útjait hasítják. Mi Urunk, Istenünk, mily fel­séges neved széles e világon! Fordította Bodrog Miklós Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa. Boldogok, akik sírnak, mert ők megYi,’asztal tatnak. Boldogok a szelídek, mert ők örökíik a földet. Boldogok, akik éhezik és szom- juhozzák az igazságot, mert ők megelégíttetnek. Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmasságot nyernek. Boldogok, akiknek szívük tisz­ta, mert ők az Istent meglátják. Boldogok a békességre igyeke­zők, mert okét Isten fiainak hív­ják. Boldogok, akiket üldöznek az igazságért, mert övék a mennyek országa. Bolodog vagytok, ha szidalmaz­nak és üldöznek titeket és hazu­gul minden rosszat mondanak el­lenetek énérettem, örüljetek és örvendezzetek, mert jutalmatok bőséges a menyekben; így üldöz- I ték a prófétákat is, uk'k előttetek , voltak. (Mt. 5,1—12.) A boldogságkérdés az emberi élet egyik fő kérdése. A leg­több ember, ha megkérdezik élete értelme és célja felől, a bol­dogságot jelöli meg. „Boldog akarok lenni.” „Jogom van a bol­dogsághoz!” Ebben az igében Jézus beszéd a boldogságról, meg­mondja, hogy Ö kit tart boldognak. Ez a szakasz a Hegyibeszédből való s hogy megértsük, ah­hoz az szükséges, hogy a Hegyibeszéddel tudjunk mit kezdeni Jézusnak ezt a beszédgyűjteményét sokféleképpen lehet értel­mezni, többek között úgy is, hogy ez nem más, mint Jézus első igehirdetésének a részletezése, bővebb kifejtése. „Térje­tek meg, mert elközelített a mennyek országa!” _— hangzott az első prédikáció Jézus ajkán. A mondat első része megfor­dulást, gondolataink és egész bennső világunk megváltoztatá­sát jelenti. Végigolvasva a Hegyibeszédet, valóban úgy talál­juk, hogy igazán gyökeresen meg kell változnia gondolkodás- módunknak, ha magunkévá akarjuk tenni Jézus gondolatait Ehhez meg kell térnünk Őhozzá, aki elmondta a Hegyibeszé­det Ezt a beszédgyűjteményt Jézus személyétől függetlenül olvasni nem szabad, őmaga a Hegyibeszéd rejtélyének meg­oldója. Az első igehirdetés második fele teszi lehetővé a meg­térést: „elközelített a mennyek országa” tudniillik Jézus Krisz­tusban, az Ő személyében. Ennek alapján kell figyelnünk erre a tizenkét versre is. Hitünk szerint az a boldog, annak van üdvössége, azt köszönti Jézus, aki az életét az ő gondolatai szerint rendezte be, vagyis, aki már az ő országának tagja, az Ő uralma alatt él. — Jézus itt már úgy látja magát, mint aki uralkodik, trónusához jönnek sorban különböző emberek, a tanítványok, Jézus mint uralkodó üdvözli őket: a lelkiszegényeket — nem ostobák, vagy ügyefo- gyottak ezek, hanem azok, akik tudják, hogy a mennyek or­szágába csak üres kézzel lehet menni, akik mernek mindent remélni és elfogadni Uruktól. Jönnek a sírók, gyászolók — ezek vigasztalást nyernek, letöröl az Ür szemükről minden könnyet. Jönnek a szelídek, az Ő országában az alázatosak uralkodnak, itt az a törvény érvényes, amit Jézus uralkodni- vágyó tanítványainak később így fejez ki: „aki első akar lenni közöttetek, az legyen a ti szolgátok.” Jönnek azok, akik mindig az igazságra vágyakoztak s boldogok, mert megismerik a tel­jes valóságot. Jönnek az irgalmasok, az emberséges emberek és irgalmasságot nyernek. Jönnek a tisztaszívűek, akiknek a látását nem homályosítja el kusza bűnök szövevénye s végül jönnek azok, akuk az igazságért sérelmet és hántást szenvedtek a kegyesektől. A bigott, vallásoskodó farizeusok sohasem fog­ják megérteni a tanítványokat, de ez nem baj, ennek csak örüljön az, aki tanítvány. — Íme a boldog tanítványok. Most még mindez csak ígéret szerint hangzik és a hitben valóság csupán, de a tanítványok hisznek Uruknak és elfogadják azt, amit ő mond. A tanítvány boldog ember és így elérte az élet szokványos értelemben vett célját is. A Hegyibeszéd és az egész Űjtesta- mentum arról beszél, hogy a boldogságot nem lehet függet­leníteni Jézus Krisztustól. A tanítványnak van Krisztusa és Vele megadatik a boldogság is. Hafenscher Károly N APROL-N APR A HÉTFŐ: — Zsolt 89,3. — Isten hűsége, kegyelme erős és szilárd. KEDD: — 2 Móz. 24,7. — Az Isten akaratának cselekvése: a hitben élő ember magatartása. SZERDA: — Ézs. 11,4. — Az Isten Fia a gyöngékhez és a betegekhez jött, hogy nékik ajándékozza az örökéletet. CSÜTÖRTÖK: — Zsolt 69,2. — Amikor az embert elborít­ják a hullámok, akkor ad szabadulást az Űr. PÉNTEK: Dán. 7,10. — A szolgáló egyház az Űr előtt áll, és tőle kapja a parancsot és az erőt. SZOMBAT: Zsolt 77,15. — A hívő ember boldog felisme­réssel vallja Urának az Istent. ISTENTISZTELETI REND írta: „Az Isten ebből az os­toba, háládatlan magyar vi­lágból, mely ö reá méltatlan volt, kivette.” Rövid életében mégis egé­szet, teljes életművet alkotott! Talán ő az első, aki a kultúra alapvető nemzeti jelentőségét felismeri és tudatosan a nem­zeti nyelv mellett száll síkra. Még külföldön „elhatározd — saját szavait idézve —, Isten, ha élteti, nem hal meg a nél­kül, hogy a magyarnak min­den tudományt magyarul ne adjon”. Szavát is állja, mert 1655-ben megjelenő Encyklo- pediája a kor minden ismere­tét igyekszik összegyűjteni — magyarul. Világviszonylatban kiemelkedő müve a Magyar Logikácska, nem azért, mert Descartes első követői közé tartozik, hanem mert magya­rul írja ezt a filozófiai művet — holott ekkor még a latin volt mindenütt a filozófia nyelve. atásában mégis pedagógiai tevékenysége a legjelen­tősebb, ő maga is ezt tartotta a legfontosabbnak, az Encyk- lopediát is tankönyvnek szán­ta. Tervet dolgoz ki az egész magyar közoktatás megszer­vezésére. Itt az alap az „anyai nyelven való iskola”, melyben „a legény kék a háznak egyik felében, a leánykák a másik felében üljenek”. A magyar nyelvű népiskola után a kö­zépiskola (schola intermedia) szintén magyar tannyelvű lenne. Természetesen a latin és görög nyelv tanítása első helyen szerepel, de megjelen­nek a reális ismereteket nyúj­tó tárgyak: a földrajz és a történelem is. A tananyagot a szónoklattan és a filozófia egészítik ki. Közoktatási rend­szerét betetőzte volna nagy terve: a magyar nemzeti egye­tem. Az Akadémia megalapí­tására, helyesebben a gyula- fehérvári iskolának egyetem­mé fejlesztésére vonatkozóan 1659-ben Barcsai Ákosnak, az akkori fejedelemnek javasla­tot tett. Az egyetemnek el­képzelései szerint négy kara lett volna. A filozófia ötéves anyaga magisieri címet adott volna. A filozófia elvégzése után a jogi, orvosi, vagy teo­lógiai kar elvégzésével lehe­tett volna a doktori címet megszerezni. Apáczai látta a feudális kor társadalmi ne­hézségeit, ezért azt ajánlotta tervében, hogy a fejedelem az I egyetemet végzetteket neme- I sítse meg. pedagógiai elvei és gyakor­lata megelőzik korát. Ezek az elvek mind mai napig érvényesek és minden humá­nus, emberies nevelésnek szer­ves részei. Egyik legfontosabb tétele, hogy az oktatást nem szabad elválasztani a nevelés­től. Minden tárgyi tudás csakis az emberré nevelés célját szolgálhatja. Ennek a nevelve- oktatásnak a legfontosabb kel­léke Apáczai Csere János rendszerében a szeretet, mert csakis ez lehet a gyengéd fe­gyelmezés alapja. A nevelés eredményességének azonban alapvető feltétele a tanár sze­mélyes példamutatása, ezzel tehát a tanár egyéniségét hangsúlyozza. A tanárképzés intézményes megszervezése sem maradt ki rendszeréből, de rámutatott arra is, hogy az anyagi és erkölcs>' független ség elengedhetetlen feltétele az eredményes pedagógus­munkának. A tanítás folyamatát vizs­gálva, állapította meg a taní­tás fokozatosságának elvét: először a közelit, egyszerűt és kézzelfoghatót és csak később lehet a távolit, összetettet és elvont dolgot tanítani. A nyelvtan helyett a nyelvet, az üres szónoki formák helyett a helyes beszédet kell tanítani és az értelmet kell fejleszteni. E mellett rámutatott arra is, hogy a túlterhelés a „gyermek eszének az élét eltompítja”. Apáczai Csere Jánosnak a tanításai forradalmi hadüzene­tet jelentettek az akkori el­avult pedagógiának. Ezt tanít­ványai érezték is és rajongásig szerették. Amikor az áskáló- dások következtében Kolozs­várra kellett távoznia, tanít­ványainak egy része követte szeretett mesterét. Ez ragyogó bizonyítéka fényes tanári ké­pességeinek. HTanai ma már nem jelente­nek újdonságot, de ez semmit sem von le értékéből. Sajnos, közvéleményünk még mindig nem ismeri eléggé és ezért nem is méltányolja kellőképpen nevét. Fontos kö­telességünk, hogy a magyar nevelésügy dicső úttörőjének életét és működését megismer­jük, aki e mellett az általános emberi haladásnak is kiemel­kedő alakja volt. Ezzel tarto­zunk emlékének. Egyénisége, emberi magatartása, törhetet­len jelleme pedig mindig esz­ményképe kell hogy legyen a magyar nevelőnek. Dr. Gyapay Gábor Január hó 25-én BUDAPESTEN Deák tér de, 9 (úrv.) Hafenscher Károly, de. 11 (úrv.) Káldy Zoltán, du. 6 Kékén András dr. Fasor de. fél 10 (gyerm.) Mezősi György, de. 11 Koren Emil, du. 6 Mezősi György. Dózsa Gy út 7. de. fél 10 Koren Emil. Üllői út 24. de. fél 10, de. 11. Rákóczi út 57/b. de. 10 (szlovák) Szilády Jenő dr., de. há- romn. 12. Karácsony S. u. 31. de. 10. Thaly K. u. 28. de. 11. B’onnyai Sándor, du. 6 Bácskai Gusztávné. Kőbánya de. 10 Veöreös Imre. Utász u. 7. de. 9 Takács József. Vajda P. u. 33. de. fél 12 Takács József. Zugló de. 11 (úrv.) Karner Ágoston, du. 6 Karner Ágoston. Gyarmat u. 14. de. fél 10 Scholz László. Rákosfalva de. fél 12 Scholz László. Fóti u. 22. de 11 (úrv.) Dulcz Pál Váci u. 129. de. 8 Dulcz Pál. Üjpest de. 10 Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10 Bencze Imre. Soroksár-Üjtelep de. fél 9 Bencze Imre. Rákospalota MÁV-telep de. fél 9. Rákospalota de. 10. Rp. Kistemnlom du. 3. Pestújhely de. 10. Kürtösi Kálmán. Ráko~szent- mihály de. fél 11 Tóth-Szőllős Mi­hály. Bécsikapu tér de. 9 Benes Mik­lós dr., de. 11 Várady Lajos, du. 7 Benes Miklós dr. Toroczkó tér de. fél 9 Várady Lajos. Öbuda de. 9 (gyerm.) Vámos József, de. 10 (úrv.) Vámos József, du. 5 Vámos József. XII., Tarcsay V. u. 11. de. 9 Ruttkay Elemér, de. ll Ruttkay Elemér, du. fél 7 Csonka Albert. Diana u. 17. de. fél 9 Csonka Al­bert. Pesthidegkút de. fél 11 Dan­hauser László. Kelenföld de. 8 (úrv.) Kendeh György, de. ll (úrv.) Kendeh György, du. 6 Rezessy Zoltán dr. Németvölgyi u. 138. de. 9 (úrvj Rezessy Zoltán dr. Kelen­völgy de. 9 Schreiner Vilmos. Budafok de. 11 Schreiner Vilmos. Nagytétény de. 8 Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10 Kaposvári Vilmos. Csepel de. ll, du. 7. — CSALÁDI HÍR: Horu- sitzky Hermina, a volt Luther Szövetség főtitkámője, január 8-án, életének 80. évében Bécsiben elhunyt. — Harmonium 5 oktáv, 2 játék eladó. Bp. II. Mecset u. 19. ajtó 33. — Harmonium kitűnő állapot­ban eladó. Bp. VI., Székely Ber­talan u. 13. házfelügyelőnél. — Házfelügyelőséget vállalna leinformálható fiatal házaspár. Cím a kiadóban. — Megvételre keresem Szerb Anna fordításait, Spurgeon, Stein- bergert Stockmayer magyar nyel­vű műveit és más evangéliumi műveket. Tóth Lajos, Bp. XIV. Hungária krt. 198. EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: Groó Gyula Felelős kiadó: Juhász Géza Szerkesztőseg és kiadóhivatal: Budapest, VIII., Üllői út 24. Telefon; 142—074. Előfizetési ára egy évre 60,— Ft; félévre 30,— Ft. Csekkszámla: 204i2—Vin. Árusítja a Magyar Posta 10 000 példányban nyomatott. ZRfVYT NYOMDA Felelős: Bolgár Imre. 1 i I 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom