Evangélikus Élet, 1956 (21. évfolyam, 1-44. szám)

1956-02-26 / 9. szám

EVANGÉLIKUS ELET » Böjt — felhívás örömre (A 32. zsoltár olvasásakor) Nem tudom mások hogy vannak vele, de engem sokszor nyugtalan­ság fog el, ha úrvacsorázó gyüleke­zetben komor arcokat látok, embere­ket, akik szinte sötétebb arccal lép­nek az oltár elé, mint amilyen sötét az ünneplő ruhájuk. S az úrvacsora vétele után sem mindig változik a helyzet: sokszor marad komor egy- egy ember arca, sokszor marad le- horgasztott a fej. Hiába kutatok ilyenkor az emberi arcokon, nem mindig találom rajtuk jelét a felsza­badult örömnek. Gondoljuk csak el: az úrvacsora vétele előtt, Isten bűnbocsátó ke­gyelme hirdettetik minden bűnbánó, hivő gyülekezeti tagnak. A lelkész szavain keresztül Isten tudomására hozza az embernek, hogy többé nem tulajdonítja neki az elkövetett, de megbánt bűnöket, mert egyszer s mindenkorra megbocsátotta azokat. Tehát mindazok, akik őszintén fel­tárták szívűket-lelküket a Mennyei Atya előtt, a legnagyobb ajándékot kapták meg, amit mi, keresztyének Istentől megkaphatunk: a bűnbo­csánatot. Mégis sok arc marad komor és ke­vés szempárból olvasható ki az az öröm, amelynek el kell töltenie min­den keresztyént ilyen alkalommal. Kétségkívül itt valami baj van, va­lami nincsen a rendjén. Persze, nem a bűnbocsánat hirdetése körül, ha­nem abban, ahogyan fogadni szok­tuk ezeket a drága isteni igéket. Azt hiszem, senki sem tagadja, hogy a 32. zsoltár bűnbánati zsol­tár. Nemcsak azért, mert erre utal « címfelirat, hanem inkább azért, mert szövegében, tartalmában a bűn- bánatról és a bűnbocsánatról van szó. Olyan ember szép szavai ezek, aki keresztülment mindazon a lelki és testi gyötrődésen, melyek nem egyszer elfogják az embert, ha el­múlt életét, cslekedeteit vizsgálja. Bizonyára járt ő is komor arccal, leszegett fejjel. Nem mert ember­társainak szemébe nézni, nem mert csak mélyen meghajolva, bánkódva Isten színe elé járulni. Maga mondja el ezt: »Megavultak csontjaim...« » ... életerőm ellankadt...« Nem ta­lált tehát nyugalmat sem lelké­nek, sem testének, mert űzte haj­totta az Istennel és az emberekkel elintézetlen számadása. Nem hallgathatta el tovább bű­neit, bevallotta Istennek azokat és azóta boldognak tudja magát és örömtelinek életét. Boldognak és örömtelinek azért, mert tudja, hogy övé a legnagyobb ajándék: a bűn­bocsánat. Ezt a boldogságot, örömét nem is tudja magába fojtani, hanem örök időre szólóan mások tudtára hozza, hogy mások is így cseleked­jenek, hogy mások is tudjanak örülni, boldogok lenni. Ahogy a mondatokat olvasom, megint a szemem elé bukkannak azok az emberek, akik egy-egy úrvacsorái istentiszteleten komor, sötét arccal fogadják Isten hirdetett igéjét. Aztán eszembe jutnak azok is, akik arról beszélnek, hogy az ember nem örülhet senkinek és semminek, mert minden cselekedete tele van bűnnel. Pedig mi nem a bűneinkből élünk, hanem abból, hogy megkegyelme­zett emberek vagyunk. Olyan embe­rek, akiket Isten kegyelmébe foga­dott. Böjt idején, az önvizsgálat külö­nös alkalmával a 32. zsoltár szavai erre figyelmeztetnek bennünket. Tudjunk tehát örömteli keresztyén életet élni, mindennek örülni, mert erre indít bennünket az, hogy Isten megbocsát és megbocsátott nekünk! A komor nézésű és komor életfor­mát hirdetők pedig olvassák el sok­szor, minél többször ezt a zsoltárt, hogy ők is boldogok, örömben élők legyenek, Vámos József KÜLFÖLDI EGYHÁZI HÍREK A THÜRINGIAI (NDK) Eisenach evangélikus püspöke, D. Mitzenheim nyilatkozott a Neue Zeit munkatár­sának a prágai deklarációval kap­csolatban. Kiemelte: A deklaráció­ban világosan megmutatkozik a tö­rekvés, hogy megakadályozzák_ a po­litikai helyzet megmerevedését. »A németek túlnyomó többségével együtt tudom, hogy Németország újra egyesülése sem fenyegetések, sem erőszak által nem valósulhat meg, csak egyedül a kölcsönös meg­értés útján« — hangoztatta a püs­pök. Kifejtette, hogy az európai fegyverkezés korlátozása és különö­sen a két német állam fegyveres kon­tingenseinek korlátozása nagy szol­gálatot jelentene Németország bé­kéje és kölcsönös megértése szem­pontjából. Mitzenheim püspök hang­súlyozta, hogy egyetért a «semmiféle atomfegyvert német területen!« kö­veteléssel és azt első lépésnek te­kinti az atomerővel való visszaélés megszüntetésének irányában. «A tömegpusztító fegyverekkel való kí­sérletezés is visszaélést jelent azzal a hatalommal, amelyet Isten az em­bernek adott a természet erői fö­lött«. O HIROSIMÁBAN meghalt Kazuo Szazaki, aki az 1945 évi atombom­bázásból kifolyólag atomsugárzás okozta betegségben szenvedett. Be­tegsége négy évvel ezelőtt lépett fel. Szazaki már a harmadik Hirosi­mái lakos, aki ebben az esztendőben meghalt atomsugárzás okozta beteg­ségben. © ÉSZAK-AMERIKA vezető egy­házi lapja, a Christian Century je­lenti, hogy a közelmúltban két te­kintélyes kanadai lap vezércikkben szólította fel a kormányt a Kínai Népköztársaság elismerésére. A to­rontói Daily Star kiemelte: »Ideje, hogy Kanada a saját kezdeménye­zéséből és ne Washington sugalma- zására cselekedjék ebben a nagy je­lentőségű kérdésben.« A másik lap, amely az anglikán egyházhoz áll közel, gyalázatosnak minősítette az VSA ellenállását Kína ENSZ-tag- ságával szemben és sürgette, hogy Kanada »szükséges esetben erő­szakolja rá akaratát Amerikára« Kína elismerése kérdésében. oo BERLINBEN január 28-án sajtó- fogadást tartott a magyarok hazaté­rését elősegítő bizottság. Megnyitót mondott Szent-lványi Béla, a ber­lini Humboldt Egyetem magyar nyelv- és irodalom professzora, a bi­zottság elnöke. Ezután a külföldön élő emigránsok életéről beszéli Fől- des-Papp Károly, református lel­kész, a Református Konvent tudo­mányos munkatársa, majd elmon­dotta, hogy hazatérő emigránsok szakképzettségüknek megfelelően helyezkednek el Magyarországon és minden segítséget megkapnak az új élet kezdéséhez. I AZ ANGOL megszálló hadsereg a legdurvább retorziókkal élt a cipru­siak ellen, jelenti az Unita c. lap, mert egy bírósági helyiségben idő­zített bombát talált. Bezárták az is­kolákat, az épületekről mindenütt el­távolították a görög lobogókat, át­kutatták a templomokat és kolosto­rokat, ahol mindent össze-vissza törtek és zúztak. Makariosz érsek kijelentette: »A szent épületeket még a hódító barbárok is nagyobb tiszteletben tartották, mint a ke­resztyén hit úgynevezett védelme­zői, az angol Izatonák. Megsértették a templomok szentségét, éspedig a legszentségtörőbb és leggonoszabb módon. A brit kormány zsoldosai, mint a legújabb barbárok, bajonet- tekkel, gépfegyverekkel hatoltak be a szent helyekre. A barbarizmus ilyen tettei a brit kormány szégye­nét jelentik.« Kyréne püspöke is több ízben hangot adott felháborodásá­nak az angol katonák túlkapásai miatt, mire letartóztatták a püspök 22 éves testvérét is. Emiatt a diákok tüntettek s a tüntetés miatt 25 diákot letartóztattak. INDIÁBAN él Ázsia népességének egynegyede, 366 millió lakos. Egy négyzetkilométer területen 111 em­ber él. (Összehasonlításul: Ázsiában 30, Európában 47,4) India lakossága mintegy 200 különböző törzsi nyel­vet beszél, közülük 12 szélesebb kör­ben elterjedt. 1949-ban a hindi nyel­vet mondták ki nemzeti nyelvként, bevezetésére 10—Í5 évet vettek terv­be. Az 1953. évi statisztika szerint 10 millió keresztyén él Indiában. A római katolikusok száma 4,6 millió, az ortodoxoké 0,8, a protestánsoké 4,5 millió. * AZ AMERIKAI egyházak nemzeti tanácsának küldöttsége március 9-én a Szovjetunióba indul, ahol tíz napig lesz a Szovjetunió egyházainak ven­dége. A nemzeti tanács elnöke, E. C. Blake még a múlt év nyarán értesí­tette Alekszij pátriárkát az ameri­kai egyházaknak arról a készségé­ről, hogy személyes látogatásuk út­ján »növeljék a kölcsönös megértést és nyilvánvalóvá tegyék a Krisztus­ban adott testvéri közösséget«. — Alekszij pátriárka meghívása alap­ján a nemzeti tanács főtitkára most, január 4-én közölte Nyikoláj nietropolitával, hogy a nemzeti ta­nács küldöttsége Blake elnök veze­tésével H. Knox Sherrill püspökből, dr. Fry, az egyesült lutheránus egy­ház elnökéből és még hat neves egy­házi személyiségből fog állni. — Az Egyházak Világtanácsa kőnyo­matosának jelentése szerint remélni lehet, hogy a Szovjetunió ortodox egyháza június elején visszaadja az amerikai egyházi emberek látogatá­sát. Az egyház útja a tevékeny szeretet útja Reminiscere vasárnapjának evan­géliuma szerint Jézus az ördögtől gyötört leánya meggyógyításáért kö­nyörgő kananeus asszonynak eluta­sítóan válaszol: »Nem küldettem, csak Izráel házának elveszett juhai­hoz«. Majd az asszony ismételt ké­résére, annak nagy hitét látva meg­gyógyítja a leányt. Ez ige megérté­sében Jn 3, 16. igazít el. »Ügy sze­rette Isten e világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy valaki hisz Őbenne, el ne vesszen...« Mit tanulunk e történetből ma? m Az, egyháznak, mint Krisztus testének a számára ez az ige boldogság. Öröm tudni azt, hogy az övéihez, a keresztyénekhez van első­sorban szava, akarata, tevékenysége az Ürnak. De szent felelősség tudni azt is, hogy minden, ige elősorban fe­lénk fordul, mint szent népe felé és hív bűnbánatra, hirdeti az ítéletet és a kegyeimet. Ilyen értelemben gondolhatunk erre az igére is: »Itt az ideje, hogy megkezdődjék az íté­let Istennek házán«. (1. Pét 4, 17.) Isten kegyelme elsősorban szól ma is az egyháznak, de számonkérő sza­va, ítélet elé állító üzenete is első­sorban vonatkoznak ránk. a Megtanuljuk ebből az igéből azt is, • hogy Jézusban nagy szeretet jött el a világba. A világ, melyben és amelyért testté lett: Isten végtelenül nagy irgalmas szeretetét ismerhette meg Benne. Az egész vi­lág Megváltója Ő, aki mindenkiért jött. Ezt ismerték fel és mondták ki a Jézust megismerő samáriabeliek: »magunk hallottuk és tudjuk, hogy bizonnyal ez a világ idvezítője, a Krisztus«. Ez a szeretet nemcsak egyetemes volt, hanem - feltétel nélküli is. Bár a kananeus asszony története, a kapernaumi százados szolgájának meggyógyítása és sok gyógyítás a nagy hit erejéről tanít, mégis azt látjuk, hogy Jézus szeretete ment elébe, kereste és teremtette ezt a hitet; Az egész Biblia arra tanít, hogy Jézus megy az elveszett után, keresi a tékozló fiakat, elgurult drahmá- kat, eltévedt juhokat. A szeretet, a kegyelem elébe megy a bűnösnek: nem feltételesen, hanem keresőn, megelőző szeretettel. Isten szeretett­nek felismerésében ébred és él a hit. S Az egyház szolgálata ebben a világban Jézus útja, akiben Isten az egész világot szerette. Mi nem élvezhetjük a világmegváltás váltságművét kegyességünk elefánt­csonttornyában, hanem épp az em­bervilágban kell járnunk Jézussal, hogy küldetésünket betöltsük, szol­gálatunkat hűségesen elvégezzük. Nem kérdezhetem attól, aki ke­nyeret kér tőlem, hogy van-e hite, hanem adnom kell neki a Jézus ne­vében. Nem zárkózhatom be, sőt aj­tót kell nyitnom, mikor egyházként a segítő szeretet gyakorlásában ott lehetek, ahol rám a »jó« érdekében szükség van. Isten az ő Fiát az egész világnak adta, küldte. Annyit jelent és ér az egyház léte is a világban, amennyire Jézusnak szolgáló, sze- retetbe.n tevékeny útját járja min­denkiért, az egész teremtett világért. Fábry István Thadden-Trieglaff a németországi egyházi életről A hamburgi evangélikus akadémia sajtó-klubjában tájékoztatót, adott a német egyházi napok előkészületei­ről D. Dr. Thadden-Trieglaff, az egy­házi lapok elnöke. Az egész német- országi protestantizmust egybehívó nagy egyházi gyűlés székhelye ez esztendőben a Majna melletti Frank­furtban lesz. Előadásában kijelen­tette: minden igyekezete arra irá­nyul, hogy a Németországot ketté­hasító árkot ne mélyítse. Éppen ezért óva intett mindenkit attól a megté­vesztő beállítástól, mint hogyha Ke- let-Németországban az egyház hely­zetét »egyházi harc«-nak lehetne mondani. Nézete szerint minden ilyen jellegű feltevéssel a Német Demokratikus Köztársaság hivatalos tényezőit egy általuk sem kívánt magatartásra kényszerítik. Kifejezte azt a meggyőződését, hogy a Német Demokratikus Köztársaság szervei nem akarnak harcot az egyházzal. Ezzel összefüggésben arra is utalt, hogy a frankfurti nagygyűlésre cseh­szlovákiai és magyarországi és eset­leg romániai küldöttek is várhatók. Meghívást kaptak Lengyelország és a Balti államok protestáns egyhá­zai is. Egyik megjegyzésében arról tett említést Thadden-Trieglaff, hogy nem a Német Demokratikus Köztár­saság politikai tényezői, hanem nyugati érdekeltségű körök mun­kálkodnak azon, hogy »az egyházi harcról« szóló vaklármával mester­ségesen rontsák az állam és az egy­ház közötti viszonyt; Készülj az ige hallgatására ! Mt 15, 21—28. — Böjt 2. vasárnapja m Igénk első üzenete az, hogy Jézus Krisztus az egész világ Megvál­tója. Bár először azt mondja a pogány asszonynak, hogy Ö első­sorban »Izráel elveszett juhaihoz küldetett«, mégis, nem véletlenül »té­ved« Galilea határain túl, a pogány Tirus és Sidon vidékére. Az Egyházak Világtanácsa 1954. evanstoni nagygyűlésének ez volt a főtémája: »Krisztus a világ reménysége«. Ez azt jelenti, hogy a különböző keresztyén felekeze­teknek feltétlenül találkozniok kell ebben a rövid, hitvallásszerü igaz­ságban. Igénk másik üzenete: Jézus hitet kíván azoktól, akik Hozzá fordul­nak. Ha jól meg is nézi azt, aki Hozzá könyörög, végül mégis csak szívének hitét vizsgálja meg és veti mérlegre. Nagy örömmel és bizakodással töltheti el szívünket ennek tudata. Jézus a »mélységből kiáltok« szavát meghallgatja. Azokét, akik nem akarják erőszakosan »elvenni a fiák ke­nyerét«. hanem meg tudnak elégedni »az asztalról aláhulló morzsákkal« is, tudván, hogy »elég nékik az Ö kegyelme«. Ezt a teljesen megalázkodó és teljesen Öreá hagyatkozó hitet nevezi Ö »nagy hitnek«. a Jézus meghallgatja a Hozzá fordulók, s az Őbenne bízók kérését. Ez a meghallgatás azonban sokszor nem olyan »-beütemezés« szerint történik, ahogyan mi azt szeretnék. Lehet, hogy először »egy szóval sem felel« kérésünkre (23. v.). Van úgy, hogy felelete elutasításnak látszik (24, 26. v.). Ha azonban a teljesen Öreá hagyatkozó hitet látja, akkor ez könyö- rületességre indítja és kész segíteni az ínségen. Mert Neki van szeme meglátni a bajokat és van szíve megindulni és segíteni azokon. Bűnbocsátó kegyelmével feloldoz a bűn rabságából, könyörületes szívével orvosolja a testi nyomorúságot. A vaknak megnyitja szemét, a süketnek fülét, a némá­nak ajkát, a bénát talpraállítja, a gonosz lélektől megszállott betegeket meggyógyítja. Ezért forduljunk Hozzá mindig bizalommal, a meghallgat- tatás bizonyosságával. E Végül — de nem utolsósorban — arra tanít bennünket mai igénk, hogy felelősséggel tartozunk egymásért. A szülők a gyermekekért. A gyermekek a szülőkért. A testvérek a testvérekért. A kanaeus asszony vál­lalja a mély megaláztatást és megalázkodást, mert szereti leányát és segít­séget kér számára annak nagy testi nyomorúságában. S minthogy egy a mi mennyei Atyánk, s mi az Ö gyermekei vagyunk, így egymásnak testvérei is — ezért mi sem mondhatjuk a testvérgyilkos Káinnál: »Avagy önzője vagyok-é az én atyámfiának?« (1. Móz 4, 9.). Ezt a feleletet akkor sem fo­gadta el Isten Káintól és ma sem fogadja el mitőlünk. ő igenis, számon kéri tőlünk is, hogyan teljesítettük a ránk bízott feladatot, felebará­tainkkal, embertársainkkal szemben. Ezt a felelősséget hordozzuk mi is szívünkön s vigyük bátran és bizalommal Krisztus színe elé. Mekis Ádám Közös imádságunk A Keresztyén Énekeskönyv imádságos részének »Minden napra« szóló részét folyta tá* sósán közölj fik hogy az még szélesebb körben elterjedhessen és mindennapos Imádwreá- sunk rendje lehessen. Vasárnap — Krisztus feltámadása, a Szentlélek kitöMésc — Az Űr nevének és napjának megszentelése mi atyánk, ki vagy a mennyekben! Isten ezzel arra biztat minket, hogy higgyük, hogy Ő igazán atyáink, mi •pedig igazán gyermekei vagyunk és ezért bátran és teljes bizalommal kér­jük Őt, mint a gyermekek édesatyjukat, SZENTELTESSÉK MEG a TE NEVED! Isten neve amúgy is szent, mégis azt kérjük ebben az imádságban, ■hogy nekünk is szent legyen. Hogyan történik ez? Ha Isten igéjét tisztáin és igazán tanítják és mi aszerint szentül élünk Isten gyermekeihez illően. Erre segíts miniket mennyei Atyánk! Aki pedig nem úgy tanít és él, ahogyan Isten igéje tanítja, az megszentségtelemti közöttünk Isten nevét, Ettől őrizz meg minket, mennyed Atyánk! LUTHER IMÁDSÁGA Mindenható jóságos Atyánk, aki mindenkor körülöttünk és velünk vagy, teremtesz, táplálsz, fenntartasz és oltalmazol, ismertesd meg iga­zán a Te nevedet igaz tanítás és tót által, hogy így dicsértessék és magasz­talt assék a Te neved. Amen. VASARNAP REGGEL Szentháromság egy Isten! Tied életem minden napja, de a mai nap legyen különösen is Tied! Hadd szenteljem ma Neked testemet, lelkemet, mindéin gondolatomat, szavamat és cselekedetemet. Dicsérem nevedet, Atyám és Teremtőm, mert Tőled, Általad és Élted van minden. Áldott légy, hogy magadhoz vonsz mindeneket. Áldott légy, hogy magadhoz vonsz engem is. Add, hogy a nyugtalan világban ma Ben­ned találjak nyugalmat. Dicsérem nevedet, Uram és Megváltom, mert győzelmet arattál bűnön és halálon. Áldott légy, hogy keresed az elveszettet. Áldott légy, hogy keresel engem is. Add, hogy igédben és szentségedben ma Veled találkoz­zam s Benned örvendezzem. Dicsérem nevedet, vigasztaló Szentlélek, mert egyházat- gyűjtesz a világból. Áldott légy, hogy téríted a tévelygőket. Áldott légy, hogy térítesz engem is. Add, hogy a hívek közösségében ma megteljek erőddel s épül­jek hitemben. Tied vagyok, Atya Fiú Szentlélek Isten: Add, hogy ma felüdüljön -Benned testem, lelkem s mindenem, Ámen. Bibliaolvasó HETI IGE: Az Űr Isten bölcs nyelvet adott énnekem, hogy tudjam erősíteni a megfáradtat beszéddel. — Ézs 50, 4. Február 26. Vasárnap — Ézs 50, 4—11. A messzi századokkal Krisztus előtt ólő próféta a Messiásról prédikál, Arról az Isten által küldött férfiről, aki ártatlan szenvedésével és halálá­val megszerzi az ember bűnére a bocsánatot. Február 27. Hétfő — Jn 7, 17—18. Krisztust Isten küldte el a földre. Egész élete, minden szava és csele­kedete ezt igazolja. Aki őt hallgatja, Isten szavát hallja, aká Őrá figyel, Istenre figyel, mert minden, amit elmondott nekünk az az Istentől van, az Ő örök igéje. Február 28. Kedd — Csel 5, 17—29. Jézus Krisztus evangéliumát az apostolok vitték szerte a világon. Kül­detésük eredményes volt, úgyannyira, hogy rövid időn belül az akkor ismert világ minden részében hangzott az ige. Erre a szolgálatra Isten adott nekik erőt. Február 29. Szerda — 1. Sám 3, 1—10. Egy ragyogó pályafutás első lépéseit beszélik el ezek a versek; Az akkor még gyermek Sámuel felnövekedvén Izráel történetének egyik leg­jelentősebb alakjává lett. Azzá lehetett, mert kezdettől fogva Istenre hallgatott, Reá figyelt, engedelmesen követte szavait; * Március 1. Csütörtök — Csel 16, 8—15. Ott ahol Isten küldöttei járnak, emberek jutnak élő hitre, emberek nyerik el az üdvösséget. Istennek gondja van arra, hogy apostolai, igéhir- detői minden időben végezzék ezt a szolgálatot, hogy soha el ne némul- jon az evangélium. Március 2. Péntek — Zsíd 5, 4—10. Jézus Krisztus örökkévaló főpap — erről tesz bizonyságot a Zsidókhoz írt levél szerzője. Főpap, mert magát adta örökkévaló áldozatul, hogy mindazok, akik engedelmesen hallgatják, akik hisznek benne, örökéletet nyerjenek; Március 3. Szombat — Mt 21, 33—46. A szegeietkő az, amely az egész házat alapjaiban megtartja. Hitünk szerint a mi Urunk Jézus Krisztus ez a szegetetkő, aki létrehozója, fenn­tartója az egyháznak, annak az egyháznak, amelynek mi is tagjai, egy-egy építőköve vagyunk; y

Next

/
Oldalképek
Tartalom