Evangélikus Élet, 1956 (21. évfolyam, 1-44. szám)

1956-04-15 / 16. szám

2

EVANGÉLIKUS ÉLET

Mes kell tanulnunk új módon, együtt, egymásért, az országért dolgozni

Látogatás egy lajoskomáromi evangélikusnál

¥

Az árvízkárosultak javára adott gyülekezeti offertoriumok

Az Egyházegyetem Pénztárába 1956. április 7-ig a következő gyülekezeti ot'íertóriumok érkeztek az árvízkárosultak javara:

CZECHMEISTER FERENC mögött hatvanöt esztendő dolgos élete áll. Sokat küszködött, sokmindennel próbálkozott, sokat tapasztalt. A szorgalmas munka után vitte is valamire. Két lovas gazda volt a faluban. Mert különbség van ám aközött, hogy valakinek tehénnel kell-e szántani, vagy ökörrel, vagy egy lóval, vagy pedig kettővel. Szóval a Czechmeister-család akkor sem élt rosszul, amikor még nem volt termelőszövetkezet a faluban.

1951-ben 13 családdal megalakult Lajoskomáromban az első tsz. Czechmeister Ferenc nem volt közöttük. Nagy érdeklődéssel nézte, hogy mit csinálnak és hogyan csinálják, de saját magára nézve még nem tudott dönteni. Sokat töprengtek otthon. Hiszen nehéz lenne megszokni, hogy nem lesz a portán a két ló. Meg aztán vadonatúj a szekér is, a szerszám is. A gazda is bent, volt már a korban, a hatvanadik esztendőben járt..

De hát jól emlékezett fiatal korának egyik nagyszerű tapasztalatára. 1919-ben megízlelte, mint jelent az, amikor összefog a nép. Fiatalemberként lett a lajoskomáromi földmunkáskor elnöke. Milyen erősek, milyen bátrak voltak, hogy összetartottak altkor! Ez az emlék egész életén át kísérte, és nagy-nagy bizalommal töltötte el az emberi összefogás ereje iránt. Tudta, hogy a parasztság szövetkezése mögött milyen hatalmas eró áll, s ez a meggyőzés minden aggodalmaskodásnál többet jelentett.

Ugyanakkor a fia elment látogatóba a közeli termelőszövetkezetekbe. Aprólékosan kikérdezte a tagságot, mindennek alaposan utána nézett. Aztán otthon jól megbeszélte a család a tapasztalatokat.

Számba vették, hogy tulajdonképpen mennyire rabszolgája minden parasztember a saját kis udvartartásának. Mennyire ki van szolgáltatva saját kicsinységének és magáramara- dottságának.

Feltört, bennük is a vágy az annyi bizonytalansággal tarkított paraszti életet felcserélni az állandóbb és zökkenőmentesebb bizonyossággal.

A CZECHMEISTER CSALÁD DÖNTÖTT. Amikor aláírták a belépési nyilatkozatot, harmincöt család követte nyomban a példájukat. Czechmeister Ferenc ott állt a mozihelyiségben a tsz által rendezett ünnepségen s

elmondta a jelenlevőknek, ml vitte a közös gazdálkodás útjára,

miért nem adott semmit azoknak a szavára, akik megpróbálták lebeszélni szándékáról. Jobban tudta ő a maga érdekét képviselni, mint állítólagos jóakarói, és jobban tudta az egész parasztság és az egész ország érdekét képviselni azoknál'

Ö nemcsak azt tudta, hogy mi van, de azt is tudta, hogy mi lesz!

Az idő Czechmeister Ferencet igazolta. Azóta már 1200 kataszteri holdas birtoka van ennek a tsz-nek, vagyona pedig milliót ér, 115 család dolgozik benne. A tagság átlagban 280—300 munkaegységet ér el, de sokan vannak, akik 400 munkaegységet teljesítenek. Például Pogány

Imre tehenész jövedelmét kiszámították s eszerint 2150 Ft keresete volt havonta.

De megtalálta a számítását Czechmeister Ferenc is. A munkája mellett a tsz pénztárosi teendőit is ellátta. A munkaegységein felül a tsz megfizette a közösbe bevitt értékeit, 4 év alatt 16 500 Ft-ot fizetett visz- sza a szövetkezet ezen a címen. És megtalálta számítását a fia is, jó munkája elismeréséül növénytermelési brigádvezető lett.

A JÓL FEJLŐDŐ lajoskomáromi Lenin Tsz eredményei túlszárnyalják a megye határát. Az 1955. évi őszi országos mezőgazdasági kiállításon díjat nyertek jószágállományuk büszkeségével, a 28 literes átlagot elérő Cukor nevű tehenükkel. Tehenészetük fejlesztésére nemsokára készen lasz az új 100 méter hosszú tehénistálló, a legmodernebb kivitelben.

A budapestiek is találkozhatnak a tsz jó munkájának eredményeivel, a központi vásárcsarnokban állandó elárusító helye van a lajoskomáromi Lenin Tsz-nek, ahová naponta saját teherautójuk hozza fel a különféle árukat.

PERSZE, NEM MENT KÖNY- NYEN annak az elérése, hogy mindenki hűségesen teljesítse a reá váró feladatot. 1952-ben 17 tagot kizártak a tsz-ből azért, mert hanyagok voltak a munkában.

Czechmeister Feri bácsi bölcs szavai szerint a közösben meg kell tanulni új módon dolgozni, együtt, tervszerűen, egymásért és az országért. Itt harácsolni i nem lehet. »Én kényesebb va- j gyök a közös vagyonra, mint a magaméra!«

— mondja határozott hangon Czechmeister Ferenc. *

Ez már a közösségi erkölcsnek a szava. Nem titkolja Feri bácsi, hogy ehhez sok erőt merített evangélikus egyháza tanításából. Ezért szereti a rádiós istentiszteleteket. Meg is hallgatja valamennyit, mert onnan útbaigazítást kap Isten igéjéből a mai élet nagy kérdéseire nézve. Örömmel olvassa az Evangélikus Életet is, sok kérdésre kap feleletet innen. Hiszen tele Van az élete a legfontosabb mai problémákkal, valósággal szomjazza ilyenkor az ember az eligazító jó szót, az Isten igéjével megvilágított helyes magatartáshoz vezető útmutatást.

Nem is ő az egyedüli evangélikus ember a Lenin tsz-ben, még 15 evangélikus család dolgozik ott. De a lajoskomáromi másik három szövetkezetben, illetve szövetkezeti csoportban is sok evangélikus család van. A Kossuth tsz elnöke, Schnickel János például, Czechmeister Ferenc veje, szintén evangélikus. Maga az élet mutatja meg, hogy az evangélikus ember helyes magatartása milyen jó otthont talál a szövetkezetben. Igaza van Feri bácsinak, amikor azt mondja, hogy a lceresz- tyénség lényege az Isten szeretete, azt kell élni és valóra váltani a felebaráti szeretetben. A szövetkezeti ember nem akar mást, mint a közösséget segíteni, azért dolgozni. Az egymást segitő munka az alapja a szövetkezésnek. Ebben a célban ösz- szetalálkozhat minden ember. Evangélikus egyházunk tanítása bőséges erőforrást nyújt mindazoknak, akik

életüknek ebben a döntő kérdésében akarnak eligazodást és tájékoztatást szerezni. Nekünk, lelkészeknek sok feladatunk van most ezen a téren, sok segítséget és bátorítást adhatunk.

AZT LEHETNE GONDOLNI,

hogy a falu jövendőjének a hordozói, a közös gazdálkodásban dolgozó evangélikusok, kellő megbecsülést kapnak az evangélikus egyház- község vezetésében is. Sajnos, azonban Lajoskomáromban ez nem így van. A presbitérium nagy része kulákokböl tevődik össze. A presbiteri ülésen sajnálatos közbeszólásokkal csökönyös értetlenséggel bizonyítják közülük sokan, hogy idegenül állnak szemben népünk mai életével,' zsinatunk állásfoglalásával és egyházunk cselekvő szolgálatával. Sajnos, a lelkész sem törekszik arra, hogy az ige helyes hasogatá- sával, meggyőző jó szóval ezen a helytelen állapoton segítsen.

Az ilyen presbitérium nem alkalmas arra. hogy a gyülekezetben, az egész egyházban és az emberek előtt is példája és serkentője legyen a keresztyén hitből eredő magatartásnak. az emberszeretet közösségi munkában megmutatkozó gyakorlásának. Pedig már országszerte azoic felé fordul a gyülekezetek bizalma, azok lettek felügyelőkké, gondnokokká, presbiterekké, akik helyes evangélikus magatartásukkal előbbre vivői az igaz életnek községük és hazánk felvirágzásának útján is.

Így kell lennie ennek Lajoskomáromban is. Dr. Ottlyk Ernő

Nyugati egyházi vezetők az európai egyházak együttműködéséről

A nyugat-németországi Wuppertal- ban konferenciát tartottak a holland, belga, francia, német, skandináv, angol és csehszlovák egyházak, valamint az Egyházak Világtanácsa genfi titkárságának képviselői, hogy előkészítsék az európai egyházak munkaközösségének létrehozását. Elhatározták, hogy 1956—57 telén ösz- szehívják az európai egyházak hivatalos delegátusait, hogy egy ilyen munkaközösség létrehozásáról döntsenek. Ennek a konferenciának a következő kérdéseket kell majd megtárgyalni: igehirdetésünk a jelenlegi világban; az egyházak hozzájárulása a béke ügyéhez; a teológiai nézetek kicserélésének elmélyítése az európai egyházak között.

Elhatározták, hogy ezt a munka- közösséget az Egyházak Világtanácsa keretei között hozzák létre a különböző európai egyházak közt már meglevő hasonló találkozásokkal kapcsolatban. Hangsúlyozták annak fontosságát, hogy mind a nyugateurópai, mind a kelet-európai egyházakat bevonják a munkaközösségbe.

A magyarországi protestáns egyházak örömmel üdvözlik az európai egyházak munkaközössége létrehozásának gondolatát. Egyházaink aggodalommal vették tudomásul, hogy a múlt nyáron Davosban némely nyugat-európai egyházak politikai szempontok szerint külön szervezkedést igyekeztek előkészíteni, örvendetes, hogy a wuppertali konferencia a helyes, az egyház egységét igazán szem előtt tartó egész európai munkaközösség mellett döntött.

’ Az Északi Egyházkerületből:

Arnót 109,90, Ajka 111,90, Budavár 500,—, Budahegyvidék 668,80. Budafok 155,30, Bp. Kelenföld 932,—, Bönyrétalap 101,70, Balassagyarmst 648,60, Bököd 283-,—, Boba 148,20, Bük 140,—, Bakonycsernye 200,—, Ba- konyszentläßzlö 30,—, Balatonszepezd 40,—, Bakonytamási 60,45. Csepel 197,—, Csikvánd 47,10, Csorna-Kapu- vér 121,40, Csőnge 61,—, Diósgyőr- vasgyár 150,—. Debrecen 136,30, Dao- rony 37,—. Eger 153,—, Érd 86,—, Felsőpetény 210,—, Gyenesdias 165,—, Gyúró 114,—, Győrság 70,30, Győr- szemere 67,20, Hatvan 90.—, Hegyeshalom 71,35, Homokbödöge 37,70, Ipolyvece 68,50, Komárom 112.—. Kisbabot 26,40, Komádi 119.—, Kölese 252,—, Kétbodony 117,—, Kisterenve Pásztó 137,50. Kemenesmagasi 220,—, Kissomlyó 158,—, Kőszeg 319,—,

Kapolcs 160,40, Kemeneshőgyész 70,—, Keszthely 69,60, Levél 35,5C, Legénd 58,—, Mérges 65,—, Móric- hida-Árpás 53,—, IV^encshely 40.—, Mezőlak 108,20, Nagyveleg 129,05, Nyíregyháza 2276,36, Nádasd 78,43, Nagyalásony 60,50, Nógrád 67,—, Ózd 356,10, Oroszlány 165,—, Öskü 44,—, Pusztavám llő,—, Pápa 1000,—, Pest- hidegkút 110,—, Rudabánya 50,—, Rábaszentandrás 81,—, Rábcakapi 140,—, Sánszentmiklós 55,50, Sámson- háza 91,—, Sárbogárd 36,70, Székes- fehérvár 208,10, Szirák 75,—, Szombathely 500,—, Szentantalfa 90,—, Tordas 188,—, Tata 50,—, Tatabánya 87,—, Takácsi 39,60, Tés 57,—, Űjcsa- nálos 80,10, Uraiújfalu 180,—, Va- nyarc 237,—. Várpalota 87,—, Veszprém 515,60 Ft.

ISTENTISZTELETI REND

Budapesten, április hó 15-én

Deák tér de. 9 (úrv.) Cselovszky Ferenc, de. 11 (úrv.) D. Dezséry László, du. 6. Sze- retetvend. —' Fasor de. fél 10 Gyöngyösi Vilmos, de. 11 (úrv.) Gyöngyösi Vilmos, du. 5 szeretetvendégség, du. 7 Gyöngyösi Vilmos — Dózsa Gy. út 7. de. fél 10 Sülé Karoly - Rákóczi út 57/b. de. 10 (szlovák) Szilády Jenő dr. — Thaly K. u. 28. de. 11 Bonnyai Sándor, du. 6 Bonnyai Sándor. — Kőbánya de. 10 Korén Emil. — Utász u. 7. de 9 Bolla Árpád. — Vajda Péter u. 33. de. lé! 12 Bolla Árpád. — Zugló de. 11 (urv.) Muntag Andor, du. 4 szeretetvendégség. Gyarmat u. 14. de. fél 10 ifj. Blázy Lajos. — Rákosfalva de. fél 12 (úrv.) Scholz László. — Fóti út 22. de. 11 (úrv.) Rimár Jenő, du. 7 Gádor András. — Váci út 129. de. 8 Rimár Jenő. — Újpest de. 10 Blázy Lajos, du. fél 7 Blázy Lajos — Dunakeszi de. 9 Matuz László — Pesterzsébet de. 10 Bencze Imre. — Soroksár-Ujtelep de. fél 9 Bencze Imre. — Pestújhely de. 10 Kürtösi Kálmán.. — Rákoscsaba de. 9 Szita István, du. fél 7 Szita István. — Rákosszentmihály de. fél II Tóth- Szöllős Mihálv. du. 5 Tóth-Szöllős Mihály. — Rákospalota. MÁV-telep de. fél 9 Schreiner Vilmos. — Rákospalota de. 10 Schreiner Vilmos. — Rp. Kistempioni du. 3 Kökény Elek.

Bécsikapu tér de. 9 Juhász Géza, de. 11 Madocsai Miklós, du. 7 Juhász Géza. — To- rockó tér de. fél 9 Madocsai Miklós. — Óbuda de 9 (gyerm.) Komjáthy Lajos. de. 10 (úrv.) Komjáthy Lajos. du. C szeretetvendégség. — XII.. Tarcsay V. u. It. de. 9 Danhauser László, de. 11 Danhauser László, du. 7 Rutt- kay Elemér. — Budakeszi de. fél 10 Ruttkay Elemér — Pesthidegkut de. fél 11 Groó Gyula. — Kelenföld de. 8 (úrv.) Rezessy Zoltán dr., de. 11' (úrv.) Rezessy Zoltán dr., du. 5 Bottá István. — Németvölgyi út 138. de. 9 Bottá István. — Budafok de. 11 Benes Miklós dr. — Nagytétény de. 8 Benes Miklós dr. — Kelenvölgy de. 9 Vlsontai Róbert. — Albertfalva de. It Visontai Róbert. — Csillaghegy de. fél 10 Kaposvári Vilmos.

A Déli Egyházkerületből:

Ápostag 115,—. Kisapostag 50,—, Ácsa 111,30, Bp. Rákóczi út 51,—, Bp. Deák tér 900,40, Bp. Józsefváros 661,94. Bp. Fasor 558,—. Bp. Zugló 459,—. Bp. Kőbánya 504,90, Bp. Angyalföld 246,45, Bp. Ferencváros

506.50. Pesterzsébet 200,—, Pestújhely 42,—, Rákospalota 413,—, Rákosszentmihály 100,—, Újpest 219,—, Kispest 327,35, Cinkota 360,—, Csa- baosüd 217,—, Csanádalberti 110,—, Csépa-Nagyrév 15,—, Csornád 181,30, Csömör 350,—, Csővár 138,55, Csikós- töttös 24,85, Dunaegyháza 134,20, Do- mony 139,—, Dombóvár 80,—. Elek 30,—, Ecseny 167,50, Gerendás 117,—, Gyónta 34,25, Gyula 62,50. Gádoros 24,75, Gyömrő 85,—, Gyönk 372,—, Hódmezővásárhely 53,10, Hévíz- györk 76,—, Irsa 154,—, Izmény 42,—, Kandoskút 20,—, Kondoros 417,80, Kecskemét 226,69, Kalaznó 20,—. Ka- posszekcső 70,—, Medgyesegyháza 350,—, Makó 70,—, Mezőtúr 44,30, Mende 136,50, Monor 64,15, Magyar- boly 100,—, Mohács 95,40, Nagyszénás 75,—, Nagytarcsa 302,80, Nyáregyháza 400,—, Nagykanizsa 200,—, Nagyszokoly 30,10, Orosháza 423,80, Orosháza-Rákóczitelep 30,34, Öcsa 40,—, Pusztaottlaka 25,—, Pusztaföldvár 115,20, Pitvaros 56,60, Pilis 397,50, Porrogszentk irály 144,—, Pusztá- szeatlászló 217,—, Paks 278,65, Pálía 40,—, Pécs 786,—, Szeged 183,55, Szentes 203,40, Szolnok 116,—, Sand

188.50. Siófok 70,—, Hács 50,—, So- mogyvámos 40,—, Szekszárd 200,—, Tótkomlós 246,95, Tiszaföldvár 65,40, Tápiószele-Farmos 163,60, Tengelic 63,—, Tolnanémedi 105,—, Szárazd

42.50. Vác 317,50, Varsád 80,—, Vasas- Maráza 54,—, Vecsés 93,—, Zala- szentgrót 92,— Ft.

Heine: Németország

A költő halálának centenáriumán ez a kis remekműve hallatlanul olcsó áron s szép kiállításban, Rónai Mihály András fordításában, bevezetésével és jegyzeteivel került a közönség kezébe. A ragyogó stílusban, szikrázó humorral, metsző elmeéllel megírt elbeszélő költemény a költő korabeli Németország kritikája. Mégis a kép színei, vonásai a több mint 100 esztendő távolán nem fakultak s nem halványultak el. Ma is félelmetesen hű képe mind annak, amit az egész világ s minden igazi és igazán hű és nagy fia a németségnek a német népben mint végzetes jellemvonást aggódva vél felismerni s kénytelen újra meg újra számon tartani. »Csali álom, fermköit álom az, ha odamond a német, ha kimondja, mit oly igen rejt mélyén hű szívének.« E megállapítás, sajnos, ma is igaz. Az emberiség aggódva figyeli, hogy a németségnek. legalábbis egyik része ismét kész és engedelmes szolgájává vá- lik-e annak a vékony, de gátlástalan és mindenen keresztülgázló rétegnek, amelyet Heine oly jól ismert, és leleplezett s amely már oly gyakran borította tűzte, pusztulásba Európa népeit. Biztató jelei vannak azonban annak, hogy él és ébred Heine népe, a költő szellemének örökösei, az igazi németség. G.

Az Északi Egyházkerület együtt, eddig — 15 369,36 Ft A Déli Egyházkerület együtt, eddig — — 15 979 07 Ft

Április 7-én összesen: 31348,43 Ft

SZAKADÉK

— ÚJ MAGYAR FILM —

történet nagyon is ismerős a tegnap világából: a nincstelen zsellérek, bérescselédek gyermekei közül felvergődött fiatal tanító visszakerül falujába, Ihogy a saját gyermekkorát élje újból, immár a saját látószögéből nézve azt, ami az iskolában s az iskola körül történik. Csupa jószándék, hit és segíteni-akarás ez a fiatalember. Ahogy fölismeri a padban a régi faragást: az ő nevének kezdőbetűit, mintha néma fogadalom sugárzanék a mosolyában; Nem felejtett semmit és szeretné, ha a maga sebei árán könnyebb, boldogabb életet biztosíthatna azoknak a kis lurkóknak, akik most itt ülnek ezek között a padok között.

Akkor még nem akarja meglátni a betöm- hetetlen szakadékot, mely a falu közepe s az alvég között tátong. Vagy legalábbis azt hiszi, jóindulattal, szeretettel eltüntetheti. Ezt a tévedését kell a történet során a maga csalódásával megfizetnie.

Eleinte valóban úgy látszik, Nagy István tanító úrnak van igaza, mikor megbékélést hirdet, karácsonyi ajándékcsomagokat juttat a falu gyerek- és felnőtt-szegényeinek. Az adakozásban a módos Böröcz gazda is szívesen részt vesz. Sőt, mikor lánya, a már úrikisasz- szonynak nevelt Klári és a tanító között szerelem szövődik, annak sem áll útjában.

De a mélyben már készülődnek azok az erők, melyek lehazudhatatlan jelei a íélfeu- dális magyar falu döntő osztályellentéteinek. Bakos Jóska, a legjobb tanuló, iskola helyett Böröcz libapásztorának kell szegődjék, ha meg akarja szolgálni az édesapja házához szükséges gerendafákat. S mikor a kisfiú tarlószúrástól eredő tetanuszmérgezésben meghal, egyszeriben kirobban az eddig rejtve maradt keserűség.

A cséplőmunkások kialkudott bérét Börö- ezék le akarják szállítani. A földmunkássztrájkot csendőrséggel szereltetik le. Ebben a forrongó légkörben kellene megtartani^ Nagy István tanító és Böröcz Klári eljegyzését.

A tanítóban fölébred a becsület, a hovatartozás érzése. Otthagyja a dáridót, Böröczéket, a falu úri osztályát és visszatér azokhoz, akik a magasba emelték. A nép bizalma, szeretete, a földes szobákból, mezítlábosan iskolába járó kisgyerekek mosolya erősebben megköti szívét, mint az* a társadalmi emelkedés, amelyért osztályának elárulásával kellene fizetnie.

Ennyi a fim meséje. Ami azonban a háttérbőt kibontakozik a filmkockák pergése során, az sokkal mélyebb, több, szélesebb vallomás a tegnapról, mint amit eddig a magyar film nyelvén bármikor elmondtak.

A szakadékot nem tömheti be se Nagy István, se más: ez a mélység az egész magyar társadalmat hasította ketté s addig, míg az új Magyarország meg nem született, többet aligha tehettek érte a nép legjobbjai is, mint hogy kitartottak a maguk helyén a maguk igazsága mellett. Nem használhatott itt a kegyes jótékonykodás, a karácsonyi szeretetcso- mag, ha utána a kegyetlen hétköznapok parancsa szerint kellett tovább folynia az életnek. Ha a szegény ember gyereke nem tanulhatott, de kilencéves korában ő is zsellérsorsra jutott. Ha a földmunkásnak tele kellett szakadnia a dologba, mert különben más, még kiszolgáltatottabb, még olcsóbban szegődő pária állt a helyére félig ingyen.

Világos, nyílt írói állásfoglalás a »Szakadék«, egyenes válasz mindazok számára, akik védelmükbe szeretnék venni a tegnapot a ma ellenében. S nyilván azért érezzük ilyen teljesnek ezt a választ, mert szólamok helyett a művészet szervesen egybenőtt alkotása beszél hozzánk a maga anyanyelvén. A történet drámai szükségszerűséggel fakad a Horthy-Ma- gyarország társadalmának valóságából. A jellemek természetes fejlődési útjukon futnak végig.

Darvas József, Kossuth-díjas írónk, olyan forgatókönyvet adott a rendező, Ranódy László kezébe, hogy képzeletét eleve a realista filmalkotás irányába mozdítsa. S a- rendezői munka valóban méltó ehhez a célkitűzéshez. Mind a bensőséges, mind a tömegjelenetek megvalósításában ugyanaz a biztonság, nagyvonalúság érvényesül. Sikerült egységbe fogni ezt a sokszálú, szétágazó korképet, egyszerű eszközökkel érzékeltetni a történet meginduló sodrását, a drámai pillanatok szerencsés egymásutánjával a nézőt valóban odavinni a cselekvés színterére, részesévé tenni az előtte lepergő emberi sorsoknak.

Néhány képváltás különösen alkalmas arra, hogy telerántsa a film ritmusába a hősökkel mindinkább azonosuló közönséget. (A Bakos Jóskát megverő Böröcz botütései, amint az új ház falát döngölő Bakos és Jani bácsi munkájára fordul a kép. Vagy a fia halottaságyától visszaballagó Bakos, amint a géptől elvonuló munkásók csapatával találkozik: az

egyéni tragédia egybefonódása a közös zsellérsorssal.)

A film, ez a sajátosan szintetikus művészet, csak akkor hozhat létre igazán magasrendű alkotást, ha író, rendező, operatőr, színész egyaránt a legtöbbet nyújtja s ezen felül összhangban is marad egymással. Erről az összhangról beszél a »Szakadék«. Pásztor István operatőri munkája méltó az együtteshez. A színészek pedig szinte kivétel nélkül pompás alakítással járultak hozzá a film megérdemelt sikeréhez. Nehéz köztük sorrendet megállapítani. Akár a tanítót megábrázoló Sinkovits Imrére, akár a Bakost játszó Molnár Tiborra, vagy a Klárit alakító Bara Margitra gondolunk, csak elismeréssel szólhatunk róluk. Aránylag kisebb szerepében Bessenyei Ferenc. Horváth Teri, Dajka Margit, Bihari József, Pásztor János mind-mind a tegnap magyar falujának egy-egy emlékezetes figuráját állítja elénk. Külön öröm a kiváló gyermekszínész, Csőgör Tibor játéka.

Darvas József régi színművét teremtette újjá e filmben s ez a munka valóban teremtő alkotás volt, mert a műfaj törvényeit végig szem előtt tartva, a film adta lehetőségek ökonomikus kihasználásával széles körképet adott a tegnap Magyarországáról.

A »Szakadék« fejlődő filmművészetünk veretes alkotása. Nagyon hosszú ideig iparágnak számított nálunk a film. A felszabadulás után léphettünk csak rá a film-művészet útjára Figyelemre méltó és jelentős alkotások jelezték ezt az utat, hogy csak egyet-kettőt említsünk ezek közül: az »Életjel«, a »9-es kórterem«, a »Különös ismertetőjel«. Ezen az úton halad tovább ez a fim is s az igazi művészi alkotás magasságába emelkedik.

Vidor Miklós