Evangélikus Élet, 1958 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1958-02-02 / 5. szám

Gyülekezeti hírek Krisztusra hallgatni szükséges! Luk. 10,38—42. Mária és Márta jólismert történe­tének hallgatásakor vagy olvasása­kor az a veszély fenyegethet, hogy az emberek Mária és Márta alakján felejtik tekintetüket s közben meg­feledkeznek Jézus szaváról. Pedig itt nem arról van szó, hogy azt kell kideríteni, ki szunpatikusabb: Má- ria-e vagy Márta. Azt hiszem, a mi századunkban nem is vitás, hogy a legtöbben Mártára szavaznának. Nem is arról van szó, hogy azt kel­lene figyelni, hogyan értékeli Jézus a különböző típusokat, nemet mond a mozgékony, sürgő-forgó háziasz- szony típusára és igent a csendes, lassú asszonyok típusára. Nem is az a helyzet, hogy ez a történet csak asszonyoknak való és a férfiakat leg­feljebb annyiban érdekli, hogy mit mond Jézus feleségükről. Meggyő­ződésem, hogy e történetből Jézus szava mindenki felé szól. Itt arról van szó, hogy egy a szükséges dolog, vagy így: egy bizonyosan szükséges: Rá hallgatni. Ellenvetéseink sokfélék lehetnek: Jézus nem ismerte századunk tempóját. Micsoda rohanás az éle­tünk Sietni, sietni, sietni muszáj! Nincs megállás, sürget az idő, sok a tennivalónk, mindenki szalad. Állandóan időzavarban vagyunk, kevés az időnk. Még Rá is hallgas­sunk? Mikor? Jézus nem ismerte századunk lár­máját. Állandóan zajban él a mai ember, különösen városon. Nincs csönd. Hallgatni kell Rá? Ehhez csönd kellene. Jézus nem ismerte századunk kö­vetelményeit. Ebben a században nem lehet a meditálásból megélni. Jézusra hallgatni? Ehhez pihentebb- nek kellene talán lennünk? Jézus nem ismerte lakásviszo­nyainkat. Egymást kell kerülgetni állandóan.Jézusra hallgatni? Ehhez belsőszoba kellene. Lehet, hogy ezt az igét megértve valaki, így fordul Jézus felé: Hát tudod Te, Jézus, mennyit fu­tok, rohanok én egész nap? Hát tudod Te, Jézus, milyen zaj­ban élek, milyen lármás az életem? Hát tudod Te, Jézus, milyen fá­radt vagyok? Hát tudod Te, Jézus, hogyan la­kunk? Még Te is akarsz tőlem valamit? Jézus erre art mondja a ma em­berének: „Mindezt jól tudom, de én meg akarlak menteni, s megmen­teni csak a szavam által lehet té­ged is. Segíteni rajtad is csak úgy tudok, hogyha hallgatsz rám. Sza­vam nem ráadást, új színt, új han­gulatot, nélkülözhető luxust jelent az életedben, hanem magát az éle­tet jelenti.“ Nem arról van itt szó tehát, hogy Jézus Krisztusban ml olyannak is­merjük meg az Istent, mint aki meg­mosolyogná bajainkat, semmibe­venné problémáinkat, kicsinyelné fáradozásainkat s mintegy rögeszmé­hez ragaszkodnék: szava hallgatá­sához: Arról van szó, hogy Bénne olyannak ismerjük meg Istent, mint aki éppen bajainkhoz, problémáink­hoz, nehézségeinkhez akar hozzá­szólni és segíteni akar rajtunk, erőt akar adni nekünk. Lehet mindezt gúnyosan moso­lyogni és azt mondani: „Oh, Te szegény Názáreti, Te, aki égy ügy ü bölcsességedet egyszerű halászoknak tanítottad már csak­nem két ezer esztendeje, mit ér a Te bölcsességed ebben a mai kompli­kált életben, Oh, Te naiv nagy Gyermek, aki igazán sohasem ismerted az életet, minden romlottságával együtt, Te akarsz az élet ismeretére tanítani? Oh, Te jámbor imádkozó, azt hi­szed még ma is segít valamit az imádság?" Igen! Ö art hiszi, ihásznál a szava, érvényes a bölcsessége, segít élet­ismerete, igen, ö azt hiszi, hogy Rá hallgatni ma is szükséges. Rá hallgatni szükséges Nem tudjuk, hogy Jézus Máriá­nak akkor mit mondott, de azt tud­juk, hogy máskor mit beszélt. Hir­dette, hogy halálos veszedelemben van az ember élete, ha nincsen Istennél. Hirdette, hogy keresi, mert szereti az Isten az embert. Nem nyugszik bele abba, hogy nincs az ember a helyén. Hirdette, hogy Isten bocsánattal várja a megtérőt. Hir­dette; hogy Isten meg tudja újítani a megkopott emberi életet, azért mondja Máriának is, nekünk is: Rá [ hallgatni szükséges. Jézus arra fi­gyelmeztet minket, hogy ne féltsük az 'időnket Tőle, ne rajta spóroljuk meg perceinket. Ha elmulasztjuk Öt hallgatni, a legszükségesebbet mu­lasztottuk el; Nem időveszteség Rá hallgatni Azt kéri itt Jézus, hogy ma is fo­gadjuk el szolgálatát. .Az Embernek Fia nem azért jött, hogy Neki szol­gáljanak, hanem hogy Ö szolgáljon másoknak.” Vagyis nem arról van szó, hogy az Isten szekere elakadt, kátyúba jutott, hajója zátonyra fu­tott, s most minket kér, hogy se­gítsük ki a kátyúból, lökjük meg a hajóját, hogy lekerüljön a zátony­ról, hanem arról van szó, hogy a mi életünk került zátonyra, jutott kátyúba és ő akar segíteni. Art kéri Jézus, hogy engedjük szóhoz jutni az életünkben, mert Rá hallgatni nekünk is szükséges. Tudja, gyötrő­dünk a neveléssel, baj van sok csa­ládban, fáradtak vagyunk a napi tennivalóinkhoz. Hirdeti, hogy van szava, amivel nevelni lehet, van szava feldúlt családi otthonok rend- behozatalára, életcél meghirdeté­sére. Nem féltem Máriát lustaságtól, eredménytelen élettől, nem féltem azokat, akik ma is időt „veszteget­nek" arra, hogy öt hallgassák, mert tudom hogy Rá hallgatni életszükség­let Hafenscher Károly KÜLFÖLDI EGYHÁZI HÍREK A FRANCIAORSZÁGI BELFORTBAN december 12-én letartóztatták Etien­ne Mathiot református lelkészt. Az ok: lakásán rejtegette az algériai felkelők egyik vezérét s azután autó­jában Svájcba szöktette. Letartózta­tásakor kijelentette, hogy a vádat nem tagadja, hasonló esetben ismét így járna el, mert lelkiismerete készteti erre. Mathiot lelkész tevékeny részt vett a német megszállás alatt az el­lenállási mozgalomban. Gyülekeze­tében nagyon szeretik s nevezetes jó prédikációiról és szeretetmunkájá- róL KÉT BECSI EGYETEMI VEZETŐ is a protestáns egyházak tagja. Az egyik dr. E. Schenlk, a bécsi egye­tem rektora, a másik dr. F. Magyar, a műegyetem rektora, az osztrák Tudományos Akadémia alelnöke, dr. Ervin Kruppa professzor is evan­gélikus. (J)O STALÁDA Különféle liturgiák! Olvasóink szóvá tettek két kér­dést. Egyik a Miatyánk szövegére vo­natkozik, ti. miért többféle a Mi­atyánk a liturgiában; a másik az úr­vacsora szereztetési igéivel kapcso­latos. (Evangélikus Élet 3. és 4. szám.) A kérdésekre a következők­ben válaszolunk: 1. Evangélikus egyházunk a múlt­ban háromnyelvű egyház volt. Ma­gyar—német—szlovák nyelven volt istentisztelet sokszor egy gyüleke­zetben. A Miatyánk és a Hiszekegy fordításban nem mindig egye­zett az általánosan használt szöveg­gel. A sokféleségnek egyik forrása ez volt. — A nemzetiségi többféle­ség szokásban is változatossá­got jelentett. Például a szlovák ere­detű gyülekezetekben úrvacsora al­kalmával ma is éneklik a Miatyán- kót és a szereztetési igéket. Több helyütt csak a szereztetési igék el­mondása alatt állnak, míg a Mi­atyánk elmondása alatt ülnek. 2. Nekünk evangélikusoknak az a teológiai felfogásunk a kultuszról, hogy annak nem a formája, hanem a tartalma a döntö. Ezért nem fordí­tottunk súlyt arra, hogy a forma mindenütt ugyanaz legyen. Például az imádság helyes és érvényes volta nem, függ attól, hogy mindenki ugyanazon szöveget használja-e! Az úrvacsora érvénye nem függ attól, hogy a szertartás milyen formában folyik le. Nincs szent szövegünk, melynek elmondása üdvösségszerző volna, míg változtatása a cselek­mény, vagy imádság érvényéből vonna le! 3. Helyesnek tartjuk az egységre törekvést a formában is. Püspöke­ink évekkel ezelőtt elrendelték, hogy a Liturgikus rendben nyomtatott szöveg használandó! Ezt kell meg­tartanunk! A jó rend kedvéért! Na­gyon helyes az, hogy a Kiskátéból egyforma szöveget tanulnak gyer­mekeink. Idővel meglesz a formai egység. Addig legyen közöttünk „és”- sel és „és” nélkül, ülve és állva lé- leikben, tartalomban való egység. Kosa Pál — Hetvened vasárnapján az oltár­terítő színe: zöld. — A szepetneki gyülekezet egy­hangúlag meghívta lelkészéül Varga Árpád halatonszárszói segédlelkészt. Az új lelkész beiktatása február 2-án a délelőtti istentisztelet keretében lesz. A beiktatást Lágler Béla es­peres végzi; — A budavári gyülekezet február 2-án tartja zárszámadó 'közgyűlé­sét szeretetvendégség keretében. — CSALÁDI HÍR. — Dr. Főmét Gyula, a putnoki gyülekezet egy­kori felügyelője 94 éves koráiban el- húnyt. Temetése január 21-én volt a gyülekezet nagy részvéte mellett. — Kérelem. Kecskés Jánosáé testvé­rünk, aki Mórichidáról származik, a sop­roni Balfl úti Szociális Otthon ’ gondo­zottja. Gerinemegbetegedése következté­ben iárni nem tud. Az a kérése, ha valakinek a hittestvérek közül volna nél­külözhető tolókocsija vagy kézzel hajt­ható kocsija, amelyiken tavaszai a sza­badba tolhatnák — és azt részére átad­nák, igen hálás lenne érte. Választ vagy a szerkesztőségbe. vagy saját címére (Sopron; Balfl úti Szociális Otthon.) kér. A Chichester-i püspök az egyház és a tudomány erősebb kapcsolatáért Szükséges lenne, hogy kiváló egy­házi férfiak és nők összeüljenek tudósokkal és más tapasztalt szemé­lyiségekkel és tanulmányozzák azo­kat az erkölcsi és szellemi következ­ményeket, amelyek az emberek élete j számára a modern tudományos fel- I fedezésekből adódnak, — mondja! egy határozat, amelyet Chichester-i püspök, Dr. G. K. A. Bell terjesztett elő a Canterbury-i anglikán egy­házi gyűlésen. A püspök az egyhangúlag elfoga­dott határozatot azzal indokolta meg, hogy utalt arra: a technika te­rületén történt óriási változások miatt a modern tudomány prob­lémáival való vitában az egyház hagyományos módszerei nem ele­gendők. Az iparban, mondotta, az automatizálás egészen új mértéke­ket és előfeltételeket teremt; a mo­dern pszichológia irányítja az em­beri értelmet; már metódusokat ter­veznek az emberek számának és ter­mészetének születésük előtti be­folyásolására és közeledik a nap, amikor planétánk technikusai új világokba nyomulnak be. Minden keresztyén találkozott már olyan emberekkel, akik az atom,- j energia fejlődése miatt félnek és nem tudnak mit szólni. Nem érnénk ! célt, ha a tudósokat és technikuso-1 kát a hagyományos evangélizációs i módszerekkel vagy a ma szokásos egyházi felnőtt-munkával szállta- * nánk meg. Egészen értelmetlen azt mondani: az egyház ismer minden feleletet. Az egyháznak sokkal inkább tájékozódnia kell, hogy hol vannák ma a problémák. Az egyháznak a maga tájékozat­lanságát sok területen el kell ismer­nie, mondotta dr. Bell. ígéretes le­hetőségeket mutat a közös megbeszé­lés. Az egyháznak fórumot kell te­remtenie, ahol filozófusok és lelké­szek a tudósokkal és technikusokkal kerek asztalhoz ülhetnek. Ez az egy­háztól egészen új módszereket köve­tel. Olyan intézményt kell létre­hozni, ahol ilyen fajta megbeszélé­sek és idevágó tanulmányozások tör­ténhetnek. Ilyen tervek ugyan túl­mennek a jelenlegi parokiális rend­szer lehetőségein, de jelentőségük miatt nem szabad ezeket elmellőzni. ISTENTISZTELETI REND Budapesten, február hó 2-án Deák tér de. 9 (úrvj dr. Kékén András, de, 11 (úrv.) D. Ordass Lajos, du. 6 Hafen- scher Károly. — Fasor de. */2*0 (gyerm.) Mezősi György, de. 11 Sülé Károly, du. 7 Sülé Károly. — Dózsa Gy, út 7, de. V210 Sülé Károly. — üllői út 24. de. y210, de. ~ll. — Rákóczi út 57/b. de. 10 (Szíovák) dr. Szilády Jenő, de, 3//jl2. — Karácsony S. u. 31. de. 10. — Thaly K. u. 28. de. 11. Bony- nyai Sándor, du. 6 Bácskai Gusztávné. — Kőbánya de. 10 Koren Emil. — Utász u. 7. de. 9. Takács József. — Vajda Péter u. 38. de. ya12 Takács József. — Zugló de. 11 (urv.) Drenyovszky János, du. 6 Dre- nyovszky János, — Gyarmat u. de, VulO SzuchovS2ky Gyula. — Rákosfalva de. vjl2 Szuchovszky Gyula. — Fóti út 22. de. 11 (úrv.) Gádor András. — Váci út 129. de. 8 (úrv.) Gádor András. — Üjpest de. 10 Blázy Lajos, du, V27 Ordftss Lajos. — Pesterzsébet de. 10 (úrv.) Béncze Imre, du. 6 Szabó István. — Sovoksár-ÍJjtelep de. V20 Szabó István. —- Rákospalota MÁV-telep de. Va9. — Rákospalota de. 10. — Rp. Kis- trmpiom du. 3. — Pestújhciy de. 10 Kürtösi Kálmán, — Rákosszentmihály de. fali Tófch- Szöllös Mihály, du. 5 Tóth-Szöllős" Mihály, Bécsikapu tér de. 9 Madocsai Miklós, de* 11 Várady Lajos. du. 4 Szeretetvendégség és közgyűlés, du. 6 Madoosai Miklós. — Toroczkó tér de. 8 (úrv.) Várady Lajos. — Óbuda de 9 (gyerm.) Sárkány Tibor, de 10 (úrv.) Komjáthy Lajos, du. 5 Komjáthy Lá- jós. — XII. Tafcsay V. u. 11. de. 9 Ruttkay Elemér, de li Ruttkay Elemér, du. y27 Danhauser László Budakeszi de. 9 Csonka Albert. — Pest hidegkút (Szent István u.) de. tyjll Danhauser László. — Kelenföld de. 8 Kendeh György, de. y210 (gyerm.) Bottá István, de 11 (úrv.) Ken­deh György, du. 6 (úrv.) Bottá István. — Németvölgyi út 138. de. 9 dr. Rozessy Zol­tán. — KelenvÖlgy de. 9 Visontal Róbert. — Budafok de. 11 Visontal Róbert. — Nagy­tétény du. 3 Visontai Róbert. —- Csillaghegy de; V-jlO Kaposvári Vilmos; — Csepel de. 11, du 7, SZORVANYHIVEKNEK — BETEGEKNEK A% evangéliumhos méltóan Hetvened vasárnap. — Filippi 1,27—2,4, Mt 20,1—16. Üdvösségünk nagy örömhírét ingyen kaptuk. Annak részünkről nem volt semmi „előzménye“. De következménye igenis van. Pál apostol még a börtönből is arra inti a keresztyéneket, hogy „az evangéliumhoz mél­tóan“ viseljék magukat. “I Az evangéliumhoz méltóan, tehát a hit hűségében. A mi hitünk -*-• nem holmi kis külső máz, néha-való ünnepi hangulat, hanem élet, amelyet élni kell, magatartás., amelyben állhatatosan meg kell maradni. Ez sokszor erős harcot jelent — viaskodás-tusakodás, mondja Pál — néha szenvedést jelent, de enélkül nincs keresztyén élet. O Az evangéliumhoz méltóan, tehát a szeretet egységében. Az egy- házban igen fontos az egység. Olyan fontos, hogy Pál apostol még a börtönből is azt üzeni: „egy lélekben, egy érzéssel“ együtt vívjátok, á\ harcot. Intsétek egymást, vigasztaljátok egymást, „egyenlő indulattal“,... ugyanazon szeretettel... „egy érzésben, egyugyanazon indulattal lévén.*' O Az is jó dolog, mikor a keresztyének tudatában vannak az együvé- tartozásnak', de ha együvétartozásuk tudata igazi, akkor az a még jobb dolog következik belőle, hogy mint Jézus Krisztus egy-testének tagjai hitből születő szeretetközösségben szolgálnak egymásnak. „Nem ver­sengésből, sem hiábavaló dicsőségből“, hanem tevőleges hálából Jézus Krisztus váltságáért, Szentiélektől vett erővel, aki egyedül tud hitet adni az igéből, s hitünket egyedül tudja szolgáló szeretet cselekedeteivé tenni. Szabó József NAPRÓL—NAPRA HÉTFŐ: — Ézs 55,2. — Az Űr a mi gondviselő Atyánk, akihez így imádkozunk: A mi mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma. KEDD: Jer 20,9. — Akit az Űr igéje megérintett, nem tud többé hallgatni. SZERDA: — Jób 14,4. «— Fél hittel, fél szívvel nem lehetünk Isiten gyermekei. Ezért szorulunk rá Krisztus bűnbocsánatára. CSÜTÖRTÖK: — 5 Móz 32,3. — Az Űr dolgait hirdetni, az ö nevét magasztalni: ez a szolgálatunk; PÉNTEK: — Ézs 59,19. — Az Isten az egész világnak. Ura. SZOMBAT: — Zsolt 119,13. — Mindannyian hirdessük Isten igéjét és éljük azt! J. G. skSkS<sí<^c«i9<«c«®QSa?<^f<»csc*iC8cscs<^<^cw!<»*<«cgc)K»c8^ oí bűnbánót k&tuuj^e Ahogy a kínok nyársát elfogadtam, S vér nyílt, mint rózsa, kemény szivemen, Minden égő virágját leszaggattam, S Hozzád futottam velük, Istenem. Egyetlen, a!ki bnéltó a virágra, Ki hű vagy hozzánk minden bűnön át, Felelj lelkemnek; hívó szavadat várja, Ints meg csendben, mint apa a fiát. Tedd, hogy ha újabb éles nyársaik jönnek, Ne vádoljalak, csak szeresselek, Es ha tisztává mosták már a könnyeik; Lágyítsd meg s mentsd fel kemény szívemet. .i E. Kiss Imre •íC*o9°i!í‘:*Clllc^^ AZ ÉLET kérdez MIÉRT SOK a válás? Valóban jo­gos kérdés, mert a hivatalos sta­tisztikai adatok bizonyítják, hogy a válóperek száma az utolsó években kétszeresére ugrott a 20—25 évvel ezelőtti helyzethez képest. Elsietett lenne azonban ebből art a következtetést levonni, hogy ré­gebben hűségesebbek voltak a férjek és a feleségek. A házasságokban ak­kor is sok volt a baj, de ez talán jobban lepleződött. Ritkábban került nyílt törésre a dolog. Aminthogy ma is sok olyan, szinte gyógyíthatatla- nul megbetegedett házasság van, amely kifelé így nem látszik. Sok­szor csak a lakószobák falai a tanúi annak az idegtépő küzdelemnek, amely folyik a házastársból ellenség­gé lett két fél között. Még sem lehet szemet hunynunk az előtt a tény előtt, hogy a házas­ságok felbomlásának száma növekvő méretet ölt. Szinte együtt gyorsul az élet ütemével. Azért fájhat ez mindenkinek, mert e mögött a jelen­ség mögött sok-sok könny, széttört álom, talajvesztett élet húzódik meg. Isten akaratának megszegése életveszélyes kísérlet, amint valaki a napokban mondotta. S ezt lépten- nyomon tapasztaljuk a válások nyo­mán. Találkozunk kiégett fiatalok­kal, vergődő magárahagyatottakkal, ideges, koravén gyermekekkel. Nem a hideg statisztikai adatok, hanem egy csomó fájdalmas életsors, embe­rek kínja veti fel a kérdést. SOKFÉLE GYÖKERE van a válá­sok fokozódásának. De talán csak a két legfontosabbat vegyük szem­ügyre. AZ EGYIK összefüggésben van a nők társadalmi helyzetének megvál­tozásával. A nők jelentős része már nem a háztartás otthoni keretei kö­zött él, hanem dolgozó társa a fér­fiaknak. Természetesen „házon kívül’’ jobban öltözködik, rendesebb hajjal jelenik meg, mintha otthon töltené napját. Az asszony saját keresete is több lehetőséget ad az önállóságra. I A férfiak és a nők sokkal inkább partnerekké lettek, mint azelőtt. S ez újra meg újra kísértően keresztezi azt a szálat, amelyet a férj és fele­ség között a házasság meghúzott. Csak arról feledkeznek meg az emberek, hogy a házasságnak van valami különös titka: sokszor anél­kül, hogy tudnák, átéreznék, mégis olyan társakká teszi őket, akit senki más nem pótolhat. Ezt fejezte ki a maga módján nemrégiben egy asz- szony, aki átélte urának hűtlensé­gét, de férjének állásvesztése újra összehozta őket: ..Megtanulta, hogy én vagyok az egyetlen nő, akire minden bajban számíthat". Mégha valakinek nagy hiányérzete van is házasságában, számolhat azzal, Is­ten jobban tudta nála, ki legyen társa egy életre szólóan... A MÁSIK általános oka a válások növekvő számának, hogy elhalvá­nyul a gyermek arca a lelkekben. Mert ahol a gyermekek szemébe néz­nek, ott lehetetlen válni. Talán két éve egy kisleánynak az elvált apjá­nál tett vasárnapi látogatásáról ol­vastam. Az apa mindent a gyermeke elé tett, aminek egy ilyen korú leány örülhet: cukrászsütemény, új baba. De a kisleány a látogatás folyamán egyre komorabb lett, Végül kibugy- gyant belőle a keserű kérdés, ami egész délután a csillogó dolgok kö­zött is foglalkoztatta: „Mikor jössz haza, édesapám?”... Sók szétzilálódott házasságot ösz- szekovácsolt már, hogy az egymás­tól elidegenedett szülök közös kin­csei voltak a gyermekeik. Egy férfi mondotta el, aki házasságában is és a „jó partnerben" is csalódott, hogy ezután szinte fürdött kicsi gyerme­keinek szeretetében. Isten nem hiá­ba ad annyi örömöt gyermekeinkben — a házasság tartó ereje ez is. Ki tud nyugodtan belegázolni lelkűkbe ‘es életükbe? Mert minden válás ezt jelenti, mégha felnőttek is már a gyermekek. V.I

Next

/
Oldalképek
Tartalom