Evangélikus Élet, 1957 (22. évfolyam, 1-41. szám)

1957-05-05 / 7. szám

MINNEAPOLIS, T957 „Krisztus megszabadít és egyesít!“ (4) A keresztyén szabadság — szolgálat! A nyári' evangélikus világgyűlés tárgyalási anyagának utolsóelőtti fe­jezete ismét nagyon aktuális kérdést vet fel. így fogalmazhatnánk meg közelebbről: A keresztyének szolgád lata a világban. Szolgaság és szolgálat Szolgaság és szolgálat: két azonos gyökerű szó, mégis milyen végtele­nül nagy a különbség köztük! Az elsőt kívülről kényszerítik rá az em­berre, nyög alatta, belsőleg tiltakozik ellene. A szolgálatot viszont belülről, önként: szabadon vállalja', aki végzi. A mindennapi életben — ha csak nem akarunk erdőben élő remeték lenni — lépten-nyomon korlátoz ben­nünket a másilk ember java, a csa­lád, a társadalom, a közösség érdeke. A szíve mélyén önző, természetes ember minden ilyen korlátot, egyéni erdeke útjában álló más érdeket több-kevesebb belső ellenérzéssel tűr, kényszernek érez. egyéni szabadsá­gát korlátozó szolgaságnak tekinti, ahol csak lelhet, kibújik alóla. Ha a társadalmi illendőség, a nevelés be- idegzettsége és a külső törvények fé­kező korlátja nem lenne, durva és fi­nomabb formákban sokkal nyíltab­ban kiütköznék az ember természe­tes, bűnös önzése másokkal szem­ben. Mennyire más a szolgálat! Ezen s— ha valóban belülről jön, a szó igazi értelmében szolgálat — megér­ződik, hogy nem tekinti tehernek, aki végzi. Belső magátólértetődés, öröm, szív van mögötte. A szolgálat titka: szerétéiből fakad! Csak a szeretet te­szi képessé az embert rá, hogy le­győzze természetes önzését, és a má­sik ember, vagy a közösség javát előbbrevalónak tartsa a magáénál. Kényszerűség-e az édesanyának, hogy utolsó falatját is odaadja gyer­mekének, az édesapának, hogy végső erejét is odaáldozza a családjáért? A bennük élő szeretet teszi képessé őket ú ven szolgálatra. Krisztus megszabadít — sseretetre és szolgálatra ' A legnagyobb szeretet Krisztus Urunkban jelent meg ebben a világ­ban. Krisztus szeretetét egyfelől az jellemzi, hogy nem áll meg a puszta érzelemnél, hanem cselekedetté, szol­gálattá lesz. „Mert az embernek Fia sem azért jött, hogy néki szolgálja­nak, hanem hogy ő szolgáljon, és adja az ő életét váltságul sokakért“, Mk 10,45. Másfelől Krisztus szeretete egyetemes, mindenkit átfogó szeretet. Azokat, akik keresztre feszítették, éppúgy hordozza és átöleli, mint ta­nítványait. Ez a szolgálni tudó és mindenki felé odaforduló krisztusi szeretet árad ki a Szentlélek által a szívünk­be, Rra 5,5. Krisztus szabadítása min­dig abban is megnyilvánul, hogy megajándékoz bennünket ezzel a szeretettel. Nekünk adja, tehát mél­tán meg is követeli. Keresztyén sze- retetünknek egyfelől éppúgy cseleke­detté: lemondássá, önmegtagadá&sá, szolgálattá kell válnia, mint a Krisz­tusé {„Amint és szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást“, Jn 13,34). Másfelől éppen olyan egyete­mes, mindenki felé odaforduló szol­gálatnak is kell lennie (az irgalmas samaritánus példázata Lk 10,25—37). Mindebből a következő három fon­tos megállapítás következik. 1 Ellentétben a közfelfogással, a keresztyén értelemben vett szabadság nemcsak elviseli, hanem egyenesen magában foglalja a fele­barát javát a magunké elé helyező szolgálatot, az önmegtagadást, aktív áldozatvállalást másokért a végsőkig. Krisztustól 'kapott szabadságunk és egységünk közvetlenül, gyakorlatilag a szolgáló szeretet apró és nagy cse­lekedeteiben jelentkezik. 2 Ebből következik, hogy a ke­resztyén hit lehetetlenné tesz mindenféle individualizmust, önma­gának elégséges vagy szűk kis közös­ségbe elzárkózó kegyességet, nemtö­rődést a körülöttünk élő emberek és a világ földi és örök sorsával. Ugyan­az a hit, amely egyedül Istenhez köt, a szeretetben hozzáköt mindenkihez, felelőssé tesz Isten előtt embertár­saim, a körülöttem élő világ iránt. 3 A keresztyén ember szolgála­tának forrása — amint megál­lapítottuk — Krisztusnak irántunk való szolgáló szeretete, engesztelő váltsághalála, tehát a bűnbocsánat. Még pedig nem mint múltbeli, va. lamikor régen kapott bűnbocsánal hanem mint a jelen pillanat kegyel me, bűnbocsánata. Minden kérész tyén aktivitás, szolgálat a világban amely mögött nem a bűnbocsánatnal ez az eleven, friss hite áll, előbb, utóbb megüresedik, elveszti igazi ere jét, „evilági” aktivitássá lesz. Miben áll ez a keresztyén szolgá lat az emberek, a világ iránt? Errő | külön kell szólnunk. Dr. Nagy Gyula. Magvető Apám, nagyapám, minden ősöm törte az ugart nyáron, őszön, reményre vetett piros magot, esőt esdett, hittel aratott. Őseimet le nem vetkezem, ekeszarvára tettem kezem, piros magot szórok szivemből. w Ézsaiás (vi.) A Szén lírás nagy névtelenje Minden elmélyedő bibliaolvasó azonnal észreveszi a nagy különbsé­get, ami a 39. és 40. fejezetek között van! Más a szöveg nyelvezete, más f a hangja és más a tartalma, — mert /más a szerzője. Ézsaiás könyvének 1J 39-ik fejezete Merodák Baladánt és Ezékiást emlegeti, — a 40-ig fejezet- \ tői kezdődő szakasz pedig Cirus per- ' zea királyról tesz említést (451). A ■ I kettő között pedig kereken kétszáz .j, esztendő van! ,i Ennek megemlítésével elérkeztünk ,ia bibliakutatós egyik legizgalmasabb ji kérdéséhez: Babilóniai Ézsaiáshoz, )! vagy ahogyan a bibliatudósok neve­4 zik második (Deutero) Ézsaiáshoz. 4 Rendkívül izgató személyéről nem 4 sokat tudunk. A babilóniai fogság 4 utolsó időszakában, amikor az új fog- 4 ságban született nemzedék is felnőtt 4 már, fejtette ki működését. A törté- 4 nelem eseményeinek nagy ismétlődé- 4 se a küszöbön volt. Nabukodonozor <! óta a babilóniai trónon epigonok 0 gyötörték egymást és a népeket. A f hatalom aranykorának vége volt és a 4 békétlen, zavaros összeomlásban új f világhatalom volt születőben Cirus ^ perzsa király személyében. Elfoglalja f Médiát és Kisázsiát és összeroppan- r tással fenyegeti Babilóniát. 4 Ebben a feszült történelmi légkör- 4 ben 540 körül Kr. e. lépett fel a nagy 4 „Ismeretlen” a fogság népe között, 4 hogy vigasztalásával népét felemelje. 4 Ezzel kezdi prófétai igehirdetéseit: 4 „vigasztaljátok, vigasztaljátok népe- 4 met — így szól Istenetek!” (40,1). A 4 születőben lévő eseményeket úgy 4 emlegeti, mint Isten világterveinek 4 engedelmes bizonyságtévőit. A törté- 4 nelmi események mérlegelésénél ő 4 lát a legmélyebben és a tanulságok­A Magyar Rádiónak írom! Éppen egy negyedszázaddal ezelőtt, fiatal káplán koromban, a würten- bergi Tübingenben voltam ösztöndí­jas diák. A hatalmas alapítványi templomban ötezred magammal hall­gattam — életemben először — Bach Máté passióját. S most nagypénteken este — nem tudom már hányadszor ■— a Magyar Rádió esti műsorában Géniből, a Szent Pál székesegyház­ból — Belgiumból. Amikor éjfél után kikapcsoltam a készüléket, sefkáig kerülgetett még az álom. Hogyne, hi­szen ez a zenei óriás több mint 3 órán át csodálatos világokban vezetett! Az Istentől kiválasztott és megáldott Bach János Sebestyénünk szavakban nehezen leírható élményben részel­tetett. Még sokáig hallottam az evan­gélista tisztán csengő, szinte szár­nyaló hangját; az elítéltetés zsibongó b,feszítsd meg“-je után csipkefinom- sággal megszólaló kart: „Szerelmes Jézus, vajon mit vétettél, ily ítéletet mivel érdemeltél...“ Pilátus udva­rán Jézust csúfoló őrség tagjai Jézus fejét verik a jogarként kezébe adott náddal s akkor ismét a kar szólal­tatja meg a legcsodálatosabb korátok egyikét: „Óh fő, vérző sebekkel meg­gy ötrött, megrakott...“ Az ének szállt és nekem összékulcsolódott a kezem. Azonban nem Bachról akartam írni; nem az ismeretlen szólistákat, kart, karmestert akartam dicsérni. A Magyar Rádiónak akartam meg­írni: Köszönjük! Köszönjük a nagy­pénteki élményt és köszönjük a fi­gyelmet! Mindazoknak nevében, akik nagy­péntek éjszakáján elmerültek az „ötödik evangélista“ bizonyságtételé­nek hallgatásában; dr. Kosa Pál lelkész Gyönge csíra szökken-e szárba? Van-e bimbó, lesz-e virága? Jaj. hoz-e drága, tiszta magot? Meg ne fojtsátok, tövisek, gazok! Veri-e aszály s jég aratásig? Én aratok-e, vagy majd egy másik? A Gazda mondja: vess! Vetek, vetek... Ű áldja, áldja megnyílt szívetek! SEBEN ISTVÁN Egyházzenei hangverseny a Budapest—Kelenföldi egyházközség templomában az énekkar fennállásának 25. évfordulója emlékére 1957. május hó 5-én. vasárnap du. 6 órakor. KÖZREMŰKÖDNEK: Kapi—Králik Jene (orgona) és a gyülekezet vegyeskara Súlyok Imre vezényletével, Sorrend : 1. Scheidt: (1587—1654) Miatyánk — or- gonakorál. 2. Közénk: Keresztyén énekeskönyv 418. sz. 3. Oltári szolgálat. 4. Vittoria (1540—1611): Lelkem gyűlö­li. .. (Jób 10, 1—7.). 5. Roselli (X. sz.): Áldunk Téged. 6. Viadana (1564—1645): Néked hódolunk. 7. Praetorius (1571—1625): Áldjátok Is- tent. 8. Bach J. S. (1685—1750): Esz-dúr pre­lúdium és fuga. (Orgona.) 9. Schütz (1585—1672): O, mint áhít Té­ged szívem. 10. Schütz (1585—1672): Téged áldunk. 11. Pachelbel (1653—1706): f-moll ciacona (Orgona.) 12. Kodály: Ádventi ének. 13. Súlyok Imre: 150. Zsoltár. 14. Kapi—Králik Jenő: Az én időm, mint a szép nyár. (Orgona.) 15. Kapi—Králik Jenő; Halleluja. (Or­gona.) 16. Miatyánk, áldás. kai ő vigasztal a legmegragadóbb módon. Igehirdetéseiben lüktet az ótestamentum szíve. Nevét nem ismerjük. Lehet, hogy őt is Ézsaiásnak hívták, hiszen ez a név (jelentése: az Ür az én üdvössé­gem!) nem lehetett ritka. Próféciája ősidőktől Ézsaiás könyvével együtt van, ezért nevezik Második Ézsaiás­nak, vagy Babilóniai Ézsaiásnak. Gondolkodása szerint Ézsaiás prófé­tai iskolájához tartozott és lehetsé­ges, hogy olyan csoport tagja volt, amely az ézsaiási hagyományokat őrizgette a fogság népe között. A fog­ság népének adatott az a világtörté­neti jelentőségű feladat, hogy az ó- testámentum addig meglévő szent iratait őrizgesse. Az ótestámentumi kánon kialakításában a fogságnak döntő jelentősége volt. Életkörülményeiről semmit sem tu­dunk. Itt a próféta személye egészen eltűnik küldetése mögött. A Szent­írás sok névtelenje között ő legna­gyobb és neki adattak Isten legcso­dálatosabb üzeneteit továbbítani. A továbbítás valószínűleg titokban, röp­cédulák formájában történt. Ez ma­gyarázza igehirdetésének mozaiksze­rűségét is és teszi érthetővé névte­lenségét. A történelmi feszültségek kirobba­násának utolsó pillanatában kapja a feladatot: „Szózat szól: kiálts!” — „Mit kiáltsak?” — kérdi. Ekkor kap­ja meg egész küldetésének lényegét felölelő halhatatlan sorokban teoló­giájának is összefoglaló lényegét: minden ideig való és pusztuló, csak ami Istentől való, marad meg örökké. „Megszárad a fű, elhull a virág, de Istenünk beszéde mindörökre meg­marad”, (40,8) Zászkaliczky Pál. Megjelent a Sajtóosztály kiadásában a Hitvallási Iratok I—II. kötete AZ EGYETEMES SAJTÓOSZ­TÁLY kiadásában több mint egy évig tartó munka után megjelent a Hitvallási Iratok I—II, kötete. A terv szerint a III—IV. kötet a jövő év elején jelenik meg. Az első kö- 4 tét magában foglalja az Egyetemes 4 hitvallásokat, az Ágostai hitvallást és az Apológiát. A második kötet- \ ben a Schmalkaldeni cikkek, a Kis- 1 és Nagy Káté, valamint a pápa ha- . (almáról szóló értekezés található. ( A harmadik kötetben lesz a For- ( mula Concordiae, a negyedik kö- , tét egy tanulmánykötet lesz a hit- ! vallási iratok keletkezésének törté- , neti és elvi értékelésével. i A FORDÍTÁST a Teológiai Aka- , démia professzorai végezték. Az első kötetet dr. Wiczián Dezső és (,dr. Nagy Gyula, a második kötetet (idr. Pálfy Miklós, Prőhle Károly és (iGroó Gyula (a Sajtóosztály ügyvi- ) vője) fordította, a harmadik kötetet 1 dr. Sólyom Jenő és dr. Karner Ká­roly fordítják a hitvallási iratok legújabb német kiadásában megje- 4 lent eredeti szövegéből. 4 A Sajtóosztálynak ez a kiadása 4 egyháztörtcnelmi esemény, hiszen az Evangélikus Egyház hivallási iratai Magyarországon, magyar nyelven még nyomtatásban nem je­lentek meg egy kiadásban. A XVII. MÉG KAPHATÓ A HÚSVÉTI EVANGÉLIUM 32 nagy ív óldalon, gazdag tar-< talommal, versekkel, elbeszélések-* kel, sok képpel díszítve. Ara 6,— Ft. Megrendelhető a sajtóosztálynál. Sajtóosztályunkon kapható az ezévi EVANGÉLIKUS NAPTÁR Ára 8.— Ft században Pálházd György Miklós elkészítete a hitvallási iratok ma­gyar nyelvű fordítását, de ez csak kéziratban maradt ránk, mert a nyomdába már nem jutott el. Az­óta egyes hit,vallási iratok (mint pl. a Kis- és Nagy Káté, az Ágostai hitvallás, a Schmalkaldeni cikkek) töbször is megjelentek nyomtatás­ban külön-külön, de együtt még soha. Sőt a Formula Concordiae egyik része, a Solida Declaratio még egyáltalán nem jelent meg magya­rul. ANNAK is nagy jelentősége van, hogy azon a, héten jelent meg az I. kötet, amikor egyházunk az egy­házi sajtó napját ünnepli. Május 5. a sajtó vasárnapja, amikoris gyüle­kezeteinkben az egyházi sajtó fon­tosságáról, feladatairól és az iránta való felelősségről lesz szó. Ezen a napon teszi oda híveink asztalára a Sajtóosztály munkájának egyik fon­tos eredményét: a Hitvallási írató« kát. KIADVÁNYUNK szép kiállításban, egészvászon kékszínű kötésben je­lent meg. Egy-egy kötet éra 45.— Ft. Gyülekezeti iratterjesetések 10% kedvezményt kapnak. Ha valaki mind a négy kötetet előre megren­deli, úgy azoknak ára — egyéni vá­sárlók esetében is — 180.— Ft helyett 150.— Ft, mely összeget részletekben is ki lehet egyenlíteni. . 1,YVYYYYfYVYVYVYYYYYYYYYYYYYYYVYYYYYYYYYYYYVYVVYVVYYVYYYVY:YVVVYVY'VYYVVVYYVYVWYVYYYYYYYYYYYYYYYYYYYVYYYYYYYYYYYVVYVVVWVYVYYYYVVYYYVVVVYVYYYYVYYYYVV'YYYYYYYVVYYYYYYYYYYVYYYYYYYYVVVVYVYY« — u, « ► ► ► Weöres Sándor versei ► A HALLGATÁS TORNYA címen most je­► lent meg Weöres Sándor válogatott köl­t teményeinek gyűjteménye. „Harminc év ver­► seiből” — magyarázza a kötet alcíme. A kö­zel félszáz oldalas könyv egy érdekes és ki­tűnő költőt mutat be az olvasónak. Nem É olyan költőt, aki a magyar nemzet sorsáról £ énekel s átéli a mai világot s róla szól. ► Weöres Sándor elvonult költő, költé­f szete javarészt játék és látvány, egy különös, ► messzi világ, amely csak ritkán találkozik £ mindazzal, ami magyar élet és jelenvaló do­► log. Nem mindenki tudja követni Weöres ► . Sándor sajátos képzeletét, ázsiai mitoló­► . giáját s egyéni hozzáiköltéseit. Ez a költő ezt tudatosan teszi, a játék művészetével, a köl­tők ősi varázsló jogán. Nem tehetjük vitássá ezt a költészetet, bármennyire szeretnénk is, hogy olyan kiváló, széphangú poéta, mint aminő Weöres Sándor, szóljon rólunk ► őszintén, ahogyan Balassi Bálint óta minden magyar költő szólott. Ha vitássá ten- nők verselését, magát a költészet elvét tagad­► nánik vele. Versei meghökkentenek, de ugyan­► ' akkor rejtelmes muzsikával zendülnek fel ben­► nünk. A költő a szépség részesévé avat min­► két, lépten-nyomon új titkokat tár fel, a köl­► tészet titkait, amelyek a világ titkai egyúttal, ► Így némi vargabetűvel eljutunk• a világ érzé­► keléséhez 'is e versekben, csakhogy ez epy ► elvont és mesebeli világ. Mégis-mégis örü­► lünk annak, hogy ez a dús virágzású, kép­► teremtő líra. ez a tökéletes verselés és gyö­nyörű magyar nyelv néha önfeledten szét­► lebbenti függönyeit. S ekkor érzékelteti ve­► lünk a valóság elemeit a költő: édesanyját, ► szülőfaluját, a vasmegyei Csönget, baráti kö­rét, egy-egy magyar várost s bibliai képeivel S.AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAaAAAAAAAAAAAAA: és egyfajta igékkel azt a dunántúli evangé- likusságot, amelyhez maga is tartozik. Szel­leme eleven és játszi, szembeszáll a maga módján — gúnnyal és ötletekkel, képekkel — mindazokkal, akik sajátos költői karakteréből ki akarják vetkőztetni. A hallgatás tornya: zengő torony. Hallgassuk meg ezt a játékos gyönyörrel muzsikáló poétát. SZALATNAI REZSŐ Magyar etűdök Három egész napon át bújtam erdő vadonát, gomba-mezőt, szikla-tetőt bejártam Három egész napon át faragtam egy furulyát, vadrózsából tündérsipot csináltam. * Áll a ladik Tiszarévnél, benne ül az öreg éjfél, odvasabb a magas égnél, áll a ladik Tiszarévnéí, * Erdőt járunk, árkot lépünk, bükkfa-lábunk, venyige-térdünk, szél se tudja merre térünk, jegenye-sudaras utakon élünk. Zsong a kis szél, zúg a nagy szél, bokrot bolygat, bele ne vesszél. Néha nyár jön, néha nagy tél. ha üres a szatyor, eleget ettél * Paripám csodaszép pejkó, ide lép, oda lép, hejhó! Hegyen át, vízen át vágtat, nem adom, ha Ígérsz százat. Amikor paripám ballag, odanéz valahány csillag. Amikor paripám táncol, odanéz a Nap is százszor. cAntj árunak Termő ékes ág, te, jó anya, életemnek első asszonya, nagy meleg virág-ágy, párna-hely, hajnal harmatával telt kehely. benned kaptam első fészkemet, szívem a szíveddel lüktetett, én s nem-én közt nem volt mesgye-hegy, benned a világgal voltam egy. Álmom öbleidbe újra visszatér — álmom öbleidbe újra visszatér! Alabástrom bálvány, jó anya, életem hatalmas asszonya, szemed Isis smaragd-dísze, tiszta, szép, hajad Pallas bronz-sisakja, színe ép, csak arcodon lett keményebb minden árny, mint a délutáni égen vércse-szárny. Első szép játékom« jó anya, gyermekségem gazdag asszonya. A kamaszkor tőled elkuszált, szemem a szemedbe nem talált. így tűnődtem: „Mért szült, mért szeret, ha örökre élni nem lehet? Énmiattam annyi mindent öl, teremt! Mért nem tett a hóba inkább engemet!”­A kamaszkor tőled elkuszált, férfi-szívem újra rád-talált, férfi-szivem a szívedre rátalált, megköszönt most percet, évet és halált. Álmom karjaidba visszatér, álmom karjaidba visszatér ... Erős ház, szép zászló, jó anya, sorsomnak nyugalmas asszonya. Majd ha cseppig átfolyt rajtam mind e lét, úgy halok az ős-egészbe, mint beléd. WEÖRES SÁNDOR .aaaaaa.aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaáaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa^aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom