Evangélikus Élet, 1956 (21. évfolyam, 1-44. szám)
1956-03-11 / 11. szám
"• "ik: ,Sok hamis nézclfel és sok rossz cselekedettel ártottunk egymásnak” — mondotta kölesei prédikációjában Katina püspök Az Egyházak Világlanácsa vezetői a keleten és nyugaton élő egyházak kapcsolatáról és a különböző társadalmi rendszerek békés versengéséről Február 29-én, verőfényes napon látogatták meg szlovák vendégeink a kötéséi egyházközséget, Balatonszárszótól kilenc kilométernyire, a somogyi dombok között. Verőfényes téli nap volt, a tájakat hó fedte s a kocsik gyakran embermagasságnál magasabb hóíalak között rohantak az országúton. A dunántúli téli magyar táj kedvessége fokozta az utasok között a baráti hangulatot. Siófokon megállt a társaság a Balaton végeláthatatlan hómezőnek tűnő jeges. medre mellett. Pára emelkedett a lassan olvadó hómezőről és a nap már bizonygatta, hogy vége a néhány hetes jégkorszaknak hazánkban. A balatonszárszói Országúton lelátni az Egyházegyetem üdülőjére, mely mélyen lent a vízpartnál hatalmas fák között várja a tavaszt. A száraz ágak között teljes nagyságában látszott egyházunk kedves üdülője. Szárszónál a dombok közé kanyarodván, először a boráról híres Szóládot értük el, azután Kötését* ezt a .magas hegyek között köröskörül hegyoldalakra épített gyönyörű kis falut. A főútról hosszú meredek, bokrokkal szegélyezett út vezet fel a templom ajtajába. A templom a fennsíkon van, mellette a parókia. Gyönyörű látvány. A felvezető út előtt állt a presbitérium. A fekete téliruhás férfiak mind a termelőszövetkezetbe tartoznak. Kötésé termelőszövetkezeti község, amint azt a falu szélén álló tábla büszkén hirdeti. Szőlőtermelő és földművelő lakossága szorgalmas munkával zavartalan, boldog életet teremtett itt minden lakos számára. Az egyházközség minden tagja betagozódott a tsz-be. A tsz 80%-a evangélikus. A presbiterek élén Szende Sándor lelkész és Trimmel Henrik egyházközségi és egyházmegyei felügyelő, ^z esperes- képviseletében peA Szlovákiai Evangélikus Egyház két püspökének teológiai díszdoktorrá avatásával kapcsolatban a szlovákiai evangélikus egyházi delegáció valamennyi tagja igehirdetéssel szolgált gyülekezeteinkben. Február 26-án, reggel D. D. .Ján Chabada egyetemes püspök a pilisi gyülekezetét látogatta meg. D. De- zséry László püspök kísérte el útjára. Velük volt a két püspök felesége is. Az összegyülekezett presbitérium várta a gyülekezet vendégeit s a gyülekezet nagy szeretettel látta vendégül őket. A főistentiszteleten zsúfolásig megtelt a hatalmas templom. D. D. Ján Chabada püspököt a templomban Nagybocska-' Vilmos lelkész üdvözölte s többek között a következőket mondotta: »Bizonyságot teszek gyülekezetem békeszeretetéről. A legutolsó háború óriási kárt zúdított ránk. 1944 novemberében szép, ősi templomunknak csaknem egyharmad része áldozatul esett a megverten menekülő német katonaság vandál munkájának. Községünknek felbecsülhetetlen kára a háború borzalmai között kioltott, megnyomorított soksok emberélet. Érthető tehát, hogy testvéri szeretettel fordulunk a püspök urak felé, akik erejük teljes latbavetésével munkálkodnak a béke megőrzéséért, hogy azok a szörnyűségek, amelyek a legutolsó háború alkalmával ránkzüdultak, ne ismétlődjenek meg földünkön.« Ezután Válint János esperes üdvözölte a püspököt a Pest megyei egyházmegye nevében. Ugyanő tolmácsolta Chabada püspök prédikációját, amelyet a gyülekezet nagy figyelemmel hallgatott. Chabada püspök az üdvözléseket megköszönve, hosszabb beszédet is mondott,' amelyben a felszabadulás korából mondott el szívhez szóló történeteket arról, hogyan ismerte fel a szlovákok és maigyarok sorsközösségét s hogyan lett a két nép barátságának szószólójává. A pilisi gyülekezet istentisztelet után ebéden látta vendégül a vendégeket. A ebéden részt vett a gyülekezet felügyelője, gondnoka és több presbitere is. Itt Tóth dig Fónyad Pál nagykanizsai lelkész. Szende Sándor lelkész üdvözölte a kocsikból kiszálló vendégeket, akik között teológiánk új két tiszteletbeli doktora: D. D. Ján Chabada és D. Andrej Ludovit Katina püspök, D. dr. Vető Lajos és D. Dezséry László püspök állottak kíséretükkel együtt. Szende Sándor meleg hangon méltatta a nagy megtiszteltetést, amely érte a kölesei egyházközséget és Isten áldását kívánta a csehszlovák—magyar barátságra. Odabent a parókián családias ebédhez’gyülekeztek a meghívottak. Ott volt a község egész vezetősége, a helybeli két termelőszövetkezet elnöke, mindketten evangélikusok, a presbitérium, a konyha körül sürgölődő kölesei asszonyok. Chabadáné, Katináné és Dezséry- né püspökné-asszonyekat hamar körülveszik az asszonyok és a papné. Utolsó simítások a terítésen és megmegkezdődik az ebéd, amelyen csaknem ötvenen vettek részt. Az ebéd alatt lelkes és sokatmondó pohárkö- szöntők hangzottak el. A község egyik politikai vezetője a szlovák vendégeket üdvözölve kijelentette, hogy az evangélikus egyházközség sokat segített a termelőszövetkezetté alakulásban és kifejezte reményét a további együttműködésre. Hangsúlyozta, hogy ők azt kívánják, hogy az egyházközség zavartalanul éljen a községben s hogy a község virágozzék minden lakója boldogulására. D. Dezséry László püspök bemutatta az egyházközséget a vendégeknek. Megemlékezett arról, hogy az elmúlt nyáron látogatta meg az egyházközséget, éppen akkor, amikor a község termelőszövetkezetté alakult. Idézte az Evangélikus Életet, amely Károly lelkész köszöntötte meleg szavakkal a püspököket. D. Andrej Ludovit Katira, a Szlovákiai Evangélikus Egyház Nyugati Egyházkerületének püspöke és felesége Békéscsabára látogatott el. D. dr. Vető Lajos püspök kísérte a vendéget Békéscsabára, ahol Mekis Ádám esperes, püspökhelyettes és Kiss György igazgatólelkész fogadták őket. A főistentiszteleten Katina püspök prédikált, a prédikációt Mekis Ádám esperes tolmácsolta magyar nyelven. Az istentisztelet után a püspökök látogatást tettek Diósy Jánosnál, a Békés Megyei Tanács V. B. elnökénél, aki a megye és a város több vezetőjével együtt fogadta a püspököket. A békéscsabai egyházközség díszebédet rendezett a püspökök tiszteletére, amelyen a gyülekezet sok vezetője és! presbitere vett részt. Dr. Ján Michalko, a pozsonyi Teológia dékánja Kelenföldön prédikált. Dr. Pálfy Miklós dékán kísérte el a gyülekezetbe, ahol Muncz Frigyes espereshelyettes fogadta a gyülekezet vezetőségének élén. Michalko dékán prédikációját Zalán Pál csanádalberti lelkész tolmácsolta magyar nyelven. A kelenföldi gyülekezet díszebédet rendezett a dékánok tiszteletére. Andrej Ladiszlav Bartho egyetemes főtitkár a Budapest-cinkotai egyházközség vendége volt ezen a napon. Grünvalszky Károly egyetemes főtitkár kíséretében érkezett meg a gyülekezet vendége Cinkotá- ra, ahol Blatniczky Jenő lelkész fogadta őket a presbitérium élén. A zsúfolásig megtelt templomban igehirdetést tartott Bartho főtitkár. Gémes István pécsi segédlelkész fordította magyarra a prédikációt. A cinkotai gyülekezet díszebédet rendezett az egyetemes főtitkárok tiszteletére. A Magyarországi Evangélikus Egyház vendégei szeretetteljes fogadtatásra találtak gyülekezeteinkben. Bizonyságtevésük erősítette a két egyház kapcsolatát az egyház Urában, Jézus Krisztusban közös hitben. akkor ezt írta a püspök útjáról: »Dezséry püspök azért látogatta meg a kölesei egyházközséget, hogy kifejezze iránta szeretetét akkor, amikor minden tagjával beépült a termelő- szövetkezetbe.« D. D. Ján Chabada szlovákiai egyetemes püspök hosszabb beszédben méltatta azt a termelőszövetkezeti mozgalmat, amely Csehszlovákiában is előrehalad és amely a jövő útja. Kifejezte reményét, hogy a magyar- országi és a szlovákiai evangélikus egyház meg fogja találni helyét a társadalmi átalakuláson átment új típusú falvakban. D. dr. Vető Lajos püspök megköszönte a kötcseiek magyaros vendéglátását és ünnepélyes szavakkal köszönte meg a kötéséi gyülekezeten keresztül valamennyi, a szlovákiai vendégek magyarországi vendéglátásában részt vett gyülekezetünk áldozatát és testvéri szere- tetnyilvánítását vendégeink iránt. Szólásra emelkedtek a termelő- szövetkezetek elnökei is és kifejezték örömüket a csehszlovák és magyar nép új barátsága felett. Ebéd után a vendégek meglátogatták a termelőszövetkezeti irodát és ott hasznos beszélgetést folytattak az egyház és a nép együttműködéséről Kötésén és mindkét országban. Közben megszólaltak a hegyen épített temp’om harangjai s a nép felgyűlt a templomba. Az egész templom zsúfolásig megtelt. Fónyad Pál nagykanizsai lelkész szép beszédben üdvözölte a szlovák vendégeket az egyházmegye nevében és átadta az egyházmegye üdvözleteit a szlovákiai evangélikus gyülekezeteknek, azok között is a Szlovákiában élő magyar evangélikus hittestvéreiknek. Az istentiszteleten D. Andrej Ludovit Katina püspök prédikált. Mekis Ádám püspökhelyettes tolmácsolta magyarra. Prédikációja, amely az egész gyülekezetét mély örömmel töltötte el, 1. Kor 10, 23—24. alapján szólt. »Minden szabad nékem, de nem minden használ; Minden szabad nekem, de nem minden épít. Senki ne keresse, ami az övé, hanem ki-ki azt, ami a másé.« A püspök arról szólt, hogy volt idő népeink és egyházaink életében, amikor bennük sokan azt hittték, hogy minden szabad nékik. Nem volt minden szabad és nem is használt minden. Sokféle hamis nézetünk, sok rossz cselekedetünk és gok gonosz gondolatunk ártott magunknak és ártottunk vele egymásnak. Ezután másképpen kell lennie! Az egyháznak az a dolga — fejtegette a püspök —, hogy harcoljon a bűn ellen, mert egyébként maga is áldozatul esik a bűnnek. A továbbiakban a püspök azt fejtegette, hogyan kell megtanulnunk az önző, magunk felé forduló, csak a sajátját néző emberi magatartás helyett a Krisztus által megparancsolt szeretetet, önzetlenséget, amelyben azt keressük, ami a másé. Rámutatott arra, hogy életünk a közösségi élet felé fejlődik és Isten abban a keresztyéneket akarja az első sorokban látni. Népeink barátsága és egyházainknak az egy közös hitben való növekedése békét teremtett népeink és egyházaink között. Dolgoznunk és áldoznunk kell egymásért. A püspök prédikációja végén magyarul mondotta a Miatyánkot, amellyel nagy örömet szerzett a gyülekezetnek. Katina püspök egyébként ebéd után a kötcsei presbiterekkel is magyarul beszélgetett és magyarul szólt hozzájuk húszperces, szép magyarsággal elmondott beszédével. Istentisztelet után a gyülekezet apraja-nagyja a templomból kivonulva kísérte a vendégeket az országúihoz, ahonnan visszaindultak Budapestre. Ez a nap felejthetetlen dőlt valamennyi részvevő számára. Megmutatta, hogy a két egyház Csehszlovákiában és Magyarországon menynyire azonos körülmények között él és mennyire segítheti egymást imádsággal, tapasztalattal és szeretettel. D. Az Egyházak Világtanácsa végrehajtó bizottságának ausztráliai ülésezése alkalmából Sidneyben nagygyűlés tartottak. Mintegy 60 ezer hallgató előtt szóltak az Egyházak Világtanácsa vezető emberei az ökumené időszerű kérdéseiről. Az Egyházak Vi.lá.gtanácsa sajtó- szolgálata az alábbiakat közli az elhangzott felszólalásokból: »Vissert Hooft ez alkalommal ismét hangsúlyozta a kelet-európai egyházakhoz fűződő kapcsolatok fontosságát. Ma egészen rendkívüli jelentősége van ennek — mondotta —, hogy kapcsolatban maradjunk a kelet-európai és a kínai keresztyénekkel. Ezek az egyházak Jézus Krisztus egyházához tartoznak. O. F. Nolde, a Nemzetközi Ügyek Bizottságának igazgatója óva intette a keresztyénséget attól, hogy ideológiai fölényét atomfegyverekkel akarja bizonyítani. A különböző társadalmi rendszerek közötti versengés — mondotta — csak akkor veszélyeztetné a világbékét, ha a propaganda-módszerek erőszakba és felfordulásba csapnának át. Ha ezt elkerüljük, minden rendszernek meg kell adni a lehetőséget arra, hogy a maga értékét bebizonyítsa. Bármilyen komolyan kell is venni az elvi-ideológiai ellentéteket, ezeket természetüknél fogva lehetetlen katonai eszközökkel kiküszöbölni. Dr. Liston Pope amerikai teológiai professzor 'kifejtette, hogy a függő népek növekvő nemzeti öntudata jellemzi a 20. századot. Legjelentősebb az ázsiai és afrikai nemzetek föl— ébredése. A II. világháború kezdetén kereken 750 millió ember élt gyarmati uralom alatt, ma már alig 200 millió mondotta. Hromádka .professzor, a prágai Comenius Fakultás dékánja hangsúlyozta: »Amikor egybegyűlünk, nem feledjük el az elválasztó különbségeket. Mégis hallgatunk, egymásra és megpróbálunk egymásnak segíteni és egymásért imádkozni. Ez a keresztyén egyház nagy küldetése. Mi valamennyien az egy oszthatatlan egyház tagjai vagyunk itt és hisszük, hogy az egyház minden különbségeink fölött egyetlen egyház. Az ausztráliai kormány által adott banketten Visser’t Hooft főtitkár hangsúlyozta, hogy Ausztráliának kedvező földrajzi helyzeténél fogva a híd szerepét kellene vállalnia és összekötő kapocsként szerepelnie Európa és Ázsia között. Befejeződött az Egyházak Világtanácsa Végrehajtó Bizottságának ausztráliai ülésezése Az Egyházak Világtanácsa tájékoztató szolgálata jelenti Géniből: A Világtanács végrehajtó bizottságának ausztráliai ülése véget ért. A bizottság foglalkozott a legközelebbi, 1960-ban tartandó nagygyűlés színhelyének kérdésével >és megállappdott abban, hogy az ázsiai' térséget fogják előnyben részesíteni. A jelenlegi tervek szerint Ceylonban látszanék legkedvezőbbnek a világgyűlés megtartása. Ami a 90 tagú Központi Bizottság ez év július 28—augusztus 5. között Magyarországra tervezett ülésének színhelyét illeti, a végrehajtó bizottság elhatározta, hogy tovább folytatják azokat a terveket, amelyek szerint a gyűlést Mátraházán kívánják megtartani. A központi bizottság ülésének első témája »A prozelitizmus és a vallásszabadság« kérdése lesz; második téma »Az egyházak és a felelős nemzetközi társadalom felépítése«. A végrehajtó bizottság »üdvözölte az Egyesült Államok legfőbb bíróságának több határozatát azokkal a megkülönböztető rendszabályokkal szemben, amelyeket a négerekkel szemben alkalmaznak. Biztató lépésnek tekinti e határozatokat a végrehajtó bizottság azon az úton, amely minden ember számára fajra vagy színre való tekintet nélkül egyenlő jogok megvalósulása felé vezet«. Ugyancsak elismerését fejezte ki a végrehajtó bizottság az Tavaszi munkák idején — az evangélikusok felnéznek az égre és imádkozva kérik Isten megújuló áldását a mindennapi kenyérért való fáradozásukban. Xjjra megemlékezünk arról, hogy a gondviselő Isten testünket és életünket naponként bőven ellátja és táplálja, de megemlékezünk arról is, hogy gondviselő munkájának részes társaivá tett, sáfársággal bízott meg, elvárva tőlünk, hogy orcánk verejtékével fáradozzunk a magunk és embertársaink kenyeréért. Népünk ez idén jó reményekkel kezd hozzá a tavaszi mezőgazdasági munkákhoz. Az időjárás és az előkészületek azonban nem elegendőek arra, hogy a falu és a város bőséges, a tavalyinál gazdagabb ellátását biztosítani lehessen, ehhez sokat és jól kell dolgozni mindannyiunknak. Ebben a tavaszi munkában komoly felelősségű munkára van szükség az egyénileg dolgozó parasztok Amerikai Egyháztanács magatartása iránt a faji kérdésben, egyben felhívta a figyelmet aria, hogy egyes lelkipásztorok és más egyháztagok az amerikai élet különböző területein üldöztetést. szenvednek azért, mert a legfelső bíróság határozatának megvalósításán fáradoznak. Az egyház tartozik segítséget nyújtani azoknak, akik a négerüldözéssel szemben szót emelnek. A végrehajtó bizottság foglalkozott »A keresztyének és a háború megelőzése az atomkorszakban« elnevezés alatt működő bizottság kérdésével és ennek elnökévé Thomas Taylort, az aberdeemi egyetem elnökét választatták meg. A végrehajtó bizottság ugyancsak elfogadta azokat a terveket, amelyek szerint július első felében Németországban konferenciát, tartanak »Felelős társadalom nemzeti és nemzetközi ügyekben« témakörrel. Eire a tanulmányi konferenciára Európából, Nagy-Británniából és Észak-Amerikából 80 delegátust hívtak meg. A végrehajtó bizottság foglalkozott az Egyházközi Segély jelentésével és támogatta azt a felhívást, amely a konstantinápolyi ökumenikus pátriárkátus számára nagyobb segély gyűjtését irányozza elő a múlt év őszén kitört zavargások okozta károk helyreállítására: részéröl, hogy túlszárnyalhassák az elmúlt évben elért jó terméseredményeiket. A termelőszövetkezeteknek az eddiginél is jobb példaadáshoz kell eljutniok, a gyengébb szövetkezeteket erősítve, az erősebbeket to- vábbi lendülettel előbbre juttatva, hogy necsak méltó részüket vegyék ki népünk ellátásában, hanem as egyéni gazdaságoknál jobb eredmények felmutatásával vonzó példái mutassanak azoknak, akik még bizonytalankodnak a jövő e paraszti életformájával kapcsolatban. Az evangélikus emberek az egyéni gazdaságokban és a termelőszövet- kezetekben egyformán tudják, hogy lelkiismeretük indítására, népünk várakozására Isten előtti felelősség- ben kell jó munkát végezniük és tudják azt is, hogy ennek jutalma népünk megbecsülése és Isten áh dása. A szlovák egyházi küldöttség gyülekezeti szolgálatai „JÓ AZ ÚR, ÖRÖKKÉVALÓ AZ Ő KEGYELME • • • (Zsolt 100, 5.) mIÍMMI 1, ir-ilMr jflÜMii ni»
