Evangélikus Élet, 1955 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1955-03-27 / 13. szám

4 E¥«N€ÜIKUS EIE T Akik a Gyülekezeti Segélynek legjobban szolgáltak 73.000 forintot kaptak szórványgyülekezeteink Az Egyetemes Egyháztanács leg­utóbbi ülésén Koren Emil, a Gyüle­kezeti Segély országos lelkész-veze­tője beterjesztette a Gyülékezieti Se­gély elmúlt évi munkájáról szóló je­lentését. A jelentés bőven ismerteti az első munkaévét' betöltő Gyüleke­zeti Segély megindulását, célkitűzé­seit, a munka lefolyását s az ered­ményről pontos statisztikai kimuta- tatás keretében szól. Ismerteti azt a munkát is, amit a »Két templomért« akció keretében megsegített zuglói és pestihidegkúti gyülekezetek vé­geztek templomuk befejezése érde­kében. Kitér a jelentés arra az elmúlt év elején itt-ot elhangzott aggodalmas­kodásra. mely a »Két templomért« célkitűzéstől féltette a kisebb se­gélyre szoruló gyülekezeteket és szórványokat. Erről a kérdésről így szól: »Nyomatékosan szeretnénk fe­lelni azoknak az aggodalmasko­dóknak, akik a »Két templomért« akció megindulásakor nehezményez­ték, hogy ha »minden összeget« ösz- szevonunk a két templomra, mi marad a szórványoknak? Ez maradt: közel 73.000 Ft. Jó­val több, mint az előző évben a Gyámintézetfől szórványgyüle­kezetek kaptak. Több, mint amivel a Gyáminíézet utolsó évé­ben egyetemes fokon egyáltalán rendelkezett. Ezt az összeget mind rászoruló kis gyülekezetek, szórványok kapták.« A jelentés pontosan fel is sorolja azt a több mint 'nyolcvan gyülekezetei, amely 100.— Ft és 3000.— Ft közötti összegekben egyházrftegyei fokon segélyt kaptak. A Gyülekezeti Segély munkájá­ban, amely lélekszám szerinti or­szágos átlagban —.55 Ft, összegszerű­ség szempontjából a következő az egyházmegyék sorrendje: veszprémi, vasi, győr-soproni, somogy-zalai, pesti, Pest megyei, tolna-baranyai, hajdú-szabolcsi, kelet-békési, nyu­gat-békési. fejér-komáromi, nógrádi, borsod-hevesi, csongrád-szolnoki, bu­dai és bács-kiskun megyei egyház­megyék. A legnagyobb egyházme­gyei gyűjtéseredmény 24.000.— Ft. A lélekszám szerinti átlag szem­pontjából pedig a következő az egy­házmegyék serrendje: somogy-zalai (1. 22 Ft-os átlaggal), veszprémi, bor­sod-hevesi, fejér-komáromi, tolna­baranyai. győr-soproni, vasi, nógrá­di, hajdú-szabolcsi, csongrád-szolno­ki, bács-kiskuni. Pest megyei, pesti, budai, kelet-békési, nyugat-békési egyházmegyék. A jelentés pontos kimutatást közöl az egyes gyülekezetekben elért lé­lekszám szerinti átlagról is. Megtud­juk ebből, hogy országosan legjobb eredményt a kővágóőrsi gyüleke­zethez tartozó révfülöpi filia érte el, amikor meghaladta a 4.— Ft-os lé­lekszám szerinti átlagot. Ez annál figyelemreméltóbb, mert ez a kis filia maga is templomépítésben el­foglalt gyülekezet, mégis szeretettel és .áldozatosan tárult ki szíve az országos megsegítésre kijelölt két templom felé. Már ezért is jogos és méltányos, hogy az idei tervben a révfülöpi templom is benne legyen. Országosan 15 gyülekezet halad­ta meg a 2.— Ft-os telkenkénti átlagot. Ezek: Hernádvécse, Kis- mányok, Kalaznó, Luciáivá, Ma­gyarfalva, Kötésé, Izmény, Csé- pa-Nagyrév, Oroszlány, Egyhá- zaskozár, Zalaistvánd, Sámson- háza, Felsőnána, Kaposvár. Ezeken kívül 1.— forinton felüli át­lagot a következő hatvanöt gyüleke­zet ért el: Majos, Tállya, Kistere- nye, Hejőcsaba, Gecse, Abaújszántó, Fancsal, Kisvárda, ÜjcsanálQs, Szentantalfa, Pusztaszentlászló, Vasi misszió, Kőszeg, Kerta, Bakony- szombathely, Szügy, Hegyeshalom, Somogyvámcs, Kővágóőrs, Csornád, Főt, Tés, Zalaegerszeg, Rábcakapi, Szombatihely, Meszlen, Levél, Bá- bonymegyer, Ráköscsaba-Pécel, Por- rogszentkirály, Ösagárd, Keszőhideg- kút, Nagyvázsony, Sopron, Domony, Bakonyszentlászló, Balatonszárszó, Eger, Tordas, Bakonj tamási, Szák, Nagytarcsa, Nagyszokoly, Arnót, Csomód, Mohács. Várpalota. Rajka, Tata, Gyúró, Bönyrétalap, Kapos- szekcső, Surd, Csanádapáca, Ecseny, Felsőpetény, Nagyaláson.y, Kapoics, Móigocs, Siófok, Nemeskolta, Nagy­kanizsa, Csianádaliberti, Gyorsáig, Sa- jóteaza, Dabrony, Budapest-Kere- pesi út, Nemesesó, Makó, Soprom- bánfalva, UraiújfaJu, Bakonycser- nye, Lajoskomárom, Mezőlak, Pápa, Sand. Tiszaföldvár, Vése Vönöck. Kölese. Ebből a felsorlásból is látszik —- folytatódik a jeltntés —. hogy az aránylag kislétszámú gyülekezetek nagyobb hűséggel hordozzák a temp­lomépítés ügyét, mint a nagy gyüle­kezetek, bár Nyíregyháza 0.60 forin­tos átlagával mint nagy gyülekezet is szép példát mutatott, úgyszintén Budapest-Deák tér 0.85 forintos át­lagával. Az elmúlt év tapasztalata alap­ján teljesen reálisnak kell mon­danunk országosan az 1.— fo­Szerelmes Jézus, vajon mit vétettél? HÁROM KERESZTFA a Golgo­ta hegyén. Rajtuk három, emberte­len kínokat szenvedő, utolsó perceit élő bűnös. Körülöttük római kato­nák, zsidó főpapok, farizeusok és a kivégzésre kíváncsi nép. Arról be­szélgetnek, aki a középső kereszten éppen most leheli ki lelkét: Jézusról. Ez a nap az egyház legszomorúbb és egyben legnagyobb napja is lett. Ez a szenvedés és halál az egyház legdöntőbb eseménye. Azóta is er­ről prédikál állandóan az egyház. Vajon miért lett olyan nagy ese­ménnyé ez a kivégzés az egyház éle­tében? Azért, mert kereszten halt meg Jézus? Hány és hány ember pusztult el hasonló, vagy még na­gyobb szenvedések között! Ártatla­nul szenvedett? Igaz, de nem ő az egyetlen, akinek jogtalan az elítél- tetése. Egy nagy és szent ügynek a szenvedője! Hány és hány vértanú ontja vérét hitéért, meggyőződéséért, az ügyért! Ugy-e ezek a kérdések és ezek a feleletek nem a tiéid? Hiszen te na- gj’on jól tudod, mi történt ott, a Gol­gota hegyén. Te tudod, hogy nem egyszerűen ember volt aki ott szen­vedett és meghalt, hanem Krisztus, az Isten Fia. Tudod, hogy ezért nagy esemény a legnagyobb ese­mény az egyházban a golgotái ke­resztfa. És szíved mélyéből sajnálod a szenvedő Isten Fiát. Miért, miért kellett ennek így történnie?! Mit vétett Jézus ezeknek az embereknek, hogy így bántak vele? Nem jobb lett volna az egyháznak is, ha nem ez a szomorú eset lenne legnagyobb eseménye és fő mondanivalója? Nem jobb lenne a keresztyénségnek, ha a dicsőséges, hatalmas, diadalmaskodó Messiásról emlékezhetne meg? Sze­relmes Jézus, vajon mit vétettél? EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest. Vili.. Puskin-u, 12. Telefon: 142—074. Szerkesztésért és kiadásért felel: D. Dezsérv László szerkesztő. Előfizetési árak: Egv hóra 6 — Ft. negyedévre 15.— Ft. félévre 30.— Ft. egész évre 60.— Ft. Csekkszámla: 20.412—Vili. 10.000 példányban nyomatott ________ 2-551 170. Athenaeum (F. v. Soproni Béla) Te semmit! Hát akkor miért? Tehe­tetlen szomorúság, fájdalmas meg- hatódottság — csak ez lenne a mi böjti megemlékezésünk Jézus Krisz­tus szenvedéstörténetét olvasva, vagy hallgatva? Gondolod, elég ez? Azt hiszed, ez­zel minden keresztyén kötelessé­gednek eleget tettél? Éppen az a baj, ha puszta emlékezés tárgya lett számodra a golgotái kereszt. Igaz, hogy fájdalmas, szomorú, megható­dott, könyes emlékezés, de végered­ményben olyasmire emlékezel, ami mással történt, nem veled. Emlé­kezel a. böjtben? Ne csaik emlékezz, hanem magadra is nézz! Megköny- nyezed Jézust? Magad sirasd! Mert Jézus halálát nem lehet »rákenni« Pilátusra, a főpapokra, zsidókra, az akkori korra. Mert ő nemcsak azok miatt halt meg, akik akkor a ke­reszt alatt álltak, hanem a bűnösök miatt. Az egész világ miatt, temiat- tad! Te bűnös vagy és élsz, Ö ár­tatlan volt és meghalt. Szerelmes Jézus, vajon mit vétettél? Sokat, mérhetetlenül sokat. Az egész világ vétke — az enyém is — halálának oka. Felelőtlenül, bűnösen élünk és legfeljebb csak emlékezünk a szen­vedő Jézusra, de nem gondolunk arra, hogy ez volt az ára a mi éle­tünknek. Nem világtörténelmi ese­mény a kereszt, hanem teérted való áldozat! És ugy-e így nem lehet csak puszta emlékezés a te böjtöd, hiszen közöd van hozzá, éppen olyan részed van benne, mint Judás- nak, Pilátusnak, a zsidóknak. Sira­tod őt? Sirasd magad! És ha idáig eljutottál, akkor éri el Isten célját a szenvedéstörténettel Mert akkor láttatja meg veled, hogy a kereszt­nek örülni is lehet, Hiszen az meg- menekiyésed kezdete, Isten irántad való szeretetének döntő bizonysága. Halálra adata Fiát, mert szeret és üdvözíteni akar téged, nem pedig büntetni. Szerelmes Jézus, vajon mit vétet­tél? Ö semmit, én vagyok minden­ben vétkes, még az Ö halálában is! Ha ezt hiszed, akkor már hálát is tudsz adni azért, hogy közöd van Jézus szenvedéséhez és halálához. Hiszen nemcsak miattad, hanem éretted is történt. Juhász Géza rintos lélekszámszerinti állagot, mint célkitűzést. A Gyülekezeti Segély egyházmegyei előadóinak februári értekezlete ezt a célki- • tűzést lelkesen vállalta is. Az egyházi sajtó szerepéről a je­lentés a következőikben számol be. »Az Evangélikus Élet szerkesz­tősége példamutató lendülettel karolta fel a »Két Templomért« akciót s nem csak hogy helyet adott hasábjain a Gyülekezeti Segély minden megmozdulásá­nak, hanem maga szorgalmazta leginkább cikkeinket s egy al­kalommal külön Gyülekezeti Se­gély-számot is áldozott az ügy­nek. Külön adakozásra buzdí­totta az olvasótábort, saját csekkjén adományokat gyűjtve s az olvasók adományának kerek 11.000.— forintos összegével szin­te külön tizenhetedik egyházme­gyeként lépett be a sorba s nem is méltatlan helyen, hiszen az előfizetők számát véve alapul, a lap olvasótábora meghaladta az 1.— forintos átlagot s így az egy­házmegyei sorban második he­lyen végzett.« A jelentés kiemeli a Gyülekezeti Segély egyházmegyei előadóinak lel­kes munkáját és ügybuzgalmát s az ő munkájuknak fokozottabb bekap­csolására tesz ígéretet. Ezzel kap­csolatban számol be a jelentés a februári értekezletről, amelyről an­nakidején külön megemlékezett la­punk. Annak az értekezletnek javasla­taként külön foglalkozott az Egyetemes Egyháztanács a Gyü­lekezeti Segély munkájának 1955. évi végső határidejével s annak reményében, hogy ezév- ben országosan elérjük az 1.— forintos lelkenkénti átlagot, jú­lius 1-ben jelölte meg a munka lezárásának idejét. Az eredmény elérésére az egyházmegyei elő­adók értekezlete februárban Ígé­retet is tett. Külön megfontolás tárgyává tette az Egyetemes Egyhóztanács a két legjellegzetesebben szórványegyház­megyének kérdését, amelyek saját hatáskörükben képtelenek szórvá­nyaikat jelentősebben támogatni, hi­szen kivétel nélkül minden egyház- községük szórványokból áll. Ezek­nek megsegítésére országos megértő összefogást látna eredményesnek. Javasolja az egyházmegyéknek, hogy országos testvéri összefogással a gyü­lekezeteknek visszatartható 25% és a maguk számára visszatartható egy- harmad terhére juttassanak'jelentő­sebb összeget a déli egyházkerület­ből a csongrád-szolnoki, az északi kerületből pedig a borsod-hevesi egyházmegyéknek szórványaik tá­mogatására. Ez a megmozdulás érintené legkevésbé az országos cél­kitűzést s az egyházmegyei belső érdeket is, hiszen különösképpen a gyülekezeteknél visszatartható 25% lehetőségét alig használták eddig ki. Az Egyháztanács a Gyülekezeti Segély egyiházmegyei előadóinak ja­vaslatára 1955-re négy vidéki temp­lomért indítja meg a munkát a tava­lyihoz hasonló segélyösszevonással. Erre a csengődi, vasasi, révfülöpi és hernádbüdi templomokat jelölte ki. Az ország evangélikussága bizony­nyal megérti ezeknek a gyülekeze­teiknek templomépítő buzgalmát, amire indokoltan ad reménységet az elmúlt év eredménye. »Hadd teszek itt bizonyságot ar­ról — fejezi be jelentését Koren Emil •—, hogy jó ebben munkálkod­ni. A feladat maga lelkesít s azzal a belső tűzzel tölt el, hogy Isten ügyének szolgálunk s ha nem szol­gálnánk ebben, vétkesek volnánk. Szószékeinken magvetés folyik. Itt ízes gyümölcsöket tartunk kézben. Áldjuk érte a szolgálatra elhívó Urat!« A lelkészi hivatali munka új rendtartása Az Egyházegyetem Tanácsa 1955. április 1-ével életbelépteti »A lelké- szi hivatali munka rendtartása« című szabályrendeletet, mely a lelkészi hi­vatali munka rendjét szabályozza. Ezt a rendtartást, mely ilyenformán ápri­lis 1-ével ideiglenesen hatályba lép, végleges formájában .az Egyház­egyetem Közgyűlése fogja elké­szíteni. A legközelebbi közgyűlésig az egyházmegyei lelkészi munkakö­zösségek javaslatokat tehetnek e rendtartás módosítására. Egyházi vezetőségünk a lelkészi munkaközösségek javaslatára még a múlt esztendőben munkabizottsá­got küldött ki a rendtartás előkészí­tésére. A munkabizottság, mely D. Dezséry László püspök, az Egyházmegyei Lel­készi Munkaközösségek országos vezetője irányításával működött, Szabó József ny. püspök elnökleté­vel végezte munkáját. A bizottság előadója dr Sólyom Jenő teológiai tanár volt. A bizottságot az egyházi adminisztrációban járatos lelkészek alkották: Csekey Zoltán, Sokoray Ká­roly, Gádor András, Komjáthy La­jos lelkészek, dr. Göttche Ervin egye­temes ügyész és dr. Mályusz Elemér egyetemes levéltáros. A lelkészi hivatali munka rend­tartása arra szolgál, hogy a lelkészek minél jobban tudják teljesíteni hiva­tali kötelességüket. A lelkészi hiva­talok jó rendje meggyorsítja a hiva­tali munkát és könnyebbé teszi a gyülekezet pásztorolását. Az új rend­tartásban nincs lényeges újítás, csak összefoglalja a jelenleg fennálló ren­det, melyet igen különböző időkben és formákban megjelent régebbi köz­egyházi rendeletek alakítottak ki. Ezek között a rendeletek között már nehéz volt az eligazodás és különö­sen a fiatalabb lelkészek nem tud­tak közöttük tájékozódni. Ennek a lelkész! hivatali munka­rendtartásnak igen szép történeti példái vannak egyházunkban a XVI. és a XVII. századból. A XX. század elején több ilyen rendtartás jelent meg, ezek közül legalaposabb volt a Bányai Egyházkerület rend­tartása. Az országos helyzet azon­ban olyan volt, hogy valamennyi egyházkerület a maga hatáskörében dolgozott ki s tartott fenn különböző ügyrendeket. A 30-as években és a 40-es évek elején több kísérlet tör­tént arra, hogy ezeket a partikuláris ügyrendeket egyesítsék és a lelkészi hivatali munka rendtartása tekinte­tében országos egységet biztosítsa­nak. Figyelemre méltó, hogy ezek a kísérleteik akkor nem sikerültek, most pedig országos egyetértéssel lehetett biztosítani a lelkészi hivatali munka rendjének egységét. A Németországi Evans A Németországi Evangéliumi Egy­ház március 6 és 11 között a nyu­gat-németországi Espelkampban tar­totta zsinatát. Ez a ma mintegy 6— 7000 lakosú virágzó város valaha lő­szerraktár volt, majd a hajléktala­nok városát építették fel helyén. Jelképes, hogy a zsinat itt ülésezett, a pusztítás helyéből békés munka műhelyét formálva. A zsinat Wilm egyházelnök meg­nyitó istentiszteletével kezdődött. Hangsúlyozta, hogy amikor a né­met nép életének vagy halálának kérdéséről van szó, az egyház nem mai adhat néma és nem engedheti át a döntést azoknak, akik nem hajlandók az egyház és a nép tilta­kozását figyelembe venni egy új há­ború felidézésével szemben. Dibelius püspöknek a zsinati ta­nács működéséről szóló jelentése a Németországi Evangéliumi Egyház belső egységével és felekezeti prob­lémákkal foglalkozott, A beszámoló nagyobb részét politikái kérdések foglalkoztatták. Dibelius püspök ki­jelentette : »Akarjuk, hogy tudja meg a vi­lág: a Németországi Evangé­liumi Egyház nem hajlandó igent mondani a háborúra, semmiféle kereszteshadjáratra, semmiféle felszabadító hadjáratra, hanem csakis a békére!« Dibelius püspök azt is hangsúlyozta, hogy az egyház számára életkérdés Németország egyesítése, amely az egyház erkölcsi felelősségéből kö­vetkező cél is. »Az egyház — mon­dotta — a népek közötti megegyezés szálait is szőni tartozik.« Dibelius püspök mindamellett támadta Nie- möllert és a németországi egyházak békeharcos lelkészeit, abból az alka­lomból, hogy Mochalsky darmstadti lelkész nyílt levelet intézett Dibelius- hoz. A nyílt levél Dibelius szemére vetette, hogy Adenauer pártjának tagja s így képviselője a nyugat­német fiatalokat háborús áldoza­tokká tenni kész törekvéseknek. Emlékeztette Dibeliust 1950-ben mondott szavaira: »Elképzelhetetlen, hogy valaha németek németekre lő­jenek.« A zsinat egyik legizgalmasabb mozzanata volt az elnökválasztás. Dr. Heinemann elnökségének ideje lejárt. Noha a zsinat egy tekintélyes része újraválasztását kívánta, 77 sza­vazattal 40 ellenében Konstantin Istentisztelet: rend % Március hó 27-én Deák tér délelőtt 9 (úrv.) Gémes István, délelőtt 11 (úrv.) Gémes István, délután 6 Madocsai Miklós — Fasor délelőtt fél 10 Sülé Károly, délelőtt 11 Gyöngyösi Vilmos, délután 6 Gyöngyösi Vilmos. — Dózsa Gy. u. 7. délelőtt fél 10 Juhász Géza. — Üllői u. 24. délelőtt fél 10. délelőtt 11. — Rákóczi u. 57,/b. délelőtt 10 Szilády Jenő dr., délelőtt háromnegyed 12. — Karácsony S. u. 31. dél­előtt 10. — Thaly K. u. 28. délelőtt II Bonnyai Sándor, du. 6 Bonnyai Sándor. — Kőbánya délelőtt 10 Dr. H. Gandy László, — Vajda P. u. 33. délelőtt fél 12 Schreiner Vil­mos. — Utász u. 7. délelőtt 9 Missura Tibor leol.’ — Zugló délelőtt 9 (gyerm.) Scholz László, délelőtt 11 Ferdinand. István dr., dél­után 6 Scholz László. — Gyarmat u. 14. dél­előtt fél 10. Muntag Andor. - Rákosfalva délelőtt fél 12 Muntág Andor. --- Fóti u. 22. délelőtt 11 (úrv.) Gádor András, délután 7 Rimár Jenő. — Váci u. 129. délelőtt 8 Gádor András. — Újpest délelőtt 10. délután fél 7. — Dunakeszi délelőtt 9. — Vas u. 2/c. dél­előtt 11 Szimonddesz Lajos. —* Pesterzsébet délelőtt 10. Soroksár-Újtelep délelőtt fél 9.- Rákospalota, MÁV-telep délelőtt fél 9. — Rp. Nagytemplom délelőtt 10. — Rp. Kis- templom délután 3. - Pestújhely délelőtt 10.- Rákoskeresztúr délelőtt fél 11. — Rákos­hegy délelőtt 9 — Rákosliget délelőtt 10. — Rákoscsaba délelőtt 9, délután fel 7. — Cinkota délelőtt 9 (gyerm.), délelőtt 10. dél­után fél 3. -- Mátyásföld délelőtt fél 12. — Kerepes-Kistarcsa délelőtt negyed 10. — Szilasliget délután 3. — Pestlőrinc délelőtt 11 — Pestimre délután 5. — Kispest délelőtt 9, ‘délelőtt 10, délután 6. — Wekerle-telep délelőtt 8. — Rákosszentmihály délelőtt fél 11. délután 5. Bécsikapu tér délelőtt 9 Varady Lajos, délelőtt 11 Csepregi Béla, délután 7 Csepregi Béla. — Toroczkó tér délelőtt fél 9 Dóka Zoltán. Óbuda délelőtt 9 Komjáthy Lajos, délelőtt 10 Komjáthy Lajos, délelőtt 11 (úrv.) Komjáthy Lajos, délután 5 Kom­játhy Lajos. -: XII., Tarcsay V. u. 11. délelőtt 9. Zulauf Henrik, délelőtt 11 Zulauf Henrik, délután 7 Danhauser László. — Lelkésznevelő Intézet délelőtt fél 11 Dan­hauser László. — SZBH. Diana u. 17. dél­előtt fél 9 Ruttkay Elemér. — Kelenföld dél­előtt-8 Muncz Frigye^, délelőtt 11 (úrv.) Muncz Frigyes, délután 5 Muncz Frigyes. — Németvölgyi u. 138. délelőtt 9 Rezessy Zol­tán dr., délután 5 Szeretetvendégség. — Csepel délelőtt 11, délután 7. — Budafok délelőtt 10 Bodrog Miklós. — Nagytétény délelőtt 8 Bodrog Miklós. — Kelenvölgy dél­előtt 9 Visontai Róbert. — Albertfalva dél­előtt fél 11 Visontai Róbert. — Csillaghegy délelőtt fél 10, délután 7. éliumi Egyház zsinata Dietze freiburgi egyetemi tanárt vá­lasztották meg elnökké. Dibelius szerint nem állhat a zsinat élén él­vonalbeli politikus. Heinemann vi­szont nyilatkozatban jelentette ki, hogy 1049-es megválasztásakor is közismerten aktív politikus volt és belügyminisztersége idején sem kí­vánta a zsinat, hogy válasszon a két tisztség között. Heinemann kijelen­tette, hogyha nem jelöltetné magát újra, hallgatólagosan elismerné azt a képtelenséget, hogy a »politizáló« zsinati elnök csak akkor nem alkal­mas e tisztségre, ha Németország békés egyesítését akarja és a há­ború elkerülését. — Jellemző, hogy a megválasztott Dietze professzor maga is Heinemann megválasztását javasolta. Heinemann természetesen bekerült a 12 tagú zsinati tanácsba, éppúgy, mint Mitzenheim püspök és Niemöller elnök is. A zsinat vendége volt és felszólalt Soucek prágai professzor, Katina szlovákiai evangélikus püspök és Michalko pozsonyi evangélikus teológiai dékán. A zsinat főtémája az egyház és a munka világa volt. Különösen ki­emelkedett Simanowsky lelkész elő­adása. Kifejtette, hogy az egyháznak nem a kispolgári egyházi környezet­be kell megpróbálnia bevonni a munkásságot, hanem életükben és munkájukban kell őket felkeresni. Jézus Krisztus sem arra várt, hogy az iránta érdeklődők felkeressék, hanem ő maga ment azokhoz, akik nem találták meg az utat. A mi fel­adatunk — mondotta — nem az egy­ház fenntartása vagy megvédése, ha­nem az emberek megnyerése. A zsinat üzenete a gyülekezetekhez A zsinat »Az egyház politikai fe­lelősségéről« üzenetet intézett a gyü­lekezetekhez. »Az 1950. évi weissen- see-i zsinat óta a németországi Evan­géliumi Egyház zsinata és tanácsa is­mételten megvallotta, hogy a népek közötti békéért imádkozni és dol­gozni akar. A világot és népünket részekre szakító ellentétek láttán is­mét kijelentjük, hogy a világ minden keresztyénével együtt a béke cselekedeteire el­hivatottaknak tudjuk magunkat és elvetünk minden olyan gon­dolatot, amely a mostani feszült­ségeket háború útján véli meg­oldhatónak.« Az üzenet ezután, a németországi keresztyénekhez fordul, felszólítva őket arra, hogy mindent tegyenek meg a közösség megóvására és Né­metország természetellenes, a világ békéjét veszélyeztető szétszakított- ságanak megszüntetésére. Az üzenet a továbbiakban a keresztyének po­litikai döntéseivel foglalkozik, ame­lyekben teljes komolyságot és az Isten igéjéhez hű lelkiismeretet kí­ván. »A keresztyén embernek köte­lessége részt vállalni a német nép útjáért való fáradozás politikai dön­tésének felelősségében.« A vita során számos felszólalásban követelték a zsinat tagjai az újra- felfegyverzés politikájának elve­tését. A többi között felszólalt Beck­mann főtanácsos, Gollwitzer profesz- szór. Vogel berlini professzor, Thad- den-Triegraff, az Egyházi Napok el­nöke, aki követelte, hogy fokozzák az erőfeszítéseket a két Németország közötti kapcsolatok megerősítésére, valamint Niemöller egyházi elnök is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom