Evangélikus Élet, 1956 (21. évfolyam, 1-44. szám)

1956-10-21 / 43. szám

Amit egyházunkról minden evangélikusnak tudnia kell ERDÉLYI Ű TIKÉPEK (III.) (Folytatás) >' jyházunk bizonyságtevéséhez .óznak a kántorképzéssel foglalkozó intézményeink Budapesten a Luther Márton Inté­zet, amelyet az Egyházegyetem tart fenn, és Foton a Mandák Mária In­tézet, amelyet a Déli Evangélikus Egyházkerület tart életben. A Luther Márton Intézet felada­ta a középfokú kántorképző tanfo­lyamok nagyobb gyülekezetek kán­tori szolgálatának az ellátására ké­pesítenek. E tanfolyamok keretében folyik a teológiai hallgatók kántori képzése is. A tanfolyamok résztve­vői 10 hónapi tanulmányi idő után a kántoriképesítő bizottság előtt kö­zépfokú kántori vizsgát tesznek és a vizsga megállása esetén kántori ok­levelet nyernek. A fóti Mandák Mária Intézet fel­adata az alapfokú kántorképző tan­folyamok rendezése. Ezek a tanfo­lyamok a kisebb, falusi gyülekeze­tek kántori szolgálatának az ellátá­sához szükséges alapismereteket ad­ják meg. A tanfolyamok résztvevői 4 hónapi tanulmányi idő után a kán­torképesítő bizottság előtt alapfokú kántori vizsgát tesznek és a vizsga megállása esetén segéd kántori bizo­nyítványt nyernek. Ezenkívül mindkét intézetünk más szolgálatot is végez egyházunkban a kántorképzés mellett. A Luther Márton Intézet a Buda­pest II., Vöröshadsereg útja 193. sz. alatti házában vendégszobákat tart fenn az egyházi gyűlések vagy egyéb alkalmak idején Pesten megszállni kívánó lelkészek, egyházi tisztvise­lők, alkalmazottak, ezek családjai és a gyülekezetek tagjai részére. A Mandák Mária Intézet pedig, akárcsak a gyenesdiási Kapernaum, az évenkénti lelkésztovábbképző konferenciák kedvelt színhelye. S ezen a rendszeresen megismétlődő konferencián kívül itt szokott lezaj­lani a segédlelkészek országos kon­ferenciája, az egyházi sajtó munka­társainak és előadóinak a konferen­ciája, valamint más egyéb egyházi munkával kapcsolatos megbeszélés. Mindez együtt jelentős helyet biztosít ennek a két intézetünknek egyházunk bizonyságtevésében. Hi­szen csupán az a tény, hogy bennük folyik a jövendő kántorok képzése, már önmagában is ébren tartja ben­nünk a felelősséget ezért a két in- zptünkért. Mert orgonaszó és egy­házi ének nélkül mi volna az evan­gélikus istentisztelet? Torzó csupán és vád ellenünk, akiknek kezén • el­vesztek az evangélikus egyházi ze­nének az egész világon ismert 'drá­ga kincsei. Két intézetünk hivatott gondoskodni arról, hogy ne érhes­sen bennünket ez a vád, s hogy azok, ákikek Isten zenei képességet adott és őket a kántori szolgálatra elhívta, felkészülhessenek erre a szolgálatra. Amikor számbavesszük egyházunk bizonyságtevését, nem feledkezhe­tünk meg Egyetemes Könyvtárunkról és Levéltárunkról sem. nemzedék számára. Erre kötelez bennünket egyházunk és hazánk szeretetén kívül hitünknek a törté­nelemmel szoros összefüggéséből fa­kadó ősi keresztyén magatartása, amely a szóbeli bizonyságtételt írás­ban is rögzíteni kívánta kezdettől fogva, az írást pedig megőrizte az utókornak. Ennek minden hívő szá­mára legékesebb bizonyítéka maga a Szentírás, amely az egyháznak leg­régibb és legnagyobb értékű könyv­tári és levéltári emléke. Nem vé­letlen ezért, hogy a Magyar Biblia­tanács tudós fordítói evangélikus és református teológiai tanárok, több mint egy éve Egyházegyetemünk Könyvtárában végzik bibliafordítói munkájukat, a Károli Gáspár-iéle bibliafordítás legújabb revízióját. S bizonyságtevésüket segíti Könyvta­runk és Levéltárunk csendje, amely­ben ők is, mint egykor Illés a Hó- reb hegyén, meghallgatják az Ür »halk és szelíd hangját«. Egyházunk bizonyságtevésének eszköze végül egyházi sajtónk. Ennek intézője az Egyházegyetem Sajtóosztálya, amelynek élén maguk a püspökeink állnak. Egyikük a Saj­tóosztály elnöke, másikuk a Sajtó- osztály előadója. Vezetésük ala:t széies munkatársi gárda gondosko­dik arról, hogy sajtónk egyrészt él­vezetes és jó tájékoztatást adjon minden tekintetben egyházunk életéről, másrészt kiadványai­val elősegítse a hívek, a gyülekeze­tek és a lelkészek lelki fejlődését, az életben való tájékozódást s az Isten és az emberek előtti kedves­ségben való növekedést. Ezt a célt szolgálja Sajtóosztá­lyunk lapjaival: a hetenként tízezer példányban megjelenő Evangélikus Élettel, s a havonként 750 példány­ban megjelenő Lelkipásztorral. Az előbbit a híveink és a lelkészek egy­aránt olvassák, míg az utóbbi szak- folyóirat a lelkészek számára. Ezenkívül vannak a Sajtóosztály­nak rendszeres évi kiadványai, mint a tízezer példányban megjelenő Evangélikus Naptár és az ugyanilyen példányszámú Útmutató a Biblia rendszeres olvasásához. Sajtóosztályunk feladata a hittan­könyveink kiadása, valamint a kon­firmációi káté megjelentetése is. Bár hitvallási iratunk, mégis ide­tartozik Luther Márton Kis káté­jának az ismételt, legutóbb egészein új fordításban és magyarázó jegyze­tekkel való kiadásának a megemlí­tése. Erre a kiadványunkra a kül­földi evangélikusság egy része is fel­figyelt s azon fáradozik, hogy né­met fordításban szintén megjelen­tesse. Ugyancsak most van folyamatban Sajtóosztályunk egy másik kiadvá­nyának, a könyvkiadvűnyok közé tartozó »Bevezetés a teológiába« c. műnek a német nj'elvű kiadása. Tehát az országhatáron túl is figye­lemreméltó és jelentős az a munka, amelyet Sajtóosztályunk kifejt. Mi mégis elsősorban azon mér­hetjük le ennek a munkának a je­lentőségét, amit belőle közvetlenül tapasztalunk. S ez az, hogy a temp­■ Mind a kettő az Egyházegyetem székhazában van Budapest, VIII., Üllői út 24. sz. alatt. De ma már egészen más helyzetben, mint né­hány évvel ezelőtt. Könyvtárunk 1952-ben még csak 128 négyzetméter területű 5 helyi­séget foglalt el, s polcainak hosz- szúsága 960 méter volt. Ma pedig 361 négyzetméter területet fogiai el, helyiségeinek száma 11, polcainak hosszúsága 2359 méter. Levéltárunk 1952-ben még csak llő négyzetméter területű 4 helyi­séget foglalt el, s let éltári széu.s&é- gű 50 centiméteres polcainak hosz- szúsága 138 méter volt. Ma pedig 285 négyzetméter területet foglal el, helyiségeinek száma 14. levéltári szélességű polcainak hosszúsága 470 mé'cr. Könyvtárunkban több mint száz­ezer kötetre rúgó könyv van s ezek között nagy értéket képvisel a nem­zeti kincsnek számító 1435 régi ma­gyar könyv (RMK). Levéltárunkban őrizzük az egy­házunk múltját feltáró írott emlé­keinket. sok-sok ezer iratot. Ezek között olyan páratlan értékűeket is, mint például a nagy magyar sza­badsághős, II. Rákóczi Ferenc 1710- ből való hadiújságjának, a Mer- curiüs Veridicusnak eredeti 3 pél­dányát, s a még ennél is régebbi dir ága emléket, Luther Mártonnak 1535-ből származó végrendeletének eredeti példányát. Ezeknek az ira­toknak az őrzésén, kezelésén s a ku­tatóknak és történetíróknak rendel­kezésére bocsátásán kívül Levéltá­runk ügyel arra is, hogy az egyház­községeink és más egyházi szerveink irat- és levéltárai is szakszerűen ke­zeltessenek és hiánytalanul meg­őriztessenek. Gondot fordítunk tehát arra, hogy a múltunk emlékeit híven őrizzük, valamint arra is, hogy egyházunk mai életének emlékei is megmarad­janak a jövendő történetírók és a mát egykor ismerni vágyó jövendő ISTENTISZTELETI It EMI Budapesten, október hó 21-én Deák tér de. 9 (úrv.) Dóka Zoltán, de. 11 (úrv.) D. Dezséry László, du. 7 H-aíenscher Károly. — Fasor de. fél 10 (gyerm.) Gyöngyösi Vilmos, de. 11 (úrv.) Kékén András dr.. du. 5 szeretetvendégség: Kékén András dr., du. 7 Mezősi György. — Dózsa Gy. út 7. de. fél 10 Sülé Károly. — Üllői út 24. de. fél 10, de. 11. — Rákóczi út 57/b. de. 10 (szlovák) Szi­la dy Jenő dr., de. háromnegyed 12. — Karácsony S. u. 31. de. 10. — Thaly K. u. 28. de. 11 Bonnyai Sándor, du. 6 Bonnyai Sán­dor. — Kőbánya de. 10 Kara Pál. — Utász u. 7. de. 9 Fehér Károly. — Vajda Péter ti. 33. de. fél 12 Korén Emil. — Zugló de. 11 (úrv.) Muntag Andor, du. 6 Muntag Andor. — Gyarmat u. 14. de. fél 10 Scholz László, du. 5 gyülekezeti est. — Rákosfalva de. fél 12 (úrv.) Scholz László. — Fóti út 22. de. 11 (úrv.) Rimár Jenő. du. 7 Rimár Jenő. — Váci út 129. de. 8 Rimár Jenő. — Újpest de. 10 Blázy Lajos. du. fél 7 Blázy Lajos. — Dunakeszi de. 9 Matuz László. — Pesterzsé­bet de. 10 Madarász István, du. 6 Madarász István. — Soroksár-Üjtelep de. fél 9 Mada­rász István. — Rákospalota MÁV-telep de. fél 9 Bői la Árpád. — Rákospalota de. 10 Bol- la Árpid. — Rp. Klstemplom du. 3 Kökény Elek. — Pestújhely de. 10 Nagy István. — Rákosszentmihály de. fél 11 Tóth-Szöllős Mihály, du. 5 Tóth-Szöllős Mihály. Bécsikapu tér de. 9 Benes Miklós, de. 11 Várady Lajos. du. 7 (úrv.) Madocsai Miklós. — Toroczkó tér de. fél 9 Várady Lajos. — Óbuda de. 9 (gverni.) Komjáthy Lajos. de. 10 (úrv.) Komjáthy Lajos, du. 5 Komjáthy Lajos. — XII., Tarcsay V. u. II. de. 9 Dan­hauser László, de. 11 Danhauser László, du. 7 Ruttkay Elemér. — Budakeszi de. fél 10 Ruttkay Elemér. — Pesthidegkut (Szent István u.) .de. fél 11 Groó Gyula. — Nagy­kovácsi du. 3 Groó Gyula. — Kelenföld de. 8 Bottá -István de. 11 Kendeh Gvörgy. du. 5 Rezessv Zoltán dr. — Németvölgyi út 138. de 9 Rezessv Zoltán dr. — Kelenvülgv de. 9 Visontai Róbert. — Budaíok de. 11 Vison­tai Róbert. — Nagytétény du. 3 Visonta-i Ró­bert. — Csillaghegy de. fél 10 Kaposvári Vilmos, du. 7 Kaposvári Vilmos. Kemény Lajos: Bibliai történetek 1—II. osztály ára 5,56 Ft III—IV. osztály ára 6,50 Ft Evangélikus Egyetemes Sajtóosztály, Budapest, VIII.. Puskin utca 12. Csekkszámlaszám: 220.278 + lomban abból az istentiszteleti rend­ből énekelünk, a lelkész abból a li­turgikus rendből látja el a szolgá­latát, az anyakönyvezést olyan könyvekbe végezzük, a keresztelés- ről és a konfirmációról olyan em­léklapokat adunk, a számadásainkat olyan nyomtatványokon vezetjük, amelyeket egytől-egyik a Sajtóosz­tályunk adott ki. A Sajtóosztály lát el bennünket ostyával és Bibliával, s még bibliajelzökkel és levelezőla­pokkal is, amelyekre a Mi Atyánk, vagy Luther reggeli és esti imád­sága, vagy a Tízparancsolat, vagy a Hiszekegy, vagy úrvacsora előtti gyónó, vagy úrvacsora utáni hála­adó imádság van nyomtatva. Mindnyájunk kívánsága, hogy Sajtóosztályunk ezentúl is lásson el bennünket legalább úgy az egy­házi sajtó különféle termékeivel, mint ahogyan ezt eddig tette, külö­nösen mint ahogyan azt legutóbb cselekedte, amikor megajánléko- zott bennünket a Keresztyén Éne­keskönyv legújabb kiadásával, ben­ne a régi énekeink mellett 91 új énekkel és 104 oldalas áhitatos könyvvel, amelyben különféle alkal­mak: a szóló imádságok és szívhez szóló tanítások találhatók a kereszt- ségről, az úrvacsoráról, a gyónás­ról, az ünnepekről, a tízparancso­latról, a mindennap örömeiről cs bajairól, egyszóval a keresztyén hit és áltáléban az élet fontos esemé­nyeiről. Ehhez az énekeskönyvhóz Sajtóosztályunk azóta a szükséges korálkönyvet is kiadta. így munkálkodik Sajtóosztályunk azon, hogy egyházunkat bizonyság- tevésében erősítse. Összefoglalóan láthatjuk, hogy első tekintetre va­lóban mily gazdag egyházunk bi­zonyságtevése. 323 egyházközséget tartunk fenn, átlagban minden 1331 evangélikus után egy gyülekezetét, s ezekben, egy-egy helyen több is­tentiszteletet is tartva, összesen 570 templomban, illetve istentiszteleti helyen hirdetjük az evangéliumot. Saját Teológiai Akadémiánkon és Lelkésznevelő Intézetünkben nevel­jük jövendő lelkészeinket. A Gyü­lekezeti Segély révén évenként két- háromszázezer forintot gyűjtünk össze templomépítésre. 17 szeretet- intézményünkben összesen 469 öre­get, árvát, nyomorék vagy idióta gyermeket gondozunk. Nyugdíjosz­tályunk összesen 334 személynek fo­lyósít nyugdíjat. Van egy üdülőnk a Balaton partján és kettő a Mátrá­ban. Két intézetünk is foglalkozik a kántorképzéssel. Értékes könyvtár­ral és levéltárral rendelkezünk. S van saját, még a külföld által is megbecsült egyházi sajtónk. Melyikünk ne örülne mindennek? S az evangélikus - öntudat melyi­künkben ne mozdulna meg, amikor mindezt hallja, látja és számbaveszi. Mert szárnyakat ad az sokszor még a hitnek is, amikor így saját egy­háza házatáján végignéz, Pál apos­tollal szólva, »esztelenül, a dicsek­vésnek a merészségével«. De nincs-e a mi dicsekvésünknek is, akárcsak Pálénak volt, gyengéje, tövise? Grünvalszky Károly (Folytatjuk) A gyenesdiási Kapernaumban november 5-től 9-ig asszonyok és leá­nyok konferenciája lesz. A konferen­cia összefoglaló címe: Hol vagy? A reggeli áhitatok témája Jézussal való kapcsolatunk. A bibliakörök után a délelőtti előadások alaptémája a bűneset története 1. Móz. 3. alapján. A délutáni előadások: Csendben; Igét hallgatva; Imádkozva; Az üd­vösségben — címekkel hangzanak. Az esti áhitatok alapigéje Mt. 25, 1— 13. A konferencia részvételi díja (fű­téssel együtt) 100.— Ft. A konferen­ciára vinni kell bibliát, énekesköny­vet, takarót, lepedőt, kispárnát. Je­lentkezéseket az Otthon vezetősége egy héttel a konferencia előtt kéri. November 12—16-ig férfiak és if­jak konferenciája, november 19— 23-ig pedig gyülekezeti konferencia lesz. Mindkettő részletes programját a következő számban közölni fogjuk. Útmutató a Biblia rendszeres olvasásához az 1957. évre Ara 8,— Ft Evangélikus Egyetemes Sajtóosztály, Budapest. Vili., Puskin utca 12. Csekkszámlaszám: 220.278 EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarország! Evangél'kus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest VIII. Puskin u. 12. Telefon: 142—074. Szerkeszti a Szerkesztőbizottság Szerkesztésért és kiadásért felel: D. Dezséry László szerkesztő. Előtizetési árak: Egy hóra 5.— Ft negyedévre 15.— Ft félévre 30.— FL egész évre 60.— Ft. Csekkszámla: 20.412—VIII. 10 000 példányban nyomatott 2-564706. Athenaeum (F. v. Soproni Béla) HOSSZŰFALU-ALSZEGEN prédikált aznap este Dezséry püspök. »A magyarországi evangélikus egy­ház szeretettel üdvözöl titeket. Azért küldött, hogy prédikáljak« — így kezdte beszédét. Tamás története alapján János evangéliumából hir­dette a húsvéti csoda örömüzenetét. »A megriadt emberiség kellős köze­pén egy olyan keresztyénségre van szükség, amelyik hisz abban, hogy Jézus él. Hogy az ő története nem azzal végződik, hogy sírjára hengerí- tették a követ, hanem, hogy elhen- gerítették róla a követ« —. mondta többek között. A falu házai sűrűn épültek egymás mellé. Népe szorgalmas és szorosan egybenőttt egyházával. Gyönyörű táj. A parókia itt is modernül felszerelt. Kerekes János lelkészék családjá­ban meleg vendégszeretetre talál­tunk. CSERNÄTFALUBA csak éppen beköszöntünk Alszegre menet a papiakon. Időnk már nem volt ahhoz, hogy felkeressük Kiss Béla sírját. Halála után özvegyét hívta meg lelkészéül a gyülekezet. Más teológiát végzett női lelkész is szolgál parókusként Erdélyben. Fejér Katalin az 1100 lelket számláló szé­kelyzsombori gyülekezetei vezeti. Most arról van szó, hogy Sepsi- szentgyörgvre megy át és vele töltik be a megüresedett lelkészi állást. Nem elvi meggondolások, gyakorlati szükség késztette itt az egyházat női lelkészek munkábaállítására. Szolgá­latukat hűségesen végzik és szíve­sen fogadják. Elvi tekintetben azért így is mutatkoznak tisztázni valók. TATRANGBAN Mezei István esperes gyülekezeté­ben ért véget a »csángó-evangélikus« gyülekezetek meglátogatása. Temp­lomos nép. Körbet'uíó karzatot épí­tettek, 'hogy mindenki beférjen a templomba. Most is zsúfolásig tel­tek meg a padok. Az egyháztanács az újonnan használatba vett és rend­behozott különálló gyülekezeti ház­ban üdvözölt bennünket. A templomban mindkét püspököt külön üdvözölte-egy-egj' népviseletbe öltözött asszony, virágcsokrot nyújt­va át. Mezei esperes felesége múlt évben Magyarországon járt, szüleit látogatta meg Sopronban. Eddig inkább városi és szórvány- jellegű gyülekezetekkel találkoztunk. Brassó környéki falvakban falusi jel­legű és egy tömbben élő evangéli- kusságot ismertünk meg és velük eevütt sok tekintetben új kérdéseket is. Vasárnap este, mikor Bukarest felé vitt a gyorsvonat, az a várako­zás töltött be, hogy egy harmadik, most alakuló gyülekezeti életformá­val találkozunk. Várakozásunk neon maradt beleljesítetlenül. BUKAREST felé Predeálig gyorsvonatunkat két mozdony húzza fel a Tömösi szoro­son. Helyünk biztosított a fülkében, mert számozott helyjeggyel — tiket­tel — lehet gyorsvonatra szállni. Fe­ledhetetlenül szép vidék. A Bucsecs meredek falként szökik kétezer mé­ter fölé, közvetlen mellettünk. Tete­jén messzelátszó, hatalmas kereszt. A Nágykőhavas sok oldalról mutatja tiszteletet parancsoló szépségeit. A sok szépségben azonban csak vissza­felé utazva gyönyörködhettünk. Most sötétség borítja a tájat. Éjfél jócskán elmúlt, mikor befu­tott vonatunk a bukaresti pályaud­varra. Váratlan meglepetésben volt részünk. A magyar nyelvű és a ro­mán nyelvű evangélikus gyülekezet hívei, élükön Kovács László és Janku Moskovici lekészekkel, mintegy ötve- nen vártak ránk a hatalmas pálya­udvari csarnokban. HÉTFŐN délelőtt izzasztó kánikulában tekin­tettük meg Bukarestet, ezt az eleven életű, fejlődő fiatal világvárost. Eg3'ik nagy könyvkereskedésben kü­lön asztalon voltak kirakva a ma­gyar nyelvű könyvek. Megvásárol­tam Sadoveánu, azóta nálunk is kap­ható pompás regényét: „Jött egy ma­lom a Szereten”. Szabédy László for- j dította magyarra. > Délután Kovács Lászlóékat láto­gattuk meg. Az egyházközség bérhá­zában laknak. A hatalmas, többszo­bás „csángó” paróchiák után milyen : szerény ez a két kicsi, szűk szobából j álló lelkészlakás. Mégis mennyi hű- j ség, szorgalom, . égyházszeretet és j emberszeretet fér el benne. Sőt, még egy Szlovákiából látogatóba érkezett rokon is. Nem időzhettünk sokáig. Hat órakor kezdődött az istentiszte­let. A gyülekezetnek nincs templo­ma, de vágyik utána. A lelkészlakás­tól nem túl messze, egy jókora föld­szintes épület hatalmas termét alakí­tották át kápolnává. Ablakai a nem nagyon kies udvarra néznek. Vala­mennyi ablak nyitva, mert még este is rekkenő a hőség. így legalább azok, akik nem fértek be, kívülről, az ablakon át bekönyökölve hallgatták Dezséry László püspök igehirdetését. A romány nyelvű evangélikus gyüle­kezet több tagja is eljött a város má­sik feléből. Számukra a prédikáció után H. Wurmbrandt diakónus fog­lalta össze az igehirdetés fő üzenetét — románul. Az ablakban újabb fe­jek jelentek meg ekkor. Talán az ut­cáról jöttek be ... Istentisztelet után a presbiterek­kel, a református lelkésszel és a kultuszminisztérium képviselőivel beszélgettünk a sekrestyében. Néze­getem a sekrestye falát díszítő képe­ket. Az egyik fényképen huszonhét tagú családot látok, középen a Lut- her-kabátos Rapp Károllyal, aki Ko­vács László előtt volt a gyülekezet lelkésze. A kép aláírása: Fejér Már­ton és Jakab Kata ötvenéves házas­sági évfordulója. Több ilyen kép is díszíti a sekrestye falát. A népes családú, idős presbiter most is jó egészségnek örvend és eljött az isten­tiszteletre. A bukaresti magyar nyelvű gyü­lekezet híveinek legnagyobb része a Brassó környéki csángó községekből került ide. Sokan 40—50 éve él­nek Bukarestben, de tartják kapcso­latukat szülőföldjükkel. Hogy meny­nyire. az kitűnt azokból a felköszön­tőkből is, melyek az igen sok szere- tetet sugárzó közös vacsorán hang­zottak el. Erősen számítanak arra, hogy templomuk megépítéséhez ko­moly segítséget kapnak szülőföld­jük gyülekezeteitől... KEDDEN ESTE a román nyelvű gyülekezetben prédi­káltunk magyarul, Argay püspök pe­dig német nyelven. Igehirdetésünket ismét H. Wurmbrandt diakónus tol­mácsolta románra. A hatalmas ima­terem az itt működő Norvég Misszió épületében van. Szép és feszülten fi­gyelő gyülekezet tölti meg a termet. Az Erős várunkat és több ismert ko­rálunkat román nyelven énekelték. A falat román nyelvű bibliai idéze­tek díszítik. Janku Moskovici, a gyü­lekezet lelkésze testvéri szeretettől áthatott kedves szavakkal köszöntött bennünket, Argay György püspököt, Opfermann Ernő dékánt, Mezei Ist­ván esperest és Kovács László lel- . készt, aki a magyar nyelvű gyüleke­zet több tagjával együtt jött el az istentiszteletre. Egész idő alatt a Szentírásnak ez a helye csillogott fényesen lelki sze­mem előtt: „Isten igéje nincs bilincs­be verve” — nyelvi, faji, népi kor­látok, előítéletek bilincsébe se. Öku­menikus távlatokat kellett érezni. Gandoljuk el, hogy ez a kétszáz lel­ket számláló gyülekezet nemrégen, a második világháború idején jött létre. Létrejöttében van valami a Pál apostol alapította gyülekezetek han­gulatából. Pál apostol zsidó volt és Izrael szétszórt népének evangélizá- lása közben lett a „pogány-keresz- tyén” gyülekezetnek megalapítójává. A BUKARESTI román nyelvű evangélikus egyház- község tulajdonképpen a zsidó misszióból nőtt ki. A norvég egyház egyik lelkésze, Solheim, a legnehe­zebb években végzett itt szolgálatot. Az általa megkeresztelt izraeliták nagyobb része kivándorolt a háború után. Ő maga is visszatért Norvégiá­ba. Az ottmaradtak azonban kovász- szá váltak. A kis gyülekezet hívei­ből sugárzó szeretet és a názáreti Jézusban felismert Messiásról tett hűséges bizonyság következtében vonzóvá váltak a bukaresti románok körében. Ma is több mindig az is­tentiszteleteken résztvevők száma, mint a gyülekezet tagjaié. A gyülekezet lelkésze, Janku Mos­kovici két évet hallgatott a bukaresti román teológián. A mi kolozsvári teológiánkon is román nyelven adták elő számára az anyagot. Anyenyelve román, e mellett jól beszél franciául, angolul és németül. Magyarul most tanul. Argay György püspök szen­telte lelkésszé. Magunk tapasztalhat­tuk délelőtt, hogy az ortodox teoló­gia professzoraival milyen szívélyes testvéri kapcsolatban áll. Megtörtént, hogy a román ortodox teológusokat professzoruk a román evangélikus gyülekezetbe vitte el a román nyel­vű evangélium hirdetés tanulmányo­zására. Ott tartották meg a homi- letikai szemináriumi órát is. Szolgálatokat végez a román evan­gélikus gyülekezetben még egy má­sik lelkész is, aki részint Bukarest­ben. részint á szebeni szász evangé­likus teológián végezte tanulmá­nyait. Jakobson lelkészt a szász evangélikus egyházban szentelték fel. Mivel a gyülekezet nincs abban az anyagi helyzetben, hogy egy má­sik leikészi állást is szervezzen, hét­köznapokon tisztviselőként működik egy vállalatnál. Ö a gyülekezet kán­tora is. Benczúr László (Folytatjuk.) 1956. november 4-én, vasárnap este fél 8 órakor a fasori templom­ban ORGONAHANGVERSENY lesz. Közreműködik Éber Pálma énekművésznő és Peskó Zoltán orgonaművész. A műsoron Bach- és egyéb művek szerepelnek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom