Evangélikus Élet, 1956 (21. évfolyam, 1-44. szám)

1956-06-17 / 25. szám

EVANGÉLIKUS ÉLET $ PÁL LEVELE Á RÓMABELIEKHEZ Készülj az ige hallgatására ! 4, X—25. — Ábrahám példája TOVÁBB folyik a vita Pál és lát­hatatlan ellenfele között. Izrael né­pének ősatyja, Ábrahám, az utolsó nagy érv. Kinek a serpenyőjébe esik, merre billenti a mérleget? A törvény, vagy az evangélium, a cselekedetekből való megigazu- Iás, vagy a kegyelemből elnyert bűnbocsánat felé? Mire példa Ábrahám élete: a cselekedetek­kel való kérkedés lehetőségére, vagy a hitből való életre? Volt-e Ábrahámnak valamije, ér­deme, amiért Isten Izrael atyjául vá­lasztotta, vagy kapott valamit, min­dent, hogy azzá lehessen? Ez a kér­dés ... Ábraihám »istentelen« ember volt, amikor Isten elhívta őt Ur városából, mint valamennyi kortársa — hirdeti az apostol. Lehettek emberi jó tulaj­donságai, erényei — s bizonyára vol­tak is —, de Isten nem ezért válasz­totta ki őt a többiek közül. Hanem egyszerűen azért, mert Őneki, Isten­nek így tetszett. »Isten akaratának nincs miértje«, hirdette Luther Pál után másfélezer évvel. Kiválaszt vagy elvet tetszése szerint. Ábrahá­mot elhívta az Úr: »menj ki a te földedből és a te rokonságod kö­zül ...« és Ábrahám engedelmeske­dett. Igent és áment mondott Isten akaratára — és ez volt a hite. S ezt tulajdonította neki Isten igazságul! S később is, amikor Isten fiút ígér neki, sőt azt, hogy »mint az égnek csillaga, olyan lesz a te utódaidnak száma«, Ábrahám, az aggastyán, hitte a lehetetlent, bízott Isten ígére­tében, nem a saját tapasztalataira, eszére támaszkodott, Ihanem Isten szavára. S ez a bizodalom volt az ő hite. Így lett Ábrahám a hit példájá­vá minden időkre. EZ A HIT persze nem érdem. Hát lehet érdem az, ha valaki elfogadja az ajándékot, amit kap? Ez a hite sem az ő cselekedete, ezt is ügy kap­ta ajándékba. S ez a hit egyszerűen ajtónyitás Isten előtt: Lépj be s cselekedjél ve­lem tetszésed szerint. »Vessük magunkat egészen Isten karjaiba’ — tanította Bonhoeffer, a Hitvalló Egyház vértanúja s nemcsak tanított#, hanem élte is mind halá­lig. Isten Ábrahámmal való útjának elején nincs más, csak a hit — ez az ajtó nyitás. S ezen az ajtón belépett a hatalmas és gazdag Isten a szegény és egyszerű kecskepásztor életébe — az egész világ, az emberiség életébe Pál felhozza még koronatanúnak Dávid királyt is. A 32, zsoltár szerint | boldog (üdvözült) az az ember, aki­nek Isten megbocsát, akinek vétkét nem számolja fel, akinek adósságát eltöröli. Dávid vallja ezt, akinek pe­dig talán lett volna dicsekedni való­ja. És nem dicsekedett, mert tudta: Isten előtt ő is csak nyomorult bű­nös, mint minden ember. MÉG EGY KÉRDÉS vetődik fel. Talán Ábrahám »körülmetélkedését« lehetne érdemül betudni? Az egy­házhoz tartozás, szertartások véghez­vitele, szabályok betartása — hátha mégis csak ezen múlik az üdvösség? Nem, ezen sem, vallja az apostol. Hi­szen Ábrahám utólag, hosszú évek múltával — a zsidó írástudomány szerint 29 esztendővel elhívatása után, nyerte ki választásának ezt a jegyét, mintegy pecsétül a megkötött szövetségre. Mennyire hajlamosak vagyunk azt vélni: aki hozzánk tar­tozik, aki tagja valamely vallásos körnek az üdvözüL S most kiderül, hogy Isten országa nagyobb, mint az egyház, az ő irgalma átnyúl az emberi kerítéseken is. Így lesz Ábrahám esete példa és fényes bizonyíték a bitből való meg- igazulás mellett. Mindnyájunknak, mert érettünk írattak meg ezek! Áb­rahám Istene a mi Atyánk. Ezt a Jé­zus Krisztusban, mutatta meg. S ne­künk sincs más dolgunk, mint bízni abban, aki feltámasztotta a halálból Jézust, s ebben a bizodalombam le­szünk mi is Ábrahám gyermekei: követőd az ő hitének. Groó Gyula „d cmíádamétt, a g.ife’ttnefídmé'it” Karéi Öapek Fiaim című műve a Néphadsereg Színházban »... Miért éppen nekem, mindig csak nekem, az egész ókor, újkor és legújabb kor történetén ke­resztül folyton csak nekem, az anyá­nak, a nőnek kellett oly szörnyű árat fizetni a ti magasztos ügyeitekért?« »... A mi világunkra haragszom, mert az küldi mindig halálba gyer­mekeimet ...« Így érvel az anya Ca- pek Fiaim című drámájában, ami­kor a képzelő ereje által megeleve­nedett halott férje és négy gyerme­ke arra akarja rábeszélni, hogy egyetlen, utolsó, életben maradt gyermekét a haza megvédésére a küzdőtérre engedje. Az apa 17 évvel előbb, gyarmati háborúban esett cl, a legnagyobb fiú orvosként gyarmati betegségnek esett áldozatul, a követ­kező egy új repülőgéptípus rekord- kísérletekor, az ikrek pedig polgár- háborúban estek el, a küzdelem két oldalán, az egyik a forradalom mel­lett, a másik ellene. Mindegyik va­lami fontos, nagy ügyért áldozta éle­tét, de most a legnagyobbról, a hazá­ról van szó. Az anya szíve azonban már fáradt, csak az életre gondol, a fia életére és magánál akarja tartani mindenáron. Talán igaza is van. Addig, amed­dig a fia nyugodtan írhatja verseit, amíg nem hívja a kötelesség, amed­dig nincs valami nagyobbról szó, ad­dig igaza is van. Hiszen micsoda nagy érték az élet! A színpadon a valóság meggyőző erejével tesznek bizonyságot arról, hogy mindennél szebb doiog élni. ITT AZONBAN VALAMI TÖBB­RŐL van szó. Nemcsak az életről, hanem az igaz életről, a becsületről és a kötelességről, a hazaszeretetről. Frissülő élet Frissülő élet jellemzi a kelet- európai evangélikusság mai helyze­tét. A nemzetközi kapcsolatok élén­külése és a mindig kívánatosabbnak tartott testvéri érdeklődés egymás ügyei iránt szaporítják a híreket ha­zánkban a kelet-európai lutheránus egyházak életéről. Most a Neue Zeit közöl nagy cikket dr. Hermann Bin- dertől, aki az erdélyi szász evangé­likus egyház nagyszebeni teológiájá­nak dékánja. A cikk igen jelentős közléseket tartalmaz a szász evangé­likus egyház fejlődéséről a Roman Népköztársaságban. Elmondja, hogy a Román Népköztársaság 1948 őszén egyetemi fokozaton szervezte meg a romániai protestáns egyházak közös teológiai intézetét Kolozsvárt. A refromátus, a magyar evangélikus, a német evangélikus, valamint az unitárius egyház közös teológiája ez. Szervezetében új, de történetében a református és az unitárius tagozat régi történetre tekint vissza. Az unitárius lelkészképzés kezdete 1566- ra nyúlik vissza, a református lel­készképzés pedig 1622-re. A reformá­tus lelkészképzés Gyulafehérvárott kezdődött, majd Nagyenyeden, vé­gül Kolozsvárt folytatódott a törté­nelem folyamán. A magyar nyelvű evangélikusok egyháza a református teológián képeztette ki lelkészeit. Minden időben volt a református teológiának evangélikus tanára. A szász evangélikusok viszont nem, rendelkeztek teológiával és lelké­szeiket Németországban, Bécsben és Svájcban képeztették ki. 1948-ban a szász evangélikus egy­ház 299 gyülekezetében csak 170 lel­kész szolgált. »Közelmúltunk egyik legnagyobb ajándékának kell tarta­nunk azt, hogy a Román Népköztár­saság kormánya a protestáns egy­házak teológiai intézetének kereté­ben lehetővé tette az evangélikus ta­gozat felállítását« — írja Binder. 1948-ban a szász evangélikusoknak 6 lelkészjelöltje tanult itt. Jelenleg 76 szász evangélikus lelkészjelölt ta­nul egyháza új teológiáján. Ez azon­ban már Nagyszebenben van, ahova éppen az évről évre rohamosan nö­vekedő teológuslétszám miatt a szász evangélikus tagozat átköltö­zött. Itt a nagyszebeni szász egyházi központban 6 teológiai tanár kikép­zése alatt állnak ezek a teológusok. Alfred Hermann püspökhelyettes az átköltözéskor, illetve önállósodáskor ezt a boldog kijelentést tette: »A mi egyházunk feje ott van, ahol egyhá­zunk szíve dobog.« A teológiát az ál­lam anyagiakkal támogatja. A teoló­giai kiképzésben az első szempont a gyülekezetekkel való szoros kapcso­lat. Szépen ír Binder dr. a kolozs­vári közös teológiáról: »Nem fogjuk elfelejteni nagyszebeni önállóságunk­ban azt, hogy a mi intézetünk, amely Kolozsvárt három különböző egyházat, hitvallási sajátosságuk tel­jes tiszteletbentartása mellett egye­síteni tudott, a protestáns egyűtt- munkálkodás tűzhelyévé vált. Refor­mátusok, unitáriusok és evangéliku­sok mindnyájan abban az ajándék­ban részesültünk ott, hogy minden­kori sajátosságunkat megőrizve, egységbe kovácsolódjunk. Az egy­kori szűk, tartózkodó magatartás, amely régebben szinte lehetetlenné tette az egymással való találkozást, végleg legyőzetett.« ... »A mi német tagozatunk a magyar testvértagozat­tól sokat tanult. Igen értékes indítá­sokat adtak újrakezdésünknél, hi­szen náluk régi veretű tradíció élt.« Testvéri örömmel jegyezzük fel itt Magyarországon ezeket a megállapí­tásokat. De van más örömünk is. Jugoszlá­viából a szlovén nyelvű evangéliku­sok egyházából újabban egyházi kalendáriumot küldtek és új kis konfirmációs kátét, testvéri meg­emlékezéssel együtt. A lengyel evan­gélikus egyház új ágendáját vettük kézbe a minap. Erdélyből jött fiatal­ember megmutatta a romániai ma­gyar evangélikus egyház új énekes­könyvét. A könyv 640 oldalas, teljes liturgiával és imádságos résszel! Mindez a kelet-európai államok evangélikus egyházainak szebbnél- szebb életjele. A béke, a vallássza­badság, a hűséges egyházi szolgálat gyümölcsei ezek. Adjon Isten to­vábbi előrehaladást testvéregyhá­zainknak. D. Capek darabjának képzelt országa ba kegyetlen ellenség tör. öl és pusztít. A darab 1938-ban íródott, de kísérteties előrevetődése az egy évvel később kirobbant fasiszta há­ború árnyékának. Egy évtizeddel a háború mögött megborzongunk, ami­kor a színpadon megszólal a rádió és a háború szörnyű híreit mondja. AZ ANYA IS megborzong és vi­tába száll. Érveit ő, ellenérveit a képzeletében s emlékezésében meg­elevenedett halottat mondják el. Mind azt kívánja tőle, hogy a ha záért adja oda gyermekét. Tiltako­zására igy korholja a férje: »Te ma­gad is elmennél meghalni, ha kell«, ő pedig ezt válaszolja: »De csak ti­értetek, értsd meg, a családomért, a gyermekeimért. ..« Az érvelésben segítenek az esemé­nyek is. A rádió hírt ad arról, hogy az ellenség védtelen gyermekeket, kicsiny gyámoltalan jószágokat pusztít el, Az anya rádöbben: nem az egy szem életben maradt gyér meke az ő családja, hanem ezek a többiek is. Megérti, hogy ha hűsé­ges marad anyai szeretedéhez, ahhoz, amely azt mondatta vele: csak tiér­tetek, a családomért, a gyermekei­mért, akkor, éppen akkor kell nem­csak a hazáért elengednie, hanem elküldenie a fiát. Mert a békét, s az emberek minden magasztos ügyét az áldozatra kész embereknek kell megküzdeniök. ■KAREL CAPEK színműve az élet igaz szeretetére tanít. Valami olyas­félére, amit az Írás így fejez ki: Nincsen senkiben nagyobb t szeretet annál, mint ha valaki életét adja az ő barátaiért. A keresztyének előtt maga Jézus áll példaképp és bizonyí­tékként e mondás igazsága mellett. A keresztyénségünk is arra tanít bennünket, hogy a hazát, ezt a nagy családot, amelyben mindnyájan gyer­mekek vagyunk, szeressük és áldo­zatosan védelmezzük. A keresztyén­ségünk is arra tanít, hogy az élet áldásait nem szabad embertársaink­tól várnunk csupán, hanem magunk­nak is meg kell küzdenünk értük. Z. L. ISTENTISZTELETI REND Budapesten, június hó 17-én Deák tér de. 9 (úrv.) Hafenscher Károly, de. ll (úrv.) D. Dezséry László, du. 6 szeretet- vendégség. — Fasor de. fél 10 Gyöngyösi Vil­mos, de. 11 Gyöngyösi Vilmos, du. 7. Sülé Károly. — Dózisa Gy. út 7. de. fél 10 Sülé Károly. -Üllői út 24. de. fél 10. de. 11. — Rákóczi út 57/b. de. 10 (szlovák) Sziládv Jenő dr., de. háromnegyed 12. —■ Karácsony S. u. 31. de. 10. — Thaly K. u. 28. de. 11 Bonnyai Sándor, du. 6 Bortnyai Sándor. — Kőbánya de. 10 Koren Emil. — Utász u. 7. de. 9 Korén Emil. — Vajda Péter u. 33. de. fél 12 Koren Emil. — Zugló de. 9 (gyerm.) Muntag Andor. de. 11 (úrv.) Muntag; Andor, du. 6 Scholz László. — Gyarmat u. 14. de. fél 10 Scholz László. — Rákosfalva de. fél 12 (úrv.) Schólz László. — Fóti út 22. de. 11 (úrv.) Rimár Jenő, du. 7 Gádor András. — Váci út 129. dé. 8 Rimár Jenő. — Újpest de. 10 Blázy Lajos. du. Fél 7 Blázy Lajos. — Dunakeszi de. 9 Matuz László. — Pesterzsé­bet de. 10 Bencze Imre. — Soroksár-Ultelep de. fél 9 Bencze Imre. — Rákospalota MAV- telep de. 8 Schreiner Vilmos. — Rákospalota de. 10 Schreiner Vilmos. — Rp. Kistemplom du. 3 Kökény Elek. — Pestújhely de. 10 Kür­tösi Kálmán. — Rákoscsaba de. 9 Békés Jó­zsef, du. fél 7 Békés József. — Rákosszent­mihály de. fél l! Tóth-Szöllős Mihály, du. 5 Tóth-Szöllős Mihály. Bécsikanu tér de. 9 Juhász Géza. de. 11 Zay László, du. 7 (úrv.) Várady L.aios. — Toroczkó téi de. fél 9 Benes Miklós. — Óbuda de. 9 (gyerm.) Komjáthy Lajos, de. 10 (úrv.) Komjáthy Lajos, du. 5 Komjáthy Laios. — XII.. Tarcsay V. u. 11. de. 9 Ruttkay Ele­mér. de. 11 Ruttkay Elemér, du. 7 Danhauser László. — Budakeszi de. fél 10 Danhauser László. — Pesthidegkut (.Szert István u.) de. fél 11 Groó Gyula. — Kelenföld de. 8 (úrv.) Muncz Frigyes, de. 11 (úrv.) Muncz Frigyes, du. 5 Gyimcsy Károly dr. — Németvölgyi út 138. de. 9 Rezessy Zoltán dr. — Budafok de. 11 Bodrog Miklós. — Nagytétény de. 8 Bod­rog Miklós. — Kelenvölgv de. 9 Vi^ontai Ró­bert. — Albertfalva de. 11 VisOntai Róbert. — Csillaghegy de. fél 10 Kaposvári Vilmos. CSALÁDI HlR: Dr. Placskó Lajos putnoki körzeti orvosnak és feleségének fiú gyerme­kük születet. Neve: Lajos, 1956. június 17. — Szentháromság u. 3. vasárnap. 1. Pét 5, 6—11. — Lk 15, 1—10. — Liturgikus szín: zöld. Legyünk jó reménységgel, keres bennünket az Isten! A múlt század végén hatalmas tűzvész pusztított Chicago városában. Az óriási tűzvészben elhamvadt a város nagy része. Amikor vége volt a tűzvésznek és csak az üszkös, romos házfalak maradtak meg, egy becsületes, Istenben hivő szabó­mester krétával felírta egy romos ház falára: »Mindenemet elvesztettem, csak a reménységemet nem«. Isten elvesztett minket, de soha nem adta fel a reményt, ö nem mondott le rólunk. Jó reménységben legyünk, a mi egy­házunk lelkipásztori munkájában is. 1 | ] A jó Pásztor azonnal észreveszi a veszteséget! Egész gondját, figyel« ■----' mét az elvesztettre irányítja. A vámszedők, a bűnösök, tehát az el­ve szettek keresték Jézust. Az eredeti szövegben az van, hogy ezek szokták felkeresni őt. Azok a vámszedők, akik mellett, ha egy farizeus elment, ki­köpött az utcán és a templomban úgy imádkozott, hogy; hálákat adok néked Istenem, hogy nem vagyok olyan, mint ők! Ezek a vámszedők és bűnösök Jézus figyelmes szeretetét élvezték és ebben a bűnbocsátó szere- tetben új életre indultak, szembefordultak bűneikkel, megváltattak. Jézus az 0 népét nem jól fésült, úriemberekből toborozta, hanem vámszedókből, elesett emberekből, bukott nőkből és nyomorultakból, mert azért Jött, hogy az elveszetteket megmentse! E A jó Pásztor az elveszettet nemcsak észreveszi, hanem rögtön keresi is. Előbb a figyelmes szeretettől volt szó, most a mentő, cselekvő szerétéi­ről van szó. Az egész Biblia erről a kereső, mentő szeretettől ad boldog hirt! Láttam egy képet, mely a Bibliát halálfejjel és gyertyafénnyel ábrá­zolta. Sokan dicsérték a képet, pedig a kép nem jó, mert a Bibliából nem a halál ereje, hanem a halált legyőző, kereső szeretet meleg fénye sugárzik! Jézus azzal a mentő szeretettel keres, amely a bűn-bocsánat, a helyettes elégtétel. Mert ő a mi bűneinket elvette. A kereső, mentő szeretet egyben cselekvő szeretet is. A jó Pásztor cselekvő szeretettel indul el, jár úttalan utakon, szakadékokat kutat, útközben tüske vérzi az arcát, szaggatja a ruháját, de mentő szeretettel cselekszik! m A jó Pásztor örül, mikor megtalálja az elveszettet. Ez a szeretet öröme. Az örvendező szeretet fénye ragyog az arcunkba. Ez a szere­tet égi és földi »sikere«. A jó Pásztor megtalálja az elveszettet, nem korbá­csolja meg, nem korholja, hanem gyengéden a karjára veszi, gyógyítja és boldogan viszi haza. íme a megtalálás öröme, a hazatérés, a megtérés öröme. A jó Pásztor is, meg a drachmáját megtaláló asszony is összehív­ják barátaikat és együtt örülnek. A megosztott öröm százszoros öröm! Jó reménységben legyünk, keres a mi jó Pásztorunk. Ha a jó Pásztor karjai közé kerülünk, meggyógyulunk! A jó Pásztor felold bennünket bű­nös megkötöttségünkből, új életre szabadít fel és minkét is elindít a figyel­mes, megbocsátó, kereső, örvendező szeretet útján a többi ember között: így lesz a mi élettjjjk is jó szolgálat, segítség a többi ember száméra. _______________ Fülőp Dezső Közös imádságunk SZENTHÁROMSÁG UTÁN 3: VASÁRNAP Prédikáció előtt. Uram Jézus Krisztus, élő Istennek szerelmes szent Fia, ki miérettünk emberré lévén kínt és halált szenvedtél és így a magas mennybe fölmentéi, hogy ajándékokat osztogatnál az embereknek: Teneked mi megnyomoró- dott emberek alázatos szívvel-lélakkel könyörgünk, bocsásd el nékünk a megvilágosító, megszentelő Szent Lélek Úr Istent, ki a mi elménknek sötét­ségét megvilágosítván és a mi szívünknek keménységét meglágyítván, min­ket a Te szent igédnek tanulásában megáldjon és mind egész életünkben úgy vezéreljen, hogy lehessünk tiszta edényi és Tégedet mint édes Megvál­tónkat mind e jelen való világban s mind penig az jövendő örök életben dicsérhessünk vég nélkül és mind örökkén örökké. Ámen. Evangéliumok, Csepreg 1631. 1 Pét 5, 6—11. Irgalmas Istenünk és Atyánk! Te a kevélyeknek ellene állsz, az alá­zatosaknak pedig kegyelmet adsz. Kérünk azért Téged, irts ki belőlünk minden türelmetlenséget és keserűséget, hogy meghajoljunk hatalmas kezed alatt és türelemmel és hittel járjunk a Te utaidon. Szeretett Fiad Jézus Krisztus, a mi Urunk által. Ámen. Szász agenda 1897. Lk 15, 1—10. Űr Jézus Krisztus, minden ember Megváltója! Hálát adunk Néked, hogy jó pásztorul jöttél e világba, életedet adtad értünk és utánunk jársz kereső és mentő szereteteddel. Terelj minket az élő vízhez és üdíts fel minket üdvözítő igéddel. Ne engedd, hogy egy is elvesszen azok közül, aki­ket drága áron szereztél meg. Oldozz fel minket a bűn kötelékeiből és gyó­gyítsd meg az összetört szíveket ígéreted szerint. Tedd alkalmassá egyhá­zadat a Te szolgálatodra, hogy elvigye a jó hírt mindazokhoz, akik nem ismernek Téged, hogy megbocsásson, ahogyan Te is megbocsátottál néki, hogy irgalmasan cselekedjék, ahogyan Te is irgalmas vagy hozzá, hogy se­gítsen a nyomorúságban, ahogyan Te is megsegítetted népedet. Támogass minden szeretetszolgálatot és irgalmazz nékünk az ítélet napján. Bocsásd meg restségünket és mulasztásainkat, és lobbantad lángi-a szívünket szere­teted tűzével, Hallgass meg minket a Te nevedért. Ámen. Württemberg 1931. __________________ Közli Prőhlc Károly Bibliaolvasó HETI IGE: Mert azért jött az embernek Fia, hogy megkeresse, ami elveszett. — Lk 19, 10. Június 17 .Vasárnap — Lk 19, 1—10. Zákeus — Krisztussal való találkozása előtt — elveszett ember volt: Elveszett ember, mert Önző életfolytatása lehetetlenné tette azt, hogy Isten nel és az emberekkel igazi közösségben éljen. Találkozása Krisztussal ezt a magatartását változtatja meg és igaz emberré teszi őt. Június 18. Hétfő — Jer 14, 7—9. A próféta a maga és népének bűnei láttán nem tehet mást, minthogy ahhoz fordul imádságával, aki egyedül megbocsáthatja a bűnöket: Istenhez.; A bűnbocsánat elnyerésére nekünk sincs más utunk, egyedül ez. Június 19. Kedd — Bir 10, 6—16. A bűnbocsánat csak kezdete az igaz életnek. Folytatása a megváltozott, a régiekkel szakító életfolytatás. Ez utóbbi nélkül a bűnbocsénat nem végzi el az isteni kegyelem munkáját és nem ad üdvösséget. Június 20. Szerda — Lk 15, 11—32. A tékozló fiú, az Istentől eltávolodott ember számára mindig van visz- szaút. Van, mert az Isten mindig visszavárja és visszahívja azokat, akik elhagyták Öt. Ez a hívás — a kegyelem — teszi lehetővé az embernek meg­térését. Június 21. Csütörtök — Rm 4, 1—8. Mi keresztyének hisszük: Jézus Krisztus azért jött erre a világra, hogy bennünket elveszett embereket, megváltson. Tudjuk, hogy ez a mi hitünk tesz bennünket Isten előtt igazakká. Június 22. Péntek — Rm 5, 1—11. A hit békességet szerez nekünk Istennel. Békességet itt a földön és üdvösséget földi életünk után. Ezt a békességet nekünk Jézus Krisztus sze­rezte meg ártatlan szenvedése és halála árán. Júnins 23. Szombat — I Jn 2, 1—6. A Krisztusban való hit, Krisztusban való életet jelent. A kettő szorosan összetartozik. Az az ember, aki magát keresztyénnek mondja, úgy igazol­hatja ezt, hogy mindent Krisztus szerint cselekszik és szól, Vámos József

Next

/
Oldalképek
Tartalom