Evangélikus Élet, 1956 (21. évfolyam, 1-44. szám)
1956-06-17 / 25. szám
EVANGÉLIKUS ÉLET $ PÁL LEVELE Á RÓMABELIEKHEZ Készülj az ige hallgatására ! 4, X—25. — Ábrahám példája TOVÁBB folyik a vita Pál és láthatatlan ellenfele között. Izrael népének ősatyja, Ábrahám, az utolsó nagy érv. Kinek a serpenyőjébe esik, merre billenti a mérleget? A törvény, vagy az evangélium, a cselekedetekből való megigazu- Iás, vagy a kegyelemből elnyert bűnbocsánat felé? Mire példa Ábrahám élete: a cselekedetekkel való kérkedés lehetőségére, vagy a hitből való életre? Volt-e Ábrahámnak valamije, érdeme, amiért Isten Izrael atyjául választotta, vagy kapott valamit, mindent, hogy azzá lehessen? Ez a kérdés ... Ábraihám »istentelen« ember volt, amikor Isten elhívta őt Ur városából, mint valamennyi kortársa — hirdeti az apostol. Lehettek emberi jó tulajdonságai, erényei — s bizonyára voltak is —, de Isten nem ezért választotta ki őt a többiek közül. Hanem egyszerűen azért, mert Őneki, Istennek így tetszett. »Isten akaratának nincs miértje«, hirdette Luther Pál után másfélezer évvel. Kiválaszt vagy elvet tetszése szerint. Ábrahámot elhívta az Úr: »menj ki a te földedből és a te rokonságod közül ...« és Ábrahám engedelmeskedett. Igent és áment mondott Isten akaratára — és ez volt a hite. S ezt tulajdonította neki Isten igazságul! S később is, amikor Isten fiút ígér neki, sőt azt, hogy »mint az égnek csillaga, olyan lesz a te utódaidnak száma«, Ábrahám, az aggastyán, hitte a lehetetlent, bízott Isten ígéretében, nem a saját tapasztalataira, eszére támaszkodott, Ihanem Isten szavára. S ez a bizodalom volt az ő hite. Így lett Ábrahám a hit példájává minden időkre. EZ A HIT persze nem érdem. Hát lehet érdem az, ha valaki elfogadja az ajándékot, amit kap? Ez a hite sem az ő cselekedete, ezt is ügy kapta ajándékba. S ez a hit egyszerűen ajtónyitás Isten előtt: Lépj be s cselekedjél velem tetszésed szerint. »Vessük magunkat egészen Isten karjaiba’ — tanította Bonhoeffer, a Hitvalló Egyház vértanúja s nemcsak tanított#, hanem élte is mind halálig. Isten Ábrahámmal való útjának elején nincs más, csak a hit — ez az ajtó nyitás. S ezen az ajtón belépett a hatalmas és gazdag Isten a szegény és egyszerű kecskepásztor életébe — az egész világ, az emberiség életébe Pál felhozza még koronatanúnak Dávid királyt is. A 32, zsoltár szerint | boldog (üdvözült) az az ember, akinek Isten megbocsát, akinek vétkét nem számolja fel, akinek adósságát eltöröli. Dávid vallja ezt, akinek pedig talán lett volna dicsekedni valója. És nem dicsekedett, mert tudta: Isten előtt ő is csak nyomorult bűnös, mint minden ember. MÉG EGY KÉRDÉS vetődik fel. Talán Ábrahám »körülmetélkedését« lehetne érdemül betudni? Az egyházhoz tartozás, szertartások véghezvitele, szabályok betartása — hátha mégis csak ezen múlik az üdvösség? Nem, ezen sem, vallja az apostol. Hiszen Ábrahám utólag, hosszú évek múltával — a zsidó írástudomány szerint 29 esztendővel elhívatása után, nyerte ki választásának ezt a jegyét, mintegy pecsétül a megkötött szövetségre. Mennyire hajlamosak vagyunk azt vélni: aki hozzánk tartozik, aki tagja valamely vallásos körnek az üdvözüL S most kiderül, hogy Isten országa nagyobb, mint az egyház, az ő irgalma átnyúl az emberi kerítéseken is. Így lesz Ábrahám esete példa és fényes bizonyíték a bitből való meg- igazulás mellett. Mindnyájunknak, mert érettünk írattak meg ezek! Ábrahám Istene a mi Atyánk. Ezt a Jézus Krisztusban, mutatta meg. S nekünk sincs más dolgunk, mint bízni abban, aki feltámasztotta a halálból Jézust, s ebben a bizodalombam leszünk mi is Ábrahám gyermekei: követőd az ő hitének. Groó Gyula „d cmíádamétt, a g.ife’ttnefídmé'it” Karéi Öapek Fiaim című műve a Néphadsereg Színházban »... Miért éppen nekem, mindig csak nekem, az egész ókor, újkor és legújabb kor történetén keresztül folyton csak nekem, az anyának, a nőnek kellett oly szörnyű árat fizetni a ti magasztos ügyeitekért?« »... A mi világunkra haragszom, mert az küldi mindig halálba gyermekeimet ...« Így érvel az anya Ca- pek Fiaim című drámájában, amikor a képzelő ereje által megelevenedett halott férje és négy gyermeke arra akarja rábeszélni, hogy egyetlen, utolsó, életben maradt gyermekét a haza megvédésére a küzdőtérre engedje. Az apa 17 évvel előbb, gyarmati háborúban esett cl, a legnagyobb fiú orvosként gyarmati betegségnek esett áldozatul, a következő egy új repülőgéptípus rekord- kísérletekor, az ikrek pedig polgár- háborúban estek el, a küzdelem két oldalán, az egyik a forradalom mellett, a másik ellene. Mindegyik valami fontos, nagy ügyért áldozta életét, de most a legnagyobbról, a hazáról van szó. Az anya szíve azonban már fáradt, csak az életre gondol, a fia életére és magánál akarja tartani mindenáron. Talán igaza is van. Addig, ameddig a fia nyugodtan írhatja verseit, amíg nem hívja a kötelesség, ameddig nincs valami nagyobbról szó, addig igaza is van. Hiszen micsoda nagy érték az élet! A színpadon a valóság meggyőző erejével tesznek bizonyságot arról, hogy mindennél szebb doiog élni. ITT AZONBAN VALAMI TÖBBRŐL van szó. Nemcsak az életről, hanem az igaz életről, a becsületről és a kötelességről, a hazaszeretetről. Frissülő élet Frissülő élet jellemzi a kelet- európai evangélikusság mai helyzetét. A nemzetközi kapcsolatok élénkülése és a mindig kívánatosabbnak tartott testvéri érdeklődés egymás ügyei iránt szaporítják a híreket hazánkban a kelet-európai lutheránus egyházak életéről. Most a Neue Zeit közöl nagy cikket dr. Hermann Bin- dertől, aki az erdélyi szász evangélikus egyház nagyszebeni teológiájának dékánja. A cikk igen jelentős közléseket tartalmaz a szász evangélikus egyház fejlődéséről a Roman Népköztársaságban. Elmondja, hogy a Román Népköztársaság 1948 őszén egyetemi fokozaton szervezte meg a romániai protestáns egyházak közös teológiai intézetét Kolozsvárt. A refromátus, a magyar evangélikus, a német evangélikus, valamint az unitárius egyház közös teológiája ez. Szervezetében új, de történetében a református és az unitárius tagozat régi történetre tekint vissza. Az unitárius lelkészképzés kezdete 1566- ra nyúlik vissza, a református lelkészképzés pedig 1622-re. A református lelkészképzés Gyulafehérvárott kezdődött, majd Nagyenyeden, végül Kolozsvárt folytatódott a történelem folyamán. A magyar nyelvű evangélikusok egyháza a református teológián képeztette ki lelkészeit. Minden időben volt a református teológiának evangélikus tanára. A szász evangélikusok viszont nem, rendelkeztek teológiával és lelkészeiket Németországban, Bécsben és Svájcban képeztették ki. 1948-ban a szász evangélikus egyház 299 gyülekezetében csak 170 lelkész szolgált. »Közelmúltunk egyik legnagyobb ajándékának kell tartanunk azt, hogy a Román Népköztársaság kormánya a protestáns egyházak teológiai intézetének keretében lehetővé tette az evangélikus tagozat felállítását« — írja Binder. 1948-ban a szász evangélikusoknak 6 lelkészjelöltje tanult itt. Jelenleg 76 szász evangélikus lelkészjelölt tanul egyháza új teológiáján. Ez azonban már Nagyszebenben van, ahova éppen az évről évre rohamosan növekedő teológuslétszám miatt a szász evangélikus tagozat átköltözött. Itt a nagyszebeni szász egyházi központban 6 teológiai tanár kiképzése alatt állnak ezek a teológusok. Alfred Hermann püspökhelyettes az átköltözéskor, illetve önállósodáskor ezt a boldog kijelentést tette: »A mi egyházunk feje ott van, ahol egyházunk szíve dobog.« A teológiát az állam anyagiakkal támogatja. A teológiai kiképzésben az első szempont a gyülekezetekkel való szoros kapcsolat. Szépen ír Binder dr. a kolozsvári közös teológiáról: »Nem fogjuk elfelejteni nagyszebeni önállóságunkban azt, hogy a mi intézetünk, amely Kolozsvárt három különböző egyházat, hitvallási sajátosságuk teljes tiszteletbentartása mellett egyesíteni tudott, a protestáns egyűtt- munkálkodás tűzhelyévé vált. Reformátusok, unitáriusok és evangélikusok mindnyájan abban az ajándékban részesültünk ott, hogy mindenkori sajátosságunkat megőrizve, egységbe kovácsolódjunk. Az egykori szűk, tartózkodó magatartás, amely régebben szinte lehetetlenné tette az egymással való találkozást, végleg legyőzetett.« ... »A mi német tagozatunk a magyar testvértagozattól sokat tanult. Igen értékes indításokat adtak újrakezdésünknél, hiszen náluk régi veretű tradíció élt.« Testvéri örömmel jegyezzük fel itt Magyarországon ezeket a megállapításokat. De van más örömünk is. Jugoszláviából a szlovén nyelvű evangélikusok egyházából újabban egyházi kalendáriumot küldtek és új kis konfirmációs kátét, testvéri megemlékezéssel együtt. A lengyel evangélikus egyház új ágendáját vettük kézbe a minap. Erdélyből jött fiatalember megmutatta a romániai magyar evangélikus egyház új énekeskönyvét. A könyv 640 oldalas, teljes liturgiával és imádságos résszel! Mindez a kelet-európai államok evangélikus egyházainak szebbnél- szebb életjele. A béke, a vallásszabadság, a hűséges egyházi szolgálat gyümölcsei ezek. Adjon Isten további előrehaladást testvéregyházainknak. D. Capek darabjának képzelt országa ba kegyetlen ellenség tör. öl és pusztít. A darab 1938-ban íródott, de kísérteties előrevetődése az egy évvel később kirobbant fasiszta háború árnyékának. Egy évtizeddel a háború mögött megborzongunk, amikor a színpadon megszólal a rádió és a háború szörnyű híreit mondja. AZ ANYA IS megborzong és vitába száll. Érveit ő, ellenérveit a képzeletében s emlékezésében megelevenedett halottat mondják el. Mind azt kívánja tőle, hogy a ha záért adja oda gyermekét. Tiltakozására igy korholja a férje: »Te magad is elmennél meghalni, ha kell«, ő pedig ezt válaszolja: »De csak tiértetek, értsd meg, a családomért, a gyermekeimért. ..« Az érvelésben segítenek az események is. A rádió hírt ad arról, hogy az ellenség védtelen gyermekeket, kicsiny gyámoltalan jószágokat pusztít el, Az anya rádöbben: nem az egy szem életben maradt gyér meke az ő családja, hanem ezek a többiek is. Megérti, hogy ha hűséges marad anyai szeretedéhez, ahhoz, amely azt mondatta vele: csak tiértetek, a családomért, a gyermekeimért, akkor, éppen akkor kell nemcsak a hazáért elengednie, hanem elküldenie a fiát. Mert a békét, s az emberek minden magasztos ügyét az áldozatra kész embereknek kell megküzdeniök. ■KAREL CAPEK színműve az élet igaz szeretetére tanít. Valami olyasfélére, amit az Írás így fejez ki: Nincsen senkiben nagyobb t szeretet annál, mint ha valaki életét adja az ő barátaiért. A keresztyének előtt maga Jézus áll példaképp és bizonyítékként e mondás igazsága mellett. A keresztyénségünk is arra tanít bennünket, hogy a hazát, ezt a nagy családot, amelyben mindnyájan gyermekek vagyunk, szeressük és áldozatosan védelmezzük. A keresztyénségünk is arra tanít, hogy az élet áldásait nem szabad embertársainktól várnunk csupán, hanem magunknak is meg kell küzdenünk értük. Z. L. ISTENTISZTELETI REND Budapesten, június hó 17-én Deák tér de. 9 (úrv.) Hafenscher Károly, de. ll (úrv.) D. Dezséry László, du. 6 szeretet- vendégség. — Fasor de. fél 10 Gyöngyösi Vilmos, de. 11 Gyöngyösi Vilmos, du. 7. Sülé Károly. — Dózisa Gy. út 7. de. fél 10 Sülé Károly. -Üllői út 24. de. fél 10. de. 11. — Rákóczi út 57/b. de. 10 (szlovák) Sziládv Jenő dr., de. háromnegyed 12. —■ Karácsony S. u. 31. de. 10. — Thaly K. u. 28. de. 11 Bonnyai Sándor, du. 6 Bortnyai Sándor. — Kőbánya de. 10 Koren Emil. — Utász u. 7. de. 9 Korén Emil. — Vajda Péter u. 33. de. fél 12 Koren Emil. — Zugló de. 9 (gyerm.) Muntag Andor. de. 11 (úrv.) Muntag; Andor, du. 6 Scholz László. — Gyarmat u. 14. de. fél 10 Scholz László. — Rákosfalva de. fél 12 (úrv.) Schólz László. — Fóti út 22. de. 11 (úrv.) Rimár Jenő, du. 7 Gádor András. — Váci út 129. dé. 8 Rimár Jenő. — Újpest de. 10 Blázy Lajos. du. Fél 7 Blázy Lajos. — Dunakeszi de. 9 Matuz László. — Pesterzsébet de. 10 Bencze Imre. — Soroksár-Ultelep de. fél 9 Bencze Imre. — Rákospalota MAV- telep de. 8 Schreiner Vilmos. — Rákospalota de. 10 Schreiner Vilmos. — Rp. Kistemplom du. 3 Kökény Elek. — Pestújhely de. 10 Kürtösi Kálmán. — Rákoscsaba de. 9 Békés József, du. fél 7 Békés József. — Rákosszentmihály de. fél l! Tóth-Szöllős Mihály, du. 5 Tóth-Szöllős Mihály. Bécsikanu tér de. 9 Juhász Géza. de. 11 Zay László, du. 7 (úrv.) Várady L.aios. — Toroczkó téi de. fél 9 Benes Miklós. — Óbuda de. 9 (gyerm.) Komjáthy Lajos, de. 10 (úrv.) Komjáthy Lajos, du. 5 Komjáthy Laios. — XII.. Tarcsay V. u. 11. de. 9 Ruttkay Elemér. de. 11 Ruttkay Elemér, du. 7 Danhauser László. — Budakeszi de. fél 10 Danhauser László. — Pesthidegkut (.Szert István u.) de. fél 11 Groó Gyula. — Kelenföld de. 8 (úrv.) Muncz Frigyes, de. 11 (úrv.) Muncz Frigyes, du. 5 Gyimcsy Károly dr. — Németvölgyi út 138. de. 9 Rezessy Zoltán dr. — Budafok de. 11 Bodrog Miklós. — Nagytétény de. 8 Bodrog Miklós. — Kelenvölgv de. 9 Vi^ontai Róbert. — Albertfalva de. 11 VisOntai Róbert. — Csillaghegy de. fél 10 Kaposvári Vilmos. CSALÁDI HlR: Dr. Placskó Lajos putnoki körzeti orvosnak és feleségének fiú gyermekük születet. Neve: Lajos, 1956. június 17. — Szentháromság u. 3. vasárnap. 1. Pét 5, 6—11. — Lk 15, 1—10. — Liturgikus szín: zöld. Legyünk jó reménységgel, keres bennünket az Isten! A múlt század végén hatalmas tűzvész pusztított Chicago városában. Az óriási tűzvészben elhamvadt a város nagy része. Amikor vége volt a tűzvésznek és csak az üszkös, romos házfalak maradtak meg, egy becsületes, Istenben hivő szabómester krétával felírta egy romos ház falára: »Mindenemet elvesztettem, csak a reménységemet nem«. Isten elvesztett minket, de soha nem adta fel a reményt, ö nem mondott le rólunk. Jó reménységben legyünk, a mi egyházunk lelkipásztori munkájában is. 1 | ] A jó Pásztor azonnal észreveszi a veszteséget! Egész gondját, figyel« ■----' mét az elvesztettre irányítja. A vámszedők, a bűnösök, tehát az elve szettek keresték Jézust. Az eredeti szövegben az van, hogy ezek szokták felkeresni őt. Azok a vámszedők, akik mellett, ha egy farizeus elment, kiköpött az utcán és a templomban úgy imádkozott, hogy; hálákat adok néked Istenem, hogy nem vagyok olyan, mint ők! Ezek a vámszedők és bűnösök Jézus figyelmes szeretetét élvezték és ebben a bűnbocsátó szere- tetben új életre indultak, szembefordultak bűneikkel, megváltattak. Jézus az 0 népét nem jól fésült, úriemberekből toborozta, hanem vámszedókből, elesett emberekből, bukott nőkből és nyomorultakból, mert azért Jött, hogy az elveszetteket megmentse! E A jó Pásztor az elveszettet nemcsak észreveszi, hanem rögtön keresi is. Előbb a figyelmes szeretettől volt szó, most a mentő, cselekvő szerétéiről van szó. Az egész Biblia erről a kereső, mentő szeretettől ad boldog hirt! Láttam egy képet, mely a Bibliát halálfejjel és gyertyafénnyel ábrázolta. Sokan dicsérték a képet, pedig a kép nem jó, mert a Bibliából nem a halál ereje, hanem a halált legyőző, kereső szeretet meleg fénye sugárzik! Jézus azzal a mentő szeretettel keres, amely a bűn-bocsánat, a helyettes elégtétel. Mert ő a mi bűneinket elvette. A kereső, mentő szeretet egyben cselekvő szeretet is. A jó Pásztor cselekvő szeretettel indul el, jár úttalan utakon, szakadékokat kutat, útközben tüske vérzi az arcát, szaggatja a ruháját, de mentő szeretettel cselekszik! m A jó Pásztor örül, mikor megtalálja az elveszettet. Ez a szeretet öröme. Az örvendező szeretet fénye ragyog az arcunkba. Ez a szeretet égi és földi »sikere«. A jó Pásztor megtalálja az elveszettet, nem korbácsolja meg, nem korholja, hanem gyengéden a karjára veszi, gyógyítja és boldogan viszi haza. íme a megtalálás öröme, a hazatérés, a megtérés öröme. A jó Pásztor is, meg a drachmáját megtaláló asszony is összehívják barátaikat és együtt örülnek. A megosztott öröm százszoros öröm! Jó reménységben legyünk, keres a mi jó Pásztorunk. Ha a jó Pásztor karjai közé kerülünk, meggyógyulunk! A jó Pásztor felold bennünket bűnös megkötöttségünkből, új életre szabadít fel és minkét is elindít a figyelmes, megbocsátó, kereső, örvendező szeretet útján a többi ember között: így lesz a mi élettjjjk is jó szolgálat, segítség a többi ember száméra. _______________ Fülőp Dezső Közös imádságunk SZENTHÁROMSÁG UTÁN 3: VASÁRNAP Prédikáció előtt. Uram Jézus Krisztus, élő Istennek szerelmes szent Fia, ki miérettünk emberré lévén kínt és halált szenvedtél és így a magas mennybe fölmentéi, hogy ajándékokat osztogatnál az embereknek: Teneked mi megnyomoró- dott emberek alázatos szívvel-lélakkel könyörgünk, bocsásd el nékünk a megvilágosító, megszentelő Szent Lélek Úr Istent, ki a mi elménknek sötétségét megvilágosítván és a mi szívünknek keménységét meglágyítván, minket a Te szent igédnek tanulásában megáldjon és mind egész életünkben úgy vezéreljen, hogy lehessünk tiszta edényi és Tégedet mint édes Megváltónkat mind e jelen való világban s mind penig az jövendő örök életben dicsérhessünk vég nélkül és mind örökkén örökké. Ámen. Evangéliumok, Csepreg 1631. 1 Pét 5, 6—11. Irgalmas Istenünk és Atyánk! Te a kevélyeknek ellene állsz, az alázatosaknak pedig kegyelmet adsz. Kérünk azért Téged, irts ki belőlünk minden türelmetlenséget és keserűséget, hogy meghajoljunk hatalmas kezed alatt és türelemmel és hittel járjunk a Te utaidon. Szeretett Fiad Jézus Krisztus, a mi Urunk által. Ámen. Szász agenda 1897. Lk 15, 1—10. Űr Jézus Krisztus, minden ember Megváltója! Hálát adunk Néked, hogy jó pásztorul jöttél e világba, életedet adtad értünk és utánunk jársz kereső és mentő szereteteddel. Terelj minket az élő vízhez és üdíts fel minket üdvözítő igéddel. Ne engedd, hogy egy is elvesszen azok közül, akiket drága áron szereztél meg. Oldozz fel minket a bűn kötelékeiből és gyógyítsd meg az összetört szíveket ígéreted szerint. Tedd alkalmassá egyházadat a Te szolgálatodra, hogy elvigye a jó hírt mindazokhoz, akik nem ismernek Téged, hogy megbocsásson, ahogyan Te is megbocsátottál néki, hogy irgalmasan cselekedjék, ahogyan Te is irgalmas vagy hozzá, hogy segítsen a nyomorúságban, ahogyan Te is megsegítetted népedet. Támogass minden szeretetszolgálatot és irgalmazz nékünk az ítélet napján. Bocsásd meg restségünket és mulasztásainkat, és lobbantad lángi-a szívünket szereteted tűzével, Hallgass meg minket a Te nevedért. Ámen. Württemberg 1931. __________________ Közli Prőhlc Károly Bibliaolvasó HETI IGE: Mert azért jött az embernek Fia, hogy megkeresse, ami elveszett. — Lk 19, 10. Június 17 .Vasárnap — Lk 19, 1—10. Zákeus — Krisztussal való találkozása előtt — elveszett ember volt: Elveszett ember, mert Önző életfolytatása lehetetlenné tette azt, hogy Isten nel és az emberekkel igazi közösségben éljen. Találkozása Krisztussal ezt a magatartását változtatja meg és igaz emberré teszi őt. Június 18. Hétfő — Jer 14, 7—9. A próféta a maga és népének bűnei láttán nem tehet mást, minthogy ahhoz fordul imádságával, aki egyedül megbocsáthatja a bűnöket: Istenhez.; A bűnbocsánat elnyerésére nekünk sincs más utunk, egyedül ez. Június 19. Kedd — Bir 10, 6—16. A bűnbocsánat csak kezdete az igaz életnek. Folytatása a megváltozott, a régiekkel szakító életfolytatás. Ez utóbbi nélkül a bűnbocsénat nem végzi el az isteni kegyelem munkáját és nem ad üdvösséget. Június 20. Szerda — Lk 15, 11—32. A tékozló fiú, az Istentől eltávolodott ember számára mindig van visz- szaút. Van, mert az Isten mindig visszavárja és visszahívja azokat, akik elhagyták Öt. Ez a hívás — a kegyelem — teszi lehetővé az embernek megtérését. Június 21. Csütörtök — Rm 4, 1—8. Mi keresztyének hisszük: Jézus Krisztus azért jött erre a világra, hogy bennünket elveszett embereket, megváltson. Tudjuk, hogy ez a mi hitünk tesz bennünket Isten előtt igazakká. Június 22. Péntek — Rm 5, 1—11. A hit békességet szerez nekünk Istennel. Békességet itt a földön és üdvösséget földi életünk után. Ezt a békességet nekünk Jézus Krisztus szerezte meg ártatlan szenvedése és halála árán. Júnins 23. Szombat — I Jn 2, 1—6. A Krisztusban való hit, Krisztusban való életet jelent. A kettő szorosan összetartozik. Az az ember, aki magát keresztyénnek mondja, úgy igazolhatja ezt, hogy mindent Krisztus szerint cselekszik és szól, Vámos József
