Evangélikus Élet, 1956 (21. évfolyam, 1-44. szám)

1956-04-15 / 16. szám

2 EVANGÉLIKUS ÉLET Mes kell tanulnunk új módon, együtt, egymásért, az országért dolgozni Látogatás egy lajoskomáromi evangélikusnál ¥ Az árvízkárosultak javára adott gyülekezeti offertoriumok Az Egyházegyetem Pénztárába 1956. április 7-ig a következő gyüleke­zeti ot'íertóriumok érkeztek az árvízkárosultak javara: CZECHMEISTER FERENC mö­gött hatvanöt esztendő dolgos élete áll. Sokat küszködött, sokmindennel próbálkozott, sokat tapasztalt. A szorgalmas munka után vitte is va­lamire. Két lovas gazda volt a falu­ban. Mert különbség van ám akö­zött, hogy valakinek tehénnel kell-e szántani, vagy ökörrel, vagy egy ló­val, vagy pedig kettővel. Szóval a Czechmeister-család akkor sem élt rosszul, amikor még nem volt ter­melőszövetkezet a faluban. 1951-ben 13 családdal megala­kult Lajoskomáromban az első tsz. Czechmeister Ferenc nem volt kö­zöttük. Nagy érdeklődéssel nézte, hogy mit csinálnak és hogyan csinál­ják, de saját magára nézve még nem tudott dönteni. Sokat töprengtek ott­hon. Hiszen nehéz lenne megszok­ni, hogy nem lesz a portán a két ló. Meg aztán vadonatúj a szekér is, a szerszám is. A gazda is bent, volt már a korban, a hatvanadik esztendő­ben járt.. De hát jól emlékezett fiatal korá­nak egyik nagyszerű tapasztalatára. 1919-ben megízlelte, mint jelent az, amikor összefog a nép. Fiatalember­ként lett a lajoskomáromi földmun­káskor elnöke. Milyen erősek, mi­lyen bátrak voltak, hogy összetar­tottak altkor! Ez az emlék egész életén át kísérte, és nagy-nagy biza­lommal töltötte el az emberi össze­fogás ereje iránt. Tudta, hogy a parasztság szövetkezése mögött mi­lyen hatalmas eró áll, s ez a meg­győzés minden aggodalmaskodásnál többet jelentett. Ugyanakkor a fia elment látogató­ba a közeli termelőszövetkezetekbe. Aprólékosan kikérdezte a tagságot, mindennek alaposan utána nézett. Aztán otthon jól megbeszélte a csa­lád a tapasztalatokat. Számba vették, hogy tulajdon­képpen mennyire rabszolgája minden parasztember a saját kis udvartartásának. Mennyire ki van szolgáltatva saját ki­csinységének és magáramara- dottságának. Feltört, bennük is a vágy az annyi bizonytalansággal tarkított paraszti életet felcserélni az állandóbb és zökkenőmentesebb bizonyossággal. A CZECHMEISTER CSALÁD DÖNTÖTT. Amikor aláírták a be­lépési nyilatkozatot, harmincöt csa­lád követte nyomban a példájukat. Czechmeister Ferenc ott állt a mozi­helyiségben a tsz által rendezett ünnepségen s elmondta a jelenlevőknek, ml vitte a közös gazdálkodás út­jára, miért nem adott semmit azoknak a szavára, akik megpróbálták lebeszél­ni szándékáról. Jobban tudta ő a maga érdekét képviselni, mint állí­tólagos jóakarói, és jobban tudta az egész parasztság és az egész ország érdekét képviselni azoknál' Ö nemcsak azt tudta, hogy mi van, de azt is tudta, hogy mi lesz! Az idő Czechmeister Ferencet iga­zolta. Azóta már 1200 kataszteri hol­das birtoka van ennek a tsz-nek, vagyona pedig milliót ér, 115 család dolgozik benne. A tagság átlagban 280—300 munkaegységet ér el, de sokan vannak, akik 400 munkaegy­séget teljesítenek. Például Pogány Imre tehenész jövedelmét kiszámí­tották s eszerint 2150 Ft keresete volt havonta. De megtalálta a számítását Czech­meister Ferenc is. A munkája mel­lett a tsz pénztárosi teendőit is el­látta. A munkaegységein felül a tsz megfizette a közösbe bevitt értékeit, 4 év alatt 16 500 Ft-ot fizetett visz- sza a szövetkezet ezen a címen. És megtalálta számítását a fia is, jó munkája elismeréséül növényterme­lési brigádvezető lett. A JÓL FEJLŐDŐ lajoskomáromi Lenin Tsz eredményei túlszárnyal­ják a megye határát. Az 1955. évi őszi országos mezőgazdasági kiállí­táson díjat nyertek jószágállomá­nyuk büszkeségével, a 28 literes át­lagot elérő Cukor nevű tehenükkel. Tehenészetük fejlesztésére nemso­kára készen lasz az új 100 méter hosszú tehénistálló, a legmodernebb kivitelben. A budapestiek is találkozhatnak a tsz jó munkájának eredményeivel, a központi vásárcsarnokban állandó elárusító helye van a lajoskomáro­mi Lenin Tsz-nek, ahová naponta saját teherautójuk hozza fel a kü­lönféle árukat. PERSZE, NEM MENT KÖNY- NYEN annak az elérése, hogy min­denki hűségesen teljesítse a reá vá­ró feladatot. 1952-ben 17 tagot ki­zártak a tsz-ből azért, mert hanya­gok voltak a munkában. Czechmeister Feri bácsi bölcs szavai szerint a közösben meg kell tanulni új módon dolgozni, együtt, tervszerűen, egymásért és az országért. Itt harácsolni i nem lehet. »Én kényesebb va- j gyök a közös vagyonra, mint a magaméra!« — mondja határozott hangon Czech­meister Ferenc. * Ez már a közösségi erkölcsnek a szava. Nem titkolja Feri bácsi, hogy ehhez sok erőt merített evan­gélikus egyháza tanításából. Ezért szereti a rádiós istentiszteleteket. Meg is hallgatja valamennyit, mert onnan útbaigazítást kap Isten igé­jéből a mai élet nagy kérdéseire nézve. Örömmel olvassa az Evan­gélikus Életet is, sok kérdésre kap feleletet innen. Hiszen tele Van az élete a legfontosabb mai problémák­kal, valósággal szomjazza ilyenkor az ember az eligazító jó szót, az Isten igéjével megvilágított helyes magatartáshoz vezető útmutatást. Nem is ő az egyedüli evangélikus ember a Lenin tsz-ben, még 15 evan­gélikus család dolgozik ott. De a lajoskomáromi másik három szövet­kezetben, illetve szövetkezeti cso­portban is sok evangélikus család van. A Kossuth tsz elnöke, Schnickel János például, Czechmeister Ferenc veje, szintén evangélikus. Maga az élet mutatja meg, hogy az evangé­likus ember helyes magatartása milyen jó otthont talál a szövetke­zetben. Igaza van Feri bácsinak, amikor azt mondja, hogy a lceresz- tyénség lényege az Isten szeretete, azt kell élni és valóra váltani a fe­lebaráti szeretetben. A szövetkezeti ember nem akar mást, mint a közös­séget segíteni, azért dolgozni. Az egymást segitő munka az alapja a szövetkezésnek. Ebben a célban ösz- szetalálkozhat minden ember. Evan­gélikus egyházunk tanítása bőséges erőforrást nyújt mindazoknak, akik életüknek ebben a döntő kérdésében akarnak eligazodást és tájékoztatást szerezni. Nekünk, lelkészeknek sok feladatunk van most ezen a téren, sok segítséget és bátorítást adha­tunk. AZT LEHETNE GONDOLNI, hogy a falu jövendőjének a hordo­zói, a közös gazdálkodásban dolgo­zó evangélikusok, kellő megbecsü­lést kapnak az evangélikus egyház- község vezetésében is. Sajnos, azon­ban Lajoskomáromban ez nem így van. A presbitérium nagy része kulákokböl tevődik össze. A presbi­teri ülésen sajnálatos közbeszólá­sokkal csökönyös értetlenséggel bi­zonyítják közülük sokan, hogy ide­genül állnak szemben népünk mai életével,' zsinatunk állásfoglalásával és egyházunk cselekvő szolgálatával. Sajnos, a lelkész sem törekszik arra, hogy az ige helyes hasogatá- sával, meggyőző jó szóval ezen a helytelen állapoton segítsen. Az ilyen presbitérium nem alkal­mas arra. hogy a gyülekezetben, az egész egyházban és az emberek előtt is példája és serkentője legyen a keresztyén hitből eredő magatar­tásnak. az emberszeretet közösségi munkában megmutatkozó gyakorlá­sának. Pedig már országszerte azoic felé fordul a gyülekezetek bizalma, azok lettek felügyelőkké, gondno­kokká, presbiterekké, akik helyes evangélikus magatartásukkal előbbre vivői az igaz életnek községük és hazánk felvirágzásának útján is. Így kell lennie ennek Lajoskomá­romban is. Dr. Ottlyk Ernő Nyugati egyházi vezetők az európai egyházak együttműködéséről A nyugat-németországi Wuppertal- ban konferenciát tartottak a holland, belga, francia, német, skandináv, angol és csehszlovák egyházak, valamint az Egyházak Világtanácsa genfi titkárságának képviselői, hogy előkészítsék az európai egyházak munkaközösségének létrehozását. El­határozták, hogy 1956—57 telén ösz- szehívják az európai egyházak hiva­talos delegátusait, hogy egy ilyen munkaközösség létrehozásáról dönt­senek. Ennek a konferenciának a kö­vetkező kérdéseket kell majd meg­tárgyalni: igehirdetésünk a jelenlegi világban; az egyházak hozzájárulása a béke ügyéhez; a teológiai nézetek kicserélésének elmélyítése az euró­pai egyházak között. Elhatározták, hogy ezt a munka- közösséget az Egyházak Világtanácsa keretei között hozzák létre a külön­böző európai egyházak közt már meglevő hasonló találkozásokkal kapcsolatban. Hangsúlyozták annak fontosságát, hogy mind a nyugat­európai, mind a kelet-európai egy­házakat bevonják a munkaközös­ségbe. A magyarországi protestáns egy­házak örömmel üdvözlik az európai egyházak munkaközössége létrehozá­sának gondolatát. Egyházaink aggo­dalommal vették tudomásul, hogy a múlt nyáron Davosban némely nyu­gat-európai egyházak politikai szem­pontok szerint külön szervezkedést igyekeztek előkészíteni, örvendetes, hogy a wuppertali konferencia a helyes, az egyház egységét igazán szem előtt tartó egész európai munkaközösség mellett döntött. ’ Az Északi Egyházkerületből: Arnót 109,90, Ajka 111,90, Budavár 500,—, Budahegyvidék 668,80. Buda­fok 155,30, Bp. Kelenföld 932,—, Bönyrétalap 101,70, Balassagyarmst 648,60, Bököd 283-,—, Boba 148,20, Bük 140,—, Bakonycsernye 200,—, Ba- konyszentläßzlö 30,—, Balatonszepezd 40,—, Bakonytamási 60,45. Csepel 197,—, Csikvánd 47,10, Csorna-Kapu- vér 121,40, Csőnge 61,—, Diósgyőr- vasgyár 150,—. Debrecen 136,30, Dao- rony 37,—. Eger 153,—, Érd 86,—, Felsőpetény 210,—, Gyenesdias 165,—, Gyúró 114,—, Győrság 70,30, Győr- szemere 67,20, Hatvan 90.—, Hegyes­halom 71,35, Homokbödöge 37,70, Ipolyvece 68,50, Komárom 112.—. Kis­babot 26,40, Komádi 119.—, Kölese 252,—, Kétbodony 117,—, Kisterenve Pásztó 137,50. Kemenesmagasi 220,—, Kissomlyó 158,—, Kőszeg 319,—, Kapolcs 160,40, Kemeneshőgyész 70,—, Keszthely 69,60, Levél 35,5C, Legénd 58,—, Mérges 65,—, Móric- hida-Árpás 53,—, IV^encshely 40.—, Mezőlak 108,20, Nagyveleg 129,05, Nyíregyháza 2276,36, Nádasd 78,43, Nagyalásony 60,50, Nógrád 67,—, Ózd 356,10, Oroszlány 165,—, Öskü 44,—, Pusztavám llő,—, Pápa 1000,—, Pest- hidegkút 110,—, Rudabánya 50,—, Rábaszentandrás 81,—, Rábcakapi 140,—, Sánszentmiklós 55,50, Sámson- háza 91,—, Sárbogárd 36,70, Székes- fehérvár 208,10, Szirák 75,—, Szom­bathely 500,—, Szentantalfa 90,—, Tordas 188,—, Tata 50,—, Tatabánya 87,—, Takácsi 39,60, Tés 57,—, Űjcsa- nálos 80,10, Uraiújfalu 180,—, Va- nyarc 237,—. Várpalota 87,—, Veszp­rém 515,60 Ft. ISTENTISZTELETI REND Budapesten, április hó 15-én Deák tér de. 9 (úrv.) Cselovszky Ferenc, de. 11 (úrv.) D. Dezséry László, du. 6. Sze- retetvend. —' Fasor de. fél 10 Gyöngyösi Vilmos, de. 11 (úrv.) Gyöngyösi Vilmos, du. 5 szeretetvendégség, du. 7 Gyöngyösi Vil­mos — Dózsa Gy. út 7. de. fél 10 Sülé Ka­roly - Rákóczi út 57/b. de. 10 (szlovák) Szilády Jenő dr. — Thaly K. u. 28. de. 11 Bonnyai Sándor, du. 6 Bonnyai Sándor. — Kőbánya de. 10 Korén Emil. — Utász u. 7. de 9 Bolla Árpád. — Vajda Péter u. 33. de. lé! 12 Bolla Árpád. — Zugló de. 11 (urv.) Muntag Andor, du. 4 szeretetvendégség. Gyarmat u. 14. de. fél 10 ifj. Blázy Lajos. — Rákosfalva de. fél 12 (úrv.) Scholz László. — Fóti út 22. de. 11 (úrv.) Rimár Jenő, du. 7 Gádor András. — Váci út 129. de. 8 Rimár Jenő. — Újpest de. 10 Blázy Lajos, du. fél 7 Blázy Lajos — Dunakeszi de. 9 Matuz László — Pesterzsébet de. 10 Bencze Imre. — Soroksár-Ujtelep de. fél 9 Bencze Imre. — Pestújhely de. 10 Kürtösi Kálmán.. — Rákos­csaba de. 9 Szita István, du. fél 7 Szita István. — Rákosszentmihály de. fél II Tóth- Szöllős Mihálv. du. 5 Tóth-Szöllős Mihály. — Rákospalota. MÁV-telep de. fél 9 Schreiner Vilmos. — Rákospalota de. 10 Schreiner Vil­mos. — Rp. Kistempioni du. 3 Kökény Elek. Bécsikapu tér de. 9 Juhász Géza, de. 11 Madocsai Miklós, du. 7 Juhász Géza. — To- rockó tér de. fél 9 Madocsai Miklós. — Óbuda de 9 (gyerm.) Komjáthy Lajos. de. 10 (úrv.) Komjáthy Lajos. du. C szeretetvendégség. — XII.. Tarcsay V. u. It. de. 9 Danhauser László, de. 11 Danhauser László, du. 7 Rutt- kay Elemér. — Budakeszi de. fél 10 Ruttkay Elemér — Pesthidegkut de. fél 11 Groó Gyula. — Kelenföld de. 8 (úrv.) Rezessy Zoltán dr., de. 11' (úrv.) Rezessy Zoltán dr., du. 5 Bottá István. — Németvölgyi út 138. de. 9 Bottá István. — Budafok de. 11 Benes Miklós dr. — Nagytétény de. 8 Benes Miklós dr. — Kelenvölgy de. 9 Vlsontai Róbert. — Albertfalva de. It Visontai Róbert. — Csillag­hegy de. fél 10 Kaposvári Vilmos. A Déli Egyházkerületből: Ápostag 115,—. Kisapostag 50,—, Ácsa 111,30, Bp. Rákóczi út 51,—, Bp. Deák tér 900,40, Bp. Józsefváros 661,94. Bp. Fasor 558,—. Bp. Zugló 459,—. Bp. Kőbánya 504,90, Bp. An­gyalföld 246,45, Bp. Ferencváros 506.50. Pesterzsébet 200,—, Pestúj­hely 42,—, Rákospalota 413,—, Rá­kosszentmihály 100,—, Újpest 219,—, Kispest 327,35, Cinkota 360,—, Csa- baosüd 217,—, Csanádalberti 110,—, Csépa-Nagyrév 15,—, Csornád 181,30, Csömör 350,—, Csővár 138,55, Csikós- töttös 24,85, Dunaegyháza 134,20, Do- mony 139,—, Dombóvár 80,—. Elek 30,—, Ecseny 167,50, Gerendás 117,—, Gyónta 34,25, Gyula 62,50. Gádoros 24,75, Gyömrő 85,—, Gyönk 372,—, Hódmezővásárhely 53,10, Hévíz- györk 76,—, Irsa 154,—, Izmény 42,—, Kandoskút 20,—, Kondoros 417,80, Kecskemét 226,69, Kalaznó 20,—. Ka- posszekcső 70,—, Medgyesegyháza 350,—, Makó 70,—, Mezőtúr 44,30, Mende 136,50, Monor 64,15, Magyar- boly 100,—, Mohács 95,40, Nagyszé­nás 75,—, Nagytarcsa 302,80, Nyár­egyháza 400,—, Nagykanizsa 200,—, Nagyszokoly 30,10, Orosháza 423,80, Orosháza-Rákóczitelep 30,34, Öcsa 40,—, Pusztaottlaka 25,—, Pusztaföld­vár 115,20, Pitvaros 56,60, Pilis 397,50, Porrogszentk irály 144,—, Pusztá- szeatlászló 217,—, Paks 278,65, Pálía 40,—, Pécs 786,—, Szeged 183,55, Szentes 203,40, Szolnok 116,—, Sand 188.50. Siófok 70,—, Hács 50,—, So- mogyvámos 40,—, Szekszárd 200,—, Tótkomlós 246,95, Tiszaföldvár 65,40, Tápiószele-Farmos 163,60, Tengelic 63,—, Tolnanémedi 105,—, Szárazd 42.50. Vác 317,50, Varsád 80,—, Vasas- Maráza 54,—, Vecsés 93,—, Zala- szentgrót 92,— Ft. Heine: Németország A költő halálának centenáriumán ez a kis remekműve hallatlanul ol­csó áron s szép kiállításban, Rónai Mihály András fordításában, beve­zetésével és jegyzeteivel került a kö­zönség kezébe. A ragyogó stílusban, szikrázó humorral, metsző elme­éllel megírt elbeszélő költemény a költő korabeli Németország kriti­kája. Mégis a kép színei, vonásai a több mint 100 esztendő távolán nem fakultak s nem halványultak el. Ma is félelmetesen hű képe mind annak, amit az egész világ s minden igazi és igazán hű és nagy fia a németségnek a német népben mint végzetes jellemvonást aggódva vél felismerni s kénytelen újra meg újra számon tartani. »Csali álom, fermköit álom az, ha odamond a né­met, ha kimondja, mit oly igen rejt mélyén hű szívének.« E megállapí­tás, sajnos, ma is igaz. Az emberi­ség aggódva figyeli, hogy a német­ségnek. legalábbis egyik része ismét kész és engedelmes szolgájává vá- lik-e annak a vékony, de gátlásta­lan és mindenen keresztülgázló ré­tegnek, amelyet Heine oly jól ismert, és leleplezett s amely már oly gyak­ran borította tűzte, pusztulásba Európa népeit. Biztató jelei van­nak azonban annak, hogy él és éb­red Heine népe, a költő szellemének örökösei, az igazi németség. G. Az Északi Egyházkerület együtt, eddig — 15 369,36 Ft A Déli Egyházkerület együtt, eddig — — 15 979 07 Ft Április 7-én összesen: 31348,43 Ft SZAKADÉK — ÚJ MAGYAR FILM — történet nagyon is ismerős a tegnap vilá­gából: a nincstelen zsellérek, bérescselé­dek gyermekei közül felvergődött fiatal tanító visszakerül falujába, Ihogy a saját gyermekko­rát élje újból, immár a saját látószögéből néz­ve azt, ami az iskolában s az iskola körül tör­ténik. Csupa jószándék, hit és segíteni-akarás ez a fiatalember. Ahogy fölismeri a padban a régi faragást: az ő nevének kezdőbetűit, mint­ha néma fogadalom sugárzanék a mosolyá­ban; Nem felejtett semmit és szeretné, ha a maga sebei árán könnyebb, boldogabb életet biztosíthatna azoknak a kis lurkóknak, akik most itt ülnek ezek között a padok között. Akkor még nem akarja meglátni a betöm- hetetlen szakadékot, mely a falu közepe s az alvég között tátong. Vagy legalábbis azt hiszi, jóindulattal, szeretettel eltüntetheti. Ezt a tévedését kell a történet során a maga csa­lódásával megfizetnie. Eleinte valóban úgy látszik, Nagy István tanító úrnak van igaza, mikor megbékélést hir­det, karácsonyi ajándékcsomagokat juttat a falu gyerek- és felnőtt-szegényeinek. Az ada­kozásban a módos Böröcz gazda is szívesen részt vesz. Sőt, mikor lánya, a már úrikisasz- szonynak nevelt Klári és a tanító között sze­relem szövődik, annak sem áll útjában. De a mélyben már készülődnek azok az erők, melyek lehazudhatatlan jelei a íélfeu- dális magyar falu döntő osztályellentéteinek. Bakos Jóska, a legjobb tanuló, iskola helyett Böröcz libapásztorának kell szegődjék, ha meg akarja szolgálni az édesapja házához szüksé­ges gerendafákat. S mikor a kisfiú tarlószú­rástól eredő tetanuszmérgezésben meghal, egyszeriben kirobban az eddig rejtve maradt keserűség. A cséplőmunkások kialkudott bérét Börö- ezék le akarják szállítani. A földmunkás­sztrájkot csendőrséggel szereltetik le. Ebben a forrongó légkörben kellene megtartani^ Nagy István tanító és Böröcz Klári eljegyzését. A tanítóban fölébred a becsület, a hovatar­tozás érzése. Otthagyja a dáridót, Böröczéket, a falu úri osztályát és visszatér azokhoz, akik a magasba emelték. A nép bizalma, szeretete, a földes szobákból, mezítlábosan iskolába járó kisgyerekek mosolya erősebben megköti szívét, mint az* a társadalmi emelkedés, ame­lyért osztályának elárulásával kellene fizetnie. Ennyi a fim meséje. Ami azonban a háttér­bőt kibontakozik a filmkockák pergése során, az sokkal mélyebb, több, szélesebb vallomás a tegnapról, mint amit eddig a magyar film nyelvén bármikor elmondtak. A szakadékot nem tömheti be se Nagy Ist­ván, se más: ez a mélység az egész magyar társadalmat hasította ketté s addig, míg az új Magyarország meg nem született, többet aligha tehettek érte a nép legjobbjai is, mint hogy kitartottak a maguk helyén a maguk igazsága mellett. Nem használhatott itt a ke­gyes jótékonykodás, a karácsonyi szeretetcso- mag, ha utána a kegyetlen hétköznapok pa­rancsa szerint kellett tovább folynia az élet­nek. Ha a szegény ember gyereke nem tanul­hatott, de kilencéves korában ő is zsellér­sorsra jutott. Ha a földmunkásnak tele kel­lett szakadnia a dologba, mert különben más, még kiszolgáltatottabb, még olcsóbban sze­gődő pária állt a helyére félig ingyen. Világos, nyílt írói állásfoglalás a »Szaka­dék«, egyenes válasz mindazok számára, akik védelmükbe szeretnék venni a tegnapot a ma ellenében. S nyilván azért érezzük ilyen tel­jesnek ezt a választ, mert szólamok helyett a művészet szervesen egybenőtt alkotása beszél hozzánk a maga anyanyelvén. A történet drá­mai szükségszerűséggel fakad a Horthy-Ma- gyarország társadalmának valóságából. A jellemek természetes fejlődési útjukon futnak végig. Darvas József, Kossuth-díjas írónk, olyan forgatókönyvet adott a rendező, Ranódy László kezébe, hogy képzeletét eleve a rea­lista filmalkotás irányába mozdítsa. S a- ren­dezői munka valóban méltó ehhez a célkitű­zéshez. Mind a bensőséges, mind a tömegjele­netek megvalósításában ugyanaz a biztonság, nagyvonalúság érvényesül. Sikerült egységbe fogni ezt a sokszálú, szétágazó korképet, egy­szerű eszközökkel érzékeltetni a történet meg­induló sodrását, a drámai pillanatok szeren­csés egymásutánjával a nézőt valóban oda­vinni a cselekvés színterére, részesévé tenni az előtte lepergő emberi sorsoknak. Néhány képváltás különösen alkalmas arra, hogy telerántsa a film ritmusába a hősökkel mindinkább azonosuló közönséget. (A Bakos Jóskát megverő Böröcz botütései, amint az új ház falát döngölő Bakos és Jani bácsi mun­kájára fordul a kép. Vagy a fia halottas­ágyától visszaballagó Bakos, amint a géptől elvonuló munkásók csapatával találkozik: az egyéni tragédia egybefonódása a közös zsel­lérsorssal.) A film, ez a sajátosan szintetikus művészet, csak akkor hozhat létre igazán magasrendű alkotást, ha író, rendező, operatőr, színész egyaránt a legtöbbet nyújtja s ezen felül össz­hangban is marad egymással. Erről az össz­hangról beszél a »Szakadék«. Pásztor István operatőri munkája méltó az együtteshez. A színészek pedig szinte kivétel nélkül pompás alakítással járultak hozzá a film megérdemelt sikeréhez. Nehéz köztük sorrendet megálla­pítani. Akár a tanítót megábrázoló Sinkovits Imrére, akár a Bakost játszó Molnár Tiborra, vagy a Klárit alakító Bara Margitra gondo­lunk, csak elismeréssel szólhatunk róluk. Aránylag kisebb szerepében Bessenyei Ferenc. Horváth Teri, Dajka Margit, Bihari József, Pásztor János mind-mind a tegnap magyar falujának egy-egy emlékezetes figuráját ál­lítja elénk. Külön öröm a kiváló gyermek­színész, Csőgör Tibor játéka. Darvas József régi színművét teremtette újjá e filmben s ez a munka valóban teremtő alkotás volt, mert a műfaj törvényeit végig szem előtt tartva, a film adta lehetőségek ökonomikus kihasználásával széles körképet adott a tegnap Magyarországáról. A »Szakadék« fejlődő filmművészetünk ve­retes alkotása. Nagyon hosszú ideig iparágnak számított nálunk a film. A felszabadulás után léphettünk csak rá a film-művészet útjára Figyelemre méltó és jelentős alkotások jelez­ték ezt az utat, hogy csak egyet-kettőt említ­sünk ezek közül: az »Életjel«, a »9-es kórte­rem«, a »Különös ismertetőjel«. Ezen az úton halad tovább ez a fim is s az igazi művészi alkotás magasságába emelkedik. Vidor Miklós

Next

/
Oldalképek
Tartalom