Evangélikus Élet, 1954 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1954-03-21 / 12. szám

i

EVANGÉLIKUS ÉLET

AZ EGYHÁZTÖRTÉNETBŐL:

99A rosszat meg-kisebíteni, a jót megsegíteni, es emberi és keresztényi kötelességünk66

GYÜLEKEZETI HÍREK

1934. március 21. Ocull (3. böjti) vasárnap.

Igák; 1. Pét 1,11-20. — Ján 1,29-30.

A vasárnap üzenete: A* isten báránya. — Liturgikus szia: lila.

A XVIII. század végén Európa- szerté ébredezett a felvilágosodás hatására a természettudományi kutatás. A gazdasági életben mindez igen nagy változást jelentett. A régi gazdasági eljárás helyett tudományos elveket állapítottak meg s annak nyomén sokkal nagyobb eredményeket értek él, mint korábban. Az országok közötti versengésben az akkori legtudományosabb, legfejlettebb, leghaladóbb mezőgazdaság győzött s lemaradt a régi, elavult módon dolgozó mezőgazdaság. Ebben a történelmi helyzetben különösen fontos, hazafias célt szolgált a magyar mezőgazdaság félkarolása. Tessedik Sámuel szarvasi evangélikus lelkész világosan látta ezt s a maga körében mindent elkövetett ennek érdekében.

Az újnak és a réginek a harcában Tessedik habozás nélkül az új mellé áll, s a felé tanácsolja híveit is:

»Az ujj út igen újdoni, esméret- Ién, és göbürtsös előtte (t. i. a paraszt előtt), hogy sem azon maga, Vezér nélkül vándorolna. És tegyük fel, ámbár menni is akarna rajta, majd itt botlik-meg, majd amott akad-meg, és így osztán el-téve- lyedvén, nem tudja, ha jobbra tartson é vagy balra« — írja Tessedik: »A’ Paraszt ember Magyar Országban mitsoda és ml lehetne« című 1786-ban megjelent könyvében. Tessedik keresztyén kötelességének tártja helyes tanáccsal szolgálni hívei számára s azt írja:

»A’ rosszat meg-kisebíteni, vagy a' mennyire lehet azt egészen elfordítani, a’ jót meg-segíteni, az én értelmem szgrént, ez emberi és keresztyéni kötelességünk.«

A falusi lelkész számára nagyon sok feladatot lát Tessedik, ahol a rosszat kisebbítheti és a jót munkálhatja, ahol a nép segítő jóbarátja- ként cselekedhet: »Jön egy falusi Prédikátor és oda mutat, hová az ember régen nem tekintett; példája által meg-mutatja a’ lehetőséget, mellyet az ember nem hitt; hasznos dolgokat ád-elő, a’ minémüt az ember nem keresett; tanít, mellyet az ember egyébkor tttiht lehetetlen dolgot nem is örömest hallgatott; végre el-kezd a’ Paraszt mozogni, szemeit ki-törli, előbb megy és a’ dologhoz fog. Minő öröm! a’ tartományt fel-ékesítöni! Járuljatok oda ifjú emberek, tellyés bátorsággal, reménységgel és értelemmel. Az Isten ezen szegényeknek is Istene! légyetek tsak az ő eszközi, mert néki nem nehéz sok vagy kevés által segíteni.«

Tessedik megtalálta a módját annak, hogy a falu nagy kérdéseit a szószékre yigye s a prédikációban adjon feleletet azokra. Ezt várja minden falusi gyülekezetben s biztos a felől, hogy ez mindenütt megtörténik.

»A* nyilvánvaló úgy nevezett Isteni szolgálatnál vagy gyülekezetnél ki-ki szorgalmatosán megjelenjen, hogy ott tanúságot vegyen, miképpen keljen magát, mint a’ Községnek egyik tagja, és mint Keresztyén viselni?«

Iákor arra, hogy mi nem csupán valami szűk felekezeti határok között értékeljük őt, hiszen maga mondta: »Kezemet nem nyújthattam ahhoz, hogy á világ rokonSzenvénék s közfigyelmének folyama a függetlenség kérdésétől éliéreltessék s egy fele- kezetnek szűk csatornájába szorít- tássék.t

De ugyanakkor büszkén idézik egyházi lapjaink Kossuthnak azt a nyilatkozatát, amelyben vallomás- szérűén mondja él, hogy mit jelentett számára az evangélikus egyház:

»Evangélikus szülőktől születtem, evangélikus vallásban neveltettem, s lelkemben jól érzem ma» gamat Luthernek azon tana mellett, mely a lclkiismeretet emancipálta, midőn a keresztény vallás kútfejének a Szentírást, az eredménynek pedig, mellyel azon kútfőből meríteni kell, nem a bármi névén nevezett tekintély diktátorságát, hanem az észt, az egyéni szabad Ítéletet jelölte ki, melynek nincs megtiltva semmi syllabusok által, hogy másik, azon nem írott könyv revelációiból is merítsen, melynek neve: természet, s mélynek úgy a porszemben, mint a viráA keresztyén életnek ebben a tés- sedikl szemléletében tehát nem válik el egymástól a templom és az élet, hanem a templom éppen erőforrást jelent az élet számára, ugyanúgy. mint ahogy Luther tanításában a Krisztusban való megigazító hit kint az élet mindennapi munkái között termi meg a maga áldott gyümölcseit.

Hogy ez a gyakorlatban mit

jelentett, arra Tessedik a maga életművével adott példát.

Figyelemmel kísérte a külföldi mezőgazdasági szakirodalmat, s ennek nyomán hazánkban először 178l-ben munkálták meg a szikes földéket. A »szikeseh-Feld«-ek megmunkálásának tessedtki módszere »digózás« néven a mai napig használatban Van. A talaj táplásának szükségességéről állandóan igyekezett meggyőzni a parasztokat. Az elemi csapásokat, köztük a leggyakoribbat, a szárazságot és aszálykárt, nem nézte tétlenül, hanem hirdette a tudomány által felkutatott legalkalmasabb módszereket a talaj nedvességtartalmának meghosszabbítására.

Szenvedélyes szeretettel fordult Tessedik a kertészkedés és növény- ápolás felé,. Ebben hűséges segítőtársa volt felesége is. Ök ültették először Szarvason 1773-ban az első téli salátát, és 1798-ban az első spárgát.

Egyik legkedvesebb gondolata volt az Alföld fásítása. Az ö érdeme az akácfa tömeges elterjesztése. Az akácfa árnyékot,, mézet, haszonfát adó előnjmit útón-útfélen hirdette a falusiak s2ámára. Ugyanakkor nagy eredményeket ért el a gyümölcsfák ültetésé terén is, sőt addig ismeretten fajták meghonosításával is sikerrel próbálkozott, méghozzá szikes talajon.

Mikör 1768-ban nagy szárazság uralkodott s a takarmányhiány az állatállományt veszélyeztette, Tessedik akkor kezdte meg paróchiálls kertjében ä lucemamagvak és egyéb

gok míriádjaiban nyilatkozó örök törvényei örök törvényhozóra vallanak.«

Ez a kettősség Jellemzi a 60 évvel ezelőtti evangélikus egyház KossUth- szemléletét: egyrészt nem akarják a magyar történelem dicsőséges 1848— 49-es szabadságharcának nagy vezérét kisajátítani az evangélikus egyház számára, másrészt azonban önérzetesen hivatkoznak arra, hogy Kossuth evangélikus egyházunk neveltje és fia volt.

Kossuth halálhírére az ország valamennyi templomában gyászistentiszteleteken emlékeztek meg róla. Volt olyan város is, ahol a hívek nem fértek el a templomban s a város piacán tartották sokezer ember részvételével a gyászintentiszteletet.

Egyházunk Kossuth-szeretetére jellemző, hogy Veres János orosházi lelkész Turinba utazott s a tvele együtt megjelent magyar küldöttség jelenlétében tartott hatalmas gyászbeszédet. A magyar határnál a lég- rádi lelkész, a Balatonnál a kővágó- őrsi lelkész, Székesfehérvárptt a helyi lelkész tartott gyászünnepséget Kossuth koporsójánál, majd Budapesten Sárkány Sámuel püspök és Horváth Sándor lelkész búcsúztatták el a nagy halottat.

A Kossuth halálát gyászoló evangélikus egyházban az a meggyőződés is hangot kapott, hogy valami még nincsen egészen rendben a fe- rencjózsefi Magyarországon s Kossuth nevének említésére erőteljésen felbuzgóit a függetlenségét elvesztakarmányfű-magvak .Vetését, s bebizonyította, hogy van segítség a természet mostohaségával szemben ezen a téren Is.

Mindezek csak kiragadott példák

Tessedik óriási jelentőségű mező- gazdasági* újításaiból, és sikereiből, de ezek a példák is beszédesén bizonyítják, hogy Tessedik mennyire az új mellett foglalt állást á régivel szemben, mennyire é tudományos eredményeken alapuló legfejlettebb módszereket ajánlotta a parasztoknak, s mennyire óvta őket attól, hogy elmaradottságuk miatt Ínséget és nyomorúságot lássanak.

Tessedik biztos volt abban, hogy szorgalmas munkával és a korszerű mezőgazdasági módszerekkel a falu felemelkedése elérhető és megvalósítható. Ezért írta .meg fent idézett könyvét is, hogy azzal is előbbre vigye a parasztság megjavított munkáján át hazája sorsát. Könyvében így ír érről:

»Itt tsak ez egyet jegyzem-fel, hogy az illyetén a’ meg-Jobbit- tatott gazdaságbéli regula szerént helyhezteíett falu, a* 6 virágozása által, mellyre bizonyára kevés idők alatt fel-emelked- úék, az ő jéles haszna által, mellyen az ő lakosi örvendenének, más ezereket édesgetné azon módnak fel-találására, hogy miképpen a* Paraszt, és ezzel a’ Magyar Haza a' jobb rend-tartás által íel-segíttethetnék. Nékem úgy tetszik, egy jó rendbe tett falunak bizönyára igen szembetűnő újsága, 's énnek bé-véte- tendő baszna, a' szorgatmatos- „ ságot igen fel magasztalnák.«

Tessedik egész életműve Luthernek arra a mondására emlékeztét, amely szertót a hit olyan tevékeny- erő, amely nem is kérdezi, mit kell cselekednie, mert mielőtt kérdezne, már meg Is cselekedte azt. Tessedik maga is ezt az életformát élte s ezt hirdette parasztgyülekezetének is!

Ottlyk Ernő

radios félóra

Március 21-én, vasárnap réggel fél 9 órától evangélikus Vallásos félórát közvetít a Petőfi-rádió. Igét hirdet Gádor András lelkész.

A TEOLÓGIAI akadémia

hallgatói, tanárai és alkalmazottai a hűvösvölgyi Lelkésznevelő Intézetben ünnepelték március 15-ét. Az ifjúság ünnepi ülésén Bolla Árpád »Evangélikus lelkész áz ÍÖ48-as szabadságharcban« címmel* tartott előadást. Az ünnepségen szavalattal Dulcz Pál és Bikter Endre szolgáltak. Bácsi Magdolna művészi hé- gedűjétékkaí részletet adott élő Mozart D-dur hégedűhangverseny I. tételéből.

»A márciusi napok nem ember műve, hanem az örökkévaló Istené. Nekem csak annyi részem van benne, hogy határozottan mégragadám az események fonalát.« (Kossuth)

NŐGRAD

Kühn Ernő vóit aszódi vallástanár á Déli egyházkerület állományából az Északi egyházkerület állományába kérült s Őt Vető Lajos püspök április 1-i hatállyal a nógrádi gyülekezet segédielkéezéül küldte ki.

BEZI

Böjt élső vasárnapján a gyülekezet konfirmandusai meghitt széretet- véndégségen volték együtt hozzátartozóikkal és az egyházközség vezetőségével a lelkészlakon. A gyülekezettől mindegyik konfirmandus Bibliaolvasó Útmutatót kapott ajándékba.

KISKŐRÖS

A kiskőrösi evangélikus gyülekezet az elmúlt két vasánapon irha- házábart szeretetvendégséget rendezett, melynek keretében a gyülekezet énekkara és zenekara ifj. Tóth- SzőHös Mihály lelkész vezetésével előadta Oumpeizhaimer Ádám: Istent dicsérd . . ., Bach: Jöjj Útatn, Jézus..., Híindel: Ünnepi Zsoltár, FasSang: 0 terjeszd ki Jézusom ... című műveit, A gyülekezet Ifjúsága az énekkar tagjaival az Énekek Éneke könyve alapján jelenetet adott elő.

Az Egyházegyetem Tanácsa március li-én és 12-éh tartott ülésén nagyjelentőségű döhtést hozott. Elhatározta, hogy elindítja a Gyülekezeti Segély országos gyűjtését. Ez a gyűjtés azt a célt szolgálja, hogy gyülekezetek támogassanak gyülekezeteket. Ennek az országos határozatnak ühnepélyes kihirdetését Dczséry László püspök Rápospalotán igehirdetés keretében végezte el.

A püspököt a rákospalotai nagytemplom előtt a gyülekezet presbitériuma élén Kökény Elek lelkész fogadta és meleg szavakkal üdVÖSűrűn szerepel egyházi lapjaink' bah Szabölcska Mihálynak, a híres költő-papnak megragadó erejű verse, amely Kossuth művének halhatatlanságát magasztalja:

i

»Dehogy halt meg Kossuth Lajos, Ne hlgyjétek! ö maga egy diadalmas Örökélet.«

A nép gyászáról számol be »A mi otthonunk« című evangélikus hetilap egyik cikke, amikor arról szól, hogy a cikkíró a vonaton utaztábah hallja, amint paraszt legényók hamarjában maguk költötték a »Kossuth Lajos azt izenté« dallamára ezt a verset, melyet szívhez szólóan énekeltek:

»Sir a nemzet, sír a haza Sír a nagyja, sír apraja,

Sír az egész Magyarotszág,

Siratja egy nagy halottját:

Isten Veled Kossuth Lajos *— Árván maradtunk!«

Kossuth névé á Szabadság jelképévé vált népünk számára. Evangélikus egyházunk pedig — legjobb hagyományaihoz hűen — teljes szellemi erejével csatlakozott szabadságra vágyó népünk akaratához. így gyászolta egyházunk 60 évvel -ezelőtt Kossuth halálát.

Ottlyk Ernő

PESTÚJHELY

Március 2i-én és 28-án d. u, 6 órai kezdettél műsoros böjti est lesz a templomban. MárCiUs 21-én Bottá István lelkész, március 28-án At, Tomka Gyula budavári egyházfelügyelő hirdeti az igét, ,

SZARVAS

Az Ötemplomi egyházközség február 28-án este 6 órakor igéit jól Sikerült vallásos estét rendezett áz árvaház beiinissziói termében. A terem zsúfolásig megtelt. Előadást tartott Bottyánszky János mezőtúri lelkész. Az est jövedelmét a gyülekezet a templomtető renoválására fordította.

Március 7—14-ig, böjt első hetében Kalavszky Kálmán igazgató- lelkász szolgálatával gyülekezeti hetét tartottak, melynek összefoglaló témája; Böjt félé halad Isten népé.

KELET-BÉKÉSI EGYHÁZMEGYE

Az egyházmegye lelkészl munkaközössége március 2-án Békéscsabáh tartotta rendes havi összejövetelét. Az ülésen Zsémberovszky János tótikomlósi lelkész tartott bévézétő írásmagyarázatot, majd Linder László Békésesaba-Erzsébéthelyi lelkész és Fodor Otímár szeghalmi lelkész előadása hangzott el »A Szentírás lutheránus használata« Címen, ÉZt követőieg Fecske Pál egyházmegyéi sajtóelőadó számolt bé a fóti sajtókonferenciáról, melyet széleskörű megbeszélés követett. Mekis Adátta esperes beszámolt a Déli Egyházkerület tanácsüléséről, a Déli Egyházkerület esperési értekezletéről és az országos esperesi értekezletről,

SZÜLETÉS

Kari Béla majosi evangélikus lelkészeket Isten élső gyéi-mekkél ajándékozta meg február 9-én, aki a ké- resztségben az Ibolya nevet kapta. Az újszülöttre Isten gazdag áldását kérjük!

A levéli ev. egyházközség üíéS paróchiáján szívesen ad lakást nyugdíjas lelkésznek. Érdeklődők forduljanak a hegyeshalmi ev. lelkész! hivatalhoz,

zölte. Dezséry László püspök igehirdetését lapunk más helyén teljes terjedelemben közöljük.

Istentisztelet után a gyülekezet presbiterei megbeszélésre gyűlték össze a gyülekezeti teremben. Ebből az alkalomból Czizmadla András felügyelő köszöntötte Dezséry László püspököt. Beszédében hangsúlyozta, hogy a rákospalotai gyülekezet a múltban is minden erejével támogatta más gyülekezetek templomépítési akcióját és a jövőben még inkább magáévá teszi a Gyülekezeti segély ügyét;

Dezséry László püspök válasZbeSíé- dében többek között ezeket mondotta:

— Nagyon örülök, hogy a rákos- palotai gyülekezet szívén hordozza az ország többi evangélikus gyülekezetének az ügyét. Különösen szókét, ahol anyagi nehézségek és háborús pusztítások miatt bem sikéfült a megkezdett templomépítést befejezéshez juttatni;

Mintegy tíz templom építését kell egyházunknak befejeznie. Ezfeket az építkezésekét a háború megakasztotta és különböző anyagi nehézségek miatt a gyülekezetek nem tudtak elegendő erőt felmutatni az építkezések befejezéséhez. Most az egész ország cvatigélikussága odaáll melléjük és a Gyülekezeti Segély segítségével ezeket az építkezéseket be fogjuk fejezni.

Az előttünk járó nemzedék magyar evangélikus egyházunk templomépítési feladatai közül sokat megvalósított, sok gondot vett le a vél- lünkről. Ötven év alatt kb. hatvan templomot épített. Azt, ami még a mi feladatunkként fennmaradt, el tudjuk végezni ügy, hogy valamennyi gyülekezetünknek temploma , lesz.

A püspök kérésére Kökény Elek lelkész röviden ismertette a rákospalotai gyülekezet történetét. Ez a gyülekezet már a török Időkben, át ellenreformáció kezdete előtt is létezett és azóta — különböző nehézségekkel dacolva — megtartotta evangélikus hitét egészen a mai napig.

A lelkész beszámolója után a püspök elbeszélgetett az egybegyűlt presbitereikkel.

meghívó

A Pesti (Deák-téri) Evangélikus Egyházközség 1934. március 20-án, szombaton este 6 órakor

MÁRCIUSI EST

címen rendezi 5. Deák-téri Est-jét.

Közreműködik: Gyöngyösi Vilmos esperes, dr. Ottlyk Ernő téól. intézeti tanár, Zathüreczky Ede Kossüth-díjás, M. Molnár Éva, V. Bencze Magda, Gádor András és Molnár Zoltán.

A Lutheránia ének- és zenekar

EGYHÁZZENEI ESTJE

1954. március 22-én, hétfőn este fél 8 órakor a Deák-téti templomban. Közreműködnek: M. Molnár Éva, Máthé Jolán, Zalánfy Aladár. Vezényel: Weltler Jenő

Megemlékezés J. S. Bach születésnapjáról

(1685. március 21.) — Orgonái: Peskó Zoltán.

»NAGY MESTEREK — NAGY MÜVEK« c. sorozat V. hangversenye

a fasori evangélikus templomban (Bp., VII., Gorkij-fasor 17.) j 1954. március 2I-én, vasárnap este 7 órakor

—

Hatvan évvel ezelőtt, 1894. március 20-án halt meg Kossuth Lajos, aki kétszeresen miénk volt, úgy is, mint a nemzeti függetlenségi harc vezére és úgy is, mint evangélikus egyházunk tagja.

Egyházi sajtónk helyes arányérzékkel mutatott rá Kossuth haláígy gyászolta egyházunk 00 évvé! ezelőtt Kossuth halálát

tett nemzet fájdalma és keserűsége.

Ez a hang szólal meg például »A mi otthonunk« című, Pozsonyban, a híres Masznyik Endre teológiai tanár szerkesztésében s a Luther Társaság kiadásában megjelenő hetilapunk vezércikkében: »A magyar nemzet édes atyja, Kossuth Lajos neta üzen már többé nekünk semmit. Pedig oly forrón, olyan buzgó szívvel imádkoztunk mindnyájan — drága életéért. Az ég haragszik ránk — nem hallgatta meg könyörgésünket. item is méltó e föld, hogy nagyok szülessenek rajta. Nem voltunk méltók mi sem ő reá. Ki szabad hazát síeírze nekünk s a népet nemzetté Tette — Kossuth Lajos házát- larlul, számkivetve halt meg.«

Ugyanez így szólal meg Sántha Károly híres papköltö Kossuth temetésekor című versében:

»Isten, Isten jövünk hozzád, Vigaszért esd Magyarország.

Mert elesett, sírba szállá A ml fejünk koronája,

Porba hullott büszkeségünk;

Meghalt Kossuth! Jaj most nékünk’A

A költemény utolsó vérsszaks hűen fejezi ki mindazt, amit Kossuth neve, ez a »nagy hatalom« jelentett a szabad haza Után vágyako- zók számára:

»Föltámadott ő! él szelleme,

Nagy hatalom az ö neve: Szétmorzsolja a rabságot,

Megszüli a szabadságot,

A dicsőült szent helyekről

ÁldVa néz ránk az egekből,

S ötökké egy az itnájh,

Mely lelke mélyéből szakad: Legyen boldog, legyen szabad A magyaroknak hazája!

Isteh! mondd áldásod rája!«

„Mintegy tíz templom építését kell egyházunknak befejeznie“

— mondotta Dezséry László püspök Rákospalotán