Evangélikus Élet, 1959 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1959-08-23 / 34. szám

Gyülekezeteink mindenütt megtartották a Hirosima bűnbánati és könyörgő istentiszteleteket Az előző héten szószékeinken felolvasott püspöki körle­vél és egyházi sajtónk közleményei is várakozást, érdeklődést keltettek gyülekezeteinkben a Szentháromság ünnepe utáni 11. vasárnap istentisztelete iránt. Ez abban is megmutatko­zott, hogy a szokottnál népesebbek voltak ezen a napon temp­lomaink. Ez volt a helyzet a többi protestáns egyháznál is. A bűnbánati és könyörgő istentisztelet rendje tekintetében a protestáns egyházak sajátos istentiszteleti rendjéhez kapcso­lódtak. A mi gyülekezeteinkben a szokásos liturgia keretébe a szószéki szolgálat után a prágai keresztyén békekonferencia felhívásában szereplő igehelyek felolvasása és a „Krisztus ár­tatlan Bárány" című ének verseinek éneklése után mondta el az oltár előtt álló lelkésszel együtt a gyülekezet azt a hatal­mas könyörgő imádságot, melyet Vogel berlini professzor fo­galmazott meg. Az első oltári szolgálat imádságai közé azok az imádságok vétettek fel, melyek a Hromadka professzor által ez alkalomra összeállított istentiszteleti rendben szere­peltek. Az egész istentisztelet rendjét, az imádságok szövegét már előzetesen leközölte a lelkészek havi szakfolyóirata, a Lelkipásztor. A fordítást és az istentiszteleti rend összeállítá­sának munkáját Pröhle Károly teológiai tanár végezte. Alábbiakban a Hirosima bűnbánati és könyörgő istentisz­Jól adni — igazán imádkozni »Vigyázzatok, hogy kegyességeteket ne gyakoroljátok a« emberek előtt azért, hogy lássanak titeket; mert akkor nem lesz Jutalmatok a ti mennyei Atyátoknál. Azért, mikor ala­mizsnát osztogatsz, ne ktirtöltess magad előtt, ahogy a kép­mutatók tesznek a zsinagógákban és az utcákon, hogy az emberektől dicséretet nyerjenek. Bizony mondom nektek: elvették jutalmukat. De amikor te osztogatsz alamizsnát, ne tudja a balkezed, mit cselekszik a jobbkezed, hogy az ala- mizsnálkodásod titkon legyen; és a te Atyád, aki látja, amit titkon tettél, megfizet neked nyilván. Es mikor imádkoztok, ne legyetek olyanok, mint a képmutatók, akik a zsinagógák­ban és az utcák szögletein állva szeretnek imádkozni, hogy lássák őket az emberek. Bizony mondom nektek: elvették jutalmukat. Te pedig, mikor imádkozol, menj be a belső szobádba, zárd be az ajtódat és imádkozzál a te Atyádhoz, aki titkon van; és a te Atyád, aki látja, amit titkon tettél, megfizet neked nyilván. És mikor imádkoztok, ne legyetek bőbeszédűek, mint a pogányok. Ezek azt gondolják, hogy az ő bőbeszédűségükért hallgattatnak meg. Ne legyetek bát hozzájuk hasonlók, mert tudja a ti Atyátok, mire van szük­ségetek, mielőtt kérnétek tőle.’* — Máté 6, 1—8. Ezen az igén keresztül Jézus Krisztus keresztyén életünk két életmegnyilvánulásának helyes gyakorlására akar minket megtanítani. Jézus Krisztus megtanít helyesen adni. Az embervilágban „valamiért valamit” elv uralkodik. Adok, hogy amikor bajba jutok, hálás viszonzást kapjak. Adok szeretetet, hogy azután sokszoros kamattal kapjam visz- sza. Szeretetünk sokszor „érdek-szeretet”. Jézus Krisztus az életével tanít meg helyesen adni. „Azért jött az embernek Fia, hogy életét adja sokakért.” Minden ellenszolgáltatás nélkül adja. Nem vár előbb feléje irányuló szeretetet. Sőt, a Vele szemben tanúsított emberi megnemértésre, szeretetlenségre is szeretettel felel, Ezzel a magatartással tanít minket is. „Pél* dát adtam néktek, amiképpen én cselekedtem, ti is aképpen cselekedjetek.” így adjatok szeretetet egymásnak! „Békessé­gemet adom néktek.” Az egész embervilág számára Jézus a Békesség Fejedelme és a békesség kútforrása. Jézus tanít meg adni viszonzást nem várva, jutalmat nem remélve ott, ahol anyagi javainkkal a testvéren tudunk segí­teni. Adni a vigasztalás örömhírét a gyászolók és betegek felé. Jézus tanít meg úgy szolgáló életet adni az embereknek, ahogyan Löhe mondja: „Szolgálni az Úrnak az ő nyomorult­jaiban és szegényeiben. Nem jutalomér, nem háláért, mert az a jutalmam, hogy szolgálhatok,” , Jézus Krisztus tanít meg helyesen imádkozni. Az imádságom nem fakadhat a törvény követeléséből. Á keresztyén embernek nem „kell” imádkozni, hanem szabad imádkozni. Jézus tanít meg arra, hogy imádságunkkal ne akarjuk az Istent a szolgálatunkba állítani. Ne legyen az imádságunk mások „bevádolása“ Isten előtt. Ne legyen hízelgés az Isten felé, vagy a „hitem mutogatása” az imaközösség tag­jai előtt. Legyen az imádság szívünkből fakadó bizalmas be­szélgetés az Atyával. Hitből fakadó legyen az imádság. „Mert aki Isten elé já­rul, hinnie kell, hogy ő létezik.” Nem a levegőbe elmondott imádság az egyház imádsága, amellyel az Isten elé járul szá­zadok óta könyörögve az egyházért és világért. Isten hallja az özvegyek és árvák imádságát, a betegek imádságát. Hallja azoknak ujjongó hálaimáját, akik az életet örvendezve élve, magasztalják Azt, aki minden öröm és áldás kútfeje. Állhatatos Imádságra tanít minket Jézus. „Szüntelen imádkozzatok!” Akkor is, ha úgy érezzük, nem talált meghall­gatásra imánk. Az imádság az Atyával folytatott páros beszélgetés le­gyen, — tanít minket Jézus.,Ó maga is „félrevonul”, „eltávo­zik” a tanítványoktól, amikor imádkozik. Neki mindent el­mondhatunk. Szívünk örömét és bánatát, háláját és magasz- talásőt, kérését és sóhajtását. Megígérte Isten: „Ha hozzám kiáltanak, meghallgatom őket.” Isten ígéretében bízva ter­jesszük eléje imádságainkat. Ö meghallgat minket! Nagy István ISTENTISZTELETI REND teletek alkalmával mondott szemelvényeket. Kutas Elek Zalaistvánd Az biztos, hogy a mi mos­tani időnkben, a két nagy pa­rancsolat közül is az ember­szeretet parancsa nyomult előtérbe. Egyre világosabbá válik előttünk, hogy az Isten iránti szeretetür.ket a fele­baráti szeretet gyakorlása ál­tal kell megmutatnunk. Mivel pedig a helyesen értelmezett emberszeretet mindig valami határozott feladatot keres, azért vállaltuk a világ béké­jéért folytatott harc szolgá­latát. Még pár évvel ezelőtt is, csak pár előrelátó egyházi em­ber merte ebben a kérdésben világosan letenni a garast. A gyülekezet tagjainak a hátán végigfutott a hideg, ha azt a szót hallották-, békemozgalom. Ma már világszerte közisme/rt tény, hogy ez a munka egy­házi feladat is. A mai vasárnapot, amikor Hirosimára emlékezünk, egé­szen erre a szolgálatra szen­teljük. Egyrészt úgy, hogy a magunk bűnének ismerjük el azt az embertelenséget, ami ott történt, — hiszen alig tet­tünk valamit a megakadályo­zására — és őszinte bűnbána­tot tartunk érte. Másrészt pe­dig úgy, hogy csatlakozunk azoknak a könyörgő imádsá­gához, akik naponta úgy imádkoznak: „ne vigy minket a kísértésbe és szabadíts meg a gonosztól”. Vető Béla, Veszprém „Századunk nagy istenkí­sértése volt, Jtogy 1945. aug. 6-án Hirosimában egy ame­rikai hadirepülőgép ledobta az első atombombát. A cél ez volt: befejezni a háborút, olyan helyzetet teremteni, amelyben feltétel nélküli bé­kekötésre lehet szorítani az ellenfelet s ezzel biztosítani a világnak a békét. Isten azonban nem fogadta el meg­oldásnak a Hirosima ellen elkövetett merényletet. Az Istent kísértő „jószándék” nem oldotta meg a világ bé­kéjének kérdését. Az atom­bomba, mint bumeráng visz- szarepült és saját életünket s a jövő nemzedékek életét s egészségét veszélyezteti. Nem ezen az úton oldódik meg a világ békéjének kér­dése. Isten ma is, számunkra is kötelező érvénnyel írja elő a szeretet nagy parancsát: Szeresd az Urat és szeresd felebarátodat. Aki az Urat szereti, csak a felebarát sze- retetének útján járhat, nem várhatja a világ békéjét erőpolitika ökölcsapásaitól, csak a szeretet által megva­lósuló testvéri közeledéstől.” Mátis István, Ajka „Ki hát a felelős? Olyan kötayen kimondjuk: „nem én, hanem ő, vagy ők”. Az első ember is így hárította el magától a bűn felelősségét: „nem én"! Itt kell nekünk nagyon komoly önvizsgálatot tartanunk.” Kökény Elek, Rákospalota. „Ha igaz az, hogy Isten iránt érzett szeretetünk ab­ban mutatkozik meg, hogy egymást szeretjük, akkor az is igaz, hogy ma ez a szere­tet az emberiség békéjét védő szeretet elsősorban. Hirosi­mára való emlékezés ma azt tanítja, hogy ami ott kezdő­dött az nem a mi utunk. Az az ítélet útja és nem az éle­néhány igehirdetésből közlünk té, és a szereteté. Ezért til­takozunk keresztyén hitünk parancsára minden tömeg­pusztító fegyver ellen és minden gonosz szándék ellen, mely használni akarja eze­ket a fegyvereket. Vágyódva és reménységgel könyörgünk Urunkhoz a megbékélt em­beriségért. Ezért kell ma minden keresztyén embernek mindent megcselekedni, hogy békében élhessünk. Sólyom Károly, Paks „Hirosima sebét, amely ott éktelenkedik a világ arcán, csak két dologgal lehet gyó­gyítani. Az élő az igen komo­lyan vett bűnbánat és szé­gyen, különösen is a mi ke­resztyén életünkben. Ezért kell ma együtt bűnvallással könyörögnünk, hogy Urunk ir- galmasan oldozzon fel szere- tetlenségünk bűnei alól. A másik éppen a komolyan vett bűnvallás alapján szent elkö- telezés, hogy minden lehetsé­ges módon, a tiltakozásnak, a felebarátért végzett hűsé­gesebb munkának, minden eszközével ki kell vívnunk az atomfegyverek és az azok­kal való kísérletek betiltását, így fakadjon igaz bünbána- tunkból az emberiség felé ki­áltásunk: Soha többé Hiro­simát. Az igaz bűnbánat csodála­tos és hatalmas erő. ■ Általa adhat újulást Isten az egész világnak, hogy komolyan ve­gye Krisztus igéjét: Szeresd felebarátodat, mint maga­dat .. Boros Károly, Salgótarján „Amikor Jézus Krisztus Is­ten akaratát, a törvényt a sze­retet kettős nagy parancsola­tában foglalta össze, nyilván nem azért tette, mintha ez csak reá volna kötelező s ne­künk ehhez semmi közünk. Tanítványait, az egykoriakat s a maikat nemcsak azért kül­di a világba, hogy tanítsanak, kereszteljenek s így próbálja­nak meg tanítványaivá tenni minden népet. Csak ezt téve valóban üres próbálkozás ma­radna minden cselekedetünk. A cselekvő szeretetről ismer­hető fel Jézus népe. Erre vi­szont semmiképpen sem jó szemléltető eszköz Hirosima, de annál inkább bizonyító té­nye annak, hogy mennyire semmibe veszi a keresztyén ember Jézus kötelező paran­csát. Böjtös Sándor, Győr „Még mindig vannak egy­házunkban, akik bizalmatla­nul hallgatják, ha az egyház a világbéke munkálása érde­kében emeli fel szavát. Lehet, hogy az egyház bé­keakciója úgy indult, mint zenekari obiigát, vagyis egy előbb és máshonnan hangzó dallamot kísért, mely az ő halk szavával sokkal határo­zottabban harsogott, de ma az egyház ezt a maga tónusán teszi. Mikor az egyház bűn- bánatot tart, a háború ellen harcol és a békéért könyörög, nemcsak a hirosimai pusztu­lás láttán fakadt döbbenet iszonyatából teszi ezt, de leg- bensöbb lényegéből folyólag és bizonyára legigazibb mon­danivalóját szólaltatva meg. Az egyház nem korlátozott érdekközösség, hanem Isten népe, melynek minden seb, kár és szenvedés fáj és amely minden ember iránt szolgáló szeretetre kötelezve érzi ma­gát. if j. Bepkóczy Dániel, Kölese „Hirosima nemcsak a má­sodik világháború utolsó ak­kordját hirdeti, hanem egy új korszaft kezdetét: az em­beri értelem anyag feletti uralmát épp úgy, mint az em­berek százmillióiban a hábo­rútól való irtózást és félel­met. Friss még a seb, a tö­megpusztulás sebe, ha nem is ragadott el a mi szeretteink közül senkit sem. Megváltónk azonban lelkünkre helyezte: Örüljetek az örülőkkel, sír­jatok a sírókkal. A pusztító; győzelemnek nem tudhatunk örülni, de keresztyéni köteles­ségünk együtt sírni! — Nem a felszínes részvét érzésével, de mélységes krisztusi együtt­érzéssel. Ebből következik bűnbána­tunk. Bár nem kérdezték meg tőlünk: akarjuk-e a háborút, akarjuk-e Hirosimát!!? — Mégis bűnbánatot tartunk a múltért Isten előtt! Az ő bű­nük a mi bűjiünk! Az Elet Ura nélkül az Isten jó aján­déka a mi kezünkben is az önzés, bosszúállás halált hozó fegyvere. A magunk bűnbá­nata után, a keresztyén em­berek százezeréivel mi is kiáltjuk: Emberek! vigyázza­tok!” 'Jávor Pál, Cegléd „Bizonyára ma sokan gon­dolunk arra, amikor az ige­hirdetés bünbánatra szólítja fel a gyülekezeteket: miért tartsak én bűnbánatot a Hiro­simára ledobott atombomba miatt? Hiszen nem én tervez­tem, nem én gyártottam, nem én adtam a parancsot, hogy dobják le. Semmi közöm hoz­zá! Hamis, keresztyén ember­hez méltatlan álláspont lenne ez. Tartsunk bűnbánatot és le­gyen őszinte a bűnbánatunk! Bánjuk meg azt a gyűlöletet, amely eltöltötte, vagy talán még ma is eltölti szívünket embertársaink iránt. Ha csak egyetlen emberrel, vagy egy családdal, esetleg egy idegen néppel, vagy egy népfaj kép­viselőivel szembeni gyűlöletet táplálunk a lelkűnkben ez elég ahhoz, hogy megrontsa Isten­nel való viszonyunkat. A gyű­lölet eltorzítja, vagy egészen elnémítja Isten felénk hangzó üzenetét, és alkalmatlanná tesz minket Isten szeretetének elfogadására és embertársaink felé való továbbítására.” Sikter András, Soitvadkert „őszinte bűnbánattal vall­juk, hogy a szeretet paran­csát, amely pedig a keresztyé­nek ismertetőjele, sem Isten­nel, sem emberekkel szemben nem tartottuk be. Ennek kö­vetkezménye életünk sok bé- kételensége és nyomorúsága. Hirosima komoly figyelmez­tetés az egész emberiség szá­mára az atomkorszak kezde­tén ... Ezt a figyelmeztetést értették meg sokan keleten és nyugaton az emberiség ha­ladó erői és indították meg 10 évvel ezelőtt békeharcu­kat. A népek százmilliói faji, vallási és világnézeti különb­ség nélkül csatlakoztak ehhez a táborhoz, mert érzik és tudják, hogy a béke előre­haladást, a háború pedig pusz­tulást jelent. Nekünk keresztyéneknek, ha tényleg keresztyének va­gyunk a háború ellen folyta­tott küzdelemben élen Ítéli járnunk, mert a Biblia nem az erőszakra, hanem a szere­tetre tanít. Isten szeretett minket. Engesztelésül Fiát értünk halálra adta. »Ha így szeretett minket az Isten, ne­künk is szeretnünk kell egy­mást.« I. Ján, 4,11.” Sümeghy József Vadosfa „Borzalom fut végig az em­ber lelkén: ide jutottunk, mi emberek! Amit az Úristen az atomenergiában, a tudomány és a technika óriási találmá­nyaiban jólétére adott az em- kernek, — az ma rettent és megfélemlít! Mi mindent el- tékozoltunk, mi emberek! Az örökségből '— átok lett. Az atomenergiából — atombom­ba! Az emberiségnek és ben­ne neked ma ez a legfonto­sabb dolgod: magadbaszállsz, „felkelek, elmegyek atyámhoz ...Atyám vétkeztem!.,, hadd kezdjek új, megbékélt éle­tet ...“ HÍREK, AJTÓNYITÁS Nem egyszer hallottam bí­rálni a mai fiatalságot. Nem így van! Sok kincs, erő, szép­ség és jóság feszül ma is a fiatalokban. Sokszor csak az alkalom érintése kell és ki­pattan belőlük belső életük boldog pillanata. Egy körúti étterembe járok nyáron ebédelni. A szomszéd üzletek, üzemek, hivatalok munkásai járnak ide, hogy el­fogyasszák az előfizetéses me­nüt. Történt tegnapelőtt, hogy ebéd végeztével elindultam az ajtó felé. Szinte egyszerre ér­keztünk oda egy fiatalember­rel. Mégis ő ért oda előbb, őt illette az elsőség. Már nyi­totta is az ajtót, amikor meg­látott. Talán a fehér hajam fogta meg a szívét, talán az édesapja jutott az eszébe. Ki tudja. — Tessék! — mondotta csendesen, amikor melegen rámnézett és kinyitotta előt­tem az ajtót. Példaadó pillanat volt! Ö már újra előttem járt. Rugal­mas léptekkel, vidáman ment a munkahelyére. Én kicsit szégyenkezve mentem utána. Eszembe jutott, hányszor nem nyitottam ajtót mások előtt, hányszor tolakodtam villamo­son, autóbuszon, vagy a bolt­ban, talán még a templomban is. Példaadó pillanat volt! Mi­lyen szép lenne: ajtót nyitni mindig másoknak testvéri kézzel, kenyérrel, imádság­gal, otthon, az utcán, a mun­kahelyen és a templomban. Ajtót nyitni ezen a földön és az Isten országában. (Is) Szentháromság ünnepe utá­ni 13. vasárnapon az oltárte­rítő színe: zöld. A vasárnap oltári igéje: Jakab 2,13-17; szószéki igéje: Máté 6,1—8. Az iharosberényi gyüleke­zetét augusztus 9-én megláto­gatta Káldy Zoltán püspök és megáldotta a megújított 125 éves műemlék templomot. Délután nagy érdeklődés mel­lett Kínáról tartott előadást. Az ünneplő gyülekezetben Turcsányi Károly kerületi lel­kész igehirdetéssel, Trajtler Gábor orgonaművész-lelkész pedig hangversennyel szolgált. A Sajtóosztály szeretettel értesíti á lelkészeket és a gyü­lekezeteket, hogy Iratterjesz- tése megnyílt. Az eredményes munka érdekében azzal a ké­réssel fordul a lelkészekhez és a gyülekezetekhez, hogy iratterjesztési hátralékaikat rendezni szíveskedjenek. 1— Káldy Zoltán, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke augusztus 15—i ha­tállyal. Kardos József porrog- szentkirályi segédlelkészt a Budapest:-József városi gyüle­kezetbe helyezte át. Drenyov- szky J ános Budapest-József­városi segédlelkészt pedig át­menetileg a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöki hivata­lába osztotta be. Az újesalánosi egyházközség belül megújított templomában tartott hálaadó istentiszteleten augusztus 9-én, igahirdetéssel szolgált Virág Gyula esperes. A templom teljes megújítását 1960 októberére tervezi a gyü­lekezet, ez az időpont az épí­tés ötvenedik évfordulója. — A szarvasi Luther Leány­árvaházban f. év szeptember 1-től felveszünk négyéves kortól leánygyermekeket gon­dozásra. Szarvason általános Iskolák, általános gimnázium, mezőgazdasági technikum és óvónőképző akadémia van. Felvétel iránt érdeklődni lehet Luther Leányárvaház Szarvas címen. / CSALÁDI HÍREK. - Weiszer Gyula, a nyíregyházi leánygim­názium volt igazgatója, általános iskolai tanár 66 éves korában augusztus 12-én Budapesten el­hunyt. Augusztus 13-én temették a farkasréti temetőben. Az Igaznak emlékezete áldott! Aranymennyegző: Rónay B. Gyula ny. lelkész-esperes és fele­sége, Horeczky Jolán aug. 9-én Uraiújfaluban ünnepelték házas­ságuk 50 éven évfordulóját. Há­zasságukat az ünneplők vele, Smidéliusz Ernő répcelaki lelkész áldotta meg. — Nyugdíjas mérnök korrepetá­lást vállal, ha bútorozott szobá­hoz juthat. Lakbért fizetne. Cím a kiadóban. — Orgona jókarban eladó. Cím a kiadóhivatalban. — Komoly, fiatal nőt keresek két iskolás gyermekem mellé, aki tanulásnál és a háztartásban is segít, Cím a kiadóhivatalban. BUDAPESTEN, AUGUSZTUS 23-AN Deák tér de. 9 (úrv) Nagy Gyula dr., de. 11 (úrv.) Kékén András dr., du. 6 Kékén András dr. Fa­sor de. 11 Sülé Károly, du. 7 Sülé Károly. Dózsa Gy. u. 7. de. fél 10 Sülé Károly. Üllői út 24. de. fél 10, de. 11. Rákóczi út 57/b. de. 10 (szlovák) Szilády Jenő dr., de fél 12. Karácsony S. u. 31, de. 10. Thaly K. u. 28. de. 11 Dulcz Pál, du. 7 Drenyovszky János. Kőbá­nya de. 10 Drenyovszky János. Utász u. 7. de. 9 Drenyovszky Já­nos. Vajda P. at. 33, de. fél 12 Dre­nyovszky János. Zugló de, 11 (úrv.) Szuchovszky Gyula, Gyarmat u. 14. Scholz László. Rákosfalva de. 8 Scholz László. Fóti u. 22. de. 11 •(úrv.) Nagy István. Váci u. 129. de 8 Nagy István. Újpest de. 10 Blázy Lajos. Rákospalota—MÁV* telep de. fél 9. Rákospalota de. 10. Rp.-Klstemplom du. 3. Pestújhely de. 10 Kürtössy Kálmán. Rákos­szentmihály de. fél 11 Tóth Szöllös Mihály. Bécsikapu tér de. 9. de. 11, du. 7. Toroczkó tér de. fél 9. Óbuda de. 9. (gyerm.) Vámos József, de. 10 (úrv.) Komjáthy Lajos, du. 5 Vá­mos József. XII., Tarcsay V. u. 11. de. 9 Csonka Albert, de. 11 Cson­ka Albert, du. fél 7. Diana u. 17. de. fél 9 Szirmai László. Pesthideg- kút de. fél 11 Szirmai László. Ke­lenföld de. 8 Kendeh György, de. 11 Kendeh György, du. 6 Reuss András. Németvölgyi U. 138. Ken­deh György. Kelenvölgy de. 9 Be­nes Miklós dr„ Budafok de. 11 Be­nes Miklós dr. Nagytétény de. 8. Csillaghegy de. fél 10 Kaposvárt Vilmos. Csepel de. 11, du. 7. NAPRÓL-NAPRA HÉTFŐ — EZÉKIEL 37, 23—24. — Mérhetetlen messzeség­ben él tőlünk. Szemünk a hozzánk való távolságát fel nem mérheti. S mégis köztünk, velünk van, ha igéjét hallgatjuk és megtartjuk. KEDD — ezsaiás 42, 10. — Mérhetetlen messzeségben él tőlünk. Szemünk a hozzánk való távolságát fel nem mér­heti. S mégis köztünk, velünk van, ha lelkünk, egész valónk kitárul az ö dicséretében. SZERDA — ZSOLT. 37, 5. — Mérhetetlen messzeségben él tőlünk. Szemünk a hozzánk való távolságát fel nem mér­heti. S mégis közel van azokhoz, akik Reá bízzák életük útját. CSÜTÖRTÖK — ZSOLT. 41, 2. — Mérhetetlen messzeség­ben él tőlünk. Szemünk ' a hozzánk való távolságát fel nem mérheti. S mégis közel van azokhoz, akik az emberszeretet jócselekedeteit gyakorolják. , PÉNTEK — ÉZSAIÁS 65, &4. — Mérhetetlen messzeség­ben él tőlünk. Szemünk a hozzánk való távolságát fel nem mérheti. S mégis, mielőtt mi kiáltanánk, Ö felel, mi még be­szélünk és ö már meghallgatott minket. SZOMBAT - PÉLDABESZÉDEK 8, 17. - Mérhetetlen messzeségben él tőlünk. Szemünk a hozzánk való távolságát fel nem mérheti. S mégis, akik szorgalmasan keresik őt* azok megtalálják. (—*-)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom