Evangélikus Élet, 1957 (22. évfolyam, 1-41. szám)
1957-10-27 / 32. szám
REFORMÁCIÓ LUTHER SZOBOR BUDAPESTEN... N égyszáznegyven éve annak, hogy Dr. Luther Márton Mszögezte a wittenbergi vártemplom kapujára kilencvenöt tételét és ezzel megindult a történelemnek az a nagy eseménye, amelyet azóta az egyház reformációjának nevezünk. Roppant nagy idő! Emberi emlékezet nem ér vissza odáig. Az írott és nyomtatott betűk, az események színhelyén Isten gondviseléséből megmaradt épületek őrzik azoknak a napoknak az emlékét. Ez év tavaszán jártam a reformáció bölcsőjénél. Megtekintettem a megmaradt emlékeket. Bizony, ezek is mind azt mondták nekem: régen volt az, amikor a reformáció eseményei lejátszódtak. Megálltam Luther dolgozószobájában. Legfontosabb külső eszköze az írótolla volt. A tinta- tartóban kézzel faragott lúdtoll van. Régen nem így írunk mér! A Bibliák, káték — és a nagyon termékeny író: Luther sok más könyve — igen szép nyomdatermék. (Csodálatosan szépen tudtak nyomtatni abban az időben.) De mi ma már més köntösbe öltöztetett könyveket szoktunk meg. A nyelv, melyen Luther bibliafordításait és könyveit írta, nem az, melyet ma saját népe használ. És az épületek is a múlt világába tartoznak. Ott a helyszínen átvillant lelkemen egy kérdés: Nemcsak emlék e reformáció? Sokak számára elfelejtett emlék. Ezt kellett megállapítanom. Hiszen végeláthatatlan millió számra megy azoknak a keresztyéneknek a serege, akiknek egyetlen gondolata nem fűződik már a reformáció emlékéhez. Mások lelkében ugyan él az emléke, de mind a mai napig tüzesen hadakoznak ellene és még tárgyilagos higgadtságukat is elveszítik, mihelyt a reformációról szó esik. A zután rágondoltam itthoni evangélikusainkra. Hánnyal találkoztam életemben, aki kegyelettel tudott ugyan beszélni a reformációról, 'de csak úgy, mint halott emlékről. Drága emlék. Értékét az adja meg: nekik, hogy ősök sorát tudják elsorolni, akik kegyelete® lélekkel dédelgették ezt az emléket és átadták nemzedékről nemzedékre, egészen addigi míg az ő birtokukba jutott most. Csak emlék hát e reformáció? Megvallom: volt ennek a lelkemben megforduló kérdésnek meglehetősen nagy nyugtalanító ereje, pZ év nyarán, — a világ evangélikusságának nagy találkozóján s— 1 erre a kínzó kérdésre elcsendesítő választ kaptam. Hallatán boldognak éreztem magamat; A válasz ez volt: a reformáció öröiksége nem holt emlék, hanem az egyházban életelevenen lüktető erő! Nem egynéhány elszóródott, az élet sodrából félreállított világidegen embernek az egyházi közösségében él a reformáció, hanem virágzó, életerős, gazdagon kibontakozó életű egyházban. Nem meghátrálóban, hanem igen észrevehetően előremenetelve él a reformáció öröksége. A Jézus Krisztus életére, halálára, föltámadására, evangéliomára, a próféták és az apostolok tanításának fundamentomára épült egyházban él a reformáció. Luther Márton munkáját Isten a történelmi századokon át igazolta. Azzal, hogy az egyháznak továbbra is egyetlen feladatává tette az evangéliom szolgálatát. Evangélikus egyházunk ezt a szolgálatát nem könnyű körülmények között végezte el. Bármely országban élő egyház történelmét kezdjük is tanulmányozni, ez a történelem arról beszél, hogy mindenütt küzdelmek között kellett örökségét megvédelmeznie. Egyik helyen üldöztetések viharos, vagy véres próbái között, másutt a korszellemmel viaskodva, megint másutt nélkülözések és nyomasztó szegénység között. De mindenütt szolgálatban áll máig is. Nálunk is. Az egyház él! Isten igazolta és megtartotta a reformáció szolgálatát, ■p\e bizonyossággal tudom, hogy amikor ebben az esztendőben Isten újra megengedi nekünk, hogy a reformáció ünnepén előtte hálaadó lélekkel álljunk meg, akkor ezt az ünnepet nem azért ajándékozza nekünk, hogy emlékeink közül a reformáció múlt eseményeivel összefűzőket ébresztgessük magunkban. Nem is azért, hogy számbavegyük a világban élő evangélikus egyházunk nagyságát, erejét, mérlegelve kérdezzük gyarapodását. Hanem ez az ünnep arra szolgál, hogy ráirányítsa tekintetünket legfőbb kincsünkre, a reformáció középpontjára, az üdvösségünkről szóló evangéliomra. Ez az evangéliom él! Életbenmaradásáról Isten egészen döntő módon éppen a reformáció szolgálata által gondoskodott. Ha azok, akik ma érzéketlen lélekkel rá sem gondolnak és meg sem fontolják, hogy az evangéliom fényének terjesztésével milyen fontos szolgálatot végzett a reformáció, csak egy kis tárgyilagossággal elmerülnének ennek a kérdésnek vizsgálatába, hamarosan észrevennék, hogy nincsen az életnek olyan területe, melyre áldott hatása rá ne hullott volna. Ahol emberi önzés, pusztító indulat romokat teremtett, ott az egyház által hordozott evangéliom új életet támasztott. Ha azok, akik a reformáció ellen ma is hadakoznak még, megkérdeznék — úgy csöndes maguktól —, hogy a keresztyén egyház az egész világban milyen képet mutatna a reformáció hatása nélkül, meg vagyok győződve afelől, hogy kényszerítést éreznének arra, hogy Isten előtt mondjanak köszönetét a reformációnak azért a hatásáért, melyet az evangélikus egyházon messze túl a világ keresztyénségének egész életében jelentett; Él az evangéliom! Tyr ekünk most ezt hirdeti ünnepünk, amikor hálaadással jelenünk meg Isten színe előtt. Belőle hatalmas erővel megszólal felénk az üze- flet, hogy hányattatott életünk fölött változatlan hűségével és szeretetével ott őrködik Istenünk, akit szabad Atyánknak neveznünk. Bűnben tévelygő, nyugtalan lelkiismerettel hányódó, haláltól remegő szívünknek éppen az evangéliom, Isten élő Igéje mondja el a fölszabadító szót; Krisztus megváltó halála árán bűnbocsánatunk, örökéletünk és békességünk van. Ebből az élő evangéliomból árad ránk Isten Szentleikének áldása, világossága. Ez segít, hogy sok emberi tanácstalanságunk helyett célegyenest tartsunk üdvösségünk elnyerése felé. Ez az evangéliom bizonyosat meg bennünket arról, hogy miénk a menny! Ordass Lajos. Ősz van és én csendesen járom a pesti utcákat... Munka után jól esik járni egy kicsit az emberek között. Elnézaü a hazafelé igyekezőket, a boltokba belépőket, vagy a kipirult arcú sétálókat, akik velem együtt kijöttek az utcára egy kis levegőt szívni, vagy meg-megállani a fényes kirakatok előtt. Jól esik élni és nézni az életet.:. Ősz van és én csendesen járom a pesti utcákat... Amikor befordulok a Deák téren, sárguló faleveleket hullat elém az őszi szél... Megállók előttük és jól esik emlékezni régi sei adták adományaikat a szoborra. Aztán sokáig nem lehetett hallani a szoborról. Hosszú tanácskozások, tervek követték egymást. Végül is Lux Elek szobrászművész hozzáfogott a szobor elkészítéséhez. Németországból híres Luther-kuta- tók érkeztek. Az ő szakértői véleményüket is meghallgatták és beleépítették a tervekbe. Végül is 1944-re elkészültek a szobor darabjai. Luther főalakja és domborművekben a magyar reformátorok, közöttük evangélikus népünk két nagy alakjának: Kossuthnak és Petőfinek gyönyörű domborművé. Az egyik éppen azt a jelenetet mutatja, amikor az egyik magyar reformátor úrvacsorát oszt egy evangélikus családnak. Egy lelkipásztor reformációja Evangélikus gyülekezetek és evangélikus lelkipásztorok minden évben igen komolyan készülnek egyházunk nagy ünnepére: a,reformáció megünneplésére. Presbiterek és papok, imádkozó asszonyok és hűséges, hívő egyháztagok legtöbbször egy egész héten át ott vannak az Ige körül, hogy emlékezzenek a reformáció eseményeire. Dr. Kékén András, a Deák téri lelkész miár egy félévvel ezelőtt elkezdte készülődését a reformáció méltó megünneplésére. A Luther-szobor megmaradt darabjai ott hevertek a templom udvarán. Sajnálta, hogy a „prédikáló kövek” némán hallgassanak az udvar sarkában. Ez a gondolat volt a Luther-szobor születése, egy csomó imádság, miég több lelkipásztori gond és szép eredmények a folytatás. Ennek az évnek a tavaszán már a Deák téri gyülekezet tagjai is a lelkipásztorukkal együtt készülnek erre a megáldott szolgálatra. A nyár elején a gyülekezet építési bizottsága elhatározta, hogy felállítja a templom udvarán az első magyarországi Luther-szobrot, hogy a világon Budapest legyen az első főváros, ahol hatalmas szobor hirdeti Luthernek, a nagy reformátornak emlékét; Papok pénze a perselyben Természetesen a szobor felállítása pénzbe került. Amikor hire ment annak, hogy a Luther-szobor darabjait ■■■ őszi örömökre. Eszembe jut, hogy egyszer régen kipirult gyermekarccal milyen vidáman játszottunk pajtásaimmal a lehullott őszi falevelek zizegő ezeirszínű szőnyegén ... Ősz van és csendesen járom a pesti utcákat... A Deák téri templom mellett újra meg kell állnom... Nyitva van a kapu és a paróchia udvaráról felejthetetlen kép tárul a szemem elé... Luther hatalmas kőszobra néz szembe, velem.,. Most nem megyek be a szőlőleveles fali- szőnyeg alatt a templomba, most meg kell állmom és néznem sokáig Luthert a kereszt alatt a Bibliával .: 5 Eszembe jut a Golgota hegye ..., a wittenbergi vártemplom.. a mindennap kinyíló Bibliám.... és az őszi szélben is átmelegíti a szívemet ez a gondolat: Istenem, milyen jó, hogy én is a reformáció gyermeke vagyok;;. De hogy is került ide a szobor?! — Néhány perc múlva már ott vagyok a Deák téri lelkész! hivatalban és dr. Kékén András igazgatólelkésszel beszélgetek — a szoborról... Minden evangélikus fillére Most már én is emlékszem. Valóban, a harmincas években országos gyűjtés volt egy Budapesten felállítandó Luther-szoborra. Ebben a gyűjtésben minden evangélikus részt vett. Nagy gyülekezetek és kicsiny szórványok, gyermekek és óregek, nők és férfiak csodálatos lelkesedésösszeszedik és ideiglenesen is fölé állítják, sokan jelentkeztek, hogy szívesen hozzájárulnak a költségeké hez. Dr. Kékén András azt indítványozta, hogy miután a hívek már egyszer adakoztak a szoborra, most a szobor felállítása legyein a papok műve. Levelet írt néhány lelkésznek és így jött össze püspökök és lelkén szék személyes adakozásából az 3. 7500 forint, ami a szobor felállításához szükséges volt. Készségesen és szívesen adakoztak a papok, hogy az ő áldozatuk is segítse a szép gon-i dolat mielőbbi megvalósítását. A prédikáló Luther Ma már ott áll a szobor a lelkész? hivatal ablakai alatt, a belső templomajtó küszöbénél. És prédikál .;. Prédikál a templomba menők-J nek és a templomból haza igyekvőknek. Prédikál azoknak, akik egy pillanatra megállnak megnézni a kapuban, vagy néhány percnyi pihenőre leülnek a szobor előtti kis padra ... Prédikálja a reformáció örökszép tanítását, hogy a hívő ember Isten Igéjéből él. Hogy Isten végtelen sze- retete három nagy ajándékkal ajándékozza meg minden öt kereső gyermekét és ez a három nagy drága ajándék: a Könyv, a Kereszt és a Kegyelem. A Biblia, Krisztus és az Isten kegyelme. Gyönyörű fővárosunk szívében ott áll a Luther-szobor,, ahol Luther prédikál... Nyitott Biblia van a! kezében és nézi a járókelőket... Ha erre jársz egyszer, ne felejts el megállani legalább egy pillanatra a kapuban. »„ « Amikor visszafelé indulok, már este van.;, Az udvarban kigyullad egy lámpa, fénye rávetődik Luther kezében a Bibliára... Innen sugárzik tovább a fény fekete falakra, hulló lombokra, lassan leszálló őszi falevelekre..; És ebben az esti sugárban minden olyan megnyugtatód olyan biztató... És az jut az eszembe, hogy milliós fővárosokban, messzi' magányos tanyákban, ha valaki előtt így nyílik ki a Biblia nyitott lapokkal és nyitott szívvel, akkor körülötte mindig ilyen csendes, békés és biztató a világ, mert ebből a Könyv-: bői fény árad, Lélek árad ki a fa-! levelekre és fáradt, szomorú emberJ arcokra. A Biblia mellett nincs rósz* nincs elmúlás és nincs szomorúság!' A Biblia mellett mindig világosság van, fény, reménység és öröm. A Biblia mellett élet van. mert á Biblia mellett Krisztus van. Krisztus,1 a mi békességünk, örömünk, üdvös-: ségünk és reménységünk! Még egyszer felnézek a Luthert szoborra ... Aztán megsimogatom á kis Bibliámat és akkor veszem észre* hogy tele van hálával a szívem és a szemem;.. Ősz van ... és én aranyos falevelek között.;. boldogan megyek to-' vább... a pesti utcán ..: Friedrich Lajos Az egyház szolgálata A bibliaterjesztés terén Yukatan félsziget lakosai számára elkészült az Újszövetség „maya” nyelvű fordítása. Az indiai és ceyloni bibliatársulatok napilapok útján is hirdetik az igét. Folytatásokban közölnek bibliai történeteket. A déltengeri szigetek keresztyénéi részére elkészült Németországban a „truk” nyelvű bibliafordítás. El is küldtek már 5000 példányt. A kelet-afrikai keresztyénék részére megjelent a biblia „ndau” nyelven. Pakisztán, Libéria és Mexikó sok beszélő gépet kapott ajándékba Svájctól* Ezek a gépek az analfabéták számára beszéd formájában teszik közkinccsé a bibliát. # Az egységért Ausztráliában felekezetközi templomot építettek. Mindazok az egyházak használhatják, melyek tagjai az Egyházak Világtanácsának.. A kolumbiai katolikus egyházi vezetőség kijelentette, hogy a nemkatolikus testvérekkel szemben nem főig többé elrendelni, támogatni vagy helyeselni semmiféle erőszakot. A németországi Paderbomban az ottani rk. érsek egy intézetet nyitott meg, mely a katolikusok számára | hozzáférhetővé kívánja tenni az evangélikus teológia tanításait, hogy előkészítse a két egyház között a beszélgetést,
