Evangélikus Élet, 1958 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1958-01-26 / 4. szám
@iak tgtj, szét Nem régen hívta fel |igyelmemet valaki arra, hogy a kapernaumi százados „pattogó, katonás beszédét” milyen tömören, magyarosan és frissen jeleníti meg Masznyik Endre 1925-ben megjelent bibliafordítása. Lukács 7:6- így hangzik az ő fordításában: i,Hiszen én is hatalom alá vetett ember vagyok, katonák állnak rendelkezésemre, s ha azt mondom az egyiknek: eredj! — megy; a másiknak: jer! — jön. Vagy az én szolgámnak: Tedd ezt! — megteszi.” A kapernaumi százados, aki nyilván a tettek embere volt, hiszen pogány létére segítette a kapernaumi zsidókat zsinagógájuk felépítésében, beteg szolgájának gyógyulását szívén viselte, nem gondolkozott lekicsinylő módon az emberi beszédről. Nem állította a szót és a tettet egymással ellentétbe, mondván: a szavak nem számítanak, a tettek beszélnek. Tudatában volt, hogy a kellő időben kimondott, helyén való szó is tett. Volt azonban egy mélyebb felismerése is és éppen ezzel nyerte meg Jézus tetszését. Helyesen ismerte fel, hogy Jézus szava nem vallási igazságokat kíván propagálni, nem gyönyörködtetni akar mély érzések felkeltésével, nincs benne kioktató szándék, mint a farizeusok szavában, hanem első sorban új helyzetet teremt, új tényeket hoz létre- Ezért mondja Jézusnak: Csak szólj egy szót és meggyógyul az én szolgám. Ha a százados egy mai fásult lelkű keresztyén lett volna, akkor így szólt volna Jézushoz: Nézd, én már torkig vagyok a szavakkal. Fárasztanak. Figyelni se tudok rájuk. Ne szólj egy szót se, hanem jöjj el házamhoz és gyógyítsd meg az én szolgámat. Remélem megértesz és belátod, hogy erre rászolgáltam. — De ő nem ezt mondta- S hogy nem ezt mondta, Jézust is csodálkozásra késztette. Fűzzünk mindehhez néhány megjegyzést. A hol Isten szava szóhoz jut, ott nem az emberi szó leértékelésére kerül sor. Ellenkezőleg az emberi szó, mely olyanná vált mint, egy lejárt villamosjegy, vagyis érvénytelenné lett, ismét érvényre jut, értelmet kap. Amilyen ördögi pontossággal megtaláljuk azt a szót, amivel ártani lehet, amivel összevissza kuszálhatjuk az emberi kapcsolatokat (ilyen a pletyka), olyan derűvel, angyali nyugalommal, szinte magától jönnek ajkunkra azok a szavak, melyek tisztázódást, emberi közelséget, megbékülést munkálnak. Ahol Isten megszólal, ottan nincs szótlanság, hanem felszabadult beszélőkedv támad. Ott még az emberi beszéd kiművelése is programmá válik- Közismert tény, mint hatott ©urőpaszerte a reformáció a nemzeti nyelv kiművelésére és az irodalom élénkülésére. A z emberi szó elértéktelenedését, „trónfosztását”, nem Isten szava idézi elő, hanem mi magunk. Az emberi lélek és az emberi kapcsolatok belső megbetegedésének, tudat- hasadásának jele, ha a tények nem tudnak szóhoz jutni szavainktól, vagy szavaink a tényeket igyekeznek pótolni. Az emberi szó elértéktelenedését előidézhetik azok is, akik azt hallgatják, de egyik fülükön be, a másikon kieresztik, leginkább mégis azok idézik elő, akik beszélnek. Ilyenkor szoktuk azt mondani; sok a szöveg. Az olyan beszédet, vagy beszélgetést, amely sehová se lyukad ki, amely a lényeget hallgatja el, vagy mely éppen ajtóstul nyit a házba, mely nem teremt emberi kapcsolatot, hanem a felgyülemlő szavak sokaságával szinte eltorlaszolja az embert az embertől, Pál apostol „rothadt beszédnek” nevezi. Arra inti a keresztyéneket, hogy „semmi rothadt beszéd szátokból ki ne jöjjön” (Efezus 4:29). I sten szava nem gombnyomásra, a mi tetszésünk szerint szólal meg közöttünk. Sokszor váratlanul hull ránk, mint a reggeli harmat, sokszor kínos tusakodás közben kapjuk meg. Titok, ahogy az egyháztörténet folyamán, de egy-egy ember életéiben is a biblia valamely sora, vagy esetleg egész könyve izzásba jön, mintha magasfeszültségű áram kapcsolódott volna bele. Mennyi tusakodás előzte meg az egyháztörténetben Pál Római levelének megértését, de mindig új korszak nyílott megértése nyomán. Elég csak három nevet megemlíteni- Augusztinusz, Luther és korunkban Barth nevét. Luthernek alapos benyomásai voltak arról, hogy a Bibliának egyetlen helyesen értett szava szétszórja a felhőket, szabaddá teszi az utat, megszünteti a belső bizonytalanságot és zűrzavart, amint ő szerette mondani: porba dönti az ördög minden (hatalmát. Ví ikor az életnek olyan szaka- -’fszába jutunk, mint amilyenbe a (kapernaumi százados jutott szolgájának gutaütöttsége következtében, mikor türelmetlenkedünk, kétséges- kedtink, tusakodunk azért az egy szóért, mely a gutaütöttet talpra állította, akkor jó magunkat ilyen igékhez tartanunk: „Hű az Isten, s nem hagy titeket feljebb kísérteni, mint ahogy elszenvedhetitek; sőt a kísértéssel együtt a kimenekedést is megadja, hogy elszenvedhessétek-” (I. Kor. 10:13/b.) — „Járjatok úgy, mint illik elhivatástokhoz, mellyel elhivattatok, teljes alázatossággal és szelídséggel, hosszú tűréssel, elszenvedvén egymást szeretetben, igyekezvén megtartani a Lélek egységét a békességnek kötelében.” (Efezus 4:1—3,) Benczúr László (MMimrai s^a Postaláda Hozzászólás a Miatyánk szövegének kérdéséhez Az ökumenikus alkalmaknak faló-; ban zavaró jelensége az Úrtól tanult imádság szövegének bizonytalansága. A bizonytalanság többféle evangélikus híveink közt is fennáll. De ahol az evangélikus lelkészeik a gyermekeket a Kiskáté szerinti szövegre tanítják (amely az új fordításban az előzőtől csak a nekünk- nékünk és a tied-tiéd szavakban különbözik, tehát lényegileg évek hosszú sora óta változatlan kötelező szöveg), és a gyermekek meg a felnőttek közti egyöntetűség kedvéért istentiszteleten és bibliaórán is ezt a szöveget használják (például Nyíregyházán évekkel ezelőtt egységes ebben a lelkészt kar!), ott érvényesül a pedagógiai érdek — és nem áll fenn — legalábbis evangélikus gyülekezeten belül a zűrzavar. A múlt nyáron ‘az északi egyház- kerület Nyílt Napja is foglalkozott ezzel a kérdéssel, s az énekeskönyv új kiadásában is közölt, Kiskáté-beli szöveg mellett foglalt állást. Megfigyelésem szerint a református és egyéb evangéliumi keresztyén testvéreink közt e téren sokkal nagyobb az egyöntetűség hiánya, tehát, ha mi alkalmazkodunk hozzájuk, illetve egy közösen létrehozandó szöveghez (esetleg az új fordításéhoz), mi áldozatot hozunk vele, ők meg csak nyernek. Az új biblia- fordítás egyébként a Kiskáté-szövegtől csak az ötödik kérés mellék- ------—------mo ndatában tér el: „Miképpen) mt is megbocsátottunk azoknak, akik ellenünk vétkeztek“. Megbocsátottunk — ez hív fordítás, de ha a „megbocsátunk“-ot időtlen, mindig érvényes jelennek értjtíík, az sem rossz. „Azoknak, akik ellenünk vétkeztek“ —• ez a melléfkrrwndatos fordítás azonban sem nem hívebb, sem nem magyarosabb, mint a Kiskáté szövege. A református testvéreinkkel való egység kérdésében pedig kiábrándító tapasztalataink (közös énekeink szövegének az új énekeskönyvükben megállapodás ellenére önkényesen történt megváltoztatása, az új bibliafordításban a kálvinizmu- sok következetes érvényesítése) vannak. Hogy azonban pozitív javaslatot is tegyek: tétessék kötelezővé minden esetre és alkalomra a Kiskátéban bennefoglalt liturgikus szövegek formája (Miatyánk, Hiszekegy — ez fenn is áll, és a szentségek szerez- tetési igéi)! A más felekezetekkel közös alkalmakon pedig, a) ha azok mégis bizonyos felekezeti jelleggel bírnak (például szórványban vegyes gyülekezetben szolgál evangélikus lelkész). b) ha pedig az alkalommal ökumenikus jellegű (például az imahét közösen tartott alkalmai), úgy a vendéglátó, illetve gazda gyülekezet szövegformáját használjuk! — d —d NAPRÓL—NAPRA HÉTFŐ: — Zsolt 91, 11. — Az Ür gondot visel ránk. KEDD: — Ézs. 26, 19. — A feltámadott Űr megeleveníti a bűnben holtakat. SZERDA: 1 Krón. 28, 9. — Keressük az Urat amíg lehet. CStlTÖRTÖK: — Zsolt. Ili, 1. — A gyülekezet azért van, hogy benne hangozzék az Ür dicsérete. PÉNTEK: — Zsolt. 50, 2. — Az Cr világossága megvilágosít minket. SZOMBAT: — 1 Móz. 3, 15. — Az Or teremtési rendjébe tartozik a munka is. G« Gyülekezeti hírek *■— A Vízkereszt utáni vasárnapokon az oltárterítő színe: zöld— A Petőfi Rádióban január 20-án fél 9 órakor vallásos félóra lesz. Igét hirdet: Koren Emil esperes. — A józsefvárosi gyülekezet január 19-én tartott szeretetvendégsé- gén kínai útjáról tartott vetítettképes előadást Juhász Géza, a Sajtóosztály kiadó szerkesztője. — A Lelkésznevelő Intézet Tanácsa január 17-én tartott ülésén a Lelkésznevelő Intézet igazgatói teendőinek ideiglenes ellátásával Fekete István hévízgyörki lelkészt bízta meg. A megbízatás július 31-ig szól. — A Budapest-fasori gyülekezet január 19-én szeretetvendégséget tartott, amelyen Koren Emil esperes szolgált előadással. — CSALÁDI HfR: özv. Molnár Istvánná szül. Török Lídia 82 éves korában január 11-én elhunyt. Temetése 13-án volt Barcson, Az elhunytban Molnár Lajos barcsi lelkész édesanyját gyászolja. — Megvételre keresem: Spurgeon: Harmatgyöngyök, Bunyan: Zarándok útja, steiniberger: Mennyel lámpács- kálk, Üt a bárány nyomdokéban, Seitz —Szerb: Ideg- és lelkíbetegség gyógyítása, Müller György életrajza, Assisi Ferenc élete, Siermai Katalin élete, Suncter Sing élete, Luther életrajza, Kálvin életrajz című könyveket és a fenti írók más műveit. — Tóth Lajos, Budapest, XVI., Hungária körút 198. *— Idősebb (házaspárt vagy magányost eltartanék házért vagy élet- járadékot fizetnék. Cím a kiadóban. — Templomok külső, belső tatarozását vállalom- Cím a kiadóhivatalban. Sajtóosztály HÍREI A Sajtóosztály Iratterjesztése közli, hogy hétköznap 9-től fél 4-ig, szombaton 9-—12-ig áll a vevők rendelkezésére, —• Közöljük a lelkészekkel, hogy a Dia-lemezek kölcsönzését technikai okokból beszüntettük. Bibliai tárgyú filmek továbbra is kaphatók a Sajtó- osztályon. Jövő héten megjelenik az EVANGÉLIKUS GYERMEKEK KÖNYVE Összeállította: Benkőezy Dániel, Friedrich Lajos, Hal'enscher Károly és dr. Kékén András Megrendelhető a Sajtóosztályon Szenteld nec AZ ÜNNEPNAPOT SZÖRVANYHIVERNEK — BETEGEKNEK Lehullott a lepel.. • Vízkereszt u. 3. vasárnap — 2. Kor. 3, 12—18, Mt. 8, 1—13. Pál apostol azért beszél örvendezve nehéz helyzetében is, mert egészen betölti annak a tudata, hogy Isten hatalmasan cselekedett vele, amikor alkalmassá tette, hogy az újszövetség szolgája legyen, nemcsak vele egyénileg cselekedett újat, hanem többet és nagyobbat bízott rá és szolgatársaira, mint annak idején Mózesre. Ha Istennek az o életében is megmutatkozott nagyszerű cselekedetére gondol olyan újjon- gás, öröm tölti el, mint amikor valakinek a szeméről lehull a hályog. Valahogy úgy van, mint a születésétől fogva vak ember, akit Jézus gyógyított meg és aki még ellenfeleinek sem tud mást mondani, mint eztj „Csak egyet tudok, hogy vak voltam és most Iátok.” Pál számára megvilágosodott minden a Krisztus megismerése óta. Ebből a mindenből hármat említ ebben a szakaszban: a bibliát, a szolgálatot, s a jövőt. Krisztus ismeretében a mi számunkra is lehullott a lepel a bibliáról. Nélküle homályos könyv a biblia. Sőt egyenesen érthetetlen, olvashatatlan, semmitmondó könyv marad. „Jézus a biblia csillaga és magja” olvastam egy svéd konfirmációs kátéban. Így igaz. ö a csillaga, vagyis ö az, aki fényt és eligazító iránymutatást ad és Ö a magja vagyis a tartalma a szentírásnak. Ez a könyv Krisztuskönyv. A biblia természet- tudományos könyvnek elavult, történelemkönyvnek pontatlan, regény« nek unalmas, mesekönyvnek nem elég színes. Érdekesebb, szebb stílusú, könyvet sokat írtak már, de arról, hogy ki az emberi élet Megváltója, kérdéseinek megoldója soha jobbat és igazabbat nem írtak. Ez a könyv Krisztuskönyv valóban. Aki nem így olvassa, annak hol# tantételek gyűjteménye csupán, nem az élet könyve, nem erőforrás« hanem fárasztó, álmosító könyv. Bibliaolvasók gyakran küzdenek nehéz szakaszokkal, sokszor csukják be az írást ezekkel a szavakkal „sajnos nem értem”, különösen az ószövetséggel vannak így. Krisztus sí nyitja az írásnak. Krisztusban tűnik el a lepel..j Lehullott a lepel a szolgálatról. Mózes szolgálata is dicsőséges volt, Isten szolgálatában állott, akinek a törvényét ismerte és hirdette. Pál szolgálata még dicsőségesebb, mert Isten jóhírének, evangéliumának szolgálatában áll, ő már nemcsak azt tudja, hogy Isten szemtséges és a Vele való találkozásnak nyoma marad, hanem azt is, hogy Isten szeretetre és bocsánatra kész. A mai keresztyén ember is az evangélium szolgálatában áll. Nemcsak a parancsoló és vádoló törvényről tud, hanem az új lehetőségeket, új utat nyitó evangéliumról is. Amíg pl, két ember között a kapcsolat csak az igazság alapján van meg, addig merev, hideg, előbb- ulóbb súrlódásira alkalmat adó a viszony, hiszen mindegyik a maga igaza alapján áll, a szeretet és bűnbocsánat ennél több. A keresztyén embernek szabad szeretnie, szabad megbocsátania, szabad felebarátjának szolgálnia. Ahol az Űr Lelke, ott a szabadság. Ott emberek új életben járhatnak. Pál Krisztust nem ismerve is akart szolgálni Istennek, indulatainak és fanatizmusának rabja volt. Krisztust megismerte és szabad lett a szolgálatra. Lehullott a lepel a jövőről. Már itt is nagyszerű kapcsolatba (kerültünk Krisztus által az Istennel. Ügy ismertük meg, mint soha senki azelőtt. Atyánk O, gyermekei vagyunk. De még több van előttünk. Akiben itt hittünk, Azt szemtől szembe látjuk majd. Pál apostolt megpróbáltatása! közben a jövendő feltámadás és az örökélet reménysége erősítette. Az élet megp róbáltatásai és a keresztyén élet küzdelmei közben ez a hit igazi hőforrás: tisztit, gyógyít, melegít. Az Ür Lelke, aki Itt hitre juttat» egykor folytatja ezt a megelevenítő munkáját, a feltámadáskor Ö elevenít meg s a feltámadott Ür képére formál. Hafenscher Károly — - . E hó végén megjelenik az EVANGÉLIKUS NAPTÁR Ara: 8,—, Ft Megrendelhető a Sajtóosztályon ISTENTISZTELETI REND Budapesten; január hó 26-án Deák tér 9 (úrv.) Dóka Zoltán, de; 11 (úrv.) Haíenscher Károly, du. 6 ökumenikus istentisztelet. — Fasor de. fél 10 (gyerm.) Gyöngyösi Vilmos, de. U Mezősi György, du, 7 Gyöngyösi Vilmos. — Dózsa Gy. út 7. de. fél 10 Mezősi György. — Üllői út 24. de. fél 10, de. 11. — Rákóczi út 57 1>. de. 10 (szlovák) dr, Szi- lády Jenő, de. háromnegyed 12. — Karácsony S. u, 31. de. 10. — Thaly K. u. 28. de. U Bonnyal Sándor, du. 6 Bácskai Gusztávné, — Kőbánya de. 10 Takács József. — Utász u. 7. de. 9 Koren Emil. — Vajda Péter u. 33. de, fél 12 Koren Emil. — Zugló de. u (úrv.) Scholz László, du, 6 Drenyovszky János. — Gyarmat u. 14. de fél 10 Drenyovszky János. — Kákosfalva de. fél 12 Drenyovszky János. — Fóti út 22. de. 11 (úrv.) Havasi Kálmán. —- Váci út 129. de. 8 Havast Kálmán. — Üjpest de. 10 Blázy Lajos. — Pesterzsébet de. 10 Szabó I3tván, du. 6 azeretetvendégséig: Szabó István. — Soroksár-Üjtelep de. fél 9 Bencze Imre. — Rákospalota, MAv- telep de. fél 9. — Rákospalota de. 10. — Rp. kistemplom du. 3. — Pestújhely de. 10 Kürtösi Kálmán. — Rákosszentmihály de. fél 11 Tóth-Saöllős Mihály, du, S Tóth-Szöll&s Mihály. Bécsikapu tér de. 0 Madocsai Miklós, de. U Várady Lajos, du. 6 Sztehlo Gábor. — Toroczkó tér de. fél 9 Várady Lajos. — Óbuda de. 9 (gyerm.) Komjáthy Lajos, de. 10 (úrv., szupplikáció) Baranyai Kálmán, de. 5 Sárkány Tibor. — XIII.. Tarcsay V. u. 11. de. 9 Danhauser László, de. 11 Danhauser László, du. fél 7 Csonka Albert. — Diana u. 17. de. fél 9 Ruttkay Elemér. — Pesthidegkút (Szent István u.) de. fél 11 Csonka Albert. — Kelenföld de. 8 Kendeh György, de. 11 Kendeh György, du. 6 Bottá István. — Németvölgyi út 138. de, 9 dr. Rezessy Zoltán. — Kelenvölgy de. 9 Sehreiner Vilmos. — Budafok de. 11 Visontai Róbert. — Nagytétény de. 8 Visontai Róbert. — Csillaghegy de. fél 10 Kaposvári Vilmos. — Csepel de. 11, du. 7. EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja. Szerkeszti a szerkesztőbizottság, Felelős szerkesztő: Dr. Kékén András Felelős kiadó: Juhász Géza Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest Vili., Puskin u. 12; Telefon: 142—074; * Csekkszámla: 20413—VIII; 10 000 példányban nyomatott. ZRÍNYI NYOMDA ' Felelős; Bolgár Imre, AZ ÉLET AZ EMBEREK ma már nem kérdezik az egyházat. Nem az utolsó évtizedek kísérő tünete ez, s nem is arra a területre korlátozott, ahol mi élünk- A huszadik század világjelenségei közé tartozik ez is. Elnémultak a kérdések az egyház felé. Problémáikkal alig keresik fel a hívek a lelkészeket. Nem azért, mintha a modern embernek nem lennének egyéni kérdései. Az ember ember marad, bármilyen korban és környezetben él is. S az élet örök, egyszerű kérdéseiben újra meg újra tanácstalanságba kerül. Családi élete, munkája, az emberekhez való viszonya, sőt önmaga is olyan talányokat dob útjába, amelyeket szeretne megoldaniCsak az a tapasztalat, hogy a mai ember élete nehézségeit szívesebben tárja fel akárki másnak, mint a lelkésznek. Nagy ítélet ez felettünk, papok felett. Egyik fiatal segédlelkészünk írja le tanulmányában érdekes megfigyelését. Amikor annakidején mint teológusok gyakran utaztak Sopron és Budapest között, az ismeretlen útitársakkal folytatott s egyre közvetlenebbé váló beszélgetés fonala azonnal megszakadt, ha megtudták róluk: kik ők. Viszont szinte gyónásszerű vallomás következett egy olyan esetben, amikor az útitárs ezt nem tudta egyikükről és csak az embert nézte benne, NEKÜNK, EGYHÁZNAK, nem az a dolgunk, hogy ezen a jelenségen panaszkodjunk. A bizalmat sohasem lehet megrendelni, sem ‘erőltetni. Annak magától kell ébrednie. És ha az emberekben inkább ébred bizalom a jósnő, az orvos, vagy barátnőjük iránt, hogy lelkűk kérdéseit előhozzák, — ezt azzal az alázattal kell fogadnunk, hogy úgy látszik elveszítettük a mai ember bizalmát — talán álszenteskedéssel, talán maradisággal, talán elzárkózással vagy meg nem értéssel. De ez nem ment fel bennünket a felelősség alól. Meg kell hallanunk kimondhatatlanul is az emberek kérdéseit. És válaszolnunk kell. Ha nyitott szemmel járunk a világban, az emberek szavai, tekintete hangtalanul is kérdéseket kiált felénk. Ha nem is kérdeznek bennünket, az élet KÉRDEZ kérdez. Sokáig nem fogom elfelejteni egy beszélgetésemet, ami« kor egy egyháztól idegen, de aa élete értelmét belső vergődéssel ke- reső személy csak később árulta el3 azt hitte, tőlem, a lelkésztől válasz# kap erre. Ezzel a kutató kiváncsi« Sággal mérlegelte szavaimból meigJ nyilvánuló életfelfogásomat. ÖRÖMMEL LÁTHATJUK, hogy ä világi sajtó is egyre többet foglalkozik az emberi életnek személyes kérJ déseivel. Újságírók mély emberi felelősséggel és erkölcsi komolysággal mennek utána egy-egy élet tragikus konfliktusaink, elzüllött fiatal leányélet lelki hátterének, vagy a válások kérdésének, vagy a magános nők életsorsának. A rádió adásaiból is különös népszerűségre tettek szert azok, amelyek a nevelés, családi élet kérdéseivel foglalkoznak, mert ezekkel az egyes emberek százezrei vajúdnak. Ez a kői ülmény csak még nagyobb felelősséget ró reánk, hogy azt a sajátos választ, amelyet keresztyén hitünk ad az élet személyes kérdéseire, elmondjuk, a reánk figyelői embereknek. Talán megüt valamit feleletünk a lelkűkben, amely rezdülésből harmónia árad, megoldás támad számunkra. MOST NYÍLÓ ÜJ ROVATUNKBAN úgy szeretnénk az élet kérdő-' seit lelkipásztori módon megütni» hogy benne sokak ráismerhessenek kínzó kérdéseikre- Sőt jó lenne, ha saját esetük megírásával, egyéni problémájuk felvetésével is elősegítenék néhányan, hogy ez a rovatunk minél több olvasónk személves ügyévé váljon. (Az ilyen személyes jellegű kérdéseket, problémákat, tanács-kéréseket „Az élet kérdez” —» jeligével lapunk szerkesztőségének cimére lehet küldeni.) A szín változik. Nikodémussal az éjszaka csendjében, a samáriai asz- szonnyal egy forrásnál beszélgetett Jézus. Lehet, hogy a mai rohanó» tevékeny embert egy újságcikk átfutásakor szólítja meg és ered vele beszélgetésbe élete kérdéseiről. Ebben a reménységben íródnak majd tovább ezek a sorok., Veöreös Imre