Evangélikus Élet, 1958 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1958-10-12 / 41. szám

Á reformádó Tolns-Baranyában I Szentháromság utáni 19. vasárnap. — Jakab 5, 13—20. Imádság és szolgálat J Hatalmas eszközt és erőforrást adott az Isten az imádkozásban. • Az imádság az embernek Istennel való találkozása: az az aranyhíd. amelyen keresztül az emberi lélek Istenhez szárnyalhat. Hogy az imádság milyen hathatós erő és mi mindenre képes, azt csak az hiszi el. aki meg­próbálta már, s akit a tapasztalat megtanított rá. Micsoda méltóság, hogy egy nyomorult ember a felséges Istennel beszélgethet minden félelem nélkül. Tehát semmire nincs olyan nagy szükségünk, mint éppen az imád­ságra. A hitből való imádság erejével nemcsak a munka terhét tudjuk el­bírni, hanem minden más dolog is elenyészik, ami gátol, ami csüggeszt. Ha betegség, vagy szomorúság ér bennünket, imádság által odatalálunk a gyógyító és vigasztaló forráshoz. Ha megbotlunk és bűnbeesünk, imád­ságunk zörgetésére megnyílik a kegyelem székéhez vezető ajtó, s az Üf őszinte, töredelmes szívünket megtisztítja irgalomból. „Nagy erő van az igaz ember buzgó könyörgésében.“ (16. v.) 2 A másokért könyörgő imádság — az imádság koronája! Amikor szí* • vünk másokért és nemcsak önmagunkért könyörög, a hit és szeretet magasra emelkedik. Vannak, akik a nyomorúság meglátására eljutnak bizonyos elérzékenyedésig: fáj nekik, ha sebet látnak, elszomorodnak, ha valakit veszteség, vagy csapás ér. Talán tudnak biztató szavakat is mon­dani (Jób 16, 1.), de nem jutnak odáig, hogy cselekedjenek. Ha pedig nem bizonyítjuk szeretetünket cselekedettel, akkor hitünkben valahol hiba van. Emberi lelkek százai várnak Isten fiainak mentő szeretetére! Erre vár az egyes ember, a család, a gyülekezet, a nemzet, az egész teremtett világ (Róm. 8, 19.). Ámde ez a hitből fakadó mentő szeretetszolgálat nem állhat pár szavas bizonyságtevésből, hogy egy lélek vagy család, vagy gyülekezet felébredjen, megtérjen. Vannak idők és vannak személyek, amikor és akik­nél ennyi is elég. De a mentő szeretet emésztő tűz. Az igazi mentő szeretet­szolgálat áldozatot követel: áldozatul követeli életünket Isten számára, hogy aztán azt Ö felhasználhassa az emberek között. Az igazi mentő szeretet-szolgálatát így rajtunk keresztül Isten maga végzi lelkek meg­mentésére. A hitből fakadó mentő szeretet-szolgálatnak van egy csodás jellem­• vonása: lelki munka — de a test megmentése is együtt jár vele; Nem egyszerű „ember-mentés“, ami testi oltalomban és bizonyos jóté­konyságban részesíti az embert: nem is álomvilágban járó tevékenység, amely nem számol a testi élet bajaival, nyomorúságával. A hitből fakadó mentő szeretet-szolgálat az egész embert siet megmenteni (lásd az evan­géliumot: Máté 9, 1—8.). Ez a hívő ember feladata. Luther mondja: „Isten gyermekei nem menekülnek a gonosz társaságától, hanem magukkal viszik őket a mennybe“. Egyik ha elesnék, Vegye fel a másik, Tegyen érte mindent. Mi üdvére válik, . ^ Sorakozzunk összébb. Szívesen szolgálja Az erős a gyöngét. Cséry Lajos NAPRÓL-NAPRA HÉTFŐ: — Péld. 14, 34. — Igazság és bűn: két ellentétes dolog. Egyik kizárja a másikat; mindkettőnek más eredményei vannak. Az igazság eredménye az üdvösség, a bűné a kárhozat. KEDD; — Agg. 2, 6—7. — Az Atya megígérte a Szabadító eljövetelét, ígéretét be is teljesítette. Krisztus újra-eljövetelének, az üdvösségnek ígéretében is bízhatunk. SZERDA: — Zsolt. 18, 36. — Magunktól csak elesnénk a bűn kísér­tései között. Ha valaki áll, nem magától áll; Istené azért a dicsőség. CSÜTÖRTÖK: — Zsolt. 119, 9. — Isten beszéde nem hiábavalóan hangzik, nem az üres falaknak, hanem nekünk embereknek, és azért, hogy megtartsuk azt. PÉNTEK: — Zsolt. 17, 8. — Aki bizodalmas hittel van Isten iránt. az nem csügged és nem fél, mert tudja, hogy Isten úgy vigyáz rá, mint a szeme fényére. SZOMBAT: — Bír. 6, 23—24. — A békességet Isten adta nekünk, hogy azt megőrizzük és életünk minden részét áthassa. ISTENTISZTELETI REND Mélyértelmű, régi latin közmondás, hogy a történelem az élet tanítómes­tere. Ez indít most arra, hogy né­hány vonással megrajzoljam egyház­megyénk régebbi múltját. Az elindulás A reformáció első nyomai Tolna városához fűződnek. A mohácsi vész után ez a terület török uralom alá került és talán ebben is leli magya­rázatát, hogy a vallási kérdésekben közömbös török alatt, másrészt a nagy nemzeti nyomorúságban, az igazi vigasztalásra vágyódó lelkek szívesen hallgatták a tiszta evangé­lium hitet ébresztő szavát. Zigerius Imre 1544-ben még a városszéli kis templomban prédikál, de az evangé­lium ereje úgy hatja át a szíveket, hogy 1551-ben a következő lutherá­nus lelkész, Sztáray Mihály már a városi nagytemplomban a katoliku­sokkal együtt hirdeti az igét. Sztá­ray harcos egyéniség, heves vitákat foiytat a régi hitűékkel. Vasárnapon­ként előbb Józsa dominikánus barát prédikál és amit mond, Sztáray egyik diákja jegyzi azonnal, ö maga a jegyzet alapján a lutheránusok is­tentiszteletén nyomban válaszol reá, mindezt olyan eredményesen, hogy amikor a török előtt ielenti fel Józsa barát, a basa Sztáravnak ad igazat mondván: .......a Luther által felta­lá lt tudományt szabad legyen min­denéknek hirdetni, akik azt önként akarják hallgatni, mert a tudomá­nyok magába foglalja az igazságot". A szervezés Baranya megyei részen Siklós vá­ra a reformáció fészke. Már 1528 óa lutheri szellemben folyik az ige hir­detése Perényi Péter várában. Itt Siklóssy Mihály végezte az úttörés igen nehéz munkáját. Munkájára csak az eredményeiből következtet­hetünk, mert 1550 körül már az egész környék az evangélikus hitet vallotta. Másik központja a baranyai refor­mációnak Laskó városa. Eszéktől egv mérföldre volt e város. Itt is a Tol­náiból ismert Sztáray Mihály a re­formáció első harcosa. A templom körüli temetőben ma is megvannak első hallgatóinak sírjai és török fel­jegyzések a neveiket is őrzik; ilyen jó magyar nevek: Varga, Puskás, Borbély, Gálos, Bárd, Bors, Kozma, Sós, Maitikó, Darabos, Almás stb. Sztáray ismerte a szláv nyelvet és a mai horvát történészek emlegetik, hogy ő közvetítette a reformáció ha­ladó szellemét a Dráva—Száva köze szláv lakossága felé. Sztáray egyik barátjának Bécsbe írt levelet és eb­ben így számol be munkáiéról: „Hét éve múlt már — írja 1551-ben —, hogy a török uralom alatti Alsó- TJaranyfiban, mint első és egyedüli, Laskó városában az Űr igéjét hir­detni kezdtem és már innen és túl a Dunán és a Dráván az Űr gaboná­jának aratására jött többi atyafiak­kal 120 egyházat alapítottam, me­lyekben egy értelem szerint hirdet- fehle Isten igéje és Pedig olyan tisz­tasággal, hogy jobban szervezett egyházak azoknál sincsenek, akiknél aZ Űr igéje idestova 'már 30 év óta hirdettetik. Mindezt az Űrnak tulaj­donítom." Jellemző, hogy az egyik zsinat al­kalmával kialakult hitvitában úgy sarokba szorította a pápista papokat, hosv ketten közülük egy teknő alá bújtak el szégyenükben. A zsoltáros püspök Sztáray reformátor! munkájában igen fontos volt szépen csengő ének­hangja és pompás hegedűjátéka. Dombon épült temploma elé ülve messze hangzott az estében ajkáról az általa írt zsoltár és az emberek úgy érezték, életüknek minden nyo­morúsága benne sír a hegedű szavá­ban. Mert ezen a vidéken, lévén a török állandó vonulási területe az eszéki híd felé, hihetetlen sok rvo- morcatásnak voltak az emberek kijé­vé. Vigasztalásuk nagy nemzeti szol­gálata is volt a reformáció úttörői­nek. Sztáray mellé került előbb Tolná­ra, majd helyébe Laskóra, Szegedi Kis István. Gk lettek e vidék első evangélikus püspökei. Ekkor még Szegedi is a lutheri irány híve. de később az ő munkájának is része van abban, hogy az 1576-i Hereeg- szőlősi zsinaton e vidék naw több­ségében a kálvini irány mellé állott. Feljegyzem ide néhány akkori gvü- lekezet nevét: Tolnában Paks. Föld- vén Patai. Bölcske Ményok, ^the (Háta közelében!; Baranyában; Pécs. Hercegszőlős, Veresmart, Karancs, Kopács, Mohács. A számunkra nagyon érdekes kér­dés, hogy mi lett azokkal az evan­gélikusokkal. akik ezután is ragasz­kodtak a lutheri irányhoz. Egy jel­legzetes eseményt őrzött meg ebben a tekintetben a történelem. 1674-ben Bognár György győri menekült lel­kész ment délfelé a Duna mentén, Nándorfehérvárra igyekezve. Ezen a területen talált hittestvérekre, akik nagy örömmel fogadták és így kö­szöntötték: „Isten hozta kegyelme­teket, édes prédikátor uraim, nem a római császár űzött ki bennetéket, hanem az Isten Ö szent felsége kül­dött ide mihozzánk titeket. Tehát ta­nítsatok bennünket az Isten szent igéjére. Kereszteljétek a mi fiainkat, leányainkat. Keveset tudunk irrénvár mi az igaz keresztyén hitből." Újrakezdés A másfélszázados török uralom után 1686-ban foglalták vissza e te­rületet. E háború iszonyú pusztítást jelentett. Napokig lehetett menni, mire emberrel találkozott az utas. Községek, városok szinte az utolsó házig leégték, az emberek nádasok­ban, erdőkben bújkáltak. Ilyen kö­rülmények között indult meg az egyházmegye új szerveződése. 1713- ban Csótról jönnek szökött jobbá­gyok Gyönkre és néhány család al­kotja az első gyülekezetei. Ekkor történik egy kis és mégis messze- ható erejű esemény. Egyik német ka­tonatiszt úrvacsorával kíván élni. Evangélikus lelkészt kerestet a messzi környékről is futáraival. Vé­gül is Nagvvázsonyból hoznak egyet: Bárány György a neve. Ütközben Gyönkön is prédikál és úgy megsze­retik, hogy lelkészüknek hívják. Hir­telen meg is ígéri, de nagyon elcso­dálkozik, amikor valóban érte jön­nek kocsival a Gyönkiek. Földesura sem akarja elengedni. Végül is szin­te úgy lopják el éjnek idején a gyönkiek, hogy családja csak másfél év múlva követheti, mert nem en­gedi őket a földesül-. S ez a Bárány György lesz a Tolna—Baranyai egy­házmegye szervezője. Sárszentlőrinci lelkészként, fáradhatatlan buzgóság- gal és élő hittel alapít német és magyar települőkből első gyülekeze­teket. így alakulnak meg 1719-től kezdve: Györköny, Szokoly, Varsád, Majos, Izmény, Kismányok, Mucsfa, Tormás, Mórágy, Vajta, Lápafő, Sár- szentlőrinc, Nagyszékely, Zomba, Hi­degkút, Mekényes, Paks gyülekeze­tei. Nagy naphoz érkezik el Bárány György egyházszervező munkája, amikor 1725 január 3-án Sárszent- lőrlncen megtartják az első egyház- megyei gyűlést. Így érkezett célhoz az első reformátorok küzdelme Tol­na—Baranyában. Sólyom Károly, Paks. Ikarus szárnyakon... A szekszárdi templomikért árnyas bokrai alatt vagy féltucat motorke­rékpár. A gyülekezeti teremben az egyházmegye lelkészi munkaközös­sége értekezik. Az előadások szüne­tében végigmustrálom a szebbnél szebb Danuviákat és Simpsonokat. „Motorizált egyházmegye“, jegyzi meg egyik paptársam. Szekszárdi kollégámmal mosolygunk egyet. Mo­torizált papok? Mi már ezen túl va­gyunk. Mögöttünk az évek, amikor törékeny kis Sachs motorainkon húztuk a csíkot a Tolna—Baranyai dombok alján. Azóta Ikarus szár­nyakon repülünk az ég minden tája felé. És kényelmes bőrüléseken ülve, tágas ablakokon át gyönyörködünk a szelíd lankák, hegyek-völgyek va­rázsában. Nagy öröm a motoros papok lát­ványa. Helyhez, időhöz nem kötött gépeiken fürgén mozognak ott, ahol nemrég még a pedált taposták, vagy „lábbuszon" rótták a poros vidéki utakat. De még nagyobb öröm Ika­rus szárnyakon elsuhanni egy-egy kilométerkő mellett, ahol pár évvel ezelőtt még tűző napon defektes motorkerékpárt tologattunk, vagy szélben-esőben javítgattunk a sáros országúton. Ma már a keréken gör­dülő kis „fém- és üvegtermek" szá­zai suhannak végig Tolna—Baranya müútjain. Belőlük pihenten és tiszta ruhában lépnek ki a percnyi pontossággal erkező szórványgon­dozó papok. O. E. GyfilcKezels hlreK — Szentháromság ünnepe utáni 19. vasárnapon az oltárterítő színe: zöld. A vasárnap oltári igéje: Mt 9,1—8; szószéki igéje: Jak 5,13—20. — Befejezéshez közeledik a Bara­nya 'megyei vasasi templom építke­zése. Már csak a belső vakolás s az ablakok elhelyezése van hátra, a tem<plom felszenteléséig. A gyüleke­zet tagjai ez évben is sokat áldoz­tak a templomépítésre. — A csanádapécai egyházközség tanácsa szeptember 26-án tartott ülé­sén egyhangúlag meghívta lelkészéül Hegedűs Lajos lelkészt. — Az ősagárdi gyülekezetben szeptember 21-én csendesnapot tar­tottak, amelyen a környező gyüleke­zetek szép számmal vettek részt. Igehirdetéssel szolgáltak: dr. Ecsedy Aladár református, Záborszky Csaba és Harmati Béla evangélikus lelké­szek és Sztanó Lajos mérnök. / — A szekszárdi gyülekezet szep­tember 28-án ünnepelte önálló gyü­lekezetté szervezésének 30 éves for­dulóját. Az ünnepi istentiszteleten részt vett Korén Emil püspökhelyet­tes. A díszközgyűlésen köszöntötték. Németh Gyula ny. lelkészt, aki szer­vezte a gyülekezetei és építtette a templdmot. — A vasi egyházmegye lelkészi munkaközössége szeptember 30-án tartotta ülését Szombathelyen. Ige­hirdetéssel, illetve előadással szol­gáltak: Baráth József, Ittzés Gábor, Mesterházy Sándor, Sokoray Miklós, Benkő Béla, Szabó Lajos, Bánfi Bé­la és Fülöp Dezső lelkészek. — A Gyönk—varsád! társgyüleke­zet szeptember 14-én Varsádon, 21- cn Gyönkön szeretetvendégséget tartott. — A gyömrői gyülekezetben szep­tember 29-től október 1-ig igehirde­tés-sorozatot tartott Kimar Jenő helyi lelkész. Október 19-én délután 3 órakor templomi ünnepély lesz, amelyen műsor keretében Friedrich Lajos lelkész hirdeti az igét. — A nógrádi egyházmegye lelké­szi munkaközössége szeptember 30- án ülést tartott Balassagyarmaton. Igehirdetéssel, illetve előadással szolgáltak: Geihat Sándor, Harmati Béla, Záborszky Csaba lelkészek és Gartai István esperes. — A Győr—soproni egyházmegye lelkészi munkaközössége szeptember 30-án Győrött ülést tartott, amelyen előadást tartottak: Weltler Rezső esperes, Magassy Sándor, Sikter László, Foltin Brúnó, Lukácsy Dezső lelkészek. — A veszprémi egyházmegye ok­tóber 1-én tartotta rendes évi köz­gyűlését a gyenesdiási Kapernaum- ban. Előző napon a lelkészi munka- közösség tartott ülést és megválasz­totta az egyházmegyei békebizottsá­got. CSALÄDI HÍREK: Bartos Pál ny. szarvasi lelkész és felesége szeptem­ber 22-én ünnepelték családi körben házasságuk 50. évfordulóját. Ludrovszky Emil, a vecsési gyü­lekezet másodfelügyelője és felesége, Polgár Irén augusztus 31-én ünne­pelték házasságkötésük 25. évfordu­lóját. — Lányi Pál. a csepeli gyüle­kezet hűséges presbitere 59 éves ko­rában elhunyt. Temetése július 12-én volt Csepelen. = Hajós Emil szeptember 30-án elhunyt. Szerettei és barátai a Meg­váltóról és a Benne való élő re­ménységről tesznek bizonyságot 1958 október 9-én délután 6 órakor a pasaréti református templomban. , Boldogok, akiknek szívük tiszta, mert ők az Istent meglátják.“ = Günther Imréné hosszas beteg­ség után október 3-án 64 éves korá­ban Suron elhunyt. Koporsója mel­lett Bohus Imre hántai lelkész hir­dette az Igét. Az elhunytban Jakab Miklós suri* lelkész anyósát gyá­szolja. Brusznyiczky János, a Szarvas- újtemplomi gyülekezet volt egyház­fija szeptember 24-én szerencsétlen­ség következtében váratlanul el­hunyt. HELYESBÍTÉS: Múlt heti szá­munkban közölt pesterzsébeti egy­házzenei hangverseny október 12-én nem 6 órakor, hanem délután fél 6-kor kezdődik. Igehirdetéssel Vára- dy Lajos lelkész- szolgál. — Orgonaharmónium, zongora, harmo­nika javítás és hangolás. Pokorny Ká­roly, Újpest, Rózsa u. 59. — Eladó a hácsi egyházközség tulajdo­néban levő 16 regiszteres Sehiedmayar Meister harmónium. Érdeklődni lehet a somogyvámost lelkészi hivatalnál. — Német-, francia nyelvoktatást, kor­repetálást vállai nyuRdlIas tanárnő szo­báért, T..- 361—695 (ostej. BUDAPESTEN Deáktér de. 9 (tirv.) Hafenseher Károly, de. 11 (úrv.) Kékén András dr., du. 6 szeretetvendégség. Fasor de. fél 10 (gyerm.) Sülé Károly, de. 11 Friedrich Lajos, du. 7 Sülé Károly. Dózsa Gy. út 7. de. fél 10 Friedrich Lajos. Üllői út 24. de. fél 10 Grűnvalszky Károly, de. 11 Drenyovszky János. Rákóczi út 57/b. de. 10 (szlovák! Szilády Jenő dr., de. három­negyed 12 Grűnvalszky Károly. XII. Ka­rácsony S. u. 31. de. 10 Kardos József. Thaly K. u. 28. de. 11 Bonnyai Sándor, du. 6. Bácskai Gusztávné. Kőbánya de. 10 Takács József. Utász u. 7. de. 9 Veö- reös Imre. Vajda p. u. 33. de. fél 12 Veöreös Imre. Zugló de. 11 Szuhovszky Gyula, du. 6 Scholz László. Gyarmat u. 14. de. fél 10 Scholz László. Rákosfalva de. fél 12 Scholz László. Fóti u. 22. de. 11 (úrv.) Dulcz Pál. Váci u. 129. de. 8 Dulcz Pál. Üjpest de. 10 Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10 Szabó István, du. 6 zenés áhítat. Soroksár-tijtelep de. fél 9 Szabó István. Rákospalota MÁV-telep de. fél 9. Rákospalota de. 10. Rp. Kistemplom du. 3. Pestújhely de. 10. Kürtösi Kálmán. Rákosszentmihály de. fél 11 Tóth-Szőllős Mihály. Bécsikaputér de. 9 Beines Miklós dr., de. 11 Madocsai Miklós, du. 7 Várady Lajos. Toroczkótér de. fél 9 Várady La­jos. Óbuda de. 9 (gyerm.) Sárkány Tibor. Tarcsay v. u. 11. de. 9. Danhauser László, de. 11 Danhauser László, du. fél 7 zenés áhítat. Diana u. 17. de. fél 9 ifj. Zászkaliczky Pál (szuppl.). Pesthidegkút de, fél 11 Ifj. Zászkaliczky Pál (szuppl.). Kelenföld de. 8 (úrv.) Rezessy Zoltán dr., de. 11 (úrv.) Rezessy Zoltán dr., du. 6 Kendeh György. Németvölgyi u. 138. de. 9 Kendeb György. Kelenvülgy de. » Schreiner Vilmos. Budafok de. 11 Schrei­ner Vilmos. Nagytétény de. 8 Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10 Kaposvári Vilmos. Csepel de. 11, du. 7. A Sajtóosztály HÍREI — Közöljük a lelkészekkel, hogy Sajtóosztályunkon az alábbi hittan­könyvek kaphatók: Bottá I.: Bibliai történetek II. osztály számára 6,— Ft. Bottá I.: Bibliai történetek IV. osztály számára 7,— Ft. Sólyom J.: Hazai egyház- történet 8,— Ft. Groó Gy.: A Szentírás 9,— Ft. Prőhle K.: Az evangélium igazsága 12,— Ft. EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Egyeteme.* Egyház Sajtóosztályának lapja. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: Groó Gyula Felelős kiadó: Juhász Géza Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Vili., Üllői u, 24. Előfizetési ára egy évre 60,— Ft, félévre 30,— Ft. Árusítja a Magyar Posta Telefon: 142—074. Csekkszámla: 20412—Vilii 10 000 példányban nyomatott. ZB1NYI NYOMDA Bqí&x lm*«.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom