Evangélikus Élet, 1958 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1958-12-21 / 51-52. szám
(Folytatás az 1. oldalról) ban képmutatásban, önzésben élő emberek közé. Nem irtózott az embervilágtól. Elvállalta az embereket úgy, ahogyan voltak. Emberek között lakozott, hogy végigélje, megismerje belülről az emberi életet. Testvérünkké lett, hogy senki ne mondhassa „nincsen testvérem, nem ért meg senki." Lakozott mi köztünk, hogy megszentelje az emberi életet, hogy megmutassa ‘hogyan kell l ön nélkül élni, szentül ugyur •( az emberi .életet,, amit rti élünk. S azóta -nincsen : mini ar emberi lélaibon, ami p-> lehetne szent, vagyis ami -ne ' ' "íné m. 'Értené. *40-' zöltünk ír' ozott, hogy segítsen rajtunk. Jézus Krisztus < egész élete és halála az irgal-' másság cselekedete volt. Kegyelmét kegyelemre vettük... Nagyszerű élmény egyszer igazán megérteni karácsony örömhírét, de nem «lég. Ez még csak' félkereszstyénség. Tovább kell mondani ezt az örömhírt, s élni kell a karácsonyi örömöt. Karácsony ma sem maradhat' csak szép gondolat, testet kell öltenie bennünk. Istennek mindig a testetöltés a, célja. Ma is. Istennek a karácsonyi örömhírrel a karácsonyi ember a célja. Azt akarja, hogy lakozzunk mi is az emberek között, ne szégyeljük bajainkat. elesettségünrket. ne irtózzunk semmitől, ami az emberi élethez tartozik. 6ee.re.s- sük a másikat, alhagyán Isten szerel minket és legyünk irgalmának. hiszen irgalmasságéi nyertünk irgal másságra. NeätÄnk mindig van mondanivalónk — mert van karácsony. Nekünk mindig van erőnk a segítésre — mert van karácsony. Nekünk senki sem reménytelen eset — mert van karácsony. loten azt akarja, hogy az jw^-máeió csodáiét ne csak Ic'^assuk, de éljünk is belőle. Hafenscher Károly BETLEHEMES Csillag-szőrű bárány, fényes fehér bárány, jöjj az én kapumba, -n sétálj udvaromba. Ha cipómból ennél, mindig megölelnél, ha kutamból innál, mindig megcsókolnál. Nem eszel, nem iszol, arany felhőn alszol, mennyei lángok közt szépségesen játszol. Weöres Sándor A gyóni evangélikusok jubileuma 175 éve vált önálló gyülekezetté a gyóni egyházközség. Ekkor kapták meg az engedélyt most belülről is mégújított templomuk építésére. Ekkor iktatták be első lelkészüket Klein Pált. Erre emlékezett visi-za az idei első ádventi vasárnapon a gyóni gyülekezet. A gyülekezet eredete tulajdonképpen még régebbre nyúlik vissza. 1733-ban Dabasi Halász Péter és neje. Bottyán Katalin Nógrád és Bars megyéből mintegy 30 család szlovák nj'eivű evangélikust telepített le a már ittlevő református telepesek mellé. A kis gyülekezet -nagy múltját idézik emlékezetbe azok az emléktáblák, melyeket különböző időkben állítottak. Közülük az 1 egyik a paplakot díszíti és arról emlékezik, hogy itt született Achim Mihály evangélikus lelkész fia, aki Gyóni Géza néven az első világháború idején vált ismert költővé. A legújabb emléktáblát a mostani jubileumi vasárnapon leplezte le Káldy Zoltán püspök. Ez a tábla a templomtól nem messze levő egyszerű falusi ház oldalát díszíti. Itt állt a gyóni evangélikusok imaháza, amelyben 1760-ban tartottak először istentiszteletet. Ekkor még csak lévita tanítója volt a gyóni evangélikusoknak. Az épület, bármilyen szerény hajlék volt, a közeli sári plébánosnak mégis szemet szúrt. A váci püspök segítségével elérte a helytartótanácsnál, bogy a gyóni evangélikusok tanítója! elűzték. A tanító nélkül/maradt híveket időről időre az irsai lelkész látogatta meg. 1765-ben Szikoray Miklós kecskeméti katolikus esperes közbenjárására, a helytartótanács az irsai lelkész látogatását is megtiltotta, az imaházat pedig bezáratta. A hívek a bezárt imaházat öhhataímülag kinyitottak és magukban, lelkivezető nélkül énekeltek, imádkoztak benne. Erre a sári plébános 1767-ben az imaházat újra bezáratta, majd az ajtót befalaztatta. S mikor az evangélikusok a bezárt imaház körül jöttek össze imádkozásra, végül le is romboltatta. Ettől kezdve a gyóni evangélikusok a sári plébános szolgálatát kényszerültek igénybevenni, keresztelésért 8 garast, esketé- sért 10 garast fizettek. Hirös Sámuel tanító összegyűjtötte az evangélikusokat. Mivel egyszerű felszólításra nem volt hajlandó helyét elhagyni pandúrok erőszakkal tették ki a' falu szélére s még a Bibliáját is elvettek tőle. Végre II. Józsefnek, a kalapos királynak, 1781. október 13-án kiadott „Türelmi Rendeleté” a gyóni evangélikusok számára is meghozta a hajnalhasadást. A hívek egyenesen hozzá fordultak kérésükkel. II. József intézkedésére a helytartótanács végre 1783. június 30-án kénytelen volt kiadni az építkezési és lelkésztartási engedélyt. 1783. november 30-án, Advent első vasárnapján választották meg első lelkészüket. A jubileumi istentisztelet után, melyen Káldy Zoltán püspök hirdette az Igét és a hozzákapcsolódó ünnepi közgyűlés után, idesereglett az egész templomi gyülekezet. A püspök a Zsidókhoz írt levél 12. része első verséből olvasta •isten Igéjét az emléktábla leleplezésekor. „A gyülekezet múltja a bizonyságok jellege, — mondotta —-, arra ihleti a ma élőket, hogy lékiizdve a bűn visszahúzó erejét reménységgel nézzenek előre és úgü mgezzék el szolgálatukat a gyülekezetben és népünk között egyaránt A délelőtti közgyűléssel kapcsolatban, amelyen Rutt- kay-Miklián Géza lelkész és Balázs M. Ferenc felügyelő elnökölt, a helybeli református és katolikus gyülekezetek képviselői is köszöntötték a jubiláló'egyházközséget, bizonyságot téve arról a felekezeti békességről, amely magában a népben Gyónón a régmúlt időkben is megvolt és most is eleven. Nem szabad elfelejteni, hogy a sári plébános által bezáratott gyóni imaházat az egyik helybéli ró-’ mai katolikus földesúr ajándékozta a gyülekezetnek annakidején. A közgyűlés emelkedett pillanata, volt,' mikor a gyülekezet asszonyai' a jubileumi ünnep alkalmából új bársony ol- tárterítőt, az ifjúság ezüst ostyatartót és a gyermekek ezüstből készült úrvacsorái serleget tettek le ajándékképpen a közgyűlés asztalára. Káldy Zoltán püspök az egész napot együtt töltötte az örvendező gyülekezettel. A közgyűlésen az egyházkerület üdvözletét tolmácsolta, a délutáni templomi ünnepségen is prédikált, sokat beszélgetett a presbiterekkel és a környékből Gyónra érkezett lelkészekkel. Délután érkezett meg a LuDheránia Énekkar kiskóru- sa Weltler Jenő karnagy vezetésével. Ádventi és karácsonyi énekek előadásával gyönyörködtették a gyülekezetei a délutáni templomi ünnepségen. Az esti szeretet- vendégségen is fáradhatatlan örömmel szolgált a lelkes kis énekkar. Többek között Händel Hallelujáját is előadták. Mikor helyükre tértek, mindegyikük egy szál rózsát tartott már kezében, annak a csokornak a rózsaszálait, amelyet a délelőtti közgyűlésen egy kislányka nyújtott át a püspöknek. A püspök, mikor megköszönte a gyülekezet szeretetét, Ruttkay-Miklián Géza lelkésznek és egész családjának odaadó fáradozását és mindazoknak a szolgálatát, akik a gyóni gyülekezet nevezetes évfordulójának napját örömnappá tették, megemlítette, hogy Händel Hallelujáját legutóbb egy évvel ezelőtt a Szovjetunióban hallotta egy egyházi énekkartól, Tallinban. Azért jön hozzánk Krisztus, azért van az egyháznak mindenütt ádventje, hogy mindenütt várjunk rá, hogy mindenütt az egész világon. Keleten és Nyugaton, Tallinban, Berliniben, Moszkvában és Washingtonban és Gyónón is zengjen a Halleluja. . A rózsák arra emlékeztessék a gyülekezetét, hogy tagjainak mindenüvé „Krisztus jóillatát” örömet, békességet, segítőkészséget kell vinniök. A gyóni gyülekezet szívébe valószínű mélyen belevésődött a 95. Zsoltár 6. és 7. verse, melyet a jubeliumi év jelmondatául választottak: „mi pedig az ö legelőjének népei és az ő kezénék juhai vagyunk,” Benczúr László Az új szövetség Persze a Gonoszság Fejedelme más véleményen van. Ő nem változott meg az újszövetség idejére sem. Sokszor kétségessé teszi Isten hűségét előttünk, de minket is hűtlenségre csalogat. Elkeni a szentségtörés következményeit és ködössé teszi az utolsó ítéletet. Hatására maradnak el azok a cselekedetek, amelyek bizony- sí gtevések lennének s a jó cselekvése helyébe kerülnek az üres szavak, hamis jócselekedetek és a látszat-élet... Pedig az új szövetség Isten gazdag szeretetének teljessége. AZ ÜRVACSORAl ISTENTISZTELETEN állandóan halljuk, hogy Jézus vére az új szövetség vére, amely sokakért kiontatik bűnöknek bocsánat- jára (Máté 26.28). Amikor Jézus meghalt a kereszten, ak-’ kor lépett életbe ez a szövetség. Semmi érdemünk sincs benne, de — minden áldása a miénk, a bűnbocsánatban. Aki hisz Isten hűségében (89. zs. 35), az elnyeri, újból és újból átéli a bűnbocsánatot. (Vajon nem azért maradnak el sokan az úrvacsorától, mert ez a szentség új életre kötelez?) Az új szövetség — a békesség szövetsége. (Ézs. 54,10.) Minden megrendülés közepette bizonyossággal megáll, mert Isten így ígérte évezredekkel ezelőtt és megpecsételte Jézusban. Ezt a szövetséget erősíti mindenki, aki az Ürnak nevében tesz bizonyságot s imádkozik azért a békességért, amelyet az angyalok az első karácsony éjszakáján hirdettek. Az új szövetség — a szolgálat szövetsége. (Lk. 1, 72—75.) Benne Isten szolgál nekünk - — mi pedig szolgáljunk az emberek között félelem nélkül* szentségben és igazságban. Félelem nélkül a bűnnel, halállal, sátánnal és azok erőivel szemben — szent és igaz életben Istennel szemben. Az Atya szüntelenül munkálkodik s erre hívja népét is. A szolgálatban megelevenedik a szövetség szövege és csakis így van értelme. Az új szövetség — a szeretet szövetsége. (5. Mózes 1, 7—8.) Isten nem teremtő hatalmával kötötte, hanem megváltó kegyelmével. Az ember is hiába akarja megtartani, hiába feszíti erejét, ha nincs szíve hozzá, hitből született szere- tete. Isten nem kierőszakolni akarja engedelmességünket, hanem szívcserét ajánl fel, hogy a miénk megteljék örömmel és hálaadással. Ö érettünk — mi Érette: szeretettel. Karácsony küszöbén jó hallani az új szövetségről szóló Igét. Ne hiányozzunk onnan, ahol ezt hirdetik. Még jobb hinni benne és élni általa. Ne hiányozzunk onnan, ahol ez az élet kezdődik, a bűnbocsánat - szentségének vételéről, az úrvacsoráról. Várady Lajos A NÉV IS FIGYELMEZIET arra, hogy az új szövetség létrejöttével a régi szövetség véget ért. Nem azért, mert az nem volt jó, hiszen áldást, megtartást, csodák sorozatát jelentette Noé, Ábra- iám, Mózes és általában Iz- ráel népe számára. Jó volt az ó is, de nem volt elég. Isten az új szövetséggel többet akart adni népének, a legtöbbet, a tökéleteset, a befejezést. Az új szövetség azért több, mert már nemcsak Izráel népe számára, a zsidóság számára adta Isten, hanem az egész világ számára. Azért több. mert a szövetség megkötése Jézus Krisztus által történt. élő isteni személy által, aki jogosan képviselte az Urat, mert egy volt vele. Azért több, mert Isten benne a maga teljességében mutatkozott be, nemcsak mint haragos, ítélő Ür, hanem mint kegyelmes Atya. Az ÜJ SZÖVETSÉG a másik oldalról, a nép oldaláról is újat követelt, az újjászületést. Nem volt elég a törvény ismerete, a betöltésre esett a hangsúly. Nem volt elég a kül- sőséges szertartás, a belsőlelki élet vált döntővé. Nem volt elég az áldozat ünnepélyes bemutatása, az állatok vére és a termés — élő áldozat kellett, az élet áldozata s az áldozó ember-főpap helyét is elfoglalta az örökkévaló Főpap, Jézus. Az új szövetség tehát életre- halálra szól. Isten mindent adott, s ezért mindent követel. A bűnös ember nem ülhet le alkudni a szent Istennel. Nem kötheti ki magának azt, hogy csak öreg korától vállalja a maga részéről a szövetséget, de azt sem, hogy csak ünnepnapok idején, vagy csak Isten házában él annak alapján. Ahogyan Isten vállalta a szövetséget minden időre az utolsó ítéleten is túl, úgy kell a keresztyénnek is vállalni azt. Evangélikus Figyelő SCHWEITZER ALBERT életéről dokumentumfilm készült. Nem kétséges, hogy a mai világ egyik legnagyobb és legőszintébb emberéről kéjszült; .filmet mindenütt Íkíván- csian várják az emberek, s nem utolsó sorban éppen az evangélikusok. Hisz Schweitzer Albert nemcsak nafey orvos, egyedülálló nagy orgonaművész, hanem evangélikus lelkipásztor is egy személyben. A film felvételei abban a kórhában készültek, melyet az afrikai őserdőben Schweitzer épített fel s melyet máig is ő vezet önkéntes orvostársaival és ápolónőivel együtt. Az őserdőben nincs villanyáram, a felvételeknél ez volt a legfőbb akadály. Mágis sikerült leküzdeni. A Nobelbékedíjas tudós feltételül kötötte ki, hogy a filmben ne említsék a neki adományozott díjakat és kitüntetéseket, továbbá nem egyezett bele, hogy a kórházban tartott istentiszteleteket filmre vegyék. Vállalta viszont, hogy a film kísérőszövegét maga írja meg és maga olvassa fel, mind a francia, mind a német változatban, mert a filmet ezen a két nyelven készítik. A film Schweitzer Albert egész életét bemutatja, gyermekkorától máig. A gyermek Schweitzert a nagy tudós unokája alakítja a film elején. Hogy kik alakítják majd életének további szakaszában, arról nem szól a krónika. Reméljük, mi is láthatjuk majd ezt a filmet. ^Mátyás oroszlánjai Néhány napot töltöttem Visegrádon, az írók házában laktam, dolgoztam, jönt a sziklafalnak dűlő toronyszobában, pár lépésnyire Mátyás király palotájától, ahol az ásatások szakadatlanul folynak, ilyenkor is. Ez a palota, magyarázzák, ma Európa legnagyobb ilynemű műemlékfeltárása. Visegrádi most csendes, az iidül&ket bezárták, a hajóállomás egyetlen forgalmát a sárguló falevelek képezik, a hajóhidákat felhúzták a partra, néha egy tehergépkocsi fut végig az utcán. Fent a magasban megvillan a vár, amint rásüt a nap, lent hangtalan folyik a Duna, mint az élet jelképe, amely élet tudniillik akkor sem áll meg, amikor mi megállunk benne és eltűnődünk azon, ami elmúlt. Néha Nagymaroson átszáguld büszkén egy vonat, annak mindig sietnie kell. Itt azonban akár a halastó méiyén, nem moccan semmi. Mátyás palotája óriás tetemként fekszik a föld alatt, ami már látható belőle, csak egy- harmada a nagy épületnek. Csodálatos élmény, ahogy ásó, kapa. csákány megnyitja a földet s élőtárúl az eltemetett múlt. Oláh Miklós, az író és esztergomi hercegprímás, tíz évvel Mohács után itt járt és látta még a palotát, akkor még nem jutott el ide a török. Amit látott, azt leírta. Elmondja, hogy háromszázötven terme és r-szobája vani Amint belép az ember, zölddel és mezei virágokkal ékes mezőt pillant meg, melyről négyszögű kövekkel kirákott széles lépcső vezet egy négyszögű függőkertbe. A ' függőkertben hársfák díszlenek, közepén művészettel készített kút emelkedik a múzsák képeivel, a kút tetején Cupido szobra márványtömlőből szorítja ki a vizet. A palota háta mögül a hegyoldalból csatornákon át vizet vezetnek a kút vörösmárvány tálaiba, onnan egy kerek medencébe folyik a víz. Ebből a kútból győzelmi ünnepeken hol veres, hol fehér bort folyatott a 'király. Tavasz- szal s nyáron Mátyás ezen a helyen reggelizett. Néha itt fogadta a külföldi követeket is. Soká azt hitték történetíróink, hogy Oláh ■ Miklós mesét mondott. Mátyás palotáját senki sem hitte. Hol is volt itt Visegrádon a palotai, mU-.ben Schulék János kezdett (Ét, ásni, ahol néhány oszlopfej kandikált elő a földből. A falusiak ismerték a palota helyét, évtizedek óta közmegelégedésre jártak oda s hordták el építkezésekhez Mátyás palotájának darabjait. Ma szakmunkások csínján mozgatva az ásót, vájják ki a földből a világszép palotát. Vigyázni kell, mert minden kőnek ott kell maradnia a helyén. Azért okosan lehámozzák róla a földet, 'kavicsot, ami ötszáz év óta rárakodott, megtisztogatják jobbról-balról, berajzolják a föltárást térképbe. Így haladnak előre, vigyázatosan, mint a fogorvos a szájban, ne sérüljön meg semmi, ami még megmaradt. Jaj, mi volt itt s jaj mit borított el itt háborúk árja s a gyűlölet mozdulata! A palotát Róbert Károly kezdte építeni, 1335-ben itt játszódott le a Visegrádi Kongresszus, mely Kelet-Európa békéjét kívánta biztosítani. Itt szövődött első ízben szoros politikai kapcsolat a három szomszéd, Magyarország, Csehország és Lengyelország közt. hogy Becsesei szemben biztosítsák gazdasági önállóságúkat. Zsigmond folytatta a palota építését és végül Mátyás fejezte be. gótikus és reneszánsz stílben. Ez volt Visegrád fénykora. A fenséges Duna-kanyarban, a hegyek közt, ezen a fontos útvonalon, melyet a rómaiak tapogattak ki s építettek oda maguknak erődöket, e jó levegőben, a széltől védett helyen, ahol a napsugár oly cirógatva játszik a fákkal s érleli a zamatos almát s körtét, itt állott a palota, Magyarország jelképe. A mai Fő utca 7. számú házától a 19. számúig húzódott, hatszáz méter hosszúságban s kétszázszázötven méter szélességben. 1542-ben elfoglalta Visegrádot a török s felgyújtotta a palotát, miután előbb kirabolta. Az ember, ahogy itt áll, kissé lehunyja a szemét s látja a török szpáhikat, ahogy nyargalnak az égő fáklyával s meggyújtják a küszöbre hányt szalmát é&.Jái, Attól kezdve pusztult a palota. De még mindig sók ép része állott s fönn a magasban, a Duna fölé ágaskodva, állott a vár. A kurucóktől rettegő Lipát császár aztán levegőbe repítette a fellegvárat s széthányatta a palota maradványait is. A tető nélküli termeket a hegyről lezúduló víztömegek feltöl- tötték iszappal és falevéllel. S ez a rárakódó hordalék megőrizte az elpusztított palotát. Most csak ásni, ásni kell s kifundálni, mi hová való, kipróbálni, valóban odaillik-e s összeragasztani, szépen, fejeket a törzshöz. Előbukkan így majd az egész palota templomával, udvaraival, kútjaival, a még földben alvó szárnyaival. Vannak részei, amelyeket szinte teljesen helyreállítottak az eredeti darabokból. Áll a gótikus hálóboltozatos kerengő, áll a díszudvar egy része, a látogatók megcsodálják az udvar közepén a vörösmar- vány-kút kávalapjait, melyeket címerpajzsok ékesítenek. Kéttányéros szökőkút volt ez, darabokban került elő, úgy kell összeragasztani, de már készül. Odafenn az emeleti ter- rasz reneszánsz báboskorlátja is áll már, már megvannak a rajzók, tudjuk hogyan festett a hegy oldalába épített, valóban csodálatos, öt terraszból álló épület. A szem nyugtalanul jár ide-oda, nem tud betelni a látvánnyal, a fül hallgatja a magyarázatot s nem tud betelni a szókkal. Mit bá- Tnuljon meg: a gőzfürdőt-e, a címerekei-e, ott sétáljon-e, ahol Mátyás sétált s leheve- redett borvörös ruhájában a fűre s olvasta Horatiust? A helyreállított lépcsőn feljuthatunk a negyedik terraszra. Itt ötméteres földréteg alól egy gyönyörű oroszlános falikút darabjai kerültek elő. A kút talpazatát öt fekvő oroszlán képezte. Most mind az öt ott fekszik a Mátyás Múzeumban, a szomszéd házban, lent, az utcai fronton, ahol annyi szép szobor, dombormű, edény állott mór össze, hogy ér* zékeltesse a dicső múltat. Csak Mátyás király hiányzik innen. Elnézem a pírban égő öt fekvő oroszlánt, az erő és hatalom szimbólumait. Itt kushad- nak sebesülten a fehérfalú, csöndes múzeumban, egy-egy kis talapzaton várják az új szobrász kezét, félig nyitott szemmel, komoran, lefésült sörénnyel. A kőállat nem forral dühöt, nem indul el, nem ugrik senkire. A kőoroszlán itt fékszik és mesél. Azt mondja csendes morgással: — Ember, mi volt ez a palota a te viskóidhoz képest! Kiástál minket, ahogy kiásod a palotát, de nem tudod újraépíteni. Egri világ kerül ki a romók alól s te nem tudod újraépíteni: Nézd, hogy füstölögnek a kis csip-csup házaid, hogy elállják a kilátást Mátyás palotája elöl, holott ezt el kéne söpörni mind, hogy szabad legyen a szem útja a folyóig és a hegyekig. Hallgattam az oroszlánokat s lassan visz- szamorogtam nekik: — Ne morogjatok királyi vadak, hallgassatok rám. Jó volna visszavarázsolni mindazt, ami itt volt, Mátyás fényét s fényes udvarát, ahogy az ég biztosítja a hold udvarát, szabadon, bőkezűen, rendületlenül. Mi már máshoz értünk és mást akarunk. Nem egy palotát, hanem százat és ezret, embereknek, száznak és százezernek, millióknak, azok utódainak, akik ötszáz évvel ezelőtt Mátyást itt a pesti Duna jegén, lóháton, dermedezve királlyá kiáltották 'ki. Akkor még ti se voltatok Mátyás körül. Hunyadi fia egyedül volt s fogoly volt távol hazájától. Látjátok, a nép szerette őt, mert igazságos volt s felemelte a népet. Így tudott, megmaradni jó emlékezetünkben itt a Kárpátók alatt mindenütt. — Mert hatalmas volt s erős, mint mi! — felelték az oroszlánok. — Mert ember volt. akinek szíve volt ahhoz, hogy fenséges legyen gyűlölködés nélkül. Szerette oz élete4, azért volt harmónia körülötte. Mi is azt akarjuk, nézzetek minkét békességgel! Lassan távoztam, a múltból, a Dunán tülkölt egy vontatóhajó. Szalatnai Rezső
