Evangélikus Élet, 1956 (21. évfolyam, 1-44. szám)

1956-04-08 / 15. szám

EVANGÉLIKUS ELET % Minden teremtménnyel együtt AZ ELSŐ HITÄGAZAT Luther Kiskáté-magyarázata szerint nem­csak Istennel való viszonyunk alap­hangját szólaltatja meg, hanem kö­zösségbe von embertársainkkal is. „Hiszem, hogy Isten teremtett en­gem minden teremtménnyel együtt” — mondja Luther és ezzel bizony­ságot tesz arról, hogy a keresztyén ember már terem­téshite folytán kapcsolatban és közösségben él a teremtett világ­gal és embertársaival. Másszóval ez azt jelenti, hogy ha a keresztyén ember Isten teremtmé­nyének hiszi és vallja magát, ezt nem teheti magányban, elkülönül­ten, hanem ezzel egyben vallást tett arról, hogy isteni egyenlőség alap­ján ő is csak egy tagja az emberi­ség nagy családjának. EZ A T EREM TM fl S VI közösség, a felebarátainkkal való kapcsolat sokféle valóságban ölthet konk­rét alakot, de közülük legátfo­góbb talán a nép, a társadalom, amelyben élünk. En­nek igazságát különösen is megvilá­gítják azok a dolgok, amelyekről a lutheri magyarázat mint Isten te­remtő jókedvének állandó ajándé­kairól szól. Némelyik közülük ugyan egyéni áldás, mert születési adott­ság', mint testünk, lelkünk, szemünk, tagjaink, értelmünk és érzékeink. A többiek azonban Isten naponként megújuló és folyamatos gondviselé­sének teremtményei, amelyeket azonban nem közvetlenül, csodás úton, hanem a teremtmények közös és egy­másért való fáradozásainak gyü­mölcseként ad az embereknek. A ruha, az étel, ital, a szántóföld (illetőleg annak termése), a megol- talmazás és az ellátás Istennek olyan ajándékai, amelyeket közü­lünk senki sem élvezhet önmagá­ban, hanem csak az emberek együtt- munkálkodása és egymásra utalt­sága útján, A világon mindenütt élő emberek ezeket a földi életre tar­tozó isteni ajándékokat olyan közös­ségekben élvezik, amelyek bizonyos adottságok és körülmények között élő eínbereket egyesítenek. Mi, ma­gyar evangélikusok ezt a közösséget a magyar népben ismerjük fel. A magyarországi protestantizmus története folyamán összeforrott ezzel a magyar néppel, amely- lyel mindenkor együttesen fára­dozott azért, hogy Isten terem­tésbeli ajándékai minden magyar embernek egyenlőképpen és bő­ségesen jussanak. A népnek belső egymásrautaltsága a haza határain belül nem lehet alapjává külső ellenségeskedésnek a világ népei között. Teremtmény! közösségünk minden emberrel is­teni ítéletet mond minden soviniz­mus, nemzeti gőg és lenézés, faji megkülönböztetés felett. A KÄTßMAGYARÄZAT arra >s tanít, hogy a teremtő Isten ajándé­kaiért hálával és dicsérettel, szol­gálattal és engedelmességgel tarto­zunk mennyei Atyánknak. Hogyan tehetünk eleget e tartozásúnknak? Mindenekelőtt úgy, hogy Isten említett ajándékait meg­felelőképpen megbecsüljük és bennük a sáfárságra való elhí­vásunkat felismerjük. Pál apostol okkal hangsúlyozta, hogy a keresztyén ember minden hétköznapi munkáját mintegy Is­tennek (Ef 6,6—8.) végzi. Luther ezért hangoztatta, hogy minden em­beri munkának keresztyén becsülete van és ezért tudta az egyszerű em­beri munkát is istentiszteletnek tekinteni. Isten a felebarát képében kéri számon tőlünk keresztyén hitünket és a mi számunkra így teszi fel a kérdést: tudunk-e a magyar népben, néppel és népért önfeláldozó szere­tettel helytállni a munkában, a cse­lekvésben, a hazaszeretetben? Erre a kérdésre jól felelnünk hitbeli kö­telességünk. Zay László Fiatal egyházak Dr. Rajah B. Manikam, az indiai tamul evangélikus egyház első in­diai püspöke. Manikam dr-t január végén szentelték fel püspökké nagy­szabású egyházi ünnepségek kereté­ben, amelyek során egyben az in­diai lutheránus egyház 250 eszten­dős jubileumát is ünnepelték. Azt az egyházat Ziegenbalg alapította, aki 1706-ban kezdte itt a missziót. A missziót elsősorban a dán evan­gélikus egyház támogatta. Az úgy­nevezett Üj-jeruzsálemi templom, amelyet még Ziegenbalg épített, a legrégibb keresztyén templom In­diában. A tamul egyháznak hat­százezer indiai tagja van. Manikam, aki most első indiai püspöke lett, rendkívül érdekes ökuménikus sze­mélyiség. Az utolsó tíz év alatt mind az öt világrészt bejárta és minden számottevő ökuménikus konferencián részt vett. Az Egyhá­zak Világtanácsa kelet-ázsiai titká­ra és a Nemzetközi Missziói Tanács titkára volt 1951-től 1954-ig és jelen­leg elnöke az Indiai Lutheránus Egyházak Szövetségének is. Mani­kam csendes szavú és nagytekinté­lyű egyházi férfiú, akire érdemes fi­gyelni a következő időkben. Fel­szentelésén jelen volt a Lutheránus Világszövetség egész vezetősége. A Lutheránus Világszövetség végrehaj­tó bizottsága ez ünnepélyes alkal­mak után itt ülésezett, majd itt tartotta azt az ázsiai lutheránus konferenciát, amely hasonló volt ahhoz, amelyet a Világszövetség nemrég Afrikában tartott. Ennek jellege erősen olyan volt, ahogy azt a nemzetközi egyházi sajtóban jel­lemezték, hogy ti. az a fehér em­berek nyugati egyházai számára akarta Afrikában a veszett fejsze nyelét megkeresni abban a tekin­tetben, hogy Afrika népeinek ébre­dése idején befolyásukat el ne ve­szítsék. Afrikában a Kilimandzsáró tövében egy néger törzsfának mond­ta ki a Lutheránus Világszövetség vezetői előtt, hogy a gyarmatosítás kora elmúlt. Itt most Indiában Dr. Manikam fogalmazta meg keresz­tyén tapintattal, de igen határozot­tan az indiai lutheránus egyház problémáit, tekintettel az ázsiai helyzetre. Manikam dr. a Lutherá­nus Világszövetség végrehajtó bi­zottságában megjegyezte, hogy *>ép­pen ideje, hogy a végrehajtó bizott­ság Keleten ülésezzék, mivel a Ke­let az, ahol a történelem ma újat produkálAz ázsiai népek függet­lenségi törekvéseiről beszélt. Ázsia vallásos és kulturális életének »for­radalmi változásairól és gigantikus folyamatáról« szólt és sajnálkozását fejezte ki afelett, hogy Ázsiában mindig nehezebb lesz a nyugati egy­házak misszionáriusainak a megje­lenése. De kijelentette, hogy az ot- í*ni egyházak maguk akarják a ke­resztyén missziót továbbfolytatni és beszámolt arról, hogy ezt a missziót — öreg egyházak mind személyes, mind anyagi vo­natkozásban végezni tudják. Felso­rolta saját egyháza missziói tevé­kenységét és kijelentette: »a mi Lutheránus Nemzeti Missziói Társa­ságunk ragyogó munkái végez India olyan területein, ahová eddig kül­földi misszionáriusok be sem lép­hettek.n Megjegyezte, hogy India északkeleti részében most új missziót kezdtek ott, ahol a külföldi misszio­náriusok működését az indiai kor­mány politikai okokból, vagyis a nemzeti függetlenség erősítése céljá­ból beszüntette. Manikam dr. őszintén és igen fi­nom fogalmazásban beszélt a Lu­theránus Világszövetség vezetői előtt arról is, hogy az indiai luthe­ránus egyháznak nagy problémá­ja, hogy saját felekezeti egységét építse-e és ezzel gyengítse a többi indiai egyházak nagyobb egység felé törekvő ökuménikus munkáját, vagy ezt a nagyobb egységet lássa elsősorban maga előtt. Hiszen »az indiai keresztyének egy nemkeresz­tyén országban élnek a maguk meg­osztott keresztyén bizonyságtételé­vel« s a felekezeti megosztottság nagy akadálya Indiában a keresz­tyén missziónak. Manikam kijelen­tette, hogy az indiai lutheránus egyház tárgyalásban van a dél-in­diai Egyesült Keresztyén Egyház­zal és kijelentette, hogy szívesen vesznek tanácsokat ebben az égető problémában, de azt az álláspontját fejezte ki, hogy ebben a kérdésben, vagyis a felekezeti önállóság, illetve a nagyobb ökuménikus egységkere­sés dilemájában végeredményben az indiaiaknak maguknak kell dönte­niük. Az indiai egyházi ünnepségek óta dr. Manikam részt vett Thaiföldön egy délkelet-ázsiai teológiai konfe­rencián, amelyről kijelentette, hogy ez a konferencia azt tartotta első­sorban szemelőtt, hogy a kelet­ázsiai egyházak saját belső erőik­ből hogyan tudják biztosítani lel­készképzésüket, majd a. kínai egy­házak nemzeti szövetségének meg­hívására a Kínai Népköztársaságba utazott, ahol Péter János reformá­tus püspökkel és dr. Hromádka prá­gai dékánnal is találkozott, akiket a kínai egyházak ugyancsak meg­hívtak. Az indiai egyházi ünnepségek után viszont dr. Lilje püspök, a Lutheránus Világszövetség elnöke látogatást tett Hirohito japán csá­szárnál (!), majd hazautazott Han­noverbe. Hannoverből további indí­tások történnek arra nézve, hogy az EKID-et, a németországi evangé­likusok, reformátusok és egyesültek egész Németországra kiterjedő szer­vezetét meggyöngítsék, vagy eset­leg felrobbantsák egyrészt az at­lanti politika, másrészt a felekezeti egyoldalúság érvényesítése érdeké­ben, D. Megy as eke Megy az eke, szaporodik a barázda, Mintha egy nagy könyv íródnék olvasásra. Papiros a határ, a tengerszéles, a tolla meg az a szegény öregbéres. Megy az eke, telik a könyv sorról sorra. Én vagyok az egyedüli olvasója# Én tudom csak, mit jelent ez és mit ér ez. először szánt a magáén az a béres. Megy az eke a felemás két tehénnel, mintha menne édesanya kisdedével. Elkerülik a páncélos roncsát bölcsen; legyen az a magyarázó kép a könyvben. Megy az eke, megy a magyar sorról sorra lankadatlan, mintha puszta szerszám volna. Fogy az ugar, nő a szántás telve-terjed. Magyarország, így írják a történelmed. Ki az a kéz, ki az a nagy névtelen toll? Megvárom, míg kifordul a mesgyesorból, hadd szorítsam a kezembe valahára — De meg sem áll, de csak int, hogy még mi várja. (1945.) Illyés Gyula Egymás terhét hordozzátok! Pályaudvarok kavargó forgatagá­ban sokszor látni embereket, akik a beérkezett vonat mellett nagy tás­káktól körülvéve hordárra várnak. — Nagyon jellemző ez a kép mi- reánk. Mi sem szívesen vállaljuk a terheinket, hanem inkább szaba­dulni akarunk tőlük. Elvárjuk a kö­rülöttünk élőktől, hogy észrevegyék már-már rogyadozó lábunk és lese­gítsék vállunkról, ami roskaszt. S elvárjuk ezt Jézustól is. Sokszor Ot is csak azért keressük, hogy ha más nem, legalább ö tehermentesítse életünket. Várjuk, hogy levegye vál­lunkról és életünkről azt, ami olyan nehéz. De Jézus sohasem ígérte tanítvá­nyainak, hogy az ő vállukat nem fogja teher roskasztani. Sohasem mondta: azért jöttem, hogy teher­mentesítsem az élteteket, de beszélt a tanítványok igájáról és terhéről. Bibliánk sok története szól arról, hogy Isten embereinek nehéz terhe­ket kell viselniök, de ehhez Isten ad erőt. Nem a terheinktől kell szaba­dulnunk, hanem meg kell tanulnunk hordozni azokat Jézus segítségével. Csak így tapasztalhatjuk meg, hogy igaz Jézus szava: könnyű az iga és gyönyörűségessé lesz a teher. Azt mondja az ige: »Egymás ter­hét hordozzátok« (Gál 6, 2). Végy föl magadra még több terhet, nem­csak a magadét, hanem másokét is. Jézus azt akarja, hogy a pályaud­vari hordárhoz hasonlítsunk, aki mindig azt nézi, kinek lehet segíteni, kinek a kezéből lehet kivenni a ne­héz csomagot. Terhet vállalni akaró embereknek kell lennlök Jézus ta­nítványainak, akik ezzel az indulat­tal járnak a világban: »mit segít­hetek?« Vállalni kell mások gond­ját. Vállalni kell azokat a terheket, amik mások vállára nehezednek. »Egymás terhét hordozzátok és úgy töltsétek be a Krisztus törvényét!« Annak a Krisztusnak a törvénye ez, akiről így prófétáit Ezsaiás: bű­neinket ö hordozta. S akiről Keresz­telő János így tett bizonyságot: íme az Istennek ama Báránya, aki elve­szi, magára veszi a világ bűneit. Jézus bűneinktől, a valóban elvisel­hetetlen terhűnktől szabadított meg minket. 0 azt hordozta el, aminek a súlya alatt összeroppan minden em­beri élet. Krisztusnak ez a szabadi- tása képessé tesz minket arra, hogy valóban hordozzuk egymás terhét és így betöltsük Urunk törvényét! Madocsai Miklós KORÁLKÖNYV II. kötet, a Keresztyén Énekes­könyv Üj Részének dallamai. Ara: 65,— Ft. Evangélikus Egyetemes * Sajtóosztály. Budapest, Vili., Puskin u. ÍZ. Csekkszámlaszám: 220—278, Készülj az ige hallgatására ! 1956 április 8 — Quasimodo geniti (Hűsvét u. 1.) vasárnap Jn 20, 19—31 — 1. Jn 5, 4—10 — Liturgikus szín: fehér m Amikor a Feltámadott Jézus Krisztus újra beköszönt tanítvámyaihozf ajkán olyan szóval teszi ezt, amiben összefoglalja minden ajándékát s a keresztyének egész szolgálatát: Békesség néktek! Ez a Krisztus nagy ajándéka az embereknek, amit halálával és feltámadásával megszerzett: békesség Istennel, békesség a szívben a bűn lelkiismeretbeli rettentéseivel szemben, békesség az emberek között, akik ezentúl jóakarattal és nem gyűlölettel viseltessenek egymás iránt. Krisztus köszöntése ráemlékeztet bennünket erre az Ö örökkévaló nagy ajándékára, de egyben elkötelez is, hogy egész életünkben legyünk a békesség művelői, hűséges követői a Békesség fejedelmének s egyben munkatársai is, akik eszközül alázko- dunk, hogy rajtunk keresztül is munkálhassa a világ számára a békesség ajándékát. ® A keresztyéneket szolgálatba küldő Krisztus erőt és felhatalmazást is ad övéinek. Amikor a tanítványoknak Szentlelket ígér és a fel- oldozás hatalmát adja nekik, akkor voltaképpen saját erejéből ad át nekik. A szolgálat eredményességére tesz ezzel ígéretet és azt mondja ki öröm­hírként, hogy aki az ö követői közül hűséges hírnöke lesz a békéltetés evangéliumának, annak szolgálata Isten áldásával jószerencsés lesz, mert az igaz és jó szolgálat a megbocsátással, a megbékéléssel és megbékélte- téssel mintegy Isten nevében (azaz megbízásából, eszközeként) végzett szolgálat. Isten azt ígéri itt Jézus Krisztusban, hogy minden az ö Krisz­tusban kinyilatkoztatott békéltető akaratának megfelelő munkát eredmé­nyessé tesz és felruház saját isteni hatalmával, sőt: más hasonló igehelyek szerint saját munkájának ismer el. B Amikor Jézus ilyen hatalmas erejű kinyilatkoztatásokat tesz és aján­dékot oszt, mégis ott van a tanítványok között a kételkedő, aki nem elégszik meg a csodával, hanem még többet kíván. Nem hisz a hírnek, amit a Mester megbízásából tanítványai tolmácsolnak, hanem személyes tapasztalatot kíván. Meg is kapja, mert Jézus nem fukar, de a szó, amit Jézus ehhez a kinyilatkoztatáshoz fűzött, mégis arra tanít bennünket, hogy tétovázás nélkül szegődjünk az Ö nyomdokába és haladjunk a szol- gálatnak Őáltala elénk adott útján. • B Mi mindezt a Jézusról megírt és prédikált jóhír, az evangélium for­májában tudjuk meg. Isten azért íratta meg az igét s azért prédikál- tatja közöttünk, hogy higgyünk Jézus Krisztus Urunkban s hitünk élő, eleven, életet adó és elevenítő hit legyen, más szóval: az élet valóságában cselekvő hit. Így lesz miénk Isten minden ajándéka s az ezeket betetőző örök élet. Mi se várjunk azonban nógatásra, bizonyításra, hanem a feltámadás hitében örvendezve szánjuk oda magunkat igaz szolgálatra a Békesség Fejedelmének, a feltámadott Űr^ Jézus Krisztusnak; ^ I*. Közös imádságunk Kedd — Isten üdvözítő akarata, akaratának titka, engedelmesség KEDD DELBEN Imádom titokzatos akaratod csodáját, mindenek Ura! Embereknek adsz hatalmat, hogy végrehajtsák terveidet. De összetöröd eszközeiket, ha szembeszállnak Veled. Megalázol és felmagasztalsz. Sebet ütsz és meggyógyítasz. Halálba viszel és életre keltesz. Bizony, félelmetes Isten vagy Te! Imádom titokzatos akaratod csodáját, mindenek Ura! Mégiscsak ke­gyelmesen cselekszel mindent. Mégiscsak javunkra cselekszel mindent; Mégiscsak üdvösségünkre cselekszel mindent. Bizony, irgalmas Isten vagy Te! Irgalmadért kérlek, mindenek Ura: hadd találja meg a világ a Neked tetsző békét, és add meg nekem is az engedelmes szív békéjét, Amen; KEDD ESTE Egyetlen Közbenjárónk, Jézus Krisztus! Te is tusakodtál Atyád aka­ratával. Tusakodtál, míg elfogadtad a keserű pohárt. Hozzád menekülök: Te megértesz engem. Megvallom Előtted gyengeségemet, lázadozásomat és engedetlenségemet. Hozzád menekülök: Te megbocsátasz nekem. Egyetlen közbenjárónk, Jézus Krisztus! Hozzád könyörgök minden emberért. Könyörgök családomért és minden családért. Újítsd meg mindennap a házastársak hűségét és türelmét. Korán ébressz hitet a gyermekekben és kíméld őket minden botránkozástól. Neveld és érleld az ifjúságot tisz- ■ taságban és őrizd meg derűs vidámságukat. Ne hagyd el az öregeket gyengeségükben és készítsd fel őket erőddel a végső harcra. Könyörgök elöljáróimért és minden felsőbbségért. Ismertesd meg ve­lük akaratodat és áldd meg fáradozásukat. Könyörgök népemért, és minden népért. Terjeszd közöttük neved fé­lelmét, és növeld közöttük az egyetértést. Egyetlen Közbenjárónk, Jézus Krisztus! Hajtsd végre Atyád akara­tát mirajtunk és üdvözíts minden embert a földön. Ámen. Bibliaolvasó HETI IGE: Áldott az Isten és a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyja, aki az ő nagy irgalmassága szerint újonnan szült minket élő reménységre Jézus Krisztusnak a halálból való feltámadása által. — 1 Pét I, 3. Április 8. Vasárnap — Jn 3, 1—8. Nikodémus életének nagy kérdésével fordul útmutatásért Jézushoz. Ez a kérdés: hogyan nyerheti el az ember az üdvösséget? A válasz, amit egyszerű és mégis olyan bonyolult. Üjjá kell az embernek: szüietnie. Egész eleiét, minden cselekedetét Isten Szentjeikének vezetése alá kell helyezni, mert csak a Lélek fakaszthat benne új életet. Április 9. Hétfő — 2 Tim 1, 6—10. Az igazi hit nem tesz bennünket félénkké, visszahúzódóvá mindentől, a világ dolgaitól. Ellenkezőleg: tevékeny, másokkal törődő és másoknak szolgáló emberré fonnál, mert Isten nekünk az erőnek* és a szeretetnek lelkét adta. Április 10. Kedd — 2 Tim 2, 1—5. Ez az ige elsősorban azoknak szól, akik az evangéliumot hirdetik. Ne­kik mondja, hogy hűségesen kell végezniük a szolgálatot, az igehirdetés munkáját. Ami pedig mindannyiunkra vonatkozik, hasonló az előbbihez: mindenki a maga hivatását hűségesen lássa el. Április 11. Szerda — Jn 5, 1—14. Jézus Krisztus megragadott minden alkalmat, hogy az embereken segítsen. Nem engedte magát gátolni semmitől sem (még az ószövetségi törvények előírásaitól sem), mert számára fontosabb az ember, minta holt szabályok. Krisztus példája nyomán, a keresztyén ember is szabad minden jó cselekedet, szolgálat elvégzésére. Április 12. Csütörtök — 1 Tim 1, 12—17. Valóban így igaz: Jézus Krisztus azért jött közénk a földre, hogy ben­nünket kárhozatra méltó embereket megtisztítson minden bűnünktől, halá­lával megváltson és hogy örökéletet adjon mindazoknak, akik hisznek Benne; Április 13. Péntek — Rm 6, 3—11; Isten a keresztségben bűnbocsánatot adott nekünk.- A keresztséget követnie kell az igaz és hűséges mindennapi keresztyén életnek. Tudjuk, hogy Jézus Krisztus ezt kívánja az ő tanítványaitól.: Április 14. Szombat — Jón %, 1—11. Jónást saját engedetlensége keverte bajba. Amikor nem lát más menek­vést, mint az engedelmesség útját — kicsit elkésve —, Istenhez imádkozik, hogy szabadítsa meg szorult helyzetéből. Mennyivel helyesebb és természe­tesebb az, ha az ember rögtön megcselekszi azt, amit Isten tőle elvár és kér. Vámos József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom