Evangélikus Élet, 1957 (22. évfolyam, 1-41. szám)

1957-10-13 / 30. szám

Gyiilefcezefi hireK

„Őrizd meg a rádbízottakat!"

Káldy Zoltán „Bevezetés az Újszövetségbe“ c. könyvéről

Az egyház igazi és egyetlen kincse az evangélium. Hogyan jutna el hoszánk örömhíre, ha Isten nem «oodoskodott volna evangélistákról és apostolokról, akik írásba foglalták, hogy a gyülekezet egymást követő nemzedékei egymásnak adhassák át? Az evangéliumokból sugár- tűk felénk Jézus igéje, tanítása és megváltó élete, az apostoli iratokból pedig az a bizonyságtétel, amely a hit karjával öleli át Krisztust, értelmezi váltságát és alkalmazza azt a gyülekezet életére. A gyülekezet többnyire úgy érzi, hogy elég neki az, amit az evangélium mond, benne az Isten ajándéka, a oünbocsánat. mely az evangéliumon keresztül közeledik hozzá, és az egész életét átjáró újulas, az új élet, melyet a Szentlélek az Ilién keresztül munkál Az evangélium igéje sokszor csak egyes bibliai szakaszokon keresztül közeledik hozzá, sőt akárhányszor csak egyes kiragadott bibliai igékben. Ezt még csak fokozzák azok a bibliáink, amelyek az Írás szövegét versekre tördelve hozzák és a tapasztalatlan olvasóban azt a benyomást keltik, mintha a Szentírás csak egyes mondások sokszor összefüggéstelennek érzett gyűjteménye volna.

Pedig a Szenlírás a maga egészében, az Újszövetség mint a benne foglalt iratok gyűjteménye is izgató kérdés: hogyan jött létre, miért éppen ezek az iratok kerültek bele az újszövetségi iratok gyűjteményébe Még sokkal izgatóbb az egyes iratok kérdése: mit mondanak, az egyes evangéliumok összefüggő elbeszélésükben? milyen képet rajzol egy- egy evangélista Jézusról? van-e ezek közt a képek közt különbség és miben egyeznek? Mi az összefüggő tartalma egy-egy apostoli iratnak, pl. a Római levélnek, stb? Mikor és milyen körülmények közt írta Pál leveleit, mit tudunk az evangéliumok keletkezésről, stb? Megannyi érdekes és a gyülekezet számára is a szó szoros értelmében izgató kérdés. Nem dől ugyan el ezeken a kérdéseken az üdvösségünk. Azonban az evangélium és az Újszövetség, amely azt tartalmazza, olyan ránk bízott drága kincs, melyről az apostol méltán írja Timoteusnak, hogy azt őrizze meg (1. Tim 6,20). Sokszor bizony nagyon keveset gondolunk ezzel, sőt nem egyszer gyanúsan is fogadták azokat, akik a mai tudomány módszereivel igyekeznek ezekre a kérdésekre választ adni és ezzel is az evangélium helyes megértését elősegíteni.

Káldy Zoltán nemrégiben megjelent könyve: „Bevezetés az Újszövetségbe” ezekre a kérdésekre akar egyszerű, világos, a gyülekezeti tagok által is jól érthető feleletet adni. Nagy szolgálatot tesz könyve mindazoknak, akik bibliájukban nemcsak az egyes „igéket” keresik, hanem azok összefüggését és egészét is nézik.

Köiszönjük Káldy Zoltánnak, hogy ezt a könyvet odateszi mindazok asztalára, akik az Újszövetséget olvassák és hallgatják azt a Krisztust, akinél „örök élet beszédei vannak”.

Dr. Karner Károly

— Szentháromság ünnepe utáni vasárnapokon a liturgikus szín: zöld.

— A Deák-téri gyülekezet 1957. október 13-án, vasárnap du. 6 órakor tartja ebben a munkaévben első szeretetvendégségét. Művészi műsor keretében előadást tart Bottá István lelkész.

— A budai egyházmegye minden hónap második vasárnapján csendesnapot tart. Október 13-án a buda- hegyvidéki gyülekezetben lesz. Téma: Jézus Krisztus megszabadít és egyesít. A csendesnap reggel 9—1-ig és du. 4—8-ig tart. Igét hirdet: D. Ordass Lajos, dr. Nagy Gyula, Ma- docsai Miklós, Gálát György és Csermely György.

— A zuglói gyülekezetben október 13-án, vasárnap délután 4 órakor szeretetvendégség lesz, amelyen dr. Keiken András Deák téri lelkész tart előadást.

A zalaegerszegi gyülekezet október 6-án emlékezett meg temploma félévszázados jubileumáról. A hálaadó istentisztelet keretében iktatta hivatalába D. Ordass Lajos püspök dr. Boleratzky Lóránd egyetemi magántanárt, a gyülekezet újonnan választott felügyelőjét.

— Az Evangéliumi Mentőszolgálat fóti konferenciája november 5—10-ig lesz. Szolgálatot végez Voipio Márton finn lelkész is. E szolgálat miatt tolódott el a konferencia időpontja.

— A tatai gyülekezetben szeptember 25-én vallásos est volt, amelyen dr. Kőkén András Deák téri lelkész, a minneapolisi világgyűlésről tartott beszámolót. A templomot zsúfolásig megtöltő hívek nagy figyelemmel és örvendezéssel hallgatták az előadást. Szolgáltak még dr. Fatikas Mária, Domonkos Józsefné, Pusztay Ferencné, Pusztay Erzsébet és Goal Zsuzsa.

— A pestújhelyi gyülekezetben október 13-án, vasárnap du. 5 órakor műsoros gyülekezeti est lesz a templomban, utána szeretetvendégség. Igét hirdet Madocsai Miklós.

— Diáklánynak otthont nyújtana Budán egyedülálló özvegyasszony. Érdeklődés a Kiadóhivatalban.

— Az angyalföldi egyházközség egyházfit keres. Lehét nyugdíjas is. Javadalma: 500,— Ft késznénz, szoba-konyhás szolgálati lakás. Jelentkezés de. 9—1-ig, du 6—8-ig. Bp. XIII., Fóti út 22. I. em

pályázati felhívás

A tolna-baranyai egyházmegye elnöksége pályázatot hirdet a lemondás folytán megüresedett izmény—mucsfai társgyülekezet lelkészi állására. Javadalom a következő:

1. (Lakás, összes mellékhelyiségekkel

2. Évi 4800,— Ft készpénz.

3. Évi 10 q burgonya.

4. Évi 12 q morzsolt kukorica..

5. Évi 20 q szén.

6. Világítás.

7. 180 négyszögöl háztáji föld.

Az igehirdetés nyelve magyar és német.

A kellően felszerelt kérvényeket a tolnabaranyai egyházmegye esperesi hivatalához (Pécs, Dischka u. 6.) kell benyújtani 19517. okt. 22-ig.

Káldy Zoltán s. fc*

esperes

Dr. Bruhács János s. k.,

egyhm. felügyelő

XJOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOC»

ISTENTISZTELETI REND

Budapesten, október hó 13-án,

Deák tér de. 9 (úrv.) Friedrich Dalos, de. 11 (úrv.) dr. Kékén András, du. 6 szeretetvendégség. — Fasor de. ValO (gyerm.) Mezősi György, de. 11 Mezősi György, du. 5 szeretetvendégség: Groó Gyula, du. 7 Mezősi György. Dózsa Gy. út 7. de. ValO. — Üllői út 24. de. '/alO, de. 11. — Rákóczi üt 57/b. de. 10 (szlovák) dr. Szilády Jenő, de. V,12. — Karácsony S. u. 31. de. 10. — Thaly K. u. 28. de. 11 Bonnyai Sándor, du 6 Bácskai Gusztávné. — Kőbánya de.’ 10 Koren Emil, — Utász u. 7. de. 9 Takács József. — Vajda Péter u. 33. de. Val2 Takács József. — Zugló de. 11 (úrv.) Scholz László, du. Scholz László.

— Gyarmat u. 14. de. </210 (úrv.) Vámos József. — Rákosfalva de. '/al2 Vámos József. — Fóti út 22. de. 11 (úrv.) Havasi Kálmán. — Váci út 129 de. 8 Havasi Kálmán. — Újpest de. ló Blázy Lajos., — Dunakeszi de. 9 Matuz László.

— Pesterzsébet de. 10 Hencv.e Imre, du. 7 Szabó István. — Soroksár-ÜJtelep de. Va9 Bencze Imre, — Rákospalota MÁV-telep de. y2& Kökény Elek. — Rákospalota de. 10 Kökény Elek. — Rp. kistemplom du. 3 Bolla Árpád. — Pestújhely de. 10 Kürtösi Kálmán. — Rákosszentmihály de. '/all Tóth-SzöUős Mihály.

Bérsikapu tér de. 9 Ruttkay Elemér, de. 11 dr. Benes Miklós, du. 7 Benczúr László. — Toroczkó tér de. V29 dr. Benes Miklós. — Óbuda de. 9 (gyerm.) Komjáthy Lajos. de. 10 (úrv.) Komjáthy Lajos, du. 5 Sárkány Tibor. — XII., Tar- csay v. u. 11. de. 9 Madocsai Miklós, de. 11 D. Ordass Lajos, du. Va7 Gálát György. — Diana u. 17. de. ya9 Csonka Albert. — Pesthidegkút (Szent István u.) de. Vall Muncz Frigyes. — Kelenföld de. 8 (úrv.) dr. Rezessy Zoltán, de. 11 dr. Rezessy Zoltán, du. 6 Bottá István.

— Németvölgyi út 138. de. 9 Bottá István. — Kelenvölgy de. 9 Schreiner Vilmos. — Budafok de. 11 Schreiner Vilmos. — Nagytétény de. 8 Visontai Róbert. — Csillaghegy de. V2I0 Kaposvári Vilmos. — Csepel de. 11, du. 7j

Egy gyülekezet álmai valóra váltak...

(Pusztaföldvár)

Távol p városi élet zajától, egy kedves alföldi falu piros cserepes házsorai között, festői szépségű kert közepén emelkedik az ég felé a környék leggyönyörűbb 'evangélikus temploma.

Az országút felöl széles téglabejáró vezet a templomkert kapuja felé, melyet jobbról is, balról is rózsaszínű babarózsák szegélyeznek egészen a járdáig. A templom környékét sűrű erdőhöz hasonlóan terebélyes hársok, vadgesztenyék, sötétzöld fenyők és tujafák sokasága koszorúzza.

Hosszú kőlépcsők sora vezet a templomajtó felé. A kis előcsarnokból nyílik a bolthajtásos, szépséges templom két oldalhajójával. Körül színes üvegablakok sorakoznak. Valódi műkincs az orgona. Az oltár és a szószék díszesen faragott, dúsan aranyozott. Lélekbe markoló az oltárkép. A Gethsemáné-kert véres ve- rejtékű éjszakáját ábrázolja.

Ilyen ragyogó volt itt évtizedeken keresztül minden. Valami mégis hiányzott, ami szívevágya volt a régi lelkésznek, Szentpáli Pálnak, és vele a gyülekezetnek. A villanyfény.

1956. vízkereszt estéjén presbiteri gyűlés folyik a gyülekezeti teremben. Az új lelkész, Benczúr Zoltán beszél. Elmondja, hogy sok a megoldatlan feladat. Az öreg lelkészlakás sürgős renoválásra szorul és a. templomból hiányzik a villanyvilágítás. Gondolatok röppennek, határozatok születnek. Sokan anyagi segítséget ajánlanak fel. így kezdődik. A gyűlés a késői órákban ér véget.

Az egyházszeretet szikrája szétszóródik a gyülekezetben és sokaknak a szivére reápattan. Csodálatosan adakoznak, egyre gyűlik a pénz, s mire jön a tavasz, megindulhat a munka. Az ács és kőmívesmester dolgozik a lelkészlakáson. A mesterek mellé minden napra két ingyen munkás jelentkezik. A munkában a lelkész vezet, mellette a hófehérhajú, mosolygós arcú felügyelő, Biká- di bácsi áll, majd sorban a presbitérium tagjai.

Megindul az ifjúság, ajkukon zeng az ének: „Munkára fel...“ Szorgalmasan adogatják a cserepeket a háztetőn. De az asszonyszívek sem maradnak tétlen. Megérkezik a kis csapat, festenek, meszelnek, takarítanak kívül-belül a lelkészlakásban.

Végül egy ragyogó délelőtt megkezdődik a villanyszerelés is a templomban. A szerelő mellett itt is többen dolgoznak.

1956. augusztus 26-án nagy ünnepe van a gyülekezetnek. Már a kora reggeli órákban asszonyok és leányok sürögnek-forognak, hogy a közös ebédre minden készen legyen. Megszólal a harang, együtt ver a harangozó Tóth Jóska szíve is. Tódul a gyülekezet a templomba, bent már minden ragyogóan tiszta. Kezdődik az istentisztelet. Következik egy su gárzó, szívdobogtató pillanat... Az ablakon beözönlik a napsugár, künn elhallgat a madárdal és az oltáron fejüket meghajtva boldogan mosolyognak a virágszirmok. Egyszerre fényárban úszik a templom. A csillárok finom opál üvegén megremeg a legdrágább csillogás, a szeretet fénye.

Eltelik egy fél esztendő. Ismét tavasz van. 1957. tavasza. Többen új ból munkához látnak. Elkészítik a kerítéseket, rendbejön a templomkert. Gondoskodik arról a kedves, vidám kertgondnok, Csapó bácsi. Virágvasárnap van. Sárga selyem ruhába öltözik az aranyeső bokra. Újból ünnepel a gyülekezet. Most már teljes a villanyszerelés, a templom oldalfalain is ég a fény.

Versényi Gizella

NAPRÓL—NAPRA

HÉTFŐ. — Ezs. 60,19. — A keresztyén ember boldog ember, mert hz ür lesz örök világossága és ékessége.

KEDD. — Jer. 9, 23. — A keresztyén ember bölcs, erős és gazdag, de nem dicsekszik sem bölcsességével, sem erejével, sem pedig gazdagságával.

SZERDA. — Zsolt. 86,2. — A keresztyén ember azért imádkozik megmentéséért Istenéhez, mert bízik Benne.

CSÜTÖRTÖK. — Zsolt. 37, 8. — A keresztyén ember nem haragszik, nem heveskedik, nem bosszankodik, mert tudja, hogy mindez csak rosszra viszi életét.

FENTEK. — Jer. 20.7. — A keresztyén ember engedj magát Isten által megragadni és legyőzetni.

SZOMBAT. — 5. Móz. II. 26—28. — A keresztyén ember elé Isten két. lehetőséget ad- áldást, vagy átkot kaphat. — Engedelmeskedjünk, hogy áldást nyerjünk. ,

S. K.

SZÖRVÄNYHIVEKNEK — BETEGEKNEK

Vérátömlesztés

Szentháromság után 17. vasárnap — Máté 12, 1—8. ■ Zsid, 4, 9—1& I

H

a egyszer hosszabb ideig elbeszélgetnél az orvosoddal a szívedről» akkor megtudnád, hogy a mi testi életünk legdrágább kincse 3 szivünk. Addig élünk, amíg ő akarja. Nélküle nem tudnánk se járni, se látni, se hallani. Nélküle nem tudnánk örülni, de még sírni sem. ö a mj titkos táplálónk, éltető erőnk és drága boldogítónk. Ha egyszer mégha» ragudnék reánk, vagy elfáradna ebben a szerelmes tékozlásban, akkoy lehetnél fiatal, erős, gazdag, vagy boldog, és várhatna reád egy egésg világ, te nyugodtan elbúcsúzhatnál az élettől.

És milyen alázatosan és milyen szerényen szeret minket a szívünk* Meghúzódik a háttérben, mint az édesanya, aki megteríti az asztalt, oda» készíti a ruhát, az ajándékot, a meglepetést, de ő maga csak messziről, titokban figyeli, nézi a gyermeket és az örömöt, amit okozott. A szív nem csap lármát, nem látni, nem hallani, mégis belőle) örök szerelméből szü* letik az életünk.

Isten olyan, mint a szívünk!, Nem látjuk, nem halljuk, sokszor cU felejtkezünk Róla, mégis Belőle élünk. Szerelmes szívdobbanásai adják! nekünk napról-napra, óráról-órára az életünk értelmét, örömét és szép» ségét.

D

e néha elkéri tőlünk a szívünket. És ilyenkor oda kell államink Eléje teljesen. Ilyenkor meg kell mutatnunk Neki, hogy szeretjük Öt. — A hazáját nem az szereti, aki szaval, aki kritizál és hibákat keres, hanem aki megköszöni a kenyeret és a munkát. A rendet és a békét. Nem az szereti a párját, akinek néha van egy mosolya a másik számára, hanem aki együtt tud örülni és sírni a párjával, aki elfelejti magát a boldog ajándékozásban. Istennek nem az a kedves gyermeke, aki ráérő idejében a templomba jár, aki néha imádkozik, aki elvétve kenyeret ad a koldusnak, hanem aki egészen átadta magát az Istennek. Nem az a keresztyén, aki meg tudja számlálni, hogy hányszor és mikor volt keresztyén. Az igazi élet mindig megszámlálhatatlan, mint ahogy senki sem tudja megszámlálni a lélegzeteit, a szívveréseit, az Isten ajándékait. Isten nem néha jő hozzád és akik igazán szerettek téged, azoknak csókjait sohasem fogod tudni megszámlálni. Isten erre a szeretetre vár a te szívedben.

De mégis, miért kéri Isten a szívedet? Talán el akarja venni tőled? Talán ki akarja szedni belőle féltve őrzött földi örömeidet? Talán bela akar szólni a szíved szép álmaiba? Ö, nem! Isten soliasem foszt ki minket. ö mindig csak gazdagít. Azért kéri a szívedet, mert beteg és elfáradt. Lehet, hogy te ezt nem is tudod, hiszen a betegek sokszor nem tudják, hogy életük már merre kanyarodott...

A mikor ezen a földön az orvosok úgy látják, hogy valakinek nagyon elfáradt már a szíve, olyankor vérátömlesztést végeznek vele. Egy másik egészséges élet átadja vérét a halódó betegnek. Látod, Isten ilyen vérátömlesztéssel és életátömlesztéssel próbálkozik még veled, bűnben súlyosan megbetegedett emberrel. Az a másik, egészséges élet, akinek vére és élete még meggyógyíthat téged — Jézus! Aki valaha is átesett ezen 3 krisztusi vér- és életátömlesztésen, az mindig meggyógyult, megerősödött és boldogabb lett. Jézus így lett a világnak nemcsak a Megváltója, hanem a Megszépítője. Előtte és a közelében mindig szebb lett a világ és könnyebb lett az élet. Akik a szemébe néztek, azok megtanultak Isten szerint élni.

Ez a vérátömlesztés nem egyszeri alkalom és nem pillanatok műve, Sokszor évekig járunk Isten elébe, amíg meggyógyul a szívünk;

Ne félj hát Istennek odaadni a szívedet, ott ahol vagy: szórványban, vagy betegágyon. Igehallgatásban, imádságban és irgalomban. Példában és gyógyításban. Az élet mindennapi istentiszteletében.

Y alakitól egyszer megkérdezték, hogy mi az igazi istentisztelet? Ö ' ebben az örökszép mondatban felelt: „Mindennap egy sugárt 3 szívbe és egy sugárt a szívből!“ — Igen, az igazi istentisztelet mindig ezs mindennap egy sugárt az Isten szívéből és mindennap egy sugárt egy ember szívébe! Erre az irgalmas istentiszteletre, erre a szent szolgálatra mindenki képes. Kicsi és nagy, beteg és egészséges, templomok lakója és szórványok magányosa.

Te is testvér, aki e sorokat olvasod örömök napfényes útján, vagy a bánat utcájában, valójában templomban vagy... Te is lehetsz a Krisztussal való együttlétben az ö papja, példája, másokat melegítő, másokat meggyógyító megáldott napsugara.;:

Ismertem valakit, akit egy haldokló édesanya utolsó áldása vezetett a Krisztus napfényes, boldog útjára. Téged az élő Krisztus keze keres^ hogy áldása alatt áldás légy magad és mindenki számára.-.,

Friedrich Lajos.

!lllll!llllltllilllllliilllllllllllllllllllllll!lllllllillllN!iílllll!lll!l!lílllll!lllllllllllllllllllll!lini!lllll!lll!lllllllll!llll|[|||IIIIilllllllllli:ií[!llllllll|||||inillllllllllllllllll{|imi

A LELKIPÁSZTOR SZÓL

Kedves Barátom! — itt az alkalom, hogy baráti formában viszonozzam a jóságodat. Úgy is mondhatnám: hogy „visszagyógyítsalak“. Te a tüdőmet gyógyítottad, — én, most azt orvosolnám, ami Neked fáj. Pedig Te úgynevezett „makkegészséges ember“ vagy, egyetlen szerved sem beteg. Te magad vagy beteg, az egész ember. De a Te betegséged fészke és kiinduló pontja nem egy szerv, nem valami fizikai góc. Mindegy: te is érzed, én is tudom, hogy most te vagy a paciens és én vagyok az orvos. Nem sok olyan orvos van, — sajnos, — aki a papot „kollégának“ tudja; s azok is, akik ezt mégis tudják, fölényes mosollyal, keggyel és leereszkedőieg, éppen hogy helybenhagyják. E fölényesség, elismerem, többszörösen indokolt. Téged, az orvost, néha, naponta százan is felkeresnek és Te „kézzelfogható“ eredményeket érsz el.

Most azért kerültél páciensként az én „rendelőmbe“, mert meglepetésszerűen kiderült, hogy ez a biztonság nincs! Részvéttel látom rajtad és egész megrokkant magatartásodon a teljes tehetetlenség kisgyermeki zavarát

Mi történt?,..

Megoperálták a feleségedet s a műtét nem sikerült. Hát látod: „így is történhetik!“ — ahogyan Ady Endre mondaná. — Hadd üljek most melléd. Két dolgot szeretnék a szívedre helyezni.

Elsősorban: Nem lehetünk kivételezett személyek, mert az gz Isten, „aki felhozza napját mind a jókra, mind a gonoszokra“, — nem sze- mélyválogató. Egyszülött Fia, a

Krisztus által megüzente régen; 5,g világon nyomorúságtok lészen!“ — s vajon hová züllenének az emberek, e világi elbizakodottságukban, ha az orvos, meg a felesége, soha meg nem betegedne, — ha a pap, meg a felesége, „földi paradicsomban“ élnének már ebben az életben?!... Hidd el kedves Barátom, ez az Isten üdvözítő jósága, amellyel örök élet-» re nevei mindenkit: hogy az orvos sem tud mindig gyógyítani, és hogy a pap sem „üdvözül“ már e világon.

Másodsorban: cseréljük fel a nagy parancsolat második felének sorrendjét: „szeresd önmagádat, — mint felebarátodat!“ — Nem vetted még észre; a felebarátod nyomorúságát, baját, betegségét milyen higgadtan, józanul, mennyi nyugalommal, „hittel“, megrendülés nélkül és heroikusán tudod elviselni bár kétségtelen, hogy szánod és szereted őt és teljes részvéttel vagy iránta. Nem omlasz össze, nem veszted el a fejed, nem esel kétségbe, nem vesz erőt rajtad páni félelem, sőt! — mintha több dacos energiát fedeznél fel magadban minden bajjal szemben, mint egyébként: „fel a fejjel barátom!“ — mondod; vigasztalsz, bátorítasz, tanácsot adsz, segítesz, — igen, segítesz rajta, hiszen felemeled, mert szereted őt. Nos, maradj tehát ilyen higgadt, ilyen józan, ilyen heroikus^ ha reád omlik a nyomorúság. Lépj ki önmagadból és nézd kívülről magad, mintha nem rólad, mintha másról, mintha „csak“ a felebarátodról volna szó. Tehát: „szeresd önmagadat, — mint a felebarátodat!“

Ezt tanácsolja szeretettel barátod és kollégád

■ Bogya Géza