Evangélikus Élet, 1959 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1959-06-21 / 25. szám

A Hirosima-bűnbdnati nap ele IMSMII ÍRHS Dr. Hromádka József, a prá­gai Comenius-Teológiai Fakul­tás dékánija és rendszeres teo­lógiai professzora nemrég töl­tötte be 70. életévét. Teológiai és lelkipásztort vívódásokban megedzett egyénisége, emberi közvetlensége és keresztyén hitéből folyó derűje mindig nagy hatással van azokra, akik együtt lehetnek vele kon­ferenciákon, vagy baráti kör­iben. Már a második világ­háború alatt kijelentette: „Is­ten akarata ebbe a világba állította bele a keresztyén embert. Nem azért, hogy a világot elítélje és az ateistá­kat szidja hitetlenségük, miatt, hanem, hogy ebben a világ­ban hirdesse Jézus Krisztus kegyelmét és hatalmát. Krisz­tus ítélete elsősorban azokat célozza meg, akik úgy < tesz­nek hitvallást róla, ' hogy Krisztus mellett megfeledkez­nek a másik emberről, a fele­barátról.“ Csak természetes, hogy a Prágai Keresztyén Békekon­ferenciának is egyik vezér­alakja Hromádka József. Kez­dettől fogva lelkes szószólója annak, hogy' a világ keresz- tyénsége Hirosima bombázá­sának napján tartson bűnbá­natot és könyörögjön azért, hogy Isten kegyelme tartson vissza bennünket az egész em­beriség életét fenyegető há­borútól. De világosan látja azit is, hogy a melegháborúk előkészítője mindig a hideg­háború: „A hidegháború teoló­giai és egyházi problémává lett. Nyomasztóan meghatároz­za ökumenikus kapcsolatain­kat is. Hitben és szeretetben gyökerező életünk sem elég erős, hogy a hidegháború kö­vetkezményeit megfékezze a keresztyén emberek lelkében. De saját magunkkal kapcso­latban is föl kell tennünk a kérdést: Mi magunk is nem vagyunk-e nyakig benne a hi- degáhború gondolkodásban és megtettünk-e mindent azért, hogy ökumenikus kap­csolatainkat egészségessé te­gyük„A hidegháború hozta magával azt is, hogy az em­berek ott is démonokat és sö­tét erőket sejtenek, ahol pe­dig Jézus maga végzi kien­gesztelő, megbékéltető és meg­bocsátó munkáját. Keresztyén körökben is sokkal inkább hisznek az emberek az ördög­ben, mint az Istenben és az Ür Jézus Krisztusban. Nem hallják meg az evangéliom vigasztaló igenjét, csak az itélgetö nemet.” A szív legmélyéből fakadó szavakkal fordult ez év ápri­lisában a Prágai Keresztyén Konferencia résztvevőihez és szólította fel őket arra, hogy tegyenek meg mindent ennek a hidegháborús lelkületnek a kigyomlálásáért: „Vegyük re­vízió alá és vizsgáljuk meg először a magunk szívét és lelkiismeretét. Kérjük Urun­kat, ajándékozzon meg Ö ben­nünket meggyőzni tudó igéjé­vel, erősítse a bennünket meg­érteni nem tudó vagy nem akaró testvérek felé kinyúj­tott karunkat, ha ellankadna és elcsüggednénk a nehézsé­gek láttán.” Az is a hidegháború szám­lájára írandó, hogy bűnbánat­ra hivó szavunk őszinteségét nem akarják megérteni — sokszor még a barátaink sem: „Nagyon szeretnénk testvére­inket meggyőzni az egész vilá­gon, elsősorban Amerikában, hogy egy pillanatra sem akar­juk magunkat különbeknek tartani náluknál. Hirosima el­pusztításáért éppúgy vállaljuk mi is a felelősségnek és bűn­nek a terhét, mint ahogy fe­lelőseknek tudjuk magunkat sok millió zsidó embertársunk­nak a kiirtásáért is. A Jézus Krisztusba vetett hitünk az emberi bún borzalmas mély­ségeit is feltárja számunkra és elvezet bennünket a ke­reszt alá, ahol testvérekként találkozhatunk bűneink mezí­telenségében, de a szeretetben, és reménységben is." Le kell rombolná az embe­rek szivében azt a „vasfüg­gönyt” is, amely megmérgeai a legvilágosabb beszédet és meggyanúsítja a legtisztább szívet is. „Nem állhatunk meg azon a ponton, ahol ma az emberiség és a keresztyénssg áll. Nem engedhetjük, hogy a frontok megmerevedjenek és egyre nőjön a szakadék em­ber és ember között. Nem hagyhatjuk az emberiséget, különösen is az európai orszá­gokat, állandó feszültségben és elhallgatni nem akaró bi­zalmatlanságban. Minden egy­házat arra kell emlékeztet­nünk, hogy felelős a jövőért. Félelmetes felelősség ez. De a keresztyén híveknek előbb kell megtewniök ezen a téren a döntő lépést, mint a világ megteszi. Eddig csőik kullog­tak az események után és_ csak akkor szántuk el magun­kat a döntő lépésre, ha az ál­lamférfiak, a tudomány és a kultúra emberei kitaposták már számunkra az utat.“ A világot veszélybe sodorta az emberi igaztalianság és áll- hatatlanság. Imádságra és bá­tor cselekvésre van szükség. És Hromádka József ezt az imádságot írta a Hirosima bűnbánati napra: „Szentséges Istenünk és Atyánk az Ür Jézus Krisztus­ban! Színed elé járulunk az egész keresztyénséggel együtt és megváltjuk, hogy elfordul­tunk törvényeidtől és nem tö­rődtünk bűnbocsátó szerete- teddel. Elhagytuk útjaidat és gőgösen a magunk útját jár­juk. Te szerettél minket és nem hagytál elveszni: Felál­doztad értünk egyszülött Fia­dat. Jézus Krisztust, a mi test­vérünket. De mi kegyelmed­nek ezt a bizonyságát is meg­vetettük és most már majd­nem önmagunkat pusztítjuk el. Visszaéltünk minden aján­dékoddal. A tudás és az em­beri haladás szándékait a gyű­lölet és irigység, az öldöklés és halál szolgálatába állítot­tuk embertársaink szolgálata helyett. Esdve kérünk Iste­nünk, ne fordulj el tőlünk. Szólaltasd meg újra irgalmas­ságod igéjét és téríts vissza minket igaz bűnbánattal. Lát­tasd meg velünk igéd által nyomorúságunk és bűnünk mélységét. Ne engedd, hogy mentegessük magunkat, mert Nélküled elvesztünk és Rajtad kívül nincsen reménységünk. Te azonban a kövekből is tá­maszthatsz fiakat Ábrahám­nak és minket is újjá teremt­hetsz szolgáló szeretetre. Urunk, könyörülj rajtunk! Ámen.' Vető püspök egyházkerülete egyik legrégibb gyülekezetében D. Dr. Vető Lajos püspök egyházkerülete gyülekezetei­nek meglátogatása során június 7-én a fancsali egyház­községet kereste fel. A temp­lomhoz érkező püspököt a templom ajtajában a 78 éves id. Szalipszki András, a gyü­lekezet egyik legrégibb pres­biteré köszöntötte, aM vissza­emlékezett arra az időre, amikor,a püspök még mint a hegyaljai egyházmegye espe­rese végzett szolgálatot a fan­csali templomiban; A délelőtti istentiszteleten, melyre a szórványihivek is nagy szám­ban sereglettek össze, Mt. 22:1—14. alapján hirdetett igét a püspök. Az Isten országáról beszélt, melynek reménye és követelményei a folytonos változások világában már itt a földön vezérelnek arra, hogy a különböző emberi kö­zösségekben szeretetben és békében éljünk. Az istentisz­teleten Pintér Károly gyüle- l^ezeti lelkész vezetésével az ennekkar igen szépen énekel­te Halmos László: 97; Zsoltár c. művét. Istentisztelet után díszköz­gyűlés volt, melyen ifj Sza­lipszki András felügyelő kö­szöntötte a püspököt. Kifeje­zésre juttatva a hívek örö­mét, hogy a főpásztor meg­látogatta egyházkerülete egyik legrégebbi egyházköz­ségét és hangsúlyozta, hogy milyen nagy szüksége vain a gyülekezetnek a főpásztori lá­togatásra. Pintér Károly lel­kész a lelkész: lakás renová­lásának történetét ismertette. A renoválást az 570 lélekből álló, egyharmadában szórvá­nyokban élő gyülekezet telje­sen a saját erejéből hajtotta végre Díszközgyűlés után a püs­pök az anyagyülekezet’beli és szórványbeli presbitereknek tartott nagy érdeklődéssel kí­sért előadást. Egyházunk je­lenlegi helyzetét ismertette. A fancsali gyülekezet 1701- ben alakult. Anyakönyvei 1737 óta vannak. Az egyház­községben szolgáló lelkészek nevei is 1737; óta ismerete­sek. Jelenleg a tizenkettedik lelkész szolgál a gyülekezet­ben. Azóta, mint a felügyelő üdvözlő szavaiban mondotta, „pereg az élet fümiszalagja, változik a rohanó emberi élet és a falu méla csendjét gé­pek zaja veri fel. Változik az egyes emberek élete is, de a gyülekezet él“. Fancsal ki­csiny falu, a hatóra alig 1200 kát. hold. Lakossága túlnyo­móan evangélikus, akik a folyó év tavaszán a szövetke­zeti gazdálkodást választották, s hamarosan villanyvilágítást kapnak. A püspök ’érdeklődésére a helybeliek részletesen ismer­tették a szólásmondássá lett „fancsali feszület“ történetéit. Még a XVIII. században az akikor tiszta evangélikus falu temploma mögött egy frissen hantolt sírra kovácsolt feszü­letet állított a szomszéd falu plébánosa. Az akkori evangé­likus iskolamester felelősségre vonta a plébánost és kilátás­ba helyezte, hogy panaszt emel a királynál. A plébános gőgösen azt válaszolta, hogy „a király azt akarja, amit én, ón pedig azt akarom, amit a király”, A fancsali evangé­likusok ezután sokáig nem engeditek idegent a feszület­hez, amely a frissen ásott földben lassan elferdült, vé­gül pedig villám sújtotta. A rozsdamarta feszület darabjai ma a tanácsháza padlásán ■hevernek. A délutáni istentisztelet szolgálatát Virágh Gyula es­peres végezte, Cs. Gy. Zárt életünk kinyitása Kisebb társaságban tárgyal­tunk arról, hogy ma a leg­több keresztyén ember életét valami kemény burok veszi körül! Elzárt az életünk és nem nyitott. És mivel ilyen, ebből az egész keresztyénsé- günkre felmérhetetlen kár származik. Körülvesz bennünket ön­igazságunk burka, és süket a a fülünk a másik ember igaz­ságának meghallgatására. Körülvesz az önzés burka. Az önzés szinte magától te­rem a családban, gyülekezet­ben, az egyházig életben, és semmi más nem tudja le­győzni, csak a szeretet. Körülvesz bennünket sok pontosan fogalmazott dogma­tikai tétel, ami mind igaz, csak nem tudunk életet for­málni belőle! Körülvesz a megcsontoso­dott gondolkodásmódunk pán­célja. Sablonos minden gon­dolatunk és nem merészelünk rajtuk túllépni, mert félünk, hogy ott már másképpen látó, Szülők és lelkészek figyelmébe! Az Állami Egyházügyi Hi­vatal 25—9/1959. Ein. sz. ren­delkezése értelmében az 1959/ 60. tanévre az iskolai vallás- oktatásra való beiratások 1959. június 26-án, pénte- j ken, délután 14 órától 18 óráig és 1959. június 27-én, szomba­ton, délelőtt 8 órától 13 óráig lesznek. Az iskolai vallásoktatásra való beiratkozásra vonatkozó rendelkezések és feltételek azonosak a múlt évivel. Ide- vonatkozólag közlöm a vallás- oktatásról szóló 21/1957. (III. 24.) Korm. számú rendelet végrehajtásáról kiadott? 39/ 1957. (M. K. 5.) számú utasí­tásából a következő rendelke­zéseket: „Vallásoktatásra beiratást kell tartani mindén általános iskolában és általános gimná­ziumban a Művelődésügyi Mi­nisztérium által évenként meghatározott napon. Az általános iskolák és gim­náziumok igazgatói kötelesek a beiratás időpontjáról hirdet­ményt kiadni, lefolytatásához megfelelő helyiségről és kellő számú pedagógusról gondos­kodni. A tanuló vallásoktatásra csak abban az iskolában je­lentkezhet. amelyben a ren­des iskolai beiratást végezték. Pótbeiratások alkalmával ki­zárólag a javító- vagy pótvizs­gát tett tanulók jelentkezését lehet elfogadni. Iskolaváltozta­tás esetén az igazgató a szülő kérésére igazolja, hogy a ta­nuló Elitoktatásra beiratko­zott-e vagy sem. Vallásoktatásra csak azt a kiskorú gyermeket lehet be­íratni, akinek a vallásoktatás­ban való részesítését az egyik szülő, illetőleg a gyám, az is­kola igazgatója, vagy a beira­tást végző pedagógus előtt szóban — meg nem jelenés esetén írásban — kívánja.“ Koren Emil s. k. püspökhelyettes Amikor a Déli Egyházkerü­let püspökhelyettesének fenti tájékoztatását közöljük, fel­hívjuk a gyülekezeti lelkészek és az érdekelt szülök figyel­mét arra, hogy a fenti rendel­kezéseket a maguk részéről is lelkiismeretesen tartsák be és a beiratkozások később pe­dig, a hitoktatás idején is, a rendelkezéseknek megfelelően és azok szellemében járjanak el és végezzék a munkájukat. MEGHÍVÓ Az Evangélikus Teológiai Akadémia folyó hó 20-án délután 5 órakor tartja tanévzáró ünnepi ülését az Akadémia épületében. Er­re az ünnepélyre gyüleke­zeteink tagjait is szívesen látja a Teológia tanári ka­ra és hallgatósága. gondolkozó és élő emberekkel találkozunk. Körülvesz bennünket tanít- hatatlan, korrigálhatatlan mi­voltunk, mint valami beton­fal. Nem hagyjuk tanítani magunkat, mert a túlokosság révületébe estünk. Mindezek bezárták az éle­tünk ajtaját abban a világ­ban, amely pedig annyi újra nyitott ajtót. És ez nagy baj, mert a keresztyén ember éle­te csak nyitott ajtójú lehet. A keresztyén élet sohasem le­het összezárkózott, vagy be­zárkózott, mert az összezárkó­zott és bezárkózott élet Szent­lélek nélküli élet. A keresztyén élet egyik leg- izgatóbb kérdése'ma ez: Ho­gyan lehet nyitott az életünk? A zárt ajtónk akkor nyílik meg, amikor elkezdjük egy­mást befogadni. És ez csak úgy történhetik, hogy*% Szent­lélek ereje beleszövődik az életünkbe, mint a fény a tes­tünk pórusaiba. Csak a Szent­lélek ereje tudja művelni ve­lünk, hogy egymást befogadó életet éljünk. Teheti ezt úgy, hogy viharosan rácsap az éle­tünkre, de úgy is, hogy szelíd hangon biztat, a töredelem és a bűnbánat mélységeinek megjárására. Csak a mélység­ből lehet igazán felnézni! Ál­lítólag nagyon mély kutakból nappal is lehet látni a csilla­gokat. És most nem arról van szó, hogy a hasonlók a hasonlókat fogadják be, hanem arról, hogy befogadjunk a más val­láson levőtől — még akkor is, ha még mindig van reverzá- lisharc — kezdve minden másképpen látó és gondolkozó embert. Törjön rést a Szentlélek ereje a bezárt ajtón, hogy tudjuk sok szeretettel befo­gadni egymást. A gyülekezetünkhöz nem tartozó embertársaink nem a tanításainkra kíváncsiak és különösen nem a kitanítása­inkra kiváncsiak, hahem a Lélek gyümölcseit figyelik rajtunk, amiből túlontúl kevés mutatkozik az életünk fáján. Nyíljanak hát ki gyümölcs- termésre a most még sokszor zártbimbójú keresztyén éle­tek! Fülöp Dezső Ukezfe-fo JÚNIUS 23. 1520-ban irta Luther „A né­met nemzet keresztyén ne­mességéhez” intézett nagy hatású reformiratát „a ke- resztyénség állapotának meg­javítása ügyében”. Feltárta az egyházi élet rendbehozatalá­nak az akadályait, és kifej­tette a tennivalókat. — 1606- ban írták alá Bécsben azt a békepkmányt, amely a Bocs- kay István vezetése alatt „a szép szabadságért”: a magyar nép javáért és a vallás sza­bad gyakorlatáért vívott harc sikere volt. A „bécsi béke” jelentős állomás a magyar szabadságharcok történetében. JÜNIUS 24. 1485-ben született Bugen- hagen János, Luther hű mun­katársa a reformációban. Wit- tenbergben, mint lelkész és mint egyetemi tanár műkö­dött. Jelentős munkát végzett mint egyházszervező is. Dá­niában és több északnémet városban, meg tartományban segítette az evangélikus egy­ház jórendjének a kialakítá­sát. Több magyarországi ifjút ő avatott lelkésszé Witten- bergben. JÜNIUS 25. 1526-ban a Speyerben tar-* tott német birodalmi gyűlés elhalasztotta a döntést az egy­házi kérdésben, utalt az Isten előtti felelősségre, ezzel lehe­tővé tette a reformáció foly­tatását. —. 1530-ban e napon olvasták fel az ágostai (augsburgi) német birodalmi gyűlésen az evangélikusok a kívánt összefoglalást tanítá­sukról. — 1580-ban jelent meg Drezdában a Konkordia Könyv, az evangélikusok va­lamennyi hitvallási iratának a gyűjteménye. A következő hitvallásokat foglalja magá­ban: Apostoli hitvallás, Niceal hitvallás, Athanasiusi hitval­lás, Ágostai hitvallás és Apo­lógiája (védőirat), a SoKmaU kaldeni Cikkek, Luther Kis és Nagy kátéja, Egyességi Irat, JÜNIUS 27. 1950-ben szervezte meg az egyházegyetem tanácsa az „Evangélikus Egyetemes Sajtó- osztályt”. KÜLFÖLDI EQYHAZI HlREK Ázsia A malayai Kuala-Lumpur- ban ülésezett a délkelet-ázsiai keresztyén egyházak száz ki­küldöttje. 42 egyházi közösség­ből, 14 országból jöttek össze a delegátusok, hogy megbe­széljék az ázsai ifjú egyházak közös kérdéseit és tennivalóit. A konferencia üzenetet kül­dött az afrikai egyházaknak, amelyben azit a kívánságát fe­jezte ki, hogy a jövőben sze­retnének együttműködni ezek­kel az egyházakkal. AMERIKA Az Egyesült Presbitáriánus Egyház közgyűlése határozatot hozott, amelyben arra kéri az Egyesült Államok kormányát, hogy mielőbb ismerje el a Kínai Népköztársaság kormá­nyát és vegye fel vele a dip­lomáciai kapcsolatokat. A princetoni teológiai szeminá­rium igazgatója dr. John Mackey, üdvözölte ezt a ha­tározatot s rámutatott arra, hogy az Egyesült Államok ed-* digi magatartása tarthatatlan annál is inkább, mivel egyide­jűleg elismerik a spanyol Franco-kormányt, amely pedig a leggonoszabb zsarnokságok egyike. — Jövedelmező házfelügyelőség budai társasvillában azonnal is el-^ foglalható, budapesti szoba-kony-í hás lakáscserével. Házgondnok: 364—240, 364—209. EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dr. Vető Lajos Felelős szerkesztői Gádor András Felelős kiadó: Groó Gyula Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VIII., Üllői út 24. Telefon: 142—074 Előfizetési ára egy évre 60,— Ft; fél évre 30,— Ft Csekkszámla: 20412.—VIII. Árusítja a Magyar Posta 10 000 példányban nyomatott Zrínyi Nyomda, felelős: Bolgár Imre. GEDEON Isten eszköze volt. Rajta keresztül Isten megtanította népét az Ö számtanára: nélküle a sok is kevés, Vele a kevés is elég. Izrael népe a honfoglalás után a számára kijelölt földön nem teljesítette küldetését, amire Isten elhívta. „Ti az én népem lesztek, én pedig a ti Istenetek.” Kényelmesebbnek tartották egyszerűen úgy élni, mintha nem is­merték volna meg a Sinai hegyen az Isten akaratát. Felvették a többi nép szokásait és imádták azok isteneit. Ezzel becsapták Uru­kat Isten, a kétszínűséget mindig számonkéri, de az Ű népén kétszeresen is. Veszedelembe en­gedte Izrael népét. A midianiták (akkor éló harcias nép) erős serege támadta meg az or­szágot. Ebben a szorongatott helyzetben Isten ket­tőt akart megtanítani népével: ö Ür, aki a bűnt gyűlöli és megítéli. Ür. akinek a sza­bad. ingyenvaló, megtartó szeretete által van egyedül élete népének. A midianiták elleni harcba Gedeont hívta el. Gedeon nagy sereget gyűjtött magának. 1cten azonban ezt mondta a csata előtti na­pon: »Sok ez a nép. Ennyi emberrel nem győzhetsz, mert nem adom kezedbe Midiánt. Még dicsekednének Izrael fiai, hogy a sarát ereiük által szegeztek szabadulást.” Háromszáz embert hagyott meg Gedeon mellett. Kicsi csapat a hatalmas túlerővel szemben. Gedeon bizonytalankodva nézte a mellette maradt 300 embert. Az ezer mégis több mint a háromszáz. — De neki is és a népnek is meg kellett tanulnia Isten szám tá­rult. Azon a napon megfutamodott a midia­niták hatalmas, több ezres serege, mert Isten maga vett velük. Ezt a furcsa számtant nekünk is meg kell tanulni. Minden számításunk hibás — és egy­szer rájövünk életünk elhibázott nagy szám­tanfeladataira —, ha Istent kihagyjuk a számí­tásainkból. De aki igazán számol Jézus Krisztussal, az Ö bizonyos és soha meg nem változó ígéreté­vel: „Én veletek vagyok minden napon a vi­lág végezetéig", annak az életében megsok­szorozódik az öröm, békesség, szeretet, erő, türelem és megbocsátás. Jézus Krisztussal a kevésnek, kicsinek, gyengének, hiábavalónak látszó élet is megelégedett, beteljesedett és céloz ért élét, Kinczler Irén

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom