Evangélikus Élet, 1956 (21. évfolyam, 1-44. szám)

1956-04-15 / 16. szám

* Ax egyházi munkások egészsége KÜLFÖLDI EGYHÁZI HÍREK A Béke-Világtanács stockholmi ülése Az egyházi munkások egészsége is fontos kérdés az egyház életében. Régen nem sok ügyet vetettek rá. A felszabadulás után azonban hárem fontcs egyházi üdülőnk alakult ki, az 1953. évi VIII. törvénycikk pedig zsinatunk körültekintő gondoskodásából törvényt hozott a lelké­szek szabadságáról, üdültetéséről és áriról, hogy az egyház intézményesen gondoskodik a lelkészek és egyházi munkások egészségének megóvásáról. Ez már a mi új, a dolgozók jólétével sokoldalúan törődő magyar hazánk viszonyaihoz illő egyházi rendelkezés volt. A lelkészek és családjaik, az egyházi munkások és családjaik, sőt egyházunk világi vezetői, felügyelői, presbiterei közül is többen évről évre kiterjedtebb; üdülési lehetőségek­hez jutnak egyházunk erre a célra fenntartott intézményeiben. A gyülekezetek ismerik lelkészeik életét. Tudják, hogy lelkészeiknek is szükségük van pihenésre, egészségük megóvására. Különösen a szór­vány lelkészek és a több filiával rendelkező egyházközségek lelkészei szo­rulnak rá az üdülésre, erőgyűjtésre. Van köztük olyan, aki- vasárnapon­ként hatvan-hefven kilométert kerékpározik s nem egy van, aki szinte egész életét gyalog, kerékpáron vagy motorkerékpáron tölti, hogy rend­szeresen felkeresse gyülekezete fontos gócpontjait. Nem egy lelkész beteg. Van köztük szívgyenge, strúmás, idegileg kimerült és mindenféle gyenge­ségben szenvedő éppúgy, mint más foglalkozási ágakban is. Az üdülést, az egészségben megerősödést szolgáló intézményeinknek tehát nagy szol­gálatuk van. Egyházi vezetőségünk most úgy döntött, hogy ezen a nyáron öt intéz­ményben biztosít üdülést az egyház munkásainak és családtagjaiknak. Július-augusztus hónapban mindenestül az egyház munkásainak rendel­kezésére áll a két mátrai üdülő, a mátraszentisváni és mátraszentimre- bagolyirtási, amelyek különösen áldott szolgálatot teljesítenek évek óta, elsősorban az Alfölden szolgáló egyházi munkások számára. A mátrai levegő és az üdülés csendje sok lelkésznek adott már ezekben az üdülők­ben új erőt nehéz operáció után, súlyos fáradtság idején és különböző betegségek esetén. De éppígy működni fog a baiatomszárszói üdülő is, amely igen népszerű egyházunkban. A múlt esztendőben volt olyan idő­szak, amikor 30—40 gyerek verődött össze az egyházi munkások család­jaiból ebben az üdülőben. Nagy áldás, hogy egyházunk a Mátrában és a Balaton mellett üdültetni tudja családjait aszerint, hogy a gyermekek­nek melyikre van inkább szükségük. Ez évben egyházi vezetőségünk döntése alapján július-augusztus hónapban a fóti Mandá'k Intézetben és a gyenesdiási Belmissziói Intézet­ben is üdültetni fogunk. Ez azzal vált lehetővé, hogy az évenként szoká­sos lelkészkonferenciákat ez évben szeptemberben tartjuk. Az Egyházak Világtanácsa központi bizottságának magyarországi ülésezése miatt ha­lasztották a lelkészkonferenciákat szeptember hónapra. Az is segített az üdültetés szélesebb megszervezéséhez, hogy a kántortovábbképző tanfo­lyamokat, amelyeknek az a céljuk, hogy az új énekes-könyv új énekeit 'szakszerűen begyakoroltassuk kántorainkkal, júniusban és októberben tartjuk. Ez esztendőben tehát egyházunk vezetőségének sikerült a nyári to­vábbképző tanfolyamok munkáját és egyben az üdültetést olyan módon •megszervezni időileg, hogy az most nagy lehetőségeket nyújt egyházi munkásaink szorgalmasan dolgdzó, pihenést érdemlő csapata számára. Ez nagyon örvendetes. Bizonyos, hogy a lelkészi szolgálat megfrissül azok­ban, akik munkatársaikkal testvéri közösségben hozzájutnak ezen a nyá­ron a megérdemelt pihenőhöz. Egyházunk híveitől ehhez a fontos egyházi feladathoz annyi segítsé­get kérünk, hogy az április 15-i templomi offertóriumba adakozzanak jó szívvel egyházi üdülőink fejlesztésére és kisebb javadalmú, nagy családú lelkészeink és egyházi munkásaink üdültetésére. >Az egyház szeretetközös- ség s a szeretetét ebben is gyakorolja. Adjunk hálát Istennek, hogy egy­házunknak ezen a téren is vannak szolgálati lehetőségei, ugyanakkor, amikor sok nagy külföldi egyház sem tudta ezt a fontos szolgálati ágat kifejleszteni. Akínai protestáns egyházak országos konferenciája Pekingben 70 kínai protestáns gyülekezet és égyházi intézmény képviselői országos konferenciát tartottak, melyen megvizsgálták a kínai protestantizmus életének újabb eseményeit és megbeszélték közös feladataikat. A konferencián' részt vett Rajah Manikam indiai evan­gélikus püspök, az Egyházak Világ­tanácsa eddigi ázsiai titkára, Péter János, a magyarországi református egyház püspöke és G. Nyström svéd lelkipásztor is, aki a közel­múltban Hammarksjöldöt, az ENSZ főtitkárát kísérte kínai útján. Az összefoglaló jelentést Y. T. Wu a kínai protestáns egyházak tanácsá­nak elnöke terjesztette elő. Kiemel­te, hogy a kínai protestánsok csatla­koztak ahhoz a mozgalomhoz, amely a kínai egyházak önkormányzatát, önfenntartását és önálló missziói munkáját tűzte ki céljául. A fel- szabadulás óta — folytatta az elnök — a hívek sok templomot helyre­Tavaszi pirkadat Hajlik a fű, a búza, szót váltanak a fák, rezzenti, összehúzza szirmát a sok virág. Kiröppen ég-kalitból, hasít a fény-madár; suttognak, titkaikról a lég s a zöld határ. Szó kél s az égi hangnak ujjongva tárja ki magát a föld. Suhognak a hajnal szárnyai. Bodrog Miklós állítottak és újakat építettek. Az egyháztagok száma növekedik. A múlt évben három új püspököt szen­teltek fel. A lelkészképző intézetek feladatukat jól végzik. Wu elnök rámutatott arra, hogy a kínai keresztyének tevékeny részt vállalnak a társadalmi munkából és az országépítés hatalmas feladataiból is. Az a társadalom — mondotta —, amelynek felépítésén a kínai nép fáradozik, valóban olyan szocialista rend, amely igazságos és teljes össz­hangban áll a keresztyén hit köve­telményeivel. Nem szeretnénk, Iha más nép beleavatkozna a mi dönté­sünkbe, mint ahogy mi sem avatko­zunk bele abba, hogy más népek milyen politikai rendszer mellett döntenek. Elmondhatjuk, hogy az új Kínában jobb alkalmak nyílnak számunkra Krisztus evangéliumának hirdetésére. A béke kérdésében kifejtette, hogy a világkeresztyénségnekfélreérthetetle- nül világos magatartást kell tanúsí­tania, hiszen a békesség evangéliu­mát hirdeti. A kínai keresztyének készek a világ többi keresztyénéivel- együttműködni a háború kiküszöbö­lése és a világbéke megóvása érde­kében. Befejezésül Wu elnök a kínai ke­resztyének egysége mellett szállt síkra. »A keresztyéneknek az eddi­gieknél jobban kell egymást segíte­niük, hogy fokozódó mértékben já­rulhassanak hozzá az egyház mun­kájához, a béke megőrzéséhez, és ha­zánk szocialista felépítéséhez« — fejezte be jelentését Wu elnök. Ismeretes, hogy a madridi protes­táns teológiai szemináriumot a spa­nyol állam ez év elején bezáratta. Az Egyházak Világtanácsának végre­hajtó bizottsága ausztráliai ülésén foglalkozott az üggyel és tiltakozá­sát fejezte ki a szeminárium bezára­tásáért. Az elmúlt hónapban a spa­nyolországi protestáns egyházak ve­zetőinek többszörös kérésére az ál­lam kilátásba helyezte, hogy újból megnyitja a szemináriumot és a hozzátartozó iskolát. Mindeddig azonban semmi jel nem mutat arra, hogy a kormány visszavonta volna azt miniszteri rendeletet, melynek alapján a rendőrség a szemináriumot bezárta. MOSZKVÁBA látogat egy nyolc­tagú anglikán egyházi küldöttség, hogy július 14 után konferencián vegyen ott részt, amelyen a két egy­ház közös problémáit beszélik meg az orosz ortodox egyház vezetőivel. A delegációt a yorki érsek vezeti. Megtárgyalásra kerül többek között a két egyháznak a Szentírásról, a hitvallásokról, az ökumenikus zsina­tokról vallott felfogása és az ak- j luális nemzetközi eseményekkel ! kapcsolatos álláspontja. A FILIPPI szigeteken ez idő sze­rint 600 000 protestáns él. Ez a lé- iekszám 50 éves missziói munka gyümölcse. A római katolikus egy­ház tagjainak száma 5 millió, to­vábbi másfélmillió a Rómától elsza­kadt katolikus egyház lélekszáma. Az ország 20 millió lakosának többi része pogány. A protestáns egyhá­zakban közel kétezer bennszülött lelkész munkálkodik, a 2704 római katolikus papból 117 a bennszülött. »AZ ASSZONYOK IMANAPJÁT« ez idén február 17-éu 79. ízben tar­tották. 135 ország sokmillió asszonya imádkozott c napon a békéért. A SZOVJETUNIÓBAN van láto­gatóban egy hattagú svédországi baptista egyházi küldöttség a szov­jetunióbeli evangéliumi egyházak országos tanácsa meghívása alapján. A delegációban van Ruben Swed- berg, a svéd Baptista Unió elnök- helyettese, al-u a svéd parlamentnek is tagja, továbbá Joel Sorenson, a Baptista Világszövetség ifjúsági tit­kára, dr. Gunnar Westin, az uppsalai egyetem egyháztörténet-tanára és a Svenska Morgenbladet stockholmi napilap egyik szerkesztője is. A Hungarian Church Press — protestáns egyházaink idegen nyelvű sajtótájékoztatója — leg­újabb számában túlnyomó részt a szlovákiai evangélikus egyház kül­döttségének magyarországi látogatá­sával és a szlovák püspökök teoló­giai tiszteletbeli doktorrá avatásá­val foglalkozik. Bőséges beszámolót közöl a lap a látogatás egyes esemé­nyeiről, a doktoravatási ünnepség­ről, bő kivonatban ismertetve D. D. Chabada és D. Katina püspök szék­foglaló beszédét, valamint D. dr. Vető Lajos és D. Bereczky Albert püspök üdvözlő beszédeit. A további események során hosszabb-rövidebb beszámolókat közöl a lap a küldött­ség látogatásáról a református egye­temes konventen, az evangélikus Teológiai Akadémián és a kötcsei. gyülekezetben. A Hungarian Church Press hírt ad Péter János református püspök­nek a Kínai Népköztársaságban tett útjáról, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanulmányi Bizottsá­gának üléséről, egyházunk Központi Alapot előkészítő bizottságának meg­alakulásáról, D. dr. Veíó' Lajos püs­pök német nyelven megjelent köny­vének külföldi visszhangjáról és a Gyülekezeti Segély munkájának megindulásáról. Ismerteti a lap Pá- kpzdy László Márton református teológiai tanárnak a Judaica című svájci folyóiratban megjelent cikkét és az új magyar bibliarevízió kül­földi visszhangját. A lap ismertet néhány levelet, amelyet lelkészek és gyülekezeti tagok a Sajtóosztályhoz intéztek;a Keresztyén Énekeskönyv megjelenése alkalmából. Április 9-én, hétfőn a késő esti órákban hatnapi ülésezés után tar­tották meg a Béke-Világtanács stock­holmi ülésszakának záróülését. Mint ismeretes, az ülésen a leszerelésnek és az atomfegyver eltiltásának kér­dését vitatták meg. Hogy mennyire a legizgalmasabb kérdése ez a világ­nak és hogy mennyire ennek a kér­désnek jó megoldásától függ az em­beriség békés élete, boldogulása, jó­léte, mutatja az a tény, hogy az ülésre a világ minden tájáról érkez­tek küldöttségek, köztük politiku­sok, tudósok, kultűrmunkások, egy­házak képviselői, egy-egy ország békemozgalmának részvevői. De mu­tatja az a tény is, hogy a záróülésen a többnapos megbeszélés után még mindig eleven vita és megbeszélés folyt. A legutolsó órákban is javas­latokat tettek a felszólalók. A zárp- ülésen megszövegezett határozato­kat ez alkalommal sokkal alaposabb vita előzte meg, mint bármikor a Béke-Világtanács előző ülésein. Ez éppen azt mutatja, hogy a Béke- Világtanács tudatában van feladatá­nak nagyságával, tudatában van, hogy a világ népeinek békeakaratát képviseli és araiak, hogy munkájá­nak eredményessége befolyásolja a háborús készülődés megszüntetését, hadseregek leszerelését, az atom­fegyver és a hidrogénbomba eltiltá­sát. Nekünk, keresztyéneknek, a békes­ség evangéliuma hirdetőinek külö­nösen örvendetes az, hogy a Béke- Világtanács stockholmi ülése olyan komolyan és felelősségteljesen fog­lalkozott a háború elkerülésének és a béke ügyének kérdésével. Hisszük és reméljük, hogy a háború elkerül­hető és a népeik békében élhetnek egymás mellett. Hisszük, hogy mind­annak, ami ezekben a napokban Stockholmban történt, pozitív ered­ménye éppen ez lesz. Hisszük, hogy pozitív eredményként kapja meg a világ a hadseregek leszerelését és az atomfegyver eltiltását. Mi, magyar keresztyének is tiszta szívből helyeseljük, amit James Endicott kanadai lutheránus lelkész a megnyitó ülésen beszámolóként el­mondott a leszerelésről és az atom­fegyver eltiltásáról. Szavaiból ki­csendül az a hit, hogy a népek ké­pesek megvédelmezni a békét. A régi jelszót: »Ha békét akarsz, ké­szülj a háborúra!« új váltja fel: »Ha békét akarsz, ugyanolyan erélyesen küzdj a megszilárdításáért, mintha a háborúban kellene harcolnod. Ju­talmad a béke és a boldogság lesz« — mondotta Endicott. Beszédének folytatásában körvonalazta azokat a feladatokat, amelyek a békét szerető és a békéért küzdő emberiség előtt állanak. »A feladatunk az, hogy biz­tosítsuk a leszerelés valóraváltását és kiharcoljuk a fegyverkezési haj­sza megszüntetéséről és a magfegy­verek eltiltásáról szóló nemzetközi egyezmény megkötését.« A keresztyén embernek a népelv béketörekvésének helyeslésén és igenlésén túl Istentől kapott feladata az, hogy éppen az Ö igéjének alap­ján szóval és cselekedettel hirdesse, munkálja és élje mindazt, ami meg­szünteti a háború gyilkos pusztítá­sát, népek és fajok közötti különbö­zőséget és elveszi az emberiség feje fölül a pusztítás rémét. l'AL LEVELE A ROMABELIEKHEZ 1 bfín világa — .1, lS—ti'i. Ä2 ,eVáflgélÍúin ’ Istennek ereje az emberek megmentésére... — hirdeti mindjárt levele elején az apostol. S hogy minden kétséget el­oszlasson, mindjárt fel is tárja: mi­ből kell megmenteni az embert? A kép, ami e versekből feltárul, éppen nem túlzott, kiszínezett kép­zelet szülötte, hanem maga a józan, rideg valóság. Igen, ez az élet és ilyen az ember. Úgy látja az apostol az emberi életet, mint amelyben minden felfordult, s most tótágast áll. Amit bölcsességnek vélnek, az balgaság, az okoskodás hiábavaló, az ösztönök és indulatok természet­ellenesek. Nem véletlen, hogy az em­beri élet alapvető közösségére, a férfiú és nő viszonyára mutat reá, mint ahol ez a romlás a legnyilván­valóbb s a legfélelmesebb gyümöl­csöket termi. Nem azért, mintha ez a kapcsolat önmagában bűnös volna; éppen ellenkezőleg! Mert itt Isten teremtő akarata a teremtés leg­drágább értékeit rejtette el, mert emberségünk alapja és értelme va­lósul meg itt, azért oly nagy és ér­zékeny a romlás. S e képet kiegé­szíti a 29—30. versek félelmetes bünlajstroma, e tizeaihatféle vétek. Nem volna csoda, ha eltakarnánk e rémek elől arcunkat, pedig jobban tesszük, ha szembenézünk velük. Valamelyikben bizonyosan előbb- utóbb magunkra ismerünk. ]Yf indez azonban csalt: következ­1 * meny, gyümölcs. A gyökér, a romlás fészke sokkal mélyebben van. Az ember nem ismeri Istent. Nem tikár hódolni neki. Maga készít magának isteneket a maga ízlése szerint. Az egész teremtett világ be­népesül istenekkel, számuk légió. Az ember elméje megállíthatatlan bálványkészítő műhely, mondotta egyszer az egyik reformátor. Mind­annyian ott rejtegetünk szívünk mélyén ilyen apró — s néha olyan hatalmas — isteneket. Itt kezdő­dött az első nagy helycsere, minden felfordulás és zűrzavar forrása: Is­tent, az egy igaz élő Urat taszítot­tuk le trónjáról szívünkben s ültet­tünk helyébe bálványokat. S ez a trénesere néha olyan félel­metesen sikerül.! A bálványok életre- kelnék, megnőnek , és hallatlan ha- j tatomra tesznek szert. Csakugyan ők j "lesznek az isteneink; a nyakunkra ülnek és uralkodnak rajtunk. így lesz az ember vágyainak és ! ösztö­neinek rabja, önzésének, kényelem­szeretetének — saját magának. Erre a rabságra gondol Pál, mikor há­romszor is hangoztatja, hogy Isten »odaadta« az embert e sötét Hatal­masságoknak. Odaadta, ez azt je­lenti: az Atya hagyta menni a té­kozló fiút a maga útján, dacosságá- gában és konokságában s nem tar­totta erővel vissza az atyai házban. Levette kezét róla — s ennél súlyo­sabb büntetés nem is érhette volna, így lett rab és koldus idegenben; |Y'f indez pedig nem sors, balsze­ifJ- rencsé, végzet, hanem bűn, vétkezés Isten és az Ö örök törvé­nyei ellen. Menthetetlen az ember, hirdeti az apostol, minden ember, a pogány is, kivétel nélkül. A te­remtett világból, á természet ké­peskönyvéből íeltetszenek Isten megismerésének halvány körvonalai; persze csak annyi, amennyi »az Isten felől tudható«. Ez is elég azonban ahhoz, hogy felelőssé és menthetetlenné tegye az em­bert Isten színe előtt. így tárul fel az apostol prédiká­ciójában a bűn világa. Ezen a sötét háttéren csak még fényesebben su­gárzik az evangélium üzenete: Isten mentő szándéka a Krisztusban, aki nem akar bennünket ebben a nyo­morúságban hagyni, hanem kinyújt­ja felénk irgalmas kezét. De hogy ez a mentő szeretet milyen drága, azt éppen ezen a sötét háttéren le­het meglátni. Isten szeretete erő­sebb mint a haragja; Ez a legna­gyobb csoda. Groó Gyula Önmegértés Amit mi teszünik, mind igaz, vagy legalábbis mentség akad rá bőven — s hisszük ám: elnéző lesz a szent ég, hisz1 tudjuk, mit miért teszünk, hová miért lép lábunk, és önmagunknak oly hamar s egykönnyen megbocsátunk. ' Bodrog Miklós « „Az én juhaim hallják az én szómat, és én ismerem őket, és követnek engem'V»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom