Evangélikus Élet, 1956 (21. évfolyam, 1-44. szám)

1956-05-06 / 19. szám

4 EVANGÉLIKUS ELET AZ EGYHÁZ ALAPJAI 4. Az egyház szervezete Az egyház földi életéhez hozzá­tartozik, hogy látható külső szerve­zete és rendje van, meghatározott keretek és formák között él. Pál apostol nemcsak a keresztyén hit nagy titkaival foglalkozik a levelei­ben, hanem részletesen szól a gyüle­kezeti élet külső, szervezeti kérdé­seiről is. Gyülekezeti tisztségek be­töltéséről (1 Tim 5). az istentisztelet és szeretetvacsora külső rendjéről (1 Kor 11 és 14), a gyülekezetek anyagi kérdéseiről (1 Kor 16; 2 Kor. 8), a nők részvételéről az egyház életében (1 Kor 14, 34 kk) sitb. Hit­vallásaink szerint az anyaszentegy- ház elsősorban Krisztusnak a hívők­kel és ezeknek egymással való lelki közössége. De Krisztus anyaszent- egyházának ez a szemünk, látásunk elől elrejtett lelki valósága szükség­képpen testi, külső módon is megje­lenik. Így például látható és min­denkinek a szemébe tűnik az igehir­detésben. a gyülekezetekben, a hit­nek külső, kézzelfogható jó cseleke- j deleiben, egyszóval a történeti, lát­ható egyházban. Ahogyan tévedne az, aki a templomokra, lelkészi hi­vatalokra, egyházi anyakönyvekre ; stb. rámutatva azt mondaná, ez min- J deliestül az egyház, éppúgy tévedne j az is, aki ezek mellett kézlegyintés­sel elmenve azt gondolná: Krisztus : egyháza nem ezek a »külsőségek«, ] hanem a szivekben élő hit, a hivők j láthatatlan lelki közössége. Az egy- j ház élete osztozik minden földi élő- t vei abban, hogy lelki valósága külső j szervezetet, rendet, földi életkerete­ket kíván. Melyik n helye* egyházszervezet ? Itt rögtön felvetődik a kérdés: j van-e Isten igéjének hitünk nagy j kérdéseihez hasonlóan az egyház földi látható rendjére és szervezeté- j re nézve is kinyilatkoztatása, min- ! den időre szóló isteni parancsa? Mit mond nekünk a Szentírás arra a kér­désünkre, hogy milyen legyen a gyü­lekezet és az egyház mai élete, be­rendezkedése? Ilyen minden időre í szóló, világos krisztusi parancs az egyház életének külső rendjére néz­ve csak egy van, már szó esett róla: egyházi szolgálat rendelése. Ezen­kívül minden más »emberi jog«, te­hát minden mást az egyház szerve- j zeti felépítésében és külső rendjé- ■ ben tagjainak felelős döntése szabá­lyoz. Az egyház legjobb rendje min­dig az, amelyik a jelenben a legjobb keretet adja Isten igéjének hirdeté­séhez és a szentségek kiszolgáltatá­sához. Ez a felfogás jut kifejezésre hitvallási iratainkban. S ez egyúttal nagy változatosságot és lehetősége­ket is jelent arrna nézve, hogy — az Isten igéjéhez való hűség feltétlen megőrzésével — az egyház külső élete együtt alakulhasson a törté­nelme változásaival, új formákat ölthessen. Nem mond-e ennek ellene az a szembeszökő tény, hogy az Újszö­vetség, különösen Pál apostol levelei sokszor adnak utasításokat a’gyüle­kezeti élet rendjére? Nincs-e mégis az apostoli levelekből levezethető j egyházszervezet? Magának az apos­tolnak az akaratával kerülne szem­be az, aki az őskeresztyén gyüleke­zeteknek — egymástól egyébként is sokban eltérő — rendjét örökérvé­nyű renddé akarná tenni az egyház­ban. Mert akkor például a nők ma is csak fedett fejjel vehetnének részt az istentiszteleten, amint ez akko­riban szokásban volt (1 Kor 11, 1 kk). Pál apostol mindig világosan különbséget tesz a saját meghatáro­zott helyzetekre és időkre szóló uta­sításai és Krisztus minden időre ér­vényes parancsa között (1 Kor 7, i 12; 7, 25). A Cselekedetek könyvében | is az apostolok szolgálatának meg- ! növekedése, tehát a gyakorlati szük­séghelyzet hozza magával a hét diakónus munkába állítását (6, 1 kk). Egyházunk tanítása szerint nincs tehát Istentől eredő »szent egyház­jog« vagy »Isten igéjéből vett egy- | házszervezet«, kivéve az igehirdető I tisztet az egyházban. De ez nem i jelenti az anarchiát, a szervezetlen­séget és ötletszerűséget sem! Az: igehirdető szolgálat körül mint szi- ; iárd és maradandó szervezeti közép körül kell épülnie a gyülekezeti és egyházi élet rendjének olyan mó- ! dón, hogy7 »mindenek ékesen és jó j renddel legyenek« (1 Kor 14, 40). Rend a gyülekezet életében A gyülekezeti élet. rendjéhez első­sorban az tartozik hozzá, hogy a kö­zéppontjában az igével és a szentsé­gekkel való szolgálat áll. Ez vonat­kozik az istentiszteletre, de a lel­készi szolgálatra is. Az istentisztelet azért foglal el olyan fontos helyet, mert itt van a gyülekezetnek együttes találkozása az igében és a szentségben megje­lenő Krisztussal. Az istentiszteleten építi Krisztus igazán egyházzá, eggyé a hitben és a szeretetben az övéit. Az istentisztelet külső rendje — az egyház külső szervezetéhez hasonló­an — sokat változott az idők során, de a lényeges benne mindig a gyü­lekezet találkozása Krisztussal. A lelkészi szolgálat jelentőségét is az adja meg a gyülekezet szempont­jából, hogy rajta keresztül akar szólni és cselekedni benne az egyház | Feje. A lelkipásztor szava és a szent­séget nyújtó karja mögött a gyüle kezeinek Krisztust kell hitén kérész tül látnia és ezen a réven igazár megbecsülnie pásztora szolgálatát Tisztán kell látnia, hogy nem »ren­delkezik« a lelkészével azért, meri esetleg anyagilag is gondoskodik róla. A lelkész nem a gyülekeze: szolgája, hanem — szükség esetér még a gyülekezete kívánságaival, tetszésével szemben is — Krisztus küldöttje. Éppen ezzel teszi a legna­gyobb szolgálatot a gyülekezetnek De ez is rakja a legsúlyosabb fe­lelősséget a vállára, A gyülekezet élete természetesei: nem merülhet ki az ige passzív hall­gatásában és a szentségekhez járu- lásban. Aktív módon, felelősen részt kell vennie saját kérdéseinek inté­zésében. A »minden keresztyén pap­sága« azt jelenti, hogy minden egyes tagnak megvan a maga feladata a gyülekezetben. De egyúttal elköte- lezés is arra. hogy a gyülekezet kö­zös ügyeiben részt vegyen, Isten szí­ne előtti felelősséggel közösen dön­tésekre jusson. Ennek a kifejezője egyházunk szervezetében 'a presbi­térium és a gyülekezet közgyűlése. Az egyház »egy test” Egyházunk szervezeti élete kez­dettől fogva nem ismer el •>gyüleke­zel independentizmust«, tehát az egyes gyülekezetek egymástól való teljes függetlenségét, egymás iránti felelőtlenségét és önmagába zárkózá- sát. Ez már nem tartozik a szabadon kialakítható szervezeti kérdések kö­zé, hanem ellentmondana az egyház lényegének. Mert a keresztség által nem úgy leszünk Krisztuséi, hogy csak egy gyülekezőinek, hanem hogy az egész egyháznak leszünk a tagjai­vá! Mivel pedig a keresztség révén az egyházhoz és nem csupán egyet­len gyülekezethez tartozunk, a sa­ját gyülekezetünk szűk határain túl az egész egyház közösségében állunk ténylegesen, ennek ajándékaiban va­gyunk részesek és együttesen kell hordoznunk gondjait is. A reformáció idejében ez többek között az egyházi vizitáció meglété­ben jutott kifejezésre. Luther maga is többször tett vizitációs körutakat, mivel az evangélium igaz és hűséges hirdetése egy gyülekezetben nemcsak annak a gyülekezetnek a magánügye, hanem az egész egyház ügye is. En­nek a tisztnek a gyakorlása pedig az egyes gyülekezeteken túl már át­fogó egyházi szervezetet követelt. Ugyanez a helyzet a lelkészképzéssel is. Az egyházi szolgálat megléte a gyülekezet életkérdése. Egyetlen gyü­lekezet egymagában azonban nem tud gondoskodni lelkészek képzésé­ről. Ez az egész egyház erőfeszítésén, áldozatán kell, hogy alapuljon. Ami­lyen drága a gyülekezeteknek az evangélium hirdetése, olyannyira a szívükön keli viselniük azt is, hogy legyenek, akik majd ezt a szolgálatot végzik és meg legyen minden szük­séges ahhoz, hogy jól felkészülhesse­nek. Végül — ez már az apostoli le­velekből is nyilvánvaló — nem élhet­nek a gyülekezetek önmagukba zár­kózva egymás mellett a szeretet egymás iránti felelőssége következ­tében sem. Az erősebbnek hordoznia kell a gyengébbet, mint ahogyan az első keresztyén gyülekezetek hor­dozták a jeruzsálemi gyülekezet ter­heit. A közös hit belső kapcsolata mellett ezek a dolgok kötik össze el­sősorban egymással a gyülekezete­ket. Ennek a szoros egységnek a kife­jezője, hogy az egyházban kialakult a közös egyházkormányzat, van kö­zös lelkészképzés és van közös sze- retetmunka. Ezekért a gyülekezetek éppúgy hordozzák a felelősség ter­hét. mint a saját életkérdéseikért. Befejezésül itt is szólnunk kell ar­ról, ami más összefüggésben már is­mételten előkerült. Az egyházban a belső élet kialakítja a néni megfelelő külső életformákat, szervezetet és kereteket. Nem feltétlenül ott él iga­zán az egyház, ahol a leghatalma­sabb templomok emelkednek, a leg- imponálóbb a külső egyházi szervezet és a jogi szervezettség. Sőt, Krisztus egyháza — mint maga Krisztus is — az egyszerűség és a szolgálat »mély útját« járja a dicsőség ragyogása he­lyett. De ahol az egyház népe az egy­ház Fejével egy a hitben és egy a szeretetben is egymás és az emberek iránt, ott az egyház külső szervezete, rendje is eszközévé lesz az egyház megmaradásának, Isten akarata sze­rinti életének és szolgálatának. így él az egyház itt a földön, Isten igéjé­nek, hitvallásainak és az egyházi szolgálatnak alapjain. Közben pedig hittel életének igazi forrására és hor­dozójára tekint, aki azt mondotta: »íme, én tiveletek vagyok minden napon, a világ végezetéig!« Dr. Nagy Gyula S&Mtetitáéaiuéupeli a budapesti Uüvasvölyy&eu Valaki ezt írta: »Az intézményesí­tett szeretet a szeretet halála. De a szeretet-intézmény ben él és szolgál a szeretet.« Valóban egyházunk szere- tetintézményeiben. azok erősödésé­ben, fejlődésében ezzel az igazsággal találkozunk. Ebben a cikkben köze­lebbről a budai, hűvösvögyi intézmé­nyekről van szó. A mostani évnek az elején még az volt a helyzet, hogy a Hűvösvölgy­ben, a »Pihenő«-ben (Vörös hadsereg útja 193.) 30 megfáradt testvérünk talált otthonra, míg a »Fénysugáré­ban (Modori út 6.) 45 idióta gyerme­ket ápoltak hosszú idő óta. Ez a helyzet álló víz volt, mozdulatlan­ság, a lehetőségek lezártsága. Az Egyházegyetem Tanácsa februári ülése határozatot hozott, amelynek alapján megindult a mozgás és telje­sen új helyzet adódott. A Lelkésznevelő Intézet a Báthory László u. 8. sz. alól elköltözött az Üllői úti székházba, a Luther Márton Intézet helyére. A régi hely kedves volt, szép volt, de az Akadé­mia hallgatóinak nagy volt és az Akadémiától mesze volt. A jövendő lelkésznemzedéknek naponta sok órát kellett villamosoznia, amíg a professzorok színe elé került. Ma már az elvesztett másodpercek is fájdal­masak, hát még az órák ... Viszont az Üllői úton mindenki megkapta a maga helyét, a hallgatók a város és az egyházi élet -középpontjába kerül­tek, közelebb az Akadémiához, a gyülekezetekhez, templomokhoz is. így jutott szeretetszolgálatunk új helyhez Pesthidegkúton és ezzel új lehetőségekhez. Szinte néhány nap alatt átcsoportosították a régi mun­kát. Ezen az új telepen ma már 80 idióta gyermek számára van hely a tágas szobákban, de még ennél is több fér el ott. A mai 80 gyermek között van 35 olyan, aki teljesen ér­telmes, de nyomorék. íme itt egy iz­galmas, irgalmas munkaág! Ezek a kicsinyek nevelhetők és taníthatók! Mindennap tornáznak, hogy gyako­rolják a járást. Rajzolnak, írnak, ol­vasnak. Kis szerszámokat forgatnak furcsa tartással kezükben és formál­ják a figurákat. Nagyon szeretik a zenét, szinte mindig szól a rádió. . . Azt lehet mondani, hogy a mozgás, a tanulás és a munka keretében gyó­gyulnak, amennyire lehet és lehet is, mert az elmúlt félév alatt három gyermek már elkerült innen a gyógy­pedagógiai intézetbe, ahonnan egy iparág tudásának birtokában bele­kerülnek az életbe. S ez a haladás — itt kezdődik .. . Ugyanezen a telepen, de másik épületben él most 10 gyógyíthatatlan, gondozásra szoruló, magára maradt öreg is, de az ő számuk is növelhető. A Modort úton is idős testvérek ta­láltak otthonra,. jelenleg huszonné­gyen. Kényelmes, jó az elhelyezé­sük, központi fűtéses ház, családias a légkör. A nagy kertben szabad a mozgás, lehet pepecselni, dolgozgat­ni és hamarosan — 3 malacban gyö­nyörködni a disznóólnál... Most beszéljen a statisztika. Az­előtt 30 öreg és 45 idióta csak zsúfol­tan fért el, most 30 öreg és 86 béna s idióta gyermek találhat elegendő he­lyet. Van is ám nagy forgás a kony­hában mindennap s a tányérok, ka­nalak csörgése kedves zene azoknak, akiknek van ehhez — szívük. Ez a szeretetszolgálat, különféle munkaágaival a gyülekezet felé is je­lentős, mert az egészségügyi minisz­tériummal való megállapodás sze­rint gyülekezetek igényeit is kielé­gíthetik s ennek, következtében fél év alatt 4 gyermeket és 6 felnőttet vettek fel. Még egy épületről' legyen szó, a Vörös hadsereg útiról. Itt most más a dolgok értelme, mert ott kapott he­lyet a Luther Márton Intézet, ott­honra találtak segédlelkészcsaládok. Ez a gondoskodás is — szeretetszol­gálat. Ahol a szeretetszolgálat erősödik, ott erősödjék Isten iránti hálaadá­sunk is! Várady Lajos PALESZTINÁNAK, mivel jóval délebbre fekszik hazánknál, éghaj­lati sajátosságai is egészen mások. Bár a felszín domborzata bizonyos mértékig befolyásolja a hőmérsékle­tet: általában mégis sokkal melegebb éghajlatú ország. A mi négy évsza­kunkkal szemben Palesztinában csak két fő évszakot ismernek: az enyhe hőmérsékletű, csapadékos telet és az igen forró, száraz nyarat. AZ ÓSZÖVETSÉG NÉPE azonban az időjárás rendszeres váltakozása alapján hat évszakot különböztetett meg. 1. A korai esőzések idejét ok­tóber közepétől december közepéig. Ez a talajelőkészítés és vetés ideje. 2. A tulajdonképpeni telet december közepétől február közepéig. Ezek a leghidegebb hónapok, de a hőmér­séklet ekkor is csak 0 és +10 C fok között ingadozik. A magasabb hegy­ségekben ilyenkor havazik, de ha alacsonyabb fekvésű helyeken esik is a hó, néhány óra alatt már el is al­vad. összefüggő és maradandó hóta­karó csak a Jordántól keletre levő magasabb fennsíkon, a Libanon és Hermon hegységekben szokott lenni. Fagypont alá ritkán süllyed a hő­mérséklet, ezért általában a vizek sem fagynak be. 3. A tavasznak ne­vezhető időszak február közepétől április közepéig tart. Ritka és kevés mennyiségű eső esik már ezekben a hónapokban. 4. Húsvét és püskösd között van az aratás ideje az ország legtöbb helyén. Ilyenkor az eső már ritkaság számba megy; 5. A májustól szeptemberig tartó időszak az igazi nyár. A hőség igen nagy: 30—40 C fok. Az ég állandóan derült, az izzó napsugár minden növényt megsárgít és leperzsel. A mélyebb gyökérzetű, szívósabb növények is (fák, szőlő) a kiadós éjszakai harmatból élnek. 6. Szeptember—október hónapokat le­het ősznek tekinteni, amikor fokoza­tosan csökken a hőmérséklet, A gyü­mölcsérés és gyümölcsbetakarítás ideje ez. A HŐMÉRSÉKLET változása azonban nemcsak az évszakoktól függ, hanem a domborzati és más ^ időjárási adottságoktól is. A Föld- 1 é közi-tenger és a Jordán völgye kö- ; zötti hegyes, völgves országrész ég- j hajlata elviselhetőbb és egészsége- j sebb, mint a Jordán völgyéé. Ide, | ebbe a magas, sziklás hegyektől zárt, i mély fekvésű völgybe hamarabb kö- j szönt be a nyár és nagyobb a hőség 1 is. Egy alkalommal pl. május 7-én i este árnyékban 43.3 C fok meleget mértek. Itt az aratás ideje is ko- j rábbi: május közepére be kell fejez- 1 ni, mert utána minden lábon álló ! időszaki növényzet elpusztul. A legkiegyenlítettebb hőmérséklet . a Földközi-tenger partja mentén van. ’ A tengeri áramlatok mérséklik a hideget és meleget egyaránt. A csa­padék is elosztottabb és állandóbb, mint a belső országrészekben. A NAPPALOK ÉS ÉJSZAKÁK hőmérséklet különbsége is nagyobb ingadozást mutat, mint nálunk. A forró nappalokat aránylag hűvös éj­szakák követik. Ennek az a magya­rázata, hogy a nap aránylag későb­ben kel és korábban nyugszik, mint hazánkban. A legrövidebb napokon csak 7 óra körül virrad és már dél­után 5 óra körül alkonyodik. RÉSZBEN az időjárásnak részben a talajösszetételnek tulajdonítható, hogy Palesztinát vízben nagyon sze­gény országnak ikell mondanunk. Igen kevés a forrás és patak és ezek nagy része is kiapad a hosszú száraz időszakban Bár a térképeken sok fo­lyócskát találunk feltüntetve: ezek java része azonban csak időszaki, vagyis csak a csapadékos időszak vízfelesilegének levezetésére szolgái. Még az állandóan vizet tartalmazó kút is ritka s ezek is igen mélyek, így válik érthetővé pl. Jézusnak a samáriai asszonnyal való történeté­ben (Jn 4, 1—42.), hogy az asszony miért jár a városon kívül eső kútra vízért és miért értékeli oly sokra az »élő vizet«. Az esős évszakban azon­ban ismét felfakadnak a források és megtelnek a patakok. Palesztina la­kói ilyenkor gyűjtik össze ciszter­nákba a szükséges vízmennyiséget. A Bibliában említett kutakon tehát in­kább ilyen vízgyűjtő medencéket kell értenünk. Ilyenről van szó pl. József történetében is (1. Móz 37, 12—30). Ezeket a medencéket na­gyon gondosan kellett elkészíteni, kikövezni, nehogy a víz elszívódjék belőlük. VÉGÜL: igen nagy jelentőségű Palesztina éghajlati viszonyaiban a széljárás. A nyári évszakokban job­bára nyugati szél fű. Kora reggel a Földközi-tenger felól támad és eny­he légtömegeket visz az ország belső vidékei felé. Napközben ugyan elül, de alkonyat után ismét feltámad. Ez. a sokszor hirtelen és erősen fel­lépő széljárás gyakran korbácsolja fel a Ganezáret tavának vizét és erős viharokat idéz elő, legtöbbször éjszaka. Egy ilyen hirtelen keletke­ző éjszakai vihar lecsendesítéséről ol­vasunk Mt 14, 22—33-ban. Ha egy­szer ez a nyugati szél járás elmarad: a felső országrészekben még az éj­szaka is tűrhetetlenül fülledt, meleg marad. Télen ismét a nyugati szél az uralkodó, ilyenkor azonban min­dig esőt hoz. (Lk 12, 54.) Legvesze­delmesebb és legkellemetlenebb a keleti és déli szél (Lk 12, 55.), mert az Arab sivatag hőségét és finom­szemcsés homokját hozza magával, mely igen sok szembetegséget sőt vakságot okoz. Néha orkánszerű erő­vel lép fel. Ilyenkor gyakran temeti el a szélhordta homok a szabadban tartózkodó embereket és állatokat. fekete István KÜLFÖLDI EGYHÁZI HÍREK AZ AMERIKAI episzkopális egyház lapja, a Churchman súlyos kritikával illeti Dulles amerikai külügyminisz­tert a »szakadékpolitika művészeté­ről« tett kijelentéseiért, amelyek vi­lágszerte nagy felháborodást keltet­tek. A lap felteszi a kérdést, hogyan lehet magyarázni Dullesnek ezt a magatartását, aki számos egyházi tisztséget is visel és mégis legutóbbi kijelentései ellen az egész keresztyén világnak tiltakoznia kellett. »Ez va­lóban egyik legnehezebb kérdésünk« — írja a lap, majd így fejezi be cik­két: »Attól az egységes fellépéstől, amellyel erre a választ keressük, függ nyugati világunk léte. Mert amennyiben Dulles jó egyházi ember, úgy hiba ran az egyház körül. Hi­szen így nagyon is kérdéses, mikép­pen tanítja és követeli az egyház Jézus megvallásának gyakorlati cse­lekvését mindazoktól, akik magukat keresztyéninek vallják.« A GÖRÖGORSZÁGI ortodox egy­ház elhunyt érsekének, Spyridanmak utódául Dorotheosz larissai püspököt választották meg. Az új érsek bekö­szöntőjében állást foglalt Makariosz ciprusi érsek és a ciprusi szabadság- hairc mellett. BACH MÜVEK A Lutheránia bemutató hangver­senye a Deák téri templomban május 6-án, vasárnap este 6 órakor. Műsor: 8. motetta 79. kantata Vallásos énekek Máté Jolán — Melis György Zalánfy Aladár HIBAIGAZÍTÁS: 16. számunk »Az árvízkárosultak javára adott gyüle­kezeti offertóriumok« c. cikkébe hiba csúszott. Kölese helyett Köt­ésé olvasandó a 252,— Ft befizetett összeg mellett. ISTENTISZTELETI REND Budapesten, május hó 6-án Deák tér de. 9 (úrv.) Hafenscher Károly, de. 11 (úrv.) Zay László, du. 6 Hangverseny. — Fasor de. fél 10 Gyöngyösi Vilmos, de. 11 (úrv.) Gyöngyösi Vilmos, du. 7 Sülé Károly. — Dózsa' Gy. út 7. de. fél 10 Sülé Károly. — Üllői út 24. de. tél 10. de. II. — Rákóczi út 57/b. de. 10 (szlovák) Szilády Jenő dr., de. háromnegyed 12. —• Thaly K. u. 28. de. 11 Bonnyai Sándor, du. 6 Bormyai Sándor. — Kőbánya de. 10 (úrv.) Benczúr László, du. 5 szeretetvendégség. — Utász u. 7. de. 9 (úrv.) Korén Emil. — Vajda Péter u. 33. de. fél 12 (úrv.) Benczúr László. — Zugló de. 11 (úrv.) Sólyom Jenő dr.. du. 6 Muntag Andor. — Gyarmat u. 14. de. fél 10 Muntag Andor. — Rákosfalva de. fel 12 Muntag Andor. — Fóti út 22. de. 11 (úrv.) Gádor András, du. 7 Rimár Jenő. — Váci út 129. de. 8 Gádor András. — Újpest de. 10 Blázy Lajos. du. fél 7 Blázy Lajos. — Dunakeszi de. 9 Matuz László. — Pesterzsébet de. 10 Madarász Ist­ván. — Soroksár-Üjtelep de. fél 9 Madarász István. — Rákospalota MÁV-telep de. 8 Kö­kény Elek. — Rákospalota de. 10 Kökény Elek. — Rp. Kistemplom du. 3 Schreiner Vil­mos. — Pestújhely de. 10 Kürtösi Kálmán. Rákoscsaba de. 9 Békés József, du. fél 7 Bé­kés József. — Rákosszentmihály de. fél 11 Tóth-Szöllős Mihály, du. 5 Tóth-Szőllős Mihály. Bécsikapu tér de. 9 Juhász Géza. de. II D. Dezséry László, du. 7 zenés áhítat. — Toroczkó tér de. tél 9 Várady Lajos. — Óbuda de. 9 (gyerm.) Komjáthy Lajos, de. 10 (úrv.) Komjáthy Lajos, du. 5 Sárkány Tibor. — XII., Tarosay V. u. 11. de. 9 Ruttkay Elemér, de. 11 Ruttkay Elemér, du. 7 Dan­hauser László. — Pesthidegkút (Szent István u.) de. fél 11 Groó Gyula. — Kelenföld de. 8 Muncz Frigyes, de. 11 Muncz Frigyes, du. 6 Muncz Frigyes. — Németvölgyi út 138. de. 9 Muncz Frigyes. — Budafok de. 11 Visontai Róbert. — Nagytétény de. 8 Visontai Róbert. — Kelenvölgy de. 9 Benes Miklós. — Albert­falva de. 11 Benes Miklós. — Csillaghegy de, fél 10 Kaposvári Vilmos. EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Egyeteme«» Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkesztőség és, kiadóhivatal: Budapest. Vili.. Puskin-u. 12. Telefon: 142—074. Szerkesztésért és kiadásért felel: D. Dezséry László szerkesztő. Előfizetési árak: Egy hóra 5.— Ft negyedévre 15.— Ft, félévre 30.— Ft. egész évre 60.— Ft. Csekkszámla: 20.412-VíII. 10 000 példányban nyomatott 2-562010. Athenaeum (F. v. Soproni Béla) NAP, SZÉL ESŐ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom