Evangélikus Élet, 1956 (21. évfolyam, 1-44. szám)
1956-03-25 / 13. szám
2 EVANGÉLIKUS ELET (Folytatás az 1. oldalról) helyzetünk keddtől csütörtökig, amikor Ordasnál az egymásra torlódott jég a Duna vizét felénk is kiszorította, s hiába bombázták a repülők, a jég meg sem mozdult. A Duna két métert emelkedett és Solt, Dunavecse, Apostag gátjait a honvédekkel együtt dolgozó nép alig tudta az árszint arányában megtartani és magasítani. Végül Ordasnál megindult a jég. Híveink derekasan kiveszik részüket a felvidékiekkel együtt az árvédelmi munkákból. Még folynak a védelmi munkák. Bízunk a jó Istenben, hogy emberi munkánkhoz erőt ad és kegyelmet, hogy megbirkózhassunk a természet elszabaduló, szilaj erőivel. Palotay Gyula Mohácsról: Itt és a környéken olyan gyanútlanul éltek az emberek, akárcsak Nőé napjaiban, amikor is »ettek-ittak- házasodtak«, s nem gondoltak a közelgő veszedelemre. Március 12-én kezdett riasztóvá válni a helyzet. Már szombattól mozgósították a várost és a környező falvak népét és a fogatokat. Hétfőtől kezdve valóságos mozgósítás képét öltötte a város és a környék. Szervezett társadalmunk mozgásba hozta a honvédséget, a dömpereket, a teherautók százait, a lakosság ezreit a dunai töltések megerősítésére. Keddre virradóan harangkongatás és a városi megafónok hívták a lakosságot a töltésre, mert a Duna felőli betontámfal kiemelkedő részét is elérte az egyre emelkedő víz és az utcaszint fölött hömpölygő áradat a betonfalat áttörni készül. Hála az éjszakai védekezésnek, már homokzsákok ezrei, óriási terméskő- és földtorlaszok védték és támasztották a jég által nyomott betonfalakat. A gyülekezet lelkésze, felügyelője é3 sok-sok tagja dolgozott a töltés erősítésén. A Dunánál találkoztam a református lelkésszel is. .Mohács legmélyebb részén fekvő híveinket rábírtam, hogy költözzenek fel a magasabban fekvő lelkészlakásba és gyülekezeti tanácsterembe. Délután a víz több helyen sugárban tört befelé. Az emberek a gátakon küzdöttek és az otthonukban készültek lázasan a fenyegető veszélyre. A legkritikusabb percekben azonban villámgyorsan terjedt el a hír, hogy Mohácstól északra mintegy 12 kilométerre a Duna átszakította a Mar- gitta-szigeti oldalon a gátat és a három méter magas és 30 méter szélességű áradat betört a szigetre. Két nap alatt elöntötte az egész szigetet, amelynek magyarországi részén több ezer ember élt tanyákon és tanyabokrokon. Felvidékről áttelepült híveink is laknak közöttük. Mohácson megszűnt a veszély, de keserű volt a számíze, mert tudtuk, hogy a szigeti oldalra beláthatatlan tragédia zúdult. A szigetről már hétfőn idejében kezdték átmenteni a bácskai oldalra az embereket. A várost másnapra az ország minden részéből az éjszaka idesereglett katonai ponton- hidakat szállító gépkocsik és farmotoros csónakokat húzó kocsik árasztották el. Megindult erről az oldalról is a szigetről segítséget kiáltó lakosság átmentése. Viharos erejű szélben, jégsziklák között folyt a mentés két napon át. A szigeten a házak összedőltek. Szervezett társadalmunk ereje imponáló módon nyilatkozott meg úgy a mentési, mint ezt megelőzően a védekezési munkálatoknál. Sok helyütt fenékig befagyott a Duna s az óriási víz és a viharos erejű északi szél roppant feladatok elé állították a védőket és mentőket... Katonáink, sofőrjeink hősiesen álltak helyt... Mióta a Dunát szabályozták és mederbe szorították, ilyen árvészre még példa nem volt. A megmentett lakosság nagy részének szinte mindene odaveszett. Híveink is szinte csak a puszta életüket mentették meg. Köztük van az az asszonytestvérünk is, aki évek óta kertjének legszebb virágait hozta vasárnapról vasárnapra oltárunkra. Férjével együtt harangozónéninknél kapott menedéket. A lelkészlakáson is veszélyeztetett híveinket helyeztük el. Csütörtöki bibliaóránkon Istenhez kiáltottunk, hogy álljon ott erejével, oltalmával a veszélyeztetett emberek mellett. Ormos Elek Bajáról: A Bajára zúdult árvíz emberemlékezett óta nem öltött ilyen hatalmas méreteket. Az ár szeszélyes, könyörtelen játéka sok váratlan nehézséget, eddig soha nem látott betöréseket és ennek nyomában a város mélyebben fekvő és éppen ezért komoly gátakkal védett és körülhatárolt részein elöntéseket okozott. i : Itt lakott területek rövid idő alatt víz alá kerültek és csak a legszükségesebbek mentésére volt idő. Tovább már szervezetten és előrelátóan irányították a biztonsági kiürítést, de még így is sok esetben csak vizen keresztül. A dunaparti részeken már március 4-től folytak a megerősítések. A veszélyeztetés idején ideért százával és ezrével befutott teherautók, katonai alakulatok, a polgári lakosság és a messze helyekről ideirányított segélycsapatok közbenjöttével két- három méteres úttorlaszokat, zárgátakat, biztonsági töltéseket emeltek, amelyek ellenálltak az ár terjedésének. A mentés, gátépítés, költöztetés munkájában mindenki segített. Mindenki a veszélyes helyeken állott. Harangozom, presbitereim, híveim, fiaink és fiaim napokon át keményen dolgoztak. A nyomás akkor enyhült, amikor tőlünk délre, a határsávban a Duna áttörte a gátakat. Kis gyülekezetünkben nincs kétség- beesés és csüggedés. Csaknem három évtizede szolgálok ebben a kicsiny közösségben és mindig boldogan adhattam hálát Istennek, e keveseknek adott nagy lelki javaiért. Ez a lelki gazdagság le fogja gyűrni a földiekben történt megszegényedés kérdéseit; Kemény Gábor Az egész magyar nemzet megmozdult, hogy a kárt szenvedett területek lakosságát megsegítse. A hősies árvízvédelmi munka után a testvéri összefogásnak új kötelezettsége hárul mindannyiunkra. Segítsük talpraállítani a családokat és ezek gazdaságát. Az evangélikus gyülekezetek végezzék ezt a szeretetszolgálatot Isten nevében, és népünk iránti teljes odaadással. _________________________ ISTENTISZTELETI REND. ] Budapesten, március 25-én, Vfrágvasániap Deák tér de. 9 (úrv.) Hafenscher Károly, de. 11 (úrv.) Ilafenscher Károly, du. 6 János passió (Luteránía hangv.). — Fasor de. fél 10 Cserháti Sándor, de. Jl (úrv;) Gyöngyösi Vilmos, du. 7 Gyöngyösi Vilmos. — Dózsa Gy. út 7. de. fél 10 SGlc Károly. — Rákóczi út 57/b. de. 10 (szlovák) Szllády Jenő dr. — Tljaly K. u. 28. de. 11 Bonnyai Sándor, du. 6 Bonnyai Sándor. — Kőbánya de. 10 Koren Emil. Utász u. 7. de. 9 Bolla Árpád. — Vajda P. u. 33. de. fél 12 Bolla Árpád. — Zugló de. 11 (úrv.) Muntag Andor, du. 7 Scholz László. — Gyarmat u. 14. de. fél 10 Muntag Andor. — Rákosfalva de. fél 12 Scholz László. — Fóti út 22. de, 11 (úrv.) Gádor András, du. 7 Rimár Jenő. — Váci út 129. de. 8 Gádor András. — Újpest de. 10 Blázy Lajos, du. fél 7 Blázy Lajos. — Dunakeszi de. 9 Matuz László. — Pesterzsébet de. 10 teológus, du. 6 szeretetven- dégség. — Soroksár—Újtelep de. fél 9 teológus. — Rákospalota, MAV-telep de, 8 Kökény Elek. — Rákospalota de. 10 Kökény Elek. — Rp. Kistemplom du. 3 Schreiner Vilmos. — Pestújhely de. 10 Kurlősi Kálmán. — Rákoscsaba de. 9 Békés József, du. fél 7 Békés József, Bécsikapu tér de. 9 Várady Lajos, de. 11 Juhász Géza, du. 7 Juhász Géza,. — Torockó tér de. fél 9 Juhász Géza. — Óbuda 9 (gyerm.) Komjáthy Lajos, de. 10 (Úrv.) Komjáthy Lajos. du. 5 Sárkány Tibor. — XII., Tarcsay V. u. 11. de. 9 Danhauser László, de. 11 Danhauser László, du, 7 Rutt- kay Elemér. —Diana u. 17. de. fél 9 Ruttkay Elemér. - Pesthldegkút (Szent István u.) de. fél 11 Groó Gyula. — Kelenföld de. 8 Muncz Frigyes, de. 11 (úrv.) Muncz Frigyes, du. 6 Rezessy Zoltán dr. — Németvölgyi út 138. de. 9 Rezessy Zoltán dr. — Budafok de. 11 Benes Miklós dr. — Nagytétény de. 8 Benes Miklós dr. — Kelenvölgy de. 9 Vison- tai Róbert. — Albertfalva de. 11 Visontai Róbert. — Csillaghegy de. fél 10 Kaposvári Vilmos. Nagypénteken, március 30-án Deák tér 9 (úrv.) 11 D. Dezséry László (úrv.) 5 Passió. 0 Hafenscher Károly (úrv.) — Fasor reggel 7 (úrv.) Dulcz Páí, de. 11 (úrv.) Gyöngyösi Vilmos, du. 5 Passio- olvasás, du. 7 (úrv.) Gyöngyösi Vilmos. — Rákóczi út 57/b. de. fel 9 (úrv.) Szílédy Jenő dr.. de. 10 Szilády Jenő dr. — Thaly K. u. 28. de 11 Bonnyai Sándor, du. 6 Pas- sio-olvasás. — Kőbánya de. 10 (úrv.) Koren , Emil, du. 7 (úrv.) Bolla, Árpád. — Utász u. 7. de. 9 (úrv.) Korén Emil. — Vajda Péter u. 33. de. fél 12 (úrv.) Koren Emil. — Zugló de. 11 (úrv.) Scholz László, du. 7 Munlag Andor. — Gyarmat ti. 14. de. fél 10 Muntag Andor. — Fóti út 22. de. 11 (úrV.) Rimár Jenő, du. 7 (úrv.) Gádor András. — Váci út 129. de. 8 (úrv.) Rimár Jenő, du. 7 (úiv.) Rimár Jenő. — Újpest de. 10 (úrv.) Blázy Lajos, du. 7 (úrv.) Blázy Lajos. — Pesterzsébet de. 10 (úrv.) Bencze Imre, du. 7 (úrv.) Madarász István. — Soroksár—Újtelep de. fél 9 (úrv.) Madarász István. — Rákosszentmihály de. fél 11 (úrv.) Tóth- SzöIIős Mihály, du. fél 7 (úrv.) Tóth-Szöllős Mihály. Bécsikapu tér de. 11 (úrv.) Várn.dy Lajos, du. 7 D. dr. Vető Lajos. — Torockó tér de. 8 (úrv.) Juhász Géza, de. fél 9 Juhász Géza, du. 7 Benes Miklós dr. — Óbuda de. 10 (úrv.) Komjáthy Lajos. du. 7 (úrv.) Komjáthy Lajos. — XII., Tarcsay V. a, 11. de. 9 Danhauser László, de. II Danhauser László, du. 5 Pa.ssio-olvasás, du. 7 Danhauser László. — Kelenföld de. 11 (úrv.) Muncz Frigyes, du. 5 Passio-olvasás, du. 0 (úrv.) Rezessy Zoltán dr. — Németvölgyi út 138. du. fél 6 (úrv.) Bottá István. — Budafok de. 11 Visontai Róbert, du. 6 Visontai Róbert. — Nagytétény de. 8 Visontai Róbert. •— Kelenvölgy de. 9 Benes Miklós dr. — Albertfalva de. 11 Benes Miklós dr. — Pesthidcgkút (Szent István u.) du. fél 7 (úrv.) Groó Gyula. PASSIÓ A mi Urunk, Jézus Krisztus szenvedésének és halálának szent története összeállította: Ruttkay Miklián Géza ARA 5.— FT lelkészi hivataloknak, tíz példányon felül 4.— Ft Evangélikus Egyetemes Sajtó- osztály, Budapest, VIII. kér. Puskin utca 12. Csekkszámlaszám: 220—278 Márciusi ünnepségek egyházunkban A Teológiai Akadémia ifjúsága március 15-én délután ünnepélyt rendezett az Egyházegyetem székházéban. Az ünnepélyen megjelent az egész tanári kar, D. dr. Vető Lajos és D. Dezséry László püspök, Grün- valszky Károly egyetemes főtitkár, a központi egyházi hivatalok tisztviselői és más vendégek, Az ünnepélyen Illanitz György zongora, Szlrmay Zoltán fuvola, Havasi Kálmán oboa zeneszámckkal szerepeltek. Zongorán kísért ifj. Zászka- liczky Páíl. Sifcter Endre proszenior Petőfi verseket szavalt. Magyar László szenior ünnepi beszédet mondott. Az ifjúság képviselője felolvasta a márciusi tizenkét pontot: »Mit kíván a magyar nemzet« ás méltatta a márciusi vívmányokat, majd ezt mondotta: »Meg kell találnunk helyes viszonyunkat és magatartásunkat nemzetünk múltjához s a múlt tapasztalatain és tanulságain okulva nemzetünk jelenéhez. A számunkra adott társadalmi és politikai viszonyok között világos látással kell szolgálnunk nemzetünket. Isten e tekintetben ránk, teológusokra és lelkészekre igen nagy szolgálatot bízott: az Ö igéjének hirdetését, hogy Isten igéjének világosságával dolgozzunk népünk felemeléséért. Legyen bennünk erő és munkakedv, hűséggel végezzük munkánkat, hogy bízva tekinthessünk a jövő elé. 1848 emléke éljen a szívünkben elevenen. Tanítson minket összefogásra, küzdelemre és egyetértésre. Tanítson magyar hazánk szeretetére.« Az ünnepélyen D. Dezséry László püspök is beszédet mondott. »Akkor a világszabadságért, a nemzeti szabadságért és a népszabadságért viaskodtunk, olyan történelmi korszakban, amelyben a szabadság eszméje végigsöpörte az egész világot, de amikor annak jegyében mégis mi műveltük a legnagyobbat. Forradalmak voltak mindenfelé Európában, de állhatatosságában és mélységében ezek közül egyik scan volt fogható a mi szabadságharcunkkal« — mondotta a püspök. A püspök foglalkozott egyházunk 48-as hagyományaival és kijelentette, hogy »a magyar evangélikus lelkész alakját azóta mindig úgy kell megrajzolni, hogy abban döntő vonás legyen a negyvennyolcas«. , A püspök ezután a következőket emelte ki a sok közül, amelyről március idusán szólni kell: »Az 1848-as márciusi forradalom és a szabadságharc azért volt olyan hatékony, mert az ifjúság az akkori kor leghaladóbb, élenjáró gondolatait és a gondolatok cselekedetre váltásának leghaladóbb módjait tette magáévá. A magyar ifjúság keze akkor valóban a kor lüktető erén volt. Azt ragadtuk meg, ami a dolgok lényege volt. Az eszme és a cselekvés csak úgy lehet hatékony. Ita a legmodernebb feladatokkal függ ösz- sze, lést és mindazt, ami ahhoz tartozott, az mindenki számára örök nagy példaként maradt éppen abban, ahogy az eszmét a realitással kapcsolta. Mostani ifjúságunk sok gondolata messze van ettől a realitástól és ez mai szabadságvágyunk nagy csorbája.« »A márciusi felkelés jellegzetesen a hazaszeretet mozgalma volt. Nem árt gondolkoznunk azon, hogy mit jelent szeretni a hazát. Azon, hogy mit jelent lelkészi .szolgálatunkban a hazaszeretetnek az a hitelessége és érvényessége, amelyből Pctőfiék szóltak.« A püspök ezután a teológus ifjúságról szólt és megköszönte az ifjúságnak azt a jókedvű szolgálatát, amellyel 20 fokos hidegben végrehajtotta a Lelkésznevelő Intézet költözését, csakhogy fontos egyházi programok sorozatába illeszkedően legyen az végrehajtható. Az ilyen szolgálat — hangsúlyozta a püspök — »talán nem látszik olyan hősiesnek, mint Petőfié. De nemcsak az a hazafiasság és nemcsak az a hősies, amely nagy történelmi eseményeket indít el, hanem az is, amellyel történeti események lefolyását biztosítjuk, amellyel történeti események eredményeit őrizzük meg. Mi a felszabadulás korszakát éljük. Minden ilyen kis szolgálat a felszabadulás történelmi eredményének megőrzésére szolgál. A felszabadulásnak ebben a korszakában jogunk van és alkalmunk van elővenni legszebb nemzeti hagyományainkat és tovább küzdeni azok szellemében. Lehetőségünk van arra, hogy mint egyház a magyar protestantizmus legszentebb hagyományainak folytatóiként érezzük magunkat. Adja Isten, hogy ebben a szolgálatban együttműködhessünk. Adja Isten áldását nagyar népünkre, amelynek nagy szüksége van hű fiakra« — fejezte be beszédét D. Dezséry László püspök. A Deák téri templomban tartott ünnepi istentiszteleten Dóka Zoltán segédlelkész prédikált, Rm 8, 32. alapján: »Aki az ő tulajdon Fiának nem kedvezett, hanem őt mindnyájunkért odaadta, mi módon ne ajándékozna vele együtt mindent mimékünk«, amely az Útmutató egyik aznapi Igéje volt, többek között a következőket mondotta: »Az a szándék, amely az egész magyar népet akarta akkor átölelni, és amely azokon akart segíteni, Péter János püspök pekingi utazása Péter János magyar református püspök és J. L. Hromádka profesz- szor, a prágai Komensky teológiai fakultás dékánja pénteken repülőgépen Pekingbe érkezett. A két egyházi vezető több előadást tart kínai teológiai fakultásokon. akik kicsik és elnyomottak voltak, ennek az igének fényében érthető. Miről volt szó a negyvennyolcas eseményekben? Az emberi élet egyszerű, de éppen ezért legfontosabb feltételeiről: a nemzeti és személyes szabadságról, a törvény előtti egyenlőségről, az egyenlő jogokról és kötelességekről, a közteherviselésről. A szabad sajtóról, és a szabad szólásról, vagyis a lelkiismereti szabadságról. Arról volt szó, hogy az egész magyar nép felemeltessék. Hogy kézzelfogható segítséget kapjanak az elnyomottak, az emberszámba is alig vett jobbágyod?.« A lelkész szólt arról, hogy az egyház mindezt Isten igéjének fényében látja. A reformációban megújult magyar keresztyénség sok prédikációja van ezek mögött a követelések mögött, egyházunknak a nemzet életében végzett sok szolgálata is. Egyházunk az ige hirdetésével ma is jó szolgálatot végezhet a nemzetnek. »Az a feladatunk — mondotta Dóka Zoltán lelkész —, hogy mi mindnyájan a magunk helyén egész népünk javára nézőén cselekedjünk és dolgozzunk. Hogy népünk mellé álljunk és nem képmutató semmittevéssel, nem üres beszéddel és nagy szavakkal, hanem valóságos, áldozatos, őszinte és önzetlen cselekedetekkel dolgozzunk vele együtt és érte, mint akik megismertük Isten irgalmasságát a Jézus Krisztusban s akik tehát nem akarhatunk mást, csak azt, hogy a mi sokat szenvedett magyar népünk igazi emberi életet találjon.« Az Egyházegyetem tisztviselői bensőséges házi ünnepséget rendeztek március 15-én. Fo- garasi Árpádiné Petőfi: »Nemzeti dal« című versét adta elő. Blat- niczky Mária Vasvári Pálnak az emberiség fejlődéséről írott tanulmányából olvasott fel. Dr. Lehel László az 1848-as forradalom nagy eszméinek jelentőségét méltatta; Megemlékezett a 48-as szabadság eszméivel kapcsolatban Petőfi Sándorról, az egyenlőség eszméjével kapcsolatban Táncsics Mihályról, a testvériség eszméjével kapcsolatban Kossuth Lajosról és a haladás eszméjével kapcsolatban Vasvári Pálról. A 48-as eszmék legmarkánsabb képviselőire való, emlékezés erősítse a mai nemzedéket a reményteljes jövő félé vezető úton. A BÉKE VILAGTANÄCS április 5-én Stockholmban rendkívüli ülésszakot tart, amely a leszerelésről és az atomfegyver eltiltásáról tárgyal. PESTÚJHELYEN március 25-én délután 5 órakor műsoros böjti est lesz, ahol Tessényi Koméi püspöki titkár hirdeti az igét. Ezt a teológusoknak mondani nem problémátlan vállalkozás. A forradalmi magatartás mindenesetre az, amely mindenestől a kor feladataira vonatkozik. Viszont álíorradalmi magatartás az, amely ugyan követeléseket tartalmaz, mint eszméket ée vállalkozásokat és mint cselekedeteket, de úgy, hogy ezek az eszmék, ezek a cselekedetek a kor valódi szükségleteivel, feladataival, a leg- haladottabb eszmékkel és az eszmék cselekedetre váltásának leghala- dottabb módszereivel szemben elmaradást mutatnak. És ellenforradalom az, amely a kor eszméi és gyakorlati eredményeivel szemben akar mozgalmat támasztani, A márciusi ifjúság nemcsak lépést tartott a korral, hanem tudta mindazt, amit a leghaladóbb módon lehetett tudnia az akkori világról.« »A márciusi eseményeknek és a 48-as szabadságharcnak világos volt a kapcsolata a realitással. A szabadság csillaga akkor először ragyogott úgy felettünk, hogy az nem messzi esthajnali csillag volt, amelyre sápadtan álmodozva tekintgetünk, hanem olyan, amelynek fénye rávilágított a földi tényekre, a konkrét emberekre és ezek szükségleteire. A 48-as Ifjúság a világszabadságért küzdött, de az egész felkelés a konkrét magyar helyzetnek való szolgálat, a valódi történelmi szolgálat igényével történt. A reális szándék az volt, hogy a magyar népet megmentse a pusztulástól, az elnyomástól s a magyar nemzetet az emberiség méltó tagjává tegye. A 48-as forradalom realitása benyomást keltő volt az egész világ számára. Ahogyan a márciusi tizenkét pont alapján ez az Ifjúság megfogalmazta a népszabadságot, ahogyan a magyar nemzet megteremtette a szabadságharchoz szükséges fegyvereket, az utánpótGYÜLEKEZETI HÍREK AZ EVANGÉLIKUS EGYHÁZ- EGYETEM 20 000 forintot adott az árvízkárosultak javára. A DEBRECENI egyházközség új felügyelőjét, Hiltier Keresztélyt március ll-én iktatta hivatalába Szabó Gyula lelkész. Aznap szeretetven- dégség is volt a gyülekezetben, amelyen a helyi lelkész prédikált és Elefánty Sándor vezetésével az újonnan alakult énekkar szolgált. Az új énekeskönyv részletes ismertetése után o jelenlévők a már ismert 13 új énekhez még két új húsvéti éneket is megtanultak. EGYHÁZUNK PÜSPÖKEI körlevélben elrendelték a gyülekezeteknek a nagyheti igehirdetés-sorozat tartását, »A négy evangélista bizonyságtétele Jézus szenvedéséről és haláláról« összefoglaló címmel, A körlevél szerint hétfőn a Máté, kedden a János, szerdán a Lukács, szombaton a Márk evangéliumába foglalt szenvedéstörténet alapján hangzik az ige. Nagycsütörtökön este, nagypénteken de. és este istentiszteletek lesznek úrvacsoraosztással. A HEGYESHALOM-LEVÉLI gyülekezet március ll-én ünnepelte felügyelőjének, Blaskovich Gézának húszéves felügyelői jubileumát. Ez alkalomból a gyülekezet meghívta volt lelkészeit: Tessényi Kornél püspöki titkárt és Weltler Rezsőt, a győr-soproni egyházmegye esperesét, akik igehirdetéssel szolgáltak a gyülekezetben. Weltler Rezső esperes közvetlen szavakkal mondott köszönetét a jubiláló felügyelőnek és méltatta kétévtizedes eredményes és áldásos működését, majd Sikter László lelkész, a gyülekezet ajándékát nyújtotta át. Este a gyülekezeti teremben szeretetvendégség volt. A BUDAI egyházmegye lelkészi munkaközössége március 14-én a budavári lelkészi hivatalban ülést tartott, melyen igemagyarázattal és előadással Kaposvári Vilmos, Sárkány Tibor, Fehér Károly, Várady Lajos és Zay László lelkészek szolgáltak. A KELET-BÉKÉSI egyházmegye lelkészi munkaközössége Békéscsabán március 22-én ülést tartott. Előadást tartottak Mekis Ádárn esperes, id. Dedinszky Gyula, Sáfár Lajos, Linder László és Fecske Pál lelkészek. A DELI Egyházkerület mátra- szentistváni üdülője május 1-én kezdi meg az üdültetést. Az üdülőben családi elhelyezést biztosítunk. Jelentkezni lehet Péter Lajos pénztárosnál (Budapest, VIII., Üllői út 24. Tel. 130—886.) és Rédey Pál igazgatónál (Budapest VIII., Puskin utca 12. T. 138—656.) Kérjük, hogy a torlódások elkerülése céljából mielőbb adjuk be a jelentkezéseket. Akik iskolaköteles gyermekek nélkül tudnak üdülni, lehetőség szerint május, június, ill. szeptember hónapokra jelentkezzenek. Szép fekvésű üdülőnk jó ellátással, szeretettel várja vendégeinket. A LUTHERÁNIA ÉNEK- ÉS ZENEKAR március 25-én, virágvasárnap este 6 órakor a Deák téri templomban előadja: Bach: János Passióját Közreműködnek: Farkas Ilonka, Máté Jolán, dr. Sikolya István, Littasy György és Melis György. Vezényel: Weltler Jenő, orgonái; Zalánfy Aladár
